010/2025 Értékhelyesbítés és könyvvizsgálat

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 57. §-a (3) bekezdésének előírása lehetőséget ad a befektetett eszközök között kimutatott eszközök piaci értékelésére. Az értékelési eljárás bevezetése a számviteli politika ilyen irányú módosításával történhet. Ez az értékelési eljárás mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolónál nem alkalmazható.

A számviteli törvény nem szabályozza, hogy a piaci érték meghatározása hogyan történjen, így a vállalkozásnak a számviteli politikájában kell a piaci értékelés módszerét rögzítenie. A számviteli törvény az egyedi eszközök mérlegkészítéskori piaci értékének meghatározását nem köti szakértői értékbecsléshez. A számviteli törvény 59. §-ának (2) bekezdése azonban kötelezően előírja, hogy az egyedi eszköz piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet (az értékhelyesbítés) megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.  A piaci érték meghatározása például történhet a várható eladási ár, az utánpótlási ár, az összehasonlító árak és egyéb más módszerek alapján is (pl. tartós részesedések esetében a részesedésre jutó saját tőke alapján).

A vállalkozás számviteli politikájában ezen túlmenően rögzíteni kell, hogy ezen értékelési eljárás tekintetében a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetének megállapítása során mit tekint jelentősnek.

A piaci értéken történő értékeléskor (az első alkalommal) a könyv szerinti (nettó) érték és a piaci érték különbözetét értékhelyesbítésként kell kimutatni. A következő üzleti években - minden évben - a mérlegfordulónapi értékelés keretében meg kell állapítani - és dokumentálni is kell - a piaci értéket (de az előbb leírtak alapján nem kötelező szakértőt igénybe venni hozzá). Ezt követően a piaci értéket össze kell vetni az eszköz könyv szerinti értékével, meg kell állapítani a kettő különbözetét.

A számviteli törvény 57-58. §- ainak előírásából következik, hogy a piaci érték megállapítása a mérlegkészítés időpontja szerint érték alapján történik. Így a szakértő által a mérlegkészítés időpontja előtt adott értékelés alapján az értékhelyesbítés a 2024-es üzleti évről készült beszámolóban kimutatható.

A számviteli törvény 3. § (3) bekezdés 2. pontjának az előírása alapján ellenőrzés megállapítása az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ezen előírásból következik, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség elmulasztása nem minősül ellenőrzés megállapításának, így lezárt üzleti évek önrevíziója emiatt nem merül fel.

A számviteli törvény 59. § (1) bekezdésének az előírása alapján a kiegészítő mellékletben be kell mutatni legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését és záró értékét. Ezen túlmenően a kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.