Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete
Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

Kérdések és válaszok

Egyesületünk tagjai által feltett kérdésekre szakértőink válaszolnak.

Kérjük szakmai kérdését az mszsze@mszsze.hu e-mail címre küldje meg a Szakértői Bizottság részére.

Szakértői Bizottság által adott válasz a kérdésben megfogalmazott tényadatok alapján készült szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Kérdések listája

Találatok száma: 502


013/2024 Időbeli elhatárolás kérdés 2024-03-26

MInt könyvelő cégnél, nemcsak havi bevételek vannak egyedi megbízások is lehetnek..

Konkrétan a mérleg, kapcsolódó bevallások elkészítése. A befogadó cégnél időbeli elhatárolás (ugyanúgy, mint a könyvvizsgálati díj), de a kiállítónál már tárgyévi bevétel.

Nem határozott idejű, tehát nincs darab időszak. A következő évben szerződünk az előző évi beszámoló elkészítéséről. Mindkét cégnél a köv. év 03.31. a mérleg készítés időpontja.

Teljesítés időpontja: köv. év 05.31.

Amikor elküldi a cég, akkor teljesült az én megbízásom is, így számlázok. DE ez nem időbeli elhatárolás bevételként, hanem tárgyévi bevétel.

Ha jól emlékszem Botka Erika is mondta, hogy itt különválik. Tehát a befogadó cég 48-ra könyveli, de a kiállító nem 39.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

012/2024 Egyesület készpénzt örökölt, hogyan kell elszámolni a kapott pénzt? kérdés 2024-03-26

Egy Egyesület egy magánszemélytől készpénz örökölt. Hogyan kell elszámolni a kapott pénzt.

A Sztv szerint " halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.

Azt is kimondja a SZtv, hogy "a támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47–51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

A pénz bekerülési értékét, illetve a bekerülési érték költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolását nem tudom gazdasági eseményként értelmezni.

Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben is a halasztott bevételkénti nyilvántartásba vétel? Hogyan fog a halasztott bevétel feloldásra sor kerülni, hiszen a pénzeszköz el fog fogyni, de nehezen költhető hozzá költség, vagy ráfordítás. (Külön kell címkézni ebben az esetben, hogy konkrétan ezt a pénz mire fordították?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

011/2024 Hasznosításra ingyenesen átadott eszközök kérdés 2024-03-18

Társaságunk évek óta teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt egy önkormányzat által alapított, kizárólag kulturális tevékenységet végző közalapítványnak. Hasonló kulturális tevékenységet végez egy – szintén ennek az önkormányzatnak a 100%-os tulajdonában álló – nonprofit kft. A közalapítványnak és nonprofit kft-nek évek óta voltak társrendezvényei, közös szervezésű programjai, azonban az általunk könyvelt közalapítvány tevékenysége ez évben a korábbi rendezvényekkel kapcsolatban háttérbe szorult. Ennek lett a következménye, hogy a rendezvényekhez használható tárgyi eszközök egy részét, valamint készletek között nyilvántartott kellékeket, amelyek a közalapítvány tulajdonát képezik, annak könyveiben vannak jelenleg – és kizárólag – nyilvántartva, egy használati megállapodás megkötését követően és ennek keretein belül használatra átadtuk.

A szerződés elnevezése: „együttműködési megállapodás”, benne a szerződő felek „hasznosításra, ingyenes használatra átadott vagyonelemek”-ről rendelkeztek a szerződés szövege szerint, ami – álláspontom szerint – fedi a valóságot.

A tárgyi eszközként és készletként átadott tárgyakkal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy az átadó és/vagy az átvevő könyveiben kell-e és hogyan kimutatni? Továbbá kérdés, hogy akár az átadó vagy az átvevő könyveiben kell-e módosítanunk, helyesbítenünk valamit a korábbi állapothoz képest? Álláspontom szerint, mivel a közalapítvány nem tartozik az Államháztartási törvény hatálya alá, és önmagában a nonprofit Kft sem, így vagyonkezelésbe adás tényállása nem áll fent. Vagy tévedek? Az eszközök, a tárgyak nem véglegesen lettek átadva, a szerződés felmondásával, megszüntetésével az eszközöket vissza kell szolgáltatni a közalapítvány részére.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

010/2024 KIVÁ-ba áttérés időbeli elhatárolás kérdés 2024-03-18

A cég 2024.01.01-vel áttért a KIVA-ba. A T.adó bevallás szerint jogutód nélküli megszűnésnek számít, ezért a 2371-es bevalláson nincs időbeli elhatárolás.

A SZT szerint viszont van, amely továbbra is vonatkozik a cégre, ezért a Cégbíróság felé benyújtaqndó mérlegben van. A T.adó szerint vissza kellene tenni a költségek és bevételek közé tenni az időbeli elhatárolást. Kérdésem, hogy ilyenkor melyik törvény szerint járjak el?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

009/2024 Nagyszülő Gyed, ha az anyuka egyetemista kérdés 2024-03-18

A kismama , aki 2023 júliusában szült jelenleg hallgatói Gyedben részesül, mint orvostan hallgató. Tanulmányait 2024 szeptemberében folytatni kívánja az orvosi egyetemen. A gyermeket egyedül neveli. Gyermekét nem kívánja bölcsődébe adni, igy szóba került, hogy édesanyja venné igénybe a nagyszülői Gyedet( neki jelenleg 40 órás munkaviszonya van).

A feltételekkel kapcsolatban lenne a kérdésem. Az egyik feltétel, hogy a szülő keresőtevékenységet végezzen. Ha a kismama részmunka időben helyezkedne el, hisz az orvosi egyetem mellett nem tud 8 órás munkaviszonyt létesíteni, az megfelel-e a feltételeknek?

Ha a kismama átalányadózó egyéni vállalkozó lenne,( tanuló jogviszonya miatt járulékfizetésre nem kötelezett , illetve , ha a bevétele nem éri el a mentes határt, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincsen), ebben az esetben a nagyszülői Gyedet igényelheti-e a nagymama?

A nagymama oldaláról nézve , ha ő igényli a nagyszülői Gyedet, akkor az igénybejelentést hol kell intézni? A jelenlegi munkahelye nem kifizető hely. A jelenlegi munkahelye továbbra is fennmarad-e és fizetésnélküli szabadságot kell kérnie ? Köteles-e a munkáltató a kérést elfogadni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

008/2024 Megváltozott számlatételek könyvelése a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. számláin kérdés 2024-03-18

A belföldi útdíjak számlázása 2024.01.01-től megváltozott a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. részéről.

Eddig úthasználati díj volt a számlán, amit az egyéb szolgáltatások-hoz könyveltünk és az iparűzési adónál kedvezményként érvényesítettük a megfelelő mértékkel.

Most a számlán 2 féle megnevezés szerepel, megbontva a számla végösszegét:

-Útdíj külső költsége

  • infrastruktúra díj.

Mindkét tétel megfelel úthasználati díjnak- egyéb szolgáltatásnak?

Vagy az infrastrukturális díjat el kell különíteni az útdíjtól az IPA kedvezmény miatt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

007/2024 Tárgyi eszköz garanciális időszak alatti visszaküldése kérdés 2024-03-18

A kérdésem tárgyi eszköz garanciális időszak alatti visszaküldése számviteli elszámolásával kapcsolatos.

Előzőkben kitett gazdasági esemény számviteli elszámolásra vonatkozóan a következő leírást találtam:

‌Egyéb berendezések között nyilvántartott eszköz esetében, visszaküldés napjával:

T 149 K 57 elszámolt értékcsökkenés kivezetése

T 16 K 141 aktivált érték kivezetése

Szállítói visszáru számla alapján:

T 454 K 16 (most az áfa-elszámolásába nem bonyolódnék bele)

‌Szállító csak az eszköz vételárát téríti vissza. Az eszközöz bekerülési értékét növelő szállítási, üzembe helyezési költségek nem térülnek meg.

A kérdésem:

A tárgyévet megelőző évet/ket érintő értékcsökkenési leírás kivezetését is értékcsökkenési leírás csökkentéseként az 57-es számlacsoportban kell elszámolni?

Amennyiben nem, akkor az előző évet/ket érintő értékcsökkenési leírás csökkentését egyéb bevétel jogcímén kell elszámolni?

Amennyiben egyéb bevétel, akkor ún. "különféle egyéb bevétel"?

A felmerült, de meg nem térült üzembe helyezési költségek különféle egyéb ráfordítás címén számolandók el, azaz T 869 K 16?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

005/2024 Céges eletromos autó otthon töltése kérdés 2024-03-18

Kérdésünk a társaság tisztán elektromos autójának üzemanyag elszámolására vonatkozik:

A kft. elektromos cégautóját a tulajdonos otthonról tölti, útnyilvántartást vezet.

  • A dolgozó egy applikációval rögzítené az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján ? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél anyagjellegű költségként számolnánk el.

  • Mindenképp almérő felszerelése szükséges, ami alapján számlázza a társaság felé a fogyasztást? Az almérő felszerelési költsége a társaságnál költségként elszámolható-e? A dolgozó milyen formában érvényesitheti a költséget: adószámot kell-e kiváltania és számlát kiállitani, vagy számviteli bizonylat is elégséges? Év végi SZJA bevallásában szerepeltetnie kell a költségelszámolás lehetőségével? A kiadott igazoláson a társaságnak is fel kell-e tüntetni, mint költségtéritést?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2024 Hagatóságokhoz be nem jelentett termőföld IPA megosztás kérdés 2024-03-18

A helyi iparűzési adó vonatkozásában a NAV, illetve hatóságok felé be nem jelentett tevékenységhez használt termőföld tekintetében köteles-e az adózó megosztást alkalmazni (székhely-telephelyként be nem jelentett termőföld elhelyezkedése szerinti település), azaz önkormányzat adóhatósága felhívására köteles-e HIPA fizetésére?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2024 KATA-s egyéni vállalkozó Táppénz kérdés 2024-03-18

Katás egyéni vállalkozó táppénzt igényel, mert műtötték, kb. 3 hónapig tart a felépülése. A kata törvény 7.§ (8) szerint nem kell megfizetni a katát azokra a hónapokra, amelyek egészében táppénzben részesül, kivéve, ha az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, illetve bevételt szerez.

Kérdésem: ezt a rendelkezést úgy kell-e érteni, hogy lehetőség van arra , hogy a havi 50 e Ft-os kata megfizetése mellett a táppénz alatt is bevételt szerezhet oly módon, hogy alkalmi munkást foglalkoztat. Vásárokon árulja a portékáját és nem szeretné, ha az éves 12 M Ft-os kata kerete csökkenne.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2024 Ingatlannal rendelkező egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft-vé alakulása kérdés 2024-03-18

Egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft.vé alakulásának és adózásának folyamatában kérem a segítségüket.

Ingatlannal rendelkező egyéni vállalkozó egyszemélyes kft-vé alakult .2024.01.02. bejegyezték a Kft-t. A társasági szerződés 2024.01.01. nappal készült.

Az ingatlan és az eszközök piaci értéken szerepelnek a jogutód Kft. vagyonmérleg tervezetében. Minden eszköz, készlet és pénzeszköz átmegy az alakuló Kft-be, vagyoni hozzájárulásként.

Az egyéni vállalkozó nagyösszegű 10 Mft. készlettel rendelkezik, amit a pénzforgalmi szemlélet miatt a 2023. év 2353-as bevallásában mint anyag, áru beszerzési áraként költségként érvényesít.

A 2353 bevallást és a HIPA bevallást is 2023.12.31. ig mint rendes bevallást készít ?

2024.01.01. nappal milyen bevallásban számol el? (2453 -as ?)

A 2024.01.01- .napon leltárt készít, és ez a nap a végleges vagyonmérleg fordulónapja is?

Az szja törvény 49/A § értelmében az egyéni vállalkozónak :

Befektetett eszköz piaci értéken: 100.000.eft

forgó eszköz( készlet ) 10.000.eft

-eddig el nem számolt écs. - 50.000.eft

összesen : 60.000.eft adóalapot képez ?

Mit értelmezünk rosszul? a tervek szerint:

Idézet:

– Adóhatással nem jár az átalakulás, feltéve, ha minden eszköz változatlanul átmegy a kft.-be vagyoni hozzájárulásként. . Ha az egyéni vállalkozó eszközei egy részét előzetesen kiveszi a vállalkozásból, akkor az még a vagyonkivonás szabályai szerint adózik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

001/2024 Társas vállalkozó SZOCHO könyvelése kérdés 2024-03-18

Társas vállalkozóként biztosított részére jövedelem nem kerül kifizetésre, azonban a szociális hozzájárulási adót a garantált bérminimum 112,5%-a után meg kell fizetni.

Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a szociális hozzájárulási adót, a 10% nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2023 Deviza kölcsön kamata kérdés 2023-06-27

Kft EURO-ban adott kölcsönt egyik tulajdonosának. A kérdésem, hogy deviza kölcsönnél milyen mértékű a kamat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2023 Telekösszevonás magánszemély és Kft. kérdés 2024-03-26

Egy Kft tulajdonában van belterület 6520/2 hrsz-ú beépített területű ingatlan , egy magánszemély (Kft ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2 hrsz-ú ingatlan, (beépítetlen terület) melyet a KFT-nek használatra átadott.

Folyamatban lévő beruházás végett szükségessé vált a telekösszevonás, melynek következtében egy helyrajzi számon 6524/2 szerepel a nyilvántartásban.

Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában,jogosultak az ingatlan felett rendelkezni.

Kérdésem:

  • Valóban a magánszemély is tulajdonjogot szerez azokon az ingatlanokon, épületeken ami a Kft könyveiben szerepel ?
  • Ha valóban a magánszemély tulajdonjogot szerez az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a Kft  könyveiben?
  • A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége? (illeték, SZJA)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2023 Szakmunkás tanulók-statisztilai létszám kérdés 2024-03-26

Az általam könyvelt cég gyakorlati helyet biztosít szakmunkás tanulóknak, akik a jelenlegi szabályok szerint szakképzési munkaszerződéssel vannak jogviszonyban, T1041 nyomtatványon 1101 munkaviszony kóddal bejelentve. Szerződés szerinti bruttó juttatásuk 100.000 Ft/hó, a cégnél eltöltött gyakorlati idejük minden második héten 35 óra.

Kérdés, hogy az ebben a formában szakképzési munkaszerződéssel jogviszonyban álló tanulókat a statisztikai állományi létszám számításakor figyelembe kell venni ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2023 Külföldi kiküldetés kérdés 2024-03-26

A külföldi kiküldetés bérszámfejtésével kapcsolatos a kérdésem, mely a következő:

Adott egy magyarországi székhelyű kft, aki munkavállalóit külföldi kiküldetés keretében Németországban dolgoztatja 15 napos turnusokban, vagyis a hónap első felében dolgozik kint egy csapat, a másik felében másik csapat, a kint tartózkodás nem fogja meghaladni a 183 napot.

Az eddigi eljárás a bér számfejtésével kapcsoltban az volt, hogy a kint töltött napokra számfejtettük a német minimálbér alapján a jövedelmet, a fennmaradó napokra pedig az itthoni minimálbér alapján a jövedelmet (ezeken a napokon munkavégzés nem történt, sem itthon sem külföldön).

A fentieken kívül a dolgozók még kapnak napidíjat (adómentes15 EUR-t) valamint utiköltség térítést.

Helyesen járunk-el a fent említett módon, ill. szükséges-e az itthon (nem munkával töltött napokra) számfejteni a minimálbért.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2023 családi gazdaság földterületeinek átadása Kft. tulájdonába kérdés 2024-03-26

Társaságunk egy Kft. tulajdonosai családi gazdaságnak is tagjai, melyben egyben földtulajdonosok is.

A kérdésünk az lenne, hogy a tagok földterületeit hogy lehet-e a Kft. tulajdonába átvinni?

Amennyiben igen, számviteli szempontból mi módon kell rögzíteni a könyvekben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2023 jóváhagyott osztalék kifizetési határideje kérdés 2024-03-26

Milyen határideje van a jóváhagyott osztalék kifizetésének? Jelenleg a rövid lejáratú kötelezettségek között tartja nyilván ezt a kft., de évekkel ezelőtti a kötelezettség.

Át lehet vezetni a hosszú lejáratú vagy a hátrasorolt kötelezettségek közé?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2023 Viharkár könyvelése kérdés 2024-03-18

VIHARKÁR MIATTI HELYRE ÁLLITÁSI KÖLTSÉG SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA

A KFT üzemi épületének a tetőszerkezetének egy részét/ 65 %-át/ a viharkár levitte., ami kb. 10 M FT A kár egy részét a biztosító megtéríti.

A számviteli elszámolásban kérnék segítséget:

A tetőszerkezet helyreállításához anyag és munkadíj merül fel, erről a vállalkozó számlát nyújt be, a KFT-nek..

Melyik elszámolás a helyes ?

A tetőt ugyanazon formában, mint a korább volt csak uj anyagokkat építenek be, Az eredeti állapot annyiban változik, hogy uj tetőt kap, a viharkár okozta részen.

Egyik változat: a helyre állítás költségét a vállalkozó számlája alapján költségként számolja el a KFT.

majd innen 58-ason keresztül a 86-ban egyéb ráfordításként könyveli le a 10 M Ft.ot

a megkapott kártérítés a biztosítótól K 96-os egyéb bevételként könyveli le 8 M Ft-ot.

A másik változat:

Az üzemi épület korábban aktivált értékéből: a megrongálódott részt kiselejtezi, mint terven felüli értékcsökkenésként számolja el.

 T 86 terven felüli értékcsökkenés      K 129       9 M ft K 96-os a biztosítótól kapott összeg                    8M ft

A helyre állítási költséget pedig ráaktiválja a szállító számlája alapján: T 12 K 454 10 M ft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2023 Precíziós támogatás elszámolása kérdés 2024-03-18

A családi gazdálkodó kapott a 272/2014.XI.5.korm.r. szerinti un.precíziós 50%-os támogatást. gépekre út

Azt szeretném kérdezni, hogy ez úgy viselkedik-e mint a régi EMVÁS támogatás, hogy a támogatással azonos összeg écs. és a továbbiakban az eredeti bekerülési érték a megfelelő amortizációs kulccsal csökken. Ezen támogatási összeg a beszerzés évében megérkezett.

A válaszuk szempontjából lényeges-e hogy a csg. őstermelő. átalámyadózó, vagy tételes költségelszámolásos

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2023 Könyvesbolti utalványok elszámolása kérdés 2024-03-18

Az alábbi gazdasági esemény számviteli elszámolásában kérném a segítségüket:

Egy könyvesboltot működtető vállalkozás boltjában " Líra Könyv" könyvutalványt köteles árusítani, valamint köteles a máshol vásárolt " Líra Könyv" könyvutalványokat boltjában elfogadni.

Ezek többcélú könyvutalványok, mivel van olyan könyv ami 5% és van ami 27% Áfás .

  1. A vállalkozás a könyvkiadótól utalványt vásárol erről számlát kap. - Líra vásárlási utalvány Tárgyi adómentes -
  1. Amikor a vállalkozás a magánszemély részére vagy cég részére a könyvesboltban értékesíti az utalványokat ezt kötelezettségként tartja nyilván, amikor levásárolják, beváltják az utalványt akkor árbevétel és Áfa, illetve kötelezettség csökkenés.
  1. A vállalkozó hót követő 10-ig a beváltott utalványokat vissza küldi a Líra Könyv Zrt-nek, erről számlát állít ki - " Líra utalvány " tárgyi adómentes.

A fenti gazdasági események számviteli elszámolásában - kontírozásában - kérnénk a segítségüket, állásfoglalásukat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

46/2023 Cég magánszemélytől vásárolt használt személygépkocsi kérdés 2024-03-18

A könyvvizsgálónk szerint cégként nem vásárolhatunk használt személygépkocsit magánszemélytől.

Szerinte adásvételi szerződéssel nem vásárolhatunk és mivel a magánszemély nem tud számlát adni, így csak kereskedőtől vásárolhatunk használt személygépkocsit.

Ez tényleg így van?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2023 Forgalom növelése érdekében adott promociós ajándék ÁFA járulékok kérdés 2024-03-18

Nagykereskedelmi tevékenység keretében értékesített termékek forgalmának növelése érdekében a nagykereskedő kft által meghirdetett promóciós akció szerint, két hónap alatt egy meghatározott összegű forgalmat elérő, 4 legnagyobb értékben vásárló vevőt természetben megajándékozza különböző, erre a célra vásárolt termékekkel.

Az ajándékokat a vevő társaságok helyett, a vevők alkalmazásában álló, a vásárlást bonyolító természetes személyeknek adja át.

A természetben átadott termékek beszerzésére célzottan a promóció miatt került sor, ezért a beszerzéskor az áthárított ÁFA összegét nem vonta le, így a termék átadása után nem fizet ÁFA-t.

A magánszemély részére természetben átadásra kerülő terméket az SZJA tv. 70. § (4) bekezdésének előírása alapján reprezentációs, üzleti ajándéknak minősíti, és a piaci érték 1,18-szorosa után megfizeti a 15 % SZJA-t, és SZOCHO-t, mint kifizetőt terhelő adót.

Kérdés:

1./ Adójogi szempontból kifogásolható-e, hogy a vevők részére meghirdetett akcióban az ajándékra jogosultságot szerző vevők helyett, a beszerzést bonyolító, a vevő által foglalkoztatott magánszemélyek részére történik az ajándék átadása? Az az sérül-e a 2017. évi CL tv. 1. §-ban megfogalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás elve?

‌2./ Az adóterheket (ÁFA; SZJA;SZOCHO) helyesen állapította meg a természetben átadott termék után a nagykereskedő Kft?

‌3./ A nagykereskedő vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült ráfordításnak minősülnek-e az 1. számú kérdésben leírt módon átadott promóciós termékkel kapcsolatosan felmerült (bruttó beszerzési ár + kifizetői adóterhek) ráfordítások?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2023 törzstőke emelés, leszállítás osztalék adózása kérdés 2024-03-18

Adott egy kft amely 2017-ben eredménytartalékból emelte meg törzstőkéjét 500 ezer Ft-ról 3 millióra. Jelenleg a Saját tőkéje 1.827 ezer. Van-e osztalékadó fizetési kötelezettsége a tagoknak? Jól gondolom-e, hogy 1.327 ezer Ft után a tulajdoni részesedésük arányában kell megfizetniük az osztalék után a 15% szja-t és a 13% szociális hozzájárulási adót?

Milyen könyvelési és adózási teendői vannak a vállalkozásnak? Amennyiben kérhetem, akkor arra vonatkozóan is kérném tájékoztatásukat, hogy a kifizetést mikor kell megtenni, és könyvelni ha a tervezett végelszámolás befejező időpontja 2023.06.20.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2023 Alapítvány magánszemélytől kapott ingatlan visszaajándékozása kérdés 2024-03-18

Egy közhasznú alapítvány 4 éve ajándékba kapott egy ingatlant magánszemélytől.

A jelenlegi helyzetben nem tudja fenntartani , energia számlák hatalmasak.

Szeretné a szervezet vissza ajándékozni a magánszemélynek.

Milyen adózási, számviteli, számlázási szabályokkal tudja visszadni az ingatlant?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

42/2023 Bérszámfejtés módosítása 2022-re kérdés 2024-03-18

Egy egyesületnél az egyik edző mai nap  kérése, hogy a 2022 évre visszamenőleg számfejtsem neki a jövedelmeit EKHO szerint, mert jobban járna,mint a sima megbízással.

A jövedelme megbízási szerződésben foglaltak szerint lett számfejtve, nem ekhos, hanem 30% feletti megbízás alapján, amelyet aláírt 2022 év elején. A év le van zárva, beszámoló beadva. Van-e rá lehetőségem ezt így visszamenőleg megcsinálni vagy utólag a nyilatkozat már nem változtatható?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2023 tőketartalék adózása végelszámolás esetén kérdés 2024-03-18

Ha egy van cégnek tőketartaléka, az végelszámolás esetén hogy adózik a következő esetekben:

  1. a tagok bocsátották a cég rendelkezésére / szerintem úgy működik mint a jegyzett tőke és nem adózik /

  2. pályázati pénzt kellett a tőketartalékba helyezni

  3. ázsiós tőkeemeléskor

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2023 Részesedés visszavásárlása névértéken kérdés 2024-03-18

Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2023 Pótbefizetés kérdés 2024-03-18

A Kft jegyzett tőkéje 10 millió forint. 2019-ben a képződött 20 milliós veszteség miatt a saját tőke 3 millió forint lett. Az egyedüli alapító tag 7 millió pótbefizetést eszközölt, mely jelenleg lekötött tartalékként van kimutatva. Azóta minden évben jelentős nyereséget könyvelt el a cég. A pótbefizetés összegére már nincs szükség.

Vissza kell-e fizetni a veszteség pótlásához időközben már nem szükséges pótbefizetést, vagy ez csak egy lehetőség?

A visszafizetésnek van-e határideje?

Igaza van-e az ügyvédnek, aki szerint a pótbefizetés nem kerülhet visszafizetésre, csak az a része (ha volt ilyen), amelyik nem lett felhasználásra tőkerendezésként. Kvázi a tőkerendezéshez felhasznált pótbefizetés a cég megszűnéséig ott marad a cégnél a lekötött tartalékban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

37/2023 3 személyes ÁFA ügylet közösségen belül kérdés 2024-03-18

Ügyfelem egy 3 tagú ügylet középső szereplője(B),mindhárom résztvevőnek van közösségi adószáma.Ügyfelem,egyben a fuvar szervezője, a román eladó(A) jövedéki raktárából tárolja ki a terméket,és a litván(C) vevő jövedéki raktárába tározza be.A fuvar nem jön Magyarországra,A-ból C-be megy egyenesen.A kérdésem,hogy ebben az esetben kell-e a magyar áfa bevallásban szerepeltetni az ügyletet(és A60-ban),vagy van-e adóregisztrációs kötelezettsége valamelyik tagállamban?

Illetve szükséges-e Magyarországon(ha nem jön be a termék) jövedéki termék forgalmazáshoz kapcsolódóan engedélyt kiváltani?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2023 Tőkeemelés, pályázati támogatás kérdés 2024-03-18

Magyarországon alapitott KFT azzal a céllal hogy pályázaton román-magyar turisztikai célú támogatást kapjon ügyfelem. A KFT gazdasági tevékenységet nem is végzett, csak a nemleges bevallásokat küldözgettem.

A pályázatot megnyerték, a támogatás 2022-ben megérkezett a bankszámlára. A támogatás összegét azonnal tovább utalták a román cégnek ázsiós tőke emelés címén.

A kérdésem hogy ezt hogyan kell könyvelni a tovább utalt összeg a magyar KFT-nél pénzügyi befektetés ? üzletrészt vásárolt a román cégben ? Ezzel az összeggel emelte a román cég tőkéjét ?

Ha nem elég szakszerűen fogalmaztam elnézésteket kérem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2023 Ázsiós tőkeemelés kérdés 2024-03-18

2023. év elején 5 millió Ft alapításra került egy Zrt, melynek alapításkor 5 részvényese volt, melyből

két részvényes A és B Kft, 3 fő természetes személy. Az öt részvényes alapításkor egyenlő részvényértékkel – 1-1 millió Ft_ bírtak.

2023. márciusában 6 db 500 eFt névértékű és kibocsátási értékű, összesen 3 millió Ft összegben került kibocsátásra,

mely új részvények tulajdonosai a természetes személyek lettek.

A 2023. márciusában készült Jegyzőkönyv tehát tartalmazza új részvények kibocsátását a természetes személyek részére,

továbbá tartalmazza, hogy a két, A és B Kft ázsiós tőkeemelés keretében több száz millió értékben befektetett eszközöket ad át a Zrt részére a tőketartalék javára.

Ez a Jegyzőkönyv nem tartalmazz olyat, hogy az A és B Kft is új részvényt jegyez, csak azt, hogy eszközöket ad át a Zrt részére ázsiós tőkeemelés keretében a tőketartalék javára.

A Cégbíróság részére beadásra került a Jegyzőkönyv, a Zrt az új alapszabálya, melyben az alaptőke összege 8 millió Ft,

a 3 fő természetes személy 6 millió Ft részvénnyel bír, amíg a két társaság az alapításkori 1-1 millióval.

Az új alaptőke összege 8 millió forint összegben cégbejegyzésre került.

A számviteli törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja szerint tőketartalék növekedéseként kell kimutatni részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori,

ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet.

Kérdésem: Szabályos, törvényi előírásoknak megfelel-e ez a fajta ázsiós tőkeemelés? Valóban ázsiós tőkeemelés történt?

A számviteli könyvekben hogyan kell ezt a fajta tőkeemelést, eszköz átadatást feltüntetni, könyvelni A és B társaságnál?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2023 Közgyűlés elé terjesztett beszámoló adatai kérdés 2024-03-18

Egy egyesület elnökségi tagjaként ellenszolgáltatás nélkül végzem az egyesület könyvelését.

Az egyesület egyszeres könyvelést (naplófőkönyv) vezet.

A beszámoló közgyűlésen a részletek ismertetése után kértem, hogy a jegyzőkönyvbe vegyék bele, hogy a közgyűlés x Ft eszköz és forrás valamint y Ft eredménnyel fogadja el a beszámolót.

Az eredmény negatív összegű volt, az elnök felháborodott és személye elleni támadásnak és lejáratásának vette a közlést.

Szerinte és még egy-két vezetőségi tag szerint is elegendő lett volna ismertetni a nyitó pénzkészlet állományát a bevételek és kiadások összegét valamint a záró pénzeszköz állományt.

Kinek van igaza?

Kell-e ismertetni a beszámoló közgyűlésen a mérleg és eredménykimutatás adatait? Szabályos a közgyűlés a közzétett beszámoló fő összegeinek ismertetése nélkül?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2023 EUR üzletrész vásárlás árfolyamdifferencia könyvelése kérdés 2024-03-18

Társaságunk üzletrészt vásárolt, a vételárat a felek EUR-ban állapították meg, amit részletekben kell megfizetni. Az üzletrész tulajdonjoga az első vételárrészlet megfizetésével száll át az új tulajdonosra. Kérdésem, hogy az első vételárrészletet követő részletek kiegyenlítésekor keletkező árfolyam-különbözet a részesedés bekerülési értékének része, vagy a pénzügyi műveletek ráfordítások között kell elszámolni? Kérdésemet a számviteli törvény 47.§ (4) c. pontjára alapozom.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2023 Felújítási munkák, ablakcsere ÁFA kérdés 2023-04-26

Cégünk a szerződést kötött a T..... Kft-vel a
egy budapesti kollégium felújítási munkálatai kapcsán nyílászáró
szállításra és beépítésre. A vállalkozói szerződés összege 130
millió+áfa egyenes adózás alá tartozó teljesítés. Amely nagyságrendileg
90%-ban terméket (nyílászáró) tartalmaz és kb 10% a beépítési díj. A
vállalkozói szerződés dátuma 2022 március.

A megrendelő partner arról tájékoztatott hogy az épületre
településképi jóváhagyást kellett kérni 2022-ben.

A megrendelő arról tájékoztatott, hogy a 2023 január 1-től esedékes áfa
törvény változás miatt a projekt számlázása a 2023-as teljesítések
tekintetében fordított adózás hatálya alá fog tartozni.

A a következő kérdések lennének:

1, Az áfa törvény változása miatt a tavaly kért településképi
engedéllyel tavaly elkezdett projektek idei évre átnyúló teljesítései
egyenes vagy fordított adózás alá esnek?

2, Azokban az esetekben ahol a vállalkozói díj 90%-ban vagy még nagyobb
mértékben terméket tartalmaz, milyen módon kell a számlázást bonyolítani
egy bármely hatósági engedéllyel (építési engedély, településképi
engedély, új gáz engedély, tűzoltósági engedély) rendelkező épület
esetében? Egyenes vagy fordított adózás alá tartozik a jogügylet?

3, Ha a szerződés 2023-as teljesítés fordított adózás alá fognak
tartozni akkor erre milyen formában kell szerződésmódosítást készíteni,
illetve a fordított áfa nyilatkozatot hogyan kell kezelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2023 Nonprofit Kft projektmenedzseri feladatok ÁFA kérdés 2023-04-26

Társaságunk egy nonprofit kft. konzorciumi tagként projektmenedzseri feladatokat lát el. A konzorcium elnyert 300 millió forint támogatást, melyből a projektmenedzseri feladatok ellátásáért a nonprofit kft. 13 millió forint támogatásban részesül. A kft. nem állít ki számlát a konzorcium vezető felé, hanem a tevékenységéért a támogatásból közvetlenül részesül. A nonprofit kft.-nél a projektmenedzseri feladatokhoz kapcsolódó költségszámlák, alvállalkozói számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e?

A támogatott tevékenység a konzorcium másik tagjánál lesz áfaköteles tevékenység a megvalósulást követően.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2023 Támogatások elszámolása kérdés 2024-03-18

VP támogatások elszámolásával kapcsolatosan szeretném megkérdezni Önöket:

VP-4.1.1-20 Állattartó telepek fejlesztésének támogatására,

VP2-4.1.8.21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására és

VP2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatására kiírt nyertes pályázatokra 2022. évben és 2023. évben kifizetett támogatási összegek elszámolhatóak-e a tőketartalék javára.

Sem a pályázati felhívás, sem a támogatói okirat nem tartalmaz az elszámolással kapcsolatos jogszabályi helyet.

Mivel EMVA-ból finanszírozott a támogatás, alkalmazható-e a 55/2019. (XII.10.) AM rendelet rá, miszerint tőketartalékba kell helyezni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2023 Egyéni vállalkozó kérdés 2023-04-26

Lenne egy leendő egyéni vállalkozó, aki itthon szeretné vállalkozását elindítani, viszont Románia felé történne a számlázás.

Kérdésem az lenne, hogy hol kell neki adóznia? Járulék, áfa, szja szempontjából?

1, itthonról történne a szolgáltatás nyújtás, neten keresztül

2, évi 50-60ezer árbevétel a terv

3, nem minősül-e burkolt munkaviszonynak

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28/2023 Nonprofit szervezet reprezentáció adózása kérdés 2023-04-26

Egy nonprofit szervezet besorolás szerinti GFO kódja egyéb köztestület. Az előző könyvelők a reprezentációs kiadások után nem vallottak kifizetői adót, járulékot, hivatkozva az szja-törvény 1. melléklet 3. pontjára, illetve az szja-törvény70. § (5) paragrafusára. Így nem vallottak be kifizetői adót, járulékot a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezések, az irodába vásárolt kávé, üdítő, pogácsa stb., után.

A köztestület több alkalommal szervezett konferenciákat. Az ott felszolgált étel-ital után sem vallottak be adót, járulékot. A konferencián köztestületi tagok, alkalmazottak és "külsős" meghívottak vettek részt.

Kérdés: Helyes volt-e az eljárás ? Minősíteni kellett volna a kiadásokat?Ha minősíteni kellett volna, milyen elv szerint?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

27/2023 Kényszertörlés időszakának könyvelése, ha a céget mégsem törölték kérdés 2023-04-26

Az egyik cégem 2021 12 17 től kényszertörlés alatt volt. Erről csak később lett tudomásunk .

2021 12 16 ig beadtam egy 71 es nyomtatványt!

2022 01 24 től visszaállították a céget és arra irányulna kérdésem, hogy a kényszertörlés alatti időszak bevétele , bankja és költsége hogy kerül könyvelésre. A Társasági adóban csak a 2022 01 24 től kell bevallást beadnom, de a 2021 12 17-2022 01 23 ig mi történik. ?

A mérlegben milyen időszakot adok be és a a kieső időszak eredménye hpl csapódik Le?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2023 Beszámoló időszak a 08.3.1-ig KATA-s bt esetében kérdés 2023-04-26

Vállalkozásom ( Betétéi társaság) 2022.08.31-ig KATA alanyként folytadta tevékenységt.

2022.09.01-től Társasági adóalanyként működik tovább így visszakerült a számviteli törvény hatálya alá.

Az lenne a kérdésem, hogy beszámolási időszakként mit kell jelölni a beszámolon.

2022.09.01-2022.12.31 vagy 2022.01.01-2022.12.31 közötti időszakot.

Adóbevallások esetében egyértelmű a bevallási időszak.2022.09.01-2022.12.31.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2023 Egyszerűsített végelszámolás határidők kérdés 2023-04-26

Az egyesület elindította a megszűnését, egyszerűsitett törlési eljárással ,

jelenleg a bíróság megállapította a megszűnés időpontját ,

a tényleges megszűnés még nincs bejegyezve.

Milyen határidők vannak a bevallás , beszámoló beadásra ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2023 Ingatlan szívességi használata kérdés 2023-04-26

Egyéni vállalkozó a vállalkozás tulajdonában lévő nem lakóingatlant szívességi használatba adta egy Kft részre.

Kérdésem, hogy erre egyáltalán van-e törvényes lehetőség, illetve ha igen milyen formában kell a könyvelésben a használatot rendezni.

  1. Helyes-e az a megoldás ha a Kft esetében ezt egy térítés nélkül kapott szolgáltatásként kezeljük és a piaci értéken számított bérleti díjat a 96-os egyéb bevételek között lekönyveljük, ugyanakkor az 52-es igénybevett szolgáltatások között is könyvelésre kerül.
  2. Számla hiányában a megállapodás tekinthető-e könyvelési bizonylatnak és történhet-e a könyvelés a megállapodásra hivatkozva? Megállapítható-e a piaci érték az adott térségre jellemző bérleti díjak alapján?
  3. A társasági adóbevallásban adóalap növelő tételként be kell-e állítani a piaci értéken számított bérleti díjat?
  4. A Kft esetében áfa fizetés kapcsolódik-e hozzá, amennyiben igen akkor a fentiek alapján fizetendő és levonható áfa is könyvelhető?
  5. Az egyéni vállalkozó tevékenységi körében nincs bérbeadási tevékenység, ebben az esetben adhatja-e szívességi használatba az ingatlant a Kft részére?
  6. Amennyiben bérbeadási tevékenységi kör hiányában is szívességi használatba adhatja az ingatlant a Kft részére, az egyéni vállalkozó esetében a térítés nélkül adott szolgáltatásnak milyen adóvonzata van?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2023 Mikrogazdálkodói beszámoló kérdés 2023-04-26

A betéti társaság mikrogazdálkodói beszámolót készít 2022. adóévről.

a.) A 2022. adóévben kifizetett, 2023.01-03. időszaki bérleti díj számláját költségként melyik évre lehet elszámolni? 2022. adóévben költség, vagy elhatárolás?

b.) A 2023. évben kapott, kifizetett 2022. december havi könyvelési díj számla melyik évben számolható el költségként, illetve a kibocsátó félnél melyik évben bevétel (kicsátó is mikrogazd. besz.)?

c.) A kata törvény változása miatt 2022.09.01-től a társasági adótörvény hatálya alá kerülő betéti társaságnál, a 2022. októberben számlázott (befogadott számla) 2022. június havi villanyszámla a vállalkozás érdekében felmerülő költségként figyelembe vehető-e? (A költség katás időszakot érint.)

d.) Műemlék jellegű ingatlan után a számvitel szerint nem lehet elszámolni értékcsökkenést (értéke nem csökken), a tao szerint viszont elszámolható lenne. Ebben az esetben, hogyan valósul meg az egyezőség a számviteli és a tao értékcsökkenés vonatkozásában? A műemlék jellegű ingatlan miatt nem választhatta volna a mikrogazdálkodó beszámoló készítést?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2023 Projektelszámolás kérdés 2023-04-26

Az alábbi projekt elszámolással kapcsolatosan kérem szakmai véleményüket.

Egy kft a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projekt elszámolást alkalmazta, a teljesítési fok számításának módszerével, mivel az általa a megrendelővel kötött szerződés megfelel a szerződéses egység fogalmának.

A projekt 2021-2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről és a költségek évenként megoszlásáról.

A szerződés szerint az összes bevétel 1.452 ezer euro, ami a szerződés kötésének napján érvényes árfolyamon került átszámításra 369 Ft/ euro árfolyamon (535 millió Ft).

A szerződés 3 éves időtartamot ölel fel, a bevétel a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022: 288 millió Ft, 2023: 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján 2021. évben a projekt 14 %-a, 2022. évben a projekt 43 %-a, 2023-ban 100 %-a készül el.

Kérdés:

  • Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben

    euróban határozták meg a vállalási árat?

  • A szerződéskötés időpontjában érvényes árfolyam a 2022. év végére

    jelentősen nőtt. Ilyen jelentős árfolyam emelkedés esetén át lehet/

    kell számolni a projekt 2022-2023. évi bevételét az arányszám

    számítása során, vagy az eredeti összeggel ( 535 millió Ft)   kell

    végig vinni az elszámolást.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2023 Ügyvezető igazgató járulékfizetési kötelezettség kérdés 2023-04-26

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2023 Fejlesztési tartalék elszámolása átalakulás esetén kérdés 2024-03-18

Egy társaság fejlesztési tartalékot képzett 2021-ben, amit 2022-ben nem tudott felhasználni. 2023-tól tao csoportba lépett, mivel a cégcsoport teljes átalakulása várható. A beruházások 2023-tól másik cég nevében fognak megvalósulni. Hogy alakul ebben az esetben a fel nem használt feljesztési tartalék összege?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2023 mezőgazdasági pályázati támogatás számviteli elszámolása kérdés 2023-04-26

A támogatói okiratban nincs utalás a pályázati összeg számvitelére.

A pályázatot elkészítő iroda is bizonytalan e kérdésbenL

Ezért kérnék tisztelettel, szakmai segítséget.

A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó pályázati támogatás VP2-4.1.8-21 számviteléhez kérnék kiírói állásfoglalást.

A már megvalósult gépbeszerzéshez támogatási előleget kaptunk 2022 decemberében.

A 2022-es év beszámolójának készítésénél mi lesz a helyes számviteli, könyvelési eljárás a pályázat kiírójának szándéka szerint?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2023 Szélvihar okozta kár és kártérítés elszámolása kérdés 2023-04-26

2022. január 30. napján cégünk fóliatelepén mind a három fóliaházunkban jelentős kár keletkezett, szélvihar miatt.

A kárbejelentést megtettük

  • a Vagyonbiztosítónak, és
  • falugazdászunk segítségével Az agrárminiszter 8/2022. (II.28.) AM rendelete a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett viharkárok részbeni kompenzálásáról szól rendelet előírásainak megfelelően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felé.

(a hivatkozott rendeletet csatolmányként küldöm)

A közel 20 MFt támogatás - Viharkár átmeneti támogatása - pénzügyi teljesítése CSAK a termelőeszközben bekövetkezett kárra, 2022. március végén megtörtént.

A biztosító nyilatkoztatta a társaságot (a kárfelmérés elvégzése után), hogy a MÁK kiutalása a fenti jogszabály szerint ugyanezen káreseményre már megvalósult. A biztosító így nem fizetett kártérítést sem a termelőeszközökre, sem a fagyott növényekre.

Az előző években eszközeinkben bekövetkezett káresemények kapcsán könyvelési tételeink voltak:

  • 86-ra a helyreállítás költségei ráfordításként,
  • 96-ra a biztosító kártérítése egyéb bevételként.

Kérdésem, hogy ebben az esetben

  • mi a helyes könyvelése a helyreállítás költségeinek,
  • és mi a kapott támogatásnak?

Könyvelők egymás közötti szakmai véleményei nem zárták ki a felújításként 16-os számlára könyvelését a helyreállításnak és a támogatás Halasztott bevételként való időbeli elhatárolását sem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2023 Forint krekítés, devizás hitel elszámolás kérdés 2024-03-18

1. kérdés: Az éves beszámoló részét képező mérleg és eredmény-kimutatás sorainak értékét (csakúgy, mint az ÁFA-bevallásét) ezer Ft-ra kerekítve kell megadni, ráadásul visszafelé haladóan kell kerekíteni. Tehát pl. mérleg esetében az ESZKÖZÖK sor értékének kerekítettje peremfeltétel lesz a hierarchiában alsóbb szintű – közbülső – sorok értékeinek kerekítéseire nézve, miáltal néha a matematikai kerekítés szabályai ellenére kényszerülünk kerekíteni, hogy úgymond kijöjjön a „matek”.

Kérdés: az éves beszámoló mérlegének és eredmény-kimutatásának vannak-e közbülső sorai is, amelyeket – számviteli jelentésük okán hasonlóan, mint az ESZKÖZÖK sort – szintén önmagukban, azaz környezettől független módon szükséges kerekíteni? Melynek következtében a hátralévő kerekítéseknek még ezekhez is igazodniuk szükséges. Példaként írok néhány esetlegesen szóba jöhető „szent tehén” mérleg- és eredménysort: Mérleg szerinti eredmény, Jegyzett tőke, Bankbetétek,… A teljes felsorolásra lennék kíváncsi.

2. kérdés: Adott egy vállalkozás, amely csúsztatott átlagárat alkalmaz a devizás pénzeszközei forintosításához, és a cégnek devizás folyószámlahitele van. A bank a kivonatain negatív egyenleggel mutatja ki a hiteltartozást. Negatív tartományban az átlagár megfordul: az állománycsökkenés lesz rögzített árfolyamon elszámolva, és (nulla egyenlegig) a növekedés átlagárral. Ugyanis az átlagár (amint a FIFO is) így lesz pozitív és negatív tartományban egyaránt konzisztens (azaz a pénzeszköz értéke devizában és forintban is mindig azonos előjelű, egyben realisztikus).

Legyen a hiteltartozás összege -100 euró, könyvelésbeli forintértéke pedig -40000 Ft. Vállalkozó egy köteg bankóval a zsebében bemegy a bankjába, és 95 eurót vásárol a folyószámlahitelének mérséklésére (most ennyire van pénze). A bank ezt 425 Ft/Euró árfolyamon 40375 Ft-ért abszolválja. Tekintve, hogy

  1. Elvileg ’forintért vásárolt deviza’ esete áll fenn, így nem keletkezhet árfolyam-különbözet;
  2. Negatív tartományba eső készlet növekedése történik: átlagárazni kellene.

Ez a két dolog itt és most szándékosan kisarkítva, ellentmondásosan találkozik. Mi lesz a maradék folyószámlahitel forintértéke? Ha nem keletkezhet árfolyam-különbözet, akkor a -5 euró nyilvántartási értéke +375 Ft lesz. Avagy rosszul ítélem meg a gazdasági eseményt: átlagárazni kell, és keletkezik árfolyam-különbözet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2023 láncügylet számlázása kérdés 2023-04-26

Az alábbi láncügylet áfa szempontú megítélésében szeretnék segítséget kérni, az ügylet 2.tagja,a magyar szereplő az általam képviselt ügyfél.

Egy láncügylet 4 különböző tagállami szereplőjének mindegyike a saját tagállama által megállapított közösségi adószámát adta meg a partnerének.

A lánc tagjai az alábbi országok: Olaszország-Magyarország-Észtország-Litvánia.

A fuvar Olaszországból Litvániába ment,a köztes országokba nem ment be. A fuvar megrendelője a magyar adózó volt,vevő minőségében,mivel nincs Olaszországban adószáma.

Kérdés,hogy a kapcsolódó beszerzéseket és értékesítéseket kell-e szerepeltetni a magyar áfa bevallásban és/vagy közösségi áfa bevallásban,ha igen,mely sorokban?

A magyar adózónak be kell-e jelentkeznie adószám regisztrációra valamely tagállamban?

Hogyan kell számláznia az Észt vevő felé az értékesítést-milyen adószámmal?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

12/2023 Mentes adóalany számlázása svájci megrendelő felé kérdés 2023-04-26

Az adóalany ( alanyi mentes átalányadós) ---- szolgáltatást végez ( spot datsfoci - üdülőknek ) Budapesten.

A megrendelő egy svájci adóalany.

A szolgáltatás helye Budapesten lesz. Az igénybe vevők külföldiek, üdülők, stb.

Hogy számlázzon ??? Az összeg kb. 5 fő esetén 28.000.- Ft lenne összesen, ennyi a szolgáltatás díja.

ÁFA bevallást gondolom be kell adnia akkor amikor a szolgáltatást nyújtja.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

11/2023 MT munkavállaló tájékoztatása kérdés 2023-04-26

A Munka törvénykönyve 2023 előadáshoz kapcsolódóan szeretnék feltenni egy kérdést.

Mivel 2023-tól megváltozott a tájékoztatási kötelezettség, januárban a régi munkavállalóknak is kell új tájékoztatót adni, vagy csak az új belépőket érinti?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

10/2023 vitatott számla könyvelése kérdés 2023-04-26

Mi a teendő könyvelésileg a következő esetben a számla kiállítója oldaláról:
Egy üzletfél (ingatlan bérlője) 2022-ben a neki kiállított számla fizetési határidejét követően, fizetési nehézségre hivatkozva először engedményt kért a bérleti díjból, majd a szerződés utólagos módosítását, majd (ennek elutasítását követően) jogtalannak minősítette a bérleti díj igényt, és nem hajlandó fizetni. A számla kiállítója jogi útra terelte az ügyet, mert meggyőződése, hogy a szerződés alapján az ügyfél kifogása alaptalan.

A kiállított számla alapján könyvelve lett az árbevétel, és ennek megfelelően történt a havi ÁFA bevallás és elszámolás is.
Az első kérdés, hogy a felvázolt helyzetben 2022-es árbevételnek tekintendő-e a számlán szereplő összeg? (Gyanítom, hogy nem, mivel a partner vitatja a jogosságát.)
Ha nem számít árbevételnek, hogyan kell ezt könyvelni? Érinti ez az ÁFÁ-t? (Szükséges a havi bevallás önellenőrzése? Visszakérhető az ÁFA a NAV-tól??)
A számla stornózása már csak azért sem tűnik szimpatikus megoldásnak, mert a bírósági eljárásban éppen a számla összege a követelés.
Felmerült lehetőségként az árbevétel átsorolása a nullás számlaosztályba. Ha ez a helyes megoldás, csak az árbevételt, vagy a vele együtt könyvelt követelést is át kell tenni? (Ha csak az árbevételt könyvelik át, egyenlege marad a nullás számlaosztálynak, ha viszont a követelést is átteszik, akkor úgy tűnik, mintha ez a követelés nem is létezne, holott annyira létezik, hogy éppen perre mennek miatta.)
Mi a helyes eljárás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

008/2023 Devizakonvertálás árfolyamkülönbözete kérdés 2023-04-26

Emlékeim szerint az egyik továbbképzésen elhangzott, hogy a deviza átvezetésnél a Ft számlára történő átvezetéskor (konvertáláskor) nem számolható el árfolyam különbözet, hanem a bank által meghatározott árfolyamon kell a forint értéket figyelembe venni.

A kollégákkal vita alakult ki közöttünk. Szerintük FIFO vagy átlagárfolyamon kell a deviza számla forint értékét csökkenteni.
Mivel a helyes eljárást szeretném követni, kérem szíveskedjenek tájékoztatni, hogy melyik eljárás a helyes.

Esetleg félreértettem valamit?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

007/2023 szülői szabadság bérszámfejtése kérdés 2023-04-26

A mai napon megrendezendő online Munka Törvénykönyve változásokkal kapcsolatban az alábbi kérdéseink lennének:

  1. A szülő szabadságról (44 nap) a munkavállaló írásban lemondhat?
    a. Pl: kérheti, hogy csak 10 napot kér a munkáltatótól

  2. Szülői szabadság esetén (számfejtése) ( a munkáltató nem TB kifizetőhely )
    a. Havi bruttó bér : 300 e
    b. Pl: 22 munkanap van ( 05.hóban)
    c. Ezt a 22 munkanapok kiveszi (mindet) szülői szabadságként
    d. GYED havi összege : Bruttó : 90 e
    e. Ezt hogyan kell számfejteni?
    i. 300 e *10 % = 30 e (bruttó)

  3. ebből hogyan lehet levonni a 90 e GYED-et?
  4. Bruttó GYED-et, vagy nettó GYED-et kell levonni?

  5. Az előző példánál maradva : ( itt sem TB kifizetőhely)
    a. 2 napot vesz csak ki az adott hónapban szülői szabadságként
    b. Ebben az esetben a bruttó 90 e GYED-et arányosítani kell?
    i. naptári napokkal
    ii. vagy
    iii. munkanapokkal?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

006/2023 Munkaerőkölcsönzés számlájának elszámolása kérdés 2023-04-26

Munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaságunk 3. országból toboroz munkavállalókat (akiket vevőinknek kikölcsönzünk) egy szállítói partnerünk által. A repülő jegyeket is a szállító vásárolja a leendő munkavállalóinknak, melyet felénk tovább számláz. Szerződés szerint akkor teljesül a szolgáltatása a szállítónak, ha Magyarországra érkeznek a munkavállalók. 2022-ben így kiszámlázta az az évben megérkezett leendő munkavállalóink toborzási díját és a repülőjegyük költségét. Vevői szerződéseink szerint ezeket a díjakat a következő hat havi munkaerő kölcsönzési számláinkban tudjuk érvényesíteni, vagyis egy részüket már csak 2023-ban.

Amikor a szállítói szolgáltatása teljesül és kiszámlázza ennek költségét, ezeket a toborzási és repülőjegy díjakat a szv-i törvény 28§ (2) b) pontja alapján félkész termékként kell kimutatnunk és a vevőinknek való továbbterhelésnél az arányos 1/6 részt igénybe vett szolgáltatások közé kivezetni vagy a teljes toborzási díjat és repülőjegyet elszámolhatjuk költségként a szállító teljesítésekor?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

005/2023 Részesedés bekerülési értékének meghatározása kérdés 2023-04-26

Egy belföldi kft részesedést szerez egy szlovén társaságban 2022.05.23.-án. A vételárat az alábbiak szerint állapították meg: - szerződés aláírásakor 1000 egység
- 2022.12.23.-án 1000 egység
- 2023.12.20.-án 300 egység.
Ezen felül, második és harmadik részletnél, ha az infláció nagyobb mint 1% az alábbi időszakokban, akkor inflációval növelni kell az árat
2. Részletnél 2021.11.01 és 2022.10.31 közötti időszakot figyelembe véve
3. Részletnél 2021.11.01 és 2023.10.31 közötti időszakot figyelembe véve

A második részlet utalásánál már fizetnünk kellett az infláció miatt plusz 100 egységet, mert meghaladta az infláció az 1%-ot.
Valószínűleg a harmadik részletnél is kell majd plusz díjat fizetnünk, viszont ennek összege majd csak 2023.12. hónapjában derül ki.

Hogyan kell meghatároznunk a bekerülési értékét a részesedésnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2023 tagi hitel és pótbefizetés elszámolása kérdés 2023-04-26

Az egyik társaság tagi hitelt adott a másik társaságnak, amelyben 100 %-os tulajdona van.
A saját tőkéje mínuszos. Ennek a rendezése érdekében a pótbefizetést ennek a tagi hitelnek a terhére szeretnénk megoldani.

Ennek a számviteli elszámolása megítélésem szerint az alábbi lehet.
A SZTV 37.§. /2/ bekezdés alapján:
Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg.
Én egyszerűen így könyvelném:
- aki kapja: T kötelezettség K lekötött tartalék
- aki adja: T eredménytartalék K követelés
Ez így elfogadható-e, vagy más könyvelési megoldást kell alkalmazni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2023 pótbefizetés kötelezése kérdés 2023-04-26

Szives válaszukra számitok abban, hogy ha 2022.02.09-én alakult KFT saját tőkéje veszteség folytán csökken, mikor kell a tagot (egyszemélyes társaság) pótbefizetésre kötelezni? Azaz milyen mértékű csökkenésnél és mikor kell a taggyűlési határozatot meghozni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2023 Hibás vetőmag miatti kártérítés kérdés 2023-04-26

Egy mezőgazdasági társaságnál a hibás vetőmag miatt nem lett megfelelő értékű hozam. Ezt a vetőmagszállító elismerte.
Kártérítésként vetőmagot adott át. Ezt már csak a következő évben fogják elvetni. Kérdés: hogyan helyes a számviteli
elszámolás? Megítélésem szerint: 2 Vetőmag és 96 Egyéb árbevétel, amit halasztott bevételre átvezetünk. Más vélemény
szerint szállító-követelés közbeiktatásával lekönyvelendő. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy ebben az esetben a kapott
vetőmag fordított áfája kit terhel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

001/2023 Gyeden lévő főállású egyéni vállalkozó járulékfizetése kérdés 2023-04-26

KFT-ben 50%-ban tulajdonos természetes személy, aki ügyvezetői feladatokat látja el munkaviszonyban,
határozatlan időre (társasági szerződés alapján).
A KFT alakulásától kezdődően 8 órában volt munkaviszonyban a biztosítási jogviszonya.
A munkaviszony mellett KATÁs egyéni vállalkozó volt, „36 órás munkaviszony mellett”.
Gyermek születés miatt a munkaviszonyában CSED ellátást igényeltünk (KFT nem TB kifizetőhely), és
az egyéni vállalkozását szüneteltette a CSED időszakában.
GYED ellátásban 2022.11.29-től jogosult.
Munkabért továbbra sem vesz fel a KFT-ből gyermek születésétől kezdődően.
Egyéni vállalkozását mint átalányadózó 2022.12.10-tól folytatja, főállásúként, mert
a KFT-ben nem végez munkát, a GYED alatt fizetés nélküli szabadságot igényelt,
így nem jogosult másodállásként működtetni az egyéni vállalkozást.

Kérdésem, hogy átalányadózó főállású egyéni vállalkozóként jogos-e, hogy nem fizeti meg
a kötelező min.járulékokat, mert a KFT-nél lévő biztosítási jogviszonyára tekintettel GYED ellátásban
részesül?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

99/2022 Erdőgazdálkodás könyvelése kérdés 2023-04-26

Könyvelek egy erdőkézló Kft.-nek, de gyakorlatban nem tudom, hogy csináljam és e-hez kérek gyakorlati segítséget, mivel még csak most kezdett a vállalkozás és hibákat nem szeretném tovább vinni. A Kft rendelkezik a jogszabályban előírt engedélyekkel.
Az erdőt a tulajdonosok erdőkezelésbe adják
Az erdőkezelésbe adott erdő esetében a bevételekkel az erdőkezelő rendelkezik és a tulajdonosokkal kötött megállapodásuknak megfelelően továbbítja feléjük az őket megillető részt. A tulajdonosok erdőkezelőn „keresztül” érkezett bevételei szintén adómentesek, azzal, hogy az erdőkezelésbe adás időtartama az 5 évet el kell, hogy érje [Szja tv. 1 számú melléklet 9-8-1 pontja]. Az erdőkezelőnél az adómentességi szabály nem alkalmazható, éppen ezért a tevékenységi formájának (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó stb.) megfelelően kell az adó megállapításokat teljesítenie. Mivel az erdőkezelő nem tulajdonosa az általa kezelt erdőnek, ennek megfelelően az általa megszerzett bevételekre az őstermelőkre vonatkozó szabályokat sem alkalmazhatja.
Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de a saját nevében értékesítheti a faanyagot, illetve az egyéb erdei haszonvételek gyakorlása során összeszedett terményt. Általános forgalmi adó szempontjából tehát nem kérdés, hogy az erdőkezelő lesz a számla kibocsátásra kötelezett fél az értékesített faanyag és egyéb erdei haszonvételek tekintetében.
A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyon képez, melyet z erdőkezelő köteles külön nyilvántartani, számviteli törvény szerint a gyakorlatban milyen formában tudom megtenni?( Pl: munkaszám alapján bevétel- költség= eredményt év végén készletre, vagy az 1 számlaosztályba teszem amelyet nem oszt ki a tulajdonosoknak?)
Az erdőkezelőt a tevékenységéért díj illeti meg:pl 8000,- Ft+ ÁFA / hektár/ év: kinek fogja az erdőkezelő kiszámlázni ÁFÁ-san, mikor az erdőkezelő számla kibocsátásra kötelezett fél az értékesített faanyag és egyéb erdei haszonvételek tekintetében.Egyszerű kérdések, de a gyakorlatban még sem tudom lefordítani és ebben kérem a segítséget. Már több csoportban írtam, de senkitől nem kaptam választ.
Az erdőkezelőnek szerződésenként elkülönült beszámolási és elszámolási kötelezettsége van a tulajdonosok felé. Készítünk egy elszámolást az adott hrsz.területre bevétel - költség= tulajdoni hányad arányában kiosztjuk, de van olyan is benne, hogy a következő évre bent marad bizonyos összeg a kötelező telepítésre, vagy kerítés építésre: akkor ez lesz a külön vagyon? Már régóta könyvelek, de most a fától nem látom az erdő?????
Kérem a Bizottságot, hogy szíveskedjen segíteni, mert tényleg most elvesztem a gyakorlati megvalósításában.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

98/2022 Kiskereskedelmi adó kérdés 2023-04-26

Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat! Több, általam könyvvizsgált társaságnál merült fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek , saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön keresztül, valamint WEBÁruházon keresztül történik. A Webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem.
Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el)

  1. Saját dolgozók kiszolgálása
  2. A társaság nyílvános email címén történő megkeresés , megrendelés. ( Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság ( nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is ). Az emailben történő megkeresés a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem kerül elutasításra.
    Kérdéseim:

’A.) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt senki külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a Kiskereskedelmi adó alapjába.

B) Az emailen történő rendelés tekinthető-e önálló értékesítési csatornának? Itt mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.

C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy - a törvény 1§ (1) bekezdése szerint- a vevő magánszemély is lehet , a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2022 elhatárolt projekt felesztési költségének elszámolása kérdés 2023-04-26

Egy magyarországi leányvállalat alkatrészeket gyártott, melyek fejlesztési költségét egy-egy projekttel kapcsolatosan – amennyiben a gyártás jogát a leányvállalat megkapta – leszámlázta a gyártó társaságnak az anyacég. A gyártó leányvállalat, ezt a költséget aktív időbeli elhatárolásként könyvelte, és a projekt kifutással arányosan évente oldotta fel az elhatárolást, és számolta el a költséget. A tárgy évben a cégcsoporton belüli átszervezés miatt, a leányvállalat teljes anyagos termelésről áttért a bérmunka termelésre, és kizárólag bérmunka szolgáltatást fog tevékenységként számlázni. A leányvállalatól minden olyan tevékenység ami a termelés-értékesítés stb. tevékenységgel kapcsolatos volt, átkerült egy másik cégcsoporton belüli társasághoz. Az aktív időbeli elhatároláson lévő, és még fel nem oldott futó projektekkel kapcsolatos fejlesztési költséget a leányvállalat szeretné kiterhelni a átvevő másik cégcsoporton belüli társaságnak. Ennek oka, hogy ezeket a termelés fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a bérmunka díjban a jövőben nem tudja érvényesíteni.

A kérdésem: a kiszámlázandó eddig el nem számolt (elhatárolt) projekt fejlesztési költséget árbevételként, vagy egyéb bevételként kell elszámolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

96/2022 Kft. elszámolása az erdő tulajdonosaival az erdő kivágása után kérdés 2023-04-26

A tulajdonos társak megbíztak egy erdészeti szolgáltatást végző Kft-i az erdő levágásával, illetve a faanyag értékesítésével, mely meg is történt, és most szeretne a Kft elszámolni a tulajdonosokkal. A tulajdoni hányad alapján jutó összeget, hogy kell le számfejteni? A bekért adatok alapján van aki őstermelő, van aki nem. Az őstermelő adómentesen, akinek meg nincs az önálló tevékenységre 10% költséghányad 15% szja és Szochó 13%? Milyen adatszolgáltatás, bevallást kell a kifizetőnek most december hónapra beadni?
9.8. * Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő termőföld, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő termőföld (a továbbiakban: erdőnek minősülő föld) tartós használatba adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott erdőkezelésből vagy társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.8.1. Adómentes az erdőnek minősülő föld, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott erdőkezelésből származó vagy társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására, az erdőkezelésre vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján - határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján - a használatba adás, az erdőkezelés vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
Kérdésem ezzel kapcsolatosan, a mi esetünkben a szerződéskötése 2022 évben kezdődött és a az erdőkezelő szeretné a tulajdonosok fele a maradék ez évi jövedelmet kifizetni. Itt azt olvastuk ki, hogy mentes az első évtől, ha a tulajdonos nyilatkozik a földterület szerinti Önkormányzat fele, de én mint kérdező ERDŐKEZELŐ KFT a kifizetői oldalon állok.
9.8.2. A magánszemély köteles a 9.8.1 alpont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

95/2022 Mikrogazdálkodói beszámoló forma helyes-e? kérdés 2023-04-26

Könyvelünk egy fuvarozással foglalkozó kft.nek, amelynek mikrogazdálkodói beszámolót készítünk, mert megfelel a Számviteli Törvény 9. §. 6.) pontjában foglalt értékhatároknak. (2020.évi adatok: Mérlegfőösszeg: 19 062 E Ft, Éves nettó árbevétel: 8 264 E Ft, foglalkoztatotti létszám: 1 fő; 2021.évi adatok: Mérlegfőösszeg: 29 094 E Ft, Éves nettó árbevétel: 9 641 E Ft, foglalkoztatotti létszám: 1 fő).
Nevezett kft.-nek 3 magánszemély tulajdonosa van (azonos mértékben rendelkeznek a szavazatok arányával (33,33%)) és mindhárom tulajdonos önállóan cégjegyzésre jogosult. Az egyik tulajdonos egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, melynek keretében a foglalkoztatotti létszám 2020. évben: 16 fő, 2021.évben 17 fő volt.
A KKV törvény meghatározza, hogy egy adott vállalkozás KKV-nak minősül-e, illetve azon belül, hogy a mikro-, kis-, vagy középvállalati kategóriába sorolandó-e, melyhez 3 gazdasági mutató figyelembe vétele szükséges akképpen, hogy a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképpen meg kell felelnie. Emellett a KKV besorolás meghatározásánál figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozási viszonyokat is.
Kérdésem az lenne, hogy jelen esetben önállónak tekinthető-e a kft. vagy a kapcsolt vállalkozásként kell őket kezelni? Amennyiben kapcsolt, akkor ez befolyásolja-e a beszámoló típusát, azaz helyesen készítettünk-e mikrogazdálkodói beszámolót?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

93/2022 KATA-s Bt. végelszámolás eredménytartalék rendezése kérdés 2023-04-26

Betéti társaságunk végelszámolás alá kerül. 2013. óta KATA adózás alá tartozott. 2022. 09.01. nyitó mérlegében az eredménytartalék két tételből áll mivel TAO alól áttéréskor tárgyi eszközre való tekintettel maradt eredménytartaléka 200,-eFt, illetve KATA időszakról nyit 500 eFt eredménytartalékkal. (összesen 700eFt)


Mindkét tag KATA alá tartozott ezért az 500 eFt eredmény adómentesen lenne kivehető osztalékként. Azonban a tevékenységet záró időszakban vesztesége keletkezett 300 eFt.
A kérdés hogy a 400 eFt eredménytartalék kivehető-e adómentesen osztalékként ha a pozitív eredménytartalék csökkenését sorrendben nézzük, tekinthetjük-e úgy hogy az adóköteles rész csökken mivel az hamarabb keletkezett?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

92/2022 KATA-s Bt nyitómérlege kérdés 2023-04-26

Régi katás bt. 2022.09.01-től a társasági adó hatálya alá tartozik. A bankszámláján nagyobb összeg maradt a katás időszakból. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a 2022.09.01. az áttérés napjával készült nyitó mérlegben saját tőkeként, vagy kötelezettségként kell-e szerepeltetni a bakszámlán bennragadt összeget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

90/2022 Kapott támogatás eszközberuházáshoz kérdés 2023-04-26

Eszköz beruházásunk van. Kaptunk Támogatást, ezt szeretnénk a kettőt együtt megvalósítani.
Támogatást 2022. évben kaptunk először előleget, aztán a többit.
A képzett Fejlesztési Tartalékot feloldani--- T: 414- K: 413 évenként
A TE. aktiválása az 1. szla osztályban. - T: 13.-14... - K : Támogatás kapott összege ??? Előlegnél- másképpen működik.

Szeretném a segítségedet kérni, ha erre van lehetőséged.
Azt mondják, hogy milyen pénzből finanszírozom a TE. az senkit nem érdekel.
Lehet hitel, támogatás, saját erő.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2022 KATA,ha CSED-en van a beltag kérdés 2023-04-26

KATÁS BT beltagjának ( aki Katát fizet ) 2022. február 2-án CSED kezdődik, mely miatt mentesül a KATA fizetése alól. A BT ( mely továbbra is KATÁ-s) fogorvosi tevékenységét alkalmazottal folytatja. Bevétele 2022. január hóban 1.563 ezer Ft, február 1-től augusztus 31-ig 9.579 ezer Ft, melyet az OEP, illetve Önkormányzat felé számláz.
A Bt Kata alanyisága nem szűnt meg, ezért a beadott bevallás augusztus 31-ig bezárólag tartalmazza a teljes bevételt, mely a NAV telefonos tájékoztatása szerint rendben is van.

Utólag azonban a NAV ezt a bevallást hibásnak minősítette, csak a január hónapot tekinti KATÁS-nak, úgy, hogy a teljes 11.142 ezer Ft egy havi bevételnek minősül, melyet így 40%-os különadó terhel.
Természetesen ez számunkra nem elfogadható és nem is felel meg a valóságnak.
Hogyan adózik a 2022. február 1-től augusztus 31-ig terjedő időszak bevétele 9.579 ezer Ft, hiszen a Bt KATA alanynak tekinthető, vagy esetleg felmerül a Társasági adó lehetősége? Netán a teljes időszak KATÁS, akkor ha a beltag a KATÁT megfizeti február-augusztus közötti időszakra, bár ez esetben nem jogosult a CSED-re.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

88/2022 Termőföld használati jog kérdés 2023-04-26

SzJA tv 1 sz. melléklet 4.37.b
4.37. * az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap
a) a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén,
b) a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén,
c) támogatásként, a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitele törlesztéséhez, feltéve, hogy a termőföld mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll és arra a törlesztési időszakra, amelyre e juttatást a tag kapja, az adott földterület után az a) pont szerinti juttatásban nem részesül,
d) támogatásként, termőföld vásárlásához, feltéve, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja,
azzal, hogy a társas vállalkozás által a tagjainak juttatott a-d) pontok szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot. Amennyiben a társas vállalkozás által a tagjának, tagjainak juttatott a)-d) pontok szerinti adómentes összegek az említett értékhatárt meghaladják, a meghaladó részt - több juttatásban részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában - a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett olyan egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet adóelőleg fizetési kötelezettség nem terhel.

1-Tehát összességében 50 millió forint érték határig a kft tulajdonosai ( Nem csak a CSMT-re vonatkozóan ) adómentesen kivehetik például a társaság részére folyósított terület alapú támogatást ( saps és zöldítés ), ezen felül a részükre fizetett földbérleti díjat ( ami egyébként is adó mentes ha 5 évre adja bérbe).
2- Ha a magánszemély több kft-ben is tulajdonos tag , mindegyik kft-ből jogosult az 50 millió forint adómentes kivételére ?
3- Mit jelent az a) pontban szereplő megfogalmazás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

87/2022 Nyilt végű pénzügyi lízing esetén vásárlási jog átengedés kérdés 2023-04-26

Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja az autót) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra).

A jövedelmet bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük(levonjuk a munkavállaló munkabéréből). (A Tao. szerint vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.)

Kérdésem, hogy a számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla?

Több oldalon feltettem a kérdést, a szamvitelilevelek szerint nem kell könyvelni költséget, csupán az szja-t kell könyvelni és rendezni. Az adozona szerint személyi jellegű egyéb kifizetés. Kérdés, hogy ha költségként elszámolható a juttatás értéke (maradványérték és piaci érték közötti összeg, akkor ennek az elszámolásnak mik a lépései? A jövedelemelszámolási számla mivel szemben fut ki, nekem úgy tűnik, hogy eredményhatása annyi lesz, hogy maximum, amennyi a levont szja?! Erre nem kaptam sajnos ott választ.

Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot (vagy készletre venni ) egyéb bevételként?

T2 / K96 , véj nyilvántartásba vétele
T55 / K4711, jogviszonyos jövedelem számfejtése
T4711 / K4621, szja levonás

T86/K2 , véj kivezetése
T4711/K96 , jövedelemelszámolási számla kivezetése

Ennek a levezetésnek az eredményhatása annyi lenne, hogy a jogviszonyos jövedelem szja része rontaná az eredményt.

Le tudnák számomra írni, hogy mik a pontos lépések ebben az esetben? Elég csak az szja-t levezetni vagy el kell számolni a fentebb leírtakat (illetve ha igen, akkor milyen módon)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2022 KATA-s bt végelszámolás adókötelezettség kérdés 2023-04-26

08.31-ig kata adóalanyként működő bt. végelszámolásával kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni.
Kata előtt eva alany volt a cég előtte pedig tao alany, 2005.év volt az utolsó tao-s éve. Az utolsó beszámolóban jelen van 845eFt eredménytartalék, osztalék adót kiváltó adót nem fizetett a cég , volt csökkentő tétele a tárgyi eszközök nettó értéke, így nulla lett neki az adóalap.
Most a végelszámolási nyitó mérleg és majd a végelszámolás zárásával kapcsolatban merült fel olyan kérdés, hogy a tao-s 845eFt eredménytartalék adófizetési kötelezettség alá esik-e.
A nyitó tételnél az eszközök értéke 95eFt ( pénzeszköz és követelés ). A forrásoknál a jegyzett tőke 20eFt , más forrás elem nincs, így az eredménytartalék 75eFt. ( ami 845eFt tao-s és -770eFt kata és eva alatt keletkezett eredménytartalék összegéből tevődik össze.

Kérdésem az lenne és abban kérném a segítségeteket, hogy mi után és milyen mértékben keletkezik adófizetési kötelezettsége a cégnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2022 Egycélú utalványok és orvisi vizsgálat elszámolása kérdés 2023-04-26

Külsősként dolgozom egy társaságnak. Jelenleg ez a társaság egy portált üzemeltet, amin magánszemélyek orvosi vizsgálatra tudnak időpontot foglalni. Az orvosok teljesen függetlenek a portált üzemeltető cégtől, csak a portál használatáért fizetnek díjat. A magánszemélyek az orvostól kapnak áfa mentes számlát ("TAM" ) a vizsgálat megtörténtekor, akkor történik a számla kiállítása is az orvos által a magánszemély részére és akkor történik ennek kifizetése is. A portált üzemeltető cég az orvosnak a portál használatáért havidíjat számláz, ami 27% áfás. A portált üzemeltető cég a magánszeméllyel jelenleg nincs üzleti kapcsolatban.

A portált üzemeltető cég szeretne elindítani egy új szolgáltatást, ami abból állna, hogy a magánszemély az időpont foglalás folyamatában bankkártyával rögtön ki is fizethetné a vásárolt vizsgálatot. A portált üzemeltető cég a vásárlásról saját néven egy utalványt bocsátana ki, amin minden adat rajta lenne, ami szükséges a beazonosításhoz. Az utalvány mellé a magánszemély rögtön kapna számlát is a portált üzemeltető cégtől. A befolyt ellenértéket a portálszolgáltató teljes összegben haladéktalanul továbbutalja az orvos felé. A portálszolgáltató természetesen kötne szerződést az orvossal is és a magánszeméllyel is.

Az áfa tv. 18/A (1) bekezdése szerint "Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák." Tehát értelmezésem szerint: mivel a portálszolgáltató saját nevében bocsátja ki az utalványt, ami orvosi szolgáltatásra fog szólni, ezért a portálszolgáltató orvosi szolgáltatásnyújtást fog teljesíteni.

Véleményem szerint
• a portálszolgáltató az utalvány értékét elszámolhatja árbevételként miután megtörtént az orvosi vizsgálat,
• a portálszolgáltató tevékenysége is az orvoshoz hasonlóan humán-egészségügyi ellátás lesz (TEÁOR 862), amit nem saját maga nyújt, hanem az ő megbízásából az orvos, ezért
• a portálszolgáltató az utalványkibocsátással az orvosi vizsgálatot közvetített szolgáltatásként fogja nyújtani a magánszemélynek,
• és az utalványról kiállított számlán áfát nem kell felszámítania, mert a szolgáltatás a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. A szolgáltatás megtörténte után a portálszolgáltató az orvostól is ilyen áfa tartalmú számlát fog kapni. Mivel a portálszolgáltató megbízásából az orvos fogja nyújtani az orvosi szolgáltatást, ezért az adómentességet jogosan viszi tovább a számlázásban.
Természetesen amíg az orvosi vizsgálat nem történik meg, addig a portálszolgáltató a már korábban az orvoshoz továbbutalt utalvány ellenértéket az orvossal szembeni követelésként és a magánszemély felé kötelezettségként fogja nyilvántartani és csak ha megtörtént az orvosi vizsgálat és megkapta az orvos számláját, akkor fogja elszámolni árbevételként és költségként.

Kérem szíveskedjenek megerősíteni, hogy a fentiekben leírtak a hatályos torvények és előírások szerint rendben vannak, helyes így az elszámolásuk és adózásuk.

Amennyiben nem jól értelmezem a törvényt és a fentiekben leírtak nem helyesek, akkor kérem legyenek szívesek leírni, hogy hogyan kell az egycélú, idegen, de saját néven kibocsátott utalványt az áfa törvény és a számviteli törvény szerint értelmezni és elszámolni a kibocsátó és az utalványt elfogadó oldaláról kibocsátáskor is és a szolgáltatás megtörténtekor is. Illetve az utalványkibocsátó milyen TEÁOR szerint végzi ezt a tevékenységet, milyen szolgáltatás nyújtásnak felel meg az utalványkibocsátás.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2022 KFT. kereskedelmi szálláselyadásra vásárol ingatlant kérdés 2023-04-26

Belföldi áfaalany kft vásárol egy új építésű lakóingatlant egy lakóparkban a Balaton mellett.
Az ingatlant kereskedelmi szálláshelyként kívánja hasznosítani.
Kérdés:
-kell-e a vevőnek fordított adó nyilatkozatot kitölteni?
- a fenti ingatlannak az értékét évi mennyi százalékkal tudja elszámolni költségként adótörvény szerint?
évi 2 % ,3 % vagy 5 % lesz a helyes?
-az ingatlan hasznosításához vásárolt tárgyi eszközökre(berendezési tárgyakra) van -e különleges értékcsökkenési leírás?
Köszönöm.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2022 Tárgyi adómentes tevékenység csökkenti-e az alanyi mentes értékhatárt? kérdés 2023-04-26

Egy alanyi adómentességet választó Kft személyesen közreműködő tagja 8690 TEAOR kóddal vérvételi tevékenységet végez a beteg lakcímén illetve a kft által működtetett helyiségben, melyről számlát a betegnek állít ki „ Egészségügyi szolgáltatás” megnevezéssel. A laborvizsgálatot a szerződésben álló labor végzi, aki a kft-nek számláz 0% áfa feltüntetésével.
Kérdés: jól gondolom, hogy a kft tevékenysége tárgyi adómentes tevékenység és nem csökkenti az alanyi adómentes bevételi összeghatárt és a számlán a T.A.M. megnevezést kell alkalmazni , valamint feltüntetheti e, hogy „közvetített szolgáltatás”

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2022 Eszközök értékelése kérdés 2023-04-26

Egy vállalkozás üzleti környezete 2022. elején úgy változott meg, hogy valószínűsíthető, 2023 végén, 2024 elején megbízásainak legalább 50 %-át elveszíti. Tevékenysége speciális, új megbízáshoz jutni nem lehet, a használt szoftverek és eszközök más tevékenységhez nem használhatóak. A társaságnak 2023-2024-ben nagy valószínűséggel végelszámolást kell kezdeményeznie.
2022-ben felmérve a helyzetet, a társaság az érintett eszközeire állapítson meg új várható élettartamot, és amortizációs kulcsot, vagy számoljon el terven felüli amortizációt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/2022 Alanyi mentes vállalkozás EU-ba értékesít kérdés 2023-04-26

Alanyi mentes vállalkozás vagyunk. Terméket fogunk értékesíteni EU tagállamba. (Ausztria)
Információink szerint a Közösségi értékesítés beleszámít az áfa értékhatárba.
Az értékesítés EU adószámmal rendelkező adóalany felé történek.
Azonban az első közösségi értékesítés során evvel az összeggel, összeszámítva a belföldi értékesítésünkkel átlépjük az alanyi adómentes értékhatárt. Ezt a tényt 15 napon belül kell bejelentenünk az adóhatóságnak.
Hogyan állítjuk ki a közösségi adóalany felé a számlánkat?
Fel kell tüntetnünk az EU adószámunkat? Ezen már „2” lesz az adószámunk és feltüntethetjük rajt, hogy közösségi adóalany felé történő értékesítés „fordított adózás”?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2022 Rokkantsági ellátást kapó egyéni vállalkozó járulékai kérdés 2023-04-26

Az alábbi kérdésekre szeretném kérni a válaszukat.

  1. Rokkantsági ellátásban részülő egyéni vállalkozó augusztus 31-ig kiegészítő tevékenységű KATA alany volt. A tevékenysége miatt az új KATA hatálya alá nem tartozik.

Véleményem szerint főállású egyéni vállalkozóként tudja csak folytatni a vállalkozását, mivel a TBJ szerint nem tekinthető nyugdíjasnak, mert 1958. évben született és még nem töltötte be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt.
Tehát a T101E nyomtatványon be kell jelenteni főállású átalányadós vállalkozóként.
Ebben az esetben SZOCHO és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik havonta legalább a minimálbér szerint. A tevékenységéhez középfokú végzettség szükséges, de a betegsége miatt szerény bevételre tud csak szert tenni, a havi bevétele nem mindig éri el a 100.000 Ft-ot.
A 2258-as nyomtatványon a SZOCHO alap (260.000x1,125) 292.500.- Ft. Miután az egészségi állapota 50 % a rehabilitációs bizottság szerint C1 besorolású, így a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény megilleti, így SZOCHO fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

A járulékfizetés alapja 260.000 Ft lesz. Ha jól értem, akkor jogosult lesz a családi kedvezmény érvényesítésére. Ebben az esetben a 2258-as nyomtatvány 7. sorába a 260.000 Ft-ot kell feltüntetni és az orvosi igazolás értelmében jogosult személyi kedvezmény igénybevételére, ami ugyan SZJA kedvezmény, de az átalányban megállapított jövedelme mentesül az SZJA fizetés alól 1.200.000 Ft/év erejéig. Így a 66.667.- Ft személyi kedvezményt érvényesíteni lehet a járulékból? Ebben az esetben a tényleges járulékalap 260.000-66.667=193.333.- Ft lesz? A járulékfizetési kötelezettség pedig ennek a 18,5%-a, azaz 35.766.- Ft-ot kell havonta fizetnie?
Jó ez a levezetés, vagy mennyi járulékot kell fizetni?

  1. 25 év alatti nappali tagozatos egyetemi hallgató kiegészítő tevékenységes KATA alanyból szeptember 1-én Hallgatói jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozóként jelentkezett be.
    A szeptemberre kiszámlázott bevétele 450.000.- Ft volt, aminek a 60%á-a a jövedelme, azaz 270.000.- Ft. A kiegészítő tevékenységes vállalkozó az személyi jövedelmadó alapja után fizet csak szocho-t és járulékot. Jól gondolom, hogy ebben az esetben sem bevallási, sem fizetési kötelezettsége nem keletkezett?

  2. Ha ugyanez az egyetemi hallgató a jelenlegi félévét passziválja, akkor a november 1-től már főállású átalányadózó egyéni vállalkozóvá fog válni. (Azért november 1-től, mert a diákigazolványa október 31-ig érvényes. (TBJ. 4§ 18.4. pontja értelmében)
    Novembertől már a minimálbér alapján kell a SZOCHO-t megfizetnie, azaz 38.025.- Ft.
    A járulékalapját viszont a 25 év alatti kedvezménnyel tudja nullázni, így azt csak bevallani kell és a 25 év alatti kedvezményt igénybevételével nem lesz fizetési kötelezettsége.
    Jól értelmezem a jogszabályt ebben az esetben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

79/2022 Kockázati élezbiztosítás kérdés 2023-04-26

A Kft. határozott időtartamú kockázati életbiztosítást kötött. A kötvényen halál esetén (főbiztosítás) és baleseti halál esetén is (kiegészítő biztosítás)
kedvezményezettként a szerződő (díjfizető) korlátolt felelősségű társaság szerepel. A kötvény külön díjazás ellenében határozott idejű betegségbiztosítási kockázatot is tartalmaz
a biztosított magánszemélyre vonatkozóan, de a magánszemély halála esetén ebben az esetben is a szerződő Kft. a kedvezményezett.
Helyesen jár-e el a társaság, ha adóköteles juttatásnak csak a betegségbiztosítás díját tekinti?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2022 Ázsiós tőkeemelés kérdés 2023-04-26

Ázsiós tőkeemelés üzletrész apportálással témakörben merültek fel kérdéseink.

Több magánszemély tulajdonában lévő „A” KFT tulajdonosai közül ketten úgy döntöttek, hogy üzletrészüket beapportálják a szintén tulajdonukban lévő „B” KFT-be.

Az „A” KFT jegyzett tőkéjének jelentős része jegyzett tőkén felüli saját tőkéből, tőkeemelés útján – adózás nélkül – került a magánszemélyek tulajdonába az évek során.

Az üzletrészükkel a tulajdonosok ázsiós tőkeemelés keretében kívánják „B” KFT jegyzett tőkéjét emelni. Az apportszerződésben az apportálandó üzletrész tulajdonosok által meghatározott és elfogadott apport értéke 100, melyből 2 a jegyzett tőkébe, 98 pedig a tőketartalékba kerül.
A társasági szerződés csak a jegyzett tőke apporttal történő emelésnek összegét, azaz a 2-t tartalmazza.

Kérdéseink:

  1. Az SZJA tv. 4. § (2)b pontja szerinti bevételnek mi minősül? Az üzletrészek apport értéke (100), vagy ennek csak az a része, ami a társasági szerződésben rögzített, a jegyzett tőkébe kerülő összeg (azaz 2) (de a tőketartalék része nem, mivel az nem kerül a társasági szerződésben feltüntetésre)?

  2. Van-e annak adóvonzata, ha az „A” Kft-ben lévő üzletrészek apport értéke az Szja tv. 3.§ 9. f. pontja szerinti piaci értéktől alacsonyabb összegben kerül meghatározásra?

(az SZJA tv. csak arról rendelkezik, hogy amennyiben a piaci ár feletti bevételre tesz szert akkor az egyéb jövedelemként adóköteles, nem árfolyam nyereségként)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2022 Románia ÁFA kérdés 2023-04-26

Magyar, közösségi adószámmal rendelkező „A” adóalany Romániában, ahol nincs telephelye, mint fővállalkozó szerződést kötött „C” román vállalkozó ingatlanának a felújítási munkáira.
„A” vállalkozó a munka elvégzésére közösségi adószámmal rendelkező, másik uniós tagállam „B” vállalkozóját, mint alvállalkozót fogja alkalmazni.

A magyar „A” fővállalkozó adóalany román „C” adóalanynak FAD-os számlát fog kiállítani a szolgáltatásról az ÁFA tv. 39.§ szerint.
A „B” alvállalkozó az „A” magyar fővállalkozóval szemben ÁFA mentes számlát szeretne kiállítani. Kérdésem, hogy a „B” adóalanynak ebben az esetben Romániában előzetesen be kell-e jelentkezni a román adóhatósághoz ?

A „B” alvállalkozónak kell-e megfizetni Romániában az ÁFÁ-t ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2022 kötelező energiamegtakarítás számviteli elszámolása kérdés 2023-04-26

Az energiahatékonyságról szóló 2015.évi LVII.tv. alapján egy vállalkozásnak kötelező energiamegtakarítást kell teljesítenie. A vállalkozás ezt a kötelezettségét vásárolt "Hitelesített energia megtakarítás" útján teljesíti. A vásárlásról megkapta a számlákat. A hitelesített energia megtakarítás egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, kérem segítségüket abban, hogyan kell ezeket a tételeket a számvítelben elszámolni, könyvelni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2022 külföldi vállalkozás magyar rendszámú személygépkocsi cégautóadója kérdés 2023-04-26

Német tulajdonú vállalkozás, aki magyar adószámmal nem rendelkezik, Magyarországon telephelye nincs, Magyarországon magyar rendszámú autót vásárolt úgy, hogy az üzembentartóként a vállalkozás magyar alkalmazottja, magyar lakcímmel lett bejegyezve a forgalmi engedélybe.

Az autóval kapcsolatban felmerült költségeket (üzemanyag, javítás, ,mosás) Németországban a német vállalkozás számolja el.

Kérdésem, hogy kell-e Magyarországon cégautóadót fizetni a személygépkocsi után és ez kinek a kötelezettsége?
Lehetséges-e, hogy a német vállalkozás helyett a magyar üzembentartó magánszemély fizesse meg a cégautóadót?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2022 Feltételesen visszatéritendő támogatás kérdés 2022-09-22

Eddigi munkám során már találkoztam visszatérítendő illetve vissza nem térítendő (visszafizetési kötelezettség nélküli) pályázatokkal. Volt működési célú, volt fejlesztési célú köztük.

S idén "jött velem szembe" az ún. Feltételesen visszatérítendő támogatás.
Ami így néz ki:
projekt teljes össezge 90 mó ft
saját erő 30 mó ft
pályázati pénz 60 mó ft -- ezt előlegként ki is utalták a pályázati 60 mó ft-ból 20 mó ft-ot a COVID miatti bérköltségek finanszírozásának "megsegítése" címén számoltak el, illetve hagytak jóvá a pályázat odaítélésekor; míg a maradék 40mó ft fejlesztésre (eszközök
vásárlására) fordítható, így korszerű gépek, berendezések lettek vásárolva (régi elavult gépek cseréje, ezáltal a piacon a versenyképesség javítása) A pályázat lezárult, elfogadták. Ezzel egyidejűleg a 60mó ft 30%-ára már megállapították, hogy nem visszatérítendő. Feltételesen maradt a 70%, melyet a 2024-ben esedékes felülvizsgálat során bírálnak el: vissza nem térítendő, részben nem visszatérítendő, vagy visszatérítendő.

Hogyan kell ezt számvitelileg elszámolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2022 KATA-s ügyvédi iroda átalányadózó egyéni vállalkozóvá válás bejelentése kérdés 2022-09-22

A KATA változás miatt Ügyvédi Irodák szeretnének átalányadózó egyéni vállalkozók lenni.
Ügyvédi Iroda megszűnik, egyéni ügyvédként működnének tovább.
Hogy tudjuk ezt a változtatást bejelenteni és szabályosan intézni?
A NAV olyasmit mond, amit az Ügyvédi Kamara nem tud megtenni és fordítva.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2022 HIPA alap módosítása alvállalkozói teljesítménnyel kapcsolt vállalkozók között kérdés 2023-04-26

Számviteli egyesületi tagként HIPA adóalap csökkentéssel kapcsolatban lenne kérdésem.

Az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a HIPA alap, amit a Társaságunk eddig – óvatosságból – nem alkalmazott, csak a közvetített szolgáltatások (81 számlaosztály) értékével és az elábéval csökkentette a HIPA alapot.
Egyik megrendelőnknek félévente számlázzunk ki a hőszolgáltatásból származó árbevételt (januárban I. félévest és júliusban II. félévest, majd havonta időarányosan elhatároljuk), mely szolgáltatásnyújtásban az egyik leányvállalatunk alvállalkozóként közreműködik és havonta számláz nekünk átalánydíjat. Mindkét Féllel (megrendelővel és alvállalkozóval) Ptk. szerinti vállalkozói szerződés lett kötve, ugyanazzal a szerződéses tartalommal, elkülönített nyilvántartást vezetve (külön főkönyvi számlán). Nem változatlan áron kerül elszámolásra (kb.10-15%-kal több árbevételt számolunk el, mint az igénybe vett szolgáltatás értéke), de nagyjából változatlan formában nyújtjuk a szolgáltatást.

Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem, hogy az 528 számlán kimutatott kapcsolt vállalkozás alvállalkozói teljesítményének értékét levonhatjuk-e a HIPA adóalapból? Eddig azért nem alkalmazta Társaságunk, mert, hogy kapcsolt vállalkozásról van szó (és így kockázatos), de én nem találtam ilyen törvényi hivatkozást, hogy ez alapján valóban nem lehetne levonni. Mivel ez jelentős összeg, ezért fontos lenne, ennek a megfelelő értelmezése, tisztázása, ugyanis ezáltal jelentős összeggel csökkenhetnénk az éves HIPA összegünket. A transzferár nyilvántartás természetesen ezen tranzakció után évente elkészül és a piaci ár alá van támasztva.

A törvény az alábbiakat írja elő:
Alvállalkozói teljesítés 528 (továbbadott alvállalkozói teljesítés, mind a megrendelővel, mind alvállalkozóval a Ptk. szerinti írásban kötött vállalkozási szerződéses kapcsolat legyen, a két szerződés tartalmilag kapcsolódjon, nem mindig változatlan formában, saját teljesítmény is beépülhet, alvállalkozói teljesítés megelőzze a fővállalkozó teljesítését, kimenő számlában nem kell külön feltűntetni) → elkülönített nyilvántartás.

A mi esetünkben az lehetne kockázatos, hogy a megrendelőnek félévente előre számlázunk, míg az alvállalkozó havonta nyújtja be a számláját, azaz ebben az esetben kérdéses lehet, hogy az alvállalkozó teljesítése megelőzi-e a fővállalkozó teljesítését. Valójában igen, de a számlázási gyakorlat ettől eltér.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2022 KATA adóalany járulékfizetés kérdés 2022-09-22

Társas vállalkozóként eddig másodállású KATA adóalany voltam. Választhatom az átalányadót 2022.09.01.től és ebben az esetben hol kell megfizetnem a minimum járulékokat. Szeretném továbbra is a Kft.-ben fizetni, de mivel január 31.-ig nem jeleztem a 2258 bevalláson, mivel nem is kellett beadnom, van rá mód, hogy az első 2022.09.01.-09.30. időszakra beadott bevalláson kitöltöm az "NY" lapot, és ez jogszerű lesz e?

Illetve a T1041es bevalláson milyen biztosítási jogviszony kódot tudok választani.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2022 megszünt KATA-s választhat-e mikrogazdálkorói beszámolót kérdés 2022-09-22

A KATA-s betéti társaság 2022.09.01-től visszatér a számvitel hatálya alá további működés miatt vagy végelszámolás miatt.

Választhatja-e a mikrogazdálkodói beszámolót (az előírt értékhatároknak megfelel) már 2022.0901-től? Így nincs kiegészítő melléklet készítési kötelezettsége, amiben feltüntetné, hogy a bevételi nyilvántartásról tér át a számvitel hatálya alá.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2022 előre számlázott bevétel kérdés 2022-09-22

Eddig főállású Katás vállalkozó folyamatos teljesítésű ügyletben (havidíj) számlázott szolgáltatásnyújtást.

Ki kell lépnie a Katából, ezért ki akarja számlázni az év hátralévő időszakára a 2022-es díjat 2022.08.31-ig. Előre számlázással egy összegben. szerződésmódosítás mellékelve. teljesítés a kiállítás napja...

Ezt később nem minősíti az adóhivatal adóelkerülésre létrejött szerződésnek?

érintettek: takarító, szállítmányozó fix havidíjas, tréner, oktató megállapodott óraszámra.... stb. könyvelőként én is érintett vagyok

Nav-os állásfoglalást nem találtam erre vonatkozóan az interneten, és sehol nincs erre vonatkozóan egyértelmű instrukció.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2022 EU-n belüli betegszállítás kérdés 2022-09-22

Olaszországi vállalkozó személyeket szállít Magyarországra orvosi ellátásra. Orvosi ellátás TM tevékenység a társaság áfa-s adószámmal rendelkezik, de csak TM tevékenységet végez.
EU-n belül történik a szállítás, mert vissza is szállítja az Olasz vállalkozó a magánszemélyeket.
Területi hatályon belül történik a szállítás a 40 §,41§ 105 § -okat néztem meg. Nem tudom eldönteni, kell e
2265 -ön és 22A60 -on vallani áfát .
A számlán mindkét fél EU adószámmal rendelkezik, áfa nincs feltüntetve.
Ügyfelem szerint a személyszállítás nem áfás. Én a II negyedévre vallottam áfát, mivel TM tevékenység miatt nincs levonható áfa a társaságnak, igy fizetendő áfa került előírásra.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2022 Fordított ÁFA kérdés 2022-09-22

Az áfát az általános szabályok szerint állapítja meg a gazdasági társaság (szolgáltató) és a megrendelő is. A megrendelő év elején szerződést köt a szolgáltatóval, hogy az általa kijelölt területeken végezzen el mindennemű mezőgazdasági szolgáltatást, a vetéstől a betakarításig. Valamint külön szerződést köt, hogy vásárolja meg a termeléshez szükséges vetőmagot, növényvédőszert és műtrágyát a szolgáltató a saját nevében, majd évente egyszer, esetleg kétszer számoljanak el egymással.

Kérdésem, ha a továbbszámlázott anyagok között fordított áfa hatálya alá tartozó vetőmag (búza, kukorica, napraforgó, repce, árpa) is van, azt ugyanúgy fordítottan is kell továbbszámlázni, mivel változatlan formában anyag értékesítés történik? Hogyan alakul a számlázás, ha egy komplett szerződést köt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2022 KATA törvény értelmezése kérdés 2022-09-22

Az új KATA törvény bevezető mondata így hangzik:


„Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása az értékteremtő munka, ugyanakkor elismerve annak fontosságát, hogy indokolt a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása az igazságos közteherviselés követelményeinek megfelelően, a következő törvényt alkotja:”

A saját terméket és szolgáltatást a továbbiakban a törvény nem említi sem az értelmező rendelkezései között, sem a törvény indokolásában nincs egy szó sem róluk, a kommunikációs csatornákon keresztül sem találtam ezeket érintően semmit, még említés szintjén sem.

Kérdés: Ezt hogyan kellene értelmezni? A kiskereskedő, a vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozó, aki elvitelre is kiszolgál, vagy egy kozmetikus, aki krémeket is elad (lehetne még sorolni, de nem ez a cél) a tevékenysége okán a továbbiakban nem lehet KATÁ-s egyéni vállalkozó? (Természetesen az egyéb törvényi feltételeknek mindenben megfelel)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2022 KATAS Bt, megszűnés könyvvizsgálat kérdés 2022-09-22

Kérjük szakértői válaszukat, hogy KATÁ-s Bt 2022. 08.31-ig egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetéséhez feltétlenül szükséges-e nyitómérleg összeállítása, és könyvvizsgálata.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/ 2022 átalánydózó járulékfizetése kérdés 2022-09-22

Az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatban kérdezném a következőt.

Ha havi szinten egyenlőtlenül oszlik meg a bevétel és 40%-os költséghányad érvényesítése mellett hogyan alakul a járulék fizetés?
Nyilván, amíg az átalányadó alap el nem éri az 1.200.000,- Ft-ot, akkor a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell megfizetni a járulékokat (minimum járulék fizetés). Ha az átalányadó alap átlépi az
1.200.000,- Ft-os határt, és eléri a járulékfizetési minimumot, akkor az átalányadó alap után kell megfizetni a járulékot? Ha valamelyik hónapban nem éri el a minimum járulékalapot, akkor a minimum után kell a járulékot megfizetni? Ha így fizet minden hónapban, akkor éves szinten a minimum járulék alap 3.120.000,- Ft. Ha mondjuk az átalányadó alapja éves szinten nem éri el a 3.120.000,- Ft-ot (mondjuk 3.000.000,- Ft), de a havi járulékalapokat éves szinten összesítve 3.720.000,- Ft jött ki, akkor mi a helyzet? Nem csak a 3.120.000,- Ft után kell a járulékokat megfizetni éves szinten?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

56/2022 Ázsiós tökeemelés, üzletrész apportálással kérdés 2023-04-26

Ázsiós tőkeemelés üzletrész apportálással témakörben merültek fel kérdéseink.

Több magánszemély tulajdonában lévő „A” KFT tulajdonosai közül ketten úgy döntöttek, hogy üzletrészüket beapportálják a szintén tulajdonukban lévő „B” KFT-be.

Az „A” KFT jegyzett tőkéjének jelentős része jegyzett tőkén felüli saját tőkéből, tőkeemelés útján – adózás nélkül – került a magánszemélyek tulajdonába az évek során.

Az üzletrészükkel a tulajdonosok ázsiós tőkeemelés keretében kívánják „B” KFT jegyzett tőkéjét emelni. Az apportszerződésben az apportálandó üzletrész tulajdonosok által meghatározott és elfogadott apport értéke 100, melyből 2 a jegyzett tőkébe, 98 pedig a tőketartalékba kerül.
A társasági szerződés csak a jegyzett tőke apporttal történő emelésnek összegét, azaz a 2-t tartalmazza.

Kérdéseink:

  1. Az SZJA tv. 4. § (2)b pontja szerinti bevételnek mi minősül? Az üzletrészek apport értéke (100), vagy ennek csak az a része, ami a társasági szerződésben rögzített, a jegyzett tőkébe kerülő összeg (azaz 2) (de a tőketartalék része nem)?

  2. Van-e annak adóvonzata, ha az „A” Kft-ben lévő üzletrészek apport értéke az Szja tv. 3.§ 9. f. pontja szerinti piaci értéktől alacsonyabb összegben kerül meghatározásra?

(az SZJA tv. csak arról rendelkezik, hogy amennyiben a piaci ár feletti bevételre tesz szert akkor az egyéb jövedelemként adóköteles, nem árfolyam nyereségként)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

055/2022 KATAS Bt. beltag lehet-e egyéni vállalkozó kérdés 2022-09-22

Bevételi nyilvántartásos katás BT beltagja egyéni vállalkozó szeretne lenni, a BT egyszerűsített végelszámolása mellett. A társaság végelszámolását 2022.07.25-től kezdi meg és a beltag lesz a végelszámoló.

2022.08.01-től lehet-e a beltag főállású egyéni vállalkozó, ha nem mikortól lehet
Jól tudom-e a katás végelszámoláshoz nem kell könyvvizsgálat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

054/2022 újrahasznosított hulladék könyvelése kérdés 2022-09-22

Egy Bt Hulladék gazdálkodással is foglalkozik. Az ügyfelektől, akik fizetnek érte elhozza (építési, lom, stb) hulladékot, amely egy részét a szeméttelepre adja le, a másik részét feldolgozza. Az építési hulladékok egy részét ledarálja, minősítteti, és azt utána eladja mint építési anyag. Ezt az újrahasznosított hulladékot adatszolgáltatás keretében időszakonként bevallja.

Az lenne a kérdésem, hogy ezt az újrahasznosított hulladékot a könyvelésben készletre kell-e venni?

Valamint ha igen, akkor hogyan kell lekönyvelni, ill kapcsolódik-e hozzá valamilyen szabályzatkészítési kötelezettség?

Az újrahasznosított hulladékért nem fizet, a darálógépet bérli, és a minősítésért fizet.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

053/2022 támogatás elszámolása kérdés 2022-09-22

  1. Szeretnék érdeklődni, hogy a • VP2-4.1.1-20 Állattartó telepek fejlesztésének támogatása • VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása VP2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása pályázatok alapján kifizetett támogatás összegét tőketartalékba kell-e helyezni? A pályázati felhívásokból és a támogatói okiratokból nem derül ki. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet szerint úgy gondolom, hogy helyesen járunk el, ha tőketartalékba helyezzük a támogatások összegét.

  2. Áfát az általános szabályok szerint állapítja meg a gazdasági társaság ( szolgáltató ) és a megrendelő is.
    A megrendelő év elején szerződést köt a szolgáltatóval, hogy az általa kijelölt területeken végezzen el mindennemű mezőgazdasági szolgáltatást a vetéstől a betakarításig.
    Valamint külön szerződést köt, hogy vásárolja meg a termeléshez szükséges vetőmagot, növényvédőszert és műtrágyát a szolgáltató a saját nevében, majd évente egyszer esetleg kétszer számoljanak el egymással.
    Kérdésem, ha a tovább számlázott anyagok között fordított áfa hatálya alá tartozó vetőmag, ( búza, kukorica, napraforgó, repce, árpa ) is van, azt ugyan úgy fordítottan is kell tovább számlázni, mivel változatlan formában anyag értékesítés történik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

052/2022 saját üzletrész kérdés 2022-09-22

„A” Kft ingatlanvagyonnal rendelkező társaság.
2021. évi beszámolóban a saját tőke az alábbi:
Jegyzett tőke: 3.000 eFt
Eredménytartalék: 24.787 eFt
Adózott eredmény: 25.543 eFt
„A” Kft. 2021.évi beszámoló elfogadásakor a taggyűlés 50.000 eFt osztalék kifizetéséről döntött.
Így az adózott eredmény az eredménytartalékba történő átvezetése és az osztalék előírása után az eredménytartalék 330 Ft-ra módosult 2022. május hónapban.
„A” Kft-nek két Kft a tulajdonosa ( „B” Kft 33% és „C” Kft-67% arányban). A 33% részesedéssel rendelkező „B” Kft el szeretné adni az üzletrészét, mely üzletrészre harmadik személytől vételi ajánlatot kapott 100.000 e Ft összegben.
A Ptk. 3:167.§ (2) bekezdés alapján az „A” Kft-t elővásárlási jog illeti meg, mely elővásárlási joggal „A” Kft élni kíván és megvásárolja a saját üzletrészét.
Az üzletrész megvásárlása előtt „C” Kft ázsiós tőkeemelést hajtana végre, melynek során „A” Kft jegyzett tőkéjét 1.000 eFt –tal növekedne (4.000 eFt-ra) és 100.000 eFt pedig tőketartalékba kerülne.
Ezen tranzakció 2022. második félévében kerülne sor.
A Szt. 21.§(7). bekezdés figyelembe vételével, a közbenső mérlegben a saját tőke az alábbiak szerint módosulna:
Jegyzett tőke: 4.000 eFt
Tőketartalék: 100.000 eFt
Eredménytartalék: 330 eFt
Adózott eredmény: 10.000 eFt
A Ptk: 3:174.§ (2) bekezdés: szerint „ A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetésről sem határozhatna”.


Kérdésem a következő:
1./Az ázsiós tőkeemelés után lehetséges –e, hogy „A” Kft megvegye „B” Kft-től a saját üzletrészét, teljesül-e a Ptk. 3:174.§ (2) bekezdésben foglalt feltétel?
2./ Ha igen, a Ptk. 3:175.§ előírása szerint „A” Kft egy éven belül eladja „C” Kft-nek a saját üzletrészét. „C” Kft így „A” Kft 100%-os tulajdonosává válik. Az Itv. 26.§ (1). t. pontja alapján illetékmentes-e az átruházás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

051/2022 pénzmosás kérdés 2022-09-22

A 2017. évi LIII. tv. a pénzmosásról ... kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy nagykereskedelmemmel foglalkozó kisvállalkozás, amely építőiparhoz kapcsolódó szolgáltatást is végez, (szabályzatai megvannak) -ki kell-e jelölnie egy felelőst, aki az adatvédelemmel foglalkozik és kell-e vizsgát tennie ez ügyben. Előfordult korábban, hogy volt 2,5 Mft-ot meghaladó készpénzes bevétele magánszemélytől. Az idei és tavalyi évben ilyen nem volt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

050/2022 Portfólió elszámolás kérdés 2022-09-22

Portfólió kezelés számviteli elszámolása kérdés
Az alábbi portfóliójelentéssel rendelkező vállalkozás 2022.01.01-től szeretne áttérni a portfólió jelentés alapú elszámolásra a korábbi tételes nyilvántartásról. (könyvelő váltás történt)

Megfelelő lehet-e az alábbi elszámolás az áttérésre?
T 193. Portfólió kezelővel szembeni követelés 11.225.311,56 USD
K 375. Értékpapír elszámolási számla 11.225.311,56 USD
T 375. Értékpapír elszámolási számla
K 17/37. Értékpapírok értékpapírok könyv szerinti értéken
K 391. AIE elhatárolt járó kamatok

A 375. Értékpapír elszámolási számla egyenlege tartalmazza az elszámolás módosításáról szóló döntést, ami lehet 977/877 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai.

Megfelelő lehet a számviteli politikába az alábbi bekezdés beemelése?
A vállalkozás a porfólió kezelésbe adott eszközök vonatkozásában úgy dönt, hogy azokról nem vezet folyamatos, egyedi nyilvántartást. A gazdasági események elszámolásának alapja a portfólió kezelő által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott havi portfólió jelentés. A portfólió kezelésbe adott eszközök értékét a 193. Portfólió kezelővel szembeni követelés számlán tartja nyilván, míg az értékváltozásokat szintén ezzel a számlával szemben számolja el, ha hozam elszámolás történik, akkor az 977. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, a portfólió kezelés díja és a negatív betéti kamat 532. Bankköltség, a negatív hozam elszámolása a 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai számlákat érintik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

049/2022 Későn leadott bankkivonatok könyvelése kérdés 2022-09-20

Egy tao hatálya alá tartozó Kft ügyvezetője a 2020.évi bankszámlakivonatokat(teljes év) 2022.évben adta le,a követelések,kötelezettségek így 2020.évben nem kerültek kiegyenlítésre.Fizetendő adót nem érint a bankszámlák bekönyvelése,a mérleg 3 soros lesz 2022.évről.

A kérdésem hogy melyik évre kell könyvelni a bankszámlakivonatokat,vissza kell-e könyvelni 2020-ra, vagy mi a teendő jelen helyzetben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

048/2022 saját üzletrész értékesítése, illeték és időbeli elhatárolás kérdés 2022-06-20

Adott egy ingatlanvagyonnal rendelkező Kft ( továbbiakban: „X” Kft), melynek két tulajdonosa van:

  • „A” magánszemély 70%-os ( üzletrész szerzésének éve: 2009) és
  • „B” maga a Kft, saját üzletrésszel, mely 30% tulajdoni hányadot képvisel.

A 30%-os saját üzletrészt „X” Kft értékesíteni kívánja „C” Kft-nek, melynek tulajdonosai „A” magánszemély gyermekei.

Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy

1./ „X”Kft és „C” Kft a 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23. pontjának a)-e) pontjai alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?

2./ Az üzletrész értékesítés kapcsán lesz-e és ha igen, kinek illetékfizetési kötelezettsége az 1990. évi XCIII törvény 18.§ (1), (2) bekezdésének h. pontja (4), a 19.§ (1) és (5) továbbá a 26.§ (1) t. pontjainak figyelembevételével?

3./ Az Illetéktörvény 102.§ (1) bekezdés o. pontjában meghatározott korrigált eszköz érték ( utolsó lezárt beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékét csökkenteni kell a pénzeszközök,pénzkövetelések, aktív időbeli elhatárolások és kölcsönök összegével) számításánál az értékpapírok között kimutatott saját üzletrész értékével kell-e korrigálni, pénzeszköznek/pénzkövetelésnek minősül-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

047/2022 munkásszállás ÁFA és IFA kérdés 2022-09-22

Munkások elszállásolására létrehozott panzió üzemeltetésekor milyen áfával kell kiszámlázni az igénybe vett szolgáltatást? Az ingatlan tekintetében az általános szabályok szerint történt a választás az áfa tekintetében. Idegenforgalmi adó kötelezettség fennáll a munkásszállások után?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

046/2022 üzletrész ajándékozás SZJA ,SZOCHO kérdés 2022-06-22

Egy kft. egyik tagja az üzletrészét ajándékozás címen átadja a gyerekének. A jegyzett tőke 3.000,e Ft amiből az ajándékozó üzletrész könyv szerinti értéke: 1.500,e Ft, és ennyiért is ajándékozza el gyermekének.

Kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben a gyermek, aki kapta ajándék címen az üzletrészt, az ő esetében van-e szja, vagy esetlegesen szochó fizetési kötelezettség?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

045/2022 Holland vagy Román adószám az összesítő jelentésen? kérdés 2022-06-07

Társaságunk egy nagyobb projekt keretén belül külföldről szerez be több millió forintos értékben termékeket. Ezek egy része romániai leányvállalattól jön be Magyarország területére, egy része pedig az anyavállalaton keresztül , ami svéd Hollandiából érkezik Magyarországra. Ez kiderül egyrészt CMR dokumentumból ( Romániai szállítás), illetve szállítólevélből ( Hollandiai szállítás, itt nem tudnak CMR-t prezentálni). Elmondásuk szerint minden szállítást a velünk szerződéses viszonyban álló román cég végzi. Viszont a számlát csak és kizárólag a román adószám alatt hajlandóak kiállítani. Véleményünk szerint annál a termékeknél, ahol a szállítmány nem Romániából érkezik hozzánk, hanem egyenesen Hollandiából, ott mivel rendelkeznek ( elmondásuk szerint) raktárral, így érvényes eus adószámmal is, ott abban az esetben nem csak kizárólag a román adószámukat kell feltüntessék, hanem a hollandot is. Ennek következményeképpen cégünknek a holland adószámra kell összesítő jelentést tennie, nem pedig a román adószámra.

Partnerünk hajlandó kiállítani a számlát úgy, hogy mind a két adószám feltüntetésre kerül, de ők egy nyilatkozatot kérnek tőlünk, hogy mi a román adószámra fogunk jelenteni. Szerintünk a helyes eljárás részünkről, ha a holland adószámra jelentünk.

Kérem Önöket erősítsenek meg minket, hogy jól gondoljuk, vagy cáfolják meg az elgondolásunkat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

043/2022 Lakásértékesítés számlázása kérdés 2022-06-07

Ingatlan adásvételi szerződésben az ingatlan vételára az alábbiak szerint lett meghatározva:

„ Eladó eladja, Vevő pedig megvásárolja az 1.1. pontban körül írt ingatlant bruttó 100 millió forint vételár fejében.

A fenti vételárból bruttó 85 millió forint a lakás vételára, míg garázs és tároló vételára bruttó 15 millió forint.

Felek rögzítik, hogy a vételárból a telekhányad vételára 10%-nak, míg a felépítmény vételára 90 %-nak megfelelő értéket képvisel.”

A lakás paraméterei alapján megfelel az 5%-os , kedvezményes adókulcs szerinti értékesítés feltételének.

Hogyan kell számlázni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

042/2022 Használt személygépkocsi ÁFA kérdés 2022-06-07

Magyar Áfa körös adóalany, aki egy KFT, közösségi adószámmal is rendelkezik, használt személygépjármű értékesítéssel foglalkozik. A használt személygépjárműveket kifejezetten továbbértékesítési céllal vásárolja, a személygépjármű nem is kerül átírásra a KFT nevére . A személygépjárművet Németországból szerzi be, egy német autókereskedésből, aki szintén rendelkezik közösségi adószámmal. A német adóalanytól (autókereskedőtől) egy 0 Euró Áfa összeget tartalmazó számlát kap. (PL: az autó ára 15.000 Euró + 0 Euró Áfa, fizetendő 15.000 Euró).

A számlán mind a vevő, mind az eladó közösségi adószáma szerepel. Ezt a személygépjárművet Magyarországon értékesíti,. Ilyen esetben az értékesítésről milyen számlát kell kiállítani? (Áfa szempontjából: 27%-os áfás?, Áfa mentes? vagy különbözeti Áfás?).

MIre kell figyelni az német adóalany által kiállított számlán?

Mikor lehet a különbözeti Áfá-t alkalmazni és mikor kell ÁFÁ-s számlát kiállítani az értékesítésről?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

041/2022 Önköltség számítási szabályzat kérdés 2022-06-07

Önköltség számítási szabályzattal kapcsolatosan szeretnénk segítséget kérni. Cégünk saját termelésű készletet állít elő.

Korábban éves beszámolót készítésére voltunk kötelezettek, illetve önköltségszámítási szabályzatot is kellett készíteni. Az önköltségszámítást utókalkuláció módszerével kellett megállapítani.

2020. évtől az éves beszámolóról áttérhettünk az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

Az árbevételünk nem haladja meg az egymilliárd forintot, viszont a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja.

Szeretnénk megkérdezni, hogy azáltal, hogy egyszerűsített éves beszámolóra vagyunk kötelezettek, mentesülünk-e az önköltség számítási szabályzat elkészítése alól (SZT 14.§ (5)c) pontja alól - (6) bek. alapján), vagy a 14. § (7) bekezdése alapján, továbbra is az önköltséget önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint, utókalkuláció módszerével kell megállapítanunk?

Ezen kötelezettségünk alól a későbbiek során van-e lehetősége mentesülni a vállalkozásunknak, vagy a vállalkozás a későbbiek során sem mentesül ezen kötelezettsége alól?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

040/2022 Rehabilitációs hozzájárulás létszámalap számítása kérdés 2022-06-07

Véleményüket szeretném megkérdezni a rehabilitációs hozzájárulás számításánál egy pedagógusokat foglalkoztató magániskolában a létszám számításához. A pedagógusok többsége részmunkaidőben és megbízási (önálló tevékenységként) formájában kerülnek foglalkoztatásra.

Az esetükben helyesen kerül-e számításba, ha a letanított óraszámot osztjuk a kötelező óraszámmal, és a megkapott összeget viszonyítjuk a heti óraszámmal? vagyis például *40=18,46 , ebben az esetben a havi óraszáma: 73,84 és mivel eléri a havi 60 órát így a létszám alapján 1 főnek számít.

A megbízási díjasok, akik nem munkaviszonyban vannak foglalkoztatva, a létszámba beleszámítanak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

039/2022 KIVA bevallás kitöltése kérdés 2022-06-07

KIVA bevallás kitöltésével kapcsolatban kérném a segítségüket.

A Vállalkozás 2021. évben tért át a KIVÁ-ra. A 21KIVA bevallásban 16. sorában az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetésnél, milyen tételeket lehet figyelembe venni? Minden 161-re könyvelt tételt (beszerzett új tárgyi eszközt), vagy van valami megkötés.

Sajnos mindenki mást mond ezzel a sorral kapcsolatban. A vállalkozásnak van áthozott elhatárolt vesztesége.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

037/2022 visszavásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadás kérdés 2022-05-12

Egy Kft a visszavásárolt saját üzletrészeket térítés nélkül átadta a megmaradt tagoknak. A kérdésünk: hogyan kell könyvelni ezt az átadást, érinti-e a térítésmentesség miatt a TAO-t ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

036/2022 Hulladékgazdálkodás határozott eszközbérlet elszámolása, ÁFA visszaigénylése, Jövedéki adó visszaigénylése kérdés 2022-06-20

Hulladékgazdálkodási ágazatban tevékenységet végzőkre vonatkozó 385/2014(XII.31.) Kormányrendelet - 2021.VI.22-től érvényes -
3/A §-a szerint:
„A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes jóváhagyása a közszolgáltatás ellátásába bevont vagyonelemekre irányuló olyan szerződéses jogviszony érvényességi feltétele, amelynek célja vagy eredménye az, hogy a vagyonelemmel rendelkezni jogosult vagy a rendelkezési jogosultságot érintően már fennálló jogviszony alanyának személye megváltozik.”

A hulladékgazdálkodó határozott idejű eszközök bérletére vonatkozó szerződése 2021.12.31-én lejárt. Az eszközöket továbbra is használja 2022. évtől, azokkal kapcsolatban felmerült költségei, ráfordításai keletkeztek számviteli bizonylatokkal (számlákkal) igazolva. Az eszközök használata nélkül a gazdasági tevékenységét nem tudta volna ellátni, igazolható menetlevelekkel, egyéb okmányokkal, hogy a felmerült költségek, ráfordítások a bevételszerző tevékenységével kapcsolatosan merültek fel. Mivel a szerződés nem lett meghosszabbítva, a hivatkozott jogszabály szerinti miniszteri előzetes jóváhagyás sem történt meg.

Kérem az iránymutatásukat, hogy ezek a bizonylatok miként kerülhetnek elszámolásra a Társaság könyveiben, a bizonylatokon feltüntetett ÁFA visszaigényelhető-e, illetve a jövedéki adóköteles tételek esetén a jövedéki adó visszaigénylésére lehetősége van-e a társaságnak ?

2021. év végén ingyenes használatbaadási szerződés alapján eszközöket kapott a társaság, amelyekkel kapcsolatban szintén felmerültek költségek, ráfordítások számviteli bizonylatokkal (számlákkal) igazolva. Az eszközök használata gazdasági tevékenység végzéséhez szükségesek voltak, azok nélkül nem tudta volna azt ellátni. Ez menetlevelekkel, egyéb okmányokkal igazolható. Az ingyenes használatba adási szerződésre a hivatkozott jogszabály szerinti miniszteri előzetes jóváhagyás még nem történt meg, folyamatban van az eljárás.

Kérem az iránymutatásukat, hogy ezek a bizonylatok miként kerülhetnek elszámolásra a Társaság könyveiben, a bizonylatokon feltüntetett ÁFA visszaigényelhető-e, illetve a jövedéki adóköteles tételek esetén a jövedéki adó visszaigénylésére lehetősége van-e a társaságnak ? Amennyiben a jóváhagyás év közben történik meg nem visszamenőleges hatállyal 2022.01.01-re, akkor a felmerült költségek ráfordítások a jóváhagyás időpontjáig hogyan kerülhetnek be a Társaság könyvelésébe.

Kiegészítés:

  • A hulladékgazdálkodó költségelszámolásával kapcsolatos 2022.04.26-án feltett kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal ,hogy a társaság közszolgáltató, a Hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 42.§. (1) bekezdése alapján folytat tevékenységet, rendelkezik a 439/2012(XII.29.) kormányrendeletben előirt engedéllyel.
  • Jövedéki adó visszaigénylése a gázolajvásárlások után keletkezik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

035/2022 Őstermelő támogatással finanszírozott költségei kérdés 2022-05-05

Tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő (családi gazdaság) 2021. évben a Vidékfejlesztési Program keretén belül az 1.) ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás jogcimen, és 2.) agrár környezetgazdálkodási kfizetést (támogatást) kap. Egy nagyobb gazdálkodónál a támogatás 50-60 millió Ft, melyről nem kell számlával elszámolni.

A folyósitott támogatások nem minősülnek bevételnek, azokat a jövedelem számitásánál figyelmen kivül kell hagyni. Kérdésem, hogy a fenti támogatások tekintetében kell-e alkalmazni az SZJA tv. 4. par. (5) bekezdésében előirtakat, miszerint a bevételnek nem minősülő támogatásból finanszirozott kiadás nem számolható el költségként?

Ezt a törvényhelyet csak az eszközökre kapott támogatásokra kell alkalmazni, vagy minden támogatásra, amely nem minősül bevételnek?

Mi a helyes eljárás a jövedelem megállapitásához?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

034/2022 határon átnyúló együttműködésben résztvevő vállalkozások beruházásaink támogatása kérdés 2022-04-20

2021. évben a társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott a 4/2019. (VI.14.) KKM rendelet alapján a CED Nonprofit Kft-től, a határon átnyúló együttműködésben résztvevő vállalkozások beruházásainak támogatására.

Ez a valóságban annyit jelentett a Támogatói Okirat értelmében, hogy – mivel a támogatással érintett projektnek a kapcsolt vállalkozásunk a megvalósítója (aktiválója) – az ehhez szükséges forrás támogatás-részét és a szükséges saját részt is köteles voltunk az adott kapcsolt vállalkozásban tőkeemeléssel biztosítani. A tőkeemelés történhetett úgy, hogy (a) az emelés teljes összegét a céltársaság jegyzett tőkéjének emelésére fordítjuk, és úgy is, hogy (b) az emelés összegének egy része a céltársaság jegyzett tőkéjét növeli, egy része pedig a céltársaság tőketartalékába kerül (ázsiós tőkeemelés).

Ez a Projekt azt jelentette nálunk, hogy a leányvállalatunknál építtettünk egy gyártócsarnokot, Romániában. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a támogatásból és saját erőből finanszíroztuk, és – ahogy azt az okirat előírta nekünk – a támogatást a saját forrásrésszel együtt, ázsiós tőkeemelés keretében biztosítottuk a leányvállalatunk részére.

Magát a támogatást támogatási előlegként 100%-ban megkaptuk 2021. márciusában. A támogatás végső elszámolási határideje 2022.10.15.

Az ázsiós tőkeemelésről hoztunk egy taggyűlési határozatot, amelyben meghatároztuk, hogy mekkora összeg (10%) lesz a jegyzett tőke-rész a leányvállalatnál, és mekkora lesz (90%) a tőketartalék (azzal egyenértékű, helyi szabályozásban külön nem nevesített tartalék). Határidőnek 2021.12.31-t írtunk elő magunknak. Az utalásokat rendben sikerült is teljesítenünk: az jegyzett tőke rész már 2021. áprilisban, az utolsó tőketartalék-rész 2021.12.10-ével ment el. Azonban a helyi, román cégbíróság csak idén, 2022. februárban jegyezte be a tőkeemelést a leányvállalatnál.

A tőkeemelést a 17. számlacsoportban könyveltük, a leányvállalat eddigi részesedését megnövelve. Ehhez kapcsolódó kérdéseim: hogy ez helyes-e így, tehetem-e a 2021-s mérlegben a 17-sek közé? Vagy, mint be nem jegyzett tőke 33-s? És a tőketartalék része is ide tartozik, kvázi mint részesedés-elem?

Az igazi problémám azonban az ügylet másik „lábával” van:
Azt értem, hogy a számviteli törvény előírásai szerint egészen addig támogatási előlegként kell a kötelezettségek között kimutatni a támogatásra kapott összeget, amíg véglegessé nem válik, azaz el nem számolunk vele a támogató felé. Ez 2022-ben fog megtörténni, tehát – szerintem – így ez a támogatási előleg a 2021-s mérlegben egyéb rövid lejáratú kötelezettségként fog szerepelni.

Viszont 2022-ben hova és hogyan könyvelem?

Találtam a Számviteli Tanácsadóban egy cikket Botka Erikától, a kapott támogatások kapcsán. Ott az került leírásra, hogy abban az esetben, ha részesedés vásárlására kap valaki fejlesztési támogatást (gondolom, mint pl. mi most), akkor a számviteli törvény 84. § (2a) bekezdése alapján Részesedésből származó bevételként kell elszámolni a támogatást.

Végülis ezt is értem, mert az ázsiós tőkeemeléssel gyakorlatilag megvásároltam a leányvállalat részesedését (igaz 100%-ban), akkor az inkább pénzügyi bevétel a beszámolóban, sem mint egyéb bevétel. Na de, mit ír 84. § (2a)?

„84. § (2a) Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni részesedésekből származó bevételként.

77. § (4) Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;”

Ebből a jogszabályi előírásból azonban nem tudom értelmezni a ’kapcsolódó ráfordítás felmerülését’ kifejezést!

Milyen ráfordítások merülnek föl egy véglegesen, a leányvállalat rendelkezésére bocsátott tőkeelem kapcsán, ami indokolná a támogatási bevétel időbeli elhatárolását? Hiszen átadtam neki éven belül mindent!

És meddig? Mihez arányosítok? Amíg fennáll a vállalkozás?

Vagy vehetem ehhez az arányosításhoz alapul az átadott támogatásból megvalósított beruházást (a gyártócsarnokot), illetve annak elszámolt értékcsökkenését? És a helyi szabályok szerint kiszámolt összegben, vagy ezt is igazítanom kell a társasági adó által elismert értékcsökkenéshez?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

032/2022 Üdülőszövetkezet ingatlan vásárlás kérdés 2022-04-21

Meglévő és már működő szövetkezetről van szó. A szövetkezet az 1990-e évek elején alakult. A tagok a megvásárolt üdülőegység egy részének az értékét összeadták, (ami az akkori időben10-12 millió forint volt) megvásárolták az ingatlant, mely a szövetkezet tulajdonába került. A szövetkezett jegyzett tőkéje a befizetett összeg kb. 50%-a volt, a másik feléért pedig üdülőhasználati jogot szereztek a tagok.

A szövetkezet nem végzett szolgáltatást, csak évenként a fenntartási költséget fizettette meg a tagokkal. Nem volt bevétele, ezért ÁFA alanyi mentességet választott.

Most lehetősége van az üdülőegység másik részének a megvásárlására, mivel osztatlan közös tulajdonban van, elővásárlási jogot élvez a szövetkezet.

A szövetkezetnek nincs tőkéje, hitelt nem tud felvenni, nincs bevétele. A tagok nem akarnak pótbefizetést teljesíteni, sem nagyobb tulajdoni hányadot szerezni. A megvásárlást megszavazták. Itt jön a nagy kérdés, miből és hogyan? Az első javaslat az volt, hogy a vételárat fizessék meg a tagok a jelenlegi tulajdoni hányaduk arányának megfelelően szétosztva a bekerülési értéket.

Így az ingatlan bekerül a szövetkezet tulajdonába, majd létesítsen rajta üdülőhasználati jogot, amit értékesít azoknak a tagoknak, akik még szeretnének vásárolni üdülési hetet. Ezt nem fogadta el a közgyűlés.

Azt javasolták, hogy vegyék meg a szövetkezet részére az ingatlanrészt azok a tagok, akik szeretnének még üdülőhasználati jogot vásárolni. Itt több kérdés is felmerül, milyen tulajdoni hányaddal fognak rendelkezni a tagok, a megvásárolt új egységből, a régi tulajdonosok is részesednek, vagy csak azok, akik megvették?

A vételárra befizetett összeg a szövetkezetnél kölcsön, előleg, vagy jegyzett tőke, tőketartalék stb. Hogy lesz ebből üdülési jog, vagy tulajdonjog? Üdülési jog értékesítés, ÁFA köteles tevékenység. Bekerül az árbevételbe, mit számolok el vele szemben ráfordításként? Ez már vállalkozási tevékenységnek minősül-e?

A nagyságrend miatt vissza kell lépni az ÁFA körbe.

A szövetkezet a teljes ingatlanra értékbecslést készíttetett, a jelenlegi érték körülbelül tízszerese a könyvekben szereplő eredeti értéknek. Az értékhelyesbítést a könyvelésben át kell vezetni, kérdésem, kell-e hozzá könyvvizsgálót fogadni?

Leegyszerűsítve a dolgot, a tagság és a vezetőség álláspontja az, hogy aki üdülni akar, az vegye meg a szövetkezet részére az ingatlant, lesz valamennyi tulajdonhányada papíron, mert bejegyezve nem lesz, és nyaralhat az ingatlanban, amennyi hetet kap.

Tudom, hogy nagyon sok kérdést tettem fel, de nagyon kérem a segítségüket. Szükség szerint személyes konzultációval is felvenném a kapcsolatot Önökkel, természetesen munkadíj ellenében.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

031/2022 Termelői csoportok támogatása kérdés 2022-04-20

amennyiben, most 2021.12.31-el, letelt a támogatási ciklus 5.éve, módosítják az üzleti tervet, hogy mégsem beruháznak, a beruházásra elkülönült támogatást át kell vezetni a tőketartalékból a 96-Egyéb bevételekbe?

valamint mivel további 3 év fenntartási időszak is van, számvitelileg védhető-e, hogy ami fel nem merült költség azt időbeli elhatárolásként kezeljük ???

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

030/2022 Egyszerűsített bevallás HIPA kérdés 2022-06-07

Tájékoztatást szeretnék kérni, az egyszerűsített bevallást választó, személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó őstermelő 21HIPA bevallására vonatkozóan.

Kérdésem, mi kerül a VII. tábla, 03-01 lap, 1 sorába, a bevétel 10%-a vagy a bevétel 10%-a - 1.004.400 Ft.

Az SZJA bevallás, az adómentes rész (1.004.400 Ft) levonásával állapítja meg az átalányadó alapját. a 21HIPA kitöltési útmutatója is szerintem ezt támasztja alá, ugyanakkor a helyi Önkormányzat a 10% beírását jelezte felém.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2022 tárgyi eszk átminősítés árunak kérdés 2022-04-20

A vállalkozásunk tevékenységi köre megváltozott, ezért több tárgyi eszköz feleslegessé vált, amit értékesíteni kívánunk,
ezért a tárgyi eszközöket átminősítem az áruk számlaosztályba.

A tárgyi eszközök legtöbbjét több mint 20 éve vásároltunk, nagy része maradványérték nélkül, 0,- Ft nettó értéken van nyilvántartva. Amikor átvezetem a 267. főkönyvi számlára, az 1. számlaosztályból, az érték 0,- Ft lesz.

A kérdésem az, hogy milyen értéken (piaci, értékesítésre meghirdetett áron) vegyem nyilvántartásba, és azt hogyan könyveljem.
A tárgyi eszközt értékeljem fel és úgy vezessem át a 267. számlára, vagy a készletet értékeljem fel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28/2022 támogatás-HIPA alap kérdés 2022-04-20

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a háziorvosok béremelésére kapott támogatás összege a HIPA adóalapjába be számít –e ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

27/2022 nullára leírt tárgyi eszk selejtezett eszk hulladékértéke kérdés 2022-04-20

Egy cég nullára leírt tárgyi eszközöket kiselejtezett. A nullára leírt tárgyi eszközöknek van hulladék értéke. A cég a hulladékértéket értékesítette.

Ismételten kérem szíves válaszukat, hogy a nullára leírt, kiselejtezett tárgyi eszközökhöz kapcsolódó hulladék értékét, és annak értékesítését hogy kell 2021 évben könyvelni!

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2022 vagyoni értékű jog kérdés 2022-06-20

Egy általunk könyvelt fuvarozó cég szerződést kötött hitelesített energiamegtakarítás átruházásáról MVM Next Energiakereskedelmi Zrt-vel 2022.01.05-én. A szerződés szerint ezt a vagyoni értékű jogot 2022. februárjában adta birtokába MVM Next Energiakereskedelmi ZRT –nek.

Következő kérdéseink lennének:

  • Fuvarozó cég könyveiben már a 2021-es évben saját előállítású vagyoni értékű jogként / saját előállítású készletként kell nyilvántartani ezt az „ energiamegtakarítást”?
  • Saját előállítású vagyoni értékű jognak/ készletnek mi lenne a bekerülési értéke 2021-ben?

Sajnos fenti témában nem találtunk szakirodalmat szén-dioxid kvóta elszámolásával kapcsolatosan megjelent irodalomból indultunk ki.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

025/2022 ingatlan értékesítés tulajdonjog fenntartással IPA átterhelés a vevőre kérdés 2022-04-20

Cégünk 2022.01.01-én értékesítette egy ingatlanát, részletfizetéssel. Emiatt az értékesítés 5 évre szóló tulajdonjog fenntartással történt, ennek ténye a a tulajdoni lapon is szerepel.

Az építményadót az önkormányzat a tulajdonosra, azaz cégünkre veti ki. Az értékesítésről szóló szerződés szerint ezt a Vevő megtéríti nekünk.

Milyen módon tudjuk ezt megoldani?

Bérleti díjat nem fizet a Vevő, hiszen megvásárolta az épületet - így a bérleti díjjal együtt nem tudjuk az építményadót kiszámlázni. Önmagában nem számlázhatjuk tudomásunk szerint, mert az sem a Számviteli törvénynek, sem az ÁFA törvénynek nem felel meg.

Mi a helyes eljárás az adó megtérítésére?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

023/2022 termőföld értékesítés SZJA kérdés 2022-04-07

2019 évben apa a fiának termőföldet ajándékozott a haszonélvezet fentartása mellett. Ezen föld egy része értékesítésre került 2021 évben, a vételár a szerződés szerint az apa és a fia között megosztásra került a haszonélvezet miatt.

A föld úgy került értékesítésre, hogy elötte kimérésre került illetve termőföldből kivonásra. A termőföld már több mint 10 éve eredetileg az apa tulajdona volt, így úgy gondolom hogy neki a jövedelem után nem kell adoznia.

Hogy adózik a fiú??

Alkalmazható-e az az szabály, hogy a megszerzésre fogdított összeg a bevétel 75%. Azaz a bevétel 25 %-nak a 15 %-a az adófizetési kötelezettség.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

022/2022 támogatás elszámolás kérdése kérdés 2022-04-20

Egy szőlő feldolgozásával foglalkozó Társaság 2021. évben támogatást kapott a meghatározott körből felvásárlandó szőlő érétkére, és a szőlő feldolgozás költségeinek az ellentételezésére. A szőlőből készült mustot az év végével, mint félkész termék készletre veszi. A következő évben must sűrítményt készítenek, és ezt fogja értékesíteni. A szőlő felvásárlásról már 2021. évben kellett egy részbeszámolót készíteni a támogató felé, a teljes elszámolás 2022. évben a mérleg készítés idejét követően lesz. A támogatás intenzitása 100%, a támogatás teljes összegét megkapta a Társaság, amit támogatásra kapott előlegként mutat ki a könyvelésében.

Kérdésünk: a kapott támogatás egy részét ami a felmerült költségekkel arányos (szőlő felvásárlás értéke, feldolgozási, tárolási költség) elszámolhatja -e a Társaság egyéb bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben 2021. évben?

Amennyiben a 2021. évben a felmerült költségekre az arányosan elszámolható támogatást lekönyveli a fentiek szerint ( amit jogosnak ítélünk, mivel teljesítette a támogatási szerződésben rögzített feladatokat: felvásárlás, feldolgozás stb.), akkor az arányos támogatás teljes mértékben megjelenne eredményként, mivel a félkész mustot év végével félkésztermékként készletre veszi a könyveiben.

2022. évben a must további tárolásának és a must sűrítmény feldolgozásának költségére is meg fogja kapni a 100%-os támogatást (feltételezzük, hogy minden feltételt teljesítenek amit a támogatási szerződés tartalmaz). 2022. évben eredményként már csak a 2022. évben elszámolt költség arányos támogatás kerülne elszámolásra egyéb bevételként, valamint ha értékesíti a must sűrítményt annak önköltség és árbevétel különbözetének eredmény hatása jelenne meg.

Úgy véljük, hogy 2021. évben teljesülnek a támogatási szerződés előírásainak egy része, ezért 2021. évben kellene elszámolni egyéb bevételként a támogatás arányos részét, függetlenül attól, hogy a félkész mustot készletre veszi a Társaság.

Amennyiben 2021. évben nem számolná el a társaság az arányos támogatást, akkor a teljes támogatás összege, és az értékesítés eredménye 2022. évben lenne kimutatva.

Természetesen minden esetben dokumentummal alá tudja támasztani a Társaság, hogy a támogatást várhatóan meg fogja kapni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

021/2022 Pályázaton nyert támogatás elszámolása kérdés 2022-03-09

Egy általunk könyvelt Társaság VP2-4.1.3-20 kódszámú Kertészeti üzemek korszerűsítése című pályázat keretében kapott támogatást. Hol tudnánk annak utána járni, hogy tőketartalékba vagy passzív időbeli elhatárolásként ( később értékcsökkenéssel szemben feloldva) kell könyveinkben kimutatni ezen támogatást. Tudomásunk van róla , hogy az 55/2019 (XII.10) AM rendelet 2020 évben módosult, de sajnos sem a pályázati kiírásból, sem a Támogatási okiratból nem derül ki egyértelműen az elszámolhatóság módja.

Kérdésünk, hogy hol, milyen hivataltól, tudnánk biztos információt szerezni e támogatás könyvelésének módjáról?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

020/2022 közvetített szolgáltatás kérdés 2022-03-09

A cég, amelyről a kérdést felteszem, műanyag csomagolóanyag (ipari sztreccsfólia) gyártásával foglalkozik, amelyet belföldre és külföldre egyaránt értékesít. Mivel nem rendelkezik saját szállítójárművel, ezért fuvarozó céget bíz meg a termék vevőhöz való eljuttatására DAP paritással. A gyártó cég kibocsátott számláik között vegyesen találunk olyat, amelyen külön feltüntetik a továbbhárított fuvardíjat, de van olyan is, ahol a termék árába be van építve. A számlákon szerepelteti „a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” kifejezést, valamint a vevőkkel kötött megállapodások is tartalmazzák, hogy az értékesítéshez közvetített szolgáltatás igénybe vehető.

Kérdésem: Az így igénybe vett fuvarköltségek elszámolhatók-e közvetített szolgáltatásként, amelyek csökkentik a helyi iparűzési adó és innovációs járulék adóalapját?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

019/2022 követelés átforgatása saját tőkébe kérdés 2022-04-20

Az alábbi témában szeretném kérni a szakmai véleményét, segítségét: van "A" cég, mely 2021. decemberben tulajdon részt szerzett (50%) "B" cégben, a 3 millió ft-os jegyzett tőke arányos összegéért.

Az "A" cég több évvel ezelőtt pénzkölcsönt nyújtott "B" cégnek egy ingatlan vásárláshoz, melyet "B" cég még nem fizetett vissza, a felhalmozódott kamatokat sem. Mostanra ez elég jelentős összeget jelent, több mint 100 millió ft-ot.

Mivel "B" cég ezt nem tudja visszafizetni, ezért az immáron tulajdonrésszel rendelkező "A" cég szeretné úgymond elengedni ezt a követelését, vagyis nem elengedni, hanem átforgatni saját tőke elemmé (tőketartalék). Részesedés/szavazati jogért cserébe. De nem a jegyzett tőkét szeretnék emelni ekkora összeggel.

Lehetősége van-e erre számviteli szempontból? Ha igen, akkor mire kell odafigyelni adók tekintetében?

Hogyan fog ez kinézni a könyvekben "A" és "B" cég esetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

018/2022 Termőföld ajándékozás kérdés 2022-04-07

2019 évben apa a fiának termőföldet ajándékozott a haszonélvezet fentartása mellett. Ezen föld egy része értékesítésre került 2021 évben, a vételár a szerződés szerint az apa és a fia között megosztásra került a haszonélvezet miatt.

A föld úgy került értékesítésre, hogy elötte kimérésre került illetve termőföldből kivonásra. A termőföld már több mint 10 éve eredetileg az apa tulajdona volt, így úgy gondolom hogy neki a jövedelem után nem kell adoznia.

Hogy adózik a fiú??

Alkalmazható-e az az szabály, hogy a megszerzésre fogdított összeg a bevétel 75%. Azaz a bevétel 25 %-nak a 15 %-a az adófizetési kötelezettség.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

017/2022 Átalakulás végleges vagyonmérlegének beadása kérdés 2022-03-09

Segítséget szeretnék kérni az alábbi esetben. Egy átalakuló, (bt-ből Kft-be) társaság végleges vagyonleltár, vagyonmérleg beadásával kapcsolatban. Nem volt még átalakulás a munkám folyamán.

A kérdés az, hogy ki, és hová küldi meg?

Álláspontom szerint a közreműködő ügyvéd és a cégbíróságra. Az ő véleménye szerint én és az OBR-en keresztül. Kérem lehetőség szerint mielőbbi a választ, egy ideje már húzódik az ügy. Bármelyikünknek a feladata szeretném ha mielőbb megoldódna.

Amennyiben OBR és én, akkor nyilván kell kiegészítő melléklet is, illetve a könyvvizsgálói jelentés is?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

016/2022 végelszámolás SZJA, SZOCHO kérdés 2022-02-18

Egy kft. magánszemély tagjai 2017-ben eredménytartalékból emelték meg a jegyzett tőkét a kötelező 3.000.000,- Ft-ra. A tulajdonosok
2021. dec. 30-án elhatározták, hogy végelszámolással meg kívánják szünteti a kft.-t. A bejelentést a törzstőkeemelésről a NAV felé elküldték.

Kérdésem az lenne, hogy a vállalkozás megszűnésekor miként kell adózni a tulajdonosoknak a 2.500 ezer forint összegű tőkeemelés utáni részből? A tevékenységet lezáró bevallásokban kell a tözstőkeemelés után a személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót bevallani (a szochónál figyelemmel a felső határra), vagy pedig a végelszámolási időszakot lezáró bevallásokban kell ezeket az adókat bevallani? Vállalkozásból kivont jövedelem utáni adója előreláthatólag nem keletkezik a tagoknak, mivel a rendelkezésre álló pénzeszköz csak a törzstőke visszafizetésére lesz elegendő, egyéb tárgyi eszközzel nem rendelkezik a vállalkozás.

Van egy másik cég, aki szintén végelszámolással kíván megszűnni és ő is eredménytartalékból emelte fel a jegyzett tőkéjét. Nála pedig a saját tőke jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent (saját tőke csak 1.200.000,- Ft). Ebben az esetben az eredménytartalékból emelt jegyzett tőke összege milyen módon adózik? Csak a rendelkezésre álló saját tőkéből az eredeti jegyzett tőkét (500.000,- Ft-t) meghaladó összeg után, vagyis 1.200.000,-Ft - 500.000,- Ft = 700.000,- Ft után kell megfizetni az SZJA-t és Szochót, vagy pedig a korábban le nem adózott eredménytartalékból 2.500.000,- Ft után kell megfizetni az SZJA-t és a Szochót.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

015/2022 bankszámla_pénzlopás könyvelése kérdés 2022-02-18

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy egy kft bank számlájáról. idegenek jogtalanul pénzt emeltek le. A banknál és a rendőrségen be lett jelentve. Hogyan kell könyvelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

014/2022 előtársasági beszámoló kérdés 2022-03-09

2021.12.07-én alapított KFT 2022.01.19-én került bejegyzésre. Adószáma 2021.12.07-től érvényes.

Kell előtársasági beszámolót készíteni? Ha igen, az időszak 2021.12.07-2022.01.18-ig tart?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

013/2022 IPA kedvezmény számviteli elszámolása kérdés 2022-02-09

Szeretnék tájékoztatást kérni a 2021. évi iparűzési adóval kapcsolatban. A 2021. iparűzési adó megállapításakor, a vállalkozás érvényesíteni szeretné az adókedvezményt.

A 21NYHIPA benyújtásra került. A figyelembe vett kedvezmény átmeneti támogatásnak minősül. Értelmezésünk szerint a iparűzési bevallás benyújtását követően az Önkormányzat visszaigazolja a támogatást.

Az átmeneti támogatást , le kell-e könyvelni, ha igen melyik időszakra. A 2021. évre kell lekönyvelni és a beszámolóban szerepeltetni, vagy a támogatás visszaigazolásakor 2022 . évre vonatkozóan.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

012/2022 Kivás vállalkozás COVID teszt elszámolása kérdés 2022-03-09

A KIVÁ-s vállalkozás covid tesztet vásárolt. Ennek könyvelési elszámolásával kapcsolatban kérem segítségüket. Ez személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül-e, áfája le vonható-e, illetve KIVA alapot képez-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

011/2022 IPA könyvelése 2021 kérdés 2022-02-09

Amennyiben egy Társaság jogosult- a kkv. t megillető – iparűzési adó 1 %-os mértékre történő csökkentésére, ezt hogyan kell a könyvekben kimutatni ?

  • Támogatás tartalmat 96 számlaosztályban ki kell mutatni és 86 számlaosztályba a még nem csökkentett összeget lekönyvelni vagy,
  • 86-os számlaosztályba már a támogatás tartalommal csökkentett összeget kell lekönyvelni

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

010/2022 kiegészítő kérdés kérdés 2022-02-18

Az adózási szabályokban kapcsoltsági jogviszonyt jelent-e ha a tag ügyvezető de a tulajdonosi és szavazati arány 50 %- 50 %.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

10/2022 Törzstőke és eltérő részesedés arányok alakuló Kft-nél kérdés 2022-02-03

A Kft most fog alakulni 2 fővel, a törzstőke befizetés 50-50 % arányban fog megtörténni. A részesedést 60 - 40 % arányban választják.

Mivel még nem találkoztam ilyennel, nem tudom, hogy csak az osztalék megosztásra vonatkozik a 60 - 40 % vagy például a pótbefizetésre is. Van-e valamilyen hátránya a 60 %-os részesedés esetén a tagnak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

009/2022 iskola étkeztetés vállalkozási tevékenység-e kérdés 2022-02-09

Az egyik iskola , amelyet könyvelek (gazdálkodási forma : bevett egyház elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személye) főzőkonyhával rendelkezik. Bevétele a gyerekek által befizetett étkezési térítési dij, illetve a fenntartótól kapott támogatás,

Továbbá szerződést kötött egy evangélikus óvodával, mely szerint havonta főznek az óvodások részére, minden hónapban kiszámlázzák az óvoda részére az étkeztetést.

Szeretném megkérdezni, hogy az óvoda részére biztosított étkeztetés vállalkozási tevékenységnek minősül-e? TAO bevallást kell-e benyújtani az iskolának?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

008/2022 Jegyzett tőke leszállítása kérdés 2022-02-03

Jegyzett tőke leszállítása esetén ami tőkekivonással történik kell-e közbenső mérleget készíteni. Eltérő üzleti éves adózóról van szó,akinek a mérleg fordulónapja június 30-án van. Holland tulajdonú a jegyzett tőke.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

007/2022 Fejlesztési tartalék kérdés 2022-02-03

Egy kft. 2016-ban 100 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, mert ebben az évben egy használt üzemcsarnokot vásárolt átépítés céljából. 2016-tól földmunkákat, aszbesztmentesítést végzett. 2018-ban építési engedély birtokában megkezte az átépítést, melyet a covidjárvány miatt 2021-ben tudott befejezni. 2017-2020. között - a beruházás bekerülési értékének megfelelően - a fejlesztési tartalékot feloldotta. (2019-től az üzemcsarnok egy részét gép, gépalkatrész tárolására használta, anélkül, hogy akitválás történt volna.)

A műszaki átadás 2021 végén megtörtént, a használatbavételi engedély 2022. év elején lesz meg, amikor is  az épület aktiválásra kerül. Ekkor már a fejlesztési tartalék lekötésének adóévét követő 4 adóéven tól leszünk. Ebben az esetben a társasági adózás előtti eredménynövelési szankció életbe lép-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

006/2022 IPA társasház építése esetén kérdés 2022-02-11

Cégünk 2017 ben egy társasházat épített. A saját kivitelezési tervek alapján alvállalkozói szerződést kötöttünk, melyben az ingatlan címe pontosan rögzítve van.

A 3. évben kezdődött az értékesítés.

Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adóban a 3 év alatt felhalmozott alvállalkozói díj összegével az értékesítés arányában az iparűzési adó alapját csökkenthetem-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

005/2022 Bekerülési érték vagy egyéb ráfordítás kérdés 2022-02-03

2022. január 1-től a Számviteli törvény 47. § (3) bekezdés változásának értelmében nem a bekerülési érték része az ÁFA törvény szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada.

  1. A módosítás miatt, amennyiben a telefonszolgáltatás előzetesen felszámított áfájának 30 %-át, vagy a személygépjármű szerviz számla áfájának 50 %-át nem vonja le a társaság, azokat hol kell kimutatni? A Számviteli tv. 78. § (3) bekezdése alapján a le nem vonható adót is magában foglaló érték az 52. Igénybe vett szolgáltatások, vagy a 86. Egyéb ráfordítások között szerepeljen?
  2. 2022-ben, nyílt végű lízing konstrukcióban beszerzett személygépkocsi esetében, ha az üzembe helyezés előtt merül fel az első lízingdíj, és az előzetesen felszámított áfájának 50 %-át le nem vonható áfaként kezeli a társaság az is egyéb ráfordításként könyvelendő, vagy a Számviteli törvény 47. §. (1) és (2) bekezdés b, pontja alapján, mivel az eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető a bekerülési érték részét képezi?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2022 Le nem vonható ÁFA számviteli elszámolása 2022 kérdés 2022-02-03

A 2022. január 01 életbe lépett számviteli törvény 47 §-a 3 bekezdése ,mely szerint nem lehet a beszerzési, költség értékeként elszámolni az ÁFA törvény szerint: az általános forgalmi adó megosztott le nem vonható hányadát.

Kérdésem, hogy pontosan mit is kell ezen érteni, mi tartozik ide..

Az Áfa törvény szerint 50 % nem vonható le a személygépkocsi bérlet, lízing személygépkocsi karbantartásnál, 30 % a telefonnál, továbbá az arányosított áfák. végül is ezek megosztott áfák, ezeket kell idesorolni és egyéb ráfordításként könyvelni., vagy még ide értendő: a le nem vonható áfák is: reprezentáció, üzemanyag áfa, stb.

Áfa törvény szerint a le nem vonható áfákat beszerzési értékként, illetve költségként számoljuk el. Ezt így kell továbbra is értelmezni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2022 Egyesület által alapított vállalat átalakulása kérdés 2022-02-03

Egy egyesület a korábbi években vállalatot alapított, a vállalat mint egyes jogi személyek vállalata volt, majd törvényes változások miatt átalakult közhasznú társasággá. Az átalakuláskor megállapításra került a jegyzett tőke, aminek tulajdonosa az Egyesület.

A közhasznú társaság alapító okirata alapján a jegyzett tőke 252 M Ft. Az alapításkor az Egyesület 400.000 Ft-ot fektetett be a vállalatba. Az egyesület által alapított társaság jegyzett tőkéje úgy növekedett, hogy az eredménytartalékból növelte a jegyzett tőkét. Tőkefelemelések voltak, de a felemelt tőke törzstőke egyetlen tulajdonosa az egyesület, holott az Egyesület már pénz nem utalt, mivel a társaság eredménytartalékából emeltette fel a jegyzett tőkét. A cégkivonatban is úgy szerepel, hogy az alapító törzstőkéje 252 M Ft. Az alapítónál az Egyesületnél csak a befektetett összeg jelenik meg mint 400.000 Ft.

Kérdésem: A 252 M Ft törzstőkét az Egyesület, hogyan mutassa ki a könyveiben.

Véleményem szerint az Egyesületnél is célszerű lenne, hogy kimutatásra kerüljön a jegyzett tőkével azonos befektetés. Az Egyesület befektetése 400.000 Ft helyett 252 M Ft, ami egyező lenne a tulajdonában lévő vállalkozás jegyzett tőkéjével. A 400.000 Ft és a 252.000.000 Ft közti különbözetet 25.160.000 Ft-ot Hogyan könyvelje, számolja el a könyveiben az Egyesület

  1. vagy a nullás számlaosztályban könyvelje, mint mérlegen kívüli tétel
  2. vagy befektetett eszközként: T befektetett eszközök K 97
    T 97 _ 48 passzív időbeli elhatárolás 25.160.000 Ft.
  3. Vagy milyen megoldás lehetséges, vagy nem kell könyvelni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2022 Bankkártyás fizetés könyvelése kérdés 2022-02-03

Ha a vevő vásárláskor számlát kér és bankkártyával egyenlíti ki az összeget,hogyan kell szabályszerűen lekönyvelni a kettős könyvelés szabályai szerint.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

001/2022 Osztalékfizetés kérdés 2022-02-03

"A" Kft. 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021.05.10-én az adózott eredmény terhére 200 000 eFt osztalék fizetésről határozott, és az ezt meghaladó 57 690 eFt adózott eredmény az eredménytartalékba történő helyezéséről döntött. Ez az alapítói határozat lett közzé téve.

2021.09.29. nappal a korábbi közzé tett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal az adózott eredmény felhasználására vonatkozásában módosította a következők szerint: "300 000 eFt osztalék címén 2021.12.31-ig kifizetésre kerül az alapító részére, azzal, hogy ezen osztalék fizetéshez a Társaság 2020. évi adózott eredménye, azaz 257 690 eFt, valamint a mérleg szerinti szabad eredménytartalékból további 72 310 eFt kerül felhasználásra. A 2020. évi adózott eredményből így eredménytartalékba nem kerül elhelyezésre eredmény."

A társaság jogi képviselője javasolta egy bírósági döntésre hivatkozva, hogy van arra lehetőség, hogy a legfőbb szerve a társaságnak jogosult arra, hogy az osztalékfizetésre hozott saját határozatát a későbbiek során módosítsa. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda véleménye szerint nem csak az osztalékfizetés időpontját, hanem akár annak mértékét is módosíthatja a társaság tulajdonosa egy későbbi időpontban. A társaság ezen jogi véleményre alapozva módosította a fenti alapítói határozatát, és osztalék címen kifizetett az alapítónak 300 000 eFt-ot 2021. évben.

Mind kettő osztalék fizetése esetében teljesül a Szt. 114.§ (2) bekezdése szerinti kritérium, van szabad eredmény tartaléka a társaságnak.

A kérdésem, hogy van-e arra lehetőség, hogy a beszámolót elfogadó alapítói határozatot, ami az osztalék mértékére vonatkozik, és közzé van téve, módosítsák utólag. Amennyiben van erre lehetőség, elegendő a módosítás, más kötelezettsége pl. ismételt közzététel nincs?

A Ptk. 3:185. §-ának (2) bekezdése szerint a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Tekintettel arra, hogy az Szt. előírásai alapján az előző üzleti évi beszámolót egy üzleti évhez kapcsolódóan egyszer kell elkészíteni, és egyszer kell azt elfogadni, az osztalékfizetésről is csak egyszer lehet dönteni. Véleményem szerint az osztalék mértékét nem lehet módosítani utólag. Azzal egyetértek, ha nincs pénzügyi fedezet, vagy csak későbbi időben tudnak osztalékot fizetni, és ilyen vonatkozásban módosítják a határozatot. Úgy gondolom azzal, hogy utólag módosítható az osztalék összege okafogyottá válik az osztalék előleg intézménye.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

125/2021 Befektetett eszközök önellenőrzése kérdés 2022-01-25

A cég 2014-ben vásárolt egy családi házat a székhely, műhely használatára.

A tárgyi eszközök közé nem került be az ingatlan,tulajdonjog bejegyzésre került,

A cég önellenőrzéssel hogy korrigálhatja a hibát társasági adó és beszámoló tekintetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

124/2021 Társasház egyszeres könyvelésének számviteli analitikái kérdés 2022-01-25

Egy társasház könyvelése egyszeres könyveléssel készül,naplófőkönyv vezetésével.

A kérdésem az hogy milyen analítikus nyilvántartásokat kell vezetni a naplőfőkönyv adatainak alátámasztására?

Kell-e szállítóanalítikát vezetnie?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

123/2021 SZJA-s vállalkozó átalányadó választása kérdés 2022-01-25

Kérdésem:

AZ SZJA szerint adózó vállalkozók a 2021 évi SZJA bevallásukban is választhatják az átalányadót, nem kell feltétlenül dec.31-ig., csak a KATÁ-soknak. Jól tudom?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

122/2021 Egyéni vállalkozó lehet-e az egyszemélyes KFT. tulajdonosa? kérdés 2022-01-25

Egy magánszemély rendelkezik heti 40 órás főfoglalkozással, mellette egy egyszemélyes kft tulajdonosa és egyetlen munkatársa kiegészítő tevékenységként, mely kft ÁFA alany és ’hagyományos’ módon adózik, azaz társasági adó alany.

Ezen személy szeretne kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozói tevékenységet kezdeni KATA adózás szerint, ÁFA mentesként.

Kérdések:

Létezik-e bármilyen korlátozó szabály erre az esetre? Ugyanaz a tevékenység megengedett-e mindkét vállalkozásban? A vevőkörben lehet-e ugyanaz a megrendelő esetenként?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

121/b 2021 Iratmegőrzési szabályok kérdés 2022-02-01

A papír alapú számlák megőrzésére vonatkozó 61/2020 kérdésre

61/2020 számlák elektronikus megőrzése kérdés2020-07-13

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a 2020. január 1-vel életbelépő kötelező elektronikus adatszolgáltatás maga után vonja e, hogy a beérkező (szállítói) számlákat is elektronikus formában kell megőrizni? Tehát beérkezés, könyvelés után az összes számlát be kell szkennelni és megőrizni?

Válasz

A számlák megőrzésére vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 179. §-a foglalja magában.

E jogszabályi rendelkezés 2020. július 1-jétől nem módosul.

Továbbá az Áfa tv. 179. §-a és az online adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó Áfa tv. 10. sz. melléklete között nincs összefüggés. Ha a szállító papíralapú számlát állított ki, akkor a megőrzési kötelezettséget a papíralapú számla megőrzésével kell teljesíteni, viszont a papíralapú számla elektronikus formában is megőrizhető. Amennyiben a szállító elektronikus számlát állított ki, akkor azt elektronikus formában kell megőrizni.

Evvel kapcsolatban kérdezném, hogy az iratmegőrzési szabályok az eredeti számlákra vonatkoznak, melyeket egyébként elektronikus formában is meg lehet őrizni. Ebben az eseten szerintem nem elég a számlákat (és a mellékleteit: pl. száll. levelek. igazolások stb.) beszkennelni, hanem elektronikus sorszámmal, aláírással is el kell látni, mert csak így felel meg a hiteles elektronikus másolatra vonatkozó 451/2016. (XII.19.) Korm.rendeletben foglaltaknak. Jól gondolom?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

121/a 2021 Munkavállalók átlagos létszámának megállapítása kérdés 2022-02-01

A 2020. évi CXVIII. trv. 177§ (6) a munkavállalók átlagos létszámának meghatározását írja elő, evvel módosult az a számítást, mely eddig az átlagos statisztikai létszám meghatározását írta elő.

Kérdésem: hogy kell pontosan számítani az átlagos létszámot, kiket kell belevenni (pl. a szülési szabadságon lévőket is?), a főfoglalkozásúakon kívül a részfoglalkozású dolgozót, nyugdíjast is figyelembe kell venni? (egy előadáson elhangzott, hogy csak a főfoglalkozásúakat kell figyelembe venni, máshol meg azt olvastam, hogy a szülési szabadságon lévőket is - akiknek pedig nem a vállalkozás fizet ellátást (vagyis nem merül fel személyi jellegű kifizetés).
A számítást a kerekítés szabályai szerint kell elvégezni egész számra?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

120/2021 Határon átnyúló együttműködésben résztvevő vállalkozások pályázat elszámolása kérdés 2021-12-15

Magyarországon bejegyzett magyar tulajdonú kft-nek kapcsolt vállalkozása működik Romániában.

Határon átnyúló együttműködésben résztvevő vállalkozások beruházásainak támogatását lehetővé tevő támogatási pályázat keretében nyert el a vállalkozás vissza nem térítendő támogatást.. A projektet a Romániában működő kapcsolt vállalkozás valósítja meg. A támogatási okirat szerint a támogatás teljes összegét a partner vállalkozásban történő tőkeemelésre kell felhasználni.

Első lépésben a támogatás teljes összegét leutalta a támogató szervezet a kft részére előlegként. Ennek könyvelése 38-479.

A második lépésben a kft kiutalta a teljes összeget tőkeemelés címen a kapcsolt vállalkozása részére. Ennek a könyvelése 17-38.

A projekt befejezése és elszámolása után az előleget át kell vezetni egyéb bevételként. Ennek a könyvelése 479-96. és 96-48.

A kérdés az, hogy a 48-ra könyvelt elhatárolt bevétel hogyan és mikor oldható fel, mivel a részesedésre nem számolhatnak el értékcsökkenést.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

119/2021 Prémium KIVA elhatárolás kérdés 2021-12-15

Az általam könyvelt egyik társaság a KIVA hatálya alá tartozik Az ügyvezető részére történt prémium kiírás, melynek értékelése a beszámoló elfogadásakor történik.

A prémium kiírás feltételeiből úgy látszik, hogy az elfogadásának nem lesz akadálya, a prémium kifizethető lesz az előző évi mutatók alapján. Számvitelben a prémium elhatárolás megtörtént. Az utána fizetendő KIVA is elhatárolható az előző évre és a fizetendő adó sorra beállítható?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

118/2021 Erdőbirtokosság osztalék SZJA Szochó fizetés van-e? kérdés 2022-01-25

Adott egy Erdőbirtokosság. 2021. évre osztalékot szeretne fizetni a tagoknak. Kérdésem az lenne, hogy terheli-e a tagokat SZJA, és szoc.hó fizetési kötelezettség,

Amennyiben adómentes juttatásban részesülhetnek, a kifizetésre kerülő jövedelmet hogy könyvelem?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

117/2021 Praxisközösség bértámogatás könyvelése, elszámolása kérdés 2021-12-15

Egy fogászati háziorvosi Bt 2021 évben csatlakozott egy megyei ( egyesült , integrált ) praxisközösséghez.

A Bt fogorvosa ( aki öregségi nyugdíjas tag ) több mint 40 éve dolgozik ebben a szakmában. Azaz megkapta a szakmai bértámogatásra az öregségi nyugdíjas tag után a Bt a maximum ( közterhekkel növelt ) 1.429.300.- Ft/hó szakmai bértámogatást. ( SZOCHO-val csökkentet : 1.237.489.- Ft / hó)

A Bt minden hónapban 1.237.489.- Ft / hó szakmai bért számfejt a Bt beltagnak

2021.júliuisában azonban újból kellett nyilatkoznia a Bt-nek ( addigra már lettek tájékoztatva a praxisközösség feltételeiről), hogy a kollegális, vagy az egyesült (integrált ) praxisközösség tagja kíván lenni

Ekkor a Bt a korábbi egyesült ( integrált ) helyett a kollegálisat választotta.

Kérdéseink:

  1. A szakmai bértámogatást ( NEAK elszámolás ) egyéb bevételként ( 96) vagy értékesítés árbevételeként ( 91) kell elszámolni ? ( szakmai előadásokon más és más válaszokat kaptunk) 
  2. Az öregségi nyugdíjas Bt ( mivel a Bt nem fizet utána SZOCHO-t ) beltag után NEAK által utalt 1.429.300.- és 1.237.489.- Ft különbözetét hova kell elszámolni?
    1. egyéb bevétel (96)
    2. értékesítés árbevételeként (91)
    3. kötelezettségként (45) ( ha a NEAK-nak vissza kell majd fizetni) ?
  3. Az egyesült ( intergált ) és a kollegális közötti ( 20 % ) -os különbözetet, amit majd vissza kell fizetni a NEAK-nak , hova kell könyvelni ?
    1. kötelezettségként (45) ?
    2. Ha minden hónapban a Bt öregségi nyugdíjas beltagja kifizeti magának a bruttó ( SZOCHO-val csökkentett ) 1.237.489.- Ft / hó szakmai bért, akkor a 20 %-kal csökkentés esetén hogyan kell majd számfejteni a visszafizetést ?
      1. abban a hónapban kell majd kevesebb szakmai bért számfejteni , amikor vissza kell fizetni a 20 %-os ( egyesült és kollegális közötti különbözetet ) ?
      2. de ha visszafizetni csak ( Pl: ) 2022.06.hónaptól kell ( mérlegkészítés után) ( és erről értesítik ( NEAK) a Bt-t 2022.04.hónapban ( mérlegkészítés előtt) , akkor a számviteli törvény szerint a 20 %-os különbözetet 2021.évben hova kell könyvelnünk?
        1. kötelezettség( 45) ?
        2. de akkor a fenti szakmai bért sem lehetne elszámolni havonként ( 1.237.489.-Ft )?
      3. vagy már most ( még a NEAK értesítése előtt, de már nyilatkozott , hogy a kollegálisat választja az egyesült helyett ) a 20 %-kal csökkentett összeget lehet :
        1. kifizetni szakmai bérként?
        2. bevételként ( 91 vagy 96) elszámolni ?
    3. (A NEAK-tól minden hónapban megkérdezi a Bt öregségi nyugdíjas beltagja, hogy mikor kell majd visszafizetni, de választ még nem tudtad adni a kérdésére)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

116/2021 CED20 pályázaton elnyert támogatás könyvelése kérdés 2021-12-13

Magyar illetőségű ügyfelem (Kft) a CED Közép Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-től a CED20C pályázat keretében támogatást kapott a határon átnyúló projektek támogatására.

