26/2021 törlesztési moratórium könyvelése

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 9. §-a (1) bekezdésének előírása - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség teljesítésére ad fizetési haladékot.

A kamatráfordítások elszámolásánál figyelembe kell venni a számviteli törvény 15. §-ának (7) bekezdésének előírását, mely szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).

A számviteli törvény 85. §-a (2) bekezdésének előírása szerint Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni – függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni – a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével.

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírása így a fizetendő kamatok elszámolásában nem tesz különbséget abban, hogy a kölcsön a hosszú vagy a rövidlejáratú kötelezettségek között van.

A számviteli törvény 44. §-a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel.

Így a fizetendő kamatot addig kell a passzív időbeli elhatárolások között szerepeltetni, míg az a hitel- és kölcsönszerződés szerint nem esedékes. Ha kamatfizetés a szerződés szerint esedékessé vált, akkor azt – a számviteli törvény 43. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján – az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

A törvény a kamat megfizetésére adott haladékot. Az összemérés elve alapján a 2020-as üzleti évet terhelő kamatot – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – el kell számolni kamatráfordításként, az a 2020-as üzleti évet terheli, függetlenül annak pénzügyi teljesítésétől. A fizetési haladéktól függetlenül amennyiben a kamat a korábban megkötött hitel- vagy kölcsönszerződés alapján 2020-ban esedékessé vált mérlegfordulónapig, akkor azt a kamatráfordításokkal szemben egyéb rövid lejáratú kötelezettségként ki kell mutatni 2020-as üzleti évben. Amennyiben a szerződés szerint nem vált esedékessé mérlegfordulónapig a 2020-at terhelő kamat, akkor azt kamatráfordításként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni.

Ezen túlmenően 2020-ban a hosszú lejáratú kötelezettségekből át kell sorolni rövid lejáratúba a 2021-ben esedékes törlesztő részleteket is.