Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete
Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

44/2021 Egyéni vállalkozó átalakulása Kft-vé

1.) kérdés

A leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként a kft. tulajdonába adott eszköz

  • alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,
  • értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül. Szja tv. 49/A.§ (4)a)

A volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásoknak a kft. által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják a kft. tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését). Szja tv 49/A. § (4) c)

Az Szja tv. egyéni vállalkozóból egyéni céggé alakuláshoz kapcsolódó meghatározott rendelkezéseket szükséges alkalmazni ebben az esetben is. A föntiek alapján az egyéni vállalkozó számolja el bevételként a követelést.

2.) kérdés

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Számv. tv. 2/A. § (4a)

Tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készíteni. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken ............... kell figyelembe venni. Számv. tv. 2/A. § (4)

Vagyis a nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken vesszük föl, ebből nyitunk. Igen, a bekerülési érték után, figyelembe véve a maradványértéket, ha szükséges.

Társasági adó szempontjából a Tao tv. 1. sz. mellékletben találjuk meg az écs. leírás szabályait.

Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától (ideértve jogutód esetén a jogelődtől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogelőd által már üzembe helyezett eszköznél az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.

Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg.

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.

..........

3.) kérdés

Tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készíteni. A nyitó mérlegbe ..........a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. Számv. tv. 2/A. § (4)

A Számv tv szerinti saját tőke, így mindenképpen kelleni fog az alapítói okirat szerinti jegyzett tőke (figyelembe véve a minimum tőkeszükségletet), ha marad ezen felül az eszközök és kötelezettségek különbözetéből, az is lehet jegyzett tőke, vagy lehet pl. tőketartalék.

A tőketartalék növekedéseként kimutatandó a Számv tv alapján:

  1. részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
  2. az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
  3. a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
  4. a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,
  5. a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
  6. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett
    eszközök értékét.

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

  1. a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,
  2. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,
  3. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét,
  4. a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
  5. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök,
    eszközök értékét.

Vagyis elvileg nem marad ott örökre, de nagyon meg kell tervezni, hogy tőketartalékba helyez-e vagyonelemet. Felhívom a figyelmet a tőketartalék csökkenésében a c) pontra!

Felvetésére válaszolva, azért nincsenek részletek, mert minden egyes eset más és más sajátossággal bír, így az adott eset összes körülményeinek figyelembevételével lehet - a jogszabályi környezet alapján adott tájékoztatáson kívüli - átfogó válaszokat nyújtani.