Ennek a támogatási konstrukciónak az a lényege, hogy a magyar társaság a támogatói okirat szerint támogatást kap a fenti Nonprofit szervezettől és ezt jegyzett tőke-emelés (ázsiós tőkeemelés is lehetséges) formájában továbbítja a román leányvállalatának.

A román leányvállalat a támogatást eszközök beszerzésére fordítja. A támogatás elszámolása során igazolni kell, hogy megtörtént a tőkeemelés és be kell mutatni leányvállalat által külföldön eszközbeszerzésre fordított eszközöket és azok számláit. A támogatásból beszerzett eszközökre (ingatlan, gép) jelzálogjogot jegyez be a támogató Nonprofit szervezet. Tehát Romániában történik meg a fejlesztés, az ott bekerülő eszközök a román cég könyveiben fognak szerepelni.

Magyar ügyfelem megkapta a támogatás összegét, amelyet továbbutalt a román leánycége felé jegyzett tőke emelés jogcímen. A román cég beszerezte a támogatási szerződésben meghatározott eszközöket, amelyeket a könyvelésében nyilvántartásba vett.

A magyar anyavállalat számol el a támogatás felhasználásáról a pályázat kiírója felé.

Hogyan kell könyvelni a támogatás összegét a magyar kedvezményezettnél?

Részletek a pályázati kiírásból:

6. pont Támogatható költségek
„Támogatható költségek a Pályázónál, vagy a Pályázó a 7. pont szerinti célterületen bejegyzett kapcsolt vagy partner vállalkozásánál (együttesen: Beruházók) felmerült, a Pályázó által a támogatás összegéből közvetlenül, kapcsolt/partner vállalkozás esetén a támogatás összegéből a Pályázó által végrehajtott tőkeemelésből közvetetten finanszírozott tárgyi eszközök, szolgáltatás és immateriális javak költsége…”

7. pont A projekt megvalósításának helyszíne
„…A projekt megvalósításának helyszíne A projekt elszámolható összköltségének minimum 75%-ban Magyarországgal szomszédos országban működő fióktelepnél, partner vagy kapcsolt vállalkozásnál kell keletkeznie, azaz a fióktelepre kell aktiválni, ill. a partner vagy kapcsolt vállalkozás könyveibe kell bekerülnie…”

9. pont: A pályázat megvalósításának fő feltételei
„..Amennyiben valamely projektelem megvalósítója (aktiválója) nem a pályázó, úgy Pályázó az ehhez szükséges forrás támogatás részét a kapcsolt/partner vállalkozásba történő tőkeemelésként köteles biztosítani. Ebben az esetben a projekt keretében elszámolandó költség a tőkeemelés. Amennyiben tőkeemelésre kerül sor, úgy a Pályázó a támogatás teljes összegét köteles tőkeként kihelyezni. Nem szükséges a tőkeemelés teljes összegét a jegyzett tőke emelésére fordítani, a tőkeemelés egy része a kapcsolt/partner vállalkozásnál történő tőketartalékba helyezéssel is megvalósulhat (ú.n. ázsiós tőkeemelés formájában). Pályázó kapcsolt vagy partner vállalkozása a befektetett tőkét köteles a projekt tárgyát képző beruházás megvalósítására fordítani…”

A Támogatási szerződés 2.4. pontja:
„ Ha a támogatásra eső saját forrást a Végső Kedvezményezett biztosítja, akkor a Projekt keretében elszámolandó költség a tőkeemelésre fordított teljes összeg, ha a támogatásra eső saját forrást a tőkeemelés céltársasága biztosítja, akkor a Projekt keretében elszámolandó költség a Végső Kedvezményezett által tőkeemelésre fordított teljes összeg és a Beruházó–társ által a Beruházás megvalósításához biztosított, Támogatási összeggel arányos saját forrás összege együttesen…” (Végső Kedvezményezett: a támogatást kapó magyar cég)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

115/2021 Zárt végű pénzügyi lízing kérdés 2022-01-25

Eszközbeszerzés elszámolása zártvégű pénzügyi lizing esetén az alábbi esettel kapcsolatban kérem szives segitségét

Mi a könyvelési tételek helyes sorrendje - ÁFA visszaigénylé a ideje számla alapján, értékcsökkenés elszámolása /családi gazdság – egyösszegű, Családi gazd. átalányadózó, költségnövelés nem elsődleges

Információk: az ügylet folyamatban van, számlák még nincsenek kézben.

Résztvevők: BANK - KFT. - Családi gazdálkodó /egyszeres könyvelés/

Az eszköz kizárólag vállalkozási célt szolgál. 2012.évben üzembe lesz helyezve Br. 11.176.000 Nettó: 8.800.000 ÁFA: 2.376.000

Saját erő: 10% 880.000 – az áfá-n felül Finanszirozott összeg 7.920.000

Foglaló bekérő kiegyenlitve Br. 3.256.000 Nettó: 2.563.780 áfa: 692.220

Összes kamat: 923.980 Tőke+ kamat 8.843.980

Törlesztési idő: 5 év Első 2022.05.hó - utólsó 2026.09 hó

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

114/2021 Épület és telek tulajdonjog és örökös földhasználati jog számviteli elszámolása kérdés 2021-12-15

Az egyik ügyfelünk vásárolt egy építési telket, amelyre két többlakásos épületet épített. A lakások értékesítését oly módon oldja meg, hogy az épületeket a telek tulajdonjogától elválasztja, az épületeket önálló helyrajzi számú ingatlanként kiemeli és jegyezteti be az ingatlan nyilvántartásba.

A lakásokhoz tartozó telekhányad nem képezi az adásvétel tárgyát, arra a vevő nem szerez tulajdonjogot. A vevő kizárólag az épület kiemelést követően, önálló helyrajzi számon az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerülő önálló ingatlanban szerez tulajdonjogot. Ügyfelünk a lakóépületekben társasházat kíván létrehozni. Olyan jogi megoldást választ, hogy a telek és a lakóépületek tulajdonjogát egymástól elválasztja, a társasházat csak az önálló épületek tekintetében hozza létre. A vevők kizárólag a felépítményben szereznek tulajdonjogot, a telek vonatkozásában az épületekben kialakított ingatlanok vevőit ingyenes és örökös földhasználati jog illeti meg.

A kérdésünk az, hogy a fentieket hogyan kell számvitelileg rendezni? A telek a bekerülési értéken az ügyfelünk tulajdonában és könyveiben marad? Ugyanakkor nem lesz forgalomképes, ingyenes használati joggal terhelt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

113/2021 A tag tagi kölcsön elengedése kérdés 2021-12-01

  1. 2021 évben egy Kft-nél a társaság tagja tagi kölcsön visszafizetéséről lemond.
    Kell-e a társaságnak illetéket fizetnie?
  2. Magánszemély társaságnak kölcsönadott (2015-évben) készpénz visszafizetéséről lemond kell-e illetéket fizetnie a társaságnak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

112/2021 Pótbefizetés kérdés 2021-12-01

Tájékoztatásukat olvastam a pótbefizetés változásáról.(2021.11.04)

A változás abban van, hogy nem szükséges cégbírósági eljárás a pótbefizetés megtételéhez?

Az ügyfelemnek most kellene 2021-ben rendeznie a saját tőkét, de nincs benne az alapító okiratában a pótbefizetés lehetősége. Ha idén szeretne pótbefizetést tenni, még most meg kell változtatnunk az alapító okiratot?

A társaságban van tagi kölcsön. Ezt át lehetne forgatni a saját tőkébe valamilyen módon, hogy ezzel rendezzük a tőkemegfelelési feltételt? Mivel adózott jövedelemből származi a tagi kölcsön, lehet átvezetni pótbefizetésbe, ajándékozási illeték nélkül?

2021.12.31. nap előtt ezt megtehetem? Cégbírósági eljárás nélkül?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

111/2021 Végelszámolás Osztalék fizetés kérdés 2021-12-01

A taggyűlés november 1-vel elhatározta a társaság egyszerűsített végelszámolását. A végelszámolás kezdő napját megelőző nappal elkészítette a tevékenységét lezáró számviteli beszámolóját.

A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés határozhat-e osztalék kifizetéséről az adózott eredmény terhére, az osztalékra vonatkozó előírások betartásával? Ha igen, mikor fizethető ki az osztalék?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

110/2021 Nyugdíjas adózása kérdés 2021-12-01

Nyugdíjas egyéni vállalkozónak milyen szja, járulékfizetési kötelezettsége van amennyiben:

  • a teljes nyereséget kiveszi, vagy,
  • ha a nyereséget osztalékra stb számolja el.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

109/2021 BT ingatlannal együtt történő eladása kérdés 2021-12-01

Bt eladásában szeretném a segítségüket kérni.

Ingatlanvagyonnal rendelkező , olasz állampolgár tagokból álló Bt kerül eladásra magyar magánszemélynek.

Két ingatlanról lenne szó, az egyik 1992-ben a másik 2001-ben került a tulajdonukba.

Az eladás Bt -vel együtt történne.

A kérdésem az lenne, hogy milyen adóvonzata van eladó és vevő részéről, hogyan kell a Bt eladási értékét meghatározni, az ingatlanok könyv szerinti nettó értéke: 7.345.000 Ft

A BT -ben 7 MFT tagi hitel van,ez hogyan kerülhet kifizetésre a főkönyvből?

A jegyzett tőke: 6 Mft ( 50-50%-ban)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

108/2021 a vételár egy részének utalvánnyal történő fizetése számlázás kérdés 2021-12-01

Egy Kft az értékesített termékei egy részéért a magánszemély utalványt ad, ad különbözetet kifizeti. Pl. a számla: netto érték 10000 áfa
2700 bruttó összeg 12700,-Ft.

A magánszemély fizet 9700,-Ft-ot, és ad 3000,-Ft értékű utalványt, amelyet egy másik cégtől kapott. A magánszemélynek adott utalvány összegét az utalványt adó cég megtéríti az értékesítő cég részére.

Kérjük szíveskedjenek közölni, hogy kell a vevő részére a fenti esetben hogyan kell a számlát kiállítani és hogyan kell az utalványt a számlán szerepeltetni, tekintettel az áfá-ra is.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

107/2021 GINOP-1.2.14-20-2021 támogatás könyvelése kérdés 2021-12-01

A kft. a GINOP-1.2.14-20-2021 támogatási rendszerében támogatásra jogosult, a támogatói okirat rendelkezésünkre áll. A kft. előleget kapott 2021 őszén. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 2-4 évben). 

A projekt költségvetése tartalmaz költségeket is (bérköltség, anyagjellegű ráfordítás) és eszközbeszerzést is.

Kérdésem az, hogy hogyan kell a támogatást könyvelni?

Amíg nincs határozat a vissza nem téritendő támogatássá történő átminősítésről, addig kapott kölcsönként könyveljük az előleget, a felmerülő bér és anyagjellegű költségek pedig tárgyévi költségek lesznek, tehát az adott év eredményét csökkentik?

Ha átminősítik vissza nem térintedővé, akkor a kölcsönt átkönyveljük bevételre, az eszközökhöz kapcsolódó támogatási rész esetén innen inditjuk az écsarányos feloldást, ami pedig költséghez kapcsolódott az akkor lesz majd bevétel? Tehát így a költségek fedezetére kapott támogatás esetén a költség és az eredmény nem egy üzleti évet fog érinteni illetve az átminősítésig az támogatott eszközök értékcsökkenésének sem lesz bevétel "fedezete"?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

106/2021 Építési, felújítási munkák ÁFA kérdés 2021-12-01

Magyarországi cég osztrák cégnek Ausztria területén lévő épületen végez építési-felújítási munkálatokat. A megrendelő osztrák cégnek és a magyar cégnek is van közösségi adószáma, így a magyar cég által kiállított számla áfa nélkül kerül kiállításra.

Amennyiben az Ausztriában munkát végző magyar cég magyar alvállalkozó cég építési szolgáltatását is igénybe veszi az Ausztria területén lévő épület építési-felújítási munkálataihoz, akkor az alvállalkozó magyar cégnek áfa szempontjából hogyan kell kiállítani a számláját ? Áfásan, mert belföldi cégek közötti számlázás történik vagy a teljesítés helyét nézve áfa nélkül?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

105/ 2021 Hogyan kell bérszámfejteni ha ünnepnapon nincs munkavégzés kérdés 2021-12-13

2021.03.01-től heti 36 órában 197 100 Ft bruttó bérrel foglalkoztatott munkavállaló heti munkaideje megváltozik 2021.11.02-től heti 11 órára az erre jutó havibér 60 225 Ft lesz.

A kérdésem az lenne 2021.11.01-re mennyi lesz a bére ha az ünnepnapon nem végzett munkát,hogyan kell számfejteni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

104/2021 Könyvvizsgálói szerződés felmondása kérdés 2021-12-01

Könyvvizsgálói szerződés felmondásával kapcsolatban van problémám, mivel ilyen esettel még nem találkoztam a 20 éves pályafutásom alatt és eddig nem találtam rá megoldást. Három év vagyok egy külföldi tulajdonú, Magyarországon bejegyzett Kft a könyvvizsgálója.

A 2018-as évet vizsgáltam először, amikor is az ügyvezetés és a tulajdonos együttműködő volt, minden kért információt, dokumentumot megadtak. A záró megbeszélésen megállapodtunk a további teendőkről és a szűkséges változtatásokról és egy hároméves megbízási szerződésről.

2019 végén jött a Covid, rendszertelenné vált az ideutazásuk, 2020-ban csak év végén jöttek Magyarországra. A kért anyagokat hiányosan küldték, több levelemre nem is reagáltak. A meghosszabbított bevallási/beszámolási határidőig sem küldtél el teljes körűen a szűkséges dokumentumokat. A 2019-es könyvvizsgálói jelentést 2021.februárjában tudtam csak kiadni. (A zárás előtti megbeszélésen közöltem, hogy a jelentésben vélemény visszautasítás fog szerepelni. Mivel közben már a 2020. év vége is közeledett, előre vetítettem, hogy a változatlan helyzet miatt, 2020-ról szóló jelentésben sem számíthatnak másra és felajánlottam a szerződés közös megegyezéssel történő felbontását. A kv . jelentés miatt először felháborodtak, de végül elfogadták az érveimet, a szerződés felbontását azonban nem fogadtak el. A számlámat – bár hónapokkal később – de kifizették.

A 2020. évvel sem jobb a helyzet, ami anyag eddig érkezett azzal naprakész vagyok. A leveleimre már nem is kapok választ. A magyarországi könyvelő sem tudja mikor akarnak zárni. Idén júliusban kibocsátottam egy részszámlát 2020-ról, amit nem fizettek ki.

Mivel teljesen reménytelennek látom a tevékenységemet, szeretném a szerződést felmondani, hogy legalább a 2021-es év könyvvizsgálatával kapcsolatban ne kelljen ezt a cirkuszt végig csinálni. A 2020-at valószínűleg a sokadik NAV felszólításra, ill. bírságra gondolom előbb-utóbb lezárják.

Kérdésem: mit tehetek ebben az esetben ? Már az sem érdekel, ha a sok befektetett időt, energiát és munkát nem fizetik ki, csak ne kelljen hallani róluk.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

103/2021 Önkormányzatnak fizetendő hozzájárulás elszámolása kérdés 2021-12-01

A napokban egy olyan szerződést kaptam kézhez, melyben több, számomra új dolog is van.

  1. társas vállalkozás kötötte a telephelye szerinti illetékes önkormányzattal a szerződést, melyben az áll, hogy a vállalkozás az általa kérelmezett és a városi főépítész által helyben hagyott település rendezés - szabályozás tervmódosítás költségeihez 1 millió forinttal kell, hogy hozzájáruljon. A módosításnak köszönhetően a vállalkozás a településen lévő ingatlanjait, telekhatárait összevonhatja, szétbonthatja, megvásárolhatja a szomszédos önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, és tevékenységének megfelelő beruházásokat hajthat végre.
  2. Ugyanezen szerződésben van egy plusz feltétel, amit a vállalkozásnak teljesítenie kell, azt vállalta: az önkormányzat közjóléti céljainak megvalósításához hozzájárul a cég 1 millió forinttal, közérdekű célra történő kötelezettségvállalás megfizetése révén.

Kérdésem az lenne Önhöz, hogy ez a két kifizetés egyszeri költség illetve ráfordítás-e? 86-os számlacsoportba könyvelendő a tárgyévi eredmény terhére?

Az ingatlanfejlesztések nem fejeződnek be idén, várhatóan több éven át fog nyúlni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

102/2021 Eladásra szánt társasház kérdés 2021-10-29

A Társaság döntése alapján 2019-ben megkezdődött egy eladásra szánt társasház építkezése. Az építkezés megkezdésekor a lakások értékesítésére vonatkozóan vevői szerződéssel még nem rendelkezett a társaság. Az építkezés előrehaladtával kezdték el hirdetni a lakásokat.

A kérdésem a 2019. évben elkezdődött beruházásra és a későbbi évekre áthúzódott (2020-2021) beruház befejezésére és a lakások értékesítésére vonatkoznak.

A számviteli nyilvántartást hogy kell vezetni, és hogyan kell eljárni a társasági adó vonatkozásában, és ezekben az években hogy kell számítani és bevallani az iparűzési adót?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

101/2021 Személygépkocsi értékesítés ÁFA kérdés 2021-11-03

Egy vállalkozás személygépkocsit vásárolt üzemi célra, ezért az előzetesen felszámított áfa összegét nem helyezte levonásba. Egy idő után a személygépkocsit UNIÓS ország magánszemélyének értékesítette Magyarországon. A magánszemély a gépjárművet Görögországba vitte.

Kérdés: a személygépkocsi értékesítése áfa köteles-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

100/2021 Érdekes feladat számpélda készítésével kérdés 2021-11-26

Tervezett átalakuláshoz szeretném kérni szakmai segítségüket:

„A” Kft 50-50 % os tulajdonosa „B” és „C” kft. „A” kft jegytett tőkéje 5 millió forint. „B”Kft nyilvántartott üzletrész értéke, melyet az „A” Kft-ért ténylegesen fizetett 50 millió forint. Ugyanennyi a „C” Kft-nél is a nyilvántartott üzletrész érték. „B” és „C” kft eredménytartaléka 80 millió ft felett van. „A” Kft-t a tulajdonosok megszüntetik és beolvasztják 50-50% arányba a saját Kft-be vagyis B-C kft-be. Mi történik a nyilvántartott üzletrész értékkel a B és C kft könyveiben?

Hogyan és mikor kell kivezetni? Van-e adózási vonzata? Kérem legyenek szívesek számszerű példával szemléltetni az üzletrész kivezetésének menetét.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

99/2021 Kft. Tagi kölcsön és családi gazdaság belépő új tag eszközátadás kérdés 2021-11-03

1./ Egy Kft-nek tagi kölcsön visszafizetésére nincs lehetősége, ezért a tagi kölcsön összegét bevételként szeretné elszámolni.

Kérnék segítséget milyen formában lehetne elszámolni.

2/ Családi gazdaság 2021-es évbe egy taggal bővült a belépő egyéni vállalkozó volt az eszközeit is a családi gazdaság rendelkezésére adta át. Az eszközöket nyilvántartásba vettük belépéskor szerződésben minden rögzítve lett.

A családi gazdaság egyszeres könyvelés vezet.

Van-e egyéb teendő ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

98/2021 Magánszemélytől felvett kölcsön leírás kérdés 2021-10-27

Egy Kft 2012.dec.hóban magánszemélytől felvett 20.000 000,-Ft kölcsönt. A kölcsön törlesztését készpénzben határozták meg. 2013.évben törlesztett összeg összesen 4.000.000,-Ft. Azóta ( 8 év óta) a kölcsönadó magánszemély nem kereste fel a Kft-t a törlesztőrészletért. Bankszámla számát a cég felé nem közölt, így a törlesztést a Kft nem tudta folytatni.

Kérdésem az, hogy ezt a fennmaradó 16 millió Ft kölcsönt milyen formában lehet leírni, esetleg egyéb árbevételként vagy van más mód is?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2021 Kiegészítő kérdés kérdés 2021-11-03

A válaszukban kifejtik, hogy az általam feltett kérdésből nem derül ki, hogy a Társaság és annak tulajdonosai kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e. Amint azt a kérdéseim elején is jeleztem: a tulajdonosok (társasági adóalanyok) 50-50%-os (azonos) tulajdoni aránnyal rendelkeznek a követelést elengedő Társaságban, vagyis többségi befolyással egyik tulajdonos sem bír.

Ezt még annyival szeretném kiegészíteni, hogy szavazategyenlőségük is fennáll.

Ezek alapján véleményem szerint a Társaság és a tulajdonosai nem tekinthetők független feleknek!

Ezzel kapcsolatos kérdésem, aminek tisztázásában kérem szíves segítségüket, hogy: esetünkben a Társaság és annak tulajdonosai kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, avagy sem?

Következésképpen a követelést elengedő (hitelező) Társaságra a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak az irányadók, avagy sem?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2021 Ha nincs az osztalékelőlegnek fedezete kérdés 2021-10-27

Előzmények:

A Társaság éves beszámolójának elfogadásakor kiderült, hogy a tulajdonosok részére évközben kifizetett osztalékelőlegnek nincs meg a fedezete, következésképpen az nem vált osztalékká. A Társaságnak 50-50%-ban két tulajdonosa van, ezek nem magánszemélyek, hanem társasági adóalanyok.

Kérdéseim:

  1. Az osztalékká nem vált osztalékelőleg mikortól tekinthető hitelnek? Az visszamenőlegeses hatállyal (az osztalékelőleg folyósításának napjától) válik hitellé, vagy pedig csak a beszámoló
    elfogadásától (amikor is kiderül, hogy nem lesz belőle osztalék) minősül át hitellé? Következésképpen mikortól kell ezen hitel után a kamatot számolni?
  2. Amennyiben a Társaság legfőbb szerve (közgyűlése) úgy dönt, hogy elengedi a tulajdonosok részére korábban kifizetett osztalékelőlegből származó, behajthatatlannak nem minősülő követelését,
    úgy annak az érintett feleknél (a hitelezőnél és az 50-50%-ban tulajdonos társasági adóalany adósoknál) lesznek-e társasági adójogi következményei?
    Az elengedő Társaságra a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdésének h) pontjában, vagy pedig a 3. sz. melléklet A) pontjában foglaltakat kell-e alkalmazni?
  3. A Társaság közgyűlése a beszámoló elfogadását követő négy hónap múlva hozott egy olyan határozatot, amely szerint visszamenőleges hatállyal (a beszámoló elfogadásának május 31. napjával)
    elengedi az osztalékelőlegből származó követelését. A követelés elengedése visszamenőleges hatállyal jogilag lehetséges?
    Az érintett feleknél mikor kell a könyvelésben rögzíteni a követelés-kötelezettség elengedésének tényét?
    A határozat szerint visszamenőleg május 31-el, vagy pedig az elengedésről 4 hónappal később hozott határozat napjával?
    Tudomásom szerint a követelés-kötelezettség elengedésének könyvelési alapbizonylata az erről szóló közgyűlési határozat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

96/2021 SZJA bevallás megszűnés vagy mégsem kérdés 2021-10-08

Van egy egyéni vállalkozóm aki 1989-óta vállalkozó . Havi áfája 1,5-2 millió és a járuléka is itt körül van.

Sajnálatos módon 2019 08 hóban egy 19a60 összesítő bevallás elmaradt. Erről ugyan kapott a vállalkozó értesítőket is és 2021.08.23-án határozatot is ,hogy törölni fogják az adószámát. De sajnos nem vette észre a vállalkozó sem és én sem ezeket az értesítéseket.

2021.09.23-val törölték is az adószámát.

Erről 2021.09.27-én értesültem a vállalkozó által küldött levélből.

Azonnal intézkedések alapján 101e jelűn bejelentettük a tevékenység megkezdését adószám nélkül 2021.09.24-vel. és kértünk egy új adószámot

melyet 2021-09-28-án meg is kaptunk .így2021.09.24-2021.09.27-ig adószámos magánszemély lett és 2021.09-.28-tól új adószámon ismét egyéni vállalkozó lett.

A NAV szerint ebben az esetben nem kell a megszűnés szabályait alkalmazni mivel a tevékenységét folyamatosan végezte.

Kérdés: az 53 bevallás úgy készül mintha egész évben egy vállalkozásról lenne szó.

Illetve: a vállalkozónak vannak ki nem egyenlített szállítói melyeket már az új adószám alatt kell kiegyenlíteni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

95/2021 ingatlan értékesítés SZJA kérdés 2021-10-08

Az alábbi problémával és kérdéssel állok szemben és megvallom őszintén bizonytalan vagyok. Ügyvédeket és adószakértőket is megkerestem az ügyben, de nincs egyértelmű és egyhangú válasz. Megbízható szakértői véleményre lenne szükségem és már nem tudom, hogy kihez fordulhatnék... nagyon hálás lennék, ha kaphatnék ezügyben segítséget! Előre is köszönöm!

Tényállás:

A házaspár 2008-ban vásárolt 50mFt értékben egy ingatlant, mely akkor a férj nevére került bejegyzésre. 2014-es válásuk folyamán készült vagyonmegosztási szerződésben rögzítették, hogy az ingatlannak fele-fele részben tulajdonosai. A bejegyzett tulajdonos továbbra is a volt férj maradt, de biztosítékként, az akkor általuk 80mFt értékűre becsült ingatlan felének megfelelő 40mFt összegű jelzálogot rögzítettek a feleség javára a telekkönyvben. Mivel a volt férj időközben nem tudta kivásárolni a volt feleség részét, 2021-ben úgy döntöttek, hogy a korábban a vagyonmegosztási szerződésben rögzített fele-fele tulajdonjog mellett, a jelenlegi piaci értékhez közelebbi biztosítékot rögzítenek, immár 100mFt összértéknek megfelelően, de az ingatlan telekkönyv szerinti tulajdonjogát most a volt feleségre írva, és a megemelt jelzálogot (50% értékben) 50mFt erejéig, pedig a volt férj javára bejegyezve. Mostanra világossá vált, hogy egyik fél sem tudja kiváltani a másik tulajdonrészért az ingatlanból, a vagyonmegosztás lezárására az ingatlan eladásával kerülhet sor. A fenti előzmények ismeretében az lenne a kérdés, hogy keletkezik-e szja fizetési kötelezettség bármelyik fél tekintetében, ha most eladásra kerül az ingatlan? Hogyan állapítható meg a szerzési érték, illetve a szerzés időpontja?

Eddigi szakértői vélemények:

gy adószakértő szerint semmilyen adófizetési kötelezettség nem keletkezik az eladáskor, mert az eredeti szerzés időpontja 2008 és végig valamelyik fél nevén volt az ingatlan, a vagyonmegosztás pedig még nem tudott lezárulni. Azonban a vagyonmegosztási szerződést ellenjegyző ügyvéd szerint, mivel idén módosítva lett a vagyonmegosztási szerződés és a telekkönyvben vétel jogcímen lett bejegyezve a feleség nevére az ingatlan (bár a szándék nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy a feleség megpróbálja kiváltani a férj részét, de végül mégsem tudja megtenni), a férj széljegye mellett, így a szerzés időpontja 2021., szerzési értéke pedig az akkori feltételezett érték, azaz 100mFt. Ez az érték azonban nem feltétlenül tükrözte a piaci értéket hisz a felek nem ingatlanszakértők, ráadásul a környéken időközben ingatlanár robbanás történt egyéb okok miatt és bizonyosan az ingatlan értéke időközben jelentősen emelkedett a piaci viszonyoknak megfelelően, tehát lehetséges, hogy a mostani viszonyokban akár 200mFt is lehet az eladási ár. A vagyonmegosztási szerződés szerint a volt feleség számára idén dec.31-ig van lehetőség a megváltásra, ami nem fog megtörténni. Ebben az esetben az ügyvéd álláspontja szerint már bármilyen módosítás illetékfizetési kötelezettség mellett lehetséges (megj: az eddigi bejegyzések illetékmentesen voltak a vagyonmegosztás miatt), de ügyfelem álláspontja szerint a vagyonmegosztás nem zárult még le, hisz egyik fél sem tudta megváltani a másik tulajdonrészét.

Mindezek alapján egyéltalán nem mellékes, hogy mit kell szerzési értéknek és szerzési időpontnak tekinteni az ingatlan harmadik fél részére történő értékesítése során.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

94/2021 Szakképzési Hozzájárulás 2021.07.hótól kérdés 2021-10-27

Magyar Kft-ben magyar munkavállaló teljes munkaidős munkaviszonyban van. Munkaviszonyának kezdete 2019.11.01. A NAV által cégkapura megküldött igazolás alapján munkaerőpiacra lépők kedvezménye került figyelembe vételre nála 2019.11.01-től.

2021.06.és 2021.07.hóban bruttó bére 452.632.-Ft.

2021.06.hóban munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási kedvezmény 167.400.-Ft.

Így 2021.06.hóban fizetendő szociális hozzájárulási adó 44.211.-Ft volt, szakképzési hozzájárulás 4278.-Ft.

A program, amin bérszámfejtésre kerül a munkavállaló bére 7. és 8.hóra is így készítette el az egyéni lapot, tehát 2021.7. és 2021.8.hóra is fizetendő szociális hozzájárulási adó 44.211.-Ft volt, szakképzési hozzájárulás 4278.-Ft számfejtett. A bérszámfejtő program legújabb frissítés óta azonban szakképzési hozzájárulás összege 6789.-Ft lett, tehát nem veszi figyelembe a munkaerőpiacra lépők szakképzési hozzájárulás alap kedvezmény 167400.-Ft-ot, mert a munkavállaló nem tartozik a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglalt kedvezményezetti körbe és a bruttó bére 452.632.-Ft.

A lentire hivatkozva módosította a bérszámfejtő program a számfejtést és emiatt jelzik, hogy önrevíziózni szükséges a 7. és a 8.hó 08-as bér bevallást is. A bérszámfejtő program a lenti NAV szakmai vélemény érdemi szövegrészt kapta: „Az a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, aki nem tartozik a Szkt. 107. § (4) bekezdésében meghatározott személyi körbe, vagyis nem képez tanulót, a Szkt. 105. § (3) bekezdését akkor alkalmazhatja, ha a kifizetett szociális hozzájárulási adóköteles juttatás (munkabér) nem haladja meg a 15,5 %-os mértékű szociális hozzájárulási adókedvezmény alapját, vagyis, ha a kötelezettet a juttatás után egyáltalán nem terheli szociális hozzájárulási adó.”

Mi a helyes szakképzési hozzájárulás fizetendő összeg a 2021.07.hótól, bruttó bér 452.632.-Ft*0,015= 6789.-Ft (munkavállaló nem tartozik a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglalt kedvezményezetti körbe)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

93/2021 Bt. végelszámolás eredménytartalék kifizetése SZJA kérdés 2021-10-18

2018-ban alakult Bt (KATA adózási mód, bevételi nyilvántartás) 2021.07.01-től kezdődően egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni.

BT beltagja (99 %-os tulajdonos) volt KATA-snak bejelentve. Kültag (1 %) nem vett részt a társaság tevékenységében. A kisadózó tag folyamatosan kivette "jövedelmét", a kültag részére kifizetés nem történt.

A végelszámolást megelőző napon (06.30) 250 e Ft volt a cég bankszámláján. Jegyzett tőke 100 e Ft, eredménytartalék.150 e Ft. Így került a nyitó mérleg elkészítésre.

A végelszámolás időszaka alatt 30 e Ft veszteség keletkezett. (TAO 0 Ft.) Így az eredménytartalék lecsökkent 120 e Ft-ra. (könyvelésben megbontva KATA-s és nem KATA-s eredménytartalékra)

Kérdésem az, hogy az összesen 120 e Ft kifizethető-e a tagoknak SZJA mentesen, különös tekintettel a kültagra vonatkozóan, aki a KATA alanyiság alatt nem volt kisadózóként bejelentve, viszont a végelszámolás végén rá is jut 1 % (A társ. szerződés vagyoni hozzájárulás arányát tartalmazza.) Amennyiben a beltag kisadózó felvette volna a KATA alanyiság vége előtt ezt a 150 e Ft-ot, azt adómentesen tehette volna meg.

Kell-e ezt vizsgálni, vagy elegendő az, hogy 150 e Ft adózott eredménytartalékkal nyitott a cég, amelyből a végelszámolás végén megmaradó összeg mindkét tagot a vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg adómentesen?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

92/2021 Örökölt üzletrész, könyvelése, elszámolása, adózása kérdés 2021-10-04

Egy Kft. tagjai az édesanya és fia, melynek fő tevékenysége a könyvelés volt.

A könyvelést az édesanya, aki az ügyvezető is volt, személyes közreműködésben, alvállalkozók bevonásával végezte. 2020. szeptemberében sajnos az édesanya meghalt.

Ezt követően a vállalkozás tevékenysége szünetelt, a fia nem tudta és nem kívánta a tevékenységet folytatni, ezért a hagyatéki eljárást követően elhatározta a társaság egyszerűsített végelszámolással történő megszűnését, kezdete 2021.05.30. volt, a befejezés időpontjaként 2021.09.30. lett bejelentve a NAV felé.

A fiú tag 20%-ban volt tulajdonosa a cégnek, a társaság jegyzett tőkéje 3.000.000,- Ft
A Kft 2019.12.31.-ig EVÁS társaság volt. fel nem használt eredménytartaléka 1.300.000,- Ft.

2020.01.01.-től a társasági adó alanyává vált. 2020 szeptemberi főkönyve alapján 710 ezer Ft adózott eredménye lett volna, mivel tevékenységét ezt követően nem tudta folytatni, bevétele nem volt, a 2020. teljes évet is hasonló összegű adózott eredménnyel zárta.

A 2021 februárban lezárult hagyatéki eljárásban örökségként 2.400.000,- Ft névértékű üzletrész szerepel.

2021.09.30.-át követően elkészített záró beszámolóban meg kell állapítani a vállalkozásból kivont jövedelmet és meg kell fizetni annak adóterhét. Ennek megállapításához kérem az Önök segítségét.

Az EVÁS időszak után az osztalékként fel nem vett eredménytartalék után szerintem nem kell fizetni adót. Az örökség megnyílásának időpontjában, 2020 szeptemberében, a saját tőke összege: 5.000.010,- Ft volt, ez a tényleges örökség. Ezt követő időszak eredménye negatív.

A zárást követően a 2020-21. évi eredménytartalék egyenlege után az örökösnek, aki már az egyszemélyes társaság ügyvezetője, meg kell fizetnie a személyi jövedelem adót, s majd az éves bevallásában a szochót, vagy egyáltalán nem kell fizetnie adót?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

91/2021 támogatási előleg elszámolása kérdés 2021-10-18

Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleg kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. A SZt. 33 § (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló benyújtása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg.

Kérdésem, hogy a visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként melyik évre kell elszámolni, a tárgyévre (2021. ) vagy önellenőrzéssel három oszlopos beszámolóval a 2020. gazdasági évre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

90/2021 webáruház üzemeltetése kérdés 2021-10-27

Egyik partnerem (magyar tulajdonosi körű, magyarországi bejegyzésű vállalkozás) az alábbi kérdéshalmazzal keresett meg, amelyre nem tudok teljes körű választ adni:

"Webáruházat szeretnék nyitni itthon úgy, hogy német nagykereskedőktől vásárolnám a termékeket. Az Amazon felületén árulnám. Németországban az Amazon raktárában kellene tartanom az árut. A vevők 90-95%-ban Németországban élő magánszemélyek. A maradék pedig németországi cégek. Az Amazon a németországi raktárába csak német áfaszámmal enged beszállítani raktározásra árut. Kellene a magyar cégnek egy német ÁFA azonosító szám? Így, hiába magyar cég vásárol német cégtől terméket, ezt a teljes ÁFA kifizetésével kell tennie,mivel az áru nem hagyja el Németország területét (?). Eladásnál szintén hiába vásárol egy német cég magyar cégtől, teljes ÁFA-t kell számláznom szerintem, mert az áru szállítása Németországból történik. Így gondolom Németországban ÁFA bevallást is kell adni. Ha ugyanezt Magyarország területén lévő raktárból végezném, sokkal egyszerűbb lenne (?). Akkor itthon lehetne a német ÁFA bevallást is beküldeni a magyar NAV-nak?

S ha a magyar cég kap német ÁFA azonosító számot, akkor kint csak az ÁFA-t kell bevallani, a nyereséget pedig itthon? Kell-e fizetni iparűzési adót? Ha igen, akkor hol? Nekem az árbevétel, forgalom magyar cégemben kell. Saját telephelyet nem akarok Németországban, mert nincs rá szükségem. Ezért azt is meggondolom, hogy a raktárat Magyarországon helyezem el.Ha az Amazon engedi."

Tudna Ön írni egy kis tájékoztatót, hogy milyen lépéseket kellene tennie (adószám kérése, OSS/IOSS rendszerbe történő regisztrálás, raktár miatt telephely nyitása stb.) Lesz-e szüksége németországi, adózásban jártas szakemberre?

Volt vagy vagy van a környezetében olyan vállalkozás, amely így üzemeltet webáruházat? Keresték már meg ilyen témában Önt?

Én nem érzem azt, hogy el tudnám látni továbbiakban a cég könyvelésével, adóbevallásaival kapcsolatos feladatokat, így meg fogom kérni, hogy keressen ezen a területen jártas szakembert, ha beindítja ténylegesen ezt a webáruházas tevékenységét.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2021 Bérlethez nyújtott kerékpárbérlet térítés kérdés 2021-09-17

Munkavállalónknak munkába járás címén Velence-Budapest viszonylatban MÁV bérletet térítünk 100 %-os mértékben. A dolgozó jelentkezett nálunk azzal az igénnyel, hogy a vonatra váltott kerékpárbérletét is (9.800 Ft) munkába járás címén térítsük meg.

Kérdezem, hogy a kerékpárnak váltott vonatbérlet lehet-e munkába járás költségtérítése? Ha nem, akkor miként kell eljárni, ha a dolgoznak mégis kifizetnénk?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

88/2021 egyesület tulajdonrész eladás kérdés 2021-09-17

Közhasznú egyesület (nem gazdálkodik) üzleti tulajdonrészét eladja 100 egységért Az eladott tulajdonrész nyilvántartási értéke 80

A tulajdonrészét pályázati úton szerezte így elhatárolva 80

Keletkezik-e adója és ha igen, mennyi és ezt milyen adónak nevezik?

Amennyiben keletkezik, kell-e és ha igen hol erről az adóról bevallást tennie?

Az üzletrész eladása pénzügyi bevétel-e? Amennyiben nem, úgy ez milyen bevétele lesz?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

87/2021 osztálykirándulás számlázás kérdés 2021-10-08

Segítséget kérnék, az alábbi gazdasági események fordultak elő az iskolákban. Helyesen járnak-e el az intézmények a jelenlegi törvények értelmében. ( ÁFA tv, Art, Köznevelési tv, Számviteli törvényt) különösképpen a kiállított és a befogadott számlák esetében.

Egyházi iskolákat könyvelek, 2 adószámúak, az áfa fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítják meg. Csak az étkezési dijat számlázzák ki áfásan,ill. az ehhez kapcsolódó étkezési szállítói számla áfáját igénylik vissza. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás 5629 Egyéb vendéglátás

1. Egyre több iskolában fordul elő, hogy az osztály nyit egy közös bankszámlát a megbízott szülő nevére, a szülők minden hónapban átutalják az osztálypénzt erre a számlára , majd két havonta excel táblában elküldik a szülők e-mail címére, Így mindenki láthatja, h hol tart a befizetése, nemcsak a sajátját, hanem a többiekét is. Ez így megfelel minden törvénynek?

2. Elmennek közösen osztálykirándulásra, amit nyilván a befizetett osztálypénzből fizetnek. A kirándulás 500.000.- Ft-ba kerül, melyből 400.000.- Ft-ot a gyerekek osztálypénzéből fizetnek, 100.000.- Ft-ot az iskola fizet. ki, amelyet később támogatásként megkap az iskola alapítványától A számlát vagy átutalják vagy készpénzben fizetik.

Hogyan kellene helyesen kiállíttatni illetve befogadni a számlát? Én 400.000.- Ft-ról kérnék a magánszemély nevére számlát, 100.000.- Ft-ról az iskola nevére, nyilván az alapítványi befizetést lekönyvelem támogatásként.
De mi a teendő, ha az iskola nevére szól az 500.000- Ft-os számla?

(Elnézést, ha butaságnak tűnik a kérdésem, de nagyon életszerű a kérdés , ráadásul a tanároknak, akik ezt a kirándulást intézik , fel sem merül, h egy kicsit gondolkozniuk, vagy előtte kérdezniük kellene, )

3. Az iskolákban egész tanévben különböző táborokat- Sítábor, erdei iskola, vándortábor, kerékpár tábor - szerveznek. (az iskola a tanárokkal az iskolájukba járó gyerekeknek, szünidőben vagy tanítási dőben ) A gyerekeknek kiszámlázzák a táborok költségeit, áfásan vagy az oktatási tevékenység jellegére tekintettel adómentesen állítják ki helyesen? Ha áfásan a táborhoz kapcsolódó bármely számla áfáját visszaigényelheti az iskola?

