43/2023 Alapítvány magánszemélytől kapott ingatlan visszaajándékozása

Az ajándékozásról

Mindenek előtt fontos megismerni az ingatlanajándékozás természetét: mit jelent pontosan, és mivel jár, ha valaki elajándékoz egy ingatlant?

A Ptk. szerint ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozó ingatlan-tulajdonjogának és birtokának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig az ingatlan átvételére köteles. Az ajándékozás tehát ingyenes jogügylet. Ingatlanajándékozási szerződést az ajándékozó és a megajándékozott írásban, közjegyzői okiratba foglalva vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban köthet.

Visszavehető az elajándékozott ingatlan?

Előfordul, hogy személyes konfliktus vagy valamilyen váratlan, rossz élethelyzet miatt az ajándékozó vissza szeretné kapni korábban elajándékozott ingatlanát.

Lehetőségeit az árnyalja, hogy mikor, az ajándékozás teljesítése előtt vagy után merült-e fel az igénye, illetve hogy mi okból szeretné visszakapni házát vagy lakását.

• Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Ha az ajándékozás már megtörtént, az ingatlan visszakövetelésére ebben az esetben is van lehetőség. Ilyenkor lényeges szempont a két fél anyagi helyzete, teljesült-e az ajándékozáskor remélt feltétel, illetve az is, hogy a megajándékozott elkövetett-e valamilyen súlyos jogsértést az ajándékozó ellen.

• Az ajándékozó visszakövetelheti az ingatlant, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Jó tudni, hogy a megajándékozott nem köteles az ingatlan visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ingatlant, vagy követelheti az ingatlan helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ingatlant adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ilyen esetről beszélhetünk például, ha a szülők a friss házasoknak egy lakást ajándékoznak azzal a feltevéssel, hogy a házasság tartós lesz, és a pár ott fogja nevelni gyermekeit, viszont a házaspár már az esküvőt követő néhány hónapon belül elválik.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ingatlant akkor is, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést (például bűncselekményt) követ el. Az ajándékozó ebben az esetben követelheti az ajándék helyébe lépett értéket is, ha az ingatlan már nincs a megajándékozott tulajdonában. Az ajándékozó az ajándék visszakövetelésére vonatkozó igényét peres eljárásban tudja érvényesíteni az általános elévülési időn (5 éven) belül.

Mikor nem lehet visszakövetelni az ajándékozott ingatlant?

Azzal is érdemes tisztában lenni, mikor nem élhet az ajándékozó az ingatlan visszakérésével:

• Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ingatlan vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

Tehát a 4 éve írásban kötött ajándékozási szerződést kell ügyvéd előtt érvényteleníteni, azaz a megajándékozó visszaveszi a korábban a megajándézott Alapítványnak ajándékba adott ingatlanát. Ilyenkor a korábbi jogügylet előtti, eredeti állapotot állítják helyre a felek.

Ezt nem kell kiszámlázza az Alapítvány, hanem az ajándékozási szerződést érvénytelenítő ügyvédi okirat alapján kell az ingatlan könyv szerinti értékét kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben.