55/2021 MLM rendszer SZJA és Járulék

A feltett kérdésekre konkrét választ adni az adott ügylet teljes körű ismeretében lehetséges. Látszólag egyszerű kérdéséhez számtalan variáció kapcsolódhat. Javasolom az adóhatóság véleményét is kikérni a konkrét ügyletéről.

Létezik egy tájékoztató az adóhatóság honlapján, melynek címe: "Tájékoztató a forgalmazóként jutalékban részesülő, jövedelmet szerző adózók bevallási kötelezettségéről".

A kérdésével kapcsolatban az alábbiakról tudom tájékoztatni: Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján adómentes a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott

• árengedmény,
• visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték;

Vagyis például adómentes lehet a juttatás, ha az előzőeknek megfelelően kapja a magánszemély.

Magánszemélyként az Szja törvény hatálya alá tartozik, akkor az Szja tv. 9. § (2) bekezdése szerint a bevétel megszerzésének időpontja:

1. pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);
2. dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy – ha ez a korábbi időpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;
3. igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja;
4. forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;
5. elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt;
6. a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében (ideértve különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulást, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adományt) a kiadás teljesítésének napja;
7. az a.–f. pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

Ha a Katv. törvény hatálya alá tartozik, akkor a Katv. 2. § alapján a bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában

1.  pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
2. igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;
3. jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
4. elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
5. az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

Az Áfa tv 37. § (1) bekezdése alapján az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Az általános forgalmi adó törvény 193. § (1) bekezdése szerint az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében, vagyis általános szabályok szerint mentesen számláz Áfa területi hatályán kívüli megjegyzéssel. Igen, kapcsolódik hozzá bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség is.

Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el, kivételekkel (lásd Áfa tv. 195. §). A 3 millió Ft-ot meghaladó jövedelem után meg kell fizetni a tételes adón kívül a 40 %-os adót is.

Az adóhivatal által kiadott tájékoztató alapján: „Az MLM-rendszerben működő társaságokkal szerződésben álló forgalmazó/disztribútor magánszemélyek ezen tevékenységből származó jövedelme Magyarországon adóköteles jövedelemnek minősül, így azt az éves személyi jövedelemadó bevallásban adóköteles jövedelemként kell szerepeltetni. Az adókötelezettséget befolyásolja, hogy azt a forgalmazó/disztribútor magánszemély milyen formában folytatta, és milyen jogcímen szerzett jövedelmet. Így abban az esetben, ha

• adószámos magánszemélyként végezte a tevékenységet, akkor jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként visel adóterhet,
• egyéb jövedelme keletkezett, akkor az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia,
• egyéni vállalkozóként folytatta a tevékenységet, akkor a megszerzett jövedelme után egyéni vállalkozóként kell teljesítenie az adókötelezettséget a választott adózási mód szabályai szerint.”

A fenti személyi jövedelemadó előleget képező jövedelem kapcsán a 15,5 % szociális hozzájárulási adót a következőképpen kell megfizetni:

Ha az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, a szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett személy a kifizető (ideértve a külföldi kifizetőt). Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.

Amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető. Amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani, akkor az adófizetésre kötelezett a természetes személy.