4. Az iskola sikeresen megpályázott Erzsébet tábort, Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványon keresztül. A pénzügyi tájékoztató tartalmazza,hogy az alapítvány nem támogatást nyújt, táboroztatási szolgáltatást vásárol a Kötelezettségvállaló intézménytől . A vásárolt szolgáltatás KSH besorolása gyermekek napközbeni ellátása TEÁOR 8891.. Az iskola is bejelentette ezt a tevékenységi kört a NAV felé.

Az iskola áfásan kiszámlázta a táborozási szolgáltatás ellenértékét az alapítványnak 18.000.- Ft*gyereklétszám + ÁFA értékben.
A táborral kapcsolatos szállítói számlákat - melyeket az elszámolás során elfogadásra kerültek - visszaigényelhető áfásan könyveltük.

A pályázat feltétele, volt,hogy részvételi biztosítékot fizet az iskola az alapítvány részére, amely nem képezi az elszámolás részét, nem kell feltölteni a programba elszámoláskor) (500.- Ft * gyereklétszám ) melyről áfás számlát kapott.
Ezt az 500.- Ft-ot beszedték a gyerekektől és kiállítottak részükre számlát.

Kérdésem az áfásan vagy mentesen kell kiállítani az 500.- Ft-ről a számlát, a fentiek ismeretében. Ha áfásan , visszaigényelhetem a részvételi biztosítékról kapott számlát?

Az elszámolásnál csak a vonatjegyek számláit fogadja el az alapítvány, amelyet visszaigényelek. Mi a helyzet, ha busszal mennek a Zánkai táborba,- áfás számlát kapnak a buszköltségről amelyet nem támogat az alapítvány, nem számolhatják el.
Kiszámlázzák a buszköltséget a gyerekeknek.. ÁFÁsan vagy adómentesen tehetik? Ráadásul egy számlán számlázták az 500 Ft-os részvételi biztosítékot és a buszköltséget. ÁFÁsan vagy adómentesen a helyes?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2021 Import Áfa kérdés 2021-09-16

Egyéni vállalkozó ügyfelem online kereskedelmet folytat, saját készítésű ajándéktárgyakat értékesít internetes platformon keresztül. A megvásárolt árukat ő szállítatja ki a vevőnek. Február-június hónapokban több esetben volt Egyesült Királyságbeli magánszemély vevője. Ezekről a szállítási eseményekről a fuvarozó cég számlát állít ki, melyen vámeljárási díj, és import ÁFA is szerepel. Könyvelés tekintetében mi a teendőnk az így megfizetett import áfával? Erről határozattal nem rendelkezünk, és az ügyfél NAV folyószámláján sem jelenik meg.

Valóban kell exportálóként neki import áfát fizetni? Ha igen, ez milyen esetekben merülhet fel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2021 ADÓ, TB kérdés 2021-09-16

A szerb-magyar TB-egyezménnyel, illetve kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel kapcsolatban szeretném segítségüket kérni, illetve a kérdéseimet feltenni saját tevékenységünk kapcsán, mivel ilyen jellegű gyakorlati példával nem találkoztam eddig, és néhány területen bizonytalan vagyok a kérdések eldöntésében.
(Kérem szíves visszajelzésüket, ha és amennyiben máshová forduljak kérdéseimmel.)

Társaságunk többek között takarmánygyárak komplett kivitelezésével foglalkozik. Jelenleg induló projektünk keretében Szerbiában fogunk új beruházást megvalósítani, melyhez az elkerülő egyezmények és a szerb-magyar áfa-szabályok miatt a szerbiai adóregisztrációhoz fióktelepet kellett alapítanunk (mivel a projekt meg fogja haladni a 12 hónapot). A fióktelepnek nincs saját eszköze, sem saját embere, a kivitelezés pedig Szerbián belül egy másik településen valósul meg.

Ezt a kivitelezési munkát saját szakembereink felügyelik, továbbá saját szerelőink is fognak kint dolgozni, mindegyikük kiküldetés keretében társaságunk felügyelete és irányítása alatt. Előreláthatólag a projekt nem fogja meghaladni a 24 hónapot (de ez sajnos nem mindig garantálható, ha csak a COVID-ra visszagondolunk). A projektvezetők és szerelő munkatársak továbbra is társaságunknál maradnak alkalmazásban, nem kívánjuk őket a fióktelepbe átjelenteni, hacsak ezt egyéb szerb szabályok nem teszik kötelezővé (ez még utánajárás alatt van részünkről). Ezen felül vannak más magyarországi munkálataink is, ahol ugyanezen dolgozók munkálkodnak, mivel párhuzamosan több projekten is részt vesznek a különböző munkafolyamatoktól függően. Ezért az OECD-modellegyezmény szerinti úgy gondoljuk, hogy a gazdasági munkáltató személye továbbra is társaságunk marad.

Az egyezmények együttes olvasata alapján a következőket szűrtük le:

  1. Jövedelemadózás:
    • ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 183 napot bármely 12 hónapot felölelő időszakban,
    • és a dolgozók költségeit nem a telephely viseli
    • akkor a dolgozók kiküldetésből származó jövedelme továbbra is Mo-on adózik.
  2. Járulékok:
    • ha a kiküldetés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot,
    • és az alkalmazás folyamatos a magyar munkáltató részéről,
    • akkor a tb-jogviszony továbbra is Mo-on áll fent.

Kérdéseink:

  1. Helyesen ítéltük-e meg a fenti tényállások alapján az egyezmények előírásait a dolgozók jövedelmének adózása és biztosítási jogviszonya kapcsán?
  2. Vagy maga az a tény, hogy fióktelepünk jött létre Szerbiában, mindent felülír? Ez esetben a dolgozó mely jövedelme adózik Szerbiában: csak a kiküldetésre kapott jövedelem, vagy a teljes? Ilyenkor nem számít már a 183 napos szabály?
  3. Ha tudjuk, hogy egy dolgozó 183 napnál többet fog Szerbiában eltölteni ezen projekt miatt, akkor az ő jövedelme már rögtön az első naptól kint adózik? Csak a kiküldetésre kapott jövedelem, vagy a teljes, a munkaviszonyára tekintettel kapott tételek is? Ebben az esetben be is kell őt jelenteni Szerbiában?
  4. Mi történik akkor, ha időközben alakul úgy, hogy átlépi az adott dolgozó a 183 napot?
  5. Az a dolgozó, aki Szerb-magyar kettős állampolgár, és akinek az állandó lakcíme Mo-on van, annak az illetősége magyarnak tekinthető. Az ő esetében is figyelnünk kell a 183 napot?
  6. Az szja-előleg meghatározásakor mikortól-meddig számít bele a kiküldetés összege? 183 napot meghaladóan vagy 24 hónapot meghaladóan nem számít már bele?
  7. Ha a 24 hónapos kiküldetést mégis csak meg kell hosszabbítani, ez a fajta hosszabbítás továbbra is magyar biztosítási jogviszonyt jelent, vagy onnantól már átfordul?
  8. Mi lesz a járulékok alapja, ha mégsem Mo-on kell adóznia a dolgozók jövedelmének? Az alapbér, de legalább a KSH szerinti bruttó átlagkereset? És ha meg kell hosszabbítani a 24 hónapot?
  9. Ez utóbbi esetben a szocho alapja ugyanez lesz, mint a járulék-alap?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2021 EV járulék fizetése kérdés 2021-09-16

Az alábbi témakörben szeretném a segítségüket kérni:

Egyéni vállalkozó ügyfelem járulék fizetési kötelezettségével kapcsolatos kérdésem lenne:

Hagyományos szja szerinti adózású ügyfelem vállalkozói tevékenységét nappali tagozatos egyetemi hallgatóként kezdte. Egyéni vállalkozása mellett egyetemi tanulmányait 2020. januártól 2020. szeptember hónapig passziváltatta.

Kérdésem az lenne, hogy a passzív időszak alatt kötelezett volt-e járulék fizetésre.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2021 Pénzforgalmi Áfa értékhatár túllépése kérdés 2021-09-16

Pénzforgalmi Áfa értékhatár túllépés értelmezésével, a további teendőkkel kapcsolatban kérnék segítséget.

Több éve pénzforgalmi áfa elszámolást alkalmaz a Kft. A korábbi években a részére termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fejében kiegyenlített összegek lényegesen a 125 milliós értékhatár alatt voltak.

1., Ha 2021. év elejétől göngyölítve a részére termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fejében pénzügyileg kiegyenlített, Áfa nélkül számított ellenérték összege meghaladja például 2021.szeptember 1-én a 125 millió Ft-ot - függetlenül attól, a kiegyenlített számla tárgyévi vagy megelőző évek teljesítései voltak - akkor 2021.09.02-től nem alkalmazhatja értékhatár túllépés miatt a pénzforgalmi elszámolást?

2., Ha szeptember 1-én állít ki számlát, arra alkalmazhatja még a pénzforgalmi elszámolást?

3., Ha a bankszámlát csak késve kapja meg és akkor jut tudomására, hogy átlépte az értékhatárt, akkor stornózni kell a szeptemberben kiállított számlákat és pénzforgalmi elszámolás megjelölés nélkül újat kell kiállítania?

4., Az értékhatár átlépését megelőzően kiállított, de még szeptember 1-ig ki nem egyenlített kimenő és a beérkező számlák Áfa elszámolására még a pénzforgalmi elszámolás alkalmazandó, a kiegyenlítés hónapjában kerül elszámolásra?

5., A NAV részére a nyilatkozatot a 21T201 F02 11. sor 2. pontjában kell megtenni 15 napon belül?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2021 Számviteli kérdés elhatárolás kérdés 2021-09-17

Egy "A" vállalkozás keretszerződést kötött egy másik "B" vállalkozással.

Az "A" vállalkozás hibaelhárítást végez "B" vállalkozás megrendelései szerint. A megrendelés és a tényleges hibaelhárítás 2020-ban megtörtént, de a munka elvégzését a "B" vállalkozás részéről igazoló teljesítés igazolás csak 2021-ben került kiadásra. Így a számla kiállítására is 2021-ben került sor.

Kérdésem: Ezeket a bevétel számlákat kell elhatárolni 2020-ra és elszámolni bevételként, vagy az ezekre a munkákra eső költségeket (bér, járulék, üzemanyag, bérleti díjak...stb) kell befejezetlen termelésként lekönyvelni és kivenni a költségek közül 2020-ban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/2021 Iratőrzés, dokumentumok átadása kérdés 2021-09-17

MSZSZE tagságomból adódóan az az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz.

Könyvelő cég ügyvezetője vagyok és az egyik ügyfelünkkel 2020-12-31-e az ő kivánságukra problémamentesen megszűnt , a könyvelői megbízatásunk. Az évet lezártuk, a szükséges bevallásokat elkészítettük ,és beadtuk. Ezek után a vállalkozás vezetőjét felszólítottuk, hogy átadási-átvételi jegyzőkönyvvel a könyvelési anyagot elszállíthaja. Többszöri megkeresésünkre-levelezés, telefon, tértivevényes levél, azóta sem reagálnak. Mivel ez esetben a NAV-hoz bejelentett iratőrzési hely a vállalkozó székhelye,át szeretnénk adni az iratokat.

Kérdésünk az, hogy mit lehet ilyen esetben tenni,betartva a jogi előírásokat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2021 Egyéni vállalkozó Kft-vé alakulása kérdés 2021-09-17

Egyéni vállalkozó, Kft alapításával kapcsolatos kérdésben kérném válaszukat.

Az 1995.évi CXVII. törvény ( továbbiakban Szja. tv. ) 49/A §. (4) bek. a) pont aa) alpontja szerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz

aa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül ( a tárgyi eszköz nettó értéke vállalkozói költség ).

A 49/A § (5a) bekezdése szerint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak az egyéni vállalkozói tevékenységnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvény 19/C §-a szerinti korlátolt felelősségű társaság alapításával történő megszűnése esetén is alkalmazandók.

Egyes szakértők szerint a tárgyi eszköz értéke nem függ kötelezően a tárgyi eszköz könyv szerinti, vagy piaci értékétől, hanem az egyéni vállalkozóra bízza, hogy milyen értéket állapít meg az alapító okiratban. Ez azt jelenti, hogy amilyen értéket megállapít az alapító okiratban ezt az összeget kell az egyéni vállalkozásában bevételnek tekinteni.

Ugyanakkor a 2000 évi C. törvény ( továbbiakban Számv. tv. ) 2. §. (4) és (4a) bekezdései szerint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítás időpontjával a (4) bek megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell készítenie.

A (4) bek. szerint a nyitó mérlegbe az eszközöket … piaci értéken kell figyelembe venni.

A két jogszabály között ellentmondást vélek felfedezni. Egy példán levezetve:

Az egyéni váll-ban használt és elszámolt eszköz könyv szerinti értéke 10 M ft.
Az alapító okiratban meghatározott értéke 30 M ft.
A piaci értéke 50 M ft.
Adózás szempontjából ev. bevétele 30 M-10 M könyv szerint érték.
Nyereség 20 M ft.

érdés ez esetben, hogy az alapítás időpontjában kötelezően elkészítendő nyitó mérlegbe milyen értéken kell a tárgyi eszközt beállítani. Amennyiben a Számv. tv szerinti piaci értéken akkor, hogyan fog a jegyzett tőke megegyezni a cégbíróságon bejegyzett tőkével, hiszen a már idézett 7997. számú kérdésre adott válaszukban az egyéni vállalkozó által alapított kft.-leltárral alátámasztott- nyitómérlegében.

  • az eszközök, az egyéni vállalkozó megszűnéskori leltárában szereplő vásárolt és saját termelésű készletek, követelések, nettó értékű tárgyi eszközök, nem anyagi javak lehetnek, de piaci értéken ezzel azonos összegben a jegyzett tőke azon része, amely az alapító okirat szerinti nem pénzbeli hozzájárulással azonos összegű
  • pénzeszközök
    ezzel azonos összegben a jegyzett tőke azon része, amely az alapító okirat szerinti pénzbeli hozzájárulással azonos összegű.

A nyitómérlegben az összes eszköz értéke megegyezik az alapító okirat szerinti jegyzett tőke összegével. A nyitómérlegben kötelezettség nem lehet, mert kft-t alapítani csak eszközök apportálásával lehet. Ha az egyéni vállalkozónál kimutatott kötelezettséget az alapított kft kifizeti akkor azt mint átvállalt kötelezettséget a kft-nél egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Kérem válaszolják meg az Szja. tv. és a Számv. tv közötti vélt, vagy valós ellentmondást és kérem szíveskedjenek tájékoztatni a megoldásról.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

79/2021 Pénztárgépek átállítása, dokumentálás kérdés 2021-09-16

Egyéni vállalkozásként működő gyógyszertár Kft. formában kívánja a tevékenységét tovább folytatni.

Az egyéni vállalkozás megszűnik a cégbírósági bejegyzés napját megelőző nappal.

Hogyan tudja a gyógyszertár dokumentálni az értékesítését a pénztárgépek átállításáig, ami akár több nap is lehet, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfeleljen. (az átállásig be kell zárnia?)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

78/2021 Erdő birtokossági társulat osztalék kérdés 2021-08-13

Egy erdőbirtokossági Társulat osztalékfizetésének számvitele érdekelne. Idén első alkalommal fizetnek osztalékot.

A társulat még 1995-ben alakul vannak belföldi, külföldi magánszemély tagok és a tagjegyzék alapján maga az erdőbirtokossági Társulat is tulajdonos „saját magába”.

Az alapító okiratban a tulajdonosok a bevont erdők aranykora értékét figyelembe véve részesülnek az osztalékból.

A kérdésem a társulat saját maga tulajdonrészére eső osztalék könyvelésére, számvitelére irányul. A magánszemély tagokra eső osztalék 64,5% (adózása, számvitele nem kérdéses), a Társulatra eső rész 25,5%.

A 25,5%-os részt el kell különíteni a tőke elemek között? Ennek az osztalék résznek van, bármilyen adóvonzata, kifizetés nem történik. Marad az adózott eredményen?

A Társulatra eső osztalék összeget a Társulat a jövőben elköltheti, van ennek bármi korlátja. Semmilyen leírást nem találtam ezzel kapcsolatosan.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2021 Építkezések során használt zsaluzatok és állványok számviteli elszámolása kérdés 2021-08-13

Építőipari cég nagy tételben vásárolt zsaluzatokat és állvány rendszereket, melyek egyedi tételenkénti értéke általában nem éri el a 200 eFt-ot . A számviteli elszámolással kapcsolatosan kérdezném:

  • tárgyi eszközként vagy készletként kell-e könyvelni ezen eszközöket
  • ha tárgyi eszközként és az egyes elemek kis értékűnek minősülnek,

érvényesíthető-e az egyösszegű leírás

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2021 Devizás céltartalék kérdés 2021-07-28

2020. évben szerződés felbontás miatti kötbérre céltartalékot képeztünk a szerződés alapján 128.174 eur összegben.

2021. 06.20-al tevékenységet lezáró beszámolót kell késziteni (a cég ellen 2021.06.21-al elindult a felszámolás), kérdés a deviza alapu céltartalékot át kell e értékelni?

A számviteli tv. 60 § (2) bekezdése kötelezettségeket emlit, a céltartalék beletartozik e ebbe?

2020.12.31-én 128.174 eur X 365,13 = 46.800 eft
20201.06.20-án 128.174 eur x 355,38= 45.550 eft
Eltérés 1.250 eft

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

75/2021 Számviteli kérdés-beszámoló módosítása kérdés 2021-08-12

Egy egyszerűsített éves beszámolót készítő Kft.-ről van szó.

2020.június 30. napján fennálló pontos tartozása tőke, kamat, késedelmi kamat értesítő alapján 538. 408. 269 Ft X bank felé. A cég könyveiben 2020.június 30-ig könyvelve 443. 706. 426 Ft volt. A kamat és késedelmi kamat különbség a 2020. év végi záráskor könyvelésre került. /-94.702 e Ft /

Mérleg letétbe helyezés után / 2021. 05 27. / derült ki, hogy a Kft vitatja a kamat és késedelmi kamat összegét. /A Kft. ügyvédje 2021.02.16. -án küldte a levelet a bank képviselőjének, a vitatott összegről, az illetékes átvette, de választ nem küldött./ peresítve még nincs az ügy.

Kérdés: kamatot és a késedelmi kamatot (94.702 eFt) helyesen könyveltük-e le 2020-ban mint pénzügyi ráfordítás?

Amennyiben nem, 2020 –ra lehet, vagy kötelező módosítani a beszámolót?

(mérlegfőösszeg 2019. év 468 869 e Ft, 2020.év 467 859 e Ft / 2021-ben 3 oszlopos mérleget kell beadni?/

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2021 Áfa, támogatás, arányosítás, egyesület kérdés 2021-08-10

Horgászegyesület, áfaalany, támogatási pályázatot nyújtott be. Nyilatkozata szerint a beruházásra (mely játszótér, fahíd stb.) adólevonási jog illeti meg.

Értékesítéseinek döntő része áfa mentes szolgáltatás. Hogyan kezelheti a bejövő számlákat (fordított áfásakat is)?

Arányosítás, áfa fizetés?

A szóban forgó beruházások:

  • halőrház, csónakkikötő, horgászhely,
  • kerékpárosbarát tanösvény,
  • rendezvénysátor,
  • fahíd (3,5 t teherbírású),
  • játszótér.

Az árbevétel döntőrészt horgászjegyek (területi jegyek) értékesítéséből áll. Ez áfamentes értékesítés. Továbbá tagdíj bevételek vannak, ez szintén áfamentes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

73/2021 praxisközösség könyvelése kérdés 2021-08-12

Több gyermekháziorvos a magas bérkiegészítés feltételeként kénytelenek voltak praxis közösségi konzorciumba tömörülni. Ehhez konzorciumi szerződést az állam a rendelkezésükre bocsájtotta, de a szerződésben a tagok által a konzorciumba bevitt vagyont fel kell tüntetni, illetve valamennyi költsége is lesz a konzorcium fenntartásának.

Az ehhez szükséges pénzt illetve a beadott"vagyont" nem tudjuk hogy hol kell tartani, hogy lehet ezt elkönyvelni. Egyik orvos tag azt ajánlotta, hogy valamelyikük vállalkozásában nyissanak egy alszámlát és ott könyveljék el az említett dolgokat. Szerintünk ez számvitelileg nem helyén való.

Vajon mi lehet a megoldás?

A praxisközösségi konzorcium nyilvántartásával, esetleg könyvelésével (ha ez egyáltalán szükséges) kapcsolatban kérnék segítséget.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

72/2021 szobor értékesítés ÁFA kérdés 2021-07-14

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az alábbi forgalmi adót érintő ügylethez, pontosabban annak lehetséges áfa kötelezettségéhez segítséget kérjek.

Egy önkormányzat értékesítene egy köztéri szobrot, amely fémből van. A szobor a rendszerváltás előtti, mégis műalkotásként és nem „fémhulladék” formájában történik a szerződés és az értékesítés. Nem tudom eldönteni, hogy az egyébként áfaalany önkormányzat a köztéri szobrot áfával növelten köteles-e értékesíteni.

A köztéri szobor az Önkormányzat könyveiben mint tárgyi eszköz szerepel. 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2021 Közösségi termékértékesítés ÁFA kérdés 2021-07-14

Német cég "A" értékesített magyar cégnek"B". Ez a magyar cég tovább értékesítette társaságunknak"C" az árut. "C" pedig tovább értékesített egy szlovák társaságnak"D" Mindegyik társaság a saját országában rendelkezik közösségi adószámmal. Az áru közvetlenül Németországból Szlovákiába lett szállítva. A fuvart "A német cég szervezte.

Kérdés: Hogyan kell eljárni helyesen a "C" és "D" közötti számlázásnál? Milyen áfa kódot kell szerepeltetni a számlán? Az áfa bevallás mely sorait érinti az ügylet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

70/2021 érvénytelenített számlák ÁFA-ja kérdés 2021-07-14

Egy Kft aki havi áfabevalló 2021.05.hóban felülvizsgálta a könyvelőiroda által adott 2019.12.31-i vevőkövetelés záróegyenlegét.(azért most ,mert eddig a könyvelőiroda nem adott ki adatot)
Megállapításra került:

  1. a 2019-évben érvénytelenített számlák közül 7 000 000 Ft szerepel a könyvelőiroda adatai szerint a vevőkövetelések között_:
    a kérdés ennek a le nem könyvelt 2019.évben érvénytelenítettt számlák áfáját melyik évi és havi áfa bevallásban lehet és kell a fizetendő adót minusz előjellel visszakérni a NAV-tól ?Önellenőrizni kell a 2019.évi havi áfabevallásokat(az érvénytelenítés dátuma 2019.október,november,december)
  2. A Kft még talált a könyvelőiroda által adott 2019.12.31-i vevőkövetelések között olyan számlákat amik a Kft számlázómunkatárs mulasztása miatt nem lettek érvénytelenítve.Ezeket a számlákat 2021.05 és 06-hóban érvénytelenítette a kft:
    számla kelte.2021.05.29 teljesítés 2019.év megfelelő hónap és nap.
    a második pont szerinti áfát mínusz előjellel a kft berakta az aktuális(érvénytelenítő okirat kelte szerinti 2165-ös áfabevallásába.

Helyes így?
Hogyan lesz a jó?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2021. KIVA-s osztalék könyvelési tételei kérdés 2021-07-14

A 2020. évben keletkezett KIVA-s eredményt osztalékként jóváhagyta a taggyűlés.

A 2021 nyitás után a 419 adózott eredményszámláról az osztalék utáni 11% KIVA-t hova kell könyvelni?

Eredménytartalékra csak a maradék részt kell könyvelni és onnan a 479 alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségekre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2021 KIVAS osztalék könyvelése kérdés 2021-07-05

A 2020. évben keletkezett KIVA-s eredményt osztalékként jóváhagyta a taggyűlés.

A 2021 nyitás után a 419 adózott eredményszámláról az osztalék utáni 11% KIVA-t hova kell könyvelni?

Eredménytartalékra csak a maradék részt kell könyvelni és onnan a 479 alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségekre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2021 Tőkeemelés eredménytartalékból, megszűnés, adózás kérdés 2021-07-05

Egy kft magánszemély tagjai 2016-ban eredménytartalékból emelték meg a jegyzett tőkét 500 eft.-ról 3 000 eFt-ra. A tulajdonosok 2021-ben végelszámolással meg kívánják szünteti a Kft-t.

A Kft saját tőkéje nem haladja meg a jegyzett tőke összegét, amely 3,000 eFt, számításaim szerint 2 995 eFt. lesz végelszámoláskor.

A kérdésem, hogy a vállalkozás megszűnésekor miként kell adózni a tulajdonosoknak a 2,495 eFt visszafizetése/kifizetése miatt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2021 Láncértékesítés ÁFA kérdés 2021-06-18

Cégünk vásárolt fordított áfás termékeket egy magyar cégtől, aki a fordított áfa szabályoknak megfelelően le is számlázta. A cég német telephelyéről közvetlenül szállították szlovák partnerünknek az árut.

Jól gondolom e, hogy ez egy láncértékesítés, és az áfa bevallásnak nem a 02. sorába írom be, hanem a 89. sorba, illetve a 21A60 bevalláson közbenső vevőként jelentem le.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2021 könyvelési bizonylat kérdés 2021-06-17

Pénztárgépet használó vállalkozásoknál a havi pénztárszalag összesítő áfa kulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt.

NAV leirat alapján nem kell a pénztárgép - bevételt naponta könyvelni. Ennek alapján excell táblát készített cégünk, amelybe felvezettük naponta a pénztárgépi bevételt, áfa kulcsonként és fizetési módonként, és az excell tábla végösszege került könyvelésre. Mivel véleményünk szerint a havi pénztárgép szalag összesítő ugyanezen adatokat tartalmazza, úgy ítéljük meg, hogy a könyvelés bizonylatául elfogadható a havi pénztárszalag összesítő, amely - mint az előbbiekben írtuk -, és áfa kulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt.

Kérjük és várjuk szíves válaszát, álláspontját, hogy a a könyvelés bizonylatául elfogadható a havi pénztárszalag összesítő, amely - mint az előbbiekben írtuk -, és áfa kulcsonként és fizetési módonként tartalmazza a havi pénztárgépi bevételt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2021 Angol üzleti partner ÁFA kérdés 2021-06-08

A vállalkozás Angliából szerzett be árut április hónapban. Erről az angol üzleti partner kiállította a számláját, ami nem tartalmaz áfát. Az angol üzleti partner magára vállalta a vámköltségeket és az ezzel járó papírmunkát is. Ezt a számlán jelölte is (Delivery Terms: DDP), erről azonban nekünk semmi dokumentum nem áll rendelkezésünkre. Kérdésem, hogy ez így elfogadható-e, vagy nekünk mégis vámoltatni kellene az árut, illetve, hogy ezt az áfa bevallásban kell-e szerepeltetni, és melyik soron.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

63/2021 Alapítvány eszközbeszerzés kérdés 2021-06-08

Alanyi adómentes Alapítvány könyveléséhez kérnék segítséget:
Az Alapítvány 2020.évben pályázot, és az EMMI-től nyert 5,8 MFt-ot különféle zeneeszközök( dob, fuvola.. stb) beszerzésére. 2021.06.30-ig kell elszámolni a pénzzel.

A kérdésem, hogy ezen felszereléseket tárgyi eszközként kell bevételezni, és mivel van köztük 1 MFt-os beszerzés is, akkor ÉCS -t is számolni kell? Ezen eszközökről külön nyilvántartást kell vezetni, vagy a régebbi leltárba fel lehet venni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62/2021 Háziorvosi szolgálat bértámogatás elszámolása kérdés 2021-06-08

Háziorvosi szolgáltatást végző kft 2021-től a 53/2021.(II.9.) Korm. rendelet a praxisközösségekről rendelet alapján szakdolgozói támogatást kap az Egészségbiztosítási alapkezelőn keresztül a többi díjazással együtt. Az elszámoláson ez a rész "Háziorvosi , szakdolgozók.bértámogatása" jogcím alapján kerül utalásra.

Kérdésem arra irányul jól értelmezem e , hogy ez a rész egyéb bevételként könyvelendő mint bértámogatás ( és ez örökre így lesz?) , vagy a többivel együtt mint árbevételként kezelendő e.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2021 egyéni vállalkozó EUR bevétele kérdés 2021-05-31

Mivel én csak Ft- ban könyvelek, ezért nem tudom a választ.

36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozó elkezdett egy külföldi kozmetikai cégnek termékeket forgalmazni. Ez után EU-róban összejött Neki 4.000.-EU. Ezen tevékenységét továbbra is szeretné folytatni, így kb 600.-EU / hónap lehet a bevétele.

Mivel csak Ft-os lakossági Bankszámlája van, így ezen összegeket nem tudja felvenni.

Kérdés: nyithat-e EU-s bankszámlát, de csak lakosságit?

Hogyan kell ezen bevételeket könyvelni, és az adózása hogyan történik?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2021 Magánszemély őstermelő zöldszüret támogatás bevétele kérdés 2021-05-31

Magánszemély őstermelő zöldszüret támogatásában részesült. A kapott támogatási összeget őstermelői tevékenység bevételébe be kell-e számítani?

adóköteles -e a zöld szüret vagy nem kell figyelembe venni az szja bevallásban:
A szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatás rendelete 22/2019. (V.31.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2021 KATÁS Bt. bevétele kérdés 2021-05-31

2020-ban egy katás betéti társaságnál üzletrész értékesítés történt. Az eladási ár magasabb összegben került értékesítésre, mint a bekerülési érték. Az üzletrész névértéke a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személy beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó részalapján került meghatározásra.

Ez a katás társaságnál kata bevételnek számít-e ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2021 Egyéni vállakozó ingatlan értékesítés bevétele kérdés 2021-05-31

Kérdésem: Az egyéni vállalkozó 2020. 05. 01-től szünetelteti vállalkozását. Csereszerződés keretében „üzlettér” megnevezésü földhivatali bejegyzés szerint értékesiti az ingatlant 2020. 05. 11-én. Illeték megfizetve mind a csereszerződéses eladó, mind a csereszerződéses vevő részéről. Az üzlettérnek külön hrsz. száma van.

A vállalkozó ezt az ingatlant 2007. évben vásárolta „üzlettér” földhivatali bejegyzés szerint. A vállalkozó szja tv. szerint adózik. Az üzlettér tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapon nyilván van tartva, értékcsökkenés 2% elszámolva.

Ha a csereszerződés szerint értékesiti az üzletteret akkor az el nem számolt értékcsökkenés elszámolható ráforditásként az ingatlan kivezetésekor, a csereszerződés szerinti bevétellel szemben?

A csereszerződés szerinti bevétel vállalkozói bevétel, vagy ilyen esetben máshol kell szerepeltetni az szja bevallásban. Csereszerződés szerint a vásárló is egyéni vállalkozó, Ő is mint vevő szerepeltetheti a tárgyi eszköz nyilvántartásában az üzletteret?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/2021 Projekt elszámolás kérdés 2021-05-28

Projektelszámolással kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Vállalatunk nyílászárók gyártásával és beépítésével foglalkozik. A gyártott termékeink és nyilván a beépítések konkrét vevői megrendeléshez kapcsolódnak, emiatt a projektelszámolás alá esnek. Vannak olyan költségeink amik felmerülnek a gyártás során , de nincs kész termékünk, hanem félkész termék egyelőre. 6-7 számlaosztályba könyvelünk elsődlegesen, másodlagosan pedig 5 számlaosztályba. A 77... számlákon gyűlnek a szerkezetek gyártásával kapcsolatos költségek, a 71.. számlaosztályon pedig a beépítéssel kapcsolatos költségek. A projektleszámolást a havi zárásaink miatt minden hónapban alkalmazzuk. Hogyan járunk el helyesen. A 77... -ken gyűlt költségeket mivel nincs késztermék nyitva hagyjuk, majd a 71.. számlákat tesszük befejezetté és ha nem volt számlázás, akkor ehhez mérten árbevételt határolunk hozzá be. De jó-e az úgy, hogy a 77.. -ket nem zárjuk. Ebben kérem a segítségüket.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

56/2021 Pályázattal támogatott eszközbeszerzés kérdés 2021-05-28

Egy kft pályázat keretében eszközöket vásárol, a pályázati elszámolás utófinanszirozással történik, 30% előleg folyósításával. Az eszközök egy részének a beszerzése és aktiválása megtörtént 2020.évben, A pályázati elszámolás viszont majd csak 2021-ben vagy 2022-ben lesz, 2020-ban csak előlegfolyósítás történt.

Ilyen esetben az eszközök értékcsökkenése 2020.évben (esetleg ,ég 2021 évben is) rontja az eredményt vagy lehetőség van arra, hogy aktiv elhatárolással "áttegyük" a költséget arra az évre, amikor majd a pályázati összeg bevételként elszámolásra kerül?

A kérdést még annyival egészíteném ki, hogy változik-e az elszámolás módja abban az esetben, ha kisértékű eszközökről van szó?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2021 MLM rendszer SZJA és Járulék kérdés 2021-05-13

A SzSzE tagjakéntegy kis segítséget szeretnék kérni.

Adott egy amerikai cég, amely Hollandiában telephelyet hozott létre és Európában közösségi adószámmal rendelkezik (onnan számláz). MLM rendszerben működik, tagjai részére üzletkötői jutalékról önszámlázás keretében számlát állít ki.

Kérdéseim:

  1. Jól gondolom azt, hogy ha magánszemélyként regisztrál a Magyarországi illetőségű állampolgár akkor neki ez külföldről származó jövedelemnek minősült, amit 15 % SZJA és 15,5% Szociális hozzájárulási adó terhel?
  2. A rendszerbe való bekötésekért pontokat, illetve jutalékokat kap. Mikor képződik jövedelme? Csak akkor amikor a pénz a bankszámlájára érkezik, vagy már akkor is ha mondjuk egy saját vásárlás alkalmával az addig összegyűlt pénzét beforgatja?
  3. Ha vállalkozóként (KATÁS, alanyi ÁFA mentes, de közösségi adószámmal rendelkező) szeretné leadózni a megszerzett jövedelmet, akkor jól gondolom hogy közösségen belüli értékesítés miatt mentes számla kerül kiállításra, amiről ÁFA bevallást kell készíteni (21A60 is), illetve ha vállalkozóként terméket is rendel saját felhasználásra, akkor a termékek ÁFA-ját itthon fizeti meg oly módon hogy fizetendőbe beállítja, de levonásra nem jogosult?! A jövedelme KATA alatt adózik, 3 m ft-ig simán, felette a 40%-os adóval is?!

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2021 elengedett kötelezettség könyvelése és ÁFA-ja kérdés 2021-05-28

Egy Kft aki adóalany közösségen belülről szerzi be a termékeit. A beszerzéskor a termékbeszerzésre jutó áfát beállítja a fizetendő és a levonható áfa sorba is( mivel ˇ2ˇ-es az adószám kilencedik számjegye.)

Nehéz pénzügyi helyzetbe került a magyar kft, emiatt a( külföldi cég akitől a terméket beszerezte) elengedi a magyar kft tartozását. Jelen esetben 9 000 eurónak megfelelő összeg.

Hogyan lehet szabályszerűen lekönyvelni? Mi történik áfa tekintetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2021 Tőketartalék felhasználása kérdés 2021-05-28

Segítségét szeretném kérni 2020.évi zárásunkhoz. Az alább felvázolt könyvelési tételek tőketartalék felhasználása szempontjából helyesek-e?

Elszámolható-e a 147M tőketartalék feloldás egy 2020.12.31-i taggyűlési határozat alapján, vagy csak üzleti évet záró határozattal együtt lehet az eredménytartalék rendezéséről határozatot hozni?

A társaság főbb mérleg adatai:
412 Tőketartalék

Dátum Gazdasági esemény
2020.01.01 Nyitó : 0, K/412 480 791 911 Egyenleg K 480 791 911
2020.05.29 Pályázati lekötés feloldása
K/412 87 571 391 egyenleg K 568 363 302
2020.06.30 Közbenső mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
T/412 86 657 825 egyenleg K 481 705 477
2020.12.31 Záró mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
T/412 147 739 000 egyenleg K 333 966 477

413 Eredménytartalék

Dátum Gazdasági esemény
2020.01.01 Nyitó T/413 124 171 085 egyenleg T 124 171 085
2020.01.01 2019.évi adózott eredmény
K/413 37 513 260 egyenleg T 86 657 825
2020.06.30 Közbenső mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
K/ 413 86 657 825 -
2020.12.07 Fejlesztési tartalék felhasználás miatt lekötött tartalék feloldása
K/413 2 261 000 egyenleg 2 261 000
2020.12.31 Fejlesztési tartalék képzés miatt lekötött tartalékba áthelyezés
T/413 150 000 000 egyenleg 147 739 000
2020.12.31 Záró mérleg alapján negatív eredménytartalékra átvezetés
K/413 147 739 000 -

Kérdésünk ott kap jelentőséget, hogy a vállalat:

2020.évi eredménye: 186M
2020.év után jóváhagyott osztalék: 150M

Amennyiben az eredménytartalékot nem rendezzük 2020.12.31-én. akkor:
413 Nyitó 147M (T)
2020.évi eredmény: 186M (K)
Egyenleg: 39M (K)
Ebben az esetben csak 39M osztalék kerülhet kiírásra?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2021 Projekt elszámolás kérdés 2021-05-05

A projektelszámoláshoz , elszámolási egységhez kapcsolódnak a kérdéseim:

  1. Egy épületgépészeti Kft. épületgépészeti munkákat végez a megrendelővel kötött vállalkozási szerződés szerint (víz, gáz, fűtés, hűtés szerelés).
    1. Amennyiben nem szükséges műszaki terv az adott szereléshez, akkor nem kell alkalmazni a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó elszámolási szabályt?
    2. Ha az épületgépészeti szereléshez a megrendelő adja át az általa engedélyeztetett műszaki tervet, akkor szükséges alkalmazni a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elszámolási szabályt az épületgépészeti Kft-nél?
  2. Ez az épületgépészeti Kft. alvállalkozóként víz, gáz, fűtés, hűtés szerelést végez a fővállalkozónak egy “általános keretszerződés” alapján. Az egyes munkák elvégzésére, a különböző kivitelezéseken, a különböző építkezéseken végzendő munkákra külön “Egyedi alvállalkozói szerződést” kötnek folyamatosan, külön feltételekkel az új megrendelések alapján. Ezek a munkák nem függenek össze egymással. A szerelési munkák elvégzéséhez a megrendelő kivitelező fővállalkozó adja át a műszaki tervet az alvállalkozó részére, az alvállalkozó Kft. a megkapott műszaki terv szerint végzi el az épületgépészeti szereléseket.
    1. Ez megfelel-e a “megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező kritériumnak”?
    2. Kell-e alkalmazni az alvállalkozó Kft-nél a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó árbevétel elszámolási számviteli szabályt?
    3. Az adott munkára vonatkozó “Egyedi alvállalkozó szerződés” tekintendő egy elszámolási egységnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2021 Romániai telephely Magyarországi könyvelése kérdés 2021-05-05

Az alábbi gazdasági esemény számvitelével és adózásával kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat:

Magyarországon nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás Romániában külföldi fióktelephelyet létesít. A külföldi fióktelep része a magyarországi alapító cégnek, de Romániában önálló vállalkozásként jelenik meg. A külföldi fióktelep működésére a külföldi jog az irányadó, ( bejegyzés, tevékenység végzésének feltételei, könyvvezetési-, adózási kötelezettség stb.)

A fióktelep Romániában adószámmal rendelkezik, Áfa bevallást, társasági adó bevallást nyújt be, a foglalkoztatottak után Romániában fizeti meg a járulékot, az ott keletkezett bevételeit és költségeit figyelembe véve az ország számviteli és adózási kötelezettségeinek a mérlegkészítéssel bezáróan eleget tesz.

Kérdésünk a következő:

Ki kell-e mutatni a külföldi fiókteleppel kapcsolatos gazdasági eseményeket a magyar vállalkozás könyveiben, és ha igen hogyan?

A külföldi telephelyen találhatóak az eredeti alapbizonylatok, ha Magyarországon mégis kell könyvelni, akkor azt a magyar vállalkozás milyen bizonylatok alapján tudja megtenni?

Hogyan kell számvitelileg kezelni a magyar vállalkozás által külföldi telephelyének értékesített árút, amelyet a magyar vállalkozás leszámlázott a külföldi telephely felé?

Amennyiben a romániai telephely veszteséges ez az eredmény csökkenti-e a magyar vállalkozás társasági adó alapját?

Amennyiben nyereséges , Romániában az ottani társasági adó szabályai szerint befizeti a nyereségadót, hogyan történik annak a magyarországi beszámítása?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2021 projekelszámolással kapcsolatos kérdések kérdés 2021-05-28

Amennyiben egy építőipari cégnél 2020-21 évre vonatkozó szerződés van. 5 darab rész számlát jelent. Minden részszámla adott munkavégzésről szól, melynek kiszámlázása is ennek megfelelően a teljesítés alapján történik. A részszámlák összege változó, hiszen mindig a rész megadott és elvégzett munka kerül leszámlázásra.

Kérdésem arra irányul:

Az egyik (2.) részszámla, valamint az ehhez tartozó munkavégzés 2020.12-2021.01. hóra vonatkozik. (Természetesen e-napló, minden jó.)

Helyes-e a megosztás, hogy munkaórák alapján került megosztásra ez az 1 darab számla?

A többi számlánál, akár 2020, akár 2021. teljes egészében a munkavégzés is ekkor történt

Mivel rész más munkáról szól, így minden rész számlának is más az összege. A szerződés egy.

Csak az áthúzódó számlát osztottuk meg ledolgozott órák arányában. Jobb megosztási arányt nem tudok.

