034/2025 Követelés elengedés adózása Zrt.

1.A Zrt.-nél egyéb bevételként kell kimutatnia a hitelező által – osztaléktartozásnak nem minősülő – elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik [Szt. 77. § (3) bekezdés l) pont]. A társasági adóban az elengedett kötelezettség összegével az adózás előtti eredményt nem lehet csökkenteni, így az egyéb bevételként elszámolt elengedett kötelezettség után (pozitív adóalap esetén) a társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az elengedett kötelezettség miatti bevétel elszámolásához a társasági adózásban adóalap-korrekciós tétel alkalmazására nincs lehetőség.

1. Az illeték törvény 2. § (4) bekezdése szerint a követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. A Zrt. belföldön bejegyzett szervezet, ezért alapesetben a követelés elengedése útján szerzett vagyon ajándékozási illeték alá esik. A törvény 17. § (1) bekezdésének n) pontja szerint illetékmentes a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Ennek megfelelően az Ön által említett ügylet nem esik az illetékmentesség alá, hiszen az ajándékozó fél nem gazdálkodó szervezet, hanem magánszemély, így nem minősülhet gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásnak. Ennek megfelelően 18 % ajándékozási illetéket kell fizetnie a Zrt.-nek a követelés elengedése útján szerzett vagyon után.

2. A feltett kérdésben nem szerepel egy fontos információ. Nem írta meg, hogy a Zrt. tartozását mennyiért vette meg a magánszemély. Az szja törvény 28. § (5) bekezdése szerint egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási ellenértékét meghaladó része. Tehát össze kell hasonlítani a követelés vásárlási ellenértékét a ténylegesen kapott bevétellel. Ha a bevétel több, mint a vásárlási ellenérték, akkor egyéb jövedelem keletkezik a magánszemélynél. A jövedelem után szja és szociális hozzájárulási adó kötelezettség is keletkezik. A Zrt. kifizetőnek minősül, így az szja-t a jövedelemből levonja, a szociális hozzájárulási adót pedig a jövedelem után megfizeti. (Szja tv. 46. § (3), és Szocho tv. 3. § (3). Ha a bevétel kevesebb, mint a követelés vásárlására kifizetett összeg, a magánszemélynek nem keletkezik jövedeleme.