63/2019.04.16. Jelentős hiba és önellenőrzés a beszámolóban

Arra vonatkozóan, hogy melyik üzleti évről készülő beszámolóban kell a helyesbítéseket szerepeltetni, a számviteli törvény 19. §-ának (3) bekezdése egyértelmű előírást tartalmaz, amely szerint a jogerőssé vált megállapításokat a vállalkozás a mérlegkészítés időpontjáig megismerhette és azok kimerítik a jelentős összegű hiba fogalmát, akkor a helyesbítéseket a jogerőre emelkedést megelőző üzleti évi beszámolóban elkülönítetten szerepeltetni kell. Harmadik feleknek csak annyiban van tájékoztatás megelőző üzleti év(ek) hibáiról, ha az jelentős összegűnek minősül, akkor az a tárgyévi beszámoló középső oszlopában kerül bemutatásra, illetve a kiegészítő mellékletben évenkénti megbontásban be kell mutatni a jelentős összegű hibákat, hibahatásokat. A számviteli törvény 19. §-a (3) bekezdésének előírása szerint a mérlegben és az eredménykimutatásban, ha az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

Így adott üzleti évhez kapcsolódóan könyvelni kell az üzleti évre, a megelőző üzleti évek(ek)re vonatkozóan a mérlegkészítés időpontjáig befejezett önellenőrzések hatását az önellenőrzési pótlék kivételével, mert az önellenőrzési pótlék az önellenőrzés végrehajtásának az üzleti évében – azaz a kérdésben szereplő esetben 2019-ben – kerül elszámolásra. Az ellenőrzés megállapításait tartalmuknak megfelelően kell – a hiba feltárása üzleti évében – a megfelelő eszköz-, forrás- és eredményszámlákon elszámolni.

A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a cég mérlegkészítés időpontja február 28-a. Így, ha 2018.02.28-ig a 2017-es év önellenőrzése megtörtént, akkor annak megállapításait még a 2018-as üzleti évre el kell számolni. Ha ez az időpont után történik, akkor 2019-re kell az önellenőrzés megállapításait elszámolni. A kérdésben leírtak szerint a 2017-es társasági adó bevallás önellenőrzése nem történt meg mérlegkészítés időpontjáig, így az adóhatás nem könyvelhető le 2018-as üzleti évre (kivéve, ha kitolják a mérlegkészítés időpontját, és addig az önellenőrzés megvalósul).

Mivel a 2017. évi hiba jelentős összegű hibának minősül, ezért a hibák és hibahatások nem képezik a 2018. évi mérleg és eredménykimutatás részét, azokat külön (középső) oszlopon kell bemutatni. Így a 2018. évi könyvelés keretében az eredményváltozást – a számviteli törvény 37. §-a (1) bekezdésének a) és (2) bekezdésének a) pontja alapján – az adózott eredményen keresztül az eredménytartalékba az év végi zárás keretében át kell vezetni, így azt a 2018-as záró főkönyvi kivonat eredmény adatai már nem fogják tartalmazni, de ettől függetlenül a 2018. évi beszámoló középső oszlopába be kell állítani őket (így az eredménykimutatás tárgyév oszlopában azok az egyéb bevételek lesznek, amelyek a főkönyvi kivonatban szerepelnek, de ez az egyéb bevételek sor összege az átvezetés miatt már nem tartalmazza a 2017. évi egyéb bevételt!). Téves a kérdésben felvetett állítás, mely szerint a jelentős hiba eredménye azért nem szerepel az eredménytartalékba, mert az csak közgyűlési határozat alapján könyvelhető. A jelentős hiba adózott eredményének évzárlat keretében történő átvezetését eredménytartalékba a számviteli törvény írja elő, az nem közgyűlési határozat alapján kerül könyvelésre.