A teljes munkavállalásnál sem, mivel a részszámlák összege változó.

Kérdésem arra irányult, hogy amennyiben építőipari cégnél mindig az adott elvégzett munkákhoz kapcsolódik a számlázás (teljesítés is ennek megfelelő.) Igaz, hogy a szerződés 2 évet érint.

Mivel van számla 2020-ra, van számla 2021-re, így az áthúzódó egy számlával gond. (Legalábbis úgy értelmeztem: ez a szerződés is „projekt” elszámolásnak minősül.

Minden rész számla, csak a már elvégzett munkáról szól. (nincs olyan, hogy x. időpontban valamennyit számlázok.) Ezt én „projekt” elszámolásnak tartom. LEHET, HOGY NEM JÓ?????? Ebből következően B.E. leirata alapján már csak a 2020-2021-es év között áthúzódó munkát néztem.

Így ez megfelel a teljesítési foknak.

Összes munkához nem tudok viszonyítani, hiszen voltak szerződés módosítások. (Nem tartom értelmét sem, hiszen minden munka a teljesítéskor számlázásra került.)

Így én a leirat szerint a „szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése”-hoz igazodtam.
Így, amely számla teljesítése 2021-ben volt, ezt munkaórák alapján osztottam. (munkavégzés: 2020.11.28-2021.01.14.) Anyag leltárra véve. Így gyakorlatilag minden bér, járulék jelentkezik évek között.

MEGJEGYZÉS:

A vállalkozói díj mértéke szerződés szerint meghatározott, DE NEM EGYÖSSZEGŰ. Van egy ajánlat (pl. Ft/m2), melyet a megrendelő is elfogad. A számlázás a ténylegesen elvégzett munka alapján történik.

Amennyiben nem projekt elszámolásnak minősül, akkor hogyan?
Csatolom B.E. cikkét, melynél a teljesítési foknál a harmadik felsorolást választottam: a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése. VISZONT NEM AZ EGÉSZHEZ VISZONYÍTOTTAM.

ha nem is minősül projekt elszámolásnak, akkor hogyan?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

49/2021.részesedések értékelése kérdés 2021-05-05

A cégben a befektetett pénzügyi eszközök között két eurós vételáron nyilvántartott részesedés szerepel. Az egyik részesedés Tenerifén, a másik Ausztriában. Az Ausztriában vásárolt részesedés bejelentett részesedés. Mindkét részesedés esetében a tulajdonolt társaság alapító okiratában a jegyzett tőke euróban van meghatározva.

Két kérdésem lenne:

  1. Az évvégi zárás során át kell-e értékelni a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott eurós részesedéseket a december 31-i árfolyamra?
  2. A társasági adó megállapításakor van-e lehetőség az átértékelés során keletkezett, pénzügyileg nem realizált árfolyam nyereséggel csökkenteni a társasági adóalapot? Hogyan kell kezelni a bejelentett részesedést ebben az esetben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2021 Átalakulás lépései folytatása kérdés 2021-05-28

Köszönöm a kifejezetten részletes tájékoztatást!

Alaposan áttanulmányoztam többször is. Azt gondolom ezzel a segítséggel hozzá kellene tudjak kezdeni, de bizonytalan vagyok még mindíg. Illetve nem írtam az előző levelemben, hogy naptári évvel megegyező az üzleti év, és nem ázsiós, nem lesz átértékelés.

I.

Jól értelmezem, a 2020.12.31.re készítek egy normál egyszerűsített beszámolót, mint eddig ez lesz a vagyonmérleg tervezet is, 1 oszlop, ennek a középső sora a jegyzett tőke emelés pl. eredménytartalékból stb. a 3. oszlop pedig ami ebből lesz a középső sorok változása alapján.

Elkészítem a 2020-as évet, beküldöm a Céginformációra, majd elkezdek vele dolgozni és tervezetet csinálok belőle? Ezt a tervezet nem kell sem közé tenni sem megküldeni sehova? Ennek 2021.06.30 ra kell elkészülni? Jelen esetben könyvvizsgáló sem kell hozzá?

Így létre jön a Kft?

II.

A Bt megszűnése! A dátumok ha jól gondolom? 2020.12.31 fordulónappal beszámoló alapján (ebből lett a vagyonmérleg tervezet), készül a bt záró beszámolója, ITT MI LESZ AZ ELSŐ OSZLOP??? ITT ELAKADTAM AZT HISZEM! A vagyonmérleg tervezet 3. oszlopa, vagy pedig a 2020-as beszámoló 3 oszlopa?

Értem hogy ez a 2021.01.01 - 2021..06.30 időszakot zárja, és ezzel a bt-t is. Értem, hogy ennek szintén jelen esetben 2021.09.30-ra kell elkészülni.

Az nem világos számomra, hogy folyamatosnak kell lenni egyik évről a másikra, ami az egyikben a záró, másikban a nyió, itt pedig ha nem a tervezet 3. oszlopa a záró beszámoló első oszlopa, akkor ez nem valósul meg! Vagy pedig a tervezet nem könyvelendő, az nem lehet, ott több történés is van, pl a tőketertalék képzése, jegyzett tőke emelése.

Ez nem világos nekem továbbra sem!

Itt ehhez a záráshoz viszont a kapott anyag szerint már kötelező könyvvizsgálat is ha jól értem minden esetben?

III.

Lekötött tartalék képzése kötelező? Mehet eredménytartalékból? Ha lezárul az átalakulás és nem lett negatív az időszak, akkor megszüntethető, vissza az eredménytartalékba?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2021 Átalakulás lépései kérdés 2021-05-05

A segítségét szeretném kérni az alábbi feladat megoldásához.

Igaz már bő 20 éve dolgozom könyvelőként, viszont átalakulást még sosem kellett csinálnom. Így ez nekem teljesen kimaradt. Jelen esetben Bt átalakulása Kft-vé

A kérésem az, ha megtenné hogy vázlatosan, ahol kell részletesen tájékoztat a lépésekről, dátumokról, időpontokról, illetve mire figyeljek oda. Én úgy tervezem, hogy a kiindulás a 2020-as beszámoló lenne, a cég KIVA adózó.

Pár adat: jegyzett tőke 120 e ft, eredménytartalék 21.865 e ft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2021 Munkaidőkeretben dolgozó elszámolása a munkaidő keret lejárta előtt történő kilépés esetén kérdés 2021-05-05

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő keret vége előtt megszűnik egy munkavállaló munkaszerződése (felmondás a munkavállaló részéről). Negatív órái keletkeztek, nem dolgozta le a munkaidőkeret által biztosított órákat. Az MT előírása értelmében ez esetben a munkabér előleg visszavonás szabályai szerint kell a munkabéréből levonni a negatív órákra jutó "hiányt". Esetünkben a munkavállalónak negatív bére keletkezik (a visszavonandó bér magasabb, mint a tárgyhavi járandósága). Nettó összeget a munkavállaló visszafizeti.

Kérdésem, hogy nettóban, vagy bruttóban számolom el a visszavonást?

  • negatív órákra járó bruttó bért nettósítom és ezt vonom le az utolsó havi járandóságból, vagy
  • bruttó béréből vonom le a negatív órák alapján számított bruttó bért
    Első esetben a munkáltató által korábban bevallott, és megfizetett adók "bent maradnak" az adóhivatalnál, kizárólag a nettó bér kerül rendezésre a munkavállalóval szemben.

Bruttó elszámolás esetén az SZJA-t, TB járulékot, szochót is rendezem és önellenőrzéssel visszamódosítom az előző havi 08-as bevallást?

A munkavállaló negatív bruttó bérénél visszarendezem az szja és TB járulék összegét? Ezt megtehetem, vagy az szja összegét majd a munkavállaló az éves SZJA bevallása során rendezheti, mint túlvont adó összeget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2021 Szt.szerinti közös vezetésű vállalkozás besorolása kérdés 2021-04-21

1. A számviteli törvény szerinti közös vezetésű vállalkozás besorolásához szeretném iránymutatásukat kérni:

Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, ahol 4 tagú igazgatóság, mint testület gyakorolja a társaság ügyvezetését. Az igazgatóság elnöke a többségi tulajdonos (60%) magánszemély. A Zrt több cégben rendelkezik 50 %-ot meghaladó részesedéssel, anyavállalatnak minősül, gazdasági adatai alapján konszolidációs beszámolót készít a 2020-as évben.

2020-ban részesedést szerzett két társaságban, ahol alábbiak az adatok:
1. GYÁRTÓ Kft-ben a Zrt-nek 50 % tulajdoni hányada és 50 % szavazati joga van. A GYÁRTÓ Kft-nél két önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető igazgató van, egyikük a Zrt. igazgatóságának elnöke. A másik 50 %-os tulajdonos egy külföldi társaság. A két tulajdonos társaság között nincs tulajdonosi kapcsolat se közvetlenül, se közvetve. Nincs külön megállapodás arról, hogy a GYÁRTÓ Kft tulajdonosai közösen irányítanák a céget, tulajdonosként szavazati jog arányában jogosultak a vezető tisztségviselők kinevezésére.

2. TERMELŐ Kft-ben a Zrt-nek szintén 50 % tulajdoni hányada és 50 % szavazati joga van. A cégnél egy önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető igazgató van, aki egyben a Zrt. igazgatóságának elnöke. A másik 50 %-os tulajdonos egy belföldi társaság. A két tulajdonos társaság között nincs tulajdonosi kapcsolat se közvetlenül, se közvetve. Nincs külön megállapodás arról, hogy a TERMELŐ Kft tulajdonosai közösen irányítanák a céget.

Kérdésem: A Zrt-nél közös vezetésű vállalkozásnak tekinthető-e a GYÁRTÓ Kft és a TERMELŐ Kft? A beszámolóban a két részesedést hova kell besorolni?

2. Jóteljesítési garancia besorolása

Az építőipari társaságoknál jellemző mind a vevők, mind a szállítók esetében a több évre visszatartott jóteljesítési garancia. A beszámolóban történő besorolásra kétféle iránymutatást olvastam:

  • Ezeket a tételeket általában a társaságok a Vevői követelések és a Szállítói kötelezettségek között tartják nyilván. Az éven túli garanciális követeléseket és kötelezettségeket a Kiegészítő mellékletben mutatják be lejárat szerinti (éven belül és éven túli) megbontásban.
  • Az egy évnél hosszabb garanciális visszatartást a Vevők esetében át kell vezetni az üzleti év fordulónapján a Tartósan adott kölcsönök közé, így befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni.
    Az egy évet meghaladó garanciális kötelezettséget pedig a Szállítói kötelezettségekről a Hosszú lejáratú kötelezettségek közé kell átsorolni.

Kérdésem: Melyik a helyes számviteli besorolás?

3. Eladási céllal vásárolt lakás felújítása

2019-ben a Kft. eladási céllal vásárolt egy budapesti lakást 80 mFt-ért, amit az Áruk között mutatott ki. 2020-ban a lakásban teljes felújítás kezdődött, falakat helyeznek át, szekrények és bútorok kerülnek beépítésre, a villany- és vízvezetékeket kicserélik stb. A kivitelezővel kötött szerződés szerint 25 mFt a várható munkák értéke, ami 2021. évre is áthúzódik.
A cél továbbra is az, hogy felújítást követően értékesítésre kerüljön a lakás.
Kérdésem: A 2020.12.31-i beszámolóban hogyan kell kimutatni a lakás és az eddig felmerült felújítási költségeket?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2021 Egyéni vállalkozó átalakulása Kft-vé kérdés 2021-04-12

Egyéni vállalkozó átalakulása Kft-vé témában szeretnék számviteli és adózási kérdésben segítséget és tájékoztatást kérni:

1,

Az egyéni vállalkozó a vagyonleltár szerint átad a jogutód Kft-nek vevő követeléseket, szállítói tartozásokat. A követelés nyitása után (T311 K491 bruttó értékben) van-e más teendő a befolyt bevétellel?

Árbevételként kell-e elszámolni a Kft-ben? Ha igen, hogyan könyvelem? Az áfát az egyéni vállalkozás rendezi a NAV felé (bevallás,befizetés), a nettó érték elszámolása marad kérdés.

2,

A vagyon leltár szerint piaci értéken ad át tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó a Kft-nek. Az egyéni vállalkozásban a könyv szerinti érték 3 millió, a vagyonleltárban a piaci érték 10 mill. Ft.

A számvitelben a Kft-be bekerülési érték után (10 mill ) számoljuk az écs-t? A Társasági adótv szerint melyik érték alapján számoljuk?

3,

A nyitó mérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözetét saját tőke elemeként kell kimutatni.

Eredménytartalék vagy tőketartalék ez? Ha tőketartalék, akkor mikor vezethetem ezt ki a nyitás után? Vagy ez ott marad örökre?

Sajnos eddig semmilyen komplex anyagot nem találtam az evállalkozó átalakulására. Több szakmai lap és fórum sem tér rá a részletekre, ezért kérem a segítségüket.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2021 Gyet melletti Egyéni vállalkozás kérdés 2021-04-12

A következő kérdésben szeretném tájékoztatásukat kérni:

Egy háromgyerekes édesanya jelenleg GYET-en van, ezen gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett szeretne pedikűr tevékenységre egyéni vállalkozást alapítani.

Tevékenységét saját maga végezné, alkalmazottja nem lenne. Nem KATA adózási formát szeretne választani, hanem vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy átalányadózást.

A kérdésem a következő lenne:

  • Gyet melletti egyéni vállalkozóként ő főállású egyéni vállalkozónak minősül?
  • Gyet melletti egyéni vállalkozóként mi lesz neki a szocho, a szakképzési illetve a tb járulék alapja ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választ?
  • vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál az osztalékalap után keletkezik szocho fizetési kötelezettség?
  • Gyet melletti egyéni vállalkozóként mi lesz neki a szocho, a szakképzési illetve a tb járulék alapja ha átalányadózás szerinti adózást választ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

42/2021 KATA-s Bt. végelszámolása kérdés 2021-04-12

Adott egy Bt. Bevételi nyilvántartást vezet, KATA szerint adózik – egy kiegészítő tevékenységet végző taggal. A társaság egyszerűsített végelszámolással meg kíván szűnni.

Kérdés:

A tevékenység lezáró bevallásokat követően át kell-e térni a számviteli törvény alkalmazására vagy maradhat KATA szerint adózó, bevételi nyilvántartást vezető? Ez utóbbi esetben milyen dokumentumokat kell elkészíteni a végelszámolás lezárásához?

A társaság a KATA előtt 15 évig EVA-s volt. Utolsó beszámolója 2002. évről készült.

Szeretnénk a legegyszerűbben és természetesen a legolcsóbban befejezni a működést, eljutni a cég megszűnéséhez.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2021 Adószám utolsó 3 számjegy helytelen kérdés 2021-04-22

Áfa levonás kérdése:

Egy Kft-nél (aki jelen esetben a vevő) a befogadott szállítói számlákon az adószáma helytelenül lett feltüntetve.

Az első nyolc számjegy jó, de sajnos a többi számjegy
xxxxxxxx- 2-05 helyett, (ez a helyes adószám )
xxxxxxxx-1-42 szerepel a számlákon.

Az áfát levonták a rossz vevő adószámot tartalmazó számlákból is. Az a kérdésem ilyenkor mi lenne az optimális eljárás a levonható áfa tekintetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2021 Iskola, Kft., diákok táboroztatása, építkezés, aktiválás kérdés 2021-04-22

Alább részletezett, elég bonyolult konstrukció számviteli és adózási kérdésében kérem szakértői véleményét.

Öt iskola egy kft.-vel, – akinek tulajdonában van egy ingatlan – bérletijog-adásvételi szerződést kötött, 20 éves használati időtartamra. Erre szabályosan előleget is fizettek, 27 százalékos áfával. Ezt a kft. kötelezettségként tartja nyilván. A kapott előlegekből a kft. vállalta az épület felújítását és átalakítását, ami alkalmassá teszi diákok turnusonkénti fogadására. Az iskola a turnus időszaka alatt nevelési, oktatási, sportolási, turisztikai tevékenységet – jellemzően táboroztatás – végezne.

A felújítás megvalósult, a beruházás értékét aktiválták az épületre. Az amortizációt a számviteli törvény szerint 2%-kal, az adótörvény szerint 5%-kal tervezi elszámolni a kft. A 20 évre szóló bérleti jogot számlázzák az iskolák felé, 27%-os áfával, figyelembe véve az előlegszámlákat. Véleményem szerint a kft. évente a számlázott érték huszadrészét árbevételként, míg az iskolák ugyanígy 20 év alatt költségként számolhatják el (halasztott elhatárolás). Áfafizetési kötelezettség számla kiállításakor esedékes.

Turnusonként a diákok önköltségi alapon étkezési és szállásdíjat fizetnek.

  • Helyesen gondolom-e, hogy szolgáltatás nyújtás a kft. részéről történik, nála kell vizsgálni, hogy ez a szolgáltatás egyéb szálláshely-szolgáltatásnak minősül-e.
  • Neki kell-e a kijelölt tanulók részére számlát kiállítani; amelyben szerepel áfa, a kérdés, hogy mértéke 5%-os lehet-e.
  • Az étkezés helyben történik, az ételt a kialakított főzőkonyhában készítik. A konyhát nem adják ki működtetésre. Ha mégis kiadják működtetésre más szolgáltatónak, akkor is lehet az étkezést 5% áfával számlázni?
  • Ha a kft. a turnus étkezési és szállásdíját közvetlenül az iskolának számlázná, akkor az iskola jogosult lenne a diákok felé azt továbbszámlázni, szintén 5%-os áfával?

Természetesen turisztikai hozzájárulási kötelezettség is felmerül, feltételezésem szerint a kft.-nél.

Kérem szakmai véleményét, hogy jól gondoltuk-e végig a folyamatot, vagy valamilyen más tekintetben kell az elszámolást kialakítani.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2021 Telekom előleg és végszámlák kérdés 2021-05-13

Segítséget szeretnék kérni. Egy Kft. kapott előlegszámlát a Magyar Telekomtól, majd több számlát, melyen hivatkozik az előlegszámlára. Csatoltan előlegszámla és példának 2 db számla. Ezeket a számlákat, ami hivatkozik az előlegszámlára, végszámlának kell tekinteni? Így több végszámla lesz?

Nem volt még ilyen esetem, ezért kérném szépen a segítségüket, hogy hogyan szükséges szerepeltetni ezeket a "vég"számlákat az ÁFA bevallásban és az M lapokon, kell-e egyáltalán?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

38/2021 Önkormányzat által nyújtott működési támogatás számviteli elszámolása és az Áfa kérdés 2021-04-22

Önkormányzati tulajdonban lévő KFT többféle tevékenységet végez. Bérbeadást (TA-mentesen), személyszállítást, saját gépekkel gépi munkát (áfásan). Ezekből van bevétele. Kiadásai között ezekhez kapcsolódó költségeken felül van egy helyi ingyenesen elérhető információs újság nyomdai és szerkesztési költsége is. A tulajdonos önkormányzat időszakonként a KFT részére (pl. az újság nyomdai, szerkesztési költség fedezetére, ill. más egyéb működéshez kapcsolódó ktg-ek fedezetére) működési támogatást nyújt.

Kérdésem:

  1. Ez a működési támogatás (megállapodás alapján) helyes-e, hogy áfa mentesen érkezik a bankszámlára. Vagyis a KFT-nek kötelessége-e ezt az összeget kiszámlázni áfásan az Önkormányzat felé?
  2. Ha nem kell kiszámlázni, áfát felszámítani a támogatás után, akkor vajon a működési támogatással szemben állított költség számlák áfa tartalmát levonásba lehet-e helyezni?
  3. Az ingyenes helyi újság nyomdai és szerkesztési számlájában lévő áfa levonásba helyezhető-e?
  4. Hogyan kell számvitelileg ezeket a támogatásokat kezelni, gondolok itt pl az elhatárolásra.
  5. Mi van akkor, ha fejlesztésre kap támogatást a KFT, amiből tárgyi eszközt vásárol, ott levonható-e az eszköz áfája, ha maga a támogatott, kiutalt összeg nem tartalmaz felszámított áfát.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2021 Prémium túlfizetés kérdés 2021-03-29

Kft. egyik munkavállalójának 2021.02.05-én véletlen több prémiumot utalt el/fizetett ki, mint amennyi járt volna. Bruttó számfejtett prémium 1.445.e Ft 2021.1.hóban, ami pedig helyesen járt volna az bruttó 1.235.e Ft prémium. A munkavállaló megkapta a hóvégi kifizetési jegyzékét, melyen szerepel külön tétel soron a prémium összege 1.445 e Ft. A Kft. ügyvezetője vette észre a napokban, hogy véletlen nagyobb összeget hagyott jóvá a bérszámfejtéskor, mint ami járt volna a munkavállalónak és, mint amiben megállapodott a munkáltató a munkavállalóval. A munkavállaló még valószínűleg nem vette észre az eltérést, mert még nem jelezte az eltérést a munkáltató felé. A munkáltató szeretné jelezni mindezt a munkavállaló felé.

Milyen lehetőségek vannak ennek a megoldására? Mire szükséges figyelni? Szükséges külön bizonylatot készíteni ennek a rendezéséhez, amiben elismeri a munkavállaló és a munkáltató is a véletlen téves összeget? Van olyan ami feltétlen szerepeljen ebben a bizonylatban vagy amit javasolnak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2021 BT végelszámolása kérdés 2021-04-21

Egy Bt évek óda ténylegesen nem működik, viszont szeretne most végelszámolással megszűnni.

Sajnos gyakorlatilag csak tagi kölcsön van benne kötelezettségként. Az 5 évnél régebbről hozott tagi kölcsön leírható-e elévülés cimén?

Amennyiben elengedésre kerül akkor ugye 18% ajándékozási illeték és társasági adófizetési kötelezettség keletkezik Lehetőség van-e arra, hogy az ajándékozási illetéket a tag mint magánszemély átvállalja, mert a társaságnak a pénzügyi fedezete nincs meg hozzá.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2021 Úszóhajó javítás kérdés 2021-03-31

ÁFA témakörben kérem állásfoglalásukat

A megbízó egy svájci székhelyű, adószámmal rendelkező, a Duna teljes hosszában úszó szállodahajót üzemeltető vállalkozás.

A megbízott magyar székhelyű KFT, ÁFA kötelezettségét e törvény általános szabályai szerint teljesíti. A hajón elromlott vízpumpa, szivattyú stb. eszközök javításával foglalkozik. A kibocsátott számla anyag és munkadíj tételeket tartalmaz.

Az eszközök szállítását alkalmanként, egyik vagy másik fél végzi.

Alkalmazható-e a fenti esetre az ÁFA törvény 98. §, 101. § 102. § és a 169. § m pont előírása:

  • amennyiben a közlekedési eszköz Közösség területén kívülinek (harmadik ország svájci felségterület) minősül, vagy a megbízó státusza alapján,
  • és a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolása rendelkezésre áll,
  • az adó alól mentes számla kiállításához?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2021. Mezei leltár értéke kérdés 2021-04-21

Tényállás:

Egy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó BT magánszemélyektől bérelt földterületeken gazdálkodik.

Az egyik földtulajdonos a BT-nek bérbeadott földjével kapcsolatban bejelentette 2021. januárjában, hogy megszünteti a bérleti jogviszonyt a BT-vel szemben, ugyanis ő maga szeretné művelni mégpedig úgy, hogy alapított egy saját egyszemélyes kft-ét és annak bérbeadja.

A BT ezt tudomásul vette és megszakította a bérleti szerződést a magánszeméllyel és jelezte, hogy kiadja neki a területet.

A probléma az, hogy a BT ezeket a területeket is már 2020. őszén bevetette és így ez a terület is szerepel a BT 2020.évi mezei leltárában.

Kérdés: Hogyan adható ki az említett területre jutó mezei leltárérték?

  1. A földforgalmi tv. szerint a haszonbérlő a haszonbérbeadóval a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor köteles elszámolni egymással. Helyesen jár-e el a BT, ha a területre jutó mezei leltár értékéről áfás számlát állít ki a földtulajdonos magánszemélynek és utána a magánszemély továbbadja adás-vételi szerződéssel a KFT-je felé, mivel a KFT fogja művelni a kivitt területet.
  2. Vagy akkor jár el helyesen a BT, ha egyenesen a KFT felé állítja ki az áfás számlát a mezei leltár értékéről? Így a BT megfizeti , a KFT visszaigényli az áfát.
  3. További kérdés, hogy milyen megnevezést kell a számlára írni, amihez természetesen a tételesen kiszámolt mezei leltár analitikája kerülne mellékletbe? Pl. helyes-e ha szolgáltatási díj átszámlázása kerül a megnevezésbe?
  4. További információként közlöm, hogy a BT tulajdonosai anya és lánya, a magánszemély, aki az egyszemélyes KFT tulajdonosa, ő az anya másik lánya. Fenn áll-e a kapcsolt vállalkozás a BT és a KFT között, illetve a BT és a magánszemély között? és ezek befolyásolják-e a fenti kérdésekre a válaszokat?
  5. A BT-ban a mezei leltár értékesítést milyen 9-es árbevétel számlán kell könyvelni és a KFT-nél milyen költség lesz a megvásárolt mezei leltár?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2021 Átmenő szállító könyvelése kérdés 2021-03-31

Egy Kft 2020 évben áttért egy új programra. A jelenlegi programban nem tudja kezelni az olyan számlákat, amelyek 2020 évre vonatkoznak, ugyanis ezen számlák 2020 évi költséget teljes egészében tartalmazzák nem két évet érintenek, de a számla kelte 2021 év, és az Áfa is 2021, mivel túlnyomórészt folyamatos szolgáltatásokról van szó.

A korábbi gyakorlata szerint:

T 5 K 445 szállító
T 36 folyamatos áfa.

Az éves beszámolóban a szállító állomány soron megjelent., a teljes számla értéke.

Jelenleg a 2020 évi költséget tartalmazó számlakat, de keltük 2021 évi a következőképpen könyvelik T 5 K 48 átmenő passzíva 2020 évre , az áfa nem kerül a 369-re mint folyamatos áfa ezt 2021-re könyvelik le

Példa:

  • fuvardíj számla: számviteli időszak: 2020.12.hó 601.840 ft
  • könyvelés: T 52 - K 482 2020-ra
  • Áfa teljesítés 2021.01.28 162.497 ft áfa 2021-re könyvelve. 466-ra.

A két elszámolás közt különbség, hogy a mérlegben a szállítói soron nem jelenik meg a számla teljes összege ehelyett áfával csökkentetten kizárólag a költséggel szemben megjelenik az átmenő passzívában.

A fenti példa alapján: a korábbi gyakorlat szerint:

Mérlegben a szállító soron 764377 ft került bemutatásra a jelenlegi gyakorlat alapján a mérlegben a passzíva soron: 601.840 kötelezettség jelenik meg.

Kérdésem, hogy helyes-e ez a gyakorlat. Éves beszámoló elfogadható-e így. A szállító állomány kisebb összegben kerül kimutatásra, a passzívákban egy része kimutatásra kerül.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2021. Ingatlan aktiválása kérdés 2021-03-31

Egy vállalkozás felépített egy ingatlant.

Használatbavételi engedély és egyéb szakhatósági engedélyek kérése folyamatban.

Megteheti-e, hogy már most üzembe helyezi, - erről aktiválási jegyzőkönyvet állít ki,- vagy csak a jogerős használatbavételi engedély birtokában tudja aktiválni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2021 Vizsgadíj könyvelése kérdés 2021-04-21

Autósiskola kiszámlázza a tanulóktól beszedett vizsgadíjat ( a tanfolyam költséggel együtt, külön soron) Ezt a vizsgadíjat tovább utalja a KAV-nak aki erről szintén számlát állított ki.

Kérdésem a következő:

  1. a beszedett vizsgadíjat bevételként kell könyvelni (9-re )?
  2. a tovább utalt vizsgadíjról megkapott számlát költségként kell könyvelni (5) ?
  3. vagy egy elszámolási számlán kell nyilvántartani a beszedett és tovább utalt vizsgadíjakat ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2021 Építés ÁFA 5% kérdés 2021-03-11

Amennyiben magánszemély az építtető, generálkivitelező, tehát 1 (Kft.) végzi a ház, lakóépület építését fűtés, szerkezetkész állapotig. Tehát alapozást, falazást, tetőt, fűtési rendszert, ablakokat, külső nyílászárókat, vakolt falakat, szigetelést, külső festést. A benti festést és a benti burkolást, tehát a kulcsrakész állapotra hozatalt viszont már más fogja végezni.

Az lenne a kérdés, hogy milyen feltételeknek szükséges megfelelni a szerződés tekintetében is, hogy 5 %-nak minősüljön az építkezés ÁFÁ-ja 2021.01.01-jétől?

A számla teljesítés dátumának, keltének és a pénzügyi rendezésnek is 2021.01.01 utáninak szükséges lennie? Van olyan, aminek feltétlen szerepelnie kell a számlán és/vagy a szerződésben, hogy 5 %-nak minősüljön? Pl.:generál szó?

2020.évben került aláírásra a szerződés. 2020.évben került fizetésre előleg az építkezéssel kapcsolatban, ez még 27%-os volt. Ez az előleg a végszámlában kerül beszámításra, viszont az ÁFA tv. 59. § értelmében ez a rész 27 %-os is marad annak ellenére, hogy az utolsó részteljesítés ÁFA mértéke már 5 % lesz.

Jól gondolom?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28/2021 Különbözeti ÁFA kérdés 2021-03-11

A különbözeti áfát alkalmazó használtautó, motor kereskedő esetében a különbözeti áfa összegének könyvelése hogyan helyes számvitelileg?

A szakirodalomban eléggé megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint egyéb ráfordításként könyvelendő, mások az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételnek veszik.

Mindkettő mellett lehet érvelni, de szeretném tudni, hogy hivatalosan mi a helyes megoldás, hiszen a beszámolóban egészen máshova kerül a fenti elgondolások szerint, és ráadásul az iparűzési adóra is hatással van.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2021 törlesztési moratórium könyvelése kérdés 2021-03-11

2020. évben több vállalkozás (kisebb-nagyobb) élt a törlesztési moratórium lehetőségével, és március végétől nem történtek hiteltörlesztések, kamatfizetések.

Számviteli szempontból, HA a bank megküldi a vállalkozások számára azt a 2020. évi kimutatást, melyből egyértelműen megállapítható az adóévet terhelő kamatráfordítás összege, illetve az adóévben be nem törlesztett hitelösszeg, valamint a soron következő évre vonatkozó törlesztő részletek összege, akkor azt figyelembe kell venni, be kell állítani a könyvelésbe, Igaz? Kamatráfordítást kötelezettség ellenlábbal kimutatni 2020-es évben.

Hosszú lejáratú kötelezettségekből átsorolni rövidbe a soron következő évi törlesztő részleteket, ahol még a 2020-as meg nem fizetett részletek is látszanak.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2021 Projekt elszámolás kérdés 2021-02-26

Projekt elszámolással kapcsolatban kérnék segítséget.

A „megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező” kritériumnak való megfelelés tényének eldöntése okoz nehézséget.

Egy közmű szolgáltató cégről van szó. A Társaság az alapfeladatokon (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés) túl un. másodlagos tevékenységet (építőipari tevékenységet) is végez.

Kérdésem: A Számviteli tv. 3.§ (4) bek. 11. pontja szerinti „szerződés elszámolási egysége” fogalomnak megfelelnek-e a következő szerződések?

  1. ivóvíz bekötési munkát a megrendelő által benyújtott terv alapján, a megrendelő tulajdonában lévő ingatlanon.
    A szerződés kifejezetten rögzíti, hogy „a vállalkozó a megrendelő lapon rögzítettekkel és a kiviteli tervvel összhangban köteles megvalósítani az elvállalt munkát”. De ez a valóságban azt jelenti:
    • a megrendelő határozza meg, hogy hol történjen a bekötés (de ezt is csak bizonyos korlátokon belül. pl.: Az akna belső síkja és a telekhatár között 1 m távolság legyen.)
    • ami pedig a műszaki megvalósítást jelenti: szabványosított szerelvényeket használnak fel a kivitelezéskor. Néhány opció (vezeték keresztmetszete, anyaga), közül választhat a megrendelő.
  2. Ivóvíz vezeték rekonstrukciós munkát rendelt meg a közműves ivóvízellátás biztosításáért felelős önkormányzat.
    Egy utca szerződésben meghatározott részén a régi gerincvezetéket és a bekötő vezetékeket kell korszerű, jelenlegi szabványoknak megfelelő vezetékekre cserélni.
    A szerveződés tartalmazza a részletes műszaki leírást is, ugyanakkor az anyagokat tekintve csak javasolja pl.: a „homogén KPE” anyag használatát.
    Ettől függetlenül a szerződés tartalmában– véleményem szerint – megfelel a „szerződés elszámolási egysége” törvény szerinti kritériumának.
    Ugyanakkor, mivel egy ilyen munka megtervezéséhez, a paraméterek megfogalmazásához a megrendelő nem rendelkezik kellő szakértelemmel a vállalkozó határozta a valóságban a műszaki tartalmat. Ez a tény viszont elbizonytalanított a szerződés minősítésében.
  3. Konzorciumi megállapodás keretében „Víziközművek energiahatékonyságának fejlesztése” című pályázaton közösen léptek fel a vízi közmű tulajdonos önkormányzatok és szolgáltató. A pályázati anyagban az önkormányzatok és a szolgáltató közösen határozták meg a szükséges beruházások körét, műszaki tartalmát. A pályázatot megnyerték. A kivitelezési munkák egy részét a szolgáltató végzi az önkormányzatokkal külön-külön megkötött vállalkozási szerződések alapján. Ezeket önálló projektként kezelik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2021 HIPA NY NAV-hoz be nem jelentett telephely kérdés 2021-02-26

Ha egy társaság a társasági szerződésben nem jelölt meg telephelyet, csak székhelyet, és ez szerepel a NAV törzsadatok kötött is, székhely van telephely nincs, akkor most mi a teendő az iparűzési adó és adóelőleg felezéssel kapcsolatosan. A Cégbiróság felé bejelentették a telephelyet, de az nem biztos, hogy idóben átmegy a NAV adatok közé.

Akkor az adóelőleg nem feleződik, és az adó sem, vagy csak az előleg. Vagy az adó mértéke a bevallásban akkor is 1 % lesz, csak az lőleg nem feleződik?

Ha beadják a HIPA NY nyilatkozatot, akkor a NAV nem fogja továbbitani az önkormányzat felé?

Még egy érdekesség, hogy az önkormányzatnál a törzsadatok között viszont szerepel a telephely.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2021 KATA 40%-os adó, ha már nem KATÁS a KATÁS kérdés 2021-02-26

A KATA NAV információs füzetből érthető, hogy az összeg kifizetésének időpontja a mérvadó a 3 millió ft-os értékhatár figyelésekor.

A kérdésem az az, hogy amennyiben 2020.évi teljesítés dátumú KATA-s számla, ha 2021.01.hóban kerül kifizetésre, viszont 2021.01.hótól már nem KATA-s a számla kiállítója, akkor a számlát befogadónak szükséges -e ez az összeg után 40% adót fizetni, ha nem kapcsolt vállalkozásról beszélünk és például az utalt összeg 4 millió ft?

Amennyiben a KATA-s számla számlázott időszaka 2020.évi, teljesítés dátum, számla kelte, 2021.01.havi és 2021.01.hóban kerül kifizetésre a 2021.évben is KATA-s felé az összeg például 4 millió Ft, nem kapcsolt, akkor a számlát befogadónak kell-e ezután már fizetnie a 40%-ot? Itt tehát kell-e figyelni a számlázott időszakot, hiszen az még 2020.évi?

A 2021.01.01-jétől hatályos KATA 40 %-nál a kapcsoltságon kívül miket szükséges vizsgálni, hogy eldöntésre kerülhessen mi kerül bele az értékhatár figyelésébe, tehát mi után kell fizetni 40 %-ot a számla befogadónak és mi után nem?

Még kettőt szükséges nézni, hogy 2021.01.01.-jétől továbbra is KATA-s legyen a számla befogadó és azt, hogy a pénzügyi teljesítés 2021.01.01-je utáni legyen?

Számlázott időszakot, számla teljesítés dátumot és számla keltét nem kell figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2021 Tőke leszállítás kérdés 2021-02-26

Tőkeleszállítással kapcsolatban kérem szakmai véleményüket, iránymutatásukat.

A Kft 5 éve 14 millió forintra emelte a törzstőkéjét egyrészt a magánszemély tulajdonosok tagi kölcsön követeléséből, másrészt készpénz befizetésből. Jelenleg az eredménytartalék – 10 millió forint. A jegyzett tőkét szeretnék lecsökkenteni 3 millió forintra. Könyvelésileg, adózásilag van-e valami teendő azon kívül, hogy majd a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a jegyzett tőke csökkenést és eredménytartalék növelést könyvelünk 11 millió forint értékben?

Így a közben egyszemélyesé vált kft megfelelne a tőkekövetelményeknek. Jól gondolom, hogy a magánszemély tulajdonosnak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Van-e még amire figyelni kell az ügylet kapcsán?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

21/2021 könyvelés bizonylatok hiányában kérdés 2021-02-26

Szeretnék átvenni egy könyvelést és az alábbi helyzettel kerültem szembe.4711 egyenlege nem jó!
-abban szeretnék tanácsot kérni hogyan tudnám megoldani?

2019-ben a munkabérek bizonylat hiányában nem lettek lekönyvelve kifizetésre 2019.09-10-11.hó:
1.011.777,- Ft 9 fő munkavállalónak
Túlfizetés:* 90,493,-* Ft 3 fő, így 921.284,- Ft-tal rossz
2020-ra a 4711 számla nyitója.

2020. béregyeztetés:
Túlfizetések:összesen 562.727,- Ft (dupla bérutalás,le nem vont fizetési előlegek miatt 12 fő dolgozó)
Bizonylat hiányában került könyvelve kifizetésre: 558.693,- Ft.(14 fő dolgozó)
A bizonylatok nem érhetők el.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

20/2021 Katás egyéni vállalkozó nem is vállalkozó de befogadtuk a számlát és fizettünk kérdés 2021-02-26

Egy Kft-nek egy egyéni vállalkozó szolgáltatásról számlákat állított ki, ténylegesen elvégzett tevékenységről 2019.július óta. Most derült ki, hogy az egyéni vállalkozó korábban 2 hónapig volt katás egyéni vállalkozó, de az adószámát már törölték, vagyis már egyáltalán nem vállalkozó, de alanyi mentes katásként ezután is tovább számlázott. A számlákat a Kft befogadta és kiegyenletítte, hiszen a teljesítések megtörténtek. Szeretnénk ezt a helyzetet rendezni.

Én úgy gondolom, hogy havonta megbízási díjként le kell számfejteni a 10 % költséghányad figyelembe vételével. Mivel a minimálbér 30%-át meghaladja az összeg így járulékot is kell vonni az SZJA mellett. És természetesen a költséggel csökkentett összeg után meg kell fizetni a Szochót és a szakképzésit. A T1041-en pedig be kell jelenteni.

A kérdésem az lenne, hogy ez így helyes-e?

Van-e arra mód, hogy a "vállalkozó"-tól levont járulékokat a NAV tőle kérje?

Esetleg van-e bármi más módja a helyzet rendezésének?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2021 Ügyvédi iroda készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót? kérdés 2021-02-18

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az ügyvédi iroda (egyéb szervezet) készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?

Hivatkozott jogszabályok:
Számviteli törvény 3.§ (1) 4. pont, 9. § (6).
479/2016. (XII.28.) Korm.r.

A januári nyitó összeállítása, illetve a január havi könyvelés elkészítése miatt lehetőségük szerint, mielőbb válaszolni szíveskedjenek.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2020 bányászati tevékenység visszatöltési költségeinek elszámolása kérdés 2021-02-26

Az egyesület tagjaként az alábbi speciális kérdésben kérném a segítségüket:

Felszíni bányászati tevékenységet folytató cégnél a bányászati engedély egyik üzemeltetési feltétele, hogy a szabad vízfelület, amely a bányászati kitermelés során keletkezik, nem lehet nagyobb egy meghatározott területűnél. Ehhez egy folyamatos visszatöltést kell végezni, ahogy a bányászkodás előre halad.

A visszatöltés költségeinek elszámolásához kérném a segítséget. Véleményük szerint ezt üzemeltetési költségként, vagy a számviteli törvény 48. §. szerinti élettartam növelőként kellene elszámolni, különös tekintettel arra, hogy enélkül az engedély is visszavonásra kerülhet, vagyis a hosszú távú működtetés enélkül nem valósulhat meg, ugyanakkor a kitermelt ásványi anyag „előállításához” teljesen szükségtelen.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2021 Egyszerűsített végelszámolás kérdés 2021-02-18

Egyszerűsített végelszámolással kapcsolatban kérném a segítségüket. Egyszemélyes Kft egyszerűsített végelszámolással szeretné megszüntetni a céget.

A Kft-nél az alapító az egyedüli tag és az ügyvezetést is ellátja

Kérdésem, hogy ebben az esetben is lehet –e az ügyvezető ( egyedüli tag és alapító) a végelszámoló.

A Kft-nek nincs tartozása sem az adóhatóság felé sem egyéb (hitel, tagi kölcsön, szállítói tartozás) kötelezettsége.

A jegyzett tőkéje 4000.-e.Ft az eredménytartaléka azonban -2500.-e. Ft. A saját tőke értéke tehát kevesebb mint a jegyzett tőke értéke. A másik kérdésem, hogy ez befolyásolja-e az egyszerűsített végelszámolás lehetőségét, ebben az esetben is megszüntethető-e a Kft egyszerűsített végelszámolással.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2021 devizakészlettel fedezett értékpapír bekerülési értéke kérdés 2021-02-18

Ad e a számviteli törvény olyan lehetőséget, a devizakészlettel fedezet értékpapír beszerzésnél, hogy a devizaérték forintosa nem a számviteli törvény 60. paragrafusának (1) – (6) bekezdése szerint (a devizában kifejezett vételár teljesítés napjára érvényes választott árfolyamon átszámított forintértéken) kerüljön kimutatásra, hanem vételár kifizetésekor felhasznált deviza könyv szerinti árfolyamán? - Ebben az esetben nem lenne árfolyamkülönbözet elszámolás a beszerzéseknél.

Ha van akkor a számviteli törvény melyik paragrafusa biztosítja ezt a lehetőséget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2021 Projekt elszámolás, elszámolási egység kérdés 2021-02-18

A 2020. január 1-től kötelezően alkalmazandó új projektelszámoláshoz kapcsolódnak a kérdéseim:

Olyan évek között áthúzódó ügylet esetében, ahol a Megrendelő adja meg a főbb paramétereket a vállalt szolgáltatáshoz, termékgyártáshoz, de a szerződésben nincs rögzítve részteljesítés, részelszámolás, részszámlázás lehetősége – minősülhet-e szerződés elszámolási egységnek?

Ha a Megbízott/Termékgyártó a szerződésben a teljesítésigazolás alapján egy számla kiállítására jogosult, nem felel meg a számviteli törvényi előírások szerinti új projektelszámolásnak?

A megjelent szakirodalmi tájékoztatókban, példákban, válaszokban (003/2020. és 90/2020.) általában csak az kerül kiemelésre, hogy a Megbízó/Megrendelő határozhatja meg a vállalt szolgáltatás, vagy termék legfőbb jellemzőit – akkor beszélhetünk szerződés elszámolási egységes ügyletről.

Egy folyóirat szakmai válaszában ez jelent meg:
„ A Szt. 3.§-a (4) bekezdésének 11. pontja tartalmazza a szerződés elszámolási egységének fogalmát, mely szerint a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz. Ha úgy állapodtak meg a felek, hogy nincs részszámlázásra lehetőség, a projektre vonatkozó hatályos előírások nem alkalmazhatók.”

Az új projektelszámolásnak feltétele, hogy legalább egy részszámla kiállításra kerüljön a szerződés alapján? Ha csak előleg és végszámla készül a szerződés alapján, nem is beszélhetünk szerződés elszámolási egységről?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2021 lovak értékelése a készletnyilvántartásban kérdés 2021-02-10

Munkám során olyan téma jött velem szembe, amivel még nem találkoztam eddig. Készleten lévő állatok vannak egy cégnél, ezek még növendék lovak (csikók), versenylovak, egyéb lovak. A tenyésztésbe vont lovak (kancák) a befektetett eszközök között, a tenyészállatok között vannak.

Évek során a csikók felnőnek, értékük egyre nagyobb lesz. A versenylovak némelyike is egyre nagyobb értékkel bír a piacon, ahogy egyre jobb versenyeredményeket ér el.

Hogyan, milyen módszerrel tudom a könyvekben a készletértéküket növelni? Tud nekem segíteni, iránymutatást adni?

Fordított esetben, ha csökken az állat értéke, tudok értékvesztést elszámolni rá. Tudom készletekből átsorolni tárgyi eszközbe, és fordítva, ahogyan változik a besorolásuk.

Ez utóbbi tehát rendben van.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

013/2021 negatív kamat könyvelése kérdés 2021-02-03

A pénzintézet az euros bankszámlát "időszaki kamat jóváírás -87 euro" összeggel megterhelte a bankszámlát.

Kérdés, hogy a " "időszaki kamat jóváírás -87 euro" T97 pénzintézeti kapott kamat számlára vagy T53 bankköltségként könyvelendő?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

012/2021 értékhelyesbítés megszüntetése kérdés 2021-02-03

Egy társaság több éve él azzal a lehetőséggel, hogy a tárgyi eszközeit piaci értéken mutatja ki beszámolójában az értékhelyesbítés és értékelési tartalék mérleg sorok alkalmazásával.

Minden évben küldő szakértőt kérnek fel az eszközök piaci érétkének meghatározásához-aktualizálásához, mely jelentős költséget jelent a vállalkozásnak. A tárgyi eszközök többsége speciális eszköz (pl. távvezetékek, kazánház stb.) ezért nehézkes azok piaci értékelése. A társaság az értékelési tartalék nélkül is jelentős saját tőkével rendelkezik, a jelenlegi vezetés szerint nincs értelme az eszközök piaci értéken történő értékelésnek.

Korábbi években az volt a szakmai állásfoglalás, hogy ha a cég él az értékhelyesbítés lehetőségével, akkor azt nem tudja a későbbiekben megváltoztatni.

Az előző évben voltam egy előadáson melyen elhangzott, hogy van lehetőség az értékhelyesbítés megszüntetésére, és a tárgyi eszközök könyv szerinti éréken történő bemutatásra.

A kérdésem, hogy milyen feltételek, körülmények mellett lehet – a számviteli politika módosításán túl – az értékhelyesbítés kimutatását megszüntetni az éves beszámolóban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

011/2021 Nonprofit szervezet eszközértékesítés ÁFA kérdés 2021-02-03

Tényállás:

Egy nonprofit közhasznú kft. Európai Uniós pályázat keretében eszközöket vásárolt, melyeket ingyenesen használatba adott. A beszerzéssel kapcsolatos előzetes áfát nem helyezték levonásba, mivel a támogatás a bruttó eszközértékre vonatkozott. A társaság oktatással foglalkozik így a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról 85.§ alapján mentes az adó alól. A társaság szeretné értékesíteni a pályázat keretében beszerzett eszközeit.

Kérdés:

Alkalmazhatja-e a 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról 87.§ a, pontjában leírtakat a támogatással beszerzett eszközök értékesítése esetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

010/2021 COVID rendkívüli 500eFt+szocho támogatás elszámolása egyéni vállalkozónál kérdés 2021-02-10

Ha a COVID miatti 500 eFt-os (+szochó) rendkívüli eü juttatást egyéni vállakozóként kapta az eü ellátásban részt vevő , ez nála vállalkozói bevétel, akár kért tőle számlát az egészségügyi szolgáltató, akár nem?

Az iparűzési adó alapjába is beleszámít, vagy esetleg az egyéb bevétel jellegénél fogva ott nem kell figyelembe venni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

009/2021 Napelemes rendszerek aktiválása kérdés 2021-02-03

"Több megbízónk is üzembehelyezte 2020.évben a napelemes rendszereket, melyekre a GINOP pályázaton nyert pénzt.

Ezek közül van az úgynevezett kis napelemes rendszer 15 KW teljesítményig és van az úgynevezett nagy napelemes rendszer 15-50 KW teljesítményig. Mindegyik arra szolgál, hogy egy telephely( bolt, műhely, iroda) áramfogyasztását kb. 40 %-kal csökkenti.

1. A 15KW-ig- ra példa:

Összes költség 3.792 ezer Ft.
Vissza nem térítendő támogatás : 2.970 eter Ft
Saját erő: 762 ezer Ft
A vissza nem térítendő támogatást a GINOP -4.1.3-19 pályázaton nyerte el.
A műszaki élettartama 25 év.
A kérdés az, hogy hová kell aktiválni és mennyi ÉCS-t lehet elszámolni számviteli tv. és adótv. szerint?
A SALDO kérdésünkre azt válaszolta, hogy rá kell aktiválni az épületre és így 2% écs-vel 50 évig íródik le és fogy el a támogatás.

2. A nagyobb napelemes rendszerek 2021.évben készülnek el ezért annyira még nem sürgős a válasz.

GINPO -4.1.4-19-2020 pályázaton lehetett nyerni kb. 50%-os támogatást " Megújuló energia használatát,energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések megvalósítását" célozta meg.
Pl: Projekt összes költsége: 27.064 ezer Ft
Igényelt támogatás: 14.885 ezer Ft
Saját erő:12.179 ezer Ft
Napelemes rendszer telepítés a tetőre 50KW-ig+ nyílászáró csere+beltéri világítás korszerűsítés
A kérdés majd ugyanez lesz.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

008/2021 Egyéni vállalkozó üzlethelyiség értékesítése kérdés 2021-02-10

Egyéni vállalkozó több mint 15-éve vállalkozásában vásárolt, majd felújított egy üzlethelyiséget, melyet azóta is folyamatosa bérbe ad.

Kérdések:

  1. Az ingatlannal kapcsolatban, az elmúlt időszakban milyen mértékű amortizációs kulcsot lehetett alkalmazni? ( Kő épület)
    Arra való tekintettel, hogy bérbe van adva, lehet-e magasabb mértékű (10%, vagy egyéb) kulcsot alkalmazni?
  2. Az egyéni vállalkozás megszüntetése eseten az ingatlannal kapcsolatban bevételként, mely értéket kell figyelembe venni? könyvszerinti? piaci?
  3. Az el nem számolt amortizációval lehet csökkenteni a bevételt?

A jövőben magánszemélyként szeretné az ingatlant bérbe adni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

007/2021 Közösségen kívüli értékesítés kérdés 2021-01-26

Online csomagküldő kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás saját készítésű termékeit értékesíti a webes felületen. Vásárlói jellemzően közösségen kívüli magánszemélyek, elvétve közösség más tagországában lakó magánszemélyek. A közösségen belüli értékesítése hazai áfa mértékkel kerül számlázásra, mint távolsági értékesítés.

Kérdésem a közösségen kívüli értékesítéssel kapcsolatban lenne. Jól gondolom-e, hogy ez áfa mentes export értékesítés lesz? Milyen ÁFA jelölést kell a számlán jelölni?

Az ÁFA bevallás mely soraiban kell feltüntetni az értékesítés összegét?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

006/2021 Közösségi adóalanytól vásárol nonprofit szervezet és az ÁFA kérdés 2021-01-25

1/Ha a nonprofit szervezet /alanyi adómentes/ rendelkezik közösségi adószámmal és vásárol

a/közösségi adóalanytól aki rendelkezik közösségi adószámmal, számlán nincs áfa,

b/közösségi adóalanytól nem rendelkezik közösségi adószámmal., áfa felszámítása a számlán

Áfa +A 60 bevallás elkészítésével b/esetben áfa befizetése lesz az alapítványnak vagy mindkét esetben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

005/2021 Projektelszámolás kérdés 2021-02-03

Projektelszámolások megítélése kapcsán következő kérdés merült fel:

Projektelszámolás 2020 évi változása kapcsán az általunk fellelt szakirodalom eddig ezt a fajta elszámolást elsősorban az építőipar, egyedi gépek , eszközök előállítása, tervezése kapcsán alkalmazza. Társaságunk több olyan autóipari beszállító cégnek is könyvel, mely sorozatgyártás keretében egyedi autóalkatrészeket állít elő. Például csak Mercédesz gépkocsiba beépíthető alkatrészeket szállít anyavállalatának. A vevő a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező terméket rendel meg, hiszen ezek az alkatrészek más személygépkocsiba nem építhetők be.

Kérdésünk az lenne, hogy véleményük szerint ezen esetekre is kell alkalmazni a Projektelszámolásokra vonatkozó számviteli szabályokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2021 apport könyvelése kérdés 2021-01-25

Az alábbi téma könyvelésében kérjük szíves segítségüket. Bejelentett üzletrészről van szó.

Az "A" Kft könyvelésében 50 millió Ft értékben szerepel egy üzletrész. Az üzletrész piaci értéke 500 millió Ft. Az "A" Kft egy másik Kft-be, "B" Kft-be 500 millió Ft-ban apportálta ezen üzletrészt.

Kérjük segítségüket, hogy hogyan kell az apportálást könyvelni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2020 teljesítési fok szerinti árbevétel-elszámolás kérdés 2021-01-25

Építőipari tevékenységet végző vállalkozás az általa elvállalt munka egy részének elvégzéséhez alvállalkozót vesz igénybe.

Az alvállalkozó által teljesített szolgáltatás időtartama 2020. november 2-től 2021. január 31-ig tart.

Az alvállalkozónak fordulónappal (2020. december 31.) alkalmazni kell-e a teljesítési fok szerinti árbevétel-elszámolás számviteli szabályát?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2021 Társasági adó felajánlás kérdés 2021-01-26

Igazából nem kérdést szeretnék feltenni, hanem segítséget kérni.

Társasági adó felajánlással kapcsolatban. Most kellene először csinálnom ilyet, viszont nem tudom, hogy merre induljak.

Szeretném kérni, hogy segítsenek ebben egy tájékoztatással, menetrenddel.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

001/2021 Csapatépítés angliai számla kérdés 2021-01-25

A számlán szerepel a magyar cég közösségi adószáma, viszont 20 % ÁFÁ-t tüntettek fel, végösszeg ÁFÁ-ját nem. A viesben még decemberi lekérdezésnél azt jelezte, hogy közösségi adóalany a szállító.

A kérdés, hogy befogadható-e így a számla? Csapatépítésről szól a számla. Az ÁFA bevallásban és az A60-on nem szerepeltetem a 20 % ÁFA miatt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

113/2020 szabadság nyilvántartása kérdés 2021-01-08

Heti 40 órás normál (napi 8 órás) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságnyilvántartása és a szabadság kiadásának nyilvántartása történhet a szabadság óraszámának nyilvántartásával?

Egy adott 8 órás munkanapon lehetőség van-e arra hogy négy órát dolgozik és négy órát szabadságon van?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

112/2020 Mikrogazdálkodói beszámoló bevétele kérdés 2021-01-04

Mikrogazdálkodási beszámolót készítő társaság a novemberben és a decemberben elvégzett egészségügyi szolgáltatásról
az elszámolást csak 2021.02.hóban kapja meg.

Így a számla kiállítási idő 2021.02.hó a teljesítési idő megegyezik a fizetési határidővel ezek is 2021.02.hónapban lesznek. A kérdésem az ennek a két számlának az összege benne van a 2020.évi mérlegben?

Ha igen milyen dátummal kell könyvelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

111/2020 Göngyöleg jóváíró számla kérdés 2021-01-04

Kérdésem a göngyöleg visszaszállításának számlázásával kapcsolatos téma. Egyik beszállítónk a megrendelésünk termékeit úgynevezett kalodákban szállítják le, amit ki is számláznak ránk. Teszik ezt euróban, az aznapi teljesítéskori árfolyamon. A kalodák visszaszállításával kapcsolatosan van köztünk egy megállapodás, hogy amennyiben szándékunkban áll visszaszállítani, ők érte is jönnek és gond nélkül visszaveszik azokat. Készítenek részünkre egy jóváíró számlát, vagy akár többet is. Hiszen ha korábban egy számlán volt esetleg 10 db kaloda és egyik alkalommal csak 2 db-ot következő alkalommal csak 3 db-ot, majd végül 5 db-ot szállítanak vissza. Ezeket visszáruként kezelve, készítik a mínuszos számlákat, a visszaszállítás napi árfolyamon. A számlákat összekompenzáljuk, így végül euro-ban nem keletkezik fizetni valónk, de árfolyamkülönbség keletkezik a folyószámlájukon. A kompenzálás a visszáru számlájának árfolyamán történik esetünkben.

A kérdésem arra irányul, hogy helyesen kezeljük-e le az eseményt árfolyamelszámolás tekintetében, és esetleg a kalodákat, miután végül is mi raktárra vesszük, esetleg nem nekünk kellene azt visszaszámlázni? A partner ragaszkodik a jóváírásra.
Kérem válaszolják meg ezt áfa szempontjából, számviteli szempontból és árfolyamelszámolás szempontjából.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

110/2020 Víziközmű ágazat költségei kérdés 2021-01-04

A víziközmü ágazatban előforduló két meghatározott időközönként előforduló költségtényező számviteli elszámolásával kapcsolatban szerelnénk állásfoglalásukat kérni.

1. Bekötési vízmérők hitelesítése Az 58/2013. (11.27.) Kőim. rendelet 64.§ értelmében a mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. Társaságunk a bekötési vízmérőket önálló tárgyi eszközként nem tartja nyilván, azt az ivóvízvezetékek (gerinc és bekötővezetékek) részének tekinti. Az ivóvíz közmüvek az önkormányzatok tulajdonában vannak, a bekötési vízmérők is az önkormányzatok tulajdonát képezik. Az önkonnányzatokkal megkötött üzemeltetési szerződés a bekötési vízmérőcsere tekintetében a fenti kormányrendelettel szemben másképp is rendelkezhet, esetünkben azt a tulajdonos önkormányzat helyett a társaságunk végzi el. A vízmérő csere karbantartási feladat, mely minden esetben az üzemeltető feladata. Soron következő vízmérőcsere végrehajtására kerül sor. abban az esetben, amikor a mérő hitelesítési ideje lejár, amely a bekötési vízmérők esetében 8 év. A vízmérő hitelességéről a plombán (pecsétzár) lévő dátum segítségével lehet meggyőződni. A plombán a vízmérő hitelesítésének éve szerepel. A bekötési mérő hitelessége a plombán szereplő dátumtól számított nyolcadik év december 31-én jár le. A Debreceni Vízmű Zrt. a vízmérő cserék költségeit tárgyévi karbantartási költségként számolja el, de mivel több éves időtartamot érintenek, van-e lehetőségünk arra, hogy felmerülésük évének végén időben azokat elhatároljuk? Alkalmazható-e az a módszer, hogy a vízmérő cserék költségeinek elhatárolása úgy történjen, hogy mivel a leszerelt vízmérők a csere évének végéig lennének érvényesek, a felmerülés évének végén valamennyi vízmérő cserével kapcsolatos költség átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé, és a tárgyévei követő 8 évben egyenlő arányban kerül elszámolásra, a cserét követő nyolcadik év december 31-ig?

2. Vízjogi üzemeltetési engedélyek A különböző célú vízhasználatok megvalósításához, vízilélesitmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez és vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti (üzemeltet). A vízjogi üzemeltetési engedéllyel minden esetben az üzemeltetőnek kell rendelkeznie, nem a tulajdonosnak. A vízjogi üzemeltetési engedély a benne lefektetett feltételekkel és az üzemeltetéshez kötődő jogszabályokban, hatósági előírásokban megállapított kötelezettségek mellett feljogosít továbbá a vízi létesítmény használatbavételére, illetve az üzemeltetési engedély érvényességi ideje alatt a vízi létesítmény üzemeltetésére, valamint a vízhasználat gyakorlására szolgál. Társaságunk az engedélyek kiadásának díját költségként, hatósági díjként számolja el az egyéb szolgáltatások között.

Kérdésünk: A vízjogi üzemeltetési engedélyek kiadása a hatóság részéről egy meghatározott időtartamra általában 15 évre történik. Van-e lehetőségünk arra. hogy az engedélyeztetés költségeit az érvényesség tényleges időtartama alatt számoljuk el, azaz cihetünk-e az aktív időbeli elhatárolás lehetőségével?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

109/2020 Vevő-szállító számlák megjelenése a folyószámlákon kérdés 2021-01-04

Gyakori vita tárgyát képezi, hogy a vevői-szállítói számláknak melyik időponttal kell megjelennie a vevő-szállító folyószámlákon. A társaságunk konszolidációját végző könyvvizsgáló cég készített egy leiratot, hogy szerinte mi az elfogadható eljárás, amellyel maradéktalanul nem tudunk egyetérteni.

A leiratot levelünk 1 .sz mellékleteként csatoljuk. Általánosságban a probléma, hogy az előre kifizetett szolgáltatásoknál, mint például bérleti díjak, biztosítás, folyóirat előfizetés mit tekinthetünk a teljesítés időpontjának. A könyvvizsgálói leirat egyéb követelésként-kötelezettségként kezeli a kifizetéseket a folyószámlára kerülés időpontjáig, a költségeket a passzív időbeli elhatárolá-sokkal szemben számolja el. gyakorlatilag megszünteti a költségek aktív időbeli elhatárolását, a leirat végén a 10. pontban sorolja fel, hogy szerintük mit lehet az aktív időbeli elhatárolások között szerepeltetni.

Kételyeink különösen a leirat 7. pontjával kapcsolatban merültek fel. a könyvvizsgáló felé a kifogásainkat a 2. sz mellékletben foglaltuk össze. Az anyagban egy több évet átfogó valós példa áll, de a probléma szerintünk már akkor is fent áll. ha két év közötti (Pl. 2020.november-2021 január) közötti időszakot érint egy adott számla.

Kérnénk szépen szíves állásfoglalásukat, hogy a megküldött könyvvizsgálói leirat melyik pontjait tartják elfogadhatónak, melyek azok az esetek, amelyeknél lehetne élni az aktív időbeli elhatárolások lehetőségével, és melyek, amelyeknél a követelés-kötelezettség elszámolást kell alkalmazni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

108/2020 Végszámla rögzítése az M lapon kérdés 2021-01-04

Áfabevallás M lap kitöltésével lenne kapcsolatos a kérdésem.

Végszámla adattartamát miként kell szerepeltetni az áfabevallás M lapján
Példa: A termék adóalapja bruttó 33 147.000,- Ft,( alap : 26 100 000 Ft+ áfa 7 047 000 Ft) a levont előleg 19 888 200 Ft (adóalap: 15 660 000Ft +áfa: 4 228 200Ft ).
Végszámlán szereplő fizetendő összeg: 13 258 800 Ft ( adóalap: 10 440 000Ft + áfa 2 818 800 Ft )

Véleményem szerint az M lapon két sorban kell szerepeltetni az adatokat mégpedig

2665M-02 oldal

1 sor adóalap: 26 100 E Ft áfa 7 047 E Ft
2 sor adóalap: 10 440 E Ft áfa 2 818 E Ft

természetes az előleg összegéről külön adatszolgáltatás történik abban a bevallási időszakban ahol a gazdasági esemény megtörténik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

107/2020 Ingatlancsere számviteli elszámolása kérdés 2021-01-08

Egy vállalkozási tevékenységet nem végző alapítvány 50 MFt értékű ingatlanát elcseréli az önkormányzat 500 MFt értékű ingatlanára. A csere szerződés szerint a különbözetet az alapítványnak nem kell megfizetnie az önkormányzat részére.

Hogyan kell helyesen kezelni a számvitelben a 450 MFT különbözetet: elengedett kötelezettségként, vagy térítés nélküli átvételként.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

106/2020 Általános iskola főzőkonyha ÁFA visszaigénylése kérdés 2021-01-04

Általános iskolát könyvelek, mely főzőkonyhával rendelkezik.

Törzsadatlap:
TEÁOR: 8520 Alapfokú oktatás, 5629 Egyéb vendéglátás
ÁFA fizetési kötelezettség: Az áfa fizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg
Gazdálkodási forma: bevett egyház, elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személye

Az étkezési térítési díjat a gyerekeknek áfásan számlázza ki. (Fizetendő áfa)4671
Főzőkonyha részére vásárol élelmiszereket a számlák áfáját 466-ra könyvelem

A kérdésem az áfa bevallás készítésekor illetve könyveléskor a főzőkonyhával kapcsolatos számlák után visszaigényelhetem-e az áfát?

  • ételhulladék elszállítása
  • szalvéta, tányér
  • szabályzatukban szerepel, hogy a rezsi viz, villany áram számlák költségeit megosztom: 80%-ban az iskola munka számára könyvelem 20%-át a főzőkonyha munka számára.
  • visszaigényelhetem a főzőkonyha 20%-költségeinek áfáját?(466)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

105/2020 Saját rezsis beruházás és HIPA kérdés 2021-01-04

Saját rezsis beruházás elszámolása kettős könyvvitelt vezető termelő cégnél:

  1. a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál a saját rezsis beruházás elszámolt költségei összegével ( anyag költség, személyi jellegű ráfordítás, a gépek, berendezések écs-je) az anyagköltséget minden esetben csökkenteni kell? Mely jogszabály alapján?
  2. Lehetséges olyan megoldás, ami alapján nem kell csökkenteni a saját rezsis beruházáshoz felmerülő költségekkel a HIPA megállapításánál az anyag költséget? Mely jogszabály ad erre lehetőséget?
  3. A HIPA-t és annak alapját évente kell megállapítani. Hogy kell az anyagköltség csökkentését figyelembe venni a befejezetlen beruházásoknál, amelyek több évet érintenek, és csak évek múlva kerülnek aktiválásra?
  4. Termeléshez szükséges gépeket a Társaság saját mag gyárt, állít elő. Amennyiben ehhez „idegen” vállalkozók is végeznek munkát, e számlákat is saját rezsis

beruházásként lehet elszámolni? Mely jogszabály alapján?

  • EGYÉB BEVÉTEL-ként elszámolható , szállítási költségek továbbszámlázása, személyi költségek továbbszámlázása? Mely jogszabály alapján?
  • Eladott közvetített szolgáltatások anyagjellegű ráfordítások között kerültek elszámolásra, szabályszerű-e ha az eladott közvetített szolgáltatások bevétele nem nettó árbevételként, hanem egyéb bevételként kerül elszámolásra? A HIPA- és a HIPA alap megállapítása alacsonyabb összegben kerül figyelembe vételre ebben az esetben?

Kérem, részletes mindenre kiterjedő válasszal segítsék munkámat.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

104/2020. Siló és silózás számviteli elszámolása kérdés 2021-01-04

Szántóföldi növénytermesztéssel, valamint tejtermelő és húsmarha tartással is foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem vagyunk. Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás keretében könyveljük a készleteket, 6-os 7-es számlákon könyveljük a költségeket. A szarvasmarhák silótakarmányozásához silókukoricát és egyéb besilózásra kerülő növényeket termelünk, melyekből saját silótakarmányt állítunk elő.

Az elkészült siló mintavétel alapján laboratóriumban bevizsgálásra került, és megállapításra került, hogy a tényleges beltartalmi értékek alapján nem minősíthető teljes értékűnek. (a szabvány szerint paraméterekhez képest minőségi eltérés kb 30 %) Mivel a nagy mennyiségű silótakarmányigény vásárlással nem megoldható, a csökkent minőségű termékből is kerül már az idei évben etetésre.

Kérdésünk az, hogy:

  1. ha a siló elkészültét követően vizsgálati jegyzőkönyv alapján kimutatható a minőségi eltérés, az egész megtermelt hozam mennyiségére elszámolható-e értékvesztés az előállítási költség %-ában, mely közvetlenül az egyéb ráfordítások közé kerül kivezetésre? Ennek következtében a siló a csökkentett értékkel kerül az „állatokkal megetetésre” (azaz a takarmányozási költségek között a csökkentett értékkel szerepel), és a csökkentett értékkel szerepel az év végi zárókészleten is.
  2. vagy a vállalkozáson belüli tárgyévi saját siló felhasználást az állatok takarmányozási költségei között a tényleges előállítási költségen kell könyvelni, és az értékvesztést, csak az év végi zárókészletre lehet elszámolni.
    Az első változatnál a teljes silóhozamra számított értékvesztés megjelenik tárgyévben egyéb ráfordításként, a második változatnál a tárgyévben feletetett „többlet” takarmányköltség az állatok önköltségét emeli meg, mely többségében készletérték növekedést okoz, és tárgyévi egyéb ráfordításként, csak a záró silókészlet mennyiségére jutó értékvesztés jelenik meg.
    Az Sztv. 56 § (2) bekezdését ezekkel összefüggésben hogyan kell értelmezni? Ha belső szabályzatunkban rögzítjük, az első módszert, helyesen járunk-e el a törvény szerint. Esetleg más paragrafus ellentmond-e ennek? Szabályozza-e valahol a számviteli törvény a vállalkozáson belül „továbbfelhasznált” saját termelésű készlet önköltségének számítását?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

103/2020 Cégtulajdonrész átruházása adózási kérdések kérdés 2021-01-04

Minap kaptam emailt az Egyesülettől „Hogyan ruházható át a cégtulajdonrész” témában, melynek nagyon örültem! Egy megbízóm ugyanis ilyen gazdasági eseményre készül.

Viszont szeretném ismertetni az esetét, mert nem egyszerű. Kérésem, hogy szakmailag szóljanak hozzá, és esetlegesen a részesedés megszerzésének adóbejelentési és adó fizetési vonzataira vonatkozóan is fejtsék ki mik a kötelezettségek a cég és a magánszemély tulajdonosok vonatkozásában is.

A Korlátolt Felelősségű Társaságunk ügyvezetője 2020 évben édesapja halálát követően vált ügyvezetővé, a hagyatéki eljárást követően pedig megörökölte a tulajdonrészét.

Ebben a gazdasági társaságban így ketten tulajdonosok, a megbízóm 74% százalékban.

A másik tulajdonossal megegyezett, hogy 20 millió forintér kivásárolja a 26% tulajdonrészét úgy, hogy nem Ő mint magánszemély, hanem egy másik KFT-je lesz aki kifizeti a vételárat és válik tulajdonossá. Mindkét Kft-ben jelenleg a megbízóm önálló képviselettel rendelkezik, és a vevő Kft-jében 50%-os tulajdonos. Ügyvédjük szerint jogi akadálya nincs, hogy az ügylet megvalósuljon.

Kérem, fejtsék ki Nekem, szakmai véleményüket a fent említett kérésemnek megfelelően.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

102/2020 Rövid lejáratú kötelezettség megszüntetése kérdés 2021-01-04

2020-ban vette át Egyházi Alapítvány könyvelését. A 2019.évi Egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a F. Kötelezettségek III: Rövid lejáratú kötelezettségek sorban van 81eFt. A régi könyvelő iroda erre nem tud választ adni, hogy ez miből keletkezett, mert már Ők is így vették át a könyvelést.

Kérdésem, hogy ezen soron lévő összeget hogyan tudnám szabályszerűen könyvelni, megszüntetni. Nem akarom még tovább vinni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

101/2020 Iskolaszövetkezet egyszerűsített végelszámolása kérdés 2021-01-08

Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos tájékoztató anyagot ezúton is köszönöm, nagy hasznát vettem, segítségével már túl vagyok egy sikeresen lezárt folyamaton.

A kérdésem, hogy iskolaszövetkezet esetében is alkalmazható az egyszerűsített eljárás?

Cégbejegyzésre igen, könyvvizsgálatra nem kötelezett, így elvileg beletartozik a jogosulti körbe, de kötelező iratmintákban nem szerepel kifejezetten erre a "cég"-formára vonatkozó határozat-minta.

Megkérdeztem telefonon a cégbíróságot, ahol telefonon annyit mondott egy cégbíró, hogy ha nincs iratminta, akkor nem is lehet így megszüntetni. Nem éreztem meggyőzőnek a választ, és nem szeretném ügyfelemet félre tájékoztatni.

Ugyanakkor kicsit félek is a végelszámolástól (akár egyszerűsített, akár nem), mivel a diák tagok által befizetett részjegytőke nagy része nem került visszafizetésre a tagoknak, azzal az indokkal, hogy igazából nem kiléptek, csak megszűnt a tagság, mert már nem diákok...

Az így bennmaradt tőkét megszűnéskor a meglévő tagok között osztalékként fel lehet osztani?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

100/2020 elengedett osztalék és illeték-és Társasági adó fizetési kötelezettség kérdés 2021-01-04

Egy kft-nél az átvett könyvelési anyag alapján ki nem fizetett osztalék kötelezettség szerepel, 17.587.000.-Ft. A társaság tulajdonosai a ki nem fizetett osztalékot elengedték a társasággal szemben.

A kft tevékenységet már nem végez, a tagok nyugdíjasok, a társaság végelszámolását tervezik. Az elengedett osztalékkövetelést egyéb bevételként könyvelem. A keletkezett bevételt bevallom a társasági adóbevallásban, adóalapot-csökkentő tételként beállítom.

Jövedelem-nyereség minimumot kell-e fizetni ezen egyéb bevétel után?

Egy társaság ellenőrzése során a NAV ezt kifogásolta, szerintük a jövedelem- nyereség minimum alapján kellett volna a társasági adót megállapítani. A 29-es bevallásban ezt nem tudom jelölni, mert az adózás előtti eredmény 17.587 ezer Ft.

Mit kell választanom a Nyilatkozat a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásánál?

Illeték fizetési kötelezettség keletkezik-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

99/2020 COVID miatt felfüggesztett hitelkamat könyvelése kérdés 2020-12-10

Kérem szakértői  véleményüket, hogy a koronavírus miatt felfüggesztett és nem fizetett hitelkamattal kapcsolatban 2020-ban  van-e a cégeknek számviteli teendőjük.

A válaszok megoszlanak. Egyesek szerint nem kell tenni semmit, mások szerint a felfüggesztett és ki nem fizetett hitelkamatot egyéb kötelezettségként kell elszámolni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

98/2020 Eredménytartalék felhasználási sorrend kérdés 2020-12-10

Kérdésem arra vonatkozik, hogy van-e kötelező sorrendje az adózott eredményből osztalékfizetésre történő felhasználásnak?

Egy 2019-től KIVA-s cégnél merült fel a kérdés, akinek a 2019. évi adózott eredménye 8 millió forint volt. Viszont a KIVA előtti időszakban 20 millió forint adózott eredménye volt az eredménytartalékban. A 2019. évi beszámoló elfogadásakor 10 millió forint osztalékfizetésről döntettek a tagok. Ebben az esetben lehet-e a 20 millióból fizetni az osztalékot, (FIFO módszert alkalmazva), vagy a tárgyévi adózott eredményt kell kiegészíteni ereeménytartalékból 2 millióval?

Előbbi esetben nincs KIVA alap növelési kötelezettség, utóbbi esetben viszont 8 millióval növelni kell a KIVA alapot.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2020 ÁFA Repülőjegy ÁFA és könyvelése kérdés 2020-12-10

2020. 1.hóban svájci cég állított ki számlát repülési díjról, ami tartalmazza az ügynökségek jutalékait és szolgáltatásait is. Azt írták a számlára, hogy "ÁFA nélkül". Magyar cég a számla befogadója és az út Magyarországról szólt volna Barcelonába. Ebben az esetben az Áfa tv. "105. § Mentes az adó alól a személy szállítása abban az esetben, ha akár az indulási hely vagy az érkezési hely, akár mindkettő nem belföldön van." alapján nem kell a számlát szerepeltetni áfabevallásban, mert mentes lesz? Viszont az út a koronavírus miatt nem teljesült. Így 2020.10.26-ai kelttel kiállítottak jóváírási bizonylatot (csatoltan), viszont nem a teljes összegről, csak annak egy részéről. Ebben az esetben a jóváírás bizonylata a 2020.10.26-ai árfolyammal könyvelhető és ezt sem kell az áfabevallásban sehol sem szerepeltetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

96/2020 Osztalék fizetése üzletrész eladása esetén kérdés 2020-11-30

Az egyik ügyfelemnél felmerült alábbi gazdasági esemény könyveléséhez és adózásához  kérem szakmai segítségüket.

Egy KFT összes tagja azonos időpontban eladta az üzletrészét ugyanazon magánszemélynek. Az eladás időpontjában volt a társaságnál kötelezettségként nyilvántartott, korábbi években jóváhagyott osztalék. Erről külön engedményezési szerződés nem készült a magánszemélyek között. Az üzletrész Adásvételi szerződésben így szerepel a korábbi években jóváhagyott, előírt osztalékra vonatkozó rész: „Szerződő felek rögzítik, hogy eladó sem jelenleg, sem a jövőben osztalékra vagy osztalékelőlegre nem rendelkezik igénnyel.”

Jól gondoljuk-e, hogy:

  • ezzel az eladó tagok lemondtak a társaság részére a korábbi években jóváhagyott, még ki nem fizetett osztalékról,
  • és azt a társaságnál könyvelni kell kötelezettség csökkentésként egyéb bevételnek,
  • és ez az összeg a társasági adó számításakor társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető osztalék elengedésként?
  • Mivel a tavalyi évben történt az adásvétel és az összeg jelentősnek minősül: a tárgyévi mérlegbeszámolóban a középső oszlopban kell bemutatni a fenti gazdasági esemény hatását az „előző évek módosításaként”.

Kérjük, szíveskedjenek szakmai iránymutatást adni a fentiekben leírt gazdasági esemény számviteli, adózási elszámolására.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

95/2020 Magyar állampolgár szlovák cég ügyvezetője Tb járulék kérdés 2020-11-30

TB ÜGYBEN kérném a segítségüket.

Egy magyar állampolgár, magyarországi  lakhellyel egy Sk cég tulajdonosa és ügyvezetője. Most megvenné egy magyarországi cég  tulajdonrészét és ügyvezető is lenne.

A Sk cégben biztosított. Ez beszámítható az itthoni új jogviszonyba, vagyis itthon nem fizeti a minimum járulékot?

Ha az SK jogviszonya nem munkaviszony, hanem tagi jogviszony, akkor is megfelel a biztosítási jogviszony igazolasára. Köszönöm a segítséget.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

94/2020 Társasház bérleti díjának könyvelése kettős könyvvitel esetén kérdés 2020-12-10

Kettős könyvvezetést folytató társasház közös tulajdonban lévő ingatlanrészt ad havi 100 000 Ft összegért bérbe. A bérlő társas vállalkozás, így kifizetőnek minősül, azaz a bérleti díjból levonja, bevallja és befizeti a 15% személyi jövedelemadót (havi 15 000 Ft). A gazdasági társaság pénztárából így havonta 85 000 Ft kerül kifizetésre a társasháznak.

Hogy könyveli le a saját számláját (1000 000 Ft) a kettős könyvvezetést alkalmazó társasház, aki az Szja tv. előírása szerint adózik?

Véleményem szerint T Pénztár – K Nem adóköteles bevétel 85 000 Ft (A számla másodpéldánya mellett megtalálható a gazdasági társaság által kiállított 85 000 Ft kifizetésről szóló kiadási pénztárbizonylat.)

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele kifizetőtől származik, abban az esetben a társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti, és igazolást állít ki a társasház részére. [Szja. tv. 75. § (6)].

Sztv. 72. § (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja
a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt.

Más vélemények szerint ez így helytelen, szerintük a havi 100 000 Ft adóköteles árbevételként számolandó el, s a levont szja a ráfordításokkal szemben előírandó, majd a pénztárral szemben (mintegy kifizetésként) kell megszüntetni az adókötelezettséget.

Ezt a megoldást viszont én nem tudom elfogadni, mert így a 462 Személyi jövedelemadó főkönyvi számla a hozzá tartozó analitikával együtt más forgalmat fog mutatni, mint a NAV adószámla, s ha esetleg van havi 08 járulék bevallási kötelezettsége a társasháznak, akkor az is el fog térni a könyvelésétől.

Önök szerint mi a követendő eljárás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

93/2020 Horváth állampolgár adózása Magyarországon kérdés 2020-11-30

Horvát állampolgár ügyfelem Magyarországon 180 napon túl munkát végez. A munkabért a horvát munkáltató fizeti, levonja a járulékokat, de az adót Magyarországon kell megfizetnie.

A NAV ügyféltájékoztatatási rendszerén keresztül érdeklődtem és azt a választ kaptam, hogy negyedévente kell adóelőleget fizetnie és majd adóbevallást kell beadni.

A kérdésem arra vonatkozik, hogy az adót a bruttó bére után kell-e kiszámolnom vagy a nettó után.

Ügyfelem azt mondja, hogy Horvátországban a nettó bér után számolják az adót. Nem tudom, hogy ilyen esetben mi az SZJA alap.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

92/2020 Nem közhasznú sportegyesület támogatása és társasági adó kérdés 2020-12-10

Társaságunk nagyobb összeggel szeretne támogatni egy sportegyesületet. Ezen egyesület nem végez vállalkozási tevékenységet, céljainak elérése érdekében többek között sporttevékenységet, mint kulturális tevékenységet fejt ki.

Kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy amennyiben a megállapodás tartalmazza azon kijelentést, hogy a Támogatott elszámolja a nyújtandó támogatást egyéb bevételként, míg a Támogató egyéb ráfordításként, továbbá kijelenti, hogy nem rendelkezik közhasznú jogállással, melynek kapcsán adókedvezményre lehetne a Támogató jogosult, így erről igazolást sem tud adni, valamint vállalja, hogy 2021. január 15. napjáig megteszi a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. számú törvény (Tao tv.) 3.számú melléklete A) rész 13. pontja szerinti nyilatkozatot a Támogató részére, elegendő- e ahhoz, hogy ne kelljen megemelni a társasági adóalapot, vagy külön nyilatkozat szükséges hozzá. Ezen megállapodás aláírásával kiváltható-e vagy kérjük az egyesületet, hogy külön nyilatkozza le a megállapodásban rögzített időpontig és a társasági adó bevallása beadása során is. Hiszen a nyilatkozat hiánya, ha jól értelmezem adóalap növelő tételként fogja minősíteni az ügyletet, mint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás.

Kérem az ügylet helyes kezelését válaszolják meg nekem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

91/2020 Covid teszt és maszk szja és áfa kérdés 2020-11-30

Több fórumon szó van és a NAV is közzétett egy állásfoglalást a COVID teszt és a maszkok beszerzésével kapcsolatosan. Viszont többszöri olvasás után is homályos a dolog számunkra.

A kormány a 478/2020.(XI.3.) számú Kormányrendelettel 2020.11.04. napjától  kihirdette a veszélyhelyzetet, így a Stabtv. ismertetett szabályai ezen időponttól alkalmazhatók.  A 2020.07.24 napján kiadott állásfoglalása szerint , ha a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020.11.04. napjától ingyenesen biztosít koronavírustesztet, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A .§ -ában foglalt rendelkezéseket, melynek feltételeit felsorolja. További feltétel az adómentességre, hogy a juttató bejelentse a juttatást( termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósgához.

Mármost a jelenlegi tényállás szerint rendelkezünk számlával, amin maszkok beszerzésével kapcsolatos, illetve tesztek számlájával, amit a dolgozóink tesztelésére használnák mi személyesen, folyamatosan figyelve a vírusmentes állapotukat. Természetesen esetenként, aszerint, hogy bