69/2023 hibás teljesítés, kártalanítás vagy kártérítés

A Ptk. előírásai alapján a jogszerűtlen magatartás esetén kártérítési kötelezettség, míg jogszerű magatartás esetén kártalanítási kötelezettség merül fel. A kérdésben szereplő esetben szerintem jogszerűtlen magatartás volt, így kártérítésről van szó.

A számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdésének b) pontjának az előírása alapján a kártérítéssel, kártalanítással kapcsolatosan kapott azon bevételeket rendeli az üzleti évben egyéb bevételként elszámolni, amelyek a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódnak, és azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján az egyéb bevételkénti elszámolásnak azonban nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik. Így például, ha a járó kártérítést, kártalanítást úgy rendezik, hogy azt a vállalkozás más jogcímen fennálló kötelezettségébe számítják be (kompenzálnak), akkor a beszámítás alapján a kártérítés, kártalanítás összegét egyéb bevételként el kell számolni.

A hibás teljesítés miatt felmerült költségek továbbszámlázása nem értelmezhető, mert a hibásan teljesítő fél semmilyen szolgáltatást nem rendelt meg. A kártérítés Áfa tv. szempontjából sem minősül ellenértéknek, a számviteli törvény és az Áfa tv. előírása alapján nem számlázandó.

A kártérítés számvitel elszámolási bizonylata a felek között létrejött kártérítési fizetési kötelezettségről szóló megállapodás.