Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete
Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

Kérdések és válaszok

Egyesületünk tagjai által feltett kérdésekre szakértőink válaszolnak.

Kérjük szakmai kérdését az mszsze@mszsze.hu e-mail címre küldje meg a Szakértői Bizottság részére.

Szakértői Bizottság által adott válasz a kérdésben megfogalmazott tényadatok alapján készült szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Kérdések listája

Találatok száma: 313


001/2021 Csapatépítés angliai számla kérdés 2021-01-25

A számlán szerepel a magyar cég közösségi adószáma, viszont 20 % ÁFÁ-t tüntettek fel, végösszeg ÁFÁ-ját nem. A viesben még decemberi lekérdezésnél azt jelezte, hogy közösségi adóalany a szállító.

A kérdés, hogy befogadható-e így a számla? Csapatépítésről szól a számla. Az ÁFA bevallásban és az A60-on nem szerepeltetem a 20 % ÁFA miatt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2021 Társasági adó felajánlás kérdés 2021-01-26

Igazából nem kérdést szeretnék feltenni, hanem segítséget kérni.

Társasági adó felajánlással kapcsolatban. Most kellene először csinálnom ilyet, viszont nem tudom, hogy merre induljak.

Szeretném kérni, hogy segítsenek ebben egy tájékoztatással, menetrenddel.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2020 teljesítési fok szerinti árbevétel-elszámolás kérdés 2021-01-25

Építőipari tevékenységet végző vállalkozás az általa elvállalt munka egy részének elvégzéséhez alvállalkozót vesz igénybe.

Az alvállalkozó által teljesített szolgáltatás időtartama 2020. november 2-től 2021. január 31-ig tart.

Az alvállalkozónak fordulónappal (2020. december 31.) alkalmazni kell-e a teljesítési fok szerinti árbevétel-elszámolás számviteli szabályát?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2021 apport könyvelése kérdés 2021-01-25

Az alábbi téma könyvelésében kérjük szíves segítségüket. Bejelentett üzletrészről van szó.

Az "A" Kft könyvelésében 50 millió Ft értékben szerepel egy üzletrész. Az üzletrész piaci értéke 500 millió Ft. Az "A" Kft egy másik Kft-be, "B" Kft-be 500 millió Ft-ban apportálta ezen üzletrészt.

Kérjük segítségüket, hogy hogyan kell az apportálást könyvelni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

005/2021 Projektelszámolás kérdés 2021-02-03

Projektelszámolások megítélése kapcsán következő kérdés merült fel:

Projektelszámolás 2020 évi változása kapcsán az általunk fellelt szakirodalom eddig ezt a fajta elszámolást elsősorban az építőipar, egyedi gépek , eszközök előállítása, tervezése kapcsán alkalmazza. Társaságunk több olyan autóipari beszállító cégnek is könyvel, mely sorozatgyártás keretében egyedi autóalkatrészeket állít elő. Például csak Mercédesz gépkocsiba beépíthető alkatrészeket szállít anyavállalatának. A vevő a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező terméket rendel meg, hiszen ezek az alkatrészek más személygépkocsiba nem építhetők be.

Kérdésünk az lenne, hogy véleményük szerint ezen esetekre is kell alkalmazni a Projektelszámolásokra vonatkozó számviteli szabályokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

006/2021 Közösségi adóalanytól vásárol nonprofit szervezet és az ÁFA kérdés 2021-01-25

1/Ha a nonprofit szervezet /alanyi adómentes/ rendelkezik közösségi adószámmal és vásárol

a/közösségi adóalanytól aki rendelkezik közösségi adószámmal, számlán nincs áfa,

b/közösségi adóalanytól nem rendelkezik közösségi adószámmal., áfa felszámítása a számlán

Áfa +A 60 bevallás elkészítésével b/esetben áfa befizetése lesz az alapítványnak vagy mindkét esetben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

007/2021 Közösségen kívüli értékesítés kérdés 2021-01-26

Online csomagküldő kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás saját készítésű termékeit értékesíti a webes felületen. Vásárlói jellemzően közösségen kívüli magánszemélyek, elvétve közösség más tagországában lakó magánszemélyek. A közösségen belüli értékesítése hazai áfa mértékkel kerül számlázásra, mint távolsági értékesítés.

Kérdésem a közösségen kívüli értékesítéssel kapcsolatban lenne. Jól gondolom-e, hogy ez áfa mentes export értékesítés lesz? Milyen ÁFA jelölést kell a számlán jelölni?

Az ÁFA bevallás mely soraiban kell feltüntetni az értékesítés összegét?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

008/2021 Egyéni vállalkozó üzlethelyiség értékesítése kérdés 2021-02-10

Egyéni vállalkozó több mint 15-éve vállalkozásában vásárolt, majd felújított egy üzlethelyiséget, melyet azóta is folyamatosa bérbe ad.

Kérdések:

  1. Az ingatlannal kapcsolatban, az elmúlt időszakban milyen mértékű amortizációs kulcsot lehetett alkalmazni? ( Kő épület)
    Arra való tekintettel, hogy bérbe van adva, lehet-e magasabb mértékű (10%, vagy egyéb) kulcsot alkalmazni?
  2. Az egyéni vállalkozás megszüntetése eseten az ingatlannal kapcsolatban bevételként, mely értéket kell figyelembe venni? könyvszerinti? piaci?
  3. Az el nem számolt amortizációval lehet csökkenteni a bevételt?

A jövőben magánszemélyként szeretné az ingatlant bérbe adni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

009/2021 Napelemes rendszerek aktiválása kérdés 2021-02-03

"Több megbízónk is üzembehelyezte 2020.évben a napelemes rendszereket, melyekre a GINOP pályázaton nyert pénzt.

Ezek közül van az úgynevezett kis napelemes rendszer 15 KW teljesítményig és van az úgynevezett nagy napelemes rendszer 15-50 KW teljesítményig. Mindegyik arra szolgál, hogy egy telephely( bolt, műhely, iroda) áramfogyasztását kb. 40 %-kal csökkenti.

1. A 15KW-ig- ra példa:

Összes költség 3.792 ezer Ft.
Vissza nem térítendő támogatás : 2.970 eter Ft
Saját erő: 762 ezer Ft
A vissza nem térítendő támogatást a GINOP -4.1.3-19 pályázaton nyerte el.
A műszaki élettartama 25 év.
A kérdés az, hogy hová kell aktiválni és mennyi ÉCS-t lehet elszámolni számviteli tv. és adótv. szerint?
A SALDO kérdésünkre azt válaszolta, hogy rá kell aktiválni az épületre és így 2% écs-vel 50 évig íródik le és fogy el a támogatás.

2. A nagyobb napelemes rendszerek 2021.évben készülnek el ezért annyira még nem sürgős a válasz.

GINPO -4.1.4-19-2020 pályázaton lehetett nyerni kb. 50%-os támogatást " Megújuló energia használatát,energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések megvalósítását" célozta meg.
Pl: Projekt összes költsége: 27.064 ezer Ft
Igényelt támogatás: 14.885 ezer Ft
Saját erő:12.179 ezer Ft
Napelemes rendszer telepítés a tetőre 50KW-ig+ nyílászáró csere+beltéri világítás korszerűsítés
A kérdés majd ugyanez lesz.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

010/2021 COVID rendkívüli 500eFt+szocho támogatás elszámolása egyéni vállalkozónál kérdés 2021-02-10

Ha a COVID miatti 500 eFt-os (+szochó) rendkívüli eü juttatást egyéni vállakozóként kapta az eü ellátásban részt vevő , ez nála vállalkozói bevétel, akár kért tőle számlát az egészségügyi szolgáltató, akár nem?

Az iparűzési adó alapjába is beleszámít, vagy esetleg az egyéb bevétel jellegénél fogva ott nem kell figyelembe venni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

011/2021 Nonprofit szervezet eszközértékesítés ÁFA kérdés 2021-02-03

Tényállás:

Egy nonprofit közhasznú kft. Európai Uniós pályázat keretében eszközöket vásárolt, melyeket ingyenesen használatba adott. A beszerzéssel kapcsolatos előzetes áfát nem helyezték levonásba, mivel a támogatás a bruttó eszközértékre vonatkozott. A társaság oktatással foglalkozik így a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról 85.§ alapján mentes az adó alól. A társaság szeretné értékesíteni a pályázat keretében beszerzett eszközeit.

Kérdés:

Alkalmazhatja-e a 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról 87.§ a, pontjában leírtakat a támogatással beszerzett eszközök értékesítése esetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

012/2021 értékhelyesbítés megszüntetése kérdés 2021-02-03

Egy társaság több éve él azzal a lehetőséggel, hogy a tárgyi eszközeit piaci értéken mutatja ki beszámolójában az értékhelyesbítés és értékelési tartalék mérleg sorok alkalmazásával.

Minden évben küldő szakértőt kérnek fel az eszközök piaci érétkének meghatározásához-aktualizálásához, mely jelentős költséget jelent a vállalkozásnak. A tárgyi eszközök többsége speciális eszköz (pl. távvezetékek, kazánház stb.) ezért nehézkes azok piaci értékelése. A társaság az értékelési tartalék nélkül is jelentős saját tőkével rendelkezik, a jelenlegi vezetés szerint nincs értelme az eszközök piaci értéken történő értékelésnek.

Korábbi években az volt a szakmai állásfoglalás, hogy ha a cég él az értékhelyesbítés lehetőségével, akkor azt nem tudja a későbbiekben megváltoztatni.

Az előző évben voltam egy előadáson melyen elhangzott, hogy van lehetőség az értékhelyesbítés megszüntetésére, és a tárgyi eszközök könyv szerinti éréken történő bemutatásra.

A kérdésem, hogy milyen feltételek, körülmények mellett lehet – a számviteli politika módosításán túl – az értékhelyesbítés kimutatását megszüntetni az éves beszámolóban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

013/2021 negatív kamat könyvelése kérdés 2021-02-03

A pénzintézet az euros bankszámlát "időszaki kamat jóváírás -87 euro" összeggel megterhelte a bankszámlát.

Kérdés, hogy a " "időszaki kamat jóváírás -87 euro" T97 pénzintézeti kapott kamat számlára vagy T53 bankköltségként könyvelendő?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2021 lovak értékelése a készletnyilvántartásban kérdés 2021-02-10

Munkám során olyan téma jött velem szembe, amivel még nem találkoztam eddig. Készleten lévő állatok vannak egy cégnél, ezek még növendék lovak (csikók), versenylovak, egyéb lovak. A tenyésztésbe vont lovak (kancák) a befektetett eszközök között, a tenyészállatok között vannak.

Évek során a csikók felnőnek, értékük egyre nagyobb lesz. A versenylovak némelyike is egyre nagyobb értékkel bír a piacon, ahogy egyre jobb versenyeredményeket ér el.

Hogyan, milyen módszerrel tudom a könyvekben a készletértéküket növelni? Tud nekem segíteni, iránymutatást adni?

Fordított esetben, ha csökken az állat értéke, tudok értékvesztést elszámolni rá. Tudom készletekből átsorolni tárgyi eszközbe, és fordítva, ahogyan változik a besorolásuk.

Ez utóbbi tehát rendben van.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2021 Projekt elszámolás, elszámolási egység kérdés 2021-02-18

A 2020. január 1-től kötelezően alkalmazandó új projektelszámoláshoz kapcsolódnak a kérdéseim:

Olyan évek között áthúzódó ügylet esetében, ahol a Megrendelő adja meg a főbb paramétereket a vállalt szolgáltatáshoz, termékgyártáshoz, de a szerződésben nincs rögzítve részteljesítés, részelszámolás, részszámlázás lehetősége – minősülhet-e szerződés elszámolási egységnek?

Ha a Megbízott/Termékgyártó a szerződésben a teljesítésigazolás alapján egy számla kiállítására jogosult, nem felel meg a számviteli törvényi előírások szerinti új projektelszámolásnak?

A megjelent szakirodalmi tájékoztatókban, példákban, válaszokban (003/2020. és 90/2020.) általában csak az kerül kiemelésre, hogy a Megbízó/Megrendelő határozhatja meg a vállalt szolgáltatás, vagy termék legfőbb jellemzőit – akkor beszélhetünk szerződés elszámolási egységes ügyletről.

Egy folyóirat szakmai válaszában ez jelent meg:
„ A Szt. 3.§-a (4) bekezdésének 11. pontja tartalmazza a szerződés elszámolási egységének fogalmát, mely szerint a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz. Ha úgy állapodtak meg a felek, hogy nincs részszámlázásra lehetőség, a projektre vonatkozó hatályos előírások nem alkalmazhatók.”

Az új projektelszámolásnak feltétele, hogy legalább egy részszámla kiállításra kerüljön a szerződés alapján? Ha csak előleg és végszámla készül a szerződés alapján, nem is beszélhetünk szerződés elszámolási egységről?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2021 devizakészlettel fedezett értékpapír bekerülési értéke kérdés 2021-02-18

Ad e a számviteli törvény olyan lehetőséget, a devizakészlettel fedezet értékpapír beszerzésnél, hogy a devizaérték forintosa nem a számviteli törvény 60. paragrafusának (1) – (6) bekezdése szerint (a devizában kifejezett vételár teljesítés napjára érvényes választott árfolyamon átszámított forintértéken) kerüljön kimutatásra, hanem vételár kifizetésekor felhasznált deviza könyv szerinti árfolyamán? - Ebben az esetben nem lenne árfolyamkülönbözet elszámolás a beszerzéseknél.

Ha van akkor a számviteli törvény melyik paragrafusa biztosítja ezt a lehetőséget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2021 Egyszerűsített végelszámolás kérdés 2021-02-18

Egyszerűsített végelszámolással kapcsolatban kérném a segítségüket. Egyszemélyes Kft egyszerűsített végelszámolással szeretné megszüntetni a céget.

A Kft-nél az alapító az egyedüli tag és az ügyvezetést is ellátja

Kérdésem, hogy ebben az esetben is lehet –e az ügyvezető ( egyedüli tag és alapító) a végelszámoló.

A Kft-nek nincs tartozása sem az adóhatóság felé sem egyéb (hitel, tagi kölcsön, szállítói tartozás) kötelezettsége.

A jegyzett tőkéje 4000.-e.Ft az eredménytartaléka azonban -2500.-e. Ft. A saját tőke értéke tehát kevesebb mint a jegyzett tőke értéke. A másik kérdésem, hogy ez befolyásolja-e az egyszerűsített végelszámolás lehetőségét, ebben az esetben is megszüntethető-e a Kft egyszerűsített végelszámolással.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2020 bányászati tevékenység visszatöltési költségeinek elszámolása kérdés 2021-02-26

Az egyesület tagjaként az alábbi speciális kérdésben kérném a segítségüket:

Felszíni bányászati tevékenységet folytató cégnél a bányászati engedély egyik üzemeltetési feltétele, hogy a szabad vízfelület, amely a bányászati kitermelés során keletkezik, nem lehet nagyobb egy meghatározott területűnél. Ehhez egy folyamatos visszatöltést kell végezni, ahogy a bányászkodás előre halad.

A visszatöltés költségeinek elszámolásához kérném a segítséget. Véleményük szerint ezt üzemeltetési költségként, vagy a számviteli törvény 48. §. szerinti élettartam növelőként kellene elszámolni, különös tekintettel arra, hogy enélkül az engedély is visszavonásra kerülhet, vagyis a hosszú távú működtetés enélkül nem valósulhat meg, ugyanakkor a kitermelt ásványi anyag „előállításához” teljesen szükségtelen.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2021 Ügyvédi iroda készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót? kérdés 2021-02-18

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az ügyvédi iroda (egyéb szervezet) készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?

Hivatkozott jogszabályok:
Számviteli törvény 3.§ (1) 4. pont, 9. § (6).
479/2016. (XII.28.) Korm.r.

A januári nyitó összeállítása, illetve a január havi könyvelés elkészítése miatt lehetőségük szerint, mielőbb válaszolni szíveskedjenek.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

20/2021 Katás egyéni vállalkozó nem is vállalkozó de befogadtuk a számlát és fizettünk kérdés 2021-02-26

Egy Kft-nek egy egyéni vállalkozó szolgáltatásról számlákat állított ki, ténylegesen elvégzett tevékenységről 2019.július óta. Most derült ki, hogy az egyéni vállalkozó korábban 2 hónapig volt katás egyéni vállalkozó, de az adószámát már törölték, vagyis már egyáltalán nem vállalkozó, de alanyi mentes katásként ezután is tovább számlázott. A számlákat a Kft befogadta és kiegyenletítte, hiszen a teljesítések megtörténtek. Szeretnénk ezt a helyzetet rendezni.

Én úgy gondolom, hogy havonta megbízási díjként le kell számfejteni a 10 % költséghányad figyelembe vételével. Mivel a minimálbér 30%-át meghaladja az összeg így járulékot is kell vonni az SZJA mellett. És természetesen a költséggel csökkentett összeg után meg kell fizetni a Szochót és a szakképzésit. A T1041-en pedig be kell jelenteni.

A kérdésem az lenne, hogy ez így helyes-e?

Van-e arra mód, hogy a "vállalkozó"-tól levont járulékokat a NAV tőle kérje?

Esetleg van-e bármi más módja a helyzet rendezésének?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

21/2021 könyvelés bizonylatok hiányában kérdés 2021-02-26

Szeretnék átvenni egy könyvelést és az alábbi helyzettel kerültem szembe.4711 egyenlege nem jó!
-abban szeretnék tanácsot kérni hogyan tudnám megoldani?

2019-ben a munkabérek bizonylat hiányában nem lettek lekönyvelve kifizetésre 2019.09-10-11.hó:
1.011.777,- Ft 9 fő munkavállalónak
Túlfizetés:* 90,493,-* Ft 3 fő, így 921.284,- Ft-tal rossz
2020-ra a 4711 számla nyitója.

2020. béregyeztetés:
Túlfizetések:összesen 562.727,- Ft (dupla bérutalás,le nem vont fizetési előlegek miatt 12 fő dolgozó)
Bizonylat hiányában került könyvelve kifizetésre: 558.693,- Ft.(14 fő dolgozó)
A bizonylatok nem érhetők el.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2021 Tőke leszállítás kérdés 2021-02-26

Tőkeleszállítással kapcsolatban kérem szakmai véleményüket, iránymutatásukat.

A Kft 5 éve 14 millió forintra emelte a törzstőkéjét egyrészt a magánszemély tulajdonosok tagi kölcsön követeléséből, másrészt készpénz befizetésből. Jelenleg az eredménytartalék – 10 millió forint. A jegyzett tőkét szeretnék lecsökkenteni 3 millió forintra. Könyvelésileg, adózásilag van-e valami teendő azon kívül, hogy majd a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a jegyzett tőke csökkenést és eredménytartalék növelést könyvelünk 11 millió forint értékben?

Így a közben egyszemélyesé vált kft megfelelne a tőkekövetelményeknek. Jól gondolom, hogy a magánszemély tulajdonosnak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Van-e még amire figyelni kell az ügylet kapcsán?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2021 KATA 40%-os adó, ha már nem KATÁS a KATÁS kérdés 2021-02-26

A KATA NAV információs füzetből érthető, hogy az összeg kifizetésének időpontja a mérvadó a 3 millió ft-os értékhatár figyelésekor.

A kérdésem az az, hogy amennyiben 2020.évi teljesítés dátumú KATA-s számla, ha 2021.01.hóban kerül kifizetésre, viszont 2021.01.hótól már nem KATA-s a számla kiállítója, akkor a számlát befogadónak szükséges -e ez az összeg után 40% adót fizetni, ha nem kapcsolt vállalkozásról beszélünk és például az utalt összeg 4 millió ft?

Amennyiben a KATA-s számla számlázott időszaka 2020.évi, teljesítés dátum, számla kelte, 2021.01.havi és 2021.01.hóban kerül kifizetésre a 2021.évben is KATA-s felé az összeg például 4 millió Ft, nem kapcsolt, akkor a számlát befogadónak kell-e ezután már fizetnie a 40%-ot? Itt tehát kell-e figyelni a számlázott időszakot, hiszen az még 2020.évi?

A 2021.01.01-jétől hatályos KATA 40 %-nál a kapcsoltságon kívül miket szükséges vizsgálni, hogy eldöntésre kerülhessen mi kerül bele az értékhatár figyelésébe, tehát mi után kell fizetni 40 %-ot a számla befogadónak és mi után nem?

Még kettőt szükséges nézni, hogy 2021.01.01.-jétől továbbra is KATA-s legyen a számla befogadó és azt, hogy a pénzügyi teljesítés 2021.01.01-je utáni legyen?

Számlázott időszakot, számla teljesítés dátumot és számla keltét nem kell figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2021 HIPA NY NAV-hoz be nem jelentett telephely kérdés 2021-02-26

Ha egy társaság a társasági szerződésben nem jelölt meg telephelyet, csak székhelyet, és ez szerepel a NAV törzsadatok kötött is, székhely van telephely nincs, akkor most mi a teendő az iparűzési adó és adóelőleg felezéssel kapcsolatosan. A Cégbiróság felé bejelentették a telephelyet, de az nem biztos, hogy idóben átmegy a NAV adatok közé.

Akkor az adóelőleg nem feleződik, és az adó sem, vagy csak az előleg. Vagy az adó mértéke a bevallásban akkor is 1 % lesz, csak az lőleg nem feleződik?

Ha beadják a HIPA NY nyilatkozatot, akkor a NAV nem fogja továbbitani az önkormányzat felé?

Még egy érdekesség, hogy az önkormányzatnál a törzsadatok között viszont szerepel a telephely.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2021 Projekt elszámolás kérdés 2021-02-26

Projekt elszámolással kapcsolatban kérnék segítséget.

A „megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező” kritériumnak való megfelelés tényének eldöntése okoz nehézséget.

Egy közmű szolgáltató cégről van szó. A Társaság az alapfeladatokon (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés) túl un. másodlagos tevékenységet (építőipari tevékenységet) is végez.

Kérdésem: A Számviteli tv. 3.§ (4) bek. 11. pontja szerinti „szerződés elszámolási egysége” fogalomnak megfelelnek-e a következő szerződések?

  1. ivóvíz bekötési munkát a megrendelő által benyújtott terv alapján, a megrendelő tulajdonában lévő ingatlanon.
    A szerződés kifejezetten rögzíti, hogy „a vállalkozó a megrendelő lapon rögzítettekkel és a kiviteli tervvel összhangban köteles megvalósítani az elvállalt munkát”. De ez a valóságban azt jelenti:
    • a megrendelő határozza meg, hogy hol történjen a bekötés (de ezt is csak bizonyos korlátokon belül. pl.: Az akna belső síkja és a telekhatár között 1 m távolság legyen.)
    • ami pedig a műszaki megvalósítást jelenti: szabványosított szerelvényeket használnak fel a kivitelezéskor. Néhány opció (vezeték keresztmetszete, anyaga), közül választhat a megrendelő.
  2. Ivóvíz vezeték rekonstrukciós munkát rendelt meg a közműves ivóvízellátás biztosításáért felelős önkormányzat.
    Egy utca szerződésben meghatározott részén a régi gerincvezetéket és a bekötő vezetékeket kell korszerű, jelenlegi szabványoknak megfelelő vezetékekre cserélni.
    A szerveződés tartalmazza a részletes műszaki leírást is, ugyanakkor az anyagokat tekintve csak javasolja pl.: a „homogén KPE” anyag használatát.
    Ettől függetlenül a szerződés tartalmában– véleményem szerint – megfelel a „szerződés elszámolási egysége” törvény szerinti kritériumának.
    Ugyanakkor, mivel egy ilyen munka megtervezéséhez, a paraméterek megfogalmazásához a megrendelő nem rendelkezik kellő szakértelemmel a vállalkozó határozta a valóságban a műszaki tartalmat. Ez a tény viszont elbizonytalanított a szerződés minősítésében.
  3. Konzorciumi megállapodás keretében „Víziközművek energiahatékonyságának fejlesztése” című pályázaton közösen léptek fel a vízi közmű tulajdonos önkormányzatok és szolgáltató. A pályázati anyagban az önkormányzatok és a szolgáltató közösen határozták meg a szükséges beruházások körét, műszaki tartalmát. A pályázatot megnyerték. A kivitelezési munkák egy részét a szolgáltató végzi az önkormányzatokkal külön-külön megkötött vállalkozási szerződések alapján. Ezeket önálló projektként kezelik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2021 törlesztési moratórium könyvelése kérdés 2021-03-11

2020. évben több vállalkozás (kisebb-nagyobb) élt a törlesztési moratórium lehetőségével, és március végétől nem történtek hiteltörlesztések, kamatfizetések.

Számviteli szempontból, HA a bank megküldi a vállalkozások számára azt a 2020. évi kimutatást, melyből egyértelműen megállapítható az adóévet terhelő kamatráfordítás összege, illetve az adóévben be nem törlesztett hitelösszeg, valamint a soron következő évre vonatkozó törlesztő részletek összege, akkor azt figyelembe kell venni, be kell állítani a könyvelésbe, Igaz? Kamatráfordítást kötelezettség ellenlábbal kimutatni 2020-es évben.

Hosszú lejáratú kötelezettségekből átsorolni rövidbe a soron következő évi törlesztő részleteket, ahol még a 2020-as meg nem fizetett részletek is látszanak.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28/2021 Különbözeti ÁFA kérdés 2021-03-11

A különbözeti áfát alkalmazó használtautó, motor kereskedő esetében a különbözeti áfa összegének könyvelése hogyan helyes számvitelileg?

A szakirodalomban eléggé megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint egyéb ráfordításként könyvelendő, mások az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételnek veszik.

Mindkettő mellett lehet érvelni, de szeretném tudni, hogy hivatalosan mi a helyes megoldás, hiszen a beszámolóban egészen máshova kerül a fenti elgondolások szerint, és ráadásul az iparűzési adóra is hatással van.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2021 Építés ÁFA 5% kérdés 2021-03-11

Amennyiben magánszemély az építtető, generálkivitelező, tehát 1 (Kft.) végzi a ház, lakóépület építését fűtés, szerkezetkész állapotig. Tehát alapozást, falazást, tetőt, fűtési rendszert, ablakokat, külső nyílászárókat, vakolt falakat, szigetelést, külső festést. A benti festést és a benti burkolást, tehát a kulcsrakész állapotra hozatalt viszont már más fogja végezni.

Az lenne a kérdés, hogy milyen feltételeknek szükséges megfelelni a szerződés tekintetében is, hogy 5 %-nak minősüljön az építkezés ÁFÁ-ja 2021.01.01-jétől?

A számla teljesítés dátumának, keltének és a pénzügyi rendezésnek is 2021.01.01 utáninak szükséges lennie? Van olyan, aminek feltétlen szerepelnie kell a számlán és/vagy a szerződésben, hogy 5 %-nak minősüljön? Pl.:generál szó?

2020.évben került aláírásra a szerződés. 2020.évben került fizetésre előleg az építkezéssel kapcsolatban, ez még 27%-os volt. Ez az előleg a végszámlában kerül beszámításra, viszont az ÁFA tv. 59. § értelmében ez a rész 27 %-os is marad annak ellenére, hogy az utolsó részteljesítés ÁFA mértéke már 5 % lesz.

Jól gondolom?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2021 Vizsgadíj könyvelése kérdés 2021-04-21

Autósiskola kiszámlázza a tanulóktól beszedett vizsgadíjat ( a tanfolyam költséggel együtt, külön soron) Ezt a vizsgadíjat tovább utalja a KAV-nak aki erről szintén számlát állított ki.

Kérdésem a következő:

  1. a beszedett vizsgadíjat bevételként kell könyvelni (9-re )?
  2. a tovább utalt vizsgadíjról megkapott számlát költségként kell könyvelni (5) ?
  3. vagy egy elszámolási számlán kell nyilvántartani a beszedett és tovább utalt vizsgadíjakat ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2021. Ingatlan aktiválása kérdés 2021-03-31

Egy vállalkozás felépített egy ingatlant.

Használatbavételi engedély és egyéb szakhatósági engedélyek kérése folyamatban.

Megteheti-e, hogy már most üzembe helyezi, - erről aktiválási jegyzőkönyvet állít ki,- vagy csak a jogerős használatbavételi engedély birtokában tudja aktiválni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2021 Átmenő szállító könyvelése kérdés 2021-03-31

Egy Kft 2020 évben áttért egy új programra. A jelenlegi programban nem tudja kezelni az olyan számlákat, amelyek 2020 évre vonatkoznak, ugyanis ezen számlák 2020 évi költséget teljes egészében tartalmazzák nem két évet érintenek, de a számla kelte 2021 év, és az Áfa is 2021, mivel túlnyomórészt folyamatos szolgáltatásokról van szó.

A korábbi gyakorlata szerint:

T 5 K 445 szállító
T 36 folyamatos áfa.

Az éves beszámolóban a szállító állomány soron megjelent., a teljes számla értéke.

Jelenleg a 2020 évi költséget tartalmazó számlakat, de keltük 2021 évi a következőképpen könyvelik T 5 K 48 átmenő passzíva 2020 évre , az áfa nem kerül a 369-re mint folyamatos áfa ezt 2021-re könyvelik le

Példa:

  • fuvardíj számla: számviteli időszak: 2020.12.hó 601.840 ft
  • könyvelés: T 52 - K 482 2020-ra
  • Áfa teljesítés 2021.01.28 162.497 ft áfa 2021-re könyvelve. 466-ra.

A két elszámolás közt különbség, hogy a mérlegben a szállítói soron nem jelenik meg a számla teljes összege ehelyett áfával csökkentetten kizárólag a költséggel szemben megjelenik az átmenő passzívában.

A fenti példa alapján: a korábbi gyakorlat szerint:

Mérlegben a szállító soron 764377 ft került bemutatásra a jelenlegi gyakorlat alapján a mérlegben a passzíva soron: 601.840 kötelezettség jelenik meg.

Kérdésem, hogy helyes-e ez a gyakorlat. Éves beszámoló elfogadható-e így. A szállító állomány kisebb összegben kerül kimutatásra, a passzívákban egy része kimutatásra kerül.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2021. Mezei leltár értéke kérdés 2021-04-21

Tényállás:

Egy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó BT magánszemélyektől bérelt földterületeken gazdálkodik.

Az egyik földtulajdonos a BT-nek bérbeadott földjével kapcsolatban bejelentette 2021. januárjában, hogy megszünteti a bérleti jogviszonyt a BT-vel szemben, ugyanis ő maga szeretné művelni mégpedig úgy, hogy alapított egy saját egyszemélyes kft-ét és annak bérbeadja.

A BT ezt tudomásul vette és megszakította a bérleti szerződést a magánszeméllyel és jelezte, hogy kiadja neki a területet.

A probléma az, hogy a BT ezeket a területeket is már 2020. őszén bevetette és így ez a terület is szerepel a BT 2020.évi mezei leltárában.

Kérdés: Hogyan adható ki az említett területre jutó mezei leltárérték?

  1. A földforgalmi tv. szerint a haszonbérlő a haszonbérbeadóval a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor köteles elszámolni egymással. Helyesen jár-e el a BT, ha a területre jutó mezei leltár értékéről áfás számlát állít ki a földtulajdonos magánszemélynek és utána a magánszemély továbbadja adás-vételi szerződéssel a KFT-je felé, mivel a KFT fogja művelni a kivitt területet.
  2. Vagy akkor jár el helyesen a BT, ha egyenesen a KFT felé állítja ki az áfás számlát a mezei leltár értékéről? Így a BT megfizeti , a KFT visszaigényli az áfát.
  3. További kérdés, hogy milyen megnevezést kell a számlára írni, amihez természetesen a tételesen kiszámolt mezei leltár analitikája kerülne mellékletbe? Pl. helyes-e ha szolgáltatási díj átszámlázása kerül a megnevezésbe?
  4. További információként közlöm, hogy a BT tulajdonosai anya és lánya, a magánszemély, aki az egyszemélyes KFT tulajdonosa, ő az anya másik lánya. Fenn áll-e a kapcsolt vállalkozás a BT és a KFT között, illetve a BT és a magánszemély között? és ezek befolyásolják-e a fenti kérdésekre a válaszokat?
  5. A BT-ban a mezei leltár értékesítést milyen 9-es árbevétel számlán kell könyvelni és a KFT-nél milyen költség lesz a megvásárolt mezei leltár?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2021 Úszóhajó javítás kérdés 2021-03-31

ÁFA témakörben kérem állásfoglalásukat

A megbízó egy svájci székhelyű, adószámmal rendelkező, a Duna teljes hosszában úszó szállodahajót üzemeltető vállalkozás.

A megbízott magyar székhelyű KFT, ÁFA kötelezettségét e törvény általános szabályai szerint teljesíti. A hajón elromlott vízpumpa, szivattyú stb. eszközök javításával foglalkozik. A kibocsátott számla anyag és munkadíj tételeket tartalmaz.

Az eszközök szállítását alkalmanként, egyik vagy másik fél végzi.

Alkalmazható-e a fenti esetre az ÁFA törvény 98. §, 101. § 102. § és a 169. § m pont előírása:

  • amennyiben a közlekedési eszköz Közösség területén kívülinek (harmadik ország svájci felségterület) minősül, vagy a megbízó státusza alapján,
  • és a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolása rendelkezésre áll,
  • az adó alól mentes számla kiállításához?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2021 BT végelszámolása kérdés 2021-04-21

Egy Bt évek óda ténylegesen nem működik, viszont szeretne most végelszámolással megszűnni.

Sajnos gyakorlatilag csak tagi kölcsön van benne kötelezettségként. Az 5 évnél régebbről hozott tagi kölcsön leírható-e elévülés cimén?

Amennyiben elengedésre kerül akkor ugye 18% ajándékozási illeték és társasági adófizetési kötelezettség keletkezik Lehetőség van-e arra, hogy az ajándékozási illetéket a tag mint magánszemély átvállalja, mert a társaságnak a pénzügyi fedezete nincs meg hozzá.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2021 Prémium túlfizetés kérdés 2021-03-29

Kft. egyik munkavállalójának 2021.02.05-én véletlen több prémiumot utalt el/fizetett ki, mint amennyi járt volna. Bruttó számfejtett prémium 1.445.e Ft 2021.1.hóban, ami pedig helyesen járt volna az bruttó 1.235.e Ft prémium. A munkavállaló megkapta a hóvégi kifizetési jegyzékét, melyen szerepel külön tétel soron a prémium összege 1.445 e Ft. A Kft. ügyvezetője vette észre a napokban, hogy véletlen nagyobb összeget hagyott jóvá a bérszámfejtéskor, mint ami járt volna a munkavállalónak és, mint amiben megállapodott a munkáltató a munkavállalóval. A munkavállaló még valószínűleg nem vette észre az eltérést, mert még nem jelezte az eltérést a munkáltató felé. A munkáltató szeretné jelezni mindezt a munkavállaló felé.

Milyen lehetőségek vannak ennek a megoldására? Mire szükséges figyelni? Szükséges külön bizonylatot készíteni ennek a rendezéséhez, amiben elismeri a munkavállaló és a munkáltató is a véletlen téves összeget? Van olyan ami feltétlen szerepeljen ebben a bizonylatban vagy amit javasolnak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

38/2021 Önkormányzat által nyújtott működési támogatás számviteli elszámolása és az Áfa kérdés 2021-04-22

Önkormányzati tulajdonban lévő KFT többféle tevékenységet végez. Bérbeadást (TA-mentesen), személyszállítást, saját gépekkel gépi munkát (áfásan). Ezekből van bevétele. Kiadásai között ezekhez kapcsolódó költségeken felül van egy helyi ingyenesen elérhető információs újság nyomdai és szerkesztési költsége is. A tulajdonos önkormányzat időszakonként a KFT részére (pl. az újság nyomdai, szerkesztési költség fedezetére, ill. más egyéb működéshez kapcsolódó ktg-ek fedezetére) működési támogatást nyújt.

Kérdésem:

  1. Ez a működési támogatás (megállapodás alapján) helyes-e, hogy áfa mentesen érkezik a bankszámlára. Vagyis a KFT-nek kötelessége-e ezt az összeget kiszámlázni áfásan az Önkormányzat felé?
  2. Ha nem kell kiszámlázni, áfát felszámítani a támogatás után, akkor vajon a működési támogatással szemben állított költség számlák áfa tartalmát levonásba lehet-e helyezni?
  3. Az ingyenes helyi újság nyomdai és szerkesztési számlájában lévő áfa levonásba helyezhető-e?
  4. Hogyan kell számvitelileg ezeket a támogatásokat kezelni, gondolok itt pl az elhatárolásra.
  5. Mi van akkor, ha fejlesztésre kap támogatást a KFT, amiből tárgyi eszközt vásárol, ott levonható-e az eszköz áfája, ha maga a támogatott, kiutalt összeg nem tartalmaz felszámított áfát.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2021 Telekom előleg és végszámlák kérdés 2021-05-13

Segítséget szeretnék kérni. Egy Kft. kapott előlegszámlát a Magyar Telekomtól, majd több számlát, melyen hivatkozik az előlegszámlára. Csatoltan előlegszámla és példának 2 db számla. Ezeket a számlákat, ami hivatkozik az előlegszámlára, végszámlának kell tekinteni? Így több végszámla lesz?

Nem volt még ilyen esetem, ezért kérném szépen a segítségüket, hogy hogyan szükséges szerepeltetni ezeket a "vég"számlákat az ÁFA bevallásban és az M lapokon, kell-e egyáltalán?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2021 Iskola, Kft., diákok táboroztatása, építkezés, aktiválás kérdés 2021-04-22

Alább részletezett, elég bonyolult konstrukció számviteli és adózási kérdésében kérem szakértői véleményét.

Öt iskola egy kft.-vel, – akinek tulajdonában van egy ingatlan – bérletijog-adásvételi szerződést kötött, 20 éves használati időtartamra. Erre szabályosan előleget is fizettek, 27 százalékos áfával. Ezt a kft. kötelezettségként tartja nyilván. A kapott előlegekből a kft. vállalta az épület felújítását és átalakítását, ami alkalmassá teszi diákok turnusonkénti fogadására. Az iskola a turnus időszaka alatt nevelési, oktatási, sportolási, turisztikai tevékenységet – jellemzően táboroztatás – végezne.

A felújítás megvalósult, a beruházás értékét aktiválták az épületre. Az amortizációt a számviteli törvény szerint 2%-kal, az adótörvény szerint 5%-kal tervezi elszámolni a kft. A 20 évre szóló bérleti jogot számlázzák az iskolák felé, 27%-os áfával, figyelembe véve az előlegszámlákat. Véleményem szerint a kft. évente a számlázott érték huszadrészét árbevételként, míg az iskolák ugyanígy 20 év alatt költségként számolhatják el (halasztott elhatárolás). Áfafizetési kötelezettség számla kiállításakor esedékes.

Turnusonként a diákok önköltségi alapon étkezési és szállásdíjat fizetnek.

  • Helyesen gondolom-e, hogy szolgáltatás nyújtás a kft. részéről történik, nála kell vizsgálni, hogy ez a szolgáltatás egyéb szálláshely-szolgáltatásnak minősül-e.
  • Neki kell-e a kijelölt tanulók részére számlát kiállítani; amelyben szerepel áfa, a kérdés, hogy mértéke 5%-os lehet-e.
  • Az étkezés helyben történik, az ételt a kialakított főzőkonyhában készítik. A konyhát nem adják ki működtetésre. Ha mégis kiadják működtetésre más szolgáltatónak, akkor is lehet az étkezést 5% áfával számlázni?
  • Ha a kft. a turnus étkezési és szállásdíját közvetlenül az iskolának számlázná, akkor az iskola jogosult lenne a diákok felé azt továbbszámlázni, szintén 5%-os áfával?

Természetesen turisztikai hozzájárulási kötelezettség is felmerül, feltételezésem szerint a kft.-nél.

Kérem szakmai véleményét, hogy jól gondoltuk-e végig a folyamatot, vagy valamilyen más tekintetben kell az elszámolást kialakítani.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2021 Adószám utolsó 3 számjegy helytelen kérdés 2021-04-22

Áfa levonás kérdése:

Egy Kft-nél (aki jelen esetben a vevő) a befogadott szállítói számlákon az adószáma helytelenül lett feltüntetve.

Az első nyolc számjegy jó, de sajnos a többi számjegy
xxxxxxxx- 2-05 helyett, (ez a helyes adószám )
xxxxxxxx-1-42 szerepel a számlákon.

Az áfát levonták a rossz vevő adószámot tartalmazó számlákból is. Az a kérdésem ilyenkor mi lenne az optimális eljárás a levonható áfa tekintetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

42/2021 KATA-s Bt. végelszámolása kérdés 2021-04-12

Adott egy Bt. Bevételi nyilvántartást vezet, KATA szerint adózik – egy kiegészítő tevékenységet végző taggal. A társaság egyszerűsített végelszámolással meg kíván szűnni.

Kérdés:

A tevékenység lezáró bevallásokat követően át kell-e térni a számviteli törvény alkalmazására vagy maradhat KATA szerint adózó, bevételi nyilvántartást vezető? Ez utóbbi esetben milyen dokumentumokat kell elkészíteni a végelszámolás lezárásához?

A társaság a KATA előtt 15 évig EVA-s volt. Utolsó beszámolója 2002. évről készült.

Szeretnénk a legegyszerűbben és természetesen a legolcsóbban befejezni a működést, eljutni a cég megszűnéséhez.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2021 Gyet melletti Egyéni vállalkozás kérdés 2021-04-12

A következő kérdésben szeretném tájékoztatásukat kérni:

Egy háromgyerekes édesanya jelenleg GYET-en van, ezen gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett szeretne pedikűr tevékenységre egyéni vállalkozást alapítani.

Tevékenységét saját maga végezné, alkalmazottja nem lenne. Nem KATA adózási formát szeretne választani, hanem vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy átalányadózást.

A kérdésem a következő lenne:

  • Gyet melletti egyéni vállalkozóként ő főállású egyéni vállalkozónak minősül?
  • Gyet melletti egyéni vállalkozóként mi lesz neki a szocho, a szakképzési illetve a tb járulék alapja ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választ?
  • vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál az osztalékalap után keletkezik szocho fizetési kötelezettség?
  • Gyet melletti egyéni vállalkozóként mi lesz neki a szocho, a szakképzési illetve a tb járulék alapja ha átalányadózás szerinti adózást választ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2021 Egyéni vállalkozó átalakulása Kft-vé kérdés 2021-04-12

Egyéni vállalkozó átalakulása Kft-vé témában szeretnék számviteli és adózási kérdésben segítséget és tájékoztatást kérni:

1,

Az egyéni vállalkozó a vagyonleltár szerint átad a jogutód Kft-nek vevő követeléseket, szállítói tartozásokat. A követelés nyitása után (T311 K491 bruttó értékben) van-e más teendő a befolyt bevétellel?

Árbevételként kell-e elszámolni a Kft-ben? Ha igen, hogyan könyvelem? Az áfát az egyéni vállalkozás rendezi a NAV felé (bevallás,befizetés), a nettó érték elszámolása marad kérdés.

2,

A vagyon leltár szerint piaci értéken ad át tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó a Kft-nek. Az egyéni vállalkozásban a könyv szerinti érték 3 millió, a vagyonleltárban a piaci érték 10 mill. Ft.

A számvitelben a Kft-be bekerülési érték után (10 mill ) számoljuk az écs-t? A Társasági adótv szerint melyik érték alapján számoljuk?

3,

A nyitó mérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözetét saját tőke elemeként kell kimutatni.

Eredménytartalék vagy tőketartalék ez? Ha tőketartalék, akkor mikor vezethetem ezt ki a nyitás után? Vagy ez ott marad örökre?

Sajnos eddig semmilyen komplex anyagot nem találtam az evállalkozó átalakulására. Több szakmai lap és fórum sem tér rá a részletekre, ezért kérem a segítségüket.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2021 Szt.szerinti közös vezetésű vállalkozás besorolása kérdés 2021-04-21

1. A számviteli törvény szerinti közös vezetésű vállalkozás besorolásához szeretném iránymutatásukat kérni:

Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, ahol 4 tagú igazgatóság, mint testület gyakorolja a társaság ügyvezetését. Az igazgatóság elnöke a többségi tulajdonos (60%) magánszemély. A Zrt több cégben rendelkezik 50 %-ot meghaladó részesedéssel, anyavállalatnak minősül, gazdasági adatai alapján konszolidációs beszámolót készít a 2020-as évben.

2020-ban részesedést szerzett két társaságban, ahol alábbiak az adatok:
1. GYÁRTÓ Kft-ben a Zrt-nek 50 % tulajdoni hányada és 50 % szavazati joga van. A GYÁRTÓ Kft-nél két önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető igazgató van, egyikük a Zrt. igazgatóságának elnöke. A másik 50 %-os tulajdonos egy külföldi társaság. A két tulajdonos társaság között nincs tulajdonosi kapcsolat se közvetlenül, se közvetve. Nincs külön megállapodás arról, hogy a GYÁRTÓ Kft tulajdonosai közösen irányítanák a céget, tulajdonosként szavazati jog arányában jogosultak a vezető tisztségviselők kinevezésére.

2. TERMELŐ Kft-ben a Zrt-nek szintén 50 % tulajdoni hányada és 50 % szavazati joga van. A cégnél egy önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető igazgató van, aki egyben a Zrt. igazgatóságának elnöke. A másik 50 %-os tulajdonos egy belföldi társaság. A két tulajdonos társaság között nincs tulajdonosi kapcsolat se közvetlenül, se közvetve. Nincs külön megállapodás arról, hogy a TERMELŐ Kft tulajdonosai közösen irányítanák a céget.

Kérdésem: A Zrt-nél közös vezetésű vállalkozásnak tekinthető-e a GYÁRTÓ Kft és a TERMELŐ Kft? A beszámolóban a két részesedést hova kell besorolni?

2. Jóteljesítési garancia besorolása

Az építőipari társaságoknál jellemző mind a vevők, mind a szállítók esetében a több évre visszatartott jóteljesítési garancia. A beszámolóban történő besorolásra kétféle iránymutatást olvastam:

  • Ezeket a tételeket általában a társaságok a Vevői követelések és a Szállítói kötelezettségek között tartják nyilván. Az éven túli garanciális követeléseket és kötelezettségeket a Kiegészítő mellékletben mutatják be lejárat szerinti (éven belül és éven túli) megbontásban.
  • Az egy évnél hosszabb garanciális visszatartást a Vevők esetében át kell vezetni az üzleti év fordulónapján a Tartósan adott kölcsönök közé, így befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni.
    Az egy évet meghaladó garanciális kötelezettséget pedig a Szállítói kötelezettségekről a Hosszú lejáratú kötelezettségek közé kell átsorolni.

Kérdésem: Melyik a helyes számviteli besorolás?

3. Eladási céllal vásárolt lakás felújítása

2019-ben a Kft. eladási céllal vásárolt egy budapesti lakást 80 mFt-ért, amit az Áruk között mutatott ki. 2020-ban a lakásban teljes felújítás kezdődött, falakat helyeznek át, szekrények és bútorok kerülnek beépítésre, a villany- és vízvezetékeket kicserélik stb. A kivitelezővel kötött szerződés szerint 25 mFt a várható munkák értéke, ami 2021. évre is áthúzódik.
A cél továbbra is az, hogy felújítást követően értékesítésre kerüljön a lakás.
Kérdésem: A 2020.12.31-i beszámolóban hogyan kell kimutatni a lakás és az eddig felmerült felújítási költségeket?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2021 Munkaidőkeretben dolgozó elszámolása a munkaidő keret lejárta előtt történő kilépés esetén kérdés 2021-05-05

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő keret vége előtt megszűnik egy munkavállaló munkaszerződése (felmondás a munkavállaló részéről). Negatív órái keletkeztek, nem dolgozta le a munkaidőkeret által biztosított órákat. Az MT előírása értelmében ez esetben a munkabér előleg visszavonás szabályai szerint kell a munkabéréből levonni a negatív órákra jutó "hiányt". Esetünkben a munkavállalónak negatív bére keletkezik (a visszavonandó bér magasabb, mint a tárgyhavi járandósága). Nettó összeget a munkavállaló visszafizeti.

Kérdésem, hogy nettóban, vagy bruttóban számolom el a visszavonást?

  • negatív órákra járó bruttó bért nettósítom és ezt vonom le az utolsó havi járandóságból, vagy
  • bruttó béréből vonom le a negatív órák alapján számított bruttó bért
    Első esetben a munkáltató által korábban bevallott, és megfizetett adók "bent maradnak" az adóhivatalnál, kizárólag a nettó bér kerül rendezésre a munkavállalóval szemben.

Bruttó elszámolás esetén az SZJA-t, TB járulékot, szochót is rendezem és önellenőrzéssel visszamódosítom az előző havi 08-as bevallást?

A munkavállaló negatív bruttó bérénél visszarendezem az szja és TB járulék összegét? Ezt megtehetem, vagy az szja összegét majd a munkavállaló az éves SZJA bevallása során rendezheti, mint túlvont adó összeget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2021 Átalakulás lépései kérdés 2021-05-05

A segítségét szeretném kérni az alábbi feladat megoldásához.

Igaz már bő 20 éve dolgozom könyvelőként, viszont átalakulást még sosem kellett csinálnom. Így ez nekem teljesen kimaradt. Jelen esetben Bt átalakulása Kft-vé

A kérésem az, ha megtenné hogy vázlatosan, ahol kell részletesen tájékoztat a lépésekről, dátumokról, időpontokról, illetve mire figyeljek oda. Én úgy tervezem, hogy a kiindulás a 2020-as beszámoló lenne, a cég KIVA adózó.

Pár adat: jegyzett tőke 120 e ft, eredménytartalék 21.865 e ft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2021 Átalakulás lépései folytatása kérdés 2021-05-28

Köszönöm a kifejezetten részletes tájékoztatást!

Alaposan áttanulmányoztam többször is. Azt gondolom ezzel a segítséggel hozzá kellene tudjak kezdeni, de bizonytalan vagyok még mindíg. Illetve nem írtam az előző levelemben, hogy naptári évvel megegyező az üzleti év, és nem ázsiós, nem lesz átértékelés.

I.

Jól értelmezem, a 2020.12.31.re készítek egy normál egyszerűsített beszámolót, mint eddig ez lesz a vagyonmérleg tervezet is, 1 oszlop, ennek a középső sora a jegyzett tőke emelés pl. eredménytartalékból stb. a 3. oszlop pedig ami ebből lesz a középső sorok változása alapján.

Elkészítem a 2020-as évet, beküldöm a Céginformációra, majd elkezdek vele dolgozni és tervezetet csinálok belőle? Ezt a tervezet nem kell sem közé tenni sem megküldeni sehova? Ennek 2021.06.30 ra kell elkészülni? Jelen esetben könyvvizsgáló sem kell hozzá?

Így létre jön a Kft?

II.

A Bt megszűnése! A dátumok ha jól gondolom? 2020.12.31 fordulónappal beszámoló alapján (ebből lett a vagyonmérleg tervezet), készül a bt záró beszámolója, ITT MI LESZ AZ ELSŐ OSZLOP??? ITT ELAKADTAM AZT HISZEM! A vagyonmérleg tervezet 3. oszlopa, vagy pedig a 2020-as beszámoló 3 oszlopa?

Értem hogy ez a 2021.01.01 - 2021..06.30 időszakot zárja, és ezzel a bt-t is. Értem, hogy ennek szintén jelen esetben 2021.09.30-ra kell elkészülni.

Az nem világos számomra, hogy folyamatosnak kell lenni egyik évről a másikra, ami az egyikben a záró, másikban a nyió, itt pedig ha nem a tervezet 3. oszlopa a záró beszámoló első oszlopa, akkor ez nem valósul meg! Vagy pedig a tervezet nem könyvelendő, az nem lehet, ott több történés is van, pl a tőketertalék képzése, jegyzett tőke emelése.

Ez nem világos nekem továbbra sem!

Itt ehhez a záráshoz viszont a kapott anyag szerint már kötelező könyvvizsgálat is ha jól értem minden esetben?

III.

Lekötött tartalék képzése kötelező? Mehet eredménytartalékból? Ha lezárul az átalakulás és nem lett negatív az időszak, akkor megszüntethető, vissza az eredménytartalékba?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

49/2021.részesedések értékelése kérdés 2021-05-05

A cégben a befektetett pénzügyi eszközök között két eurós vételáron nyilvántartott részesedés szerepel. Az egyik részesedés Tenerifén, a másik Ausztriában. Az Ausztriában vásárolt részesedés bejelentett részesedés. Mindkét részesedés esetében a tulajdonolt társaság alapító okiratában a jegyzett tőke euróban van meghatározva.

Két kérdésem lenne:

  1. Az évvégi zárás során át kell-e értékelni a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott eurós részesedéseket a december 31-i árfolyamra?
  2. A társasági adó megállapításakor van-e lehetőség az átértékelés során keletkezett, pénzügyileg nem realizált árfolyam nyereséggel csökkenteni a társasági adóalapot? Hogyan kell kezelni a bejelentett részesedést ebben az esetben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2021 projekelszámolással kapcsolatos kérdések kérdés 2021-05-28

Amennyiben egy építőipari cégnél 2020-21 évre vonatkozó szerződés van. 5 darab rész számlát jelent. Minden részszámla adott munkavégzésről szól, melynek kiszámlázása is ennek megfelelően a teljesítés alapján történik. A részszámlák összege változó, hiszen mindig a rész megadott és elvégzett munka kerül leszámlázásra.

Kérdésem arra irányul:

Az egyik (2.) részszámla, valamint az ehhez tartozó munkavégzés 2020.12-2021.01. hóra vonatkozik. (Természetesen e-napló, minden jó.)

Helyes-e a megosztás, hogy munkaórák alapján került megosztásra ez az 1 darab számla?

A többi számlánál, akár 2020, akár 2021. teljes egészében a munkavégzés is ekkor történt

Mivel rész más munkáról szól, így minden rész számlának is más az összege. A szerződés egy.

Csak az áthúzódó számlát osztottuk meg ledolgozott órák arányában. Jobb megosztási arányt nem tudok.

A teljes munkavállalásnál sem, mivel a részszámlák összege változó.

Kérdésem arra irányult, hogy amennyiben építőipari cégnél mindig az adott elvégzett munkákhoz kapcsolódik a számlázás (teljesítés is ennek megfelelő.) Igaz, hogy a szerződés 2 évet érint.

Mivel van számla 2020-ra, van számla 2021-re, így az áthúzódó egy számlával gond. (Legalábbis úgy értelmeztem: ez a szerződés is „projekt” elszámolásnak minősül.

Minden rész számla, csak a már elvégzett munkáról szól. (nincs olyan, hogy x. időpontban valamennyit számlázok.) Ezt én „projekt” elszámolásnak tartom. LEHET, HOGY NEM JÓ?????? Ebből következően B.E. leirata alapján már csak a 2020-2021-es év között áthúzódó munkát néztem.

Így ez megfelel a teljesítési foknak.

Összes munkához nem tudok viszonyítani, hiszen voltak szerződés módosítások. (Nem tartom értelmét sem, hiszen minden munka a teljesítéskor számlázásra került.)

Így én a leirat szerint a „szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése”-hoz igazodtam.
Így, amely számla teljesítése 2021-ben volt, ezt munkaórák alapján osztottam. (munkavégzés: 2020.11.28-2021.01.14.) Anyag leltárra véve. Így gyakorlatilag minden bér, járulék jelentkezik évek között.

MEGJEGYZÉS:

A vállalkozói díj mértéke szerződés szerint meghatározott, DE NEM EGYÖSSZEGŰ. Van egy ajánlat (pl. Ft/m2), melyet a megrendelő is elfogad. A számlázás a ténylegesen elvégzett munka alapján történik.

Amennyiben nem projekt elszámolásnak minősül, akkor hogyan?
Csatolom B.E. cikkét, melynél a teljesítési foknál a harmadik felsorolást választottam: a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése. VISZONT NEM AZ EGÉSZHEZ VISZONYÍTOTTAM.

ha nem is minősül projekt elszámolásnak, akkor hogyan?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2021 Romániai telephely Magyarországi könyvelése kérdés 2021-05-05

Az alábbi gazdasági esemény számvitelével és adózásával kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat:

Magyarországon nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás Romániában külföldi fióktelephelyet létesít. A külföldi fióktelep része a magyarországi alapító cégnek, de Romániában önálló vállalkozásként jelenik meg. A külföldi fióktelep működésére a külföldi jog az irányadó, ( bejegyzés, tevékenység végzésének feltételei, könyvvezetési-, adózási kötelezettség stb.)

A fióktelep Romániában adószámmal rendelkezik, Áfa bevallást, társasági adó bevallást nyújt be, a foglalkoztatottak után Romániában fizeti meg a járulékot, az ott keletkezett bevételeit és költségeit figyelembe véve az ország számviteli és adózási kötelezettségeinek a mérlegkészítéssel bezáróan eleget tesz.

Kérdésünk a következő:

Ki kell-e mutatni a külföldi fiókteleppel kapcsolatos gazdasági eseményeket a magyar vállalkozás könyveiben, és ha igen hogyan?

A külföldi telephelyen találhatóak az eredeti alapbizonylatok, ha Magyarországon mégis kell könyvelni, akkor azt a magyar vállalkozás milyen bizonylatok alapján tudja megtenni?

Hogyan kell számvitelileg kezelni a magyar vállalkozás által külföldi telephelyének értékesített árút, amelyet a magyar vállalkozás leszámlázott a külföldi telephely felé?

Amennyiben a romániai telephely veszteséges ez az eredmény csökkenti-e a magyar vállalkozás társasági adó alapját?

Amennyiben nyereséges , Romániában az ottani társasági adó szabályai szerint befizeti a nyereségadót, hogyan történik annak a magyarországi beszámítása?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2021 Projekt elszámolás kérdés 2021-05-05

A projektelszámoláshoz , elszámolási egységhez kapcsolódnak a kérdéseim:

  1. Egy épületgépészeti Kft. épületgépészeti munkákat végez a megrendelővel kötött vállalkozási szerződés szerint (víz, gáz, fűtés, hűtés szerelés).
    1. Amennyiben nem szükséges műszaki terv az adott szereléshez, akkor nem kell alkalmazni a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó elszámolási szabályt?
    2. Ha az épületgépészeti szereléshez a megrendelő adja át az általa engedélyeztetett műszaki tervet, akkor szükséges alkalmazni a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elszámolási szabályt az épületgépészeti Kft-nél?
  2. Ez az épületgépészeti Kft. alvállalkozóként víz, gáz, fűtés, hűtés szerelést végez a fővállalkozónak egy “általános keretszerződés” alapján. Az egyes munkák elvégzésére, a különböző kivitelezéseken, a különböző építkezéseken végzendő munkákra külön “Egyedi alvállalkozói szerződést” kötnek folyamatosan, külön feltételekkel az új megrendelések alapján. Ezek a munkák nem függenek össze egymással. A szerelési munkák elvégzéséhez a megrendelő kivitelező fővállalkozó adja át a műszaki tervet az alvállalkozó részére, az alvállalkozó Kft. a megkapott műszaki terv szerint végzi el az épületgépészeti szereléseket.
    1. Ez megfelel-e a “megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező kritériumnak”?
    2. Kell-e alkalmazni az alvállalkozó Kft-nél a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elszámolási számviteli szabályt?
    3. Az adott munkára vonatkozó “Egyedi alvállalkozó szerződés” tekintendő egy elszámolási egységnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2021 Tőketartalék felhasználása kérdés 2021-05-28

Segítségét szeretném kérni 2020.évi zárásunkhoz. Az alább felvázolt könyvelési tételek tőketartalék felhasználása szempontjából helyesek-e?

Elszámolható-e a 147M tőketartalék feloldás egy 2020.12.31-i taggyűlési határozat alapján, vagy csak üzleti évet záró határozattal együtt lehet az eredménytartalék rendezéséről határozatot hozni?

A társaság főbb mérleg adatai:
412 Tőketartalék

Dátum Gazdasági esemény
2020.01.01 Nyitó : 0, K/412 480 791 911 Egyenleg K 480 791 911
2020.05.29 Pályázati lekötés feloldása
K/412 87 571 391 egyenleg K 568 363 302
2020.06.30 Közbenső mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
T/412 86 657 825 egyenleg K 481 705 477
2020.12.31 Záró mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
T/412 147 739 000 egyenleg K 333 966 477

413 Eredménytartalék

Dátum Gazdasági esemény
2020.01.01 Nyitó T/413 124 171 085 egyenleg T 124 171 085
2020.01.01 2019.évi adózott eredmény
K/413 37 513 260 egyenleg T 86 657 825
2020.06.30 Közbenső mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
K/ 413 86 657 825 -
2020.12.07 Fejlesztési tartalék felhasználás miatt lekötött tartalék feloldása
K/413 2 261 000 egyenleg 2 261 000
2020.12.31 Fejlesztési tartalék képzés miatt lekötött tartalékba áthelyezés
T/413 150 000 000 egyenleg 147 739 000
2020.12.31 Záró mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
K/413 147 739 000 -

Kérdésünk ott kap jelentőséget, hogy a vállalat:

2020.évi eredménye: 186M
2020.év után jóváhagyott osztalék: 150M

Amennyiben az eredménytartalékot nem rendezzük 2020.12.31-én. akkor:
413 Nyitó 147M (T)
2020.évi eredmény: 186M (K)
Egyenleg: 39M (K)
Ebben az esetben csak 39M osztalék kerülhet kiírásra?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2021 elengedett kötelezettség könyvelése és ÁFA-ja kérdés 2021-05-28

Egy Kft aki adóalany közösségen belülről szerzi be a termékeit. A beszerzéskor a termékbeszerzésre jutó áfát beállítja a fizetendő és a levonható áfa sorba is( mivel ˇ2ˇ-es az adószám kilencedik számjegye.)

Nehéz pénzügyi helyzetbe került a magyar kft, emiatt a( külföldi cég akitől a terméket beszerezte) elengedi a magyar kft tartozását. Jelen esetben 9 000 eurónak megfelelő összeg.

Hogyan lehet szabályszerűen lekönyvelni? Mi történik áfa tekintetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2021 MLM rendszer SZJA és Járulék kérdés 2021-05-13

A SzSzE tagjakéntegy kis segítséget szeretnék kérni.

Adott egy amerikai cég, amely Hollandiában telephelyet hozott létre és Európában közösségi adószámmal rendelkezik (onnan számláz). MLM rendszerben működik, tagjai részére üzletkötői jutalékról önszámlázás keretében számlát állít ki.

Kérdéseim:

  1. Jól gondolom azt, hogy ha magánszemélyként regisztrál a Magyarországi illetőségű állampolgár akkor neki ez külföldről származó jövedelemnek minősült, amit 15 % SZJA és 15,5% Szociális hozzájárulási adó terhel?
  2. A rendszerbe való bekötésekért pontokat, illetve jutalékokat kap. Mikor képződik jövedelme? Csak akkor amikor a pénz a bankszámlájára érkezik, vagy már akkor is ha mondjuk egy saját vásárlás alkalmával az addig összegyűlt pénzét beforgatja?
  3. Ha vállalkozóként (KATÁS, alanyi ÁFA mentes, de közösségi adószámmal rendelkező) szeretné leadózni a megszerzett jövedelmet, akkor jól gondolom hogy közösségen belüli értékesítés miatt mentes számla kerül kiállításra, amiről ÁFA bevallást kell készíteni (21A60 is), illetve ha vállalkozóként terméket is rendel saját felhasználásra, akkor a termékek ÁFA-ját itthon fizeti meg oly módon hogy fizetendőbe beállítja, de levonásra nem jogosult?! A jövedelme KATA alatt adózik, 3 m ft-ig simán, felette a 40%-os adóval is?!

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

56/2021 Pályázattal támogatott eszközbeszerzés kérdés 2021-05-28

Egy kft pályázat keretében eszközöket vásárol, a pályázati elszámolás utófinanszirozással történik, 30% előleg folyósításával. Az eszközök egy részének a beszerzése és aktiválása megtörtént 2020.évben, A pályázati elszámolás viszont majd csak 2021-ben vagy 2022-ben lesz, 2020-ban csak előlegfolyósítás történt.

Ilyen esetben az eszközök értékcsökkenése 2020.évben (esetleg ,ég 2021 évben is) rontja az eredményt vagy lehetőség van arra, hogy aktiv elhatárolással "áttegyük" a költséget arra az évre, amikor majd a pályázati összeg bevételként elszámolásra kerül?

A kérdést még annyival egészíteném ki, hogy változik-e az elszámolás módja abban az esetben, ha kisértékű eszközökről van szó?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/2021 Projekt elszámolás kérdés 2021-05-28

Projektelszámolással kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Vállalatunk nyílászárók gyártásával és beépítésével foglalkozik. A gyártott termékeink és nyilván a beépítések konkrét vevői megrendeléshez kapcsolódnak, emiatt a projektelszámolás alá esnek. Vannak olyan költségeink amik felmerülnek a gyártás során , de nincs kész termékünk, hanem félkész termék egyelőre. 6-7 számlaosztályba könyvelünk elsődlegesen, másodlagosan pedig 5 számlaosztályba. A 77... számlákon gyűlnek a szerkezetek gyártásával kapcsolatos költségek, a 71.. számlaosztályon pedig a beépítéssel kapcsolatos költségek. A projektleszámolást a havi zárásaink miatt minden hónapban alkalmazzuk. Hogyan járunk el helyesen. A 77... -ken gyűlt költségeket mivel nincs késztermék nyitva hagyjuk, majd a 71.. számlákat tesszük befejezetté és ha nem volt számlázás, akkor ehhez mérten árbevételt határolunk hozzá be. De jó-e az úgy, hogy a 77.. -ket nem zárjuk. Ebben kérem a segítségüket.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2020 Jegyzett tőke és a kivált tag kiegészítés kérdés 2021-05-28

A 2020.06.09-én az 50/2020-as kérdésre adott válaszával kapcsolatosan az lenne a kérdésem, hogy a 479-re könyvelt tulajdonosokkal szembeni kötelezettség összegét, a 11.250eFt-ot milyen jogcímen kell kifizetni, és milyen adóterhek terhelik. Több tételben is ki lehet fizetni?

Mindkettő tulajdonos már nyugdíjas, a jövedelmük eléri a szoc.hjár fizetési határát.

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2021 Egyéni vállakozó ingatlan értékesítés bevétele kérdés 2021-05-31

Kérdésem: Az egyéni vállalkozó 2020. 05. 01-től szünetelteti vállalkozását. Csereszerződés keretében „üzlettér” megnevezésü földhivatali bejegyzés szerint értékesiti az ingatlant 2020. 05. 11-én. Illeték megfizetve mind a csereszerződéses eladó, mind a csereszerződéses vevő részéről. Az üzlettérnek külön hrsz. száma van.

A vállalkozó ezt az ingatlant 2007. évben vásárolta „üzlettér” földhivatali bejegyzés szerint. A vállalkozó szja tv. szerint adózik. Az üzlettér tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapon nyilván van tartva, értékcsökkenés 2% elszámolva.

Ha a csereszerződés szerint értékesiti az üzletteret akkor az el nem számolt értékcsökkenés elszámolható ráforditásként az ingatlan kivezetésekor, a csereszerződés szerinti bevétellel szemben?

A csereszerződés szerinti bevétel vállalkozói bevétel, vagy ilyen esetben máshol kell szerepeltetni az szja bevallásban. Csereszerződés szerint a vásárló is egyéni vállalkozó, Ő is mint vevő szerepeltetheti a tárgyi eszköz nyilvántartásában az üzletteret?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2021 KATÁS Bt. bevétele kérdés 2021-05-31

2020-ban egy katás betéti társaságnál üzletrész értékesítés történt. Az eladási ár magasabb összegben került értékesítésre, mint a bekerülési érték. Az üzletrész névértéke a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személy beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó részalapján került meghatározásra.

Ez a katás társaságnál kata bevételnek számít-e ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2021 Magánszemély őstermelő zöldszüret támogatás bevétele kérdés 2021-05-31

Magánszemély őstermelő zöldszüret támogatásában részesült. A kapott támogatási összeget őstermelői tevékenység bevételébe be kell-e számítani?

adóköteles -e a zöld szüret vagy nem kell figyelembe venni az szja bevallásban:
A szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatás rendelete 22/2019. (V.31.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2021 egyéni vállalkozó EUR bevétele kérdés 2021-05-31

Mivel én csak Ft- ban könyvelek, ezért nem tudom a választ.

36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozó elkezdett egy külföldi kozmetikai cégnek termékeket forgalmazni. Ez után EU-róban összejött Neki 4.000.-EU. Ezen tevékenységét továbbra is szeretné folytatni, így kb 600.-EU / hónap lehet a bevétele.

Mivel csak Ft-os lakossági Bankszámlája van, így ezen összegeket nem tudja felvenni.

Kérdés: nyithat-e EU-s bankszámlát, de csak lakosságit?

Hogyan kell ezen bevételeket könyvelni, és az adózása hogyan történik?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62/2021 Háziorvosi szolgálat bértámogatás elszámolása kérdés 2021-06-08

Háziorvosi szolgáltatást végző kft 2021-től a 53/2021.(II.9.) Korm. rendelet a praxisközösségekről rendelet alapján szakdolgozói támogatást kap az Egészségbiztosítási alapkezelőn keresztül a többi díjazással együtt. Az elszámoláson ez a rész "Háziorvosi , szakdolgozók.bértámogatása" jogcím alapján kerül utalásra.

Kérdésem arra irányul jól értelmezem e , hogy ez a rész egyéb bevételként könyvelendő mint bértámogatás ( és ez örökre így lesz?) , vagy a többivel együtt mint árbevételként kezelendő e.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

63/2021 Alapítvány eszközbeszerzés kérdés 2021-06-08

Alanyi adómentes Alapítvány könyveléséhez kérnék segítséget:
Az Alapítvány 2020.évben pályázot, és az EMMI-től nyert 5,8 MFt-ot különféle zeneeszközök( dob, fuvola.. stb) beszerzésére. 2021.06.30-ig kell elszámolni a pénzzel.

A kérdésem, hogy ezen felszereléseket tárgyi eszközként kell bevételezni, és mivel van köztük 1 MFt-os beszerzés is, akkor ÉCS -t is számolni kell? Ezen eszközökről külön nyilvántartást kell vezetni, vagy a régebbi leltárba fel lehet venni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2021 Angol üzleti partner ÁFA kérdés 2021-06-08

A vállalkozás Angliából szerzett be árut április hónapban. Erről az angol üzleti partner kiállította a számláját, ami nem tartalmaz áfát. Az angol üzleti partner magára vállalta a vámköltségeket és az ezzel járó papírmunkát is. Ezt a számlán jelölte is (Delivery Terms: DDP), erről azonban nekünk semmi dokumentum nem áll rendelkezésünkre. Kérdésem, hogy ez így elfogadható-e, vagy nekünk mégis vámoltatni kellene az árut, illetve, hogy ezt az áfa bevallásban kell-e szerepeltetni, és melyik soron.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2021 könyvelési bizonylat kérdés 2021-06-17

Pénztárgépet használó vállalkozásoknál a havi pénztárszalag összesítő áfa kulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt.

NAV leirat alapján nem kell a pénztárgép - bevételt naponta könyvelni. Ennek alapján excell táblát készített cégünk, amelybe felvezettük naponta a pénztárgépi bevételt, áfa kulcsonként és fizetési módonként, és az excell tábla végösszege került könyvelésre. Mivel véleményünk szerint a havi pénztárgép szalag összesítő ugyanezen adatokat tartalmazza, úgy ítéljük meg, hogy a könyvelés bizonylatául elfogadható a havi pénztárszalag összesítő, amely - mint az előbbiekben írtuk -, és áfa kulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt.

Kérjük és várjuk szíves válaszát, álláspontját, hogy a a könyvelés bizonylatául elfogadható a havi pénztárszalag összesítő, amely - mint az előbbiekben írtuk -, és áfa kulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2021 Láncértékesítés ÁFA kérdés 2021-06-18

Cégünk vásárolt fordított áfás termékeket egy magyar cégtől, aki a fordított áfa szabályoknak megfelelően le is számlázta. A cég német telephelyéről közvetlenül szállították szlovák partnerünknek az árut.

Jól gondolom e, hogy ez egy láncértékesítés, és az áfa bevallásnak nem a 02. sorába írom be, hanem a 89. sorba, illetve a 21A60 bevalláson közbenső vevőként jelentem le.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2021 Tőkeemelés eredménytartalékból, megszűnés, adózás kérdés 2021-07-05

Egy kft magánszemély tagjai 2016-ban eredménytartalékból emelték meg a jegyzett tőkét 500 eft.-ról 3 000 eFt-ra. A tulajdonosok 2021-ben végelszámolással meg kívánják szünteti a Kft-t.

A Kft saját tőkéje nem haladja meg a jegyzett tőke összegét, amely 3,000 eFt, számításaim szerint 2 995 eFt. lesz végelszámoláskor.

A kérdésem, hogy a vállalkozás megszűnésekor miként kell adózni a tulajdonosoknak a 2,495 eFt visszafizetése/kifizetése miatt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2021 KIVAS osztalék könyvelése kérdés 2021-07-05

A 2020. évben keletkezett KIVA-s eredményt osztalékként jóváhagyta a taggyűlés.

A 2021 nyitás után a 419 adózott eredményszámláról az osztalék utáni 11% KIVA-t hova kell könyvelni?

Eredménytartalékra csak a maradék részt kell könyvelni és onnan a 479 alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségekre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2021. KIVA-s osztalék könyvelési tételei kérdés 2021-07-14

A 2020. évben keletkezett KIVA-s eredményt osztalékként jóváhagyta a taggyűlés.

A 2021 nyitás után a 419 adózott eredményszámláról az osztalék utáni 11% KIVA-t hova kell könyvelni?

Eredménytartalékra csak a maradék részt kell könyvelni és onnan a 479 alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségekre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

70/2021 érvénytelenített számlák ÁFA-ja kérdés 2021-07-14

Egy Kft aki havi áfabevalló 2021.05.hóban felülvizsgálta a könyvelőiroda által adott 2019.12.31-i vevőkövetelés záróegyenlegét.(azért most ,mert eddig a könyvelőiroda nem adott ki adatot)
Megállapításra került:

  1. a 2019-évben érvénytelenített számlák közül 7 000 000 Ft szerepel a könyvelőiroda adatai szerint a vevőkövetelések között_:
    a kérdés ennek a le nem könyvelt 2019.évben érvénytelenítettt számlák áfáját melyik évi és havi áfa bevallásban lehet és kell a fizetendő adót minusz előjellel visszakérni a NAV-tól ?Önellenőrizni kell a 2019.évi havi áfabevallásokat(az érvénytelenítés dátuma 2019.október,november,december)
  2. A Kft még talált a könyvelőiroda által adott 2019.12.31-i vevőkövetelések között olyan számlákat amik a Kft számlázómunkatárs mulasztása miatt nem lettek érvénytelenítve.Ezeket a számlákat 2021.05 és 06-hóban érvénytelenítette a kft:
    számla kelte.2021.05.29 teljesítés 2019.év megfelelő hónap és nap.
    a második pont szerinti áfát mínusz előjellel a kft berakta az aktuális(érvénytelenítő okirat kelte szerinti 2165-ös áfabevallásába.

Helyes így?
Hogyan lesz a jó?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2021 Közösségi termékértékesítés ÁFA kérdés 2021-07-14

Német cég "A" értékesített magyar cégnek"B". Ez a magyar cég tovább értékesítette társaságunknak"C" az árut. "C" pedig tovább értékesített egy szlovák társaságnak"D" Mindegyik társaság a saját országában rendelkezik közösségi adószámmal. Az áru közvetlenül Németországból Szlovákiába lett szállítva. A fuvart "A német cég szervezte.

Kérdés: Hogyan kell eljárni helyesen a "C" és "D" közötti számlázásnál? Milyen áfa kódot kell szerepeltetni a számlán? Az áfa bevallás mely sorait érinti az ügylet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

72/2021 szobor értékesítés ÁFA kérdés 2021-07-14

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az alábbi forgalmi adót érintő ügylethez, pontosabban annak lehetséges áfa kötelezettségéhez segítséget kérjek.

Egy önkormányzat értékesítene egy köztéri szobrot, amely fémből van. A szobor a rendszerváltás előtti, mégis műalkotásként és nem „fémhulladék” formájában történik a szerződés és az értékesítés. Nem tudom eldönteni, hogy az egyébként áfaalany önkormányzat a köztéri szobrot áfával növelten köteles-e értékesíteni.

A köztéri szobor az Önkormányzat könyveiben mint tárgyi eszköz szerepel. 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

73/2021 praxisközösség könyvelése kérdés 2021-08-12

Több gyermekháziorvos a magas bérkiegészítés feltételeként kénytelenek voltak praxis közösségi konzorciumba tömörülni. Ehhez konzorciumi szerződést az állam a rendelkezésükre bocsájtotta, de a szerződésben a tagok által a konzorciumba bevitt vagyont fel kell tüntetni, illetve valamennyi költsége is lesz a konzorcium fenntartásának.

Az ehhez szükséges pénzt illetve a beadott"vagyont" nem tudjuk hogy hol kell tartani, hogy lehet ezt elkönyvelni. Egyik orvos tag azt ajánlotta, hogy valamelyikük vállalkozásában nyissanak egy alszámlát és ott könyveljék el az említett dolgokat. Szerintünk ez számvitelileg nem helyén való.

Vajon mi lehet a megoldás?

A praxisközösségi konzorcium nyilvántartásával, esetleg könyvelésével (ha ez egyáltalán szükséges) kapcsolatban kérnék segítséget.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2021 Áfa, támogatás, arányosítás, egyesület kérdés 2021-08-10

Horgászegyesület, áfaalany, támogatási pályázatot nyújtott be. Nyilatkozata szerint a beruházásra (mely játszótér, fahíd stb.) adólevonási jog illeti meg.

Értékesítéseinek döntő része áfa mentes szolgáltatás. Hogyan kezelheti a bejövő számlákat (fordított áfásakat is)?

Arányosítás, áfa fizetés?

A szóban forgó beruházások:

  • halőrház, csónakkikötő, horgászhely,
  • kerékpárosbarát tanösvény,
  • rendezvénysátor,
  • fahíd (3,5 t teherbírású),
  • játszótér.

Az árbevétel döntőrészt horgászjegyek (területi jegyek) értékesítéséből áll. Ez áfamentes értékesítés. Továbbá tagdíj bevételek vannak, ez szintén áfamentes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

75/2021 Számviteli kérdés-beszámoló módosítása kérdés 2021-08-12

Egy egyszerűsített éves beszámolót készítő Kft.-ről van szó.

2020.június 30. napján fennálló pontos tartozása tőke, kamat, késedelmi kamat értesítő alapján 538. 408. 269 Ft X bank felé. A cég könyveiben 2020.június 30-ig könyvelve 443. 706. 426 Ft volt. A kamat és késedelmi kamat különbség a 2020. év végi záráskor könyvelésre került. /-94.702 e Ft /

Mérleg letétbe helyezés után / 2021. 05 27. / derült ki, hogy a Kft vitatja a kamat és késedelmi kamat összegét. /A Kft. ügyvédje 2021.02.16. -án küldte a levelet a bank képviselőjének, a vitatott összegről, az illetékes átvette, de választ nem küldött./ peresítve még nincs az ügy.

Kérdés: kamatot és a késedelmi kamatot (94.702 eFt) helyesen könyveltük-e le 2020-ban mint pénzügyi ráfordítás?

Amennyiben nem, 2020 –ra lehet, vagy kötelező módosítani a beszámolót?

(mérlegfőösszeg 2019. év 468 869 e Ft, 2020.év 467 859 e Ft / 2021-ben 3 oszlopos mérleget kell beadni?/

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2021 Devizás céltartalék kérdés 2021-07-28

2020. évben szerződés felbontás miatti kötbérre céltartalékot képeztünk a szerződés alapján 128.174 eur összegben.

2021. 06.20-al tevékenységet lezáró beszámolót kell késziteni (a cég ellen 2021.06.21-al elindult a felszámolás), kérdés a deviza alapu céltartalékot át kell e értékelni?

A számviteli tv. 60 § (2) bekezdése kötelezettségeket emlit, a céltartalék beletartozik e ebbe?

2020.12.31-én 128.174 eur X 365,13 = 46.800 eft
20201.06.20-án 128.174 eur x 355,38= 45.550 eft
Eltérés 1.250 eft

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2021 Építkezések során használt zsaluzatok és állványok számviteli elszámolása kérdés 2021-08-13

Építőipari cég nagy tételben vásárolt zsaluzatokat és állvány rendszereket, melyek egyedi tételenkénti értéke általában nem éri el a 200 eFt-ot . A számviteli elszámolással kapcsolatosan kérdezném:

  • tárgyi eszközként vagy készletként kell-e könyvelni ezen eszközöket
  • ha tárgyi eszközként és az egyes elemek kis értékűnek minősülnek,

érvényesíthető-e az egyösszegű leírás

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

78/2021 Erdő birtokossági társulat osztalék kérdés 2021-08-13

Egy erdőbirtokossági Társulat osztalékfizetésének számvitele érdekelne. Idén első alkalommal fizetnek osztalékot.

A társulat még 1995-ben alakul vannak belföldi, külföldi magánszemély tagok és a tagjegyzék alapján maga az erdőbirtokossági Társulat is tulajdonos „saját magába”.

Az alapító okiratban a tulajdonosok a bevont erdők aranykora értékét figyelembe véve részesülnek az osztalékból.

A kérdésem a társulat saját maga tulajdonrészére eső osztalék könyvelésére, számvitelére irányul. A magánszemély tagokra eső osztalék 64,5% (adózása, számvitele nem kérdéses), a Társulatra eső rész 25,5%.

A 25,5%-os részt el kell különíteni a tőke elemek között? Ennek az osztalék résznek van, bármilyen adóvonzata, kifizetés nem történik. Marad az adózott eredményen?

A Társulatra eső osztalék összeget a Társulat a jövőben elköltheti, van ennek bármi korlátja. Semmilyen leírást nem találtam ezzel kapcsolatosan.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

79/2021 Pénztárgépek átállítása, dokumentálás kérdés 2021-09-16

Egyéni vállalkozásként működő gyógyszertár Kft. formában kívánja a tevékenységét tovább folytatni.

Az egyéni vállalkozás megszűnik a cégbírósági bejegyzés napját megelőző nappal.

Hogyan tudja a gyógyszertár dokumentálni az értékesítését a pénztárgépek átállításáig, ami akár több nap is lehet, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfeleljen. (az átállásig be kell zárnia?)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2021 Egyéni vállalkozó Kft-vé alakulása kérdés 2021-09-17

Egyéni vállalkozó, Kft alapításával kapcsolatos kérdésben kérném válaszukat.

Az 1995.évi CXVII. törvény ( továbbiakban Szja. tv. ) 49/A §. (4) bek. a) pont aa) alpontja szerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz

aa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül ( a tárgyi eszköz nettó értéke vállalkozói költség ).

A 49/A § (5a) bekezdése szerint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak az egyéni vállalkozói tevékenységnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvény 19/C §-a szerinti korlátolt felelősségű társaság alapításával történő megszűnése esetén is alkalmazandók.

Egyes szakértők szerint a tárgyi eszköz értéke nem függ kötelezően a tárgyi eszköz könyv szerinti, vagy piaci értékétől, hanem az egyéni vállalkozóra bízza, hogy milyen értéket állapít meg az alapító okiratban. Ez azt jelenti, hogy amilyen értéket megállapít az alapító okiratban ezt az összeget kell az egyéni vállalkozásában bevételnek tekinteni.

Ugyanakkor a 2000 évi C. törvény ( továbbiakban Számv. tv. ) 2. §. (4) és (4a) bekezdései szerint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítás időpontjával a (4) bek megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie.

A (4) bek. szerint a nyitó mérlegbe az eszközöket … piaci értéken kell figyelembe venni.

A két jogszabály között ellentmondást vélek felfedezni. Egy példán levezetve:

Az egyéni váll-ban használt és elszámolt eszköz könyv szerinti értéke 10 M ft.
Az alapító okiratban meghatározott értéke 30 M ft.
A piaci értéke 50 M ft.
Adózás szempontjából ev. bevétele 30 M-10 M könyv szerint érték.
Nyereség 20 M ft.

érdés ez esetben, hogy az alapítás időpontjában kötelezően elkészítendő nyitó mérlegbe milyen értéken kell a tárgyi eszközt beállítani. Amennyiben a Számv. tv szerinti piaci értéken akkor, hogyan fog a jegyzett tőke megegyezni a cégbíróságon bejegyzett tőkével, hiszen a már idézett 7997. számú kérdésre adott válaszukban az egyéni vállalkozó által alapított kft.-leltárral alátámasztott- nyitómérlegében.

  • az eszközök, az egyéni vállalkozó megszűnéskori leltárában szereplő vásárolt és saját termelésű készletek, követelések, nettó értékű tárgyi eszközök, nem anyagi javak lehetnek, de piaci értéken ezzel azonos összegben a jegyzett tőke azon része, amely az alapító okirat szerinti nem pénzbeli hozzájárulással azonos összegű
  • pénzeszközök
    ezzel azonos összegben a jegyzett tőke azon része, amely az alapító okirat szerinti pénzbeli hozzájárulással azonos összegű.

A nyitómérlegben az összes eszköz értéke megegyezik az alapító okirat szerinti jegyzett tőke összegével. A nyitómérlegben kötelezettség nem lehet, mert kft-t alapítani csak eszközök apportálásával lehet. Ha az egyéni vállalkozónál kimutatott kötelezettséget az alapított kft kifizeti akkor azt mint átvállalt kötelezettséget a kft-nél egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Kérem válaszolják meg az Szja. tv. és a Számv. tv közötti vélt, vagy valós ellentmondást és kérem szíveskedjenek tájékoztatni a megoldásról.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/2021 Iratőrzés, dokumentumok átadása kérdés 2021-09-17

MSZSZE tagságomból adódóan az az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz.

Könyvelő cég ügyvezetője vagyok és az egyik ügyfelünkkel 2020-12-31-e az ő kivánságukra problémamentesen megszűnt , a könyvelői megbízatásunk. Az évet lezártuk, a szükséges bevallásokat elkészítettük ,és beadtuk. Ezek után a vállalkozás vezetőjét felszólítottuk, hogy átadási-átvételi jegyzőkönyvvel a könyvelési anyagot elszállíthaja. Többszöri megkeresésünkre-levelezés, telefon, tértivevényes levél, azóta sem reagálnak. Mivel ez esetben a NAV-hoz bejelentett iratőrzési hely a vállalkozó székhelye,át szeretnénk adni az iratokat.

Kérdésünk az, hogy mit lehet ilyen esetben tenni,betartva a jogi előírásokat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2021 Számviteli kérdés elhatárolás kérdés 2021-09-17

Egy "A" vállalkozás keretszerződést kötött egy másik "B" vállalkozással.

Az "A" vállalkozás hibaelhárítást végez "B" vállalkozás megrendelései szerint. A megrendelés és a tényleges hibaelhárítás 2020-ban megtörtént, de a munka elvégzését a "B" vállalkozás részéről igazoló teljesítés igazolás csak 2021-ben került kiadásra. Így a számla kiállítására is 2021-ben került sor.

Kérdésem: Ezeket a bevétel számlákat kell elhatárolni 2020-ra és elszámolni bevételként, vagy az ezekre a munkákra eső költségeket (bér, járulék, üzemanyag, bérleti díjak...stb) kell befejezetlen termelésként lekönyvelni és kivenni a költségek közül 2020-ban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2021 Pénzforgalmi Áfa értékhatár túllépése kérdés 2021-09-16

Pénzforgalmi Áfa értékhatár túllépés értelmezésével, a további teendőkkel kapcsolatban kérnék segítséget.

Több éve pénzforgalmi áfa elszámolást alkalmaz a Kft. A korábbi években a részére termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fejében kiegyenlített összegek lényegesen a 125 milliós értékhatár alatt voltak.

1., Ha 2021. év elejétől göngyölítve a részére termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fejében pénzügyileg kiegyenlített, Áfa nélkül számított ellenérték összege meghaladja például 2021.szeptember 1-én a 125 millió Ft-ot - függetlenül attól, a kiegyenlített számla tárgyévi vagy megelőző évek teljesítései voltak - akkor 2021.09.02-től nem alkalmazhatja értékhatár túllépés miatt a pénzforgalmi elszámolást?

2., Ha szeptember 1-én állít ki számlát, arra alkalmazhatja még a pénzforgalmi elszámolást?

3., Ha a bankszámlát csak késve kapja meg és akkor jut tudomására, hogy átlépte az értékhatárt, akkor stornózni kell a szeptemberben kiállított számlákat és pénzforgalmi elszámolás megjelölés nélkül újat kell kiállítania?

4., Az értékhatár átlépését megelőzően kiállított, de még szeptember 1-ig ki nem egyenlített kimenő és a beérkező számlák Áfa elszámolására még a pénzforgalmi elszámolás alkalmazandó, a kiegyenlítés hónapjában kerül elszámolásra?

5., A NAV részére a nyilatkozatot a 21T201 F02 11. sor 2. pontjában kell megtenni 15 napon belül?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2021 EV járulék fizetése kérdés 2021-09-16

Az alábbi témakörben szeretném a segítségüket kérni:

Egyéni vállalkozó ügyfelem járulék fizetési kötelezettségével kapcsolatos kérdésem lenne:

Hagyományos szja szerinti adózású ügyfelem vállalkozói tevékenységét nappali tagozatos egyetemi hallgatóként kezdte. Egyéni vállalkozása mellett egyetemi tanulmányait 2020. januártól 2020. szeptember hónapig passziváltatta.

Kérdésem az lenne, hogy a passzív időszak alatt kötelezett volt-e járulék fizetésre.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2021 ADÓ, TB kérdés 2021-09-16

A szerb-magyar TB-egyezménnyel, illetve kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel kapcsolatban szeretném segítségüket kérni, illetve a kérdéseimet feltenni saját tevékenységünk kapcsán, mivel ilyen jellegű gyakorlati példával nem találkoztam eddig, és néhány területen bizonytalan vagyok a kérdések eldöntésében.
(Kérem szíves visszajelzésüket, ha és amennyiben máshová forduljak kérdéseimmel.)

Társaságunk többek között takarmánygyárak komplett kivitelezésével foglalkozik. Jelenleg induló projektünk keretében Szerbiában fogunk új beruházást megvalósítani, melyhez az elkerülő egyezmények és a szerb-magyar áfa-szabályok miatt a szerbiai adóregisztrációhoz fióktelepet kellett alapítanunk (mivel a projekt meg fogja haladni a 12 hónapot). A fióktelepnek nincs saját eszköze, sem saját embere, a kivitelezés pedig Szerbián belül egy másik településen valósul meg.

Ezt a kivitelezési munkát saját szakembereink felügyelik, továbbá saját szerelőink is fognak kint dolgozni, mindegyikük kiküldetés keretében társaságunk felügyelete és irányítása alatt. Előreláthatólag a projekt nem fogja meghaladni a 24 hónapot (de ez sajnos nem mindig garantálható, ha csak a COVID-ra visszagondolunk). A projektvezetők és szerelő munkatársak továbbra is társaságunknál maradnak alkalmazásban, nem kívánjuk őket a fióktelepbe átjelenteni, hacsak ezt egyéb szerb szabályok nem teszik kötelezővé (ez még utánajárás alatt van részünkről). Ezen felül vannak más magyarországi munkálataink is, ahol ugyanezen dolgozók munkálkodnak, mivel párhuzamosan több projekten is részt vesznek a különböző munkafolyamatoktól függően. Ezért az OECD-modellegyezmény szerinti úgy gondoljuk, hogy a gazdasági munkáltató személye továbbra is társaságunk marad.

Az egyezmények együttes olvasata alapján a következőket szűrtük le:

  1. Jövedelemadózás:
    • ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 183 napot bármely 12 hónapot felölelő időszakban,
    • és a dolgozók költségeit nem a telephely viseli
    • akkor a dolgozók kiküldetésből származó jövedelme továbbra is Mo-on adózik.
  2. Járulékok:
    • ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot,
    • és az alkalmazás folyamatos a magyar munkáltató részéről,
    • akkor a tb-jogviszony továbbra is Mo-on áll fent.

Kérdéseink:

  1. Helyesen ítéltük-e meg a fenti tényállások alapján az egyezmények előírásait a dolgozók jövedelmének adózása és biztosítási jogviszonya kapcsán?
  2. Vagy maga az a tény, hogy fióktelepünk jött létre Szerbiában, mindent felülír? Ez esetben a dolgozó mely jövedelme adózik Szerbiában: csak a kiküldetésre kapott jövedelem, vagy a teljes? Ilyenkor nem számít már a 183 napos szabály?
  3. Ha tudjuk, hogy egy dolgozó 183 napnál többet fog Szerbiában eltölteni ezen projekt miatt, akkor az ő jövedelme már rögtön az első naptól kint adózik? Csak a kiküldetésre kapott jövedelem, vagy a teljes, a munkaviszonyára tekintettel kapott tételek is? Ebben az esetben be is kell őt jelenteni Szerbiában?
  4. Mi történik akkor, ha időközben alakul úgy, hogy átlépi az adott dolgozó a 183 napot?
  5. Az a dolgozó, aki Szerb-magyar kettős állampolgár, és akinek az állandó lakcíme Mo-on van, annak az illetősége magyarnak tekinthető. Az ő esetében is figyelnünk kell a 183 napot?
  6. Az szja-előleg meghatározásakor mikortól-meddig számít bele a kiküldetés összege? 183 napot meghaladóan vagy 24 hónapot meghaladóan nem számít már bele?
  7. Ha a 24 hónapos kiküldetést mégis csak meg kell hosszabbítani, ez a fajta hosszabbítás továbbra is magyar biztosítási jogviszonyt jelent, vagy onnantól már átfordul?
  8. Mi lesz a járulékok alapja, ha mégsem Mo-on kell adóznia a dolgozók jövedelmének? Az alapbér, de legalább a KSH szerinti bruttó átlagkereset? És ha meg kell hosszabbítani a 24 hónapot?
  9. Ez utóbbi esetben a szocho alapja ugyanez lesz, mint a járulék-alap?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2021 Import Áfa kérdés 2021-09-16

Egyéni vállalkozó ügyfelem online kereskedelmet folytat, saját készítésű ajándéktárgyakat értékesít internetes platformon keresztül. A megvásárolt árukat ő szállítatja ki a vevőnek. Február-június hónapokban több esetben volt Egyesült Királyságbeli magánszemély vevője. Ezekről a szállítási eseményekről a fuvarozó cég számlát állít ki, melyen vámeljárási díj, és import ÁFA is szerepel. Könyvelés tekintetében mi a teendőnk az így megfizetett import áfával? Erről határozattal nem rendelkezünk, és az ügyfél NAV folyószámláján sem jelenik meg.

Valóban kell exportálóként neki import áfát fizetni? Ha igen, ez milyen esetekben merülhet fel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

88/2021 egyesület tulajdonrész eladás kérdés 2021-09-17

Közhasznú egyesület (nem gazdálkodik) üzleti tulajdonrészét eladja 100 egységért Az eladott tulajdonrész nyilvántartási értéke 80

A tulajdonrészét pályázati úton szerezte így elhatárolva 80

Keletkezik-e adója és ha igen, mennyi és ezt milyen adónak nevezik?

Amennyiben keletkezik, kell-e és ha igen hol erről az adóról bevallást tennie?

Az üzletrész eladása pénzügyi bevétel-e? Amennyiben nem, úgy ez milyen bevétele lesz?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2021 Bérlethez nyújtott kerékpárbérlet térítés kérdés 2021-09-17

Munkavállalónknak munkába járás címén Velence-Budapest viszonylatban MÁV bérletet térítünk 100 %-os mértékben. A dolgozó jelentkezett nálunk azzal az igénnyel, hogy a vonatra váltott kerékpárbérletét is (9.800 Ft) munkába járás címén térítsük meg.

Kérdezem, hogy a kerékpárnak váltott vonatbérlet lehet-e munkába járás költségtérítése? Ha nem, akkor miként kell eljárni, ha a dolgoznak mégis kifizetnénk?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

001/2020 Egyéni vállalkozó idegen ingatlanon végzett beruházása ÁFA vonzata kérdés 2020-03-25

Olyan kéréssel fordulok Önökhöz, hogy egy áfás egyéni vállalkozó beruházást, bővítést végzett bérelt ingatlanon, 2016-2019 évben. A beruházás még nincs befejezve. Az egyéni vállalkozó úgy döntött, hogy 2020.01.01-től befejezi az egyéni vállalkozásában a vendéglátói tevékenységet. A bérbeadóval a bérleti szerződésben nincs meghatározva, ha megszűnik bérleti jogviszony, hogyan történik az ingatlanon végzett felújítás, az épület bővítés rendezése.

Kérdésem,hogy a vállalkozó hogyan tudja a beruházással kapcsolatos elszámolást lezárni, mivel ezzel kapcsolatban áfa visszaigénylése keletkezett.

Ha ingyenesen átadja a bérbeadónak akkor mi alapján fizeti az áfát. A teljes összeg után egy az egyben amit e beruházáshoz levonásba helyezett?

A másik lehetőség, ha nem ingyenesen adja át, hanem a korábban felhasznált anyagot piaci értéken számlázza ki a bérbeadónak. Mi lehet a  piaci érték, mivel lehet alátámasztani?

Ezek építőanyagok(térkő, cserép, fűtésrendszer stb.). A vállalkozónak az ezekből származó bevétele az szja bevallásban bevételnek számít-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2020 Különféle ÁFA kérdése kérdés 2020-03-25

Kérdéseim:

  1.  Például: későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett közösségen belül igénybevett szolgáltatásról számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  2. Például: későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett közösségen belüli termékbeszerzésről számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  3. Például:későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett harmadik országbeli termékbeszerzésről (termékimport) számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  4. Például:későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett harmadik országon belüli szolgáltatásnyújtásról számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  5. Közösség adószámmal rendelkező cég fogadna be igénybevett szolgáltatásról számlát az Egyesült Királyságból (GB), viszont a számla kiállító Ltd. szerint nem kell rendelkeznie az ottani jogszabályok szerint közösségi adószámmal. ÁFÁ-t sem tüntetne fel a számlán. Befogadható-e így a számla? A magyar ÁFA bevallásban és az A60-on szerepeltetni kell-e valamilyen módon a számlát? Amennyiben igen, mikre szükséges figyelni? A60-on "GB0" jelöléssel kell az összeget feltüntetni? ÁFA bevallásban fizetendő adót fel kell számítani rá és jelölni a 18.sorban, viszont az ÁFA összeg le nem vonható, ezért a 67.sorban nem kell feltüntetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2020. KIVA és Lovassport támogatás kérdései kérdés 2020-03-25

1. KIVA-s cég osztalékfizetés: ha kivás cég fizet osztalékot belföldi magánszemély tulajdonos tagjának, akkor a magánszemélynek illetve a cégnek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a jóváhagyott és kifizetett osztalék után. KIVA adóalapot növel az adóévben jóváhagyott, fizetendő osztalék -- ez pontosan mit jelent, ha 2019. évi kivás eredményéből szeretne 2020-ban osztalékot fizetni a cég a tulajdonosnak? Már 2020-as adóévben kerül sor a jóváhagyásra és kifizetésre is. 2019-ben alakult a vállalkozás (normál tao alany lett), és még év közben áttért a kivás adózási módra.

2. Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás: Magyar Lovassport Szövetség pályázott még 2017-ben az egyik minisztériumnál vissza nem térítendő támogatásra. Ő pályáztatással tovább "osztotta" a nyert összeget, azaz hazai vállalkozások nála pályázhattak adott témában bizonyos összegekre. A pályázat vissza nem térítendő, fejlesztési célra adott támogatást tartalmaz, állattenyésztéshez/-tartáshoz kapcsolódó területen. A nyertes felek részére ki is lett utalva a pályázati összeg, előre egy összegben. A támogatási szerződésben nem olvastam előlegről, csak teljes pályázati összegről, melyet a dokumentumban megjelölt határidőig ki is utalt a Szövetség (ez még 2017-es év volt). A pályázati összeget lovarda létrehozására fordította az egyik nyertes fél. A lovarda használatba vételi engedélye (hatóság által) 2019. őszén vált jogerőssé, a munkálatok nem sokkal előtte, nyáron fejeződtek be.

Hozzám a lovardát építő cég menet közben került, nehezen tudtam lekövetni az események sorát. 2019. őszén a pályázati összeggel elszámolt a cég, elfogadta a szövetség. Viszont lezárásra akkor kerül, amikor majd a minisztérium is elfogadja a Szövetség elszámolását, amely jelenleg tudomásom szerint folyamatban van.

Az lenne a kérdésem, hogy a kapott támogatást hogyan kell helyesen a könyvekben szerepeltetni, lekönyvelni most?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2020. Ügyvédi iroda tagjának járulékfizetése kérdés 2020-03-25

Ügyvédi Iroda társasági formában adózik, és a saját tagja, mint Ügyvéd milyen bér után kell, hogy megfizessen a járulékokat? Minimálbér, vagy garantált bérminimum alapján? Az Ügyvéd saját irodájának nem alkalmazotti státuszban van bejelentve.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

5./2020. Iskola által nyújtott szolgáltatások TA és ÁFA kérdései kérdés 2020-03-25

Általános Iskolát könyvelek. Gazdálkodási forma: bevett egyház elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személye

  • Fő tevékenysége:  8520 alapfokú oktatás
  • Tevékenysége +: 5629 Egyéb vendéglátás
  • ÁFA fizetési kötelezettség: 1 Az áfa -fizetési

kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.

Az intézményben főzőkonyha működik így a tanulók részére biztosítja az ebédet. Viszont megállapodása van egy óvodával, amelynek értelmében az óvoda megvásárolja az ebédet az óvodások részére. Minden hónapban egy számlát állít ki az iskola az óvoda részére. (Áfásan)

Kérdésem az, ez vállalkozási tevékenységnek minősül-e az iskola részéről és van- e TAO bevallási kötelezettsége?

Másik kérdésem: iskola saját formaruhát, köpenyt, nyakkendőt, sálat, tornaruhát,  vásárol vagy varrat egy vállalkozóval, aki áfás számlát állít ki az iskola felé. Az iskola odaadja a gyerekeknek ezeket a ruhákat, oly módon, hogy kiszámlázza ezeket.

Kérdésem: áfásan történjen a számlázás? 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

6/2020. Számlázási kérdés kérdés 2020-03-25

Az alábbi tényállás helyes számlázási rend kialakításával  kapcsolatosan az alábbiakban szeretnék segítséget kérni:

A jelenleg hatályos orvos szakmai irányelvekben az szerepel, hogy napi teljes étrendet helyettesítő diétát csak komplex testsúlycsökkentő program részeként lehet alkalmazni.

Ami azt jelenti, hogy azok részére akik a testsúlycsökkentő szakaszban vannak a program során hetente 35 ételcsomagot adunk ki, valamint hetente 1 órában motivációs csoportfoglalkozáson vesznek részt, illetve orvosi kontroll alatt állnak (minimum kéthetente orvosi konzultáció lehetősége).

A hatályos jogszabály 27/2004 ESzCsM rendelet előírja, hogy napi teljes étrendet helyettesítő diéta alkalmazása esetén naponta MINIMUM 800 kcal energiát kell biztosítani. Ha kevesebb ételt rendel, akkor ez nem áll fenn. Mondhatja azt is, hogy azért kért kevesebbet, mert már nem teljes étrend helyettesítést végez, csak részlegeset. Ebben az esetben viszont ugyanez a jogszabály kimondja, hogy egy étkezés energiatartalma MINIMUM 200 kcal kell, hogy legyen. Tehát az ételeink több mint fele nem is adható el, mert kevesebbet tartalmaznak 200 kcal-nál. A napi teljes étrend helyettesítés esetén csak a napi minimumot határozzák meg, tehát mindegy, hogy egy adag étel mennyi energiát tartalmaz.

Ennek megfelelően, lenne

1)  "OptiWeight program egy hétre", az alábbiakat tartalmazná:

  • 35 ételcsomag (napi 5 db hét napra) 800 kcal/nap energiatartalommal
  • heti 1 óra konzultáció csoportban ( max 12 fő), melynek pontos meghatározása: kognitív viselkedéstherápiás csoportfoglalkozás
  • orvosi kontroll

2)  OptiWeight Program testsúly megtartásra  1 hétre

Amikor a kliensek elérik a célsúlyukat és áttérnek a részleges étrend helyettesítésre (azaz napi 4 zacskós étel mellett 1 hagyományos étkezés, vagy napi 3 zacskós étel és 2 hagyományos étkezés), akkor ténylegesen csak az ételek kerülnek majd leszámlázásra, vagy létre lehetne hozni ilyan számlázási tételt: OptiWeight Program testsúly megtartásara 1 hétre (28 étellel, vagy 21 étellel)

Röviden a kérdés: megoldható-e, hogy a számlán csak annyi szerepeljen, hogy OptiWeight Program 1 hétre/2 hétre, illetve OptiWeight Program testsúly megtartásra 1 hétre és az ételeket, külön vennénk ki a raktárból készlet nyilvántartó program segítségével?

Vagy kötelező a kiadott ételeket tételesen kiszámlázni a programban részt vevő személyek részére, és a számlának emellett tartalmaznia kell egy szolgáltatás csomagot is az orvosi felügyelet, konzultáció címen?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

7/2020. Felújított tárgyi eszköz ÉCS leírása kérdés 2020-03-25

Érdeklődni szeretnék, hogy tárgyi eszközök felújítása esetén miként lehet vagy kell megváltoztatni az értékcsökkenési leírási időszakot? Különösen olyan esetben érdekes a kérdés, ha az eszköz már az eredetileg tervezett leírási időtartam vége felé jár, vagy már túl is van rajta.

Pl. ha egy 50 milliós bruttó értékű, 2% értékcsökkenésű ingatlanra a 49. évben emeletráépítést valósítunk meg, további 50 millió Ft értékben, akkor ha az eredeti leírási időszak változatlan marad, a következő (a tárgyi eszköz kartonja szerint már 50.) évben "leíródik" a teljes értéknövelő beruházás? Ha úgy tekintek az emeletráépítésre mint önálló(?) építési beruházásra, akkor újabb 50 éves leírási időszak indul az 50 milliós összegre? Ez esetben évi 1 millió ÉCS keletkezik az emeletráépítésből, de a következő egy évben leíródik az eredeti beruházás utolsó 1 millió forintja is? Vagyis egymás mellett két értékcsökkenés futhat ugyanarra az eszközre? Vagy valamiféle "súlyozott átlag" logikával kell újraszámolni a leírási időszakot? (Ha így van, további kérdés hogy a régi eszköz nettó 1 milliós vagy bruttó 50 milliós értékéhez adjuk hozzá az emeletráépítés 50 millióját, mielőtt a leírási kulcsot alkalmazni kezdjük?)

Felmerült, hogy a gazdálkodó esetleg szabadon mérlegelheti a beruházásnál, hogy mennyivel növekedjen a leírási idő. Ez esetben is érdekes azonban, hogyan érvényesítendő az adótörvény szerinti értékcsökkenésben a beruházás? Vagyis kell lennie egy objektív (a gazdálkodó szándékától független) számítási módnak is a fenti problémára.

A kérdés nem konkrét ingatlanra szól, hanem általában bármilyen tárgyi eszközre (pl. gépekre is).

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

8./2020. EKHO-s adózás kérdés 2020-03-25

Azzal kérdéssel fordulunk Önökhöz, hogy az EKHO szerinti adózás vonatkozhat-e a sportszervezet (Magyar Labdarúgó Szövetség tagja)  főállású könyvelői, karbantartói, műszaki vezetői pozíciót betöltő munkavállalóira? A sportszervezetnél mindenki sporttevékenységgel kapcsolatban lát el feladatokat, akár közvetve vagy közvetlenül, a fenti munkavállalók tekinthetők-e sportmunkatársaknak?

Az 2019. novemberben megtartott mérlegképes továbbképzés anyagában az alábbi hivatkozást találtuk ekho-s adózásra vonatkozóan:

Egyéb feltételek teljesítése mellett az Ekho törvényben meghatározott foglalkozásúnak minősül:

  1. a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
  2. a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A. §- ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

9./2020. Irodai masszázs könyvelése és adóvonzata kérdés 2020-03-25

2020.évben irodai masszázsról bejövő számla melyik főkönyvi számra könyvelhető, milyen adóvonzata van? Kell-e valamilyen nyilvántartás az elszámoláshoz?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

10./2020 Katás Bt könyvvizsgálat kérdés 2020-03-25

Az utolsó továbbképzésen tavaly elhangzott, hogy nem kell könyvvizsgáló ha a Bt KATA után visszamegy a társasági adó alá./ a nyitómérleghez /

A KATA tv-ben ugyanakkor azt találom, hogy csak akkor nem kell könyvvizsgáló, ha végelszámolással megszűnik a Bt.

Nem jól emlékszem?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

11/2020. Munkajogviszony és KATA kérdése kérdés 2020-03-25

Az alábbi kérdéseimet szeretném, ha megválaszolnák:

1./ Újonnan alakult társaság ügyvezetője munkaviszony formájában fogja ellátni az ügyvezetői tevékenységét. Jelen pillanatban gyesen van, ebben az esetben lehetséges, hogy a munkaviszonya a gyes lejártát kezdődően létesül, vagy a társaság megalapításával egyidőben kell, hogy munkaviszonya jöjjön létre?

2./ Egy betéti társaság beltagja munkaviszony formájában látja el a feladatát. A bt. 2020.01.01-től átlépett a "KATA"-ba és a beltag lett a főállású katás, ebben az esetben az előző jogviszonyát le kell zárni és kijelenteni  vagy nem?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

12/2020. Gazdasági események helyes könyvelés kérdés 2020-03-25

Az alábbi gazdasági esemény helyes könyvelésére kérném a segítség

Egy Zrt a Kft-ben lévő 50 %-s  részesedését( üzletrészét )  eladja a Kft másik tagjának aki  egy magánszemély. A magánszemély az üzletrészért 2.500.000.-Ft-t fizet a szerződés szerint. A Zrt főkönyve a következőket tartalmazza:

171 fsz. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban: 1.500.000.-Ft

414 fsz. Lekötött tartalék pótbefizetés miatt: 3.500.000.-Ft

A gazdasági esemény könyvelése:

T. pénzeszköz, K. Részesedésekből származó bevételek árf.nyeresége 2.500.000.-Ft

T. Részesedésekből származó ráford.árf. vesztesége - K.171.sz  Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 1.500.000.-Ft

Majd az eredményszámlák összevezetése. De mi történik, mit kell tenni a lekötött tartalékon lévő pótbefizetés miatti összeggel? Illetve a leírt gazdasási esemény könyvelése helyes-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

13/2020. Egyszemélyes Kft. Könyvelési feladatai kérdés 2020-03-25

Szeretném segítségüket kérni egy egyszemélyes kft. könyvelésével kapcsolatba, ahol az alábbi kérdések merültek fel: Egyszemélyes vidéki székhelyű kft. telephellyel nem rendelkezik. Budapesten ingatlant bérel, ugyanakkor nincs budapesti illetve Budapest környéki vevőköre, vevő számlája/bevétele. Kérdés: elszámolhatja-e az ingatlan bérleti díját költségként.

Egyszemélyes kft. hölgy tulajdonosa és egyben ügyvezetője férje tulajdonában lévő gépjárművét a társaság által üzemben tartóként bejelentette. A férj nem tagja és nem alkalmazottja a kft.-nek. Elszámolhat-e a férj nevére kiküldetési rendelvénye alapján költséget. A gépjárművet elsősorban városon belüli közlekedésre használják. A tulajdonos ügyvezető nem vezet. Ez a gépkocsi nincs a társaság tárgyi eszközei között, cégautó adót egyik fél sem fizet utána.

Külön szerződést a férj kiküldetési tevékenységéről nem kötöttek. Elszámolhatja e ezen gépjármű karbantartási és biztosítási költségeit. A társaság tulajdonában és tárgyi eszközei között van másik gépjármű ami után a cégautó adó megfizetésre kerül.

Kft. telephellyel nem rendelkezik. Székhelye egyben a lakó ingatlana. Elszámolhat-e mosóport és egyéb tisztító szereket költségkén egyben élve áfa levonási jogával is.

Ugyancsak elszámolhat-e irodabútorokat, egyéb irodai kiegészítőket székhelyén-lakó ingatlanában. Feltételezhetően alakított ki valamilyen irodát lakóhelyén, de építmény adóra nem jelentkezett be, kizárólag a helyi kommunális adót fizeti meg. Az iroda akár nulla Ft-os bérletéről szerződést nem kötöttek. Elszámolhat-e ugyanezen jogcímen iroda felújítási anyagokat.

Ugyancsak a fenti kft. havi szintem átlagosan több, mint bruttó 50 eFt értékben számol el telefonszámlát szabályosan a vélelmezett magáncélú rész levonásával 27% és 5% áfa tartalommal. Az összegből átlagosan 16 eFt az internet használat díja. Ezzel párhuzamosan elszámol a Digi Kft. által lakcímére, de a kft. nevére kiállított kisebb összegű, együttesen átlagosan bruttó 6 eFt értékű televízió, internet és telefon számlát is. Szabályos-e ez utóbbi számla elszámolása. Az egyszemélyes kft. elszámolhat-e optikai szemüveg vásárlásáról nagyobb értékű számlát. Alkalmazott nincs.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2020. Hulladékgazdálkodási szolgáltatási díj elszámolható adói kérdés 2020-03-25

Megbízóm hulladékgazdálkodási közszolgáltatást és hulladékgazdálkodási egyéb szolgáltatást is végez. A 2012. évi CLXXXV. törvény 50.§-a szerint éves beszámoló összeállítása során a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és ered- mény-kimutatást jelent. Ebben a beszámolóban a közszolgáltatási tevékenység helyi iparűzési adója, innovációs hozzájárulási kötelezettsége, egyéb helyi adói, cégautó adója a ráfordítások között jelenik meg, a TAO pedig az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során.

Erre vonatkozó szabályokat a megbízóm kialakította, az szerint végzi a könyvvezetését és készíti a beszámolóját. Megbízóm csak akkor tudja a hulladékgazdálkodó közszolgáltatói feladatát veszteség keletkezése nélkül ellátni, ha a felmerült kiadásait, törvényi kötelezettségen alapuló adófizetési kötelezettségét az NHKV Zrt. részére megtéríti. Ekkor lesz meg a bevételi forrása a közszolgáltatási tevékenység végzéséhez kapcsolódó valamennyi kiadásai kifizetésére.

Ami problémát jelent, hogy a koordináló szerv által fizetendő hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjról szóló 13/2016.(V.24) NFM rendelet 2.sz. melléklete nem ismeri el a ráfordítások között  az előzőekben felsorolt adókat és a Számviteli törvény fogalmi körébe tartozó egyéb ráfordításokat sem, így megbízóm nem jogosult azok megtérítésére,mert a standard díjba ezek nem  érvényesíthetőek.

A 13/2016(V.24) NFM rendelet 2.sz. melléklete szerint a standard díjba beszámíthatóak a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartós ellátásához szükséges indokolt költségek. Ezek között ha kimutatásra kerülnek az adófizetési kötelezettségek, akkor a Számviteli törvény rendelkezéseit sértjük meg, ha pedig egyéb ráfordítások soron szerepelnek, akkor az NHKV Zrt. által alkalmazni elrendelt - 13/2016.(V.24) NFM rendelet 2.sz. melléklete szerinti - elszámolásba nem kerülhetnek bele. Kérem a segítségüket a leírt tényállás megoldására, hogy megbízóm elkerülhesse a veszteséges gazdálkodást és megfelelhessen a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2020. Egyéni vállalkozó apportja társas vállalkozás alapításakor kérdés 2020-03-25

gy mellékfoglalkozású ÁFA alany egyéni vállalkozó, akinek kereskedése van, 2019.09.15-én(nem mint vállalkozó)KFT-t alapított két másik személlyel. Apportként felajánlotta a Kft, részére vállalkozása eszközeiből az árukészletet és két tárgyi eszközt nyilvántartási értéken. Összesen: hozzávetőleg 20.millió forintért. értékben térítés nélküli átadásként.

Erről a tényről idén februárban értesültem. Szeretném rendezni jogszerűen visszamenőlegesen is az egyéni vállalkozás kötelezettségeit és a könyveléssel kapcsolatos elszámolásait. Az egyéni vállalkozás továbbra is létezik a maradék eszközökkel.A vállalkozás havi áfaelszámolásos volt. 1953 sz.bevllást készítünk. Számomra kissé zavaros a helyzet, kérem segítsenek a megoldásban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2020 ingatlan értékesítés részletfizetéssel számviteli elszámolása kérdés 2020-03-25

Egy cég másik adóalany részére régi ingatlant értékesít. Az eladó az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget választotta, így az ügylet fordított adózás alá esik. A szerződés szerint a vevő a 2 Mft-os vételárból 1,1 Mft-ot köteles fizetni a szerződés aláírásakor 2019.decemberében. Az 1,1 Mft-ból 200eFt foglaló, a többi előleg. A fennmaradó 900 eFt-ot 6 hónap alatt havi 150eFt-os részletekben kell a vevőnek megfizetnie. Az értékesítés tulajdonjog fenntartással történik, de a birtokbaadás megtörténik az 1,1Mft kifizetésekor, vagyis 2019.decemberében. Kérdésem az, hogy az eladónak hogyan kell szerepeltetni az ingatlant a könyveiben? Szerepeltetheti-e a tárgyi eszközök között a tulajdonjog átruházásig (teljes vételár kifizetéséig) az ingatlant?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2020. Önköltségszabályzat készítés alóli mentesülés kérdés 2020-03-25

Egy egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdasági társaság, a számviteli tv. 14.§ (7) szerinti a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, ebben az esetben, mivel egyszerűsített éves beszámolót készít, mentesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítési kötelezettség alól, vagy az értékhatár átlépése miatt mindenképpen kell készítenie szabályzatot, és utókalkulációval kell kiszámolnia az önköltségét?

Kérdésem továbbá, hogy a cég az építőiparban tevékenykedik és a befejezetlen termelését készletre veszi a mérlegfordulónapon, de a  készültségi fok arányában árbevételt számol el a befejezetlen termelésére, egyáltalán felmerül az önköltségszámítás kérdése?

"(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

  1. az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
  2.  az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
  3. az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
  4. a pénzkezelési szabályzatot.

(6)* Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.

(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül."

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2020. Áthúzódó ÁFA kérdés, ha az ÁFA alany következő évben alanyi mentességet választott kérdés 2020-03-25

Adott egy Betéti társaság, amely 2020. január 1-től bejelentkezett a kisadózó vállalkozások tételes adója alá, és alanyi adómentességet választott. Előtte a számviteli tv., társasági adótörvény alá tartozott, és ÁFÁ-ban az általános szabályok szerint adózott.

Hogyan kell könyvelni azoknak a számláknak az ÁFA tartalmát, amelyek költségként 2019.évre számolandók el, de az áfa teljesítési időpontja már 2020. évi? Pl. áramdíj számla, elszámolási időszak 2019.11.12-2019.12.20, áfa teljesítési időpont: 2020.01.22., számla kiállítás kelte: 2020.01.03.

Véleményem szerint következő időszakban levonható áfa már nem lehet, tehát a költség részeként kellene elszámolni, de 2019.évben még áfa adóalany volt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2020 Kinek kell a Számlát kiállítani visszáruzás esetén kérdés 2020-03-25

Abban az esetben, ha az áru visszaküldése nem hibás teljesítés miatt történik meg, de szerződésben nincs rögzítve, hogy az eladó köteles lenne visszavenni a vevő kérésére visszaküldött, már eladott, hibátlan árut, vagy annak egy részét, akkor kinek kell a számla kiállításáról gondoskodni? Esetleg mindkét félnek joga lenne azt kiszámlázni? Ez nem tipikus vevői visszáru, de szerződés sincs arról, hogy másképp kellene eljárni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

20/2020. Koronavírus elleni maszk, fertőtlenítő számviteli elszámolása, ÁFA levonhatósága kérdés 2020-03-25

Kft. szeretne felkészülni a koronavírus ellen. Emiatt venne szájmaszkot, gumikesztyűt. Melyik főkönyvi számra könyvelhető? Van-e ennek adóvonzata? ÁFA levonható-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

21/2020. osztalék maximális összege, adó és járulékfizetési kötelezettsége kérdés 2020-03-25

Egy Kft  mezőgazdasági célú támogatást kapott az 1990--es évek végén. (1998-99)

A támogatás összegét tőketartalékba helyezte. A támogatáshoz füződő kötelezettségek már régen lejártak. Kérdésem, hogy a tőketartalékban lévő támogatás összegét át kell vezetni az eredménytartalékba, vagy az a Kft megszűnéséig a tőketartalékban marad?  Fentiek ismeretére a kifizethető  osztalék összege miatt lenne szükség. A Kft adatai:

  • Jegyzett tőke: 3.000 ezer Ft
  • Tőketartalék 2.104 ezer Ft (ez a mg-i támogatás összege)
  • Eredménytartalék 3.893 szer Ft
  • 2019.évi eredmény 3.269 ezer Ft

A Kft tulajdonosa egy másik Kft, a  maximális kifizethető  összeget ki szeretné venni osztalékként.

1.) Kérdésem, hogy mennyi a fenti számok alapján a maximálisan kifizethető osztalék?

2.) A Kft tulajdonosa (az osztalékot kapó) egy másik Kft, milyen adó és járulékfizetés terheli a fizetendő osztalékot?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2020.Mikrogazd.beszámoló önellenőrzése kérdés 2020-03-25

Mikrogazdálkodó beszámolót készítő bt 2018 évi anyagából kimaradt egy árbevételi számla, amely jelentős hibának minősülne. A Bt 2019. januártól KATA adóalany lett. Milyen módon tudom a 2018. évi beszámolót szabályszerűen javítani. A hiba társasági adóban plusz adófizetési kötelezettséget nem eredményezett - minimum adó miatt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2020. Árun végzett bérmunka elszámolása kérdés 2020-03-25

Egy Kft fő tevékenysége Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme. A továbbértékesítési céllal beszerzett mezőgazdasági gépekbe GPS berendezést szereltet be más vállalkozóval.Kérdés, hogy a más vállalkozó által végzett berendezés beszerelése a 2000 évi C. tv. 48. § (3) bekezdésének előírására tekintettel, mint bérmunkadíj értéke növeli-e a továbbértékesítési céllal beszerzett áru értékét, vagy igénybe vett szolgáltatásként a Kft termelési költségének részét képezi? 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2020. Selejtezett tárgyi eszköz nettó értéke a tao-ban kérdés 2020-03-25

Társaságunknál 2017. évi adóellenőrzés van folyamatban. 2017. évben társaságunk tárgyi eszköz selejtezés címén az év közben leselejtezett termelő berendezés számított nyilvántartás szerinti értékével csökkentette a társasági adó alapját. Az eszköz a használat során teljesen tönkrement, vegyipari anyagokat gyártunk, és sokszor nem tartanak a berendezések addig, ameddig az adótörvény szerinti ÉCS-vel leíródnának. Év közben kivezettük a nyilvántartásból, sem mint eszköz, sem mint hulladék nem volt értékesíthető, tehát nem volt készletre vett hulladékanyag vagy haszonanyag sem. Az eszköznek számvitel szerinti nettó értéke 0 Ft volt, tekintve, hogy a várható hasznos élettartam kevesebb volt, mint a tao szerinti ÉCS-vel lett volna.

Mi a társasági adótörvény 7.§ (1) d) pontja alapján úgy gondoljuk, hogy a "tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor" csökkenthető a társasági adó alapja a számított nyilvántartási értékkel, hiszen az előző években a társasági adó alapját már megnöveltük a számvitel szerinti écs-vel. A NAV véleménye szerint a törvény szövegében a "bármely jogcím" nem jelenti az eszköz selejtezését, csak az értékesítés, vagy a feleslegessé válás tartozik ide. Szerintük a selejtezéskori számított nyilvántartási érték olyan terven felüli értékcsökkenés, amit az adótörvény nem ismer el.

Ebből szerintünk az következik, hogy a társasági adó törvény nem ismeri el a gazdasági tevékenység érdekében felmerült költségeket. Nyilatkoztattak bennünket arról a tényről is, hogy ezt a termelő berendezés a vállalkozás érdekét szolgálta. Ennek ellenére az az álláspontja a NAV-nak, hogy fenti esetben nem csökkenthető a társasági adó alapja a selejtezett eszköz számított nyilvántartási értékével.

Mivel tudnánk érvelni a jegyzőkönyvre tett észrevételünkben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2020. Alapítvány végelszámolása kérdés 2020-05-05

Egy Asztmás Gyerekek Gyógyításáért létrehozott alapítványban önkéntes segítőként évek őket elkészítem a számviteli és adózási feladatokat.

2020-tól az alapítványt végelszámolással kívánja az alapító megszüntetni. Ennek jogi részét jogtanácsos intézi.

A végelszámolás számviteli és bevallási feladataiban kérem a bizottság segítségét.

Az alapítványnak nincs alkalmazottja, szja bevallást soha nem kellett beadni. Minden évben csak TAONY bevallást adunk be. Helyi adóban is 0-ás a bevallás.

Végelszámolás kezdő napját megelőző időszaki beszámoló, és a megszűnéskori záró beszámoló alapján milyen bevallásokat kell leadni. Erre vonatkozóan nem találtam sem a NAV honlapon, sem az állásfoglalások között iránymutatást.

Az 1%-os utalás megszüntetésére vonatkozóan a NAV bevallások között a 19MKOZ bevallást találtam. Azonban sem a kitöltési igazolás, sem a NAV-nak szóban feltett kérdésem alapján nem kaptam választ arra, hogy 2020-ban is ezt a 2019-es bevallást kell-e benyújtani végelszámolással történő megszűnés esetén.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2020 Mezőgazdasági támogatás számviteli elszámolása kérdés 2020-05-05

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Vidékfejlesztési Program keretén belül az EMVA és a hazai költségvetésből 2019. évben megkapott fejlesztési célú támogatás a hatályos jogszabályok alapján (2019.07.31) könyvelhető-e tőketartalékba: (a támogatói okirat kelte 2018.03.29.)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

27/2020. Kedvezményezett átalakulás elszámolása kérdés 2020-05-05

Adott belföldi, Szekszárd Kft,. melynek 3 belföldi kft a tulajdonosa.

  • Bau Kft 50%-os
  • Geo Kft 30%-os
  • Plusz Kft 20%-os arányban.

A Bau, Geo és Plusz Kft-k tulajdonosai belföldi magányszemélyek.

A tulajdonos kft-k a Szekszárd Kft-t meg kívánják szüntetni, - és mivel ott ingatlan vagyon is van, kedvezményezett átalakulással - ahol végső céljuk a vagyonfelosztás során rájuk jutó vagyonnak a saját Kt-jükbe történő beolvasztása, könyv szerinti értéken.

A szétválásos beolvadással kapcsolatos egyik javaslat:

Létrehoznak 3db új Kft-t, ahol a valamennyiben a fenti 50-30-20%-os arányban lesz tulajdonos a Bau, Geo és Plusz Kft. Megtörténik a kedvezményezett szétválás, ahol a Szekszárd Kft jogutódlással megszűnik, vagyona a 3 új Kft-be olvad be. Ezt követően a tulajdonosok a 3 Kft-ben "kivásárolják" egymást, mindegyikben egy-egy tulajdonos marad, aki szintén kedvezményezett átalakulás során az alap cégébe beolvasztja a közbülső céget.

A másik javaslat: egyszerűbbnek tűnne, ha a szétválás során a 3 tulajdonos cégbe történne a beolvadás.

Kérdésünk: a két lehetőség közül melyik felel meg a kedvezményezett átalakulás feltételeinek.

Továbbá: a vagyont a szétválási tervben a szerint osztják meg, hogy melyik cégnek melyik eszköz vág a profiljába, illetve terveibe hogy illeszkedik. Közben a tervezettől a véglegesig az idő múlik, az eszköz könyv szerinti értéke változik. Lehetséges, hogy a szétválás során nem pont 50-30-20%-nyi lesz az egyes tagra jutó vagyonleltár, mérlegfőösszeg, hanem eltér attól (pl. 60-25-15 vagy 60-20-20%), ha a szétváló tagok ebben megegyeznek, és elfogadják. Ettől még lehet kedvezményezett az átalakulás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28./2020 Letéti díj elszámolása bizonylat nélkül kérdés 2020-05-05

Tényállás:

A társaság zöldséges ládákat bérel. A ládák után a bérbeadó bérleti díjat és letéti díjat számol fel. A bérbevevő a bérleti díjról számlával, a megfizetett letéti díjról letéti bizonylattal rendelkezik. A ládák mozgását a bérbeadó felé jelenteni kell. A használati díjról a számla a bérbevevő részére akkor készül el, amikor a ládák elszállításra kerülnek a társaság egy vevője felé. A társaság a vevő részére kiállított számlában láda megnevezést és a letéti díjnak megfelelő összeget számláz ki, amely összeg a bérbeadó letéti bizonylatán szerepelt.

A társaság ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a letéti díjakról a jóváírást az utolsó vevő kapja meg, aki a bérbeadó részére visszajuttatja a ládákat. A társaság részére nem kerül kiállításra letéti díj jóváíró bizonylat a bérbeadó részéről, a letéti díjat sem a letéti díjat fizető társaság kapja vissza.

Kérdés:

A letéti bizonylat alapján van-e lehetőség költségként történő elszámolásra, az elfogadható-e a társasági adóalapjának csökkentéseként. A letéti bizonylaton láda letét megnevezés kerül feltüntetésre.

Amennyiben nem számolható el költségként helyes e a megfizetett letéti díj követelésként történő kimutatása.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2020 Leltárkészlet elszámolóár-különbözet könyvelése kérdés 2020-05-05

Egy nagykereskedelmi cég az árukészletét elszámoló áron tartja nyilván. Havonta elszámolja az értékesítésre jutó árkülönbözetet. Év végén a leltárkészletet elszámoló áron veszi fel és mutatja ki.

Az elszámoló árat leltár után közvetlenül felülvizsgálja és az utolsó beszerzési ára módosítja , és “ átértékeli a leltárkészletet “ az utolsó beszerzési árra. Ez lesz a következő évben az elszámoló ár. 

Kérdéseim: A elszámoló áras leltárkészlet “ átértékelését “ a készletszámlára ás az árkülönbözeti számlára kell könyvelni?

Év végén mit kell hogy mutasson a készletszámla (mivel egyeztessem ) és az árkülönbözeti számla? ( valamint a két számla egyenlege )

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2020 Nyílt végű gépkocsi lízing ÁfA-ja és könyvelése kérdés 2020-05-05

Mai levélben olvastam a Nav állásfoglalását h a nyílt végű lizing maradványértékének le nem vonható áfáját rá kell aktiválni a kocsi értékére. Ezt soha nem láttam, nem csináltuk igy. Mindegy, igy fogom.

Viszont olyat olvastam, hogy ha az 50%os áfa levonást alkalmazom, akkor a kezdő részlet le nem vonható áfáját is aktiválni kell. Az arányos áfát világ életemben 8-asba tettem.

Ez hogy szabályos?

De a havi törlesztések le nem vonható áfája ugye mehet a 8-ba? Bocs a hosszú kérdésért, de most nagyon elbizonytalanodtam és nem csak én.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2020 kiegészítő kérdés nyílt végű személygépkocsi lízing kérdés 2020-05-05

A válasz után új kérdésünk merült fel.  A nyílt végű lizingnél  mindig a személygépkocsi bank által megadott nettó értékét állítottuk be beszerzési értékként, amit a bank megad. Igy az utolsó, maradványérték is kezdettől értékcsökkenésre kerül. Itt a válasz utolsó bekezdése szerint a maradványérték nélküli gépkocsi árat kellene értékcsökkententeni és csak a megvásárláskor ráaktiválni a maradványértéket a le nem vonható áfával? Hosszú gyakorlatunk alapján soha nem igy kezeltük.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2020 Nyílt végű lízing eszköze hol szerepel a nyilvántartásban kérdés 2020-05-05

Hogy kell az alábbi mondatot értelmezni:

Az eszköz a lízing kezdete óta a lízingbe adó számviteli bizonylata alapján szerepel a lízingbe vevő tárgyi eszközei között.

A gépkocsit nyílt végű lízingben vásárolta az ügyfelem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2020. Civil szervezet pályázati előleg számviteli elszámolása kérdés 2020-05-05

Ügyfelünk civil szervezet (alapítvány), aki pályázatot ír ki nonprofit szervezetek és magánszemélyek részére. A nyertes pályázók részére előleget folyósítanak, majd az elszámolást követően utalják a fennmaradó 25%-ot, amennyiben a kiírásnak megfelelően költötte el a pályázó a meghatározott összeget.

A pénzügyi teljesítés a civil szervezet részéről 75%-ban, a pályázó részéről 100%-ban tárgyévben megtörtént (2019.12.31. volt a határideje a megnyert támogatás elköltésének).

A döntés az elszámolás elszámolásról 2020.01.31.-ig történt meg. Ez után folyósították a fennmaradó 25%-ot vagy részben/esetleg teljes egészében visszafizettetik az előleget, amennyiben nem a kiírásnak megfelelően költötték el.

A számlák a pályázó nevére szólnak.

Kérdésünk: A támogatási előlegek átutalásakor követelést vagy költség/ráfordítás tételt kell-e könyvelni a pénzátadással szemben?

Amennyiben követelés és

  • a mérlegkészítésig elfogadásra került az elszámolás, de még nem történt meg az előlegen felüli pénzügyi rendezés a mérlegkészítésig illetve
  • elfogadásra került az elszámolás és 2020-ban a mérlegkészítésig megtörtént az előlegen felüli pénzügyi rendezés mi tekinthető a teljesítés dátumának?

A teljesítés után, ha magán személy kapta, akkor (T/555) személyi jellegű egyéb kifizetéskén, ha szervezet akkor egyéb ráfordításként (T/8634 ) kerül könyvelésre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2020. KKV Kamatadó kedvezmény kérdés 2020-05-05

Az adott társaság kizárólag közuti árufuvarozással (nem saját árus) foglalkozik. KKV-nak minősül a társaság. A tehergépkocsikat lízingeli/ nyílt vagy zárt/, de a futamidő végén mindig megveszi, tulajdonába kerülnek az autók. A futamidő alatt a lízingtörlesztésekre kamatot fizet.

Ezután a kamat után alkalmazhat a társasági adóban  KKV-k kamatkedvezményt (adókedvezményt) a társaság?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2020 Beszámoló közzétételi határideje és IPA bevallás kérdés 2020-05-05

A 2019 évi beszámoló közzétételének időpontja a médiából vett tájékoztatás szerint 2020.09.30-ra módosult. Megjelent már ez közlönyben mert én még nem találtam.

S az iparűzési adó bevallás is ehhez igazodik majd, erről valami tájékoztatás vagy rendelet volt már? Vagy elkerülte a figyelmemet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2020. Egyszerűsített végelszámolás A-Z-ig kérdés 2020-05-05

Szeretnék segítséget kérni egy Kft egyszerűsített végelszámolásához "A-Z" - ig, a honlapon nem találok ezzel kapcsolatosan írásos anyagot.

Időrendi sorrendben a végelszámoló feladatai, milyen nyomtatványon, mit, hova kell bejelenteni.

Honnan lehet letölteni a formanyomtatványokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2020 Telken lévő ház bontásának ÁFA-ja kérdés 2020-05-21

Főfoglalkozásu egyéni vállalkozó úgy vett telket Miskolcon, hogy átminősítette vállalkozói teleknek. Mivel magánszemélytől vette , ezért az ÁFA-t nem lehetett elszámolni. Pénztárkönybe történik a könyvelés. Erre a vállalkozásának tervezői irodát akar építeni. De a telken lévő rozoga házat le kell bontani.

Kérdésem:

  • a bontás és az építés során felhasznált anyagok, szállítási költségek ÁFA-ja  a keletkezéskor, azaz folyamatosan levonható-e?
  • kell-e külön egy meghatározott  számra ( főkönyvi számra) gyűjteni ezen költségeket, hogy majd ha készen áll az iroda aktiválni lehessen. Vagy ilyenkor, milyen megoldás alkalmazható?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

37/2020 Tévesen kifizetett osztalék rendezése kérdés 2020-05-05

2018. évről szóló beszámolóban az előző években jóváhagyott és 2019.-re áthúzódott osztalék kifizetés, nem lett az eredménytartalékba átvezetve, ezáltal az előző évek eredménytartalékának felhasználására tett osztalékfizetés rosszul lett megállapitva,és kfizetve./több osztalék lett kifizetve, mint lehetett volna.

A 2019 évi eredmény lehetővé tenné ennek rendezését.Hogyan tudom ezt rendezni, hogy számvitelileg és adóügyileg is helyt álljon.Visszafizetés?Új határozat hozatala?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

38/2020 Költségvetés rovatszám választás kérdés 2020-05-05

Felsőoktatású intézmény, mely államháztartási költségvetés keretében gazdálkodik, egy volt munkavállalója részére baleseti járadékot fizet. Milyen rovatkódon és főkönyvi számon kell elszámolni, ha az Államkincstár a volt dolgozó részére közvetlenül téríti az ellátást, az intézménynek pedig az Államkincstár felé kell megfizetni a díjat. Véleményünk szerint R544 vagy R547 rovatkódra tennénk, és a pénzügyi számvitelben pedig ráfordítások (8 szla osztály) között írnánk elő, a kincstári kötelezettséggel szemben.

Helyes-e az elgondolásunk?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2020 Fejlesztési támogatás adókedvezménye kérdés 2020-05-21

Korábban kérdés volt részemről a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményről, melyet szeretnénk igénybe venni. A jelenlegi korona-vírus okozta helyzetre való tekintettel a kormány ismét kiadott egy rendeletet, mely a járvány következtében szükségessé vált versenyképesség -növelő támogatásról szól (7/2020. (IV.16.). Nálunk jelentősen visszaesett a megrendelés és folyamatban vannak a létszámleépítések is.

A mostani (7/2020. (IV.16.) rendelet szerinti támogatásra amennyiben pályáznánk az a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságunkra miként hat? Befolyásolja-e azt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2020 Vevőkövetelés, vagy hosszú lejáratú kölcsön kérdés 2020-05-05

Adott A cég, aki B cégben tag, aki TÉSZ. A cég termékét eladja a B-nek, aki beruház A cég telephelyén. A beruházást A cég tartja fenn, viszont a finanszírozást B végezte pályázati támogatásból és A cég önerejéből, a pályázat szerint a beruházást minimum 5 évig fenn kell tartani. 

Az A cég önerejének fedezete a beszállított termékek voltak, mint tagi beszállítások.

A beszállított termékek miatti tartozást B-nél hosszú lejáratú tartozásként tartják nyilván, mivel több évi beszállításokról van szó és taggyűlési határozat köti, hogy egy ideig nem is fizetik ki, csak x év múlva. Kérdésem, hogy A cégnél vevőkövetelésként kell-e nyilvántartani avagy a hosszú lejáratú kölcsönként a több évi termékeladásokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2020 Több lakásos társasház építés kérdés 2020-05-05

Van egy Társaság akit könyvelek. 2018-ban Pakson elkezdtek egy 90 lakásos társasházat építeni, azzal a céllal, hogy utána bérbe adják. Komplett az egészet, valakinek. (nem eladásra) ezért én végig 161-re könyveltem minden számlát, azzal hogy majd aktiváljuk , bérbe adjuk.

2019-ben változott a koncepció, méghozzá úgy , hogy marad az a része, miszerint kulcsra kész, használatbavételi engedéllyel rendelkező lesz a projekt, az összes lakás költözhető. De nem lesz bérlet, hanem  az egész kompletten eladásra kerül, egy vevőnek.

Szerződés van, letét ennek megfelelően egy  ügyvédnél, a Kft, aamit könyvelek még senkinek nem számlázott semmit, csak a beérkezőő számlái vannak,  majd csak 2021-ben fogja egy összegben az egészet leszámlázni, addig semmit.

Kérdésem 161 maradhat, vagy készletre kell átsorolnom az egész projektet? Hogyan kell könyvelnem, a zárásban szerepeltetnem? Nem szeretnék hibázni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2020 Fejlesztési támogatás kérdés 2020-05-21

Szeretnék állásfoglalást kérni fejlesztésre kapott támogatás elszámolásával kapcsolatosan arra az esetre , amikor is a támogatásban érintett eszközök beszerzése 2019-ben megvalósul, ezekre az eszközökre a támogató 2019-ben előleget fizet ki ( amit jelenleg a könyvekben kötelezettségként ) mutatok ki.

A támogató hatóság 2019.12.31 egyenleg közlőjében a kifizetett előleget, még el nem számolt összegnek mutatja ki, annak ellenére , hogy 2019 júniusában a teljes pénzügyi elszámolás részére megküldésre került.

2020 01.08-án a támogató hatóság az elszámolást elfogadja ,és 2020.01.15-én ki is fizeti a teljes támogatási összeg előleggel csökkentett értékét. ( Beszámoló készitése előtt )

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2020. Civil szervezet beszámolójának letétbe helyezése kérdés 2020-05-21

A civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok tarthatnak fenn jogi személyiségű szervezeti egységeket - származtatott jogi személyek - intézményeket pl. iskola, óvoda, stb. Ezek a szervezetek nem minden esetben kerülnek be a bírósági nyilvántartásba, de rendelkeznek önálló adószámmal, KSH számmal. Önállóan vezetik könyveiket, beszámolót készítenek. 2014-től ezen szervezetek beszámolóit is közzé kell tenni és letétbe helyezni. A közzététel véleményem szerint viszonylag egyszerű módon megoldható, mivel ezen szervezetek általában rendelkeznek honlappal. A letétbe helyezés okoz gondot. (Szerintem a közzététel és a letétbe helyezés nem azonos fogalmak.) A 2011. évi CLXXV. civil törvény 28. §(4) bekezdése szerint: Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez.

Véleményem szerint ugyan a civil törvény a nonprofit gazdasági társaságokra csak a közhasznúság tekintetében vonatkozik, ebből adódóan viszont a civil törvény letétre vonatkozó rendelkezését a közhasznú nonprofit gazdasági társaságoknak is alkalmazni kell. Közhasznúsági kiegészítő mellékletet is közzé kell tenni, illetve letétbe helyezni. (Ez egyértelmű.)

Kérdéseim:

1. Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, milyen beszámolót készít a közhasznú nonprofit gazdasági társaság által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező - bíróságon/cégbíróságon nem bejegyzett - szervezeti egysége? Ugyanolyant, mint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság – azaz a számviteli törvény előírása szerintit, kiegészítve közhasznúsági melléklettel, mivel a vonatkozó szervezeti egység is közhasznú tevékenységet végez.

2. Hol/hogyan  kell letétbe helyezni bíróságon/cégbíróságon nem nyilvántartott jogi személyiségű szervezeti egységnek/származtatott jogi személynek a  beszámolóját,

  • ha a szervezeti egységet civil szervezet 
  • ha a szervezeti egységet nonprofit gazdasági társaság hozta létre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2020 Ingatlan árverés kérdés 2020-06-05

Egyéni vállalkozó ingatlanát 2019-ben elárverezték a Raiffeisen Bank Zrt kérésére. Az ingatlant 2003-ban vásárolta a vállalkozó - egy ÁBC épületet. Az áfa visszaigénylésre került, 2 millió Ft. 2008-ban nem választotta az ingatlannal kapcsolatos adókötelessé tételt, főszabály szerint mentes.

Az ingatlant az utóbbi két évben bérbeadással hasznosította a vállalkozó, amit áfa mentesen számlázott.

Az árverés a vállalkozás értékesítésének értelmezendő, így a 86.§ alapján áfa mentes?

2003-ban a figyelési idő 10 év volt.

Az Szja bevallásában mint vállalkozás bevételét vallja az árverezés értékét csökkentve a még le nem írt értékcsökkenéssel?

Kell-e számlát kiállítani az árverezésről? Mit kell tartalmaznia a számlának? Merülhet-e fel kötelezettsége az áfá-val kapcsolatban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

46/2020 Vidékfejlesztési program kérdés 2020-05-21

Ügyfelem egy Kft, aki a Vidékfejlesztési Program keretében az MVH-tól támogatást kapott. Ennek a könyvelési tételei után szeretnék érdeklődni, mert még ilyen nem fordult elő nálam.

A Széchenyi 2020 programban a következő adatok vannak:

támogatási intenzitás:  65,00 %

A projekt adatai:

  • teljes költség összesen: 4.018.502.-ft
  • támogatás összege: 2.612.025.-ft
  • önerő: 1.406.477.-ft

A támogatás összegéből 2020. 04. 03.-án megkapott 1.376.128.-ft-ot.

Válaszuk sürgős lenne, mert az áfa-bevallásba kell.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2020 Saját rezsis beruházás ÁFA kérdés 2020-06-17

Saját rezsis beruházásként egy kft. felépít egy lakóingatlant, a telephelyére, amely nem kizárólag csak a vállalkozás célját szolgálja. Ebben az esetben a felmerült költségek után az áfa levonható-e, valamint az elkészült és értékesített ingatlant milyen formában kell az áfa szempontjából megfizetni és bevallani?

Kiegészítés

  • saját rezsi beruházás alatt a vállalkozás által megvett anyagot, a foglalkoztatott dolgozókat és a saját munkagépeit kell érteni
  • az ingatlan nem lakóingatlan lesz, hanem gazdasági épület és a kft. tulajdonát fogja képezni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2020 Covid-19 KATA mentesített hónapok bevallása kérdés 2020-06-05

Az adóhatóság felterheli a KATÁT a folyószámlára, majd Covid 19  kóddal mínuszolja is, ha a tevékenység megfelel a kedvezményezett tevékenységnek.

Aki a KATA mentesített rendelet hatálya alá tartozik, annak be kell-e jelenteni az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést vagy annak az adóját a hivatal automatikusan törli, illetve elő sem írja?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

49/2020 egyéni vállakozó kisvállakozói adókedvezményének érvényesítése kérdés 2020-06-18

Ügyfelem szakmai tudományos tevékenységet végez. 2019. évi vállalkozói jövedelme 12 millió forint. 2019. decemberében új személygépkocsit vásárolt 15 millió forintért, melyet üzembe is helyezett.

Kérdésem az, hogy érvényesítheti-e a beruházás után a kisvállalkozói kedvezményt e beszerzésre tekintettel, ha vállalja a cégautó adó megfizetését, továbbá számolhat-e el értékcsökkenési leírást az adott jármű után.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2020 Jegyzett tőke és és a kivált tag kérdés 2020-06-09

Egy KFT 2018-ban tagi kölcsönből /18.000 eFt/, 8.000 eFt-tal megemelte a jegyzett tőkéjét,ami így 11.000 eFt lett, a 10.000eFt-ot pedig tőketartalékba helyezte. A tagok összetétele emelés után: első1: 5.000 eft, második 3.000 eFt, harmadik 3.000 eFt/,

T 4751 tagi kölcsön - K 411 jegyzett tőke, majd T 4751 tagi kölcsön – K 412 tőketartalék. A Cégbíróság ezt be is jegyezte.

Majd 2019-ben a 3 tagból a harmadik tag kiszállt, /3.000 eFt-os tőkéjével / és a KFT  megmaradt 2 tagja úgy határozott, hogy tőkekivonással visszaállítja egyenlő arányba a jegyzett tőkéjét 3.000 eFt-ra, a tőketartalék összege megmarad.

És itt kezdődik az én problémám. Hogyan kell ezeket könyvelni?

A kivált tag 3.000 eFt-ját kiváláskor pénztárral szemben a lekötött tartalékkal könyveltem

T 412 lekötött tartalék – K  3811 pénztár  3.000

Majd decemberben, amikor a Cégbíróság szintén bejegyezte a változást, a következőképpen könyveltem:

  • T 411  jegyzett tőke 8.000  -  K  4751  tagi kölcsön  8.000
  • T 4751 tagi kölcsön   5.000   -  K 3811  pénztár 5.000
  • T 4751  tagi kölcsön  3.000   -  K 412    lekötött tartalék 3.000

Nem tudom, hogy jó-e ez így? Még mérlegkészítés előtt áll a Kft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2020 Osztalékelőleg kérdés 2020-06-09

2019.év eredménye terhére van-e lehetőség osztalékelőleg felvételére, számfejtésére 2020.január-február hónapjában akkor, ha a kifizetést megalapozó közbenső mérleg fordulónapja 2019.november 30-a, a taggyűlés a közbenső beszámolót pedig 2020.január hónapban fogadta el?

Van-e jelentősége annak, hogy a közbenső mérleg elfogadására 2019.decemberében vagy 2020.januárjában kerül sor? A 2019.évi végleges beszámoló elfogadására 2020.májusában kerül sor.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2020 Hitelkártyás fizetés kérdés 2020-06-19

Szeretnék választ kapni, hogyan kell helyesen könyvelni az 51 számlaosztályba tartozó anyagköltségek beszerzését bankkártyás fizetésnél?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2020 Nyugbíjas Bt. beltag osztalék járulékai kérdés 2020-06-19

Segítséget szeretnék kérni. Egy Bt. kültagja nyugdíjas és nem személyes közreműködésre kötelezett. Nincs bejelentve a Bt-ben semmilyen jogviszonyon T1041-en. A nyugdíján kívül nincs más jövedelme máshol sem. Bt-ben az osztalék felvételekor (2020.6.hóban) szükséges levonni tőle SZJA-t (15%) és szociális hozzájárulási adót (17,5%). 

A próba számfejtéskor a programom behozott 257.-Ft fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatói közteherhez arra a napra, amikor kifizetésre kerülne Neki az osztalék. Ilyenkor szükséges fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Mire szükséges még figyelni ezzel kapcsolatban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2020 Ajándékutalvány számfejtése kérdés 2020-09-17

Alábbi gazdasági esemény könyveléséhez kérnék segítséget:

Általános Iskolánknak (gazdálkodási forma: bevett egyház elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy) az az ötlete támadt, hogy kárpótolják a ballagó 8.osztály közösségét az elmaradt programok helyett és sikerült 20.000.- Ft értékben ajándékutalványt vásárolni. (osztály 21 fő,)

Kérdésem a következő: Kell-e számfejteni gyerekeknek? az ajándékutalványt vagy csak egyszerűen lekönyvelem 5 főkönyvi számra. (Ha felnőtt kapná az ajándékutalványt, nem is lenne számomra kérdés mi a feladat)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2020 számlázás és könyvelés kérdés 2020-06-19

Gépjárműjavítással, -karbantartással foglalkozó társaság számlázásával és könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Pl. megvesz egy féktárcsát, amit ki is számláz+munkadíjat. A számlázásnál mikre figyeljen?

Egy tételbe kerüljön kiszámlázásra a TEÁOR 4520 Gépjárműjavítás, -Karbantartás néven a felhasznált anyag és az elvégzett munkadíj és pl. külön jótállási jegyen szerepeljen a féktárcsa adatai?

Ekkor a bevétel "Belföldinek nyújtott szolgáltatások árbevétele" főkönyvi számra kerül könyvelésre?

Ekkor a felhasznált féktárcsa "anyagköltség" főkönyvi számra kerül könyvelésre?

Amennyiben nem végezne szolgáltatást, szerelési munkát, hanem csak pl. akksit adna el, amire hasznot is tett, akkor erre már külön tevékenységet kellene felvennie? Melyiket?

Ekkor bevétel erre kerülne "Belföldinek értékesített vásárolt készletek árbevétele". Akksi beszerzési számla pedig "Eladott áruk beszerzési értéke". Ekkor a kimenő számlán fel kell tüntetni a szállító nevét és sorszámát, ami alapján továbbszámlázta az akksit?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

56/2020 Elengedett adók könyvelése kérdés 2020-07-06

Az alábbi kérdések megválaszolásában kérem a segítségüket:

  1. Jogszabályban meghatározott tevékenység végzése esetén a dolgozók után fizetendő járulékokat június végéig elengedik. Ezeket elő kell írni a bérszámfejtés alapján, de pontosan hogyan, mikor és milyen bizonylat alapján kell a kötelezettségek közül kivezetni? NAV folyószámlán is előírásra kerül minden járulék, amit aztán "-" összegel a megfelelő arányban törölnek.
  2. Jogszabályban meghatározott tevékenység végzése esetén 4 hónapig nem kell KATA adót megfizetni. Ez az elengedett adó bevételnek minősül a katások esetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/2020 apport könyvelése kérdés 2020-07-06

Hogyan kell könyvelni saját részesedés apportját az átadónál és az átvevőnél?

A történet: ’A’ társaság tagja, a társaságban lévő 50% tulajdoni részesedését be szeretné apportálni ’B’ társaságba tőkeemelés céllal.

Az apport piaci értékének meghatározására a 20.06.30-i mérleget használjuk.

További kérdéseim:

Szerződésben mi legyen az apport értéke, a saját tőke vagy a részesedés névértéke.

A magánszemélynek keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége, Kérhet-e halasztást?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2020 KIVA kisvállalati Adóalap kérdés 2020-07-20

2019.09.26-tól KIVA hatálya alá tartozó új társaság 2019.évi KIVA bevallásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. 2019.évi nyitó mérlegében pénztár 0.-Ft, tehát a mentesített érték a 2019.évi bevétel 5%-a vagy 1M Ft lehet, a magasabb érték. Tehát amennyiben a 3M Ft jegyzett tőkét készpénzben fizették meg az 1. napon 09.26-án, akkor is az év végi összegből csak az 1M Ft mentesített érték érvényesíthető? Jól gondolom?

KIVA bevallás: kitöltési útmutató: "5. sor: Tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként figyelembe venni a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget.138 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban." Itt ennél az új, 2019.évben alakult társaságnál figyelembe lehet venni a 3M Ft-ot tőkebevonás címén vagy ezt csak az alapítást követő évtől lehet figyelembe venni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2020 rendkívüli egészségügyi juttatás kérdés 2020-07-06

A  275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli juttatással kapcsolatosan az alábbi esetben szeretném a véleményüket kérni.

Közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló (közreműködő) betéti társaság kisadózó személyesen közreműködő tagja jogosult a korm. rendlet szerinti rendkívüli juttatásra. A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval történő elszámolás rendjével kapcsolatban merülnek fel az alábbi kérdések:

  • a betéti társaságnak a rendkívüli juttatásról számlát kell-e kiállítania? vagyis a rendkívüli juttatás ellenérték fejében végzett szolgáltatásnak minősül e? (csak ebben az esetben bocsátható ki számla)
    vagy
  • a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a gazdasági eseményt (a rendkívüli juttatás átutalását) alátámasztó számviteli bizonylat alapján utalja tovább a rendkívüli juttatás összegét a közreműködőnek, a közreműködő pedig a kisadózó tagjának kifizetett személyes közreműködésre vonatkozó díjáról, annak közterheiről bérszámfejtési lapot, kifizetési jegyzéket állít elő és ezzel támasztja alá, számol el a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval. Így a rendkívüli juttatás a Bt egyéb bevétele.

Kérném a számviteli elszámolás szabályairól is szíves tájékoztatásukat. (az esetben nem bevételi nyilvántartást vezet a Bt)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2020 Részesedés könyvelése végelszámolás esetén kérdés 2020-07-13

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő "A" Kft. könyvelésében 171 tartós részesedések főkönyvi számon szerepel "B" Kft részesedése. A "B" Kft. végelszámolásának befejezését 2020.évben jegyezték be, törlés hatálya 2020.év.

A kérdésem az, hogy 2020.évben milyen könyvelési teendők vannak "A" Kft-ben? Mikre szükséges figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2020 számlák elektronikus megőrzése kérdés 2020-07-13

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a 2020. január 1-vel életbelépő kötelező elektronikus adatszolgáltatás maga után vonja e, hogy a beérkező (szállítói) számlákat is elektronikus formában kell megőrizni? Tehát beérkezés, könyvelés után az összes számlát be kell szkennelni és megőrizni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62/2020 Külföldi kiküldetés kérdés 2020-08-03

A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény a külföldi kiküldetések munkabér terheinek számításában számos kérdést vet fel. Ezzel kapcsolatosan szeretném kérni szíves iránymutatását, amelyhez az alábbiakban adom meg a vállalkozás paramétereit:

  • vállalkozásnál a magyar illetőségű munkavállalók határozatlan munkaszerződés keretében teljes munkaidőben, kiküldetéssel Németországban végeznek munkát A1 igazolás birtokában, Németországban fiókteleppel rendelkezünk;
  • a munkavállaló munkaszerződésében „alapbér” kerül rögzítésre, amely után Magyarországon a járulékok bevallásra és megfizetésre kerülnek, de ez az összeg kevesebb, mint 2020.07.01-jén hatályba lépő tv. szerinti KSH által teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, azaz 362.600 Ft;
  • a munkavállaló munkaszerződésében az alapbéren felül rögzítésre kerül továbbá a külföldön munkában töltött órákra meghatározott „valuta ellátmány”;
  • az alapbér és a valuta ellátmány után a kiküldetés időszakában havonta Németországban, német szabályok alapján kerül számfejtésre, ott adózik;
  • a kiküldetések időszaka változó, sok esetben nem tudjuk előre, hogy mekkora időszakot ölel majd fel a külföldi munkavégzés:
    • lehet, hogy a kiküldött dolgozó nem felel meg az elvárásoknak, ezért pár napról beszélünk,
    • lehet, hogy 3 hetes „leállásra” utaznak ki dolgozóink a karbantartási, felújítási munkák elvégzésére,
    • lehet, hogy több hónapra, vagy évre kiterjed a munkavállaló kiküldetése,
    • lehet, hogy betegség vagy szabadság miatt Magyarországon tartózkodik a munkavállaló A1 szünetelés nélkül.

Kérdéseim:

  1. Csak tartós kiküldetés, 183 napon túli munka esetén alkalmazható-e a németországi adózás, mert sok esetben nem tudjuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszony meddig fog tartani és mekkora időszakot tölt kiküldetésben (munkaszerződésben munkavállaló vállalja a külföldi munkavégzést).
  2. Hogyan járok el helyesen, ha utólag kiderül, hogy a 183 napot nem haladja meg a kiküldetés?
    Ha a munkavégzés helye nem egyezik meg az illetőség államával, akkor az alábbi esetekben a munkavégzés helye szerinti államban is adóköteles lehet a jövedelem:
    • ha a munkavégezés 183 napot meghaladóan történik, ÉS
    • a bérkifizetés a kiküldött országban történik, ÉS
    • a bér kifizetésével kapcsolatos költségeket a határon túli vállalat viseli.
      Alapesetben a külföldön megfizetett adó összegének a 90 százalékával csökkenteni tudjuk a belföldön fizetendő személyi jövedelemadó összegét, maximum a külföldön megszerzett jövedelem után Magyarországon fizetendő adó mértékéig.
  3. A valuta ellátmány jogcímen kifizetett juttatás összevonandó-e a szerződésben rögzített alapbérrel, mindkettő járulék alapot képez-e?
  4. 2020.07.01-től a 362.600 Ft lesz-e a magyarországi járulékalapom a fenti paraméterek alapján?
  5. Tört hónap esetén (ha a hónap egy részében Magyarországon, a másik részében Németországban kerül adóztatásra), akkor hogyan állapítom meg helyesen a járulékalapot képező jövedelem arányos részét a 2019. évi CXXII tv. 27. § (6) alapján?
  6. A1 szünetelés nélkül, szabadság vagy egyéb magyarországi tartózkodás esetén - a hónap/időszak ezen napjaira - helyes-e, ha nem csupán a járulékot, hanem az adót is Magyarországon számfejtjük és fizetjük meg a munkaszerződésben rögzített alapbér alapján számolva?ű
  7. A Németországban eseti jelleggel juttatott, számfejtett és kifizetett, adózott pótlékok Magyarországon járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

63/2020 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke kérdés 2020-07-20

Egyik könyvvizsgált cégem K+F projektben vesz részt, amire támogatást is nyert. A fejlesztés részben saját munkaerővel részben külső szakértők bevonásával történik, a végeredmény egy szoftver, egy alkalmazás lesz, aminek a felhasználói jogát fogják majd értékesíteni. A támogatásra 2019-ben csak előleget utaltak, ezt kötelezettségként számolták el, az első projektelszámolás 2020.februárjában volt, a projekt várható befejezése 2021-ben lesz.

A könyvelő első körben mindent elszámolt költségre és úgy hagyta. Illetve a projekthez vásárolt eszközöket aktiválta, és értékcsökkentette. Ügyvezetővel egyeztettem, a K+F költségét aktiválni szeretnék. Ezután a könyvelő annyit könyvelt, hogy a 582-vel szemben beruházási számlára kikönyvelte a saját bér és járulék költségeket, ami ehhez a projekthez kapcsolódott. Illetve a külső szakértői dijakat, pályázatirás költségét a költségszámlákról átkönyvelte erre a beruházás számlára.

Szerintem nem így kellene könyvelni, de mivel K+F-es ügyletem még nem volt, ezért kérnék segítséget. 

Én a talált szakanyagok alapján úgy gondolnám, hogy nem beruházás számlán, hanem a Kisérleti fejlesztés aktivált értéke számlán kellene gyűjteni a közvetlen költségeket. Illetve nem csak a bér+járulék, hanem a projekthez használt eszköz értékcsökkenését is ki kellene vezetni a költségek közül. Aztán ha sikerrel zárul a projekt, akkor a Szoftvert piaci értéken át kell vezetni a szellemi termékek közé, a különbözetet meg vagy K+F-ként kell értékcsökkenteni vagy terven felüli écs-ként kivezetni. A támogatási bevételt pedig el kellene határolni és az aktivált szoftver értékcsökkenésével arányosan kell bevételként elszámolni.

Tehát most 2019.évvégén a mérlegben K+F lenne az immat.javak között. Illetve a támogatási előleg a kötelezettségek között, eredményt nem érintene a projekt.

Jól gondolom, vagy ha nem, akkor hogyan kell az ügyleteket helyesen elszámolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2020 Tőketartalék és jegyzett tőke emelése, csökkentése, adózási kérdések. kérdés 2020-09-23

Szakértői segítséget szeretnék kérni számvitel kérdésben. KFT-nek 20 millió ft a jegyzett tőkéje van, melyből 10 millió Ft üzletrész gazdasági társaságé, 10 millió Ft pedig visszavásárolt sajátüzletrész, melyért 20 millió forintot fizetett ki.

30 millió Ft a Tőketartalék, szabad eredménytartaléka 4 millió Ft, sajátüzletrész vásárlás miatt lekötött tartalékba helyezett 20 millió ft-ot.

Kérdésem:

  • Tőketartalékból a jelenlegi tőkeszerkezet alapján tud-e jegyzett tőkét emelni és milyen feltételekkel?
  • Tőketartalékot a kilépő tag hagyta bent, akitől 20 millió forintért vásárolta  vissza a társaság az üzletrészt. Lemondhat róla véglegesen?
  • Vagy előbb el kell adnia a saját üzletrészt és utána tud csak jegyzett tőkét emelni?
  • Gazdasági társaság a jelenlegi tőkeszerkezet alapján csökkentheti-e jegyzett tőkéjét?
  • egyzett tőke csökkentéssel arányosan azonos mértékben kell csökkenteni a tőketartalékot és az eredménytartalékot vagy el lehet térni?
  • a sajátüzletrész vásárlás miatt lekötött tartalékba helyezett eredménytartalékkal lehet-e számolni tőkekivonás esetén, vagy a jelenlegi 4 millió Ft szabad eredménytartalék a mérvadó?
  • ez a tőkeművelet milyen adózási kötelezettséget jelentene a tulajdonos gazdasági társaságnak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2020 Befektetéshez kötött élethosszig tartó életbiztosítás adózása kérdés 2020-08-03

Az lenne a kérdésem, hogy a befektetéshez kötött élethosszig tartó életbiztosítás hogyan adózik, ha a kft fizeti havonta a 40 e ft-ot a nyugdíjas ügyvezetője után, ami szerintem bérként adózik.

A nyugdíjas után nincs járulékfizetés csak az SZJA ezért csak ez lenne az összes adóvonzata?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2020 Előtársasági bevallás kérdés 2020-09-16

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy 2020.07.17-én alapított KFT ügyvezetője munkaviszonyban látja el feladatát. Az alapítással egyidejűleg bejelentésre került. Egyéb tevékenységet a vállalkozás nem végzett.

Kell e előtársasági bevallást készíteni a bejegyzést követő 90 napon belül?

Segítségüket előre is köszönöm.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2020 Számvitel-KSH kérdés kérdés 2020-09-23

Tájékoztatást kértem a KSH-tól az alábbi ügyben:

Alapítvány, 2019-ben jegyezték be. Alapítványi vagyon befizetése és könyvelése Semmilyen tevékenységet nem végzett, minimális banki ktg. merült fel.

A beszámoló május 31-ig elkészült és ebből csináltuk meg a KSH 1156-os OSAP adatlapot.

A kettőnk közti vita abból alakult ki,

hogy szerintem az alapítványi vagyont az alábbiak szerint kell könyvelni = 38/41 tőke

KSH szerint

= 38/9 szla osztály

Telefonos megbeszélésünkkor azt tanácsolták, hogy írjam be, hogy bevétel,  oldalt valahol jelezzem, hogy a mérleg szerint nem az.

A KSH e-mailben válaszolt, melyet bemásolva, csatoltan átküldök.és szeretném a szakember kollégák véleményét kérni, mert nem csak a vagyonnal van gond, hanem az időbeli elhatárolásokkal is.

Várom a segítő magyarázatokat, hogyan lenne helyes a mérleg adatai alapján kitölteni a KSH adatlapot.

Csatolt levél:

Tisztelt !

Tájékoztatom, hogy 1156-os OSAP számú adatgyűjtés statisztikai adatfelvétel és nem számviteli nyilvántartás.

Statisztikai értelemben pedig az alapító tőke, mint az alapítvány alapítói által befizetett pénzösszeg, amivel aztán a szervezet rendelkezik, nonprofit statisztika módszertana alapján az alapítók kilététől függetlenül támogatásnak minősül. Ha tehát magánszemélyek alapítanak egy alapítványt, az statisztikai értelemben bevételnek, jelen esetben magántámogatásnak számít, attól függetlenül, hogy a számvitel ezt hogy kezeli.

Ugyanilyen probléma számunkra a kettős könyvvitelben alkalmazott aktív és passzív elhatárolás. Nonprofit statisztika módszertana szerint egy adott évben beérkező támogatás is teljes egészében az évi bevételnek számít, annak ellenére, hogy a könyvvitel csak az elköltött összeget számítja annak.
Más logika, más célok vannak. Nekünk arra kell választ adnunk, hogy egy adott évben mekkora összeg, és milyen forrásokból érkezik a civil/nonprofit szervezetekhez. És bizony az alapító tőke kívülről érkező, és a szektort gazdagító hozzájárulás. Talán jobban érthető, ha még egy példát hozok. A mi adatgyűjtésünk olyan, mint egy jövedelem-adatfelvétel, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy az illető menyi bért, jövedelmet kapott az adott időszakban, függetlenül attól, hogy elkölti-e (Önök ugye csak ezt vennék jövedelemnek a kettős könyvvitel szerint), vagy félreteszi.

Vajon hogyan változna a jövedelemstatisztika, ha csak az adott időszakban elköltött jövedelmet számolnánk bele?

27 éve foglalkozom nonprofit statisztikával, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mindig beszámoltuk az alapító tőkét az éves bevételbe, és valóban nem tudom megmondani, hányszor kerestek meg könyvelők ugyanezzel a kérdéssel. Valamennyi esetben sikerült elmagyaráznom, hogy a statisztika nem könyvvitel, és fordítva, így mi nem a számviteli szabályokat akarjuk megváltoztatni, hanem információt gyűjtünk. Ebben az esetben azt kérjük, hogy az Önök nyilvántartásában NEM bevételként kezelt alapító tőkét tüntessék fel a mi kérdőívünkön a bevételi táblában, az alapító személyétől függően.

Remélem sikerült magyarázatot adnom, de talán szerencsésebb lett volna, hogy ha előbb tájékozódik, mielőtt ilyen hangvételű levelet ír.

Tisztelettel:

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2020 Számvitel -Bértámogatás kérdés 2020-09-23

Egyszerűsített éves beszámolót készítő Kft. részére Budapest Kormányhivatala utal bértámogatást. Ez a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor magasan képzett munkavállalóinak bértámogatása. A kapott összeget melyik főkönyvi számra szükséges könyvelni az egyéb bevételeken belül? Kitől kapott támogatásnak minősül ez számvitelileg?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2020 Ellentételezés nélkül kapott támogatás kérdés 2020-09-16

Vállalatunk konkrétan nem nevesített jogcímre fog kapni támogatás ellentételezés nélkül (véglegesen kapott pénzeszköz a számviteli törvény alapján) más vállalkozástól. Nyilatkozatot kell kitöltenünk és átadnunk a részére, mely szerint a juttatásban részesülő, vagyis mi a juttatás adóévében a juttatást az eredményben bevételként elszámoljuk és az adózás előtti eredményünk, adóalapunk– várhatóan – e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizetjük. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy azon kívül, hogy elszámoljuk egyéb bevételként van-e egyéb adózási vagy más jellegű teendőnk?

Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

70/2020 Kedvezményre jogosító kupon adózása és elszámolása kérdés 2020-09-23

Cégünket megkereste egy étterem tulajdonos. Felajánlotta, hogy évi 60 000 Ft ellenében ( alanyi mentes) kupont ad a vállalatnak, amit az a dolgozók részére kioszt és ez a kupon egyrészt az egyik fajta 20% kedvezményt biztosít a dolgozóknak az étteremben, a másik fajta kupon pedig 50% kedvezményt ad az étteremben való fogyasztásra legalább 2 és legfeljebb 5 fős társaság részére alkalmanként.

Ellentmondás alakult ki nálunk a számviteli és adózási megoldás kérdésében. Kérném  szépen, hogy a helyes lekezelését ennek az eseménynek válaszolják meg számomra.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2020 pályázati úton elnyert tulajdonrész elszámolása kérdés 2020-09-23

Pályázati úton, egy Kft-ben elnyert tulajdonrészt, adományként, vagy támogatásként kell kezelnünk és nyilvántartanunk?

Milyen könyvelési tételei vannak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

72/2020_Gyártó gépsor jogtalan értékesítésének számviteli elszámolása kérdés 2020-09-23

Társaság vásárolt gyártó gépsort, melyet nem helyezett üzembe (16 számlaosztályon van nyilvántartva). A gyártás elindításáig helyhiány miatt tárolási szerződést kötött egy külső társasággal, melyet időközben felszámoltak. A felszámoló 2019. év végén eladta jogtalanul a gépsort. A társaság pert indított, folyik a bírósági tárgyalás.

A kérdésem, mikor, milyen módon lehet kivezetni az eszközt a társaság könyveiből, illetve milyen számviteli, adóvonzata van az eseménynek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

73/2020 Egyéb szervezet könyvvizsgálati kötelezettsége kérdés 2020-09-23

A következő kormányrendelet értelmezésében szeretnék segítséget kérni:
479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
7. Könyvvizsgálati kötelezettség

16. § (1) *  Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Ha a jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatok hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a tárgyévi várható (ár)bevételt és − ha van − a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.

(3) Ha az (1) bekezdés, a 29. §, a 42. §, valamint a 47. § vagy más jogszabály előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az üzleti évről készített 7. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. § (7) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell − az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt − választani.

(4) *  Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezet − az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál − a Tv. 155. § (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

Elbizonytalanodtam abban,hogy két év átlagában a nettó árbevételt vagy az összes bevétel figyelendő  a könyvvizsgálati kötelezettség kapcsán? Nem találtam rá magyarázatot!!!

A számviteli törvényben nettó árbevétel van meghatározva szintén 300 millió Ft értékben, ott egyértelmű. Mivel 2020.01.01-től (343/2019. XII.23.korm.rend.) kivették  a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevétel meghatározást,így már az általam könyvelt közhasznú alapítványt is érinti ,mivel nem végez vállalkozási tevékenységet.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2020 Ha egy évig KIVA-s a Bt. kérdés 2020-10-12

Egy bt. csak egyetlen egy évben, 2018-ban tartozott a KIVA hatálya alá, 2017-ben TAO-s volt. 2019. január 1-jétől visszalépett a társasági adóba hatálya alá.

A társasági adóra való visszatérés során a KIVA tv. 28. § (4a) egy úgynevezett „áttérési különbözet” meghatározását és lekötött tartalékba helyezését írja elő. Több szakmai anyagban az olvasható, hogy az áttérési különbözet összegének meghatározásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a következőkre: a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a következő üzleti év elején történik meg, mely üzleti évben a társaság már nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Ebből következően a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredményt figyelmen kívül kell hagyni a KIVA törvény 28. § (4a) bekezdés szerinti lekötött tartalék összegének megállapításakor.

A 2018-as beszámoló elfogadásakor 2019-ben a tulajdonosok osztalék fizetését határozták el, amely kifizetésre is került 2019-ben. A kérdésünk a 2019. december 31-ei beszámolóra vonatkozik: a KIVA időszakot megelőző 2017-es adózott eredményt – amiből 2018-ban lett eredménytartalék, vagy a KIVA alatti 2018-as adózott eredményt kell a 2019-es beszámolóban lekötött tartalékban helyezni. (Az adózott eredményen a KIVA törvény áttérési különbözetét értjük.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

75/2020_Önkormányzattó vásárolt raktár bérleti joga kérdés 2020-10-12

  • Magánszemély az Önkormányzattól megvásárolta a raktár bérleti jogát, ez a bérleti jog tulajdonná válik, vagy marad bérleti jog?
  • A magánszemély a tulajdonában lévő ingatlanra alapíthat-e bérleti jogot?
  • Amennyiben nem alapíthat akkor bérleti díjként kell-e kezelni?
  • A magánszemély a bérleti jogot egy éves időtartamra eladhatja-e adásvételi szerződéssel a tulajdonában lévő, vagy kapcsolt vállalkozásban lévő Társaság részére?
  • Amennyiben a bérleti jogot eladhatja, ugyanúgy adózik-e (SzJA) mint az ingatlan adásvétel?
  • Amennyiben lehet bérleti jogot (vagyon értékű jog) alapítani magánszemélynek és azt el is adhatja adás-vételi szerződéssel a tulajdonában lévő társaság részére egy év után, hogyan és milyen értékkel kerül vissza a magánszemély tulajdonába?
  • Ingatlan adás-vétele esetén a birtokba vétel vagy a szerződés időpontja szerint kell-e a számlát kiállítani? Lehet – e lényeges (jelen számlázási szabályozás 8 nap) eltérés a kiállítás és a teljesítés keltezése között?

Az egyértelmű szakmai válaszra azért van szükségem, hogy ügyfelemet ezek alapján tudjam érdemben tájékoztatni, a felmerült adás-vétellel kapcsolatban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2020. Számviteli beszámoló, leltár megőrzési kötelezettség kérdés 2020-10-12

A számviteli beszámoló, leltár, stb megőrzési kötelezettségét (Sztv. 169.§ (1) bekezdés) a 2011. évi CLVI. törvény módosította 254.§ (1) bekezdésében 8 évre. A tv. 255.§ 2. bekezdése alapján először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. ( Sztv. 177.§ (23) bekezdés )

Ez alapján helyesen gondolom-e az alábbiakat:

2010. évi beszámoló, stb. megőrzési határideje: 2021.12.31

2011. évi: 2022.12.31

2012. évi: 2021.12.31

2013. évi: 2022.12.31

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2020 KATÁS átminősítése munkaviszonyossá könyvelés a foglalkoztatónál kérdés 2020-10-12

Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket kérni, ha KATÁS-t önellenőriznem kell előző évekre mint munkaviszonyost:

  • a béreket az adott évben leszámfejtem, bevallom és beadom a T1041-et
  • a levont járulékokat elvileg ki kellene, hogy fizesse a KFT-nek, de ez nem valószínű, hogy meg fog történni. Itt az a kérdésem, hogy így ezt hova könyveljem?
  • a neki havonta utalt összeg több volt mint  most a havi nettó bére lesz. Itt a különbözetet ami a bankon fog maradni hogy könyvelem?
  • a KATÁS számláját le kell sztornóznia és nekem a könyvelésből törölnöm kell?

Azt megnézem, hogy a hiba jelentős-e és a mérleget a szerint módosítom.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

78/2020. Németországi konszignációs raktár ÁFA kérdés 2020-10-14

Kft-nk németországi partnerével 2005-ben szerződést kötött németországi konszignációs raktár létrehozására úgy, hogy azt a németországi partnerünk kezeli. Ekkor bejeletkeztünk németországba, adószámot kaptunk, havonta németországi adóbevallást készítünk.

A raktárt a német partner kezeli, az általunk kiszállított és az őáltaluk kivett termékekről mennyiségi és érték szerinti nyilvántartást vezetnek, részünkre naponta elektronikus úton küldik az adatokat.

Ők készítik el hetente az általuk kivételezett termékekről a számlát:

Szállító: németországi adószámú Kft-nk,

Vevő: németországi partnerünk - ezt valljuk be a német adóbevallásunkban.

Kiszállításkor, a kiszállított termékekről mi készítünk számlát: szállító: magyarországi adószámú kft-nk, vevő: németországi adószámú kft-nk. A magyar áfabevallásunkban 2019 év végéig a kiszállított termékek értékét vallottuk be - ahol szállító: magyarországi adószámú kft-nk, vevő: németországi adószámú kft-nk - , a 1965A-01-01 lap 02 sorában, mint közösségen belülre történő, adómentes termékértékesítés. A 19A65-ös bevallásban termékértékesítésként szintén ezt írtuk be.

Kérdésem: 2020-ban fenti esetben hogyan kell eljárnunk, hogyan kell a kiszállított illetve a kiszámlázott összegeket bevallanunk Magyarországon (és esetleg Németországban)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

79/2020 Észt országi vállalkozási tevékenység kérdés 2020-10-14

Egyéni vállalkozó doktori iskola utolsó félévét ( 2020 febr-jul) ERASMUS ösztöndíjjal Észtországban töltötte, magyar hallgatói jogviszonya 2020. aug 31-vel megszűnt. Az észt egyetem megbízási szerződéssel 2020 szeptember 1-től óraadási lehetőséget kínált fel neki egy szemeszterre. Ehhez Észtországban kell laknia, ahonnan a jövedelme kiegészítéseként nyelvoktatást is végez interneten keresztül magyar illetve finn illetőségű magánszemélyeknek és társaságoknak.

Magyarországon főállású egyéni vállalkozó lett a státusza, mivel megszűnt a hallgatói jogviszonya.

Kérdésem a biztosítási jogviszonyára vonatkozik.

  1. Végezhet-e és ha igen mennyi ideig magyar vállalkozóként Észtországban, ottani tartózkodással vállalkozói tevékenységet?
  2. Van-e ezzel kapcsolatosan bármilyen bejelentkezési, igazoláskérési kötelezettsége? ( Az észt "idegenrendészetnél" beregisztrált)
  3. Érvényes-e a magyar biztosítása Észtországban, ha igen, akkor az mire terjed ki, kell-e ezzel kapcsolatosan bármit intéznie?
  4. Van-e időbeli korlátja az ott tartózkodásának. Egyelőre nem tudni, meghosszabbítják-e a szerződését.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2020 Egyéni vállalkozó érvényesíthető költségei kérdés 2020-10-30

  1. Egyéni vállalkozó (alanyi adómentes adóalany) 2020.07.01.utáni teljesítési időpontú beérkező számla esetén elszámolhatja-e költségként a számla összegét, ha azon nem szerepel a vevő (saját) adószáma?
  2. Mi a helyzet akkor, ha mint magánszemély kap számlát egy közszolgáltató cégtől, melyen internet használat költsége szerepel. SZJA tv. 11. melléklet 12. pontja alapján az internet költség 50%-át (mint átalányösszeget) kívánja érvényesíteni az egyéni vállalkozása költségei között. Ezen a számlán nem szerepel az e.v. adószáma, mert a szolgáltatást magánszemélyként veszi igénybe. Érvényesíthető-e költségként ezesetben az internet használati díj 50%-a.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/2020 okos óra számviteli elszámolás kérdés 2020-11-05

Ügyfelem egyszemélyes Kft, alkalmazott nincs a cégben. Tevékenységei a teljesség igénye nélkül: M.N.S. egyéb szakmai, tudományos , műszaki tevékenység , üzleti szolgáltatás, fordítás, tolmácsolás, kereskedelmi bemutató szervezése.

A Kft-nek van mobiltelefonja és rendelkezik érvényes telefon -, és internet előfizetéssel. Okos órát szeretne vásárolni. Az okos óra nem rendelkezne önálló telefon előfizetéssel, de rá tudna kapcsolódni a jelenleg már meglévő mobiltelefonra így telefonálásra, internet használatra és bankon keresztül történő fizetésre is alkalmas lenne.

A kérdésem, hogy ezt az órát milyen módon tudom a Kft. könyvelésében kezelni ( tárgyi eszköz vagy egyéb személyi jellegű juttatás), illetve adott esetben ( ha tárgyi eszköz..) a bekerülési érték áfa összegét levonásba helyezhető-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2020 Tőkekivonás tőkeleszállítással kérdés 2020-11-05

Az egyik 100 %-os saját tulajdonunkban levő, egyszemélyes kft-ből tőkeleszállítással tőkét tervezünk kivonni. Néhány éve ún. ázsiós tőkeemeléssel úgy emeltük a cég saját tőkéjét, hogy részben a Kft jegyzett tőkéjét emeltük, illetve ennek kb 4-szeres összegét pedig akkor a cég tőketartalékába helyeztük.

Mivel a cég tevékenysége nem igényli ekkora saját tőke benntartását, ezért ennek a korábbi tőkeemelésnek egy részét más befektetési cél miatt tervezzük kivonni.

A Számvitel, Adózás, Könyvvizsgálat 2020. szeptemberi számában megjelent és csatolt 42/2020 számviteli kérdésben olvasható válasz szerint tőkekivonás esetén a saját tőke többi elemét is arányosan kellene csökkenteni, sőt még a tárgyévi adózott eredményt is, ez miatt közbenső mérlegre lenne szükség. A csatolt szakanyagban a PTK 3:309. § 6. bekezdésére hivatkozik, és rögzíti, hogy a PTK a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozóan nem tartalmaz tételes előírást.

Ugyanakkor a Számviteli törvény 36. §. (2.) bekezdése c) pontja és 37. §. (2) bekezdés f) pontja általánosan rendelkezik az arányos tőketartalék és eredménytartalék (adózott eredmény) figyelembevételéről a tőkekivonás során.

Értelmezésünk szerint a PTK részvénytársaságra előírt kógens szabályaival szemben a Kft esetében a törvény diszpozitív, eltérést engedő.

1. sz. kérdésünk: Jogszerű döntést hozunk, mint a Kft egyszemélyes alapítója és helyesen járunk-e el akkor, ha esetünkben – mivel egyszemélyes kft-ről van szó és nem egy kilépő taggal történő elszámolásról – csak a korábbi tőkeemelésből származó tőke egy részét vonnánk ki és a tevékenység eredményágán képződött eredménytartalékot és a tárgyévi adózott eredményt nem csökkentjük?

Indokaink:

  • Mivel a PTk nem tartalmaz tételes előírást a Kft-re vonatkozóan a tőkekivonásról, ezért értelmezésünk szerint a számviteli törvény által idézett jogszabályok csak arra adnak útmutatást, ha a  tag úgy dönt- nem kötelezően, jogszabály által előírtan-  hogy a tőkekivonás során él az adózott eredmény és az eredménytartalék kivonásával is akkor azt a számvitelben hogyan kell elszámolni.
  • Eredmény ágon – közbenső mérleg alapján – nem közzétett beszámolóban kimutatott adózott eredmény- alapján „osztalékot” kivenni nem célszerű- ha jogszabály kötelezettséget nem ír elő.
  • A 2020-as adózott eredménynél az társasági adószámítás nem bevallás alapján történik- külön bonyolítja a helyzetet hogy csoportos társasági adóalany tagról van szó- amely az adóalapról évvégén kell hogy adatot szolgáljon a csoport képviselőjének aki megállapítja a csoporttagra jutó adót.

2. sz. kérdés: Felmerült, hogy ha a tőkeleszállítás és tőkekivonás esetén eljárhatunk oly módon, mint a tőkeemeléskor, azaz csak a jegyzett tőkét és a tőketartalékot csökkentenénk, akkor kell-e ebben az esetben ügyelnünk a meglévő jegyeztt tőke/tőketartalék arányra, vagy a tulajdonos ebben az esetben is saját döntése szerint állapíthatja meg a tőkekivonás során a jegyzett tőke/tőketartalék arányát függetlenül a jelenlegi, azaz a tőkeleszállítás előtti tényleges aránytól?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2020 Egyszerűsített végelszámolás újra indítása kérdés 2020-11-09

Egy vállalkozás egyszerűsített végelszámolás mellett döntött. Mindent szabályosan végig vittünk.

A Végelszámolást kezdte : 2020.03.01-én, zárta 2020 .06.30-án. 2020 .06.30. időponta minden záró bevallás elment, benyújtottuk a cégbírósághoz a törlési kérelmet. Ezt a cégbíróság elutasította alaki hiba miatt. Sajnos a hiánypótlás sem lett jó. 2020.10.06.időponttal megszüntette az egyszerűsített végelszámolást és imét élő cég lett.

Szeretném újra megindítani az egyszerűsített végelszámolást.

Ismét bejelentem T201-es.

A kérdésem a következő:

2020.07.01.-2020.10.19-ig ( ha a mai nappal indítjuk az egyszerűsített végelszámolást minden bevallást be kell adnom, mint élő cég (2008,2065,2001).

2020.10.19 lesz a tevékenységet megelőző időszak.

Erről adok be beszámolót és 2071-es bevallást is. Majd ismét meg kell várno a 45 napot amikor megjelenik a cégközlönybe és utána zárhatom véglegesen?

Újból v2-es bevallások lesznek erről az időszakról, majd v3-as bevallások és záró mérleg, vagyon felosztási javaslat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2020 Pizza és az ÁFA kérdés 2020-11-09

Vállalkozásunk fő tevékenységiköre pizza , és egyéb étel házhozszállítás.

Akciót tervezünk vevőink részére, és az alábbi kérdésben kérem segítségét:

Pizza+ gyros együttes vásárlására szeretnénk, buzdítani vásárlóinkat, de mivel a pizza áfája 18% a gyrosé és az egyéb ételeké pedig 27%, nem tudjuk, hogy ha vegyes csomagot (pizza+ gyros) állítunk össze, kedvezményes díjjal, akkor hogyan kell az áfa tekintetében eljárni. A pontosabb kérdés feltevés miatt konkrét eseteket írok le, és kérem a konkrét esetek megítélésben való segítségét!

1. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1410 Ft/db
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1375 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 200 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ha akció keretein belül nézzük, és az egésznek az ára 2950 Ft, ezt üthetem 18%-os áfába vagy sem?

2. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1410 Ft/db
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1475 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 0 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ez az akció összerakható-e? Ha igen, milyen áfa kulccsal kell ütni a pénztárgépbe a 2950 Ft-ot?

3. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1650 Ft és 1410 Ft, összesen: 3060 Ft.
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1475 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 0 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ez az akció összerakható-e? Ha igen, milyen áfa kulccsal kell ütni a pénztárgépbe a 2950 Ft-ot?

4. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1650 Ft és 1410 Ft, összesen: 3060 Ft.
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1375 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 200 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ha akció keretein belül nézzük, és az egésznek az ára 2950 Ft, ezt üthetem 18%-os áfába vagy sem?

Rendelkezünk étteremmel is ahol hasonló termékeket kínálunk mint a házhoz szállítási üzletágban. Az étterem az étel csomagok összeállítása nem gond az áfa szempontjából, mert egységesen 5%-os áfába esnek.

Itt a kérdés az Üdítővel kapcsolatban merült fel, hiszen annak az áfája 27%. Lentebb sorolom a kérdéses eseteket.

5. eset:

Helyben fogyasztás, üdítő 27% Áfa, pizza 5% Áfa
Az akciós ár: 2800 Ft, mely tartalmaz 2 db pizzát és 1 db üdítőt.
A pizza normál ára: 1410 Ft/db
Az üdítő normál ára: 300 Ft
Akcióban a pizza 1400 Ft/db, az üdítő 0 Ft.

Üthetem az akciós 2800 Ft-os árat 5%-os áfába?

6. eset:

Helyben fogyasztás, üdítő 27% Áfa, pizza 5% Áfa
Az akciós ár: 2800 Ft, mely tartalmaz 2 db pizzát és 1 db üdítőt.
A pizza normál ára: 1410 Ft/db
Az üdítő normál ára: 300 Ft
Akcióban a pizza 1350 Ft/db, az üdítő: 100 Ft.

Üthetem az akciós 2800 Ft-os 5%-os áfába?

Az eseteket a marketinggel, és értékesítéssel foglalkozó kollégáim dolgozták ki, nem fikciók, a valóságban előforduló vásárlói igények alapján tervezik az akciókat, de mindenképpen szeretnénk az Áfa szabályainak megfelelően eljárni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2020 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelep könyvelése kérdés 2020-11-05

  1. A külföldi vállalkozástól "költségekre" elnevezéssel érkezik pénz azt hogyan könyvelem?
  2. A külföldi vállalkozás fizeti ki a fióktelep nevére szóló szállítói számlát. Ezt hogyan kell kimutatnom a fióktelepnél.
  3. Év végén milyen rendező tételeket kell könyvelnem és figyelembe venni a külföldi vállalkozás és a fióktelep között?
  4. Hol találok egy összefoglaló anyagot, ami mindenre kiterjedően felhívja a figyelmet a fiókteleppel kapcsolatos "buktatókra"?

2015-ös. A számviteli törvényt is olvastam, de nem egyértelmű számomra minden.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2020 Őstermelő németországi munkaviszony mellett kérdés 2020-11-09

Mezőgazdasági őstermelő /37 éves / Németországban munkát vállalt. Ott biztosított alkalmazott. Itthon milyen fizetni valója van. Éves várható bevétele 40.000 Ft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

87/2020 KATA-s vállalkozó külföldi számlája után kell-e fizetni a 40%-ot kérdés 2020-11-09

Katás egyéni vállalkozó, folyamatosan külföldre számláz (fordítás). Havi egy számlát állít ki, mindig ugyan annak a Holland partnernek.

Mint kiállító (nem befogadó) kell-e 40% adót fizessen, illetve kell -e vizsgálja a 3millió Ft. értékhatárt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2020 Pénzmosás azonosítás kérdés 2020-11-20

A kérdésem az hogy a számviteli szolgáltatóknak kötelezően előírt cégtulajdonos azonosításánál a cégtulajdos mely okmányait lehet és kell  elkérni Tőle fénymásolt formában.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

90/2020 Projektelszámolás kérdés 2020-11-20

Az új projekteszámolás alkalmazásának alapja a megrendelővel kötött szerződés megfelel e a „szerződés elszámolási egysége” fogalomnak. A szerződés elszámolási egysége fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék létrehozására kell irányulnia, azaz a vevő meghatározhatja a termék jellemzőit.

Az alábbi példák megfelelnek-e az uj fogalomnak, azokra alkalmazni kell a projektelszámolást?

1. A cég mirelit leveles tésztát gyárt és azt 100 %-ban a külföldi anyavállalatnak értékesiti, aki végzi a végső értékesitést (LIdl, Aldi, Hofer). 

Az anyacég  vevői a termék alábbi jellemzőit határozhatják meg a megrendeléskor:

  • hol gyártsák a terméket (az anyacég mely leányvállalatánál)
  • vajjal vagy margarinnal készüljön a termék
  • light vagy zsirosabb recept alapján készüljön
  • milyen kiszerelésű legyen a termék

Az évvégi befejezetlen, késztermék készletre alkalmazni kell e a projektelszámolást?

2. A cég egyedi fémipari termékek gyártásával foglalkozik. (alvázak, anyagmozgató berendezések alkatrészei).

A termék jellemzőit abszolút a vevő határozza meg. PL. a szerződés 4 db alváz előállitására vonatkozik és az elkészült terméket egyenként kiszámlázhatja a gyártó.

Az év végén még befejezetlen termék elszámolására vonatkozik a projektelszámolás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

91/2020 Covid teszt és maszk szja és áfa kérdés 2020-11-30

Több fórumon szó van és a NAV is közzétett egy állásfoglalást a COVID teszt és a maszkok beszerzésével kapcsolatosan. Viszont többszöri olvasás után is homályos a dolog számunkra.

A kormány a 478/2020.(XI.3.) számú Kormányrendelettel 2020.11.04. napjától  kihirdette a veszélyhelyzetet, így a Stabtv. ismertetett szabályai ezen időponttól alkalmazhatók.  A 2020.07.24 napján kiadott állásfoglalása szerint , ha a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020.11.04. napjától ingyenesen biztosít koronavírustesztet, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A .§ -ában foglalt rendelkezéseket, melynek feltételeit felsorolja. További feltétel az adómentességre, hogy a juttató bejelentse a juttatást( termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósgához.

Mármost a jelenlegi tényállás szerint rendelkezünk számlával, amin maszkok beszerzésével kapcsolatos, illetve tesztek számlájával, amit a dolgozóink tesztelésére használnák mi személyesen, folyamatosan figyelve a vírusmentes állapotukat. Természetesen esetenként, aszerint, hogy bejelentik számunkra, hogy van vagy volt COVID gyanús a kontaktjuk közt. Ezen maszkok egységnyi beszerzési ára nem haladja meg a nettó 5000 ft.-ot. Míg a tesztek esetében ez eléri a nettó 7000 ft-ot, ami az áfa törvény 259.§ 9. pontja szerint kis értéknek minősül. Az áfa törvény szerint az ingyenes termékátadáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó áfa kötelezettség kapcsolódik.

Viszont a Stabtv. hivatkozva az adóalanyt megilleti az áfalevonási jog és ezzel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Viszont jól értelmezem-e, hogy ennek feltétele a NAV-hoz való bejelentés, miszerint nyilvántartás vezetése mellett kell ezt megtenni.

Továbbá, mikor állna be a 60 napos határidő a bejelentés kapcsán. Hiszen folyamatosan használnák el a teszteket a dolgozók. Jól értelmezem, hogy az utolsó felhasznált teszt napjától számított 60 nap a határidő. Ha jól értelmezem, sem a munkáltatónál, sem a munkavállalónál nem keletkezik sem szja, sem más adó tekintetében kötelezettség.

Mi van abban az esetben, ha nem vonom le a termékek áfáját. Ebben az esetben mentesülök a bejelentési kötelezettség alól? Nyilvántartások tekintetében mi az  ami ilyenkor terhel minket.

Kérném szépen ennek a témának a körüljárását, pontosítását.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

92/2020 Nem közhasznú sportegyesület támogatása és társasági adó kérdés 2020-12-10

Társaságunk nagyobb összeggel szeretne támogatni egy sportegyesületet. Ezen egyesület nem végez vállalkozási tevékenységet, céljainak elérése érdekében többek között sporttevékenységet, mint kulturális tevékenységet fejt ki.

Kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy amennyiben a megállapodás tartalmazza azon kijelentést, hogy a Támogatott elszámolja a nyújtandó támogatást egyéb bevételként, míg a Támogató egyéb ráfordításként, továbbá kijelenti, hogy nem rendelkezik közhasznú jogállással, melynek kapcsán adókedvezményre lehetne a Támogató jogosult, így erről igazolást sem tud adni, valamint vállalja, hogy 2021. január 15. napjáig megteszi a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. számú törvény (Tao tv.) 3.számú melléklete A) rész 13. pontja szerinti nyilatkozatot a Támogató részére, elegendő- e ahhoz, hogy ne kelljen megemelni a társasági adóalapot, vagy külön nyilatkozat szükséges hozzá. Ezen megállapodás aláírásával kiváltható-e vagy kérjük az egyesületet, hogy külön nyilatkozza le a megállapodásban rögzített időpontig és a társasági adó bevallása beadása során is. Hiszen a nyilatkozat hiánya, ha jól értelmezem adóalap növelő tételként fogja minősíteni az ügyletet, mint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás.

Kérem az ügylet helyes kezelését válaszolják meg nekem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

93/2020 Horváth állampolgár adózása Magyarországon kérdés 2020-11-30

Horvát állampolgár ügyfelem Magyarországon 180 napon túl munkát végez. A munkabért a horvát munkáltató fizeti, levonja a járulékokat, de az adót Magyarországon kell megfizetnie.

A NAV ügyféltájékoztatatási rendszerén keresztül érdeklődtem és azt a választ kaptam, hogy negyedévente kell adóelőleget fizetnie és majd adóbevallást kell beadni.

A kérdésem arra vonatkozik, hogy az adót a bruttó bére után kell-e kiszámolnom vagy a nettó után.

Ügyfelem azt mondja, hogy Horvátországban a nettó bér után számolják az adót. Nem tudom, hogy ilyen esetben mi az SZJA alap.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

94/2020 Társasház bérleti díjának könyvelése kettős könyvvitel esetén kérdés 2020-12-10

Kettős könyvvezetést folytató társasház közös tulajdonban lévő ingatlanrészt ad havi 100 000 Ft összegért bérbe. A bérlő társas vállalkozás, így kifizetőnek minősül, azaz a bérleti díjból levonja, bevallja és befizeti a 15% személyi jövedelemadót (havi 15 000 Ft). A gazdasági társaság pénztárából így havonta 85 000 Ft kerül kifizetésre a társasháznak.

Hogy könyveli le a saját számláját (1000 000 Ft) a kettős könyvvezetést alkalmazó társasház, aki az Szja tv. előírása szerint adózik?

Véleményem szerint T Pénztár – K Nem adóköteles bevétel 85 000 Ft (A számla másodpéldánya mellett megtalálható a gazdasági társaság által kiállított 85 000 Ft kifizetésről szóló kiadási pénztárbizonylat.)

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele kifizetőtől származik, abban az esetben a társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti, és igazolást állít ki a társasház részére. [Szja. tv. 75. § (6)].

Sztv. 72. § (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja
a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt.

Más vélemények szerint ez így helytelen, szerintük a havi 100 000 Ft adóköteles árbevételként számolandó el, s a levont szja a ráfordításokkal szemben előírandó, majd a pénztárral szemben (mintegy kifizetésként) kell megszüntetni az adókötelezettséget.

Ezt a megoldást viszont én nem tudom elfogadni, mert így a 462 Személyi jövedelemadó főkönyvi számla a hozzá tartozó analitikával együtt más forgalmat fog mutatni, mint a NAV adószámla, s ha esetleg van havi 08 járulék bevallási kötelezettsége a társasháznak, akkor az is el fog térni a könyvelésétől.

Önök szerint mi a követendő eljárás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

95/2020 Magyar állampolgár szlovák cég ügyvezetője Tb járulék kérdés 2020-11-30

TB ÜGYBEN kérném a segítségüket.

Egy magyar állampolgár, magyarországi  lakhellyel egy Sk cég tulajdonosa és ügyvezetője. Most megvenné egy magyarországi cég  tulajdonrészét és ügyvezető is lenne.

A Sk cégben biztosított. Ez beszámítható az itthoni új jogviszonyba, vagyis itthon nem fizeti a minimum járulékot?

Ha az SK jogviszonya nem munkaviszony, hanem tagi jogviszony, akkor is megfelel a biztosítási jogviszony igazolasára. Köszönöm a segítséget.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

96/2020 Osztalék fizetése üzletrész eladása esetén kérdés 2020-11-30

Az egyik ügyfelemnél felmerült alábbi gazdasági esemény könyveléséhez és adózásához  kérem szakmai segítségüket.

Egy KFT összes tagja azonos időpontban eladta az üzletrészét ugyanazon magánszemélynek. Az eladás időpontjában volt a társaságnál kötelezettségként nyilvántartott, korábbi években jóváhagyott osztalék. Erről külön engedményezési szerződés nem készült a magánszemélyek között. Az üzletrész Adásvételi szerződésben így szerepel a korábbi években jóváhagyott, előírt osztalékra vonatkozó rész: „Szerződő felek rögzítik, hogy eladó sem jelenleg, sem a jövőben osztalékra vagy osztalékelőlegre nem rendelkezik igénnyel.”

Jól gondoljuk-e, hogy:

  • ezzel az eladó tagok lemondtak a társaság részére a korábbi években jóváhagyott, még ki nem fizetett osztalékról,
  • és azt a társaságnál könyvelni kell kötelezettség csökkentésként egyéb bevételnek,
  • és ez az összeg a társasági adó számításakor társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető osztalék elengedésként?
  • Mivel a tavalyi évben történt az adásvétel és az összeg jelentősnek minősül: a tárgyévi mérlegbeszámolóban a középső oszlopban kell bemutatni a fenti gazdasági esemény hatását az „előző évek módosításaként”.

Kérjük, szíveskedjenek szakmai iránymutatást adni a fentiekben leírt gazdasági esemény számviteli, adózási elszámolására.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2020 ÁFA Repülőjegy ÁFA és könyvelése kérdés 2020-12-10

2020. 1.hóban svájci cég állított ki számlát repülési díjról, ami tartalmazza az ügynökségek jutalékait és szolgáltatásait is. Azt írták a számlára, hogy "ÁFA nélkül". Magyar cég a számla befogadója és az út Magyarországról szólt volna Barcelonába. Ebben az esetben az Áfa tv. "105. § Mentes az adó alól a személy szállítása abban az esetben, ha akár az indulási hely vagy az érkezési hely, akár mindkettő nem belföldön van." alapján nem kell a számlát szerepeltetni áfabevallásban, mert mentes lesz? Viszont az út a koronavírus miatt nem teljesült. Így 2020.10.26-ai kelttel kiállítottak jóváírási bizonylatot (csatoltan), viszont nem a teljes összegről, csak annak egy részéről. Ebben az esetben a jóváírás bizonylata a 2020.10.26-ai árfolyammal könyvelhető és ezt sem kell az áfabevallásban sehol sem szerepeltetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

98/2020 Eredménytartalék felhasználási sorrend kérdés 2020-12-10

Kérdésem arra vonatkozik, hogy van-e kötelező sorrendje az adózott eredményből osztalékfizetésre történő felhasználásnak?

Egy 2019-től KIVA-s cégnél merült fel a kérdés, akinek a 2019. évi adózott eredménye 8 millió forint volt. Viszont a KIVA előtti időszakban 20 millió forint adózott eredménye volt az eredménytartalékban. A 2019. évi beszámoló elfogadásakor 10 millió forint osztalékfizetésről döntettek a tagok. Ebben az esetben lehet-e a 20 millióból fizetni az osztalékot, (FIFO módszert alkalmazva), vagy a tárgyévi adózott eredményt kell kiegészíteni ereeménytartalékból 2 millióval?

Előbbi esetben nincs KIVA alap növelési kötelezettség, utóbbi esetben viszont 8 millióval növelni kell a KIVA alapot.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

99/2020 COVID miatt felfüggesztett hitelkamat könyvelése kérdés 2020-12-10

Kérem szakértői  véleményüket, hogy a koronavírus miatt felfüggesztett és nem fizetett hitelkamattal kapcsolatban 2020-ban  van-e a cégeknek számviteli teendőjük.

A válaszok megoszlanak. Egyesek szerint nem kell tenni semmit, mások szerint a felfüggesztett és ki nem fizetett hitelkamatot egyéb kötelezettségként kell elszámolni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

100/2020 elengedett osztalék és illeték-és Társasági adó fizetési kötelezettség kérdés 2021-01-04

Egy kft-nél az átvett könyvelési anyag alapján ki nem fizetett osztalék kötelezettség szerepel, 17.587.000.-Ft. A társaság tulajdonosai a ki nem fizetett osztalékot elengedték a társasággal szemben.

A kft tevékenységet már nem végez, a tagok nyugdíjasok, a társaság végelszámolását tervezik. Az elengedett osztalékkövetelést egyéb bevételként könyvelem. A keletkezett bevételt bevallom a társasági adóbevallásban, adóalapot-csökkentő tételként beállítom.

Jövedelem-nyereség minimumot kell-e fizetni ezen egyéb bevétel után?

Egy társaság ellenőrzése során a NAV ezt kifogásolta, szerintük a jövedelem- nyereség minimum alapján kellett volna a társasági adót megállapítani. A 29-es bevallásban ezt nem tudom jelölni, mert az adózás előtti eredmény 17.587 ezer Ft.

Mit kell választanom a Nyilatkozat a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásánál?

Illeték fizetési kötelezettség keletkezik-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

101/2020 Iskolaszövetkezet egyszerűsített végelszámolása kérdés 2021-01-08

Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos tájékoztató anyagot ezúton is köszönöm, nagy hasznát vettem, segítségével már túl vagyok egy sikeresen lezárt folyamaton.

A kérdésem, hogy iskolaszövetkezet esetében is alkalmazható az egyszerűsített eljárás?

Cégbejegyzésre igen, könyvvizsgálatra nem kötelezett, így elvileg beletartozik a jogosulti körbe, de kötelező iratmintákban nem szerepel kifejezetten erre a "cég"-formára vonatkozó határozat-minta.

Megkérdeztem telefonon a cégbíróságot, ahol telefonon annyit mondott egy cégbíró, hogy ha nincs iratminta, akkor nem is lehet így megszüntetni. Nem éreztem meggyőzőnek a választ, és nem szeretném ügyfelemet félre tájékoztatni.

Ugyanakkor kicsit félek is a végelszámolástól (akár egyszerűsített, akár nem), mivel a diák tagok által befizetett részjegytőke nagy része nem került visszafizetésre a tagoknak, azzal az indokkal, hogy igazából nem kiléptek, csak megszűnt a tagság, mert már nem diákok...

Az így bennmaradt tőkét megszűnéskor a meglévő tagok között osztalékként fel lehet osztani?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

102/2020 Rövid lejáratú kötelezettség megszüntetése kérdés 2021-01-04

2020-ban vette át Egyházi Alapítvány könyvelését. A 2019.évi Egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a F. Kötelezettségek III: Rövid lejáratú kötelezettségek sorban van 81eFt. A régi könyvelő iroda erre nem tud választ adni, hogy ez miből keletkezett, mert már Ők is így vették át a könyvelést.

Kérdésem, hogy ezen soron lévő összeget hogyan tudnám szabályszerűen könyvelni, megszüntetni. Nem akarom még tovább vinni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

103/2020 Cégtulajdonrész átruházása adózási kérdések kérdés 2021-01-04

Minap kaptam emailt az Egyesülettől „Hogyan ruházható át a cégtulajdonrész” témában, melynek nagyon örültem! Egy megbízóm ugyanis ilyen gazdasági eseményre készül.

Viszont szeretném ismertetni az esetét, mert nem egyszerű. Kérésem, hogy szakmailag szóljanak hozzá, és esetlegesen a részesedés megszerzésének adóbejelentési és adó fizetési vonzataira vonatkozóan is fejtsék ki mik a kötelezettségek a cég és a magánszemély tulajdonosok vonatkozásában is.

A Korlátolt Felelősségű Társaságunk ügyvezetője 2020 évben édesapja halálát követően vált ügyvezetővé, a hagyatéki eljárást követően pedig megörökölte a tulajdonrészét.

Ebben a gazdasági társaságban így ketten tulajdonosok, a megbízóm 74% százalékban.

A másik tulajdonossal megegyezett, hogy 20 millió forintér kivásárolja a 26% tulajdonrészét úgy, hogy nem Ő mint magánszemély, hanem egy másik KFT-je lesz aki kifizeti a vételárat és válik tulajdonossá. Mindkét Kft-ben jelenleg a megbízóm önálló képviselettel rendelkezik, és a vevő Kft-jében 50%-os tulajdonos. Ügyvédjük szerint jogi akadálya nincs, hogy az ügylet megvalósuljon.

Kérem, fejtsék ki Nekem, szakmai véleményüket a fent említett kérésemnek megfelelően.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

104/2020. Siló és silózás számviteli elszámolása kérdés 2021-01-04

Szántóföldi növénytermesztéssel, valamint tejtermelő és húsmarha tartással is foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem vagyunk. Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás keretében könyveljük a készleteket, 6-os 7-es számlákon könyveljük a költségeket. A szarvasmarhák silótakarmányozásához silókukoricát és egyéb besilózásra kerülő növényeket termelünk, melyekből saját silótakarmányt állítunk elő.

Az elkészült siló mintavétel alapján laboratóriumban bevizsgálásra került, és megállapításra került, hogy a tényleges beltartalmi értékek alapján nem minősíthető teljes értékűnek. (a szabvány szerint paraméterekhez képest minőségi eltérés kb 30 %) Mivel a nagy mennyiségű silótakarmányigény vásárlással nem megoldható, a csökkent minőségű termékből is kerül már az idei évben etetésre.

Kérdésünk az, hogy:

  1. ha a siló elkészültét követően vizsgálati jegyzőkönyv alapján kimutatható a minőségi eltérés, az egész megtermelt hozam mennyiségére elszámolható-e értékvesztés az előállítási költség %-ában, mely közvetlenül az egyéb ráfordítások közé kerül kivezetésre? Ennek következtében a siló a csökkentett értékkel kerül az „állatokkal megetetésre” (azaz a takarmányozási költségek között a csökkentett értékkel szerepel), és a csökkentett értékkel szerepel az év végi zárókészleten is.
  2. vagy a vállalkozáson belüli tárgyévi saját siló felhasználást az állatok takarmányozási költségei között a tényleges előállítási költségen kell könyvelni, és az értékvesztést, csak az év végi zárókészletre lehet elszámolni.
    Az első változatnál a teljes silóhozamra számított értékvesztés megjelenik tárgyévben egyéb ráfordításként, a második változatnál a tárgyévben feletetett „többlet” takarmányköltség az állatok önköltségét emeli meg, mely többségében készletérték növekedést okoz, és tárgyévi egyéb ráfordításként, csak a záró silókészlet mennyiségére jutó értékvesztés jelenik meg.
    Az Sztv. 56 § (2) bekezdését ezekkel összefüggésben hogyan kell értelmezni? Ha belső szabályzatunkban rögzítjük, az első módszert, helyesen járunk-e el a törvény szerint. Esetleg más paragrafus ellentmond-e ennek? Szabályozza-e valahol a számviteli törvény a vállalkozáson belül „továbbfelhasznált” saját termelésű készlet önköltségének számítását?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

105/2020 Saját rezsis beruházás és HIPA kérdés 2021-01-04

Saját rezsis beruházás elszámolása kettős könyvvitelt vezető termelő cégnél:

  1. a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál a saját rezsis beruházás elszámolt költségei összegével ( anyag költség, személyi jellegű ráfordítás, a gépek, berendezések écs-je) az anyagköltséget minden esetben csökkenteni kell? Mely jogszabály alapján?
  2. Lehetséges olyan megoldás, ami alapján nem kell csökkenteni a saját rezsis beruházáshoz felmerülő költségekkel a HIPA megállapításánál az anyag költséget? Mely jogszabály ad erre lehetőséget?
  3. A HIPA-t és annak alapját évente kell megállapítani. Hogy kell az anyagköltség csökkentését figyelembe venni a befejezetlen beruházásoknál, amelyek több évet érintenek, és csak évek múlva kerülnek aktiválásra?
  4. Termeléshez szükséges gépeket a Társaság saját mag gyárt, állít elő. Amennyiben ehhez „idegen” vállalkozók is végeznek munkát, e számlákat is saját rezsis

beruházásként lehet elszámolni? Mely jogszabály alapján?

  • EGYÉB BEVÉTEL-ként elszámolható , szállítási költségek továbbszámlázása, személyi költségek továbbszámlázása? Mely jogszabály alapján?
  • Eladott közvetített szolgáltatások anyagjellegű ráfordítások között kerültek elszámolásra, szabályszerű-e ha az eladott közvetített szolgáltatások bevétele nem nettó árbevételként, hanem egyéb bevételként kerül elszámolásra? A HIPA- és a HIPA alap megállapítása alacsonyabb összegben kerül figyelembe vételre ebben az esetben?

Kérem, részletes mindenre kiterjedő válasszal segítsék munkámat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

106/2020 Általános iskola főzőkonyha ÁFA visszaigénylése kérdés 2021-01-04

Általános iskolát könyvelek, mely főzőkonyhával rendelkezik.

Törzsadatlap:
TEÁOR: 8520 Alapfokú oktatás, 5629 Egyéb vendéglátás
ÁFA fizetési kötelezettség: Az áfa fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg
Gazdálkodási forma: bevett egyház, elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személye

Az étkezési térítési díjat a gyerekeknek áfásan számlázza ki. (Fizetendő áfa)4671
Főzőkonyha részére vásárol élelmiszereket a számlák áfáját 466-ra könyvelem

A kérdésem az áfa bevallás készítésekor illetve könyveléskor a főzőkonyhával kapcsolatos számlák után visszaigényelhetem-e az áfát?

  • ételhulladék elszállítása
  • szalvéta, tányér
  • szabályzatukban szerepel, hogy a rezsi viz, villany áram számlák költségeit megosztom: 80%-ban az iskola munka számára könyvelem 20%-át a főzőkonyha munka számára.
  • visszaigényelhetem a főzőkonyha 20%-költségeinek áfáját?(466)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

107/2020 Ingatlancsere számviteli elszámolása kérdés 2021-01-08

Egy vállalkozási tevékenységet nem végző alapítvány 50 MFt értékű ingatlanát elcseréli az önkormányzat 500 MFt értékű ingatlanára. A csere szerződés szerint a különbözetet az alapítványnak nem kell megfizetnie az önkormányzat részére.

Hogyan kell helyesen kezelni a számvitelben a 450 MFT különbözetet: elengedett kötelezettségként, vagy térítés nélküli átvételként.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

108/2020 Végszámla rögzítése az M lapon kérdés 2021-01-04

Áfabevallás M lap kitöltésével lenne kapcsolatos a kérdésem.

Végszámla adattartamát miként kell szerepeltetni az áfabevallás M lapján
Példa: A termék adóalapja bruttó 33 147.000,- Ft,( alap : 26 100 000 Ft+ áfa 7 047 000 Ft) a levont előleg 19 888 200 Ft (adóalap: 15 660 000Ft +áfa: 4 228 200Ft ).
Végszámlán szereplő fizetendő összeg: 13 258 800 Ft ( adóalap: 10 440 000Ft + áfa 2 818 800 Ft )

Véleményem szerint az M lapon két sorban kell szerepeltetni az adatokat mégpedig

2665M-02 oldal

1 sor adóalap: 26 100 E Ft áfa 7 047 E Ft
2 sor adóalap: 10 440 E Ft áfa 2 818 E Ft

természetes az előleg összegéről külön adatszolgáltatás történik abban a bevallási időszakban ahol a gazdasági esemény megtörténik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

109/2020 Vevő-szállító számlák megjelenése a folyószámlákon kérdés 2021-01-04

Gyakori vita tárgyát képezi, hogy a vevői-szállítói számláknak melyik időponttal kell megjelennie a vevő-szállító folyószámlákon. A társaságunk konszolidációját végző könyvvizsgáló cég készített egy leiratot, hogy szerinte mi az elfogadható eljárás, amellyel maradéktalanul nem tudunk egyetérteni.

A leiratot levelünk 1 .sz mellékleteként csatoljuk. Általánosságban a probléma, hogy az előre kifizetett szolgáltatásoknál, mint például bérleti díjak, biztosítás, folyóirat előfizetés mit tekinthetünk a teljesítés időpontjának. A könyvvizsgálói leirat egyéb követelésként-kötelezettségként kezeli a kifizetéseket a folyószámlára kerülés időpontjáig, a költségeket a passzív időbeli elhatárolá-sokkal szemben számolja el. gyakorlatilag megszünteti a költségek aktív időbeli elhatárolását, a leirat végén a 10. pontban sorolja fel, hogy szerintük mit lehet az aktív időbeli elhatárolások között szerepeltetni.

Kételyeink különösen a leirat 7. pontjával kapcsolatban merültek fel. a könyvvizsgáló felé a kifogásainkat a 2. sz mellékletben foglaltuk össze. Az anyagban egy több évet átfogó valós példa áll, de a probléma szerintünk már akkor is fent áll. ha két év közötti (Pl. 2020.november-2021 január) közötti időszakot érint egy adott számla.

Kérnénk szépen szíves állásfoglalásukat, hogy a megküldött könyvvizsgálói leirat melyik pontjait tartják elfogadhatónak, melyek azok az esetek, amelyeknél lehetne élni az aktív időbeli elhatárolások lehetőségével, és melyek, amelyeknél a követelés-kötelezettség elszámolást kell alkalmazni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

110/2020 Víziközmű ágazat költségei kérdés 2021-01-04

A víziközmü ágazatban előforduló két meghatározott időközönként előforduló költségtényező számviteli elszámolásával kapcsolatban szerelnénk állásfoglalásukat kérni.

1. Bekötési vízmérők hitelesítése Az 58/2013. (11.27.) Kőim. rendelet 64.§ értelmében a mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. Társaságunk a bekötési vízmérőket önálló tárgyi eszközként nem tartja nyilván, azt az ivóvízvezetékek (gerinc és bekötővezetékek) részének tekinti. Az ivóvíz közmüvek az önkormányzatok tulajdonában vannak, a bekötési vízmérők is az önkormányzatok tulajdonát képezik. Az önkonnányzatokkal megkötött üzemeltetési szerződés a bekötési vízmérőcsere tekintetében a fenti kormányrendelettel szemben másképp is rendelkezhet, esetünkben azt a tulajdonos önkormányzat helyett a társaságunk végzi el. A vízmérő csere karbantartási feladat, mely minden esetben az üzemeltető feladata. Soron következő vízmérőcsere végrehajtására kerül sor. abban az esetben, amikor a mérő hitelesítési ideje lejár, amely a bekötési vízmérők esetében 8 év. A vízmérő hitelességéről a plombán (pecsétzár) lévő dátum segítségével lehet meggyőződni. A plombán a vízmérő hitelesítésének éve szerepel. A bekötési mérő hitelessége a plombán szereplő dátumtól számított nyolcadik év december 31-én jár le. A Debreceni Vízmű Zrt. a vízmérő cserék költségeit tárgyévi karbantartási költségként számolja el, de mivel több éves időtartamot érintenek, van-e lehetőségünk arra, hogy felmerülésük évének végén időben azokat elhatároljuk? Alkalmazható-e az a módszer, hogy a vízmérő cserék költségeinek elhatárolása úgy történjen, hogy mivel a leszerelt vízmérők a csere évének végéig lennének érvényesek, a felmerülés évének végén valamennyi vízmérő cserével kapcsolatos költség átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé, és a tárgyévei követő 8 évben egyenlő arányban kerül elszámolásra, a cserét követő nyolcadik év december 31-ig?

2. Vízjogi üzemeltetési engedélyek A különböző célú vízhasználatok megvalósításához, vízilélesitmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez és vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti (üzemeltet). A vízjogi üzemeltetési engedéllyel minden esetben az üzemeltetőnek kell rendelkeznie, nem a tulajdonosnak. A vízjogi üzemeltetési engedély a benne lefektetett feltételekkel és az üzemeltetéshez kötődő jogszabályokban, hatósági előírásokban megállapított kötelezettségek mellett feljogosít továbbá a vízi létesítmény használatbavételére, illetve az üzemeltetési engedély érvényességi ideje alatt a vízi létesítmény üzemeltetésére, valamint a vízhasználat gyakorlására szolgál. Társaságunk az engedélyek kiadásának díját költségként, hatósági díjként számolja el az egyéb szolgáltatások között.

Kérdésünk: A vízjogi üzemeltetési engedélyek kiadása a hatóság részéről egy meghatározott időtartamra általában 15 évre történik. Van-e lehetőségünk arra. hogy az engedélyeztetés költségeit az érvényesség tényleges időtartama alatt számoljuk el, azaz cihetünk-e az aktív időbeli elhatárolás lehetőségével?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

111/2020 Göngyöleg jóváíró számla kérdés 2021-01-04

Kérdésem a göngyöleg visszaszállításának számlázásával kapcsolatos téma. Egyik beszállítónk a megrendelésünk termékeit úgynevezett kalodákban szállítják le, amit ki is számláznak ránk. Teszik ezt euróban, az aznapi teljesítéskori árfolyamon. A kalodák visszaszállításával kapcsolatosan van köztünk egy megállapodás, hogy amennyiben szándékunkban áll visszaszállítani, ők érte is jönnek és gond nélkül visszaveszik azokat. Készítenek részünkre egy jóváíró számlát, vagy akár többet is. Hiszen ha korábban egy számlán volt esetleg 10 db kaloda és egyik alkalommal csak 2 db-ot következő alkalommal csak 3 db-ot, majd végül 5 db-ot szállítanak vissza. Ezeket visszáruként kezelve, készítik a mínuszos számlákat, a visszaszállítás napi árfolyamon. A számlákat összekompenzáljuk, így végül euro-ban nem keletkezik fizetni valónk, de árfolyamkülönbség keletkezik a folyószámlájukon. A kompenzálás a visszáru számlájának árfolyamán történik esetünkben.

A kérdésem arra irányul, hogy helyesen kezeljük-e le az eseményt árfolyamelszámolás tekintetében, és esetleg a kalodákat, miután végül is mi raktárra vesszük, esetleg nem nekünk kellene azt visszaszámlázni? A partner ragaszkodik a jóváírásra.
Kérem válaszolják meg ezt áfa szempontjából, számviteli szempontból és árfolyamelszámolás szempontjából.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

112/2020 Mikrogazdálkodói beszámoló bevétele kérdés 2021-01-04

Mikrogazdálkodási beszámolót készítő társaság a novemberben és a decemberben elvégzett egészségügyi szolgáltatásról
az elszámolást csak 2021.02.hóban kapja meg.

Így a számla kiállítási idő 2021.02.hó a teljesítési idő megegyezik a fizetési határidővel ezek is 2021.02.hónapban lesznek. A kérdésem az ennek a két számlának az összege benne van a 2020.évi mérlegben?

Ha igen milyen dátummal kell könyvelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

113/2020 szabadság nyilvántartása kérdés 2021-01-08

Heti 40 órás normál (napi 8 órás) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságnyilvántartása és a szabadság kiadásának nyilvántartása történhet a szabadság óraszámának nyilvántartásával?

Egy adott 8 órás munkanapon lehetőség van-e arra hogy négy órát dolgozik és négy órát szabadságon van?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

1/2019 Számvitel kérdés 2019-02-21

Az ügyvédi iroda nagyon magas összegű letéti számlát vezet. A kérdés azért merült fel, mert amennyiben a letéti számlát az ügyvédi iroda könyvelésében T pénzeszköz K kötelezettségek könyvelési tételekkel könyveljük és így a mérlegsorok tartalmazzák a letéti számlák értékét, a magas mérlegfőösszeg miatt nincs lehetősége az ügyvédi irodának a KIVA-ba való belépésre.

Kérdés: Hogyan kell vezetni az ügyvédi iroda letéti számláját az ügyvédi iroda könyvelésében?

Lehet a 38-on belül a pénz és a kötelezettség egymással szembeni könyvelés pl:

  • 385 Letéti számlák
  • T 3851 Letéti összeg befizetése K 3852 Kötelezettség letevő felé
  • T 3853 Jóváírt Letéti kamatok K 3854 Kamat kötelezettség letevő felé

Vagy nem kell az 1-9 számlaosztályban vezetni, hiszen a letéteményesé a letett összeg és a kamatai is. Így vezethető kizárólag a 0 számlaosztályban ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

2/2019. Szja Járulék kérdés 2019-02-22

Tanulószerződéses tanuló részére juttatott étkezési utalvány 2019. évben hogyan adózik, milyen járulékokat kell levonni, illetve fizetni utána?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

3/2019 Járulék és KIVA kérdés 2019-02-26

Van egy cég. Az egyik ügyvezető -alkalmazotti munkaviszonyban- tavaly év közben nyugdíjba ment. Ezt követően visszatért, mint nyugdíjas munkavállaló. Tavaly teljesen tiszta volt a jogi helyzet. Viszont idén felmerül a kérdés: A nyugdíjas munkavállaló bére a KIVA alapját növeli-e és ennek a szabályozása hol található? Ugyanis én ezt sehol sem találtam leírva.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

4/2019. őstermelő ÁFA kérdés 2019-02-26

Szeretném kérdezni egyéni vállalkozó vállalkozásában az általános szabályok szerint áfás, mezőgazdasági őstermelő is egyben saját földje van, ott az áfa tv. XIV f.alapján mgi tev.-nek minősülő tev. folytat a kompenzációs felárra igényt tart 101/E 6.3.pont 7 kód.

Felvásárlási jeggyel kukoricát , és buzát adott el és nyilatkozott a felvásárlási jegyen hogy saját termelésből elsődleges feldolgozásból származik.

A felvásárló állította ki a felvásárlási jegyet, számla nincs. Kérdem az áfa bevallás 4. sorába mint fordított adós be kell e venni. Ha anyagot szerez be és szántásról mint őstermelő kapott áfás számlát levonhatom e az áfa bevallásban az áfát. Előre is köszönöm mert a NAV ügyfélszolgálatára - bementem személyesen - nem adtak felvilágosítást.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

5./2019 SZJA és Járulék kérdés 2019-02-26

A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:

1., A kft (bt, kkt) saját jogú nyugdíjas tagja idén munkaviszonyban szeretné ellátni a társasvállalkozásban a teendőit.( szakmai vezetés , tanácsadás stb.)

Munkabérét "csak" 15% szja terheli? A vállalkozásnak 7.500.- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?

A munkabére lehet akár 1.000.000.- Ft is ,ha társaság (jövedelme) nyeresége ezt lehetővé teszi? Jutalmat is kaphat?

2., Saját jogú egyéni vállalkozó, heti 36 órás munkaviszonya mellett, fizetnie kell a 7.500.- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot a vállalkozásában?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

6/2019. Számvitel kérdés 2019-02-26

Abban kérem a segítségüket, hogy hol találok arra vonatkozó előírást vagy jogszabályt, hogy amennyiben a vállalatunk könyvvizsgálatra kötelezett, kötelező-e az éves beszámoló készítéséhez regisztrált mérlegképes könyvelő.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

7/2019.Mezőgazdaság, ÁFA kérdés 2019-02-26

Egyéni vállalkozó aki egyben családi gazdálkodó is egy állattartó telepet szeretne értékesíteni ahol az utolsó épület (szarvasmarha istálló) használatba vétel 2015-ben történt.

Az áfa tv. 86§ (1) bekezdés j.) pontja alapján ez adómentes értékesítés. A vállalkozó azonban az adómentes értékesítés helyett az áfa tv. 88§ (1.) bekezdés a.) pontja alapján az általános szabályok szerinti adó megállapítást szeretné választani a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése esetében.

Amennyiben nem választja az általános szabályok szerinti adózást és az Áfa tv. 86 § alapján adómentesen értékesíti az állattartó telepet az áfa tv. 136 (1) bekezdés b.) pontja alapján a figyelési időszakból még hátralévő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét fizetendő adóként be kell vallania.

Első kérdésem, hogy helyesen értelmezzük-e a hivatkozott paragrafusokat és mivel a használatba vételtől számított 240 hónapon belül történik értékesítés, nem vonható le véglegesen az előzetesen felszámított adónak a figyelési időszakból még hátralévő hónapokra eső része.

Második kérdésem, hogy amennyiben bejelenti, hogy az áfa tv. 88§ (1) a.) pontja alapján adókötelessé teszi az értékesítést, ebben az esetben ha egy későbbi időpontban például 1 év múlva termőföldet értékesít azt is adókötelesen teheti vagy az marad adómentes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

8/2019 Járulék és társasági szerződés kérdés 2019-02-27

Egy Bt. bel- és kültagja (mindkettő tulajdonos, ügyvezető és személyesen is közreműködik) eddig a Bt.-ben, mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogviszonyban állt. A kültag – az új munkaügyi szabályok szerint - januártól egy másik cégnél (egy Kft.-nél), mint saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban áll. A Bt. a bel- és kültag után januárban 7500Ft/fő/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett. A két kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó átválthat- e a Bt-ben részmunkaidős munkaviszonyra, így csak a 15%-os SZJA-t kellene fizetniük és a cégnek nem kellene egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A részmunkaidő mértéke lehet-e heti pár óra? (Mivel a cég tevékenysége nem igényel többet.)

A bérüket a garantált bérminimum és a részmunkaidő arányában kell-e meghatározni?

Módosítani kell-e a társasági szerződést emiatt, hogy az ügyvezetést és a személyes közreműködést munkaviszonyban látják el?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

9/2019 Járulék kérdés 2019-02-27

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 36 órás munkaviszony mellett jövedelmet nem vesz fel a kft-ben. Kérdésem kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

10/2019 Vizitársulattal kapcsolatos kérdés kérdés 2019-02-27

Az alábbi, vízitársulatra vonatkozó kérdésekben kérném állásfoglalásukat:

A Társulat alapszabálya szerint
"2. § 1) Működésének célja: alapvető célja, hogy tagjai érdekében működési területén a 2009. CXLIV. törvényben és az alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa."
"2. § 3) A Társulat közfeladatként a működési területén, a Társulati műveken területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízi létesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el..."
"25. § 1) A Társulat az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét..." (Az elmúlt két évben, amit én látok, vállalkozási tevékenységet nem végzett)
"25. § 7) A Társulat tagjai egyéb támogatás címén működési hozzájárulást kötelesek fizetni, melynek alapja annak az ingatlanterületnek a hektárban meghatározott nagysága, melyet a tag, vagy az ingatlantulajdonos által kijelölt használója birtokol, mértéke a vízlefolyási tényező alapján:

Kérdéseim:

1) A fentiek összhangban állnak-e a vízitársulatokról szóló törvénnyel, kapcsolódó egyéb jogszabályokkal?

2) Az Alapszabály a tagok hozzájárulását, hol egyéb támogatásként, hol működési hozzájárulásként említi, mi a helyes elnevezés?

3) A fenti hozzájárulás / támogatás az ÁFA tv. hatályán kívül esik, mivel nem bevételszerző tevékenységhez, hanem közfeladatok ellátásához használja fel a Társulat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

11/2019. Nonprofit szervezet beszámoló kérdés 2019-02-27

Egyesület pk 241-341 beszámolójában kérném a segítségét.

A 5.pont cél szerinti juttatások kimutatása értelmezése a 2011.évi CLXXV.TV 2§ /4/: alaptevékenység keretében nyujtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás

A beszámoló 5pontjának kitöltésénél tipikusan pályázathoz köthető ösztöndij, szociális segély.

A Nav 1% felhasználása/müködésre,reklámra, célszerinti tevékenységre/ az 5pontban beirandó-e?Költségvetési támogatást posta ktg, videofelvételre, farsangi rendezvényre  használtuk fel a 15koz nyomtatványon részleteztük.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

12/2019 Iparűzési adó kérdés 2019-02-27

Egy Kft építőipari termékeket (főképp kavicsot, homokot) értékesítés (továbbiakban termék) (kiskereskedelmi, és nagykereskedelmi tevékenységként is).

Az  megrendelők megadják, hogy milyen minőségű  terméket szeretnének, és a Kft ezt beszerzi az adott cégtől (főképp kavics bányáktól), a megrendelői szerződések 99 %-a olyan tartalommal íródott (azaz a megrendelők is így fogadták el), hogy a termék értékesítése mellett a Kft szervezi meg a termék adott helyre szállítását is.

A szerződések tartalmazzák még, hogy a termék fuvarozásához fuvarozó cégeket (vasúti szerelvényeket is, stb)  igénybe vehetnek, mint közvetített szolgáltatást , illetve alvállalkozói teljesítést.

A Kft a kiállított számláin feltünteti, hogy „közvetített szolgáltatást tartalmaz”.

A fuvarozókkal és a megrendelőkkel főképp vállalkozási szerződések vannak, illetve keretszerződések (fixen meghatározottak  ( heti bontásban ) a mennyiségek).

Kérdésünk:

A Kft a fuvarozási (vasúti szállítás) számlákat figyelembe veheti-e alvállalkozói teljesítésként, vagy közvetített szolgáltatásként, mint iparűzési adó csökkentési lehetőséget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

13/2019 Egyéni vállalkozó költségelszámolás kérdés 2019-02-27

Ügyfelem 2019. január 7.-én indította egyéni vállalkozását Magyarországon, ahol járművek és gépek bérbeadásával szeretne foglalkozni. Ezt megelőzően Ausztriában volt vállalkozó. Elmondása szerint az ausztriai vállalkozásában szereplő tehergépkocsikat az ottani törvény szerint egy bizonyos idő után ki lehet vonni a vállalkozásból. Ezeket a tehergépkocsikat itthon fogalomba helyeztette a saját nevére az elmúlt években. Most a bérbe szeretné adni őket az itthoni egyéni vállalkozásában, ezért mindegyiket felújítatta a vállalkozás első hónapjában. A felújításokról számlákat hozott, mert szeretné költségként elszámolni, és áfa tartalmát visszaigényelni.

Kérdésem az üggyel kapcsolatban: mivel ezek a járművek nincsenek a bent a vállalkozásban, ezért a felújításuk elszámolható-e költségként, és áfa tartalmát vissza lehet-e igényelni. Ha esetleg be szeretné vinni a járműveket a vállalkozásába, akkor az hogy történik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2019 Rehabilitációs hozzájárulás kérdés 2019-02-27

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónk betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és kérte az öregségi nyugdíjának megállapítását.

Komplex felülvizsgálatra nem volt kötelezett, az állapota végleges, ugyanakkor már nem részesül megváltozott munkaképességűek ellátásában, a továbbiakban öregségi nyugdíjat folyósítanak neki.

Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető-e, mint megváltozott munkaképességű foglalkoztatott?

Az ellátás megnevezése számít, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2019 Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing kérdés 2019-02-27

Egyéni vállalkozó ügyfelem nyílt végű pénzügyi lízing szerződéssel elektromos üzemű személygépkocsit vásárolt.

Fő tevékenysége villanyszerelés, elektromos gépkocsi töltőállomások kiépítésével is foglalkozik, az autót az adóköteles tevékenységéhez is használja. Útnyilvántartást vezet, a havonta kiszámlázott tőketörlesztés ÁFA tartalmát az adóköteles tevékenység arányában levonja.

Az SZJA törvény a személygépkocsi beszerzési árát nem engedi elszámolni, csak egyszeri átalány amortizáció elszámolása lehetséges.

Kérdésem, hogy a kiszámlázott tőketörlesztés nettó összegét és a kamatot igénybe vett szolgáltatásként (bérleti díjként) a vállalkozási célú használat arányában költségként elszámolhatja-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2019 Családi gazdálkodó SZJA kérdés 2019-02-27

Családi gazdálkodó 2016. évi SZJA bevallását 2018. évben önellenőrizni kellett. Jövedelem növekedés miatt SZJA és 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet 2018. évben meg is fizetett. A befizetett  egészségügyi hozzájárulást költségként 2018. évben el lehet számolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2019 Bt. beszámoló elfogadás kérdés 2019-03-12

Egy Bt. beszámolója elektronikusan közzétehető-e, beküldhető-e az ügyvezető (ő a beltag) által abban az esetben, ha az 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező másik tag (kültag) a beszámoló elfogadásáról készült taggyűlési jegyzőkönyvet nem írj alá, mivel a taggyűlésen nem jelenik meg? Szóban jelezte, hogy nem szándékozik a beszámolót aláírni, el sem megy a taggyűlésre.

Szabályos-e, hogy a taggyűlésre a meghívót eleve úgy fogalmazzuk, hogy a mérlegelfogadó taggyűlés dátuma pl. 2019.03.20., eredménytelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja 2019.03.25. Ez 1 db tértivevényes levelet jelentene. A meghívót mennyi idővel korábban kell kipostázni?
Valószínűleg a megismételt taggyűlésen csak a beltag ügyvezető jelenik meg. Hogyan oldható meg, hogy a taggyűlés határozatképes legyen, hiszen csak 1 fő lesz jelen. Megoldás lehet-e, hogy külső személyt hív meg az ügyvezető úgymond jegyzőkönyv hitelesítőnek. Ez a személy lehet egy közvetlen családtag, barát, vagy célszerűbb lenne egy ügyvéd? A külső személy meghívásáról kell-e a kültagot értesíteni?

Megoldás lehet-e, ha a kültag meghívójába beleírják, hogy ha az ismételten összehívott taggyűlésen sem jelenik meg, akkor elfogadottnak tekintik a beszámolót. A fentiek alapján az a legvalószínűbb, hogy a megismételt taggyűlésen csak az ügyvezető és a külső személy lesz jelen. Hogyan érdemes ezt a taggyűlést lebonyolítani? Kérdés, hogy mennyi időt várjanak a kültagra? Az eset rövid leírása belekerülne a mérlegelfogadó határozatba, ami a mérleggel feltöltésre kerül.

És egyúttal meg szeretném kérdezni, hogy mit lehet tenni akkor, ha a kültag elmegy a taggyűlésre, de nem hajlandó semmit aláírni. Valós indoka nem lehet, mivel a Bt pont az ő magatartása miatt nem működik. Bevétele nincs, költsége csak a bankktg, posta, kamara,ügyvéd. Mit lehet leírni, hogy határozatképes legyen a taggyűlés.

Ez ügyben kérném a segítségüket, hogy a beszámolót szabályszerűen lehessen beküldeni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2019.02.19. Webáruház értékesítés Romániában kérdés 2019-03-12

Társaságunk webáruházon keresztül távolsági értékesítést folytat. Magánszemély vásárlók részére Romániába értékesítünk, az EU rendeletben szereplő értékhatárt 2018.decemberében túlléptük és ezért, kötelező Romániában ÁFA vonatkozásában adószámot kiváltani, mely megtörtént. Így a román adószámunk alatt kell ezen értékesítésekre a vevőknek a számlát 19% áfa tartalommal kiállítanunk. Ezt se volt egyszerű Magyarországon megoldani, hogy a román előírásoknak megfelelő számla készüljön, de végül sikerült. Romániában könyvelőt bíztunk meg a bevallás elkészítésével. Cégünk magyarországi székhellyel rendelkezik, nincs Romániában telephelyünk. Az ügylet leírása röviden:

A termék beszerzése az EU-n belül történik a cégünk HU közösségi adószámára. (EU-s beszerzés) Az áru beérkezik Magyarországra, raktárunkba. Vevői rendelések teljesítése történik Magyarországon belül és Romániába is. A romániai rendelések teljesítése a RO adószámunk alatt kiállított számlán 19%-os áfa tartalommal kerül futárszolgálattal a vevő részére kiküldésre. Ezt az áfat-t Romániában a könyvelő bevallja és Romániában fizetem meg. A romániai könyvelő szerint ezekhez az értékesítésekhez EU-s beszerzés is kell, hogy párosuljon és szerepeljen a román áfa bevallásban. Ezért a HU közösségi adószámomról át kell számláznom a RO adószámomra a vevői rendelések alapján naponta az eladott termékeket. A magyar áfa bevallásomban pedig EU-s értékesítésként kell, hogy ez szerepeljen.

Amit távolsági értékesítési témában találtam anyagot mindenhol csak az szerepel, hogy a magyar Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyleteknél az adott országban kell bevallani és megfizetni az áfa-t. Könyvelésére, számviteli vonatkozásában semmi információt nem találtam. Ezért érdeklődtem a levelem elejében felsorolt helyeken, de sajnos eltérő válaszokat kaptam. Át kell számláznom, nem kell át számláznom. Számomra érthetetlen, hogy ez az egész folyamat az EU-n belül zajlik, Magyarországon bejegyzett és székhelyű cég vagyunk és egyik adószámról a másikra átszámlázást kell csinálnom? Ezek után még a könyvelésben a vevő és szállító számlákat is össze kell vezetni.

Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy ezt az ügyletet hogyan kell helyesen kezelni a számvitelben és az áfa bevallásban egyaránt.

2. Cégünk Pénzforgalmi elszámolást alkalmaz az áfa elszámolására(megfizetésére) vonatkozóan.

Kérdésem az lenne, hogy a külföldi vevők részére devizában kiállított számla áfa megfizetése a számlán szereplő teljesítéskori vagy a kiegyenlítéskori árfolyamon kell, hogy szerepeljen a fizetendő áfa listában?

Erre vonatkozóan is eltérő válaszokat kaptam és a könyvelő programot készítő cégek sem tudják már eldönteni, hogy melyik a helyes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2019.02.20. Horgász Egyesület jegy eladás, jutalék számlázás kérdés 2019-03-13

Horgász egyesület állami és balatoni horgászjegyek értékesítését végzi.

Az állami horgászjegyek forgalmazása a BBHSZ-szel kötött bizományosi szerződés alapján történik. Az egyesület az értékesített horgászjegyekről nyugtát vagy számlát állít ki, havonta elszámol az értékesítéssel és jutalékot számláz. A jegyek értékesítéséből származó bevétel teljes egészében adóköteles bevételnek számít? A BBHSZ által kiadott számla tovább számlázott szolgáltatás?

A balatoni horgászjegyek értékesítése a Balatoni Horgászjegy Értékesítő Rendszerén keresztül történik. Ebben az esetben az egyesültetnek nem kell külön nyugtát kiállítania mert a  BaHÉR rendszeren keresztül nyomtatott jegyek nyugtaként is szolgálnak. ( A számlán eladóként nem az egyesület szerepel)  A BHN Zrt havonta kiállítja a számlát a forgalmazott területi engedélyekről (ténylegesen beszedett ár) az egyesület ezzel egy időben az értékesítési jutalékról állítja ki a számláját.  Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az egyesületnek csak az értékesítési jutalék az adóköteles bevétele? A beszedett jegyek ára csak egy átfutó tétel, mondjuk kötelezettség?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

20/2019.02.20. Társas vállalkozás tagja járulék kérdés 2019-03-13

A társas vállalkozásban a társas vállalkozás tagja személyesen nem működik közre. 4 órás munkaviszonyban áll a társasággal és ebben a jogviszonyában a munkaszerződésben foglaltak alapján kizárólag a társaság ügyvezetésé látja el.

Ezen túl nem rendelkezik máshol 36 órás munkaviszonnyal, sem egyéni vállalkozóként, sem más társaságban tagként nem tesz eleget a járulékfizetés különös szabályainak.

Akkor ebben a vállalkozásban a meglévő munkaviszonya mellett kötelezett-e társas vállalkozói jogviszonyban eleget tenni a járulékfizetési szabályoknak vagy a 4 órás munkaviszonya kimenti e kötelezettség alól? Vagy csak a 36 órás munkaviszony tenné számára elérhetővé, hogy társas vállalkozói jogviszonyban nemesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?

A kérdés azért merült fel, mert a TBJ. törvény 4 §. d) bekezdésének 5. pontja nem említi, hogy aki a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el, annak a munkaviszonynak el kell érnie a 36 órát, vagy sem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

21/2019.02.22. társas vállalkozó és jogviszonyok kérdés 2019-03-13

  1. Egy kft-ben három tulajdonos/ügyvezető van a cégben. Mindháromnak van máshol heti 40 órás jogviszonya munkaviszonya. A háromból egyenlőre 2 főnek szeretnének bért fizetni a tényleges munkavégzésért. A kérdés, hogy jó-e úgy, hogy két jogviszonyuk lesz a cégben. Az egyik: tagi jogviszony - ügyvezető - munkaviszony mellett (1452 jogviszony kóddal nullásan számfejtve és bevallva a 08-ason), a másik jogviszony munkaviszony heti 15 órában, .........munkakörben.
  2. Kft kiegészítő tevékenységű (saját jogú nyugdíjas) ügyvezetője után jelenleg a havi 7500.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetve van. Márciustól személyesen munkát is végez a társaságnál, munkaviszonyban szeretnék foglalkoztatni.
    Jól gondolom-e, hogy így márciustól két jogviszonya lenne: ügyvezetőként megmaradna a tagi jogviszonya - fizetve lenne a havi 7500.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjas munkaviszonyosként is számfejtve lenne és bevallva a 08-ason.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2019.02.23. T1041, Társas vállalkozó kérdés 2019-03-13

Egy KFT ügyvezetője öregségi nyugdíjas, és a Kft ügyvezetését, valamint az abban való személyes közreműködését munkaviszonyban látja el. 2018.12.31-én a rendelet szerint kijelentettük a T1041-es nyomtatványon. 2019.01.01-től Ő ezáltal nem biztosított, így csak SZJA-át fizet. De itt jön a csavar, hogy mellette kiegészítő tevékenységű KATA-s vállalkozó, ahol a havi 25.000.-FT-ot megfizeti.

A kérdésem arra irányul, hogy kell-e Neki 7.500.-Ft-os Eü.szolg járulékot fizetni?

Már a Válaszadóban megjelent egy állásfoglalás, de az csak a sima egyéni vállalkozóra vonatkozik. A KATA-s nincs külön megjelölve.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2019.02.25.KATA-s egyéni vállalkozó kérdés 2019-03-13

Egy kft tagja, KATA-s egyéni vállalkozó lesz 2019.03.01.-től. A kft-ben eddig napi 8 órás munkaviszonyban volt, 2019.03.01-től napi 1 órás munkaviszonya lenne. Ebben az esetben a KATA-s egyéni vállalkozásában fizeti meg az 50.000.- Ft-ot ( vagy 75.000.- Ft ) havonta? A kft-ben pedig a munkabére utáni adókat és járulékokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2019.02.25. KIVA cég színháznak adomány kérdés 2019-03-13

Egyszerűsített éves beszámolót készítő KIVA-s cég szeretne színháznak adományozni "x" e Ft-ot. Költségként elszámolhatja-e az összeget? Mire legyen könyvelve? Adóalap csökkentő tételként nem lehet figyelembe venni, mert nem tartozik a TAO tv. hatálya alá. Szükséges-e valamire még figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2019.03.08. ÚJ kiegészítő kérdés érkezett kérdés 2019-03-13

Értem, amennyiben a színház kapja KIVA-adóalap növelő tétel lesz.

Mi lesz amennyiben a színház alapítványa kapná az adományt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2019.02.27. Közösségi ÁFA kérdés 2019-03-13

Cégem egy járműforgalmazó(motor+alkatrész) cég, amely az áruja 90%-át közösségből szerzi be. Év végén az értékesítése után bónuszt kap, melyet a külföldi cég következő január hónapban leszámláz mínusz előjellel. Így a számla értékét december hónapban lekönyvelem, mivel még az előző évet érinti, viszont közösségi áfát a következő év első hónapjában kell bevallanom.

December hónapra van-e valamilyen teendőm a közösségi áfaval könyvelésügyileg(mivel normál esetben fizetendőként és levonandóként is be kellene vallani, igy nem lenne  egyenlege)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2019.02.27. Leltározás kérdés 2019-03-13

A kérdés a leltározás technikai megoldásával függ össze:a SzT 69 §-ának  gyakorlati alkalmazását illetően. 

Nagy tételszámú immateriális javak és tárgyi eszközök leltározásának gyakorlati megoldása érdekében folyamatos leltározás bevezetését szeretnénk megvalósítani ügyfelemnél. Ezért a  Leltározási Szabályzatban az immateriális javak és  tárgyi eszközök leltározását a számviteli törvény adta 3 éves ciklusokban szeretnénk meghatározni. A leltározás módszerét tekintve erre a folyamatos leltározást szeretnénk alkalmazni.

Időbeliség  szempontjából  a tényleges felvételt a 3 éves időszak minden évének  júniusától november végéig ütemeznénk be, (a normál december 31-ei fordulonapos szervezeteknél) kikerülve ezzel az évzárlattal összefüggő munkatorlódásokat.

A csoportosítás

  • első szempontja az eszközök elhelyezkedése, leltározási körzet kijelölése, amely az analitikus nyilvántartás strukturájához igazodik, de biztosítja a főkönyvi csoportosítást is.
  • a körzeteken belül eszközcsoportonként
  • úgy, hogy a leltár tényleges felvételét körzetenként és eszközcsoportonként a 3 évenkénti ciklusban hajtanánk végre. a tételszámok függvényében megfelelő időt biztosítva a ténylegesen felleltározáshoz.
    Ennek megfelelően- osztanánk be, hogy mikor milyen körzetben, mely eszközcsoport leltározására kell sort keríteni, annak teljes írásbeliségét biztosítva.

Úgy gondolom, hogy a ciklus pontos betartásával arra nincs szükség, hogy minden eszközcsoportnál át kellene számolni a leltárt fordulónapra - azaz december 31-ére.

Ezt arra alapozom, hogy a 69 § (3) bekezdése számomra egyértelműen azt írja, hogy a folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezető egységek esetén a   leltározást meghatározott időszakonként, de legalább 3 évente, mennyiségi felvétellel kell elvégeznie. Ezeknél nem írja elő a tényleges fordulónapi leltározást 

A 69 § (4) bekezdésében írja elő fordulónapi leltározást azoknál az eszközöknél, amelyekről nincs mennyiségi nyilvántartás, és az (5) bekezdésben az árukészleteknél teszi lehetővé az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévi, ill. a következő év I. negyedévében a mennyiségi leltározást, fordulónapra átszámítva.

Kérem szíves véleményüket, hogy a tervezett leltározási metodika megfelelhet-e a számviteli törvény előírásainak.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

27/2019.02.27. sírhely bevételének időbeli elhatárolása, ÁFA kérdés 2019-03-13

Tényállás:
Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság  önkormányzati rendelet alapján sírhely megváltási díjat szed be 10 – 25 – 60  évre. A társaság és az önkormányzat között kegyeleti közszolgáltatási szerződés áll fenn, a társaság látja el a feladatot. Felmerült, hogy a megváltási időszaknak, éveknek megfelelően a számviteli elszámolás során keletkezik e bevétel időbeli elhatárolási kötelezettség. A sírhely megváltási díjat, mint  bérleti díjat árbevételként könyvelik. Az általános forgalmi adó törvény alapján is a bérleti díjra vonatkozó áfa kötelezettségnek megfelelően állítják ki a számlákat.

Kérdés:
Jól értelmezi-e a társaság, hogy áfa adónemben a sírhely megváltás díja a bérleti díjra vonatkozó szabályoknak megfelelően főszabály szerint adómentes, adókötelessé tétel esetében általános szabályok szerint adózik. Felmerül-e a számvitelben bevétel időbeli elhatárolás elszámolási kötelezettség.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28/2019.02.27. megtérített tanulmányi költség elszámolása kérdés 2019-03-13

Megtérített tanulmányi költség elszámolása 2019-től

Kérdés:
Dolgozónknak fizetjük a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányinak díját (tanulmányi szerződést kötöttünk vele). 2018-ig hozta a képzés díjáról szóló számlát, amit mi fizettünk ki, egyes meghatározott juttatásként megadóztuk. 2019-től jövedelemként kell neki számfejteni. Idén szintén hozott már egy a mi intézményünk nevére szóló 77.500 Ft-ot számlát, amit mi ki is fizettünk. Számfejtenünk kell neki 77.500 Ft-os képzési díjat felbruttósítva, levonva és megfizetve utána az egyéni, illetve a munkáltatót terhelő járulékokat? Nem kell ezután számlát hoznia? Technikailag egy hogyan bonyolódik ez le az új szabályok figyelembe vételével?

Helyes és teljes ez a válasz?

A tavaly béren kívüli illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások többsége idén valóban (majdnem) úgy adózik, mint a munkabér. Ilyen az iskolarendszerű képzés is. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy munkabérnek minősülne. Fontos a jogcímet megkülönböztetni, mert ennek azért lehet adózási hatása is. (Például szociális hozzájárulási adókedvezmény csak a bér utáni adóból vehető igénybe.)

A juttatott összeget valóban „számfejteni” kell. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mekkora összegben kell megtenni. Ennek a tanulmányi szerződésből kellene kiderülnie. Vélhetően ebben nem tértek ki arra, hogy az adózás hogyan befolyásolja a juttatott összeget. Ez esetben lehetséges az is, hogy a tényleges bruttó juttatást számfejtik, a magánszemélytől levont közterheket követelésként állítják be a magánszeméllyel szemben, illetve egyéb juttatásaiból (béréből) vonják le. Dönthet azonban úgy is a munkáltató, (illetve a szerződést kellene így módosítani,) hogy akkora bruttó összeget számfejtenek részére, hogy a nettó rész fedezze a képzési díjat.

Mint látható, adózás szempontjából a számlával történő elszámolásnak nincs szerepe. A juttatott összeg is a munkáltató döntése, illetve szerződéses kötelezettsége. A számla azonban a munkavállalóval történő elszámolás bizonylata lehet, mert valójában ez alapján tudják a szerződésben vállaltakat teljesíteni.

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2019.02.28. Rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozó kérdés 2019-03-13

Rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozó tartós betegsége miatt hosszabb ideig táppénzen van. A táppénzes időszak elérte és már meghaladja az egy évet. Táppénz joga lejárt. Az orvos továbbra is keresőképtelen állományban tartja.

Mindaddig mentesül a tagi jövedelem utáni járulékok megfizetése alól amíg van keresőképtelenségről igazolása?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2019.02.28. Egyéni vállalkozó egyéni cég alapítása apport és adózás kérdés 2019-03-13

Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 2019.01.09-én. A tárgyi eszközeit és a 2018. évi vevő követeléseket apportként bevitte az egyéni cégbe.

A kérdésem az lenne, hogy a vevői számlában szereplő apportként bevitt követelést egyéni vállalkozói szja bevallásában kell bevallani és leadózni  vagy az egyéni cégben lesz valamilyen bevétel? 

Szerintem egyéni vállalkozói bevételként a könyvvizsgáló szerint társasági adóban kell rendezni az 1995. évi CXVII. tv.49/A.§ b)-ben foglaltak következtében.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2019.02.28 Üzletág átruházás ÁFA kérdés 2019-03-13

Az alábbi probléma megoldásában kérem a szakértői segítségét, véleményét.

Ügyfelünk egy speciális termékértékesítéssel foglalkozik, úgymond konkurenciája itt több megyében két másik vállalkozás volt. Ez a két (különböző) vállalkozás szeretne „visszavonulni”, ezt a tevékenységét megszűntetni, mivel ők nem tudják olyan rentábilisan végezni a tevékenységüket, mint ügyfelünk. A körülményeket tekintve az alábbi problémával szembesültem, nem tudom megállapítani, hogy az alábbi gazdasági esemény megfelel-e az 2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról szóló jogszabály által szabályozott  üzletág-átruházásnak [17. § (4) bekezdés].

A szerződés az alábbiak szerint köttetődne meg. A termékértékesítés az „eladó pozícióban levő cég” több, mint 100 partnernél végzi, a szerződés tartalmát így foglalnám össze, a fontos elemeket kiemelve.

A szerződés értelmében adásvételben átruházásra kerülne a cégekből

  • az a gépjármű park, aminek a segítségével a tevékenységet végzik.
    Ügyfelünk saját gépjárműparkkal rendelkezik már jelenleg is.
  • azok a tárgyi eszközök, amelyeket az értékesítés során használnak.
    Ettől függetlenül ügyfelünk közel 300 helyen végzi ugyanezt a tevékenységet a saját ilyen típusú tárgyi eszközeivel, a saját dolgozóival több, mint 10 éve. A piaci részesedése az adott tevékenységben így is jelentős, az adásvétellel csak a termékértékesítő helyei bővülnének, piaci pozíciója szilárdulna meg, melyet már ezt megelőzően szerzett.
  • az alkalmazottak nem kerülnek automatikusan átvételre, hanem egy interjúztatást követően akkor és csak akkor, ha ügyfelünk igényeinek és elvárásainak megfelelnek az eladó pozícióban levő két cég volt alkalmazottai. Tehát ideális esetben valamennyi alkalmazott átvételre kerül, de előfordulhat, hogy egy sem. Ügyfelünk jelenleg is rendelkezik olyan humán erőforrással, amivel a tevékenység egyébként zökkenőmentesen átvehető, folytatható az eddig nem általa üzemeltetett helyeken.
  • A tárgyalás alatt a jövőbeni kialkudott vételár legjelentősebb összetevője egy olyan összeg, amelyet a tevékenység „átengedésért” kér az eladó fél. Ők úgy mondják: „amit a piacért kérnek”. Ez azonban csak akkor és olyan összegben kerül megfizetésre, amekkora hányadban ügyfelünkkel szerződést kötnek a jelenleg még az „eladó pozíciójú partnerrel” szerződésben álló megrendelők. Tehát, ha pl. 100 partnerből, akiknek az eladó fél eddig értékesített, mind szerződést köt ügyfelünkkel, akkor a teljes vételár jár az eladónak. Ha csak a fele, akkor a kialkudott vételár arányos része. Ha egy sem járul hozzá, hogy az értékesítést nála a továbbiakban ügyfelünk végezze, akkor az adásvétel a fenti tárgyi eszközökre (gépek, gépjárművek) fog szorítkozni. Továbbá az adásvétel keretén belül ingatlan átruházásra, és a termelő berendezésnek minősüli eszközökön kívül más eladására nem kerül sor!

Tehát ügyfeleink kötnek egy előszerződést a gépjárművek, gépek és a piac megvásárlására, ahol van egy maximálisan elérhető ellenérték meghatározva. A szerződéskötést követő 2 hónapban a vevő és az eladó „végigjárja” az eladó korábbi partnereit, és ha a 3. fél hozzájárul, megkötik a szerződést ügyfelünk és a 3. fél között. A végén ügyfelünk akkora vételárat fizet ki, amekkora a sikeres szerződéskötések aránya, továbbá a tárgyi eszközök árát. 

Sem az áfa törvényben, és az áfa törvény magyarázatában nem találtunk arra vonatkozó iránymutatást, hogy az üzletág átruházásnak mik a pontos ismérvei. Ügyfelünknek az ellenérték áfájának a megfizetéséhez is rendelkezésre áll a forrása, de mivel az adásvétel számlájában szereplő áfát levonásba helyezzük (ez több tízmillió Ft), ezért az ügylet utólagos üzletág átruházásnak minősítése jogtalan áfa levonást eredményezne nálunk, míg ha egy olyan ügyletet minősítünk üzletág átruházásnak, ami az áfa törvény értelmében nem az, akkor az eladó félnek keletkezik áfa hiánya. Mindkettő problémát szeretnék a szerződő felek elkerülni. 

Úgy gondolom, hogy amennyiben ez üzletág átruházás lenne, akkor az ennek a keretén belül történő tárgyi eszközöknek sem (mivel a teljes vételár részét képezik egy szerződésen belül) lenne áfája. Ha viszont nem minősül az általam leírt adásvétel üzletág átruházásnak, akkor a piac értéke után fizetett díj is ellenérték fejében történő értékesítés lenne, és áfás.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2019.03.01. Költségnem meghatározás kérdés 2019-03-13

Az alábbi tételek könyvelésében (költségnem meghatározás) szeretnék segítséget kérni, mert a zárások kapcsán eltérő vélemények alakultak ki:

  • magánszemélynek fizetett ingatlan bérleti díja (szerződés szerint, számviteli bizonylata tárgyhavi fizetési jegyzék - 08-as bevalláson szerepel, a magánszemély egyben társas vállalkozó is, aki közreműködői díjat is kap): 55 vagy 52?
  • üzemorvosi szolgáltatás díja: 55 vagy 52?
  • Erzsébet utalvány kezelési költsége: 55 vagy 52? B(természetesen az dolgozónak adott Erzsébet utalvány: 55)
  • környezetvédelmi termékdíj csomagolás: 53 vagy 867
    gumiabroncs után fizetendő: 53 vagy 867
    tárgyi eszközként EU-ból behozott jármű után fizetett termékdíjak: 16 vagy 53 vagy 867 (az üzembe helyezés után valljuk be, de a beszerzéskor is kiszámolható)
  • telefonszámla (internet+telefon)
    net 524, 466
    telefon 20% 55
    maradék 80% * 30 % 524
    maradék 80% * 70 % 524,466
    az egyes meghatározott juttatást pedig kizárólag a telefonszámla, telefonbeszélgetés része után kell megfizetni (1,18 * 15% szja, 19,5% szoc.ho), és az szja 55 FK, a szoc ho 56 FK.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2019.03.01. Erdőgazdálkodási tevékenység jövedelem kérdés 2019-03-22

Hivatkozva az SZJA tv. 1.sz.Melléklet 9.8. pontjára kérném segítségüket arra vonatkozóan, hogy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodás használati jogának átengedése fejében megszerzett, illetve a társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel a föld tulajdonosa által megszerzett jövedelem adómentességét hogyan kell értelmezni. Az ügyfélkörömbe tartozó Erdőbirtokossági Társulat tagjai és én eltérő álláspontot alakítottunk ki, és mivel sajnos nem egyértelmű számomra a jogi szabályozás, ezért kérném tájékoztatásukat.

A kérdésem konkrétan arra vonatkozik, hogy a társaság a tagok részére milyen feltételekkel fizethet ki adómentesen a tulajdonosoknak meghatározott összegeket? A kifizetésnek milyen bizonylat lesz az alapja? Ezen kifizetéseket milyen jogcímen lehet lekönyvelni? A kifizetéshez szerződésbe kell-e foglalni, hogy évente milyen összeg jár a föld használatba adásáért, vagy ez éves szinten változó lehet attól függően, hogy az adott évben mennyi "nyereség" származik a tevékenységből?

(A tagok értelmezése szerint minden jövedelem adómentes, ami a társaságnál keletkezik, tehát úgy értelmezik a jogszabályt, hogy még társasági adót sem kell fizetni, az évente képződött nyereséget adómentesen kivehetik.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2019.03.01. EKHOS adózó betegszabadságra jutó adója kérdés 2019-03-22

Munkaviszonyos ekhós munkavállaló betegszabadságának számfejtésével kapcsolatban kérném a segítségüket, állásfoglalásukat, mert véleményem szerint nem jól számol a bérprogram, amellyel számfejtek. Több szakmai fórumon is feltettem a kérdést, de sajnos mindenki mást mondott.

A munkavállaló havi bére 340.000.-Ft, normál szabályok szerint 160.000.-Ft után adózik, ekhos szabályok szerint 180.000.-Ft után adózik. 02.11-02.15-ig betegszabadságon volt. A bérprogram úgy számol, hogy a teljes nem ekhos bérét megadja, és a betegszabadság miatti bércsökkenést az ekhos béréből vonja le.

Részletezem a számfejtett bérlapját:

Ledolgozott időre járó bér255.000.-Ft
Betegszabadságra távolléti díj59.500.-Ft
Összevonandó adóalap160.000.-Ft
Az adóelőleg alapja160.000.-Ft
Szja24.000.-Ft
Term.beni egbizt. jár. 4 %6.400.-Ft
Pénzbeli egbizt. jár. 3 %4.800.-Ft
Nyugdíjbizt. jár. 10 %16.000.-Ft
Ekho alap154.500.-Ft
Ekho szja 9,5 %14.678.-Ft
Ekho nyjár. 3,9 %6.026.-Ft
Ekho egbizt. 1,6 %2.472.-Ft
Kerekítési különbözet1.-Ft
Kifizetendő237.725.-Ft

A bérprogram készítőjét is megkerestem e-mailben - kérve a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozást. Számomra nem kielégítő válaszuk az alábbi volt:

"A betegszabadságra való jogosultságot a munka törvénykönyve szabályozza, ennek összege a távolléti díj 70%-a. A munkavállaló adóalapja a munkabér és betegszabadság együttesen. Az ekho egy adózási forma, nincs összefüggésben a munka törvénykönyvével. Ha a dolgozó azt választotta, hogy 150 000 Ft vagy 160 000 Ft után fizeti az általános szabályok szerinti közterheket, és az e feletti részre az ekhot, akkor a program helyesen, a jogszabályoknak és a dolgozó nyilatkozatának megfelelően számol. Az, hogy a betegszabadság miatt a szokásostól kevesebb a dolgozó bére, nem befolyásolja a nyilatkozatot, tehát az általános szabályok szerint továbbra is a nyilatkozat szerinti összeg után kell közterhet fizetni, csak az e feletti részre ekhot".

Várom szíves szakmai instrukciójukat, állásfoglalásukat, hogy milyen jogszabály alapján és mi módon kell a fentieket helyesen számfejteni (számokkal is szeretném kérni az útmutatásukat).

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2019.03.01. Magyar-Cseh-Török ÁFA kérdés 2019-03-22

Egyik egyéni vállalkozó ügyfelem Törökországba szállít szarvasmarhákat, melyeket egyrészt Magyarországon szerez be, másrészt pedig EU országokból. Mivel nagyon bonyolult a jogi szabályozás, ezért kérem, hogy az alábbiakban feltett kérdéseim megválaszolásával segítsenek a helyes jogértelmezésben.

Szeretném segítségüket kérni az alábbiakban felsorolt láncügyletek kapcsán arra vonatkozóan, hogy a magyar szereplő hogyan szerepeltesse az ügyleteket az áfa bevallásában. Kérem, hogy azt is szíveskedjenek tájékoztatásukban megírni, hogy az áfa bevallás mely sorában kell szerepeltetni az adott ügyletet!

  1.  Magyar cég Magyarországról közvetlenül Törökországba szállít árut. A számlát a török cég EU-s leányvállalatának állítja ki. Ez export vagy közösségi értékesítés?   /Áfa bevallás mely sorai?/
  2. Magyar cég Csehországban vásárol árut és azt közvetlenül Törökországba szállítja úgy, hogy az a Cseh cég végzi a fuvarozást is, amelyiktől az árut vásárolta. A számlát a magyar cég állítja ki a török cég felé.

A Cseh cég számlájában külön sorban van feltüntetve az áru és külön sorban a fuvarozás költsége. Ezeket az ügyleteket hogyan kell szerepeltetni az áfa bevallásban? /áfa bevallás sorai?/

Amennyiben másik eu-s cég végzi a fuvarozást a cseh cégtől a magyar cég megbízásából Törökországba, akkor azt hogyan kell megítélni?

A fenti esetekben a magyar cég számlázza ki az árut a török cégnek, viszont az áru csak áthalad Magyarországon, a vámkezelést zömében itt végzik.  Ezt hogyan kell az áfa szempontjából kezelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2019.03.01. SZJA kedvezmény utólagos érvényesítése önellenőrzéssel kérdés 2019-03-22

Az adózó 2019 02 hóban megkapta az igazolást,hogy visszamenőleg jár neki a súlyos fogyatékosság utáni kedvezmény.
2013-2017-ig a két gyermek utáni családi kedvezményt ő vette igénybe és mivel a minimálbér környékén volt a havi bruttója,igy szja minimális maradt a súlyos fogy.miatt kedvezményt alig tudja érvényesíteni.

Megoldható-e ,hogy a 2013-2017-évekre szja önellenőrzést adunk be, és a családi kedvezményt a férjének (szintén szja önellenőrzéssel) átadja? Igy ő igénybe vehetné a súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

37/2019.03.01. KKV kedvezmény érvényesítésének feltétele kérdés 2019-03-25

Társaságunk adózás előtti eredménye 120.000.000-Ft., várhatóan a KKV kedvezmény nélküli adóalap is ezen a szinten alakul. 2018.-ban a KKV kedvezmény feltételeinek mindenben megfelelő hasonló összegű beruházást valósítottunk meg.

A Kft. adóév első és utolsó napján is kisvállalkozásnak minősül. De minimis támogatásként nem áll módunkban igénybe venni a kedvezményt, hiszen az elmúlt 3 évben az adórendszeren kívül, s az adórendszerben érvényesített de minimis támogatások  elérték a 200.000 EUR. értéket. Kérdésünk: milyen feltételekkel vehetjük igénybe a KKV kedvezményt az általános csoportmentességi rendelet alapján?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

38/2019.03.01. ÁFA mentesség értékhatárainak megállapítása kérdés 2019-03-25

Biztosítás ügynöki tevékenységet végző adózó "tárgyi mentes" bevétele mellett egyéb jogcímen is szerez bevételt /például: biztosítással kapcsolatos képzés, oktatás, téma menedzselés../, ami áfás árbevétel. Tevékenységét főtevékenységként végzi - nem kiegészítő jellegű szolgálatatásként és alanyi mentes.

Helyesen jár-e el az adózó, ha az alanyi mentes értékhatár számításánál figyelembe veszi a tárgyi mentes bevételt, s az alanyi mentes értékhatár átlépésekor - beszámítva a tárgyi mentes bevételt is - belép az áfa körbe.

Esetében az összes árbevételt kell-e figyelembe venni /alanyi-, tárgyi mentes/ az alanyi mentesség szempontjából.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2019.03.04. fél százalékos nyugdíjemelés kérdés 2019-03-25

Egyéni vállalkozó 2016. szeptemberében ment nyugdíjba /nők 40/, az ekkor leadott NYENYI lapot nullásan töltöttük ki, kivétje nem volt - egyéni vállalkozását munkaviszony mellett végezte. Az év végi bevallásban az szja 14 lapon az utolsó negyedévre tüntettük föl az éves kivétjét, ami közel 1 millió forint volt.

Hosszas levelezés után sor került a nyugdíj fél százalékos emelésére, ami azonban kevesebb lett a vártnál, ugyanis a MÁK illetékes osztálya az egész évre arányosította a kivét összegét, nem pedig a nyugdíjba vonulás időpontjától 2016. szeptemberétől arányosított.

Kérdésem, hogy helyesen járt-e el a hatóság ebben az ügyben?Van-e értelme jogorvoslati kérelemnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2019.03.04. megváltozott munkaképességű-e a rokkantsági járadékos kérdés 2019-03-28

A rokkantsági járadékot a 83/1987./XII. 27./ MT rendelet alapján állapították meg, / A 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkorosodás elérte a 80 %-ot../ A járadékot a 2011 .évi CXCI törvény alapján folyósítják. A 2019 évi szociális hozzájárulási adó törvény a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozóan a 2011 évi CXCI törvény 32-33 §-a vagy a 19§/1a/ bek. vagy a 38/C§-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülők esetén kedvezmény vehető igénybe. A rokkantsági járadékot a korábbi szabályok szerint állapították meg, az új szabály már rokkantsági ellátásról rendelkezik, két különböző jogcímről van szó.

A törvényből egyértelműen nem derül ki, hogy a rokkantsági járadékos a szociális adó szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősül-e.

Valójában megváltozott munkaképességű a korábbi szabályok szerint megállapított rokkantsági járadék, akinél a kereset szempontjából nincs semmilyen korlát. Úgy értelmezem  hogy a szociális adónál  a rokkantsági járadékban részesülő személy munkabére után adókedvezmény nem vehető igénybe, valóban nem ismeri el megváltozott munkaképességűnek.

Jól értelmezem-e? vagy joghézag?

Kérdésem, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személy munkabére után szociális adókedvezmény igénybe vehető ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2019.03.08. számla szabályos visszautasítása és ÁFA bevallása kérdés 2019-03-28

Egy szolgáltatás teljesítésével, egy szállítói számla valóságtartalmával kapcsolatos kétségeimre keresek választ.

Én, a Noranita Kft. a Videoton Ipari Park szolgálttótól vásárlom az energiát. Az energiaszolgáltatásról a szolgáltatóval minden évben szerződést kötünk, melyhez a szolgáltató a tárgyévihez még az előző évben megkéri az energiaigényünket. Így tettük ezt 2018.augusztus 6-án, amikor megküldtük az Ipari Park Vállaltnak a 2019 évi "Megrendelés Energia Ellátásra" nevű energiaigényünket. Ezen megrendelés II. sz. sorában látható a földgáz igényünk: lekötött teljesítményünk 0,5 m3/h, tervezett fogyasztás 1.850 m3/év (ezeket a fogyasztásokat az előző év tény adatai alapján adtuk meg). A megrendelésünkre a szolgáltató kifogást nem emelt, ezért azt elfogadottnak tekintettük.

2019. jan.28 keltezéssel a szolgáltató megküldte a 2019 évi energia szolgáltatási szerződést, annak 1.sz. MELLÉKLET-ének 2.2 pontjában az elfogadott igényünkkel szemben a lekötött teljesítmény mennyiséget 1 m3/h-ban szerepeltetik. Alatta levő sorban a 2019 évi megrendelt mennyiség az általunk megrendelt 1.850 m3/év  igény szerinti. Ezt a szerződést a mai napig nem írtuk alá.

2019.01.15-i keltezéssel, 2019.02.01 teljesítéssel megküldték az ENF90083 sz. 2019.01 havi 1.rész energiaszámlát (a számla csatolva). Ennek 8.sorában a földgáz kap.lek.díj mennyisége szemben a bejelentett igényünkkel 1 m3/h és ennek megfelelő díj szerepel. (A földgáz kap.lek.díj mennyiségéből, azzal megegyezően következik a földgáz elosztási díj mennyisége, ezért az is tévesen lett leszámlázva). Azóta hasonló hibával megkaptuk már a 2019.01 havi 2.rész és 2019. 02 havi 1.rész számláit is. Ezeket a számlákat megkifogásoltam, az említett helytelen adattartalom miatt nem fogadtam el, helyesbítő számla kibocsátását kértem.

Az említett ENF90083 sz. számla nettó értéke 15.529 Ft, ÁFA értéke 4.195 Ft, bruttó értéke 19.724 Ft.

Megítélésünk szerint a szolgáltató nem teljesített csak 0,5 m3 lekötött mennyiséget (januárban a gázfogyasztásunk 356 m3 volt, ami 0,479m3/h-nak felel meg) ami 0,5x762=381Ft és nem teljesített csak 0,5 m3/h földgáz elosztási mennyiséget, aminek a nettója 0,5x2284=1.142Ft. Ebből következőleg az elismert kötelezettségünk nettó 14.006 Ft, ÁFA 3.782 Ft, bruttó érték 17.788 Ft.

Véleményünk szerint a megkötendő szerződés a jó erkölcsbe ütközik, mivel az igényünkkel szemben diktálja a fogyasztásunkat (lekötött kapacitás), visszaél monopolhelyzetével, kiszolgáltatásunkkal. A számlában pedig olyan fogyasztás kifizetését követeli, amit nem fogyasztottunk el, amit nem teljesített.

Kérdésem a következők lennének

  1. Mi a számla szabályos visszautasításának (el nem fogadott) módja? A számla másolatának és elutasítás leírásának egyidejű tértivényes megküldése, vagy elég az el nem fogadás e-mailben jelezni?
  2. Mivel a teljesítés részben elismert, az elismert nettó értéket annak AFA-ját és az így elismert kötelezettséget beállíthatom a könyvelésembe és ÁFA bevallásomba? (természetesen helyesbítő számlát minden esetben igénylek)

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

42/2019.03.11. használt gépkocsi beszerzés és szállítás ÁFA közösségen belül kérdés 2019-03-28

Szakmai segítséget szeretnék kérni, mert  Megbízóm jogkövetően, törvényi előírásokat betartva szeretne eljárni.

Társaság belföldi áfa alany, amely Közösségen belülről importál használt személygépkocsikat továbbértékesítési céllal. Szállító is és a megbízóm is közösségi adószámmal rendelkezik. A német anyacégtől a személygépjármű értékesítéséről különbözeti adózás alá vont számlát kapunk, és külön kapunk a német cégcsoport másik tagjaitól a járulékos költségekről áfa mentes számlákat (tárolási díj, jutalék, közvetítői díj- licit díj stb.) Német cégcsoport minden a szolgáltatáshoz kapcsolódó számlán feltünteti az érintett autó alvázszámát.
A személygépkocsi Magyarországra szállítása magyar fuvarozó céggel történik, melyről áfás számlát kapunk. A személygépjármű értékesítése előtt hatósági díjak, regisztrációs adó fizetési kötelezettség, banki utalási költség, esetleges javítási költségek merülnek fel, amelyeket cégünk fizet. Eladóként egyedi nyilvántartáson alapuló módszert választottunk a különbözeti áfa alapjának (árrés)meghatározására.

Kérdésünk:

  1. Hogyan alakul a beszerzést követően a havi áfa bevallásban a közösségi termékek és szolgáltatások után az áfa fizetési és visszaigénylési kötelezettség- lehetőség mivel adóköteles tevékenységhez használjuk fel. Vagyis mely beszerzéshez kapcsolódó tételek után van áfa fizetési kötelezettség és áfa levonási lehetőség?
  2. Mely tételek képezik a személygépkocsi beszerzési árának részét a fentiek közül? Különös tekintettel az ÁFA tv.215 §-ra.

Egy példával szemléltetném, hogy tételesen melyik tételt hogyan kell elszámolni, és mik a fizetendő adók. Megköszönném a konkrét válaszukat a tisztánlátás érdekében.

Beszerzés:

  • Autó vételár: 500 000 Ft. különbözeti Áfa
  • kinti Tárolási díj:15 000 Ft nettó
  • kinti Kivonási díj: 7000 Ft nettó
  • kinti Közvetítői díj – aukciós díj : 300 000 Ft nettó
  • magyar Szállítási költség: 100 000 Ft nettó+ áfa
  • Utalási díj: 3000 Ft bankköltség
  • Itthoni ráköltések (magyar bruttó számla): Gumicsere: 50 000
  • Takarítás: 15 000 Ft 
  • Alkatrész: 20 000 Ft + 10 000 Ft munka
  • Értékesítéskor: Regisztrációs adó: 50 000 Ft
  • Műszaki vizsga: 40 000 Ft
  • Eladási ár: 1 500 000 Ft ( bruttó)- különbözeti adózás szerint kiállított számla.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2019.03.11. egyéni vállalkozó écs elszámolása kérdés 2019-03-28

Kérdésem a következő: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó negyedévente fizet egy szoftverért, ezt én tárgyi eszközök sorába felviszem.03.31-06.30-09.30-12.31 dátummal. Most kellene az écs-t számolnom, de hogyan? Negyedéves bontásban, vagy egészévre?

Az előző előadáson elhangzott, hogy a leírás idejét( ? évre) a vállalkozó is meghatározhatja?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2019.03.19. Társas vállakozó Tb kérdés 2019-04-01

Betéteti társaság beltagja aki teljes öregségi nyugdíjas, jelenleg kiegészítő tevékenységként tagi jogviszonyba látja el a társaságban az üzlet vezetést és e tevékenységet is.

Lehetséges-e társasági szerződés módosítással munkaviszonyba ellátni?

Figyelembe véve a foglalkoztatói törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó kedvező változással szeretnénk élni, hogy csak az SZJA kerüljön levonásra és mentesüljön a 10% nyugdíjjárulék megfizetése alól. Illetve a 7500Ft-os egészségügyi járadék megfizetése alól.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2019.03.19. Mezőgazdasági családi vállalkozás és az ÁFA kérdés 2019-04-04

Van egy 7 tagú családi gazdálkodás, ahol 3 főnek van adószáma. Kompenzációs felárat választottak. A hét tag közül az egyik erdőtulajdonos / nem a családi gazdálkodás vezetője/.

Ebben az évben kezdte kitermelni a fát, és értékesíteni. A fa értékesítése nincs benne a kompenzációs felár között, ezért
be kellene lépni az ÁFA körbe, mivel az értékesítés meghaladja az alanyi mentes határt /35-40 millió/ forintot ebben az évben. A számlát a vevő csak az erdőbirtokostól fogadja el, aki nem a családi gazdálkodás vezetetője.

A kérdésem arra irányulna, hogy tudunk belépni az ÁFA körbe, kiknek kell belépnie? A belépés után a bevételt egyenlő arányban kell majd szétosztani? Kinek a nevében kell ÁFA bevallást beadni?

Jelenleg ÁFA szempontjából minden tag a kompenzációs felár és mellette alanyi mentesség hatálya alá tartozik. Minden tagot be kell az ÁFA körbe jelenteni, vagy csak aki az erdőt értékesíti?

Az erdő értékesítéséből származó jövedelem a tagok között szétosztható?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

46/2019.03.19. Egyes meghatározott juttatás kérdés 2019-04-04

Segítséget szeretnék abban kérni, hogy a cég nőnap alkalmából a tanácstermében, a saját székhelyén, egy kisebb rendezvény keretében megünnepelte a nőnapot. Ezen a rendezvényen részt vettek a férfi dolgozók is, akik együtt ünnepeltek a női tagokkal. Fel lett szolgálva pogácsa, üdítő. Vásároltak hozzá egyszer használatos poharakat is. Illetve minden női dolgozó 1500 Ft. értékeben kapott egy cserepes virágot. Ezekről megérkeztek a számlák is a cég nevére szólóan.

Kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy jól gondolom-e a teljes számla ellenértékét egyes meghatározott juttatásra könyvelem, hiszen az eseményen részt vevőknek adott virág (ajándéktárgy) egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át. Vagy csekély értékű ajándéknak( minimálbér 10%) minősül a virág és ezzel kimerítettem a rá vonatkozó egyszeri alkalmat éves szinten? A többi pedig lesz egyes meghatározott juttatás?

Kell-e valamilyen nyilvántartás a rendezvényről mindkét esetben, és ha igen akkor azt milyen formában lehet megfelelően megtenni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2019.03.20. ÁFA kiutalás kérdés 2019-04-04

ÁFA túlfizetés kiutalás határideje 17-es nyomtatvány alapján:

A havi áfás mezőgazdasági őstermelő 2018.09 havi visszaigényelhető áfáját a bevallásban nem kértük vissza, mivel az időszakos bevételei miatt 10-12 hónapokra fizetendő áfával számoltunk, és a visszaigénylést csak 75 napra kaphatta volna meg, meg nem fizetettség, és az 1 millió Ft feletti összeg miatt. Az értékesítései végül nem érték el a számlán hagyott összeget, sőt tárgyi eszköz vásárlása (a korábbi szállítás miatt) is jelentkezett decemberben. Végül december hónapra már görgetett áfája lett a bevallásban, és a szeptemberi bevallásból is maradt 800.000 Ft túlfizetés a számláján.

2019.02.04-én kértük a túlfizetés kiutalását 1917-es nyomtatványon. Az összeget 30 napra vártuk. Érdeklődésünkre a NAV-nál azt a választ kaptuk, hogy a február 04-ei 17-es kiutalás összege 75 napra, (02.04-től) 2019.04.20-ra van beállítva.

Kérdésünk:

Ha a bevallásban nem kérjük vissza az áfát, és ezt a nyilatkozatunkat sem helyesbíteni, sem önellenőrizni nem lehet, akkor a bevallástól számított határidő utáni túlfizetés kiutalásánál újra kezdődik az eredeti határidő? Az új Art mely §-a alapján tudjuk elfogadni vagy cáfolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

49/2019.03.20. Szabályos-e a bérpótlék? kérdés 2019-04-04

Az egyik új ügyfelem egy a versenyszférában működő villanyszerelő vállalkozás. Alkalmazottai között van egy munkavállaló, aki a villanyszerelési munkák mellett a munkához használatos gépjárművet is vezeti, és ezért, hasonlóan a közszférában alkalmazott gépjárművezetői pótlékhoz, már évek óta az alapfizetésén felül, minden munkában töltött napra, napi X Ft gépkocsivezetői pótléknak nevezett juttatást kap, a távollétek (pl. szabadság) napokra nem. Ennek a juttatásnak az összege évek óta nem változott, tehát nem nőtt a minimálbér arányában.

A kérdésem az, hogy szabályos lehet-e ez a "bérezési" mód, vagy csak az alapbérbe szabadna beépíteni a munkavállalónak a plusz feladatáért járó bérét?

Amennyiben szabályos ez a rendszer, akkor hány százalék lehet/kell hogy legyen a pótlék, egyáltalán kötelező-e százalékban megállapítani, vagy megfelelő a jelenleg használt X Ft/munkanap, akár úgy, hogy nincsen arányosítva a mindig növekvő minibálbérhez, ezáltal minden évben csökken az összeg értéke, mert ez a "bérpótlék" kizárólag a felek megállapodásától függ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50./2019.03.25. Sportegyesület támogatása ás magánszemély tag adózása kérdés 2019-04-04

Magánszemélynek kedvezményesen adott sportolási lehetőséggel kapcsolatos a kérdésem.

Egy sportegyesület - amelynek tagjai egy nagyvállalat jelenlegi és volt dolgozói és azok hozzátartozói- a tagjainak a saját területén és eszközeivel végezhető sporttevékenységen kívül szolgáltatókon keresztül is kedvezményes (megközelítőleg 50%) sportjellegű tevékenységet biztosít (pl. fitness edzés, uszodabérlet, konditerem, stb.).

A résztvevők minden ilyen edzésre való jelentkezés alkalmával jelenléti ívet töltenek ki, amely alapján a szolgáltató havonta az igénybe vett szolgáltatások díját az egyesületnek kiszámlázza. Az egyesület, szintén jelenléti ívek alapján, a részt vevő tagoknak az általa közvetített szolgáltatásról elszámolási időszakonként (hó vagy negyedév) számlát állít ki, de megközelítőleg 50%-os kedvezményes áron. A sportegyesület a vállalattól a fenti tevékenységre nevesített támogatást kap. Még nem tudni, hogy az előre utalt támogatás fedezi-e a „hiányzó” bevételt, illetve történik-e év végén elszámolás.

Kérdésem, hogy a dolgozóknak az így kedvezményesen nyújtott szolgáltatás (a kedvezmény összege) adóköteles, bérrel megegyező adózású jövedelemnek minősül-e? Az adókötelezettség függ-e attól, hogy év végén elszámol-e egymással az egyesület és a vállalat?

Ha adóköteles az említett jövedelem, akkor újabb kérdés, hogy mi a helyzet a 2018-ban erre kapott támogatással, amellyel szemben csak 2019-ben kapnak a dolgozók kedvezményes juttatást?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2019.03.25. Mobiltelefon ÉCS leírása kérdés 2019-04-04

Mobiltelefont vásároltunk, 230,000Ft+áfa értékben. A vámtarifaszám alapján a 14,5%-os értékcsökkenés számolható el rá. Így a telefont közel 7 év alatt írjuk le. Sajnos ezek a telefonok 3-4 évig üzemképesek jó esetben. Van esetleg lehetőség arra, hogy 2 vagy 3 év alatt leírásra kerüljön?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2019.03.25. Többes jogviszony kérdés 2019-04-05

Az alábbi két kérdésem van a többes jogviszony értelmezésével kapcsolatban:

A magánszemély 4 társaságban tag és a következő formában vesz részt a tevékenységekben:

1. 1. Az egyik KFT-ben munkaviszonnyal dolgozik napi 6 órában, emellett ügyvezető megbízással, ami után nem vesz fel jövedelmet

2. 2. A másik Kft-ben ügyvezető megbízással és munkát végez megbízással, jövedelmet itt nem vesz fel egyik jogviszonya után sem

3. 3. A harmadik Kft-ben ügyvezető megbízással, ami után nincs jövedelme és napi 2 órában dolgozik munkaviszonyban.

4. 4. Egy Bt-ben képviselő ( ügyvezető ) megbízással, ami után nem vesz fel jövedelmet. Ez a Bt jelenleg hosszabb idő óta nem végez aktív tevékenységet.

1. Kérdés: jelenleg a két munkaviszony után fizeti a járulékokat és adókat a garantált bérminimum szerint . A megbízással teljesített tevékenységek után nem fizet. Ez így rendben van-e?

A Bt más tevékenységre tér át, jelenleg az engedélyek beszerzése folyik. Amennyiben ezek meglesznek az említett magánszemély ebben végezne tevékenységet főállású KATÁ-sként, a két munkaviszony egyidejű megszüntetése ( vagy összesen heti 5 órára csökkentése ) mellett. ( 1. pontban említett Kft-t ezután végelszámolással meg is szüntetnék a tulajdonosok.)

2. Kérdés: Ez így lehetséges-e a többi ( A 2. és 3. pontban említett ) megbízásos jogviszonyok fenntartása mellett?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2019.03.25. ISO minősítés 3 évenkénti audit költségének számviteli elszámolása kérdés 2019-04-05

Az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni:

Társaságunk évekkel ezelőtt megkapta az ISO minősítést, azóta három évente megújító auditokra kerül sor, mivel a kiállított tanúsítványok érvényessége ezen időtartam alatt jár le. Az ISO auditokat végző cég által kiállított számlákat a társaság a tárgyévi költségei között számolta el. A könyvvizsgáló ezt kifogásolta, és alapítás-átszervezésként kérte az immateriális javak között kimutatni; valamint ezzel párhuzamosan lekötött tartalékot kellett képezni.

Több helyen ellenkező irányú állásfoglalások jelentek meg: volt olyan szakmai cikk, mely a fent említett eljárást tartotta megfelelőnek. Akadt olyan NAV ellenőrzési tapasztalat, mely a tanúsítvány időtartama szerinti időbeli elhatárolást preferálta; de nem kevés olyan szakvélemény jelent meg, mely a tárgyévi költségként való elszámolással értett egyet.

Kérem szíves állásfoglalásukat abban, hogy melyik a helyes eljárás. Kérem, hogy ehhez a törvényi hivatkozásokat is szíveskedjenek megadni, elegendő lesz e-mailben is.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2019.03.29. pótbefizetés kérdés 2019-04-18

Könyvelek egy Kft-nek, melynek tulajdonosa egy szlovák cég. Hirtelen tőkevesztés miatt a Ptk. előírásainak megfelelően a saját tőke rendezésére szólítottam fel. Ügyvédi tanácsra a veszteség fedezésére bekerült a pótbefizetés lehetősége és az alapító okirat módosítás cégbíróságra benyújtásra került.

Ez idáig tiszta, értem. Ami probléma számomra az a pótbefizetés módja. A szlovák cég(tulajdonos) termékének átadása szállítólevéllel, ellenérték nélkül.

Szerintem ez első lépésben termékbeszerzés, kötelezettség előírása. ÁFA szempontjából közösségen belüli beszerzés, ÁFA bevallás és összesítő jelentés. Utána kötelezettség átvezetése lekötött tartalékra (pótbefizetés).

Kérdésem jól gondolom-e a lépéseket. Milyen értéken kerül meghatározása a pótbefizetés mértéke, illetve milyen bizonylatok, dokumentumok szükségesek a könyveléshez.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2019.04.01 Társasház bevételének számviteli elszámolása kérdés 2019-04-18

Egy társasház áttért a kettős könyvvitelre 2017-ben az alábbiakban kérem a segítségüket:

  • Hogyan kell előírni kettős könyvvitelben a közös költség követelést, illetve év végén hova könyvelem a be nem folyt közös költséget? Véleményem szerint elő kell írnom az egész évi követelést pl. a T 311- K 911 tételekkel. Év végén pedig a be nem folyt közösköltséget el kell könyvelni a 911-ről egy egyéb kötelezettséggel szemben, amikor pedig befolyik, ellentétesen visszakönyvelem a 911-be.
  • A Társasház hitelt vett fel, (lakástakarékkal egybekötve)
  • A Lakók hiteltörlesztést fizetnek, a közös költséggel együtt szedik (ez az éves fizetési kötelezettség.)
  • A kettős könyvvitelben elő kellett volna írni, mint követelés a lakók le nem járt hitel tartozását is, ez nem történt meg, jelenleg bevételként van elszámolva.
  • Év végén ki kellene mutatni a lakók lejárt és ne nem járt hitel tartozását (Társasház szempontjából követelést).
  • Hogyan lehet kettős könyvvitelben követelésként kimutatni ezeket a tételeket, mivel szemben kell a könyvelést elvégezni (Eredménytartalékkal szemben?)

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/2019.04.05. EVA-s osztalék EHO kérdés 2019-05-09

2018.12.31-i hatállyal megszűnt az EHO törvény, előírásai 2019.01.01-től beépültek a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe. Az evás osztalékot nem terhelte egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség, ezzel kapcsolatban a NAV is adott ki állásfoglalást 2010.12.16-án (Archív 2017.12.31.)

Jól gondolom, hogy a jelenlegi jogszabályi előírások alapján is - hasonlóan a korábbi évek értelmezéséhez - mentes a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól az evás időszakban keletkezett, evával adózott eredmény terhére fizetett osztalék?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2019.04.06. Ingatlanügylet ÁFA kérdés 2019-05-09

2014.évben a tulajdonunkban lévő kft. egy csereügylettel szerzett ipari ingatlant 9 millió Ft értékben melyet fordított áfa keretében értékesített az eladó. Cégünk akkor az áfát (2,43 millió) felszámította és levonásba helyezte. 2019.évben az ingatlan értékesítésre került. Vállalkozásunk ingatlan tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá.

A vevő - aki szintén egy kft.- 3 részletben fizet 10-10-10 millió Ft-t.

Kérdések:

  •  a 3 x 10 millió Ft-t előlegként számlázza az eladó?
  • a végszámla 0 Ft összegét az ingatlan földhivatali bejegyzés napjával kell kiállítani?
  • az ingatlan földhivatali bejegyzés dátumával kell a vételkori áfát (2,430 millió) arányosítani? Azaz 5 év használat tekintetében 2,43 *15/20 = 1,8225 millió Ft áfát kell most befizetnie cégünknek?
  • a fenti fizetendő áfát  a bevallás melyik sorában kell feltüntetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2019.04.08. Helyesbítő számla kérdés 2019-05-09

Helyesbítő számla kiállításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Egy egyszerű példán végigvezetve, hogy bárki számára könnyen érthető legyen:

van egy egy tételsoros normál számla, pl. szolgáltatás díja 1hónap * 10.000ft, összesen 10.000ft + 27% ÁFA, bruttó összesen 12.700ft, számla végösszesen bruttó 12.700ft.

Az egységár helytelenül szerepel a számlán, ezért a számlát helyesbíteni szeretné a kibocsátója: a helyesbítő/módosító számla hogyan fog kinézni, hány sornak (ez lenne a fő kérdés), és mi egyéb tájékoztató adatnak kell rajta szerepelnie a jogszabályi előírások szerint?

A helyesbítő számla könyvelése hogyan történik (ez a másik fő kérdés)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2019.04.15. Pótbefizetés veszteségek fedezetére Bt-nél kérdés 2019-05-09

Társaságunk többségi tulajdonában álló betéti társaság több év óta veszteséges. A Betéti Társaság Társasági Szerződése tartalmazza a pótbefizetési kötelezettség szabályait veszteség pótlására. A Ptk. betéti társaságok esetében ugyan nem írja elő kötelezően a veszteség miatti pótbefizetést. Társaságunk ennek ellenére pótbefizetéssel helyre kívánja állítani a betéti társaság jegyzett tőke/saját tőke arányát a Bt Társasági Szerződésében rögzítettek szerint.

Kérdéseink:

  • Ezen esetben is a pótbefizetés az általános számviteli szabályok szerint számolandó el?
  • A pótbefizetés összegének maximális összege a negatív eredménytartalék / veszteségek /összege lehet, vagy lehet esetleg minimálisan több / kerekítés /. Fennállhat-e annak a veszélye, hogy esetlegesen egy NAV ellenőrzés a végrehajtott pótbefizetést végleges pénzeszköz átadássá átminősítheti?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2019.04.16. Szövetkezet végelszámolása esetén elszámolás az átalakított befektetői részjegyek tulajdonosaival kérdés 2019-05-09

Egy szolgáltató szövetkezet végelszámolás alatt van.

A jegyzett tőke összetevője:

  • szövetkezeti részjegy
  • befektetői részjegy
  • átalakított befektetői részjegy

A befektetői részjegy tulajdonosai szövetkezeti tagok, míg az átalakított befektetői részjegy tulajdonosok nem tagjai a szövetkezetnek.

Kérdésem, hogy az átalakított befektetői részjegy tulajdonosokkal - akik nem tagok - hogyan kell elszámolni?

Lehet, hogy ugyanúgy mint a tagokkal?

Az alapszabályban sajnos nincs utalás az elszámolásra vonatkozóan.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62-1./2019.04.16. adomány könyvelése és adózása kérdés 2019-05-09

adományok könyvelése és adózása

Amennyiben egy cég egy civil szervezet részére pénzbeli adományt ad, az a cég esetében hova és hogyan könyvelendő?

Kérném, hogy a kérdésre külön külön válaszoljanak közhasznú és nem közhasznúság esetére vonatkozóan

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62-2./2019.04.16. Pénztárgépes értékesítés ÁFA kérdés 2019-05-09

pénztárgépes értékesítés

Amennyiben a pénztárgépre kötelezett bevétele az áfa határt éves szinten nem éri el, úgy köteles-e az áfa körbe tartoznia?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

63/2019.04.16. Jelentős hiba és önellenőrzés a beszámolóban kérdés 2019-05-09

Az alábbi problémával kapcsolatosan szeretném az Önök tanácsát kérni. Gazdasági társaság vagyok, kettős könnyvitelt vezetek.

A 2018.évi (tárgyév) mérlegzárásakor feltárásra került, hogy az egyéb bevételek sorában a 2017. évi bónuszok, utólagos engedmények könyvelése történt. Ezek a tételek 2017.évi mérlegzárás után érkeztek (2018.02.28.).

Nem rendelkeztem olyan szerződésekkel (mint számviteles )amelyből meg tudtam volna állapítani ezeket az összegeket és a 2017.évi eredményembe bekönyveljem. Most a 2018.évi éves mérlegemben (A típus) és az eredménykimutatásomban(összköltség eljárással) szeretném az előző évek módosítása oszlopba rendezni ezeket a tételeket, amelyek jelentős hibának minősülnek. A társasági adóba 2019.05.31-ig fogom önrevízióval helyesbíteni.

Kérdéseim a következők:

Az eredménykimutatás Tárgyév oszlopában azok a tételek vannak amelyek a főkönyvi kivonatban szerepelnek, amelyben
az egyéb bevételek sor összege tartalmazza a jelentős hibát. Helyesen járok el akkor ha a jelentős hibát a Előző évek módosításai oszlopba emelem ki?

A Tárgyév oszlopában a főkönyvi kivonat alapján az adózás előtti eredményem tartalmazza a 2018.évi eredményt és a hiba hatásból keletkezett eredményt is. Társasági adófizetési kötelezettségem 2018.évre nem lesz, a jelentős hibából adódó társasági adót önrevíziókor fizetem meg. Milyen összeget szerepeltetek a Tárgyév oszlopában az adózott eredmény sorában ?

A Közgyűléssel milyen adózott eredményt kell elfogadtatni ?

A jelentős hiba eredménye még nem szerepel az eredménytartalékba, csak Közgyűlési határozat alapján könyvelhető. A mérlegben kell-e szerepeltetni és amennyiben igen akkor melyik sorban, oszlopban ?

Hogyan lesznek meg az egyezőségek az éves beszámoló Céginformációhoz történő beküldéséhez ?

Hogyan lehet ezt a jelentős hibát 2018.évben a három oszlopos mérlegben és eredménykimutatásban helyesbíteni ?

A könyvvizsgáló véleménye szerint 2018-ban rendezni kell ezt a hibát. Lehetséges-e az, hogy csak a 2019.-es éves beszámolóban tudom rendezni ezt a hibát ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2019.04.16. Alanyi mentes adózó tárgyi eszköz értékesítése SZJA kérdés 2019-05-09

Az alanyi mentes adózó, tárgyi eszköz értékesítésekor nem járhat el alanyi mentes minőségében, azaz az értékesített tárgyi eszköz esetében áfát kell felszámítania, és ennek erejéig a korábban levonásba nem helyezett beszerzést terhelő áfát levonásba helyezheti. Ez eddig egyértelmű és rendben van. Azonban mi történik az szja elszámolással, azaz a korábbi években már az értékcsökkenésen keresztül költségként elszámolt le nem vonható áfa elszámolása megtörtént a korábbi években, és akár már nullára íródott a tárgyi eszköz. Mi történik ezzel a korábban elszámolt költséggel, a későbbi évben való áfa levonás miatt.

Önellenőrizni kell az előző összes szja bevallást (akár 5 évet???), mert az szja tv. szerint nem elszámolható költség a levonható áfa, vagy bevételként kell elszámolni az értékesítés évében a levonásba helyezett áfát, és így "kompenzálva" a korábbi költség elszámolást? Ha önellenőrizni kell, akkor lehet hogy egyik évben az egyik értékesítés miatt, másik évben egy másik tárgyi eszköz értékesítése miatt kell majd önellenőrizni, tehát egy elég fura helyzet alakulna/alakulhatna ki!

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2019.04.17. Céges telefon adózása kérdés 2019-05-09

Munkahelyemen a  dunaújvárosi Dózsa Lakásfenntartó Szövetkezetnél  előfizetésünk van  a vonalas telefon, az internet , valamint 5 db mobil telefon használatára, mely a munkavállalók használatára van kiadva.

Mivel a szövetkezet vezetősége a napi munkavégzés folyamán nem tudja ellenőrizni, hogy mennyi a munkavállalók munkahelyi, illetve magánjellegű beszélgetései, ezért az elmúlt években, és jelenleg is l( pl. a vonalas telefon használata nincs munkavállalók szerint lekódolva,) szabadon használják. A mobil telefonok előfizetési csomagja csak előfizetési díjat tartalmaz, a beszélgetések díjmentesek, a szövetkezet a fentiek alapján az internet és a telefonköltség 20 %-a után fizetett( 1,18 szoros alap) SZJA-t és SZOCHO-t a NAV-hoz.

A kérdésem, hogy  - a 2019. évben továbbra is alkalmazhatjuk-e  a fenti adózást, vagy - mivel a mobil telefonok beszélgetési díja 0.-  forint, ez után kell-e adót fizetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2019.04.17. Osztrák adóilletőségű magánszemély tulajdonos részére fizetett osztalék SZJA kérdés 2019-05-09

Kérném szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy Magyarországon bejegyzett cég osztrák adóilletőségű magánszemély tulajdonosa részére milyen feltételekkel fizethet osztalékot.

A kérdésem arra irányul, hogy mennyi SZJA-t kell vonni tőle, illetve terheli-e SZOCHO fizetési kötelezettség.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2019.04.25. Kulturális szolgáltató költségek ellentételezésére kapott támogatás számviteli elszámolása kérdés 2019-05-09

A 2018. évi beszámoló készítés kapcsán várom szíves válaszát az alábbi kérdésre:

Kulturális szolgáltató 2018. évi rendezvényre - a felmerülő költségek ellentételezésére -a támogatási szerződés szerinti 297 millió Ft-ot, 100 %-ot 2018. évben előlegként megkapta.

A költségekkel való elszámolási határidő az EMMI felé 2019. december 31. lesz. A társaság a mérlegkészítésig még be sem nyújtotta az elszámolást. Nyilvántartása alapján azt nyilatkozta, hogy a támogatási szerződés szerint a megkapott előleggel 100 %-ban el tud számolni.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény 216. §-a a számviteli törvényben a támogatások elszámolási rendjét módosította, amely jelentős előrelépést hozott a költségek ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásában.

Az új szabályozás enyhített ezen az anomálián azzal, hogy úgy rendelkezik, hogy a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben ki lehet mutatni, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.

Kérdés:

Az el nem számolt -előlegként 100 %-ban megkapott támogatást- továbbra is a kötelezettségek között kell szerepeltetni és a járó bevételt aktív időbeli elhatárolással szemben állományba venni, vagy - a támogatási előleget kell átvezetni az egyéb bevételek közé, mivel nyilatkozatában az szerepel, hogy a megkapott előleggel 100 %-ban el tud számolni ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2019.04.26. Mikrogazdálkodói beszámoló behajthatatlan követelés és ÁFA számvitele, elszámolása, bevallása kérdés 2019-05-09

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő, ÁFA-nál pénzforgalmi elszámolást alkalmazó cég esetén amennyiben a követelés értéke kevesebb, mint 100 e Ft és 180 napon túli bizonyítás nélkül behajthatatlan követelésként el lehet számolni.

Könyvelése: T86300-K311 bruttó összeg, mérlegfordulónapon 2018.12.31

Pénzforgalmi elszámolást alkalmazóknál behajthatatlan követelés esetén meg kell-e fizetni a fizetendő ÁFÁ-t? Könyvelés napján kell elfogadottnak tekinteni a "pénzügyi teljesítést", tehát 2018.12.havi ÁFA bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő ÁFá-t?

Társasági adóban csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Mire szükséges még figyelni adózás és számvitel kapcsán ebben az esetben?

Amennyiben 100e Ft feletti összegről van szó mikre szükséges figyelni?

Amennyiben 2018.évben kötelezően leírásra kerül 12.31-ei dátummal a 100e Ft feletti kintlévőség, mert a mérlegkészítés napjához képest már több, mint 365 napja nem folyt be az összeg, viszont pl.2019.évben mégis kifizeti a vevő a kintlévőséget mire kell könyvelni 2019.évben? 2018.12.havi ÁFA bevallásban szükséges megfizetni az ÁFÁ-t?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2019.04.26. Mikrogazdálkodói beszámoló és készletértékelés kérdés 2019-05-09

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cég:

"Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét az Szt. előírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján.....kell meghatározni"

A fentit a gyakorlatban, hogy kell elkészíteni? Elő kell keresni az adott évben az utolsó bejövő számlákat, melyen az utolsó beszerzési árakat külön termékenként egyesével szükséges kigyűjteni és azt felszorozni az év végi mennyiséggel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

70/2019.04.29. Letiltás dolgozótól kérdés 2019-05-17

A munkáltató a jogszabályoknak megfelelően jár-e el amennyiben az szja-köteles önkéntes pénztári hozzájárulás nettó összegét is letiltási alapként kezeli, illetve a pénztár részére a letiltással csökkentett tagdíj hozzájárulás összegét utalja el, és nem a munkavállaló pénzbeni juttatásából vonja le?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2019.04.30. Díjbekérőre utalt összeg nyilvántartása kérdés 2019-05-17

X  Kft. 2018. október hónapban írásban rendelt egy tárgyi eszközt  Y cégtől. Y cég díjbekérőt küldött , amelyen szereplő összeget ( a tárgyi eszköz vételárának a 100 %-át )  a megadott bankszámlára és határidőre az X cég átutalta.

A szóban forgó tárgyi eszköz még október hónapban leszállításra került az X cég telephelyére. Viszont a számlát ( sem előleg , sem végszámla ) eddig nem kapták meg. X cég többször felszólította Y céget ( telefonon, e-mail-ben, tértivevényes levélben, amit át is vettek ) a számla kiállítására és megküldésére , mivel ezt törvény írja elő - az előleg számla kiállítás dátuma  a banki jóváírás napja, de legkésőbb az attól számított 15 nap , majd a  teljes ügyletről végszámlát kell kiállítani - , de választ nem kaptak.

A kiállítandó számla ÁFA tartalma a 100 e Ft-ot meghaladja , ami a NAV felé online jelentési kötelezettséggel is jár.

Közben tudomásukra jutott , hogy Y cég ellen 2019. januárjában felszámolási eljárás indult. Ezután a felszámolónak írtak levelet, amire szintén nem érkezett válasz.

Kérdés:

A díjbekérő sem adójogilag , sem számvitelileg nem tekinthető számlának( számviteli bizonylatnak).

Az átutalt összeget a 2018. évi mérlegben hol szerepeltesse a cég?

Megjelent a bankszámlán, de mi a másik lába?

Mi alapján tudja aktiválni a tárgyi eszközt, ha nincs számla?

Kihez tud fordulni a számla pótlása érdekében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

72/2019.05.01. egyéni vállalkozó USA megrendelőnek végzett szolgáltatás ÁFA szabályai és Biztosítás kérdés 2019-05-17

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó ingatlanon végezne dekorációs munkálatokat, konkrétan színvonalas kereskedelmi üzletek falának dekorálását végezné, egy az USA-ban letelepedett adóalanyon keresztül, de a világ sok országában, elsősorban az Eu.-ban található ingatlanokon. Az ingatlanok  szintén adóalanyok gazdasági tevékenységéhez vannak használva, tehát az USA beli cég is áfa alanynak számlázna az Eu-ba vagy harmadik országba. A szolgáltatást igénybe vevő cégnek nincs áfa regisztrációja az Eu.-ban, és nincsen letelepedve sem. Ebben az esetben a magyar vállalkozó "simán" számlázza áfa nélkül mint harmadik ország felé nyújtott szolgáltatását az USA beli cég felé "fordított" áfával, és az USA-ban letelepedett cég rendezi az áfát az adott ingatlan fekvése szerinti országgal, mivel adóalany felé számláz szintén fordított adózással, vagy ennél bonyolultabb az ügylet?

Szintén a fenti ügylettel kapcsolatban merült fel bennem, hogy az egyéni  vállalkozó kata alanya Magyarországon, van bármi TB kérdés, amit a külföldi ingatlanokon végzett szolgáltatás esetében be kell tartani, pl. minimálbér szabályok, munkavállalási engedély stb? Az egyéni vállalkozó a munkát maga végzi, alkalmazottat nem foglalkoztat, tehát nem kiküldetésről van szó! Szükséges ebben az esetben az A1-es igazolás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

73/2019.05.07. Bemutató videó számviteli elszámolása kérdés 2019-06-12

Cégünk egy vállalkozóval "Együttműködési, munkaszerződés"-t kötött, mely szerint bemutató videó készítését fogja teljesíteni részünkre. A kisfilm felvázolja a cég profiljába tartozó folyamatokat , a tervezéstől, a gyártástól kezdve a termék végfelhasználók általi beépítési útmutatóig. Részletesen van róla benne szó termék használata során alkalmazandó utasításokról. A kisfilm fel lesz töltve a youtube nevű közösségi oldalra is, illetve a különböző weblapoldalunkra is, amit bárki bármikor meg tud majd tekinteni.

Kérdésem, hogy számvitelileg hogyan számolom el ezt a filmgyártást helyesen. Marketing költségre, mint igénybe vett szolgáltatásra, vagy esetleg immateriális javakra, azon belül a szellemi termékeknél van a helye? Kell-e esetleg reklámköltséggel foglalkozni ebben az esetben. A megbízási díj áfája levonható-e. Kérem szíves állásfoglalásukat ebben az ügyben, tekintettel arra, hogy még nem találkoztam hasonló jellegű dologgal.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2019.05.13. használt gépkocsikat forgalmazó egyéni vállalkozó különbözet szerinti adózás és SZJA kérdés 2019-06-12

Egy használt autókkal foglalkozó magyarországi egyéni vállalkozó vásárol Németországból egy másik kereskedőtől használt személygépkocsikat. A német partner számlájában utal arra, hogy különbözeti adózást alkalmaz az értékesítése során.

A szállítást az Egyéni vállalkozó az alábbi módon oldja meg:

  1. Saját lábon hozza be a személygépkocsit
  2. Egy magánszemélytől kölcsön kapott trélerrel, melyről csak egy szerződés van, hogy ő vezetheti az adott gépjárművet.

Mind a két esetben kér számlát a tankolásokról. Ezen számlák elszámolhatóak-e az egyéni vállalkozásnál költségként? Kell-e a vállalkozónak útnyilvántartást vezetnie a két esetnél?

Az egyéni vállalkozó az autókat átnézeti egy szerelővel, aki megállapítja, hogy néhány alkatrészt cserélni kell. Az alkatrészek, valamint a szerelési díjak áfájának 50%-a levonásba helyezhetőek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2019.05.13. Adókedvezmény utólagos érvényesítése a társasági adóban kérdés 2019-06-12

Adókedvezmények utólagos érvényesíthetőségének lehetőségével kapcsolatos témában szeretnék Önöktől tanácsot kérni.

A 2017. évi társasági adó bevallásban a Kis-és közép vállalkozások beruházása adóalap csökkentő összegében nem a teljes összegű adóalap csökkentő tételt vettem figyelembe (amire lehetőség lett volna) hanem kevesebbet tévedésből. Az adóalap nagysága megengedte volna ,hogy az összes adóalap csökkentő tételt figyelembe vegyem. A 2017.évi társasági adóról önrevíziót kell készítenem,ettől eltérő okból.

Kérdésem a következő:

Az önrevíziónál figyelembe vehetem-e a tévedésből fel nem használt beruházási adóalap csökkentő összeget,amely csökkentené a 2017. évi önrevíziós adóalapomat? Vagy ez azt jelenti, hogy 2017.-be hoztam egy döntést, hogy azt az összeget használom fel, és most az önrevíziónál nem vehetem figyelembe?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2019.05.15. KIVA alap meghatározása kérdés 2019-06-12

Társaságunk (Kft) többségi tulajdonosa 2018. májusban nyugdíjba vonult. Üzletrészét a Kft névérték felett visszavásárolta. A nyugdíjba vonuló tulajdonos az ebből származó jövedelem után az szja-t és eho-t megfizette. (Rajta kívül még 4 magánszemély tulajdonos volt és van). A taggyűlés 2018. decemberben döntött a visszavásárolt üzletrész bevonásáról. Ezt kétszeri közhírelés után 2019.04.02-án jegyezte be a cégbíróság. A könyvelésbe ezzel a dátummal került rögzítésre a bevonás a következők szerint:

névérték 411-373, névérték feletti érték: 413-373.

Kérdésem az lenne, hogy ez estben a visszavásárolt saját üzletrész bevonása tőkekivonásnak minősül-e és így a KIVA alapot növeli-e a 2019 évről szóló bevallásban?

Egy 2016. évi Számviteli Levelekben megjelent szakmai vélemény szerint a bevonás közvetlenül a kft meglévő magánszemély tulajdonosait nem érinti, a törzstőke leszállítása a kft eszközei és saját tőkéje között realizálódik, külön kötelezettség nem kerül előírásra, így a saját üzletrész bevonása nem minősül tőkekivonással történő törzstőke leszállításnak.

Ezzel szemben a NAV álláspontja, hogy ilyen estben is tőkekivonás történik, ugyan két lépésben: a saját üzletrész visszavásárlás majd a tőkebevonás, így időben elválik egymástól az üzletrész értékének megfizetése a tag részére, valamint a cégbírósági bejegyzés a jegyzett tőke leszállításáról.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2019.05.15. Pénzforgalmi elszámolás értékhatár -ÁFA kérdés 2019-06-12

Pénzforgalmi elszámolást alkalmazó cégnél értékhatár nettó 125 M Ft.

Mi alapján kell nézni, hogy eléri-e az összeget 2019.évben? A számla kelte alapján vagy teljesítés dátuma alapján? Kell-e foglalkozni a számlázott időszakkal?

Pl. 2019.évben számlázna ki előre bevételt 2020.évre, akkor az még a 125M értékhatárt figyelve ideinek kell számítani?

Amely számla értékével eléri a nettó 125M-t, arra a számlára már ne írja rá, hogy pénzforgalmi elszámolás. Rá követő napi dátummal pedig be kell jelenteni a NAV felé, hogy már nem ezt alkalmazza.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

78/2019.05.17.KATA-s ev. Franciaországba szolgáltat hogyan számláz, hogyan járulékól? kérdés 2019-06-12

ev vagyok, KATA-s. Freelancer…. Elvileg lesz egy 18 hónapos projekt Franciaországban.

Jelenleg magyar adószámom van és nem vagyok ÁFÁ-s.

Kell nekem francia céget létrehoznom? Kft szerűséget? Vagy elég az EU-s adószám?

Földrajzilag Belfortban lenne a munka. A várható árbevétel kb 12 000 EUR + ÁFA (?) / hó. A fejvadász szerint nem jó a magyar cég, mindenképpen francia munkaviszony kellene egy közvetítő cégen keresztül vagy létre kellene hoznom egy francia kft szerűséget (société à responsabilité limitée; S.Á.R.L.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2019.05.30. Horgász Egyesület adózási kérdés kérdés 2019-08-05

Közhasznú egyesület könyvelőjeként az alábbi kérdésem van:
Horgászegyesületek tevékenysége a sporthorgászat, horgászjegyek értékesítése. (9319 egyéb sporttevékenység)

Az NGM állásfoglalása szerint:

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 44. § (1) bekezdése értelmében a halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat a területi jegy adásával. Ezen előírásból következően a területi jegyet megvásárló részére olyan szolgáltatásnyújtás történik, amely a Vhr. 31a. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdés j) pontja alapján ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. Mindezeket alapul véve, a területi jegy megvásárlója részére nyújtott szolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában 2017. január 1-jétől – ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként – ingatlan bérbeadásnak minősül, és a teljesítési helye az Áfa tv. 39. § alapján ott van, ahol az az ingatlan található [Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/36495/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156708471/2016.]

A fenti állásfoglalás szerint a horgászjegyek értékesítése ingatlan bérbeadásnak minősül.

A társasági adóbevallásban a közhasznú egyéb sporttevékenység eredménye után, ami nem vállalkozási-gazdálkodási tevékenység, keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Mivel a horgászjegyek értékesítése ingatlanbérbeadásnak minősül, a társasági adóbevallásban a korrekciós tételek között az ingatlan hasznosítással kapcsolatos bevételek és ráfordítások között "tényleges" ingatlan bérbeadása nélkül is meg kell-e a hozzá kapcsolódó tételeket jeleníteni? Ezen tételek közé kell érteni a működési költségek teljes körét, és a jegyértékesítés teljes bevételét?

Ez alapján a horgászegyesület az iparűzési adó alanya is lesz és iparűzési adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/201906.11. Osztalék SZOCHO felső határa kérdés 2019-06-24

2019.évi osztaléknál szociális hozzájárulási adó felső határa 3.576.e Ft.

Pl.: 2018.évi osztalékelőleg 2019.év 5.hóban vált osztalékká 1M Ft, amit 2019.évi saját SZJA bevallásakor fizet meg a magánszemély. 2019.1-5.hó bér jövedelme 1 M Ft. 6.hóban felvenni kívánt osztalék 4M Ft. 6.hóban figyelembe lehet-e venni a 2019.évi várható teljes bér jövedelem összegét, pl. 12 hó*200e Ft=2,4 M Ft-ot? 6.hóban figyelembe lehet-e venni az 5.hóban osztalékká vált 1 M Ft összeget?

Ebben a példa esetben mekkora összeg szociális hozzájárulási adót szükséges megfizetnie a magánszemélynek 2019.6.hóban a bruttó 4M Ft osztalék után?

Mekkora összeget szükséges megfizetnie 2020.05.havi saját éves SZJA bevallásakor a 2019.év 5.hóban vált osztalékká 1M Ft után?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2019.06.11. Bt végelszámolással megszűnne kérdés 2019-06-24

Ügyfelem egy Kft. tulajdonosa, a Kft. ügyvezetője az élettársa. 2003-ban ügyfelem édesanyja alapított egy Bt-t, aminek ügyfelem a kültagja, de ő nem vett részt a Bt tevékenységében, sőt a családi kapcsolat megromlása miatt nem is volt tudomása a Bt. tevékenységéről évekig. Az édesanyja meghalt, így most az ügyfelemnek kell rendeznie a Bt. zárását.

A könyvelési anyagokból kiderült, hogy már évek óta gyakorlatilag nem működött a Bt., de adótartozása és pótlék tartozása van 221.000,-Ft. A pénztárban összesen 29.000,-Ft van. A tartozás kifizetéséhez szüksége van kölcsönre a Bt-nek, viszont ügyfelem végelszámolással szeretné megszüntetni, de ha tagi kölcsönt nyújt, akkor még ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége is keletkezne a BT-nek.

A Társasági adó törvény 3.számú mellékletének 13. pontja szerint ha az adózó visszafizetési kötelezettség nélkül véglegesen átad pénzeszközt, és rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, akkor az adózónak  nem kell adóalapot növelnie.

elen esetben ha a Kft véglegesen átadja a Bt. részére a szükséges pénzeszközt (192.000,-Ft), és a Bt. bevételként könyveli és megfizeti a társasági adót, gazdasági tevékenységet nem végez, erről nyilatkozik, akkor a Kft. a véglegesen átadott pénzeszközt ráfordításként elszámolhatja, és nem kell adóalapot növelnie ezzel az összeggel.

Jól gondolkozom a probléma megoldásában?

Bt. bevétele 192.000,-Ft, ez után megfizeti a társasági adót, a Kft. pedig elszámolja ráfordításként ezt az összeget és nem kell adóalapot növelnie. Tehát ügyfelem 17.280,-Ft Tao befizetésével és az adó és pótlék tartozás megfizetésével rendezheti a Bt. tartozását.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2019.06.12.Egyszemélyes Kft. ügyvezető munkaszerződése kérdés 2019-06-24

Egyszemélyes KFT tulajdonosa a KFT-ben személyesen közreműködik / ez a főfoglalkozása/.

Járulék fizetés szempontjából milyen jogviszonynak számít? Én úgy gondolom mivel egyszemélyes KFT ezért társas vállalkozásként kell figyelembe venni.

A tulajdonos szerint Ő lehet alkalmazott és így alkalmazotti jogviszonyként kell figyelembe venni.

Saját magával köthet munkaszerződést?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2019.06.17 Ausztiában biztosított Magyarországon Bt beltag osztalék után fizetendő járuléka kérdés 2019-06-24

Ausztriában biztosítási jogviszonyban lévő munkavállaló magyarországi Betéti társaság beltagjaként osztalékot kíván felvenni Magyarországon.

Nyilatkozatot adott, hogy ausztriai jövedelme eléri a szoc.ho alapját képező felső határt. Igazolással rendelkezik  ausztriai keresetéről és az ott levont adókról.

Milyen levonások terhelik a bt beltagjaként kapott osztalékot 2019. évben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2019.06.20. Időbeli elhatárolás kérdés 2019-07-25

Egy Kft pályázati pénzt nyert épületre és gépekre. A Kft ingyen bérbe adta az épületet és a gépeket is mielőtt a letelt volna a 3 év, illetve mielőtt még a támogatást jóváhagyta volna a bizottság. A Kft elszámolta az értékcsökkenést és a halasztott bevételt feloldotta. A NAV ellenőrzés kifogásolta ezen eljárást, és a jegyzőkönyvben azt írta, hogy az értékcsökkenést és a kapcsolódó feloldott halasztott bevételt el kellett volna határolni. A Kft ezt megtette. Közben a Kft megkapta az engedélyt és most már számláz bérleti díjat a bérlőnek.Kérdés az, hogy a cég a NAV jegyzőkönyv alapján visszakönyvelt (elhatárolt) halasztott bevételt mikor oldhatja fel, illetve már feloldhatja-e 2019-ben.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2019.06.17. törzstőke feltöltés és üzletrész ajándékozás adóvonzata kérdés 2019-07-25

Egy kft két tulajdonosa a 3 millió törzstőke feltöltést eredménytartalékból valósították meg. 2018 év júliusában az egyik tulajdonos ajándékozással ( élettársak) a másik tulajdonos javára átadta a 1,5 milliós részét. Kérdésem van-e adózási vonzata az ajándékozásnak? Először is pénztáron keresztül ki kell-e fizetni a kilépő tulajdonosnak; le kell-e osztalékként adóznia a kilépő tulajdonosnak és a ( egyszemélyes kft lett) " bent " maradó tulajdonosnak be kell-e fizetni a 1,5 millió forintot? Könyvelésileg hogyan helyes vagy egyszerűen a társasági szerződés módosítása alapján átkönyvelhetem a maradó tulajdonos javára?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

87/2019.06.27. Nemzetközi fuvarozás költségeinek elszámolása, bizonylatolása kérdés 2019-07-25

Egy Kft fuvarozással foglalkozik, kamionnal járja a világot. Jellemzően Ukrajna, Fehéroroszország, Lengyelország, Bulgária, stb. Visz magával eurót, de nem minden országban tudja használni.

(pl. Fehéroroszország, ahol belarusz rubelt használ) (pl. Lengyelországban zloty, stb) pl. az útdíjat a lengyel OBU-n fizeti elektronikusan, zlotyi-ban ( kártyával) tölti fel.

A hazahozott bizonylatokkal van gondom, mert bármerre megy, sehol nem ismerik a számlát =  pl. a lengyel OBU is csak nyugtát ad, és jellemzően „ mindenki”. A magyar nem, ő számláz.

Kérdés:
A járat hazaérkezésekor történik a járat elszámoltatása.

  • Milyen bizonylatokat lehet elfogadni?
  • Tehát a nem magyar nyelven kiállított, jellemzően nyugtákat milyen módon tudom igazoltan elszámolni?
  • Vagy maga a járatelszámolási okmány mellékleteként csatolhatnak nyugtát?
  • Vagy minden kis „ nyugtáról” készítsen számviteli bizonylatot??? ( egy járatnál kb. 15-20 db „ nyugta”-nak nevezett irat van.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

88/2019.07.08. Étterem bevétel elszámolás kérdései kérdés 2019-07-25

Társaságunk egy éttermet üzemeltető Kft. A pénztár elszámolásával kapcsolatban merült fel véleménykülönbség a könyvvizsgáló és egy vállalkozásban egyedül könyvelő mérlegképes könyvelő között (aki a közeljövőben megnyíló egy másik Kft éttermét könyvelné) az alábbi kérdésekben:

1./  Az (jelenleg is üzemelő, nagy forgalmat lebonyolító, saját könyvelővel és bérszámfejtővel dolgozó)  étteremben az alábbi gyakorlat szerint vezetjük a pénztárt. A pénztárgép napi zárását (ill. a pénztárgép kezelését) a teremfőnök végzi. A napi záráskor (éjfélig van nyitva) a pénztárgépet zárja és a bevétel összegét a zárási egyenleggel együtt kazettába helyezi (majd páncélszekrénybe) és másnap kerül a pénztárba s ott bevételezik az összeget. A pénzkezelési szabályzatban ez van rögzítve, hogy mivel nincs már pénztár aznap, így amikor ténylegesen (másnap ill. hétvégét követő hétfőn) a pénztárba kerül az összeg, akkor történik a pénztári elszámolás. Hétvégén ill. ünnepnap lehet, hogy 3 ill. 4 nap (péntek, szombat, vasárnap) bevétele is ekkor kerül a pénztárba külön-külön bizonylaton bevételezve a hétfői dátummal, de a bizonylaton a szöveg részben fel van tüntetve, hogy melyik napi elszámolás, milyen zárási számmal. A könyvelés napra számolja a bevételt és áfát. Hó végén ill. év végén az utolsó napok bevétele a 36 számlán kerül elszámolásra (vegyes bizonylattal), tehát a 91 és 467 számlán az egész hónap helyesen van elszámolva, de a pénz csak a következő hó 1. vagy 2. napján kerül a pénztárba, mint pénzbevétel. A  könyvelő szerint nem helyes a mérleg, mert a pénz nem kerül a pénztárban kimutatásra, csak a 36 számlán.

A pénztárgép zárásával kapcsolatban azt is kifogásolja, hogy nem helyes az az elszámolás, hogy a napi zárás ha esetleg átnyúlik a másik napra, azt is az előző napra számoljuk el. Konkrétan: a napi zárásnál néha előfordul, ha sok a vendég, hogy akár a kártya lehúzás vagy a készpénzes elszámolás éjfél után történik. Szerinte a helyes megoldás az lenne, hogy kétszer zárjunk: éjfél előtt és éjfél után, de akkor már az éjfél utáni bevétel másnapra kerüljön. Szerintem viszont a műszak számol el, tehát, ha  még éjfél után fizet a vendég, az az előző nap (műszak) forgalma és ez nem tévesztendő össze az olyan üzletekkel akik éjjel-nappal tartanak nyitva.  Abban az esetben, ha így kellene elszámolni, akkor két kazetta legyen egy műszaknak: egy éjfélig és egy éjfél után, és ugyanakkor ha aznap este zárunk éjfél előtt, akkor aznap két bevétel van, 2 különböző műszaktól? Nem ez a valóság és nem életszerű.

A pénztár vezetése pénztár programmal történik, ami nincs összekapcsolva a könyveléssel. A pénztárbizonylatokat naponta állítja ki a pénztáros a napi kivét- és bevét forgalomnak megfelelően és nap végén elkészíti a pénztárjelentést (nem enged a program visszamenni előző napokra – helyesen). Ezeket kinyomtatjuk és a számlákkal együtt kerül a könyvelésre. Ezt is felesleges papírfelhasználásnak véli a könyvelő, de szerintem evvel ellenőrzi magát egyrészt a pénztáros (mennyi pénz van naponta a pénztárban ill. a könyvelő is, amikor a napi pénztárt lekönyveli evvel az összeggel kell egyezen a könyvelése). Lehet, hogy ez felesleges és én tudom rosszul? Nem tudjuk megoldani, hogy feladja a pénztárt a könyvelési programba. A pénztárnak sajnos nagy a számla forgalma (nem összeg szerűen sokszor, hanem db számban) és szerinem ez nem az a helyzet, amikor egy pár személyes Kft.-ről van szó, aminek kicsi a készpénzforgalma). Próbáljuk átutalásra átterelni a számlaforgalmat, de sajnos sok szállító még mindig a készpénzt fogadja el.

Kérdésem, hogy a fenti kérdéseimnél milyen  elszámolás lenne a helyes megoldás?

2./  Még a pénztárhoz kapcsolódó kérdés: a könyvelő jelenleg az általa könyvelt cégeknél úgy számol a pénztárral, hogy a készpénzfizetési számlákat mindig arra a napra számolja el (és könyveli le),  amikor azokat a vállalkozások megkapták (és nem amikor a pénztárba kerül). Kiderült, hogy a pénztárbizonylatokat ill. a pénztárjelentést is ő készíti, a számlákról könyvel, tehát a számlán lévő dátummal a gép arra a napra veszi a bizonylatokat, amikor azokat kiállították (vagyis utólag készíti el a pénztárbizonylatokat és a pénztárjelentést). Szerintem ez teljesen helytelen gyakorlat.

Nem fogadja el, azt a valós életben lévő helyzetet sem, hogy valaki néha, ha éppen elfogy valami ami éppen kellene, kimegy vásárolni és lehet hogy 1 vagy 2 nap múlva számol el a pénztárral (kisebb vásárlás pl. kenyér, vagy valami kis összegű anyag ill. posta költség). Csak úgy fogadná el, hogy minden ilyen esetben elszámolásra fel vett bizonylatot állítsunk ki, mert a dolgozót nem lehet kötelezni, hogy a saját pénzét használja. (itt kötelezésről szó sincs, természetesen használjuk az elszámolásra fel vett bizonylatokat, mert a heti 2 x-i nagybevásárlásokat így számoljuk el, de itt is előfordul, hogy esetleg néha túl lépi az anyagbeszerző a keretet és a saját pénzét használja, de természetesen az elszámolásnál ezt kifizetjük a részére, csak esetleg nem aznap, hanem másnap, amikor elszámol). Az is életszerű – szerintem –, hogy a jelenleg még beruházás alatt lévő étteremben az ügyvezető meglát valami – pl. lámpát – és megveszi a saját pénzén és utólag elszámol a pénztárban. Ilyen esetben is az lenne a helyes, hogy állandóan legyen nála elszámolásra felvett pénz, hogy hátha meglát valamit, ne a saját pénzét használja?

Ehhez kapcsolódik még, hogy a szállító kihozza az árut és hozza a készpénzfizetési számlát magával, de lehet, hogy a számla előző napi dátummal készült, csak már előző nap nem ért oda hozzánk. Ilyenkor hogy járunk el helyesen? (nehéz megállni, pakolni is kell, s siet a szállító, ezeket is figyelembe véve)

3./  A könyvelés a számlákra írja rá a kontírozást, a könyvelés dátumát és a könyvelő aláírását (ugyanígy járunk el a többi általan vizsgált cégnél is). Én a könyvelőtől is így kérem, és az én kérésemre így is csinálja, de hozzátette, hogy az én kérésemre. Tudom, hogy lehetne egy külön papíron is a kontírozás, de ez egyrészt felesleges papír felhasználás lenne ill. ez a papír – még ha hozzá is van tűzve a számlához –  esetleg lekerülhet a számláról, s akkor nem lehet tudni, hogy volt-e könyvelve, mikor stb.

4./  Kérdésem még, hogy ki kell-e nyomtatni havonta a naplókat a számítógépből (bank, pénztár stb.) vagy csak a könyvelők a maguk biztonsága miatt nyomtatják ki (evvel több helyen találkoztam, de csak külső, egyedül dolgozó könyvelőnél).

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2019.07.16 Split klíma vásárlás kérdés 2019-08-05

Társaságunk az általa bérelt irodaház néhány irodájába split klímát vásárolt, amely egy beltéri és egy kültéri egységből áll. Ezek az eszközök csak az egyes irodák légfrissítését szolgálják, fűtésre nem alkalmasak.

A kérdésem az, hogy ezeket az eszközöket önálló tárgyi eszközként kell-e aktiválni az egyéb berendezések között, vagy az épület részeként idegen ingatlanon végzett beruházásként?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

90/2019. Optikai hálózat építése bérbeadása (lízing, vagy bérlet) számviteli elszámolás kérdés 2019-08-05

„A” Kft optikai hálózat építésével, bérbeadásával foglalkozik Az optikai hálózat építésére szerződést kötött egy „B” Kft-vel, aki a nevében teljes jogkörrel eljár, „A” Kft. már csak aktiválja a „B” Kft által számlázott kész hálózatot.

Ezek az optikai hálózatok jelenleg Magyarországon a legmodernebb technikai adatátvitelt tudják biztosítani, az amortizáció 2%-kal kerül elszámolásra. „A” Kft a hálózatok megépíttetésére banki hitelt vett igénybe, melyben rögzítésre került, hogy a már megépült hálózatok fedezetként szolgálnak. A hitel összege a már megépült, műszakilag működő hálózatoknak megfelelően kerül lehívásra.

„A” Kft. a megépült hálózatokra „egyedi bérleti és vételi jogi megállapodást” köt, „C” Kft-vel. A hálózatok működésével kapcsolatos költségek – üzemeltetési kiadások, adók – a bérbeadót terhelik.  A bérleti szerződés 15 évre szól, és vételi jog alapítását biztosítja.

Kérdésünk:
- számvitelileg hogyan kell elszámolni az ügyletet, amennyiben:

1./
A 15 éves bérleti időszak alatt felmerülő beruházási érték, üzemeltetési kiadások, adók, hitel kamatok értékénél magasabb a 15 év alatt realizált bérleti díj értéke. Vételi jog érvényesítése „C” Kft által - ami jelen műszaki információk alapján a várható piaci érték alatt van - szerződésben előre meghatározott értékben

2./
A 15 éves bérleti időszak alatt felmerülő beruházási érték, üzemeltetési kiadások, adók, hitel kamatok értékénél magasabb a 15 év alatt realizált bérleti díj értéke. Vételi jog érvényesítése „C” Kft által szerződésben előre meghatározott 0 e Ft értékben

3./
A 15 éves bérleti időszak alatt felmerülő beruházási érték, üzemeltetési kiadások, adók, hitel kamatok értékénél magasabb a 15 év alatt realizált bérleti díj értéke. Vételi jog érvényesítése „C” Kft által szerződésben előre meghatározottak szerint: 2 független műszaki szakértő véleménye alapján, az akkori piaci értéket tükrözi. Ebben az esetben előre nem látható az opciós vételi jog gyakorlása esetén a hálózat értéke.

Összefoglalva:

„A” Kft tárgyi eszközei között szerepelnek az optikai hálózatok, melyek a hitel fedezeteként is szolgálnak. A bérleti díjról szóló számlákat az értékesítés nettó árbevételei között számolja el. A bérleti időszak végén, szerződésben rögzítetteknek megfelelően „C” Kft bérbevevő, külön nyilatkozattal kell hogy éljen a vételi jog gyakorlása esetén, és átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kerül a tulajdonába a hálózat, a szerződésben rögzített értékkel. Információink szerint „C” Kft. bérbevevő az IFRS-re kötelezett, és vagyoni értékű jogként tartja nyilván.

Kérdés:

  • „A” Kft helyesen jár-e el a fent vázolt számviteli elszámolással?
  • a módosított PTK szerint, nem kellene-e az ügyletet pénzügyi lízingként kezelni? Az új Ptk. alapján pénzügyilízing-szerződésnek minősülnek a felek által esetleg bérleti szerződésnek nevezett azon megállapodások is, amelyek alapján a „bérlő” által a futamidő alatt fizetett díjak összege eléri vagy meghaladja a dolog szerződéskötéskori piaci értékét. Ez pedig több szempontból is érinti a felek jogait és kötelezettségeit. A bérbeadónak a hosszú időtartamú bérlet esetén tudatában kell lennie annak, hogy ő a Ptk. rendszerében már nem pusztán bérbeadónak, hanem pénzügyi lízingbe adónak is minősülhet. Ha a bérleti szerződés polgárjogi szempontból pénzügyi lízingnek minősül, akkor az eszköznek át kell kerülnie a „bérbe” vevő könyveibe, és ő fogja elszámolni az eszköz utáni értékcsökkenést. A lízingbe (bérbe) adó könyveiben egy követelés jelenik meg, és a havi (negyedéves) rendszerességgel kapott díjakat tőketörlesztésként és kamatbevételként kell elszámolnia. A lízingbe (bérbe) vevőnek pedig ezzel szemben kötelezettsége keletkezik, aki a havi (negyedéves) díjat kötelezettség csökkenésként és kamatráfordításként kell, hogy könyvelje. S hogy mindez rendben is menjen, a bérleti (lízing-) szerződésben rendelkezni kell az esetleges maradványértékről, valamint a törlesztés tőke – kamat megbontásáról is. Ha az ügyletre nem kell MNB engedély akkor az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing nem minősíthető úgy, hogy a felek között hitelnyújtás és így adómentes pénzügyi szolgáltatás is történne. Ezért amennyiben az ügylet csak a Ptk. szerint minősül pénzügyi lízingnek, akkor a teljes lízingdíj után meg kell fizetni az áfát, függetlenül attól, hogy a lízingdíj egy része kamatbevételként / kamatráfordításként könyvelendő. Természetesen, ha az eszköz tulajdonjoga a futamidő végén biztosan átszáll a bérbe vevőre, akkor az áfafizetési kötelezettség már a birtokba adáskor keletkezik.
  • amennyiben PTK szerint lízingnek minősül az ügylet, hogyan kell módosítani „A” Kft számviteli nyilvántartását? 
  • Hogyan kell a különböző megállapodásokat kezelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

91/2019. 07.17.Kimenő számla kiállítása, kivezetése kérdés 2019-08-05

Ügyfelem 2 éve kiállitott egy számlát, a partner nem könyvelte le a könyveibe, adott egy nyilatkozatot, hogy a szabályosan kiállitott számla nincs náluk, "nem történt megrendelés".

2019-ben a vevői követelésemet a nyilatkozat alapján milyen módon tudom kivezetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

92/2019. 07.19. Kulturális alapítvány klubhelyiség bérlése-cél szerinti tevékenység kérdés 2019-08-05

Egy Kulturális Alapítvány bérelné klubhelységként a volt antikváriumot. Az Alapítvány az alapító okiratában megfogalmazott cél szerint (A Cinóber Klubbal való együttműködés keretében vallási-filozófiai, tudományos, művészeti, irodalmi és klasszikus mesterségekkel kapcsolatos területek,valamint ezek fordítások és változatos jellegű oktatás keretében megvalósuló művelésének és fejlesztésének támogatása, illetve ennek révén egy élhetőbb kulturális környezet kialakítása, különös tekintettel olyan értékhordozó – hagyományosként leírható – kulturális szegmentumokra, amelyek a jelenkori kulturális életben nem vagy kevéssé reprezentáltak.) innen irányítaná, szervezné, koordinálná munkáját, valamint az Antikvitás emeleti galériájában szervezné rendezvényeit, művészeti kiállításait. A klubhelységben polcokon, körben könyvek lennének, valamint egy adományláda volna elhelyezve. Egy fő, önkéntes klubtag tartózkodik a helyen, aki végzi a szervezési, adminisztratív, titkári tevékenységet. A klubnak nincs fix nyitvatartási ideje.

Az alapítvány tevékenységét támogatni kívánók az adományládába helyezhetik készpénzes felajánlásaikat, ennek fejében - mintegy köszönetképpen - különböző könyvekből választhatnak. (500-1000-2000-3000... Ft-os könyvek) A könyvek a  ajándékaként kerülnek az Alapítványhoz. Minden nap végén a kurátor ellenőrzi a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adományládát, adminisztrálja, elszámolja.

Szabályos-e a fenti tevékenység ilyen formában?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

93/2019.07.20. Földterület vásárlása jelzálogjog mellett_könyvelés, kontírozással kérdés 2019-09-20

Egy Kft 2013-ban vásárolt egy földterületet 5 millió Ft-ért. A szerződésben szerepelt, hogy 2.517 eFt jelzálogjog van rajta, de ezt az eladó vitatja és kötelezte magát, hogy azt törölteti. Tehát az ingatlan simán 5 millió Ft értéken lett a könyvekbe felvéve. Azóta semmilyen információt nem kaptam ezzel kapcsolatban.

Most azzal leptek meg, hogy ez év januárjában elárverezték ezt az ingatlant, melyről nem került le annak idején a jelzálog, sőt (most már elkértem az ingatlan szemléjét), azon még 2017-ben egy végrehajtási jog felkerült 6.121 eFt-tal. Az árverési vételár 1.724 eFt volt.

Hogyan kell ezt most utólag kezelnem? Kérem, ha lehetséges részletesen fejtsék ki válaszukat, mert nincs jártasságom ilyen esetben. (ha lehet kontírozással is)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

94./2019.07.26. Székhely vagy telephely a megfelelő cím a számlán az ÁFA elszámolásához kérdés 2019-08-27

A következő probléma megoldásában szeretném a segítségüket kérni.

2019.07.01.-én Kft.-nél székhelyváltozás történt. A cégbíróságon 2019.07.04. került bejegyezve, a változás időpontja 2019.07.01.

Ez előtti időszakban a székhely és a telephely (azonos település) címére érkezett számlák alapján történt az áfa visszaigénylése. A cégbírósági bejegyzés után (2019.07.01) milyen címre kiállított számla alkalmas az áfa visszaigénylésére?

A székhely átkerült egy másik településre és a telephelyek fióktelepek lettek.

A 2019.07.01 után befogadott számlák esetében amelyeken a régi székhely vagy telephely címe szerepel vissza lehet-e igényelni az áfát vagy kérni kell "Számlával egy tekintet alá eső okiratot " a cím változás miatt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

95/2019.08.12. Fejlesztési adókedvezmény kérdés 2019-10-18

Társaságunk a közeljövőben tervez egy 400 000 000 Ft.-os beruházást. Fejlesztési adókedvezményt szeretne igénybe venni ennek következtében. Középvállalkozásnak minősülő vállalkozás vagyunk, a beruházáshoz már megtörtént a telek vásárlása, viszont a -165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet szerinti kötelezettségünknek: „az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek az 1. mellékletben meghatározott adatokat” nem tettünk még eleget.

Ettől függetlenül a telek értéke beszámítható-e a projekt (hiszen az adásvételi szerződés korábbi lenne, mint a bejelentés) értékébe vagy csak a további költségek válhatnak ebbe bevonhatóvá. Mindazonáltal segítségüket kérnénk abban, hogy az 1. számú mellékletben szereplő adatokat hol tudjuk teljesíteni. Kell-e igazgatási szolgáltatási díjat (illetéket) fizetni a bejelentésért? Hogyan kell érteni a júniusban kiadott változást e tekintetben, mennyire számít az, hogy idén vagy jövőre kezdjük el a projektet megvalósítani.

Várhatlóan a projekt megvalósulásának vége 2025. körül történne meg. Van-e bármilyen kizáró az adókedvezmény igénybevételéhez. A támogatástartalmat és támogatás intenzitást hogyan kellene figyelembe vegyük. Észak-Alföldi régióhoz tartozunk.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2019.08.21. Átalakulás és ÁFA kérdés 2019-09-23

ÁFÁ-s kérdés átalakuláshoz kapcsolódóan:

A beolvadó társaság a végzés napjával megszűnik. A végzésben a megszűnés dátuma: 2019.07.31.

Kérdésem a következő:

a 2019.08. hónapban kiállított (tehát a megszűnés napját követően kiállított, - az adószám a NAV oldalán (áfa alanyok lekérdezése) lekérdezve a következő üzenetet írja ki: „Nincs találat.”-, 2019.07.havi teljesítésű számlákat, illetve a 2019.08. hónapban kiállított, 2019.07.havi időszakot tartalmazó költségszámlákat meddig fogadhatja be a beolvadó társaság számlaként?

Az előzetesesen felszámított áfa összegét a beolvadó társaság levonásba helyezheti a 07.havi bevallásában?

Vagy a számlákat a jogutód fogadhatja be, de már a jogutód nevére kell készülni a számláknak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

98./2019.08.28. Sorsoláson nyert tárgynyeremény számviteli elszámolása, értékcsökkenés elszámolás módja kérdés 2019-09-20

Egy bizonyos nagykereskedéstől rendszeresen vásárolunk. A nagykereskedő “NYERJ MERCEDEST”nyereménysorsolást hirdetett meg, melyben a Kft részt vett. A  nyereménysorsoláson megnyerte társaságunk a fődijat, mely Mercedes-Benz gyármányú gépjármű.

Sziveskedjenek leírni, hogy a könyveinkben hogyan könyveljük? Lehet-e értékcsökkenést elszámolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

99/2019.09.12. egyszerűsített végelszámolás és készlet selejtezés kérdés 2019-09-20

Van egy két személyes Kft-m. Tavaly meghalt az egyik tag, az özvegy és a másik tag úgy döntöttek nem viszik tovább a kft-t, hanem egyszerűsített végelszámolással megszüntetik.

A kft évek óta vesztességes. A jegyzett tőke 3.000.000,-Ft, de a saját tőke csak 1.763.587,-Ft. Eszköz oldalon készlet érték van 1.272.030,-Ft.

A tagok 2010-ben és 2011-ben megpróbálkoztak mesekönyv kiadással. Csak nagyon keveset tudtak értékesíteni, a magas készlet érték ezért van.

Kérdésem le selejtezhetem-e a készlet? Ha igen akkor még a végelszámolás dátuma előtt vagy csak későbbi idő pontban.

Másik kérdés, van e még valami vonzata? Egyáltalán mit tudok tenni a készlettel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

100/2019.10.01. Ingatlannal rendelkező társaságban szerzett üzletrész utáni illeték fizetési kötelezettség kérdés 2019-11-28

Véleményem szerint akkor áll be illetékfizetési kötelezettség az Illeték törvény 18.§ 2 bek. h. pontja alapján, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban szerez valaki üzletrészt. Vagy is, ha nem minősül annak - "ingatlan vagyonnal rendelkező társaság: melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több, mint 75 százalék azzal, hogy mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni" - akkor nem terheli vagyonszerzési illeték az üzletrész megszerzését. Sőt még akkor sem áll be az illetékfizetési kötelezettség az ingatlannal rendelkező társaságban szerzett üzletrész után, amennyiben a törvény 18.§ 4/c. bekezdés alapján a megszerzett vagyoni betét értéke nem éri el a 75 %-ot.

Jól értelmezem-e a törvényt?

Másik kérdésem, a mérleg szerinti összes eszközértékben figyelembe nem vehető tételekkel kapcsolatban van. Pénzeszköz, kölcsön követelés, aktív időbeli elhatárolás egyértelmű. A pénzköveteléssel van problémám. Legnagyobb mértékben a vevő követelések szerepelnek a mérlegben és az is egyfajta pénzkövetelés, tehát azt is figyelmen kívül kell hagyni? És még mi tartozik a "pénzkövetelés" fogalmába amire feltétlenül oda kell figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

101/2019.10.17. Nem főállású KATÁS egyéni vállalkozó és a CSED, GYED, GYES kérdés 2019-10-25

Heti 40 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozásban főállásúnak nem minősülő kisadózóként tevékenykedik az illető, aki 2020. március hóban szülni fog.

Munkaviszonyában 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. Onnan jogosult lesz, ha jól gondolom csedre és gyedre.

A csed, gyed ideje alatt folytathatja e alkalmazottal a katás vállalkozását?

Ha igen, akkor erre az időszakra főállású vállalkozóvá válik és havi 50.000 Ft-os kata adó fizet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

102/2019.10.20. Beolvadás számviteli kérdés kérdés 2019-11-12

Egy társaság mérlegadatai alapján a Számv.Tv. 9 §-a szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet. A társaság megvásárolt egy másik - egyszerűsített beszámolót készítő - Kft-t 2019 májusában. 2019. júniusában a társaság elhatározta a megvásárolt Kft. beolvasztását, amelynek határnapjaként 2019. október 31-ét határozta meg. A beolvadás cégbírósági bejegyzése 2019. szeptemberben megtörtént, 2019. október 31-i hatállyal.

A társaságok beolvadási vagyonmérleg-, és vagyonleltár tervezetei a 2018. december 31-i egyszerűsített éves beszámolóik alapján, azok formátumában készültek.

Tudomásunk szerint /Szt 141 § (3)/

  • a beolvadó cégnek 2019.10.31-i állapot szerint el kell készítenie az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a végleges vagyonmérlegét, és vagyonleltárát, valamint a Számviteli Törvény szerinti záró beszámolóját /Szt. 141 § (3)/, és azt az átalakulás napjától számított 90 napon belül közzé kell tenni, valamint a 1971-es évközi megszűnő bevallást is el kell készíteni, és az Adóhatósághoz be kell nyújtani.
  • a beolvasztó cégnek a 2019.10.31-i állapot szerint el kell készíteni a végleges vagyonmérlegét, vagyonleltárát. A beolvadással létrejövő társaságnál közzétételi kötelezettség nincs, a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt a jogi szolgáltatást végző ügyvéd küldi meg a cégbíróságnak a beolvadás könyvvizsgálatát végző független könyvvizsgáló záradékolásával.

Kérdés:

  • Az október 31-i fordulónappal készítendő vagyonmérlegek elkészíthetők-e egyszerűsített éves beszámoló formátumában? (Kérdésünk amiatt vetődött fel, mivel a májusi megvásárlást követően a beolvasztó cég anyavállalattá vált, bár a beolvadás kapcsán ez a jogviszony véleményünk szerint meg is szűnt)
  • Mindkét cég rendelkezett választott könyvvizsgálóval, de az átalakulás könyvvizsgálatát független könyvvizsgáló végezte, ill. végzi. A beolvadó/megszűnő cégnél a záró számviteli beszámolót az állandó könyvvizsgálónak ellenőriznie kell-e, ill. az állandó könyvvizsgáló felé – a beolvadás tényéről szóló tájékoztatási kötelezettségen felül – merül e fel adatszolgáltatási, ill. rendelkezésre állási kötelezettsége a társaságnak? (azaz kell e könyvvizsgálatot végeznie az állandó könyvvizsgálónak a beolvadás napjára?)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

103/2019.11.05 Eredmény tartalékból emelt jegyzett tőke SZJA és illeték fizetési kötelezettsége átadás esetén kérdés 2019-11-12

Adott egy Kft 50-50%-os tulajdoni hányaddal, férj-feleség. A férj kilépne a cégből és egyszemélyessé alakulna ezáltal a Kft,, viszont 2017 márciusában 500 e ft-ról 3 m ft-ra emelték a jegyzett tőkét eredménytartalékból. Be is jelentettem a 71-es nyomtatványon férj-feleség 1.250-1.250 e ft-ot mint eredménytartalékból megemelt jegyzett tőkéről szóló adatszolgáltatást. Kérdésem a következő:

  1. Férj a ráeső eredménytartalékból emelt jegyzett tőke rész, vagyis az 1.250 e ft után meg kell-e fizenie a SZJa-t, mint vállalkozásból kivont jövedelem, vagy ebben az esetben alkalmazni lehet az SZJA tv. 1.számú mellékletének a 7.2. szakaszát (ha ajándékoz névértéken). Ebben az esetben a feleség „megörökli” a 2.500 e ft után az adófizetési kötelezettséget is ha majd később értékesíti az üzletrészt vagy megszűnik a cég.
  2. Illeték szempontjából van-e ez esetben fizetési kötelezettség?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

104/2019.11.10. energiahatékonysági beruházás adókedvezményének elszámolása társasági adóban kérdés 2019-12-04

Cégünk energiahatékonysági célt szolgáló beruházást hajt végre, melyet 2019-ben üzembe is helyez.

Az adókedvezmény igénybevételéhez a feltételek fenállnak. / hatósági igazolás stb/ A 2019 évi társasági adó fizetési kötelezettség fedezetet nyujt a teljes kedvezmény igénybevételéhez.

Az a kérdésem, hogy ebben az esetben az adókedvezmény teljes összegét igénybe vehetem-e 2019-es adóévben, vagy csak 6 év alatt vehető igénybe?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

105/2019.11.12. Három szereplős láncértékesítés számlázása kérdés 2020-03-25

A társaság ügyvezetője az elmúlt hónapban keresett meg a társaság könyvelésével. Az iratanyag átnézésekor az alábbi ügylettel kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.

Az ügylet a szereplők között úgy játszódik le, hogy ugyanazt az árut egy Szaudi Arábiai cég értékesíti egy Bahraini cégnek, a Bahraini cég értékesíti egy magyar cégnek, miközben az áru Magyarországról Szaudi Arábiába érkezik. A fuvart a magyar cég intézi. (erről készült is megállapodás)

Ha jól gondolom, akkor ez egy háromszereplős láncértékesítésnek minősül az áfa tv. 86.§-a alapján, és a számlázás a magyar és a Bahraini cég között pedig Közösségen kívüli értékesítésnek minősül az áfa törvény 98.-a alapján. A problémám, hogy az ügyvezető azonban a számlát a Szaudi Arábiai cégnek állította ki és ezen számla alapján került vámoltatásra és kiszállításra a termék (az elmondása szerint a vámoltatás miatt kellett kiállítania, hogy a termék Szaudi Arábiába menjen). Az ügyvezető azonban a Bahraini cég felé nem állított ki számlát helytelenül.

Érdeklődni szeretnék, hogy utólag állítsa ki a számlát a Bahraini cégnek? A Szaudi Arábiai cégnek kiszámlázott számlával mit tehetek (ez lett lejelentve a vámosokhoz). És ezt a könyvekbe hogyan lehetne összevezetni, hogy jó legyen?

*Korrekció

Ez egy olyan háromszereplős láncértékesítésről szól, ahol a számlázás az alábbi: magyar cég (HU)-bahreini cég (BH) - szaudi cég (SA). Az áru pedig Magyarországról Szaud-Arábiába szállítják.

A BH cég XY led lámpát rendelt a magyar cégtől. A magyar cég a közösség területéről (döntő többségében Németországból) szerzi be a led lámpákhoz az alapanyagot, és a magyar cég telephelyén összeszerelik, majd ezt a terméket viszik ki Szaud-Arábiába. A fuvart a magyar cég szervezi. A törvényi hivatkozást is elírtam, mert nem 86.§ szerettem volna, hanem 26.§-ot.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

106/2019.11.12. könyvvezetési forma KATA-ra, KIVA-ra áttérés után kérdés 2019-11-28

1. A Bt-m eddig (2018 végéig) a társasági adó hatálya alá tartozott, most pedig KATA-s társaság lett 2019-től. A BT kettős könyvvezetést készít.

- a társaságot lezártam, beadtam a megszűnésre vonatkozó 1871-s nyomtatványt, ezzel lezártam az évet. Ez után a társaságot lehet-e folytatni a kettős rendszerbe? Ha igen, akkor ugyanúgy könyvelhetem a vevő, a szállító, a bank és a pénztár bizonylatokat, számlákat mint eddig a ta-s időben. Ha nem akkor hogyan? A KATA hatálya alatt csak bevételi nyilvántartás van. Mi lesz azzal a vevővel, akinek a kiállított számlával garanciális javításra visszatartott pénze van, és ezt kettő év múlva fogja kifizetni, amikor már a KATA hatálya alatt van? Milyen könyvelést kell vezetni?

2. A másik kérdésem hasonló, de ez kft-re vonatkozik, és KIVA alany szeretne lenni, 2020-tól. Neki lehet-e folytatni a könyvelést, ugyanúgy, mint a társasági hatály alatt, vagy át kell dolgozni a nyitó tételeket.

A könyvelő programon a TEN-SOFT által készített program. Szerintem nagyon jó.

Ne tessék kinevetni: egyik könyvelő azt mondja, hogy mindenképpen folytatni kell úgy ahogyan eddig csináltam (mint ta.alany)
a másik azt mondja, hogy nem. A folytonosság elvét tartva szem előtt, valóban az a logikus, hogy folytatni kell, de a KATA
pedig bevételi nyilvántartás.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

107/2019.11.16. Könyvvizsgáló és a mérlegképes könyvelői kreditpontok kérdés 2020-03-25

Korábban mérlegképes könyvelőként az éves kötelező oktatásokon vettem részt, és gyűjtöttem évente a kötelező kredit pontokat. Az idei évben megszereztem a könyvvizsgáló jogosultságomat (2019. novemberében esküt is tettem) és a MKVK tagjai közé léptem. 

Kérdésem, hogy ezen esetben 2019-re év egy részére vagy  akár az egészre kell-e mérlegképes kredit pontot szereznem? 

Az MKVK előírásai szerint az idei évben már szükséges könyvvizsgálói kreditet is gyűjteni (természetesen nem a teljesét), mivel tag lettem 2019-ben, viszont nem vagyok tisztában azzal, hogy mérlegképes könyvelő kreditet is kell-e szerezek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

108/2019.11.18. Leltárérték megállapítása kérdés 2019-12-04

Ebben az évben vettem át egy céget, amely már régóta működik, A számviteli politikáját eddig egyik könyvelő sem állította össze.

A régi könyvelői a beszámolót alátámasztó leltárt úgy kapták meg, hogy az bruttó eladási áron szerepelt. Azt visszaosztották az áfával és a átlagárréssel és kaptak egy leltárértéket, amely a beszámolóban szerepelt.

Ha egy cég bruttó eladási áron veszi fel a leltárt - elmondásuk alapján az apró termékkör miatt, beazonosíthatatlan a beszerzési ár - van-e szabály arra, hogy hogyan kell a árukészlet leltárértékét meghatározni? A társaság készletnyilvántartást nem vezet, sem értékben sem mennyiségben.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

109/2019.11.26. Befejezetlen felosztása szétváláskor kérdés 2020-03-25

Könyvvizsgálói vagyunk egy olyan részvénytársaságnak, amely két Kft-re való szétválással kívánja továbbfolytatni tevékenységét. A vagyonmérleg tervezet elfogadása már megtörtént, a végleges vagyonmérleget 2020. március 31-i időponttal kívánják elkészíteni. A vagyonfelosztás elveiben alapvetően megegyeztek, de a cég speciális tevékenységéből adódóan vannak még tisztázandó problémák, melyek megoldásához szeretnénk kérni véleményüket. A Zrt az építőiparban működik, de kivitelező szervezettel nem rendelkezik. Két területen tevékenykednek:

  1. fővállalkozások, melyek projektek megvalósítására irányulnak alvállalkozók közreműködésével
  2. beruházások lebonyolítása, közbeszerzési eljárások lefolytatása saját apparátussal

Az átalakulás a két tevékenység szétválasztásával történik. A vagyontárgyak és a munkaerő szétválasztását illetően már megállapodtak. A folyamatban levő munkákat a tevékenységnek megfelelően viszik tovább a létrejövő Kft-k. Gondot a folyamatban levő munkák átalakulás előtt keletkező nyereségtartalmának a megosztása jelenti. 2019. szeptemberben ugyanis három jelentős (milliárdos nagyságrendű) fővállalkozást indítottak, melyek befejezése 2020, illetve 2021. években történik. A cél az, hogy a Zrt időszakában keletkezett eredményből még minden részvényes arányosan részesedjen.

A befejezetlen termelés értékelése jelenleg a két tevékenységi körben eltérő módszerrel történik. A felmerülő közvetlen költségeket utókalkuláció keretében munkaszámonként gyűjtik.

Jelenleg a fővállalkozások esetében a befejezetlen termelés értékelésének alapja az időszak végén projektenként felvett állományi leltár. A felmerült közvetlen költséget a kiszámlázott és az állományi-leltár szerinti teljesítmény arányában osztják meg a befejezett és a befejezetlen termelés között.

A többi tevékenységek esetében a felmerült termelési napok alapján történik a költségmegosztás a befejezett és befejezetlen termelés között. Az utolsó számlakibocsátást követően felmerült termelési napokra jutó közvetlen költség képezi a befejezetlen termelés értékét. Itt közvetlen költségként elsősorban a vonatkozó munkabérek és annak közterhei az utazási költségek és a munkákhoz kapcsolódó esetleges egyéb közvetlen költségek kerülnek figyelembevételre.

A 2019. év végi befejezetlen értékelés még a jelenleg érvényes számviteli szabályok szerint történik, ha ezt az értékelési elvet alkalmazzák a szétválási vagyonmérleg elkészítése során (ami elvileg lehetséges, hiszen a projektek 2019-ben indultak), akkor a befejezetlen termelés közvetlen önköltségen fog szerepelni a szétválás előtti mérlegben és a végleges vagyonmérlegben, így annak nyereségtartalma a szétválás után az egyik Kft-ben fog realizálódni. Ha a 2020. január 1-től érvényes szabályok szerint járnak el, akkor igazságosabb lesz a vagyon szétosztása.

Az új szabályok szerinti értékelést a fővállalkozásoknál oly módon képzelik, hogy a szétválás időpontjában felmérik a projektenkénti tényleges teljesítmény (tényleges teljesítési fok) szerződés szerinti értékét, és ebből a még nem számlázott bevételt, aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetik a záró beszámolóban (és a végleges vagyonmérlegben), a ténylegesen felmerült költségekkel szemben. Így a ténylegesen elvégzett teljesítmény nyereségtartalma a szétválást megalapozó évközi beszámolóban elszámolásra kerül.

Felmerült a kérdés, hogy az egyéb tevékenységek (beruházás-lebonyolítás, közbeszerzési eljárások lefolytatása) esetében 2020-tól kötelező lesz-e az új szabályok szerinti árbevétel elszámolás, ha nem akkor ezeknél a szerződéseknél lehetőség lesz-e a befejezetlen termelés jelenlegi szabályok szerinti értékelésére? Ezek a megbízások is egyedi szerződéseken alapulnak, melyeknél lehetőség van részszámlázásra, de végszámlák benyújtására a létesítmények műszaki átadása, illetve az eredményes közbeszerzési eljárás lezárása után van lehetőség.

Az előbbiekben jelzett egyéb tevékenységek elszámolásával kapcsolatosan a probléma kettős.

  1. Első kérdésünk az, hogy 2020-tól a fentiekben felsorolt egyéb tevékenységekre is vonatkoztatni kell-e a teljesítési fok szerinti árbevétel elszámolás kötelezettségét, vagy ezen a területen továbbra is alkalmazható-e a jelenlegi módszer?
  2. Második kérdésünk, akkor vetődik fel, ha a teljesítési fok szerinti árbevétel elszámolás a felsorolt egyéb tevékenységekre is vonatkozik, milyen módszer fogadható el a tényleges teljesítési fok meghatározására. Lehetséges-e a megállapított teljesítési fok megrendelővel történő igazoltatása?

A Zrt úgy ítéli meg, hogy az árbevétel elszámolás új módszere nagyban elősegítené az igazságos vagyon-megosztást a szétválás során, ezért kérjük az Önök véleményét a feltett kérdésekkel kapcsolatban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

110/2019.11.26. Adóhivatal bevallás megőrzési kötelezettsége kérdés 2019-12-04

2006 évtől evás Bt (bevétel nyilvántartást vezet) végelszámolást szeretne indítani. Az adó törvény és számviteli törvény által előírt bizonylatmegőrzési határidőkön túl vagyunk, mindemellett 2005-ben még papír alapon kerültek benyújtásra a bevallások. Tovább rontja a helyzetet, hogy a bt pályafutása alatt több könyvelő is végezte a munkát.

Kérdés: az adóhivatal visszamenőleg meddig őrzi meg a bevallásokat, bevallás adatokat?

Rájuk is az általános adó és bizonylat megőrzési szabályok vonatkoznak vagy náluk speciális szabályok vannak? Rendelkezésükre állnak-e még a tizenéves adatok, tudunk-e tőlük információkat kérni adott bevallás adatai vonatkozásában? (Konkrétan az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítására vonatkozóan volna szükség adatokra.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

111/2019.11.26. Kiválás számviteli elszámolása és társasági adó vonzata kérdés 2019-12-17

Egy kiválás számviteli elszámolásával és annak társasági adó vonzatával kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz:

Az „A” Zrt anyavállat, 100 %-ban tulajdonosa a „B” Kft leányvállalatnak. A cégbíróságra benyújtott átalakulási iratok szerint kedvezményezett átalakulással „B” leányból kiválással létrejött „C” leányvállalat, 3 m Ft-os jegyzett tőkével. A kiválás során „B” leányvállalat az erdménytartalékából és az elszámolási betétszámlájáról történt utalással jött létre az új „C” leányvállalat, melynek 100 %-os tulajdonosa az „A” Zrt anyavállalat.

Az „A” Zrt anyavállalatnál a 17. Tartós részesedések között és a 97. Pénzügyi műveletek bevételével szemben könyveltük le a kiválással szerzett tulajdoni részesedést.

Kérdésünk:

  1. Helyes-e az elszámolás az „A” anyavállalatnál?
  2. Kedvezményezett átalakulásnak minősül-e ez a kiválás? Az „A” anyavállalatnál társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető-e a 3 m Ft, ami a pénzügyi bevételek között került elszámolásra?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

112/2019.10.29. Édenred utalvány kérdés 2019-12-17

Az alábbiakban ismertetett adózási ügyben szeretnék szakmai iránymutatást kérni:

Eddig 2018 év végéig Mezőgazdasági szövetkezet tagjainak szoktunk a közösségi alap terhére étkezési utalványt juttatni Erzsébet utalvány formájában.

Kérdésem, hogy a 2019.évi törvényi változásokat figyelembe véve Édenred élelmiszer utalványt lehetne-e juttatni az alábbi adózási formában? Juttatási forma Édenred utalvány kizárólag élelmiszerre és kész étel fogyasztásra szóló utalvány 400 000 ft /fő

Béren kívüli:

SZJA törvény71 § (2) b. pontja a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adó évben nem pénzben juttatott-egyébként adóköteles –jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

Ha juttatunk pl.400 000 ft /fő utalványt 149 000 ft minimálbér 50 százaléka 74 500 ft adózik 15 % szja 11 175, 17,5 % szochó 13 038 ft. Ezek a kifizetőt terhelik.

A maradék 325 500 ft adózhat-e  egyes meghatározott juttatásként?

Egyes meghatározott juttatásnak minősül 70 § (7) d. pontja szerint:
a 71 § (2) bekezdés b) pontja szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghatározó része
325 500 *1,18=384 090 * 15 % Szja 57 614 ft 384 090*17,5% Szochó 67 216 ft

Ha ez nem működik akkor milyen adózás vonatkozna a fenti esetre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

113/2019.12.01. Egyéni vállalkozó egyszemélyes KFT-vé alakulás kérdései kérdés 2019-12-17

Egy egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft-vé kíván átalakulni. Az egyéni vállalkozásában a megszűnés szabályait kell alkalmazni? Konkrétan: el kell számolni a bevételeket a kibocsátott vevői számlák után (ami még nem folyt be) és el kell számolni költségként a szállítói számlákat (amik még nem kerültek kifizetésre)? Ez estben mit jelent hogy az adót 3 év alatt lehet megfizetni?

A vevői számlák után az áfát meg kell fizetni (45 napos haladék érvényét veszti?) vagy azt majd a Kft első áfabevallásában kell bevallani és akkor válik azonnal esedékessé?

Azon készlet értéke, amely korábban költségként elszámolásra került, bekerül a Kft-be vagyoni hozzájárulásként (jegyzett tőke apport részeként) bevételként el kell számolni? (Ez lenne a logikus, mivel a Kft-ben majd a készlet értéke átvezetésre kerülhet a 8-as főkönyvre ha jól gondolom). A tárgyi eszközök nettó értéke viszont nem logikus hogy költségként elszámolásra kerüljön, mivel ha a Kft-be apportként kerül be, akkor ott lesz rá elszámolva az écs.

Úgy tudom ezen eszközök és készlet után (amely vagyoni hozzájárulás lesz a Kft-ben) az áfát viszont nem kell megfizetni? Helyes ez az olvasatom?

Valamint az egyéni vállalkozás pénztár és bankszámla egyenleg értékének át kell-e teljes egészében kerülni a Kft-be, vagy eldöntheti a vállalkozó, hogy mennyit bocsát abból a vállalkozás rendelkezésére? Mivel úgy tudom a pénztár értéke adózott jövedelem, csak a likviditás megőrzése érdekében az előző könyvelő által az évek hosszú során nem került mindig kikönyvelésre a pénztárból.

Ezek után pedig a Kft-be bevitt minden követelés és kötelezettség beleszámít a jegyzett tőke megállapításába: tárgyi eszköz+készlet+követelések-kötelezettségek?

Kérném részletezzék számomra ezt az új lehetőséget.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

114/2019.12.02. KAT-s, ÁFa-s egyéni vállalkozó szolgáltatási tevékenysége Romániában és az ÁFA kérdés 2019-12-17

Közösségi adószámmal rendelkező, Áfá-s, KATA-s egyéni vállalkozó természettudományi kutatási tevékenységet is végez.  Jelen esetben  a Román Víz Nemzeti Igazgatóság  részére végez elemzést a romániai tavak vízminőségéről. A tavak vízminőségi adatait Romániából emailben küldték meg.  A kért elemzésekről jelentést , összehasonlító adatbázist készít és ezt a közösségi adószámmal rendelkező Intézetnek emailben  küldi meg.  A  számlát román leiben vagy Euróban kéri az intézet.

Kérdésem: Közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnak minősül-e a fentiekben leírt gazdasági esemény? Készíthet-e adómentes devizás számlát róla az egyéni vállalkozó és milyen megjegyzéssel? /"fordított adózás, Az áfa fizetésére a vevő  adóalany kötelezett, vagy az Áfa törvény 107§. szerint  adómentes megjegyzés szerepeljen?  Fel kell-e tüntetni a számlán az adott deviza kiállításkori deviza árfolyamát?

Milyen hitelt érdemlő módon kell bizonyítani, hogy az elkészült adatbázis elhagyta az országot? Elegendő-e a teljesítési igazolás és a kifizetést igazoló banki kivonat?

Nevezett egyéni vállalkozó KATÁ-s, ezért további kérdésem, hogy a gazdasági eseményről   mely negyedévben készüljön a NAV felé az A60 összesítő nyilatkozat? A számla kiállítás tehát 2019.IV.n.év, vagy ha esetleg a pénz csak 2020. januárban érkezik, akkor 2020.I.n.év? KATA törvény szerint a bevétel a pénz megérkezéskor keletkezik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

115/2019.12.08. Kontírozás feltüntetése a számlán kérdés 2020-03-25

A számviteli törvény 167.§ (7) bekezdése szerint nem kötelező a kontírozás és a rögzítés időpontját magán a bizonylaton feltüntetni, de az fizikailag vagy logikailag egyértelmű és módosítást kizáró módon kell hozzárendelni. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.

Kérdésem az lenne, hogy pontosan mit jelent ez:

  • a mai elektronikus számlabefogadások,
  • utólagos kontírozások a programban (postázó rögzíti a számlákat, de a kontírozást már könyvelő végzi, aki a számlát nem veszi újból kezébe),
  • vagy csak olyan program esetén, ahol pl.: a szállítókhoz hozzá vannak rendelve a szokásos termékek, netán áfa kulcsok is, és ez alapján a tételek "automatikusan" kerülnek könyvelésre.

Logikai hozzárendelés egy utólag kinyomtatott lista, valamilyen hivatkozások (szállító neve, számla száma, összeg, stb.) és kontírszámok megjelölésével? Vagy a könyvelő programban, vállalatirányítási rendszerben történő hozzáférésének szabályzata, a kontírozás menetének leirata?

Ma már egyre elterjedtebb, hogy a számlák vagy digitalizáció útján kerülnek a könyvelő programokba, vagy a számla rögzítése és kontírozása teljesen elkülönül egymástól. Arról nem is beszélve, ha a kontírszámot javítani kell, az a programban történik, a számla - több hónappal előbbi anyagból való kikeresése - már nem valósul meg, átkontírozása nem történik meg, főleg, ha a számla
már régen visszakerült az ügyfélhez, vagy fizikailag más helyen található.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

116/2019.12.16. Bevételi nyilvántartást vezető Bt. számviteli törvény hatálya alá megy át, hogyan kell értékelni a társaság vagyonát a nyitó mérlegben és egy kis ÁFA végelszámolás esetén kérdés 2020-03-25

Bevételi nyilvántartást vezető BT 2020-tól a társasági adó hatálya alá megy át. A vállalkozás vagyona a pénzeszközön kívül egy ingatlan, amit már régen, 20 éve vásároltak, 2,8 millió forintért. A nyitó mérlegbe piaci értéken kell felvenni az eszközöket. Ennek érdekében ingatlan értékbecslő segítségével kerül meghatározásra az aktuális piaci érték, amely várhatóan több, mint tízszer nagyobb lesz, mint az akkori beszerzési érték. Felmerült kérdések:

  • Meghatározható lenne-e nyitó mérleghez a piaci érték értékbecslő nélkül is, vagy mindenképpen szükséges értékbecslő bevonása?
  • A beszerzési ár és a piaci érték közti különbözet a nyitó mérlegben az értékhelyesbítés, vagy az eredménytartalék soron szerepeltetendő?
  • Amennyiben értékhelyesbítésként kell kimutatni, elkerülhető-e, hogy minden éven értékbecslést kelljen csináltatni a cégnek? Hiszen most csupán az adózási, könyvvezetési mód változása miatt válik szükségessé a piaci értéken történő értékelés kötelezettsége.
  • A nyitó mérleg könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatása független könyvvizsgálóval kell hogy megtörténjen, vagy mivel a jogszabály csak könyvvizsgálót ír, ezt akár a cég könyvelője, - aki könyvvizsgáló is egyben –ellenjegyezheti?
  • Amennyiben a cég a közeljövőben végelszámolás mellett dönt, akkor a vállalkozásból kivont vagyon meghatározásánál a felértékelt ingatlan értékkel kell számolni?
  • Vállalkozásból kivont vagyon között szereplő ingatlannal kapcsolatban keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség? A cég alanyi adómentes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!