014/2024 Előadó tevékenység magyar állampolgár aki Kanadában él
Biztosítási jogviszony kapcsán a következő választ adom:
2003. évi LXIX. törvény rendelkezik a Magyar Köztársaság és Kanada között létrejött szociális biztonsági egyezményről. Az egyezmény alapján „az a személy, aki kereső tevékenységet folytat az egyik Szerződő Fél területén, e tevékenység tekintetében csak az adott Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik.” Azaz, a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség – fő szabályként – abban az országban áll fenn, ahol az érintett a keresőtevékenységet folytat.
Az Államkincstár alábbi oldalán az a tájékoztatás olvasható, hogy a fenti egyezmény a kettős biztosítás lehetőségét kizárja.
A magyar-kanadai szociális biztonságról szóló egyezmény
Mindezek alapján, a megbízó székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez (ezen belül is a nemzetközi ügyekben eljáró területhez) kell fordulni abban a kérdésben, hogy Kanadában fennálló vállalkozói tevékenység alatt melyik országban áll fenn a biztosítási jogviszony akkor, ha Magyarországon a minimálbér 30 százalékát elérő, illetve azt meghaladó (naptári napokra annak harmincad részét elérő vagy meghaladó) járulékalapot képező megbízási díjra jogosult a kérdésben szereplő személy.
Ebben a kérdésben kormányhivatal egészségbiztosítási szerve az egyezmény X. cikke alapján jogosult dönteni.
Ha a magánszemélyt kanadai vállalkozóként magyar gazdasági társaság, vagy más áfaalany szervezet bízza meg az előadóművészeti tevékenység végzésére, akkor áfa szempontjából belföldön teljesített szolgáltatás valósul meg az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján.
Tekintettel arra, hogy vállalkozóként nem rendelkezik Magyarországon székhellyel, vagy telephellyel, ezért az Áfa tv. 140. § b) pontja alapján a fizetendő áfát az áfaalany megbízó köteles megállapítani.
Ennek következtében a magánszemélyt kanadai vállalkozóként Magyarországon áfa fizetési kötelezettség nem terheli.
Továbbá kanadai vállalkozóként Magyarországon semmiféle adófizetési kötelezettség, vagy járulékfizetés nem terheli, mivel Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Amennyiben magánszemélyként köt vele a megbízó szerződést, akkor abból indulok ki, hogy a megbízó a magyar adózási szabályok alapján kifizetőnek minősül (egy gazdálkodó szervezet, vagy más jogi személy szervezet).
A kifizetőnek minősülő megbízó a megbízási szerződésben meghatározott megbízási díjból levonja a magyar törvények szerinti közterheket, s a magánszemély részére a levonásokkal csökkentett összeget fizeti ki.