Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete
Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

64/2020 Tőketartalék és jegyzett tőke emelése, csökkentése, adózási kérdések.

A számviteli törvény 40. §-a (1) bekezdésének előírása szerint jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

  1. a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy
  2. a számviteli törvény 21. §-a szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)
    kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

Így a kérdésben bemutatott számok alapján a kft tud jegyzett tőkét emelni tőketartalékból, a teljes tőketartalék 30 millió Ft-os összegét jegyzett tőke emelésére fordíthatja, mert emelés után is a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke meg fogja haladni a megemelt jegyzett tőke összegét.

A kft tagjának üzletrészét a kft visszavásárolta. A kft tőketartaléka a cég saját tőketartaléka, a tag üzletrészének visszavásárlásával a tagnak jogilag már semmi köze a kft-hez, így annak a saját tőke elemeihez sem. Ezért nem értelmezhető, hogy a „kilépett” tag a tőketartalékról lemondjon.
A kft a jelenlegi tőkeszerkezet alapján csökkentheti tőkekivonással a jegyzett tőkéjét.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:309. §-a (6) bekezdésének előírása szerint az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni. Ugyanakkor kft esetén arra vonatkozóan a Ptk. nem tartalmaz tételes előírást, hogy a kft tagjának járó összeget hogyan kell meghatározni a tőkekivonás során.

A számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja előírása azonban egyértelműen rendelkezik arról, hogy a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalékot és eredménytartalékot (adózott eredményt) is figyelembe kell venni a tőkekivonás során, ettől eltérni nem lehet. Ezen szabályból azonban az is következik, hogy a lekötött tartalék tőkekivonás esetében nem lehet az elszámolás része.

A kérdésből nem derül ki, hogy a kft jogi személy tulajdonosánál mekkora a részesedés könyv szerinti értéke, illetve az sem, hogy azt a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök között tartja-e nyilván, így a kérdés általában válaszolható meg. A számviteli törvény 84. §-a (2) bekezdés f) pontjának és 85.§-a (1) bekezdés f) pontjának az előírása alapján a tulajdonosnál (a tagnál) a Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több (a veszteséget pedig Részesedésekből származó veszteségként, árfolyamveszteségként kell elszámolni).

Amennyiben a részesedést a tag a forgóeszközök között mutatja ki, akkor a tőleszállítás eredményét előjelétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni [számviteli törvény 84. §-a (7) bekezdésének v) pontja és 85. §-a (3) bekezdésének v) pontja]. Így a tőkekivonás a jogi személy eredményét és társasági adóalapját érinteni fogja.