43/2021 Gyet melletti Egyéni vállalkozás

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató személy főállású vállalkozónak minősül, bár ez a kifejezés inkább a köznyelvben terjedt el, mert a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) ilyen kifejezést nem használ.

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a biztosított egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivétből, míg átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelméből fizeti meg a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Azaz a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapból járulékot.

Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt. Azaz a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt nem kell megfizetni az ún. minimális alap után a szociális hozzájárulási adót.

Megjegyzés: Ha az egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. A leírt esetben tehát nincs szakképzési hozzájárulás fizetés.

Osztalék: Többek között az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §] kapcsán az érvényesül, hogy a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 2018. évi LII. törvény 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (azaz 3 864 000 Ft-ot). A felső határnál az szja alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Ha például a vállalkozó szja alapot képező jövedelme elérte vagy meghaladta a fenti felső határt, akkor adott évben már nem kell fizetni az osztalék kapcsán szociális hozzájárulási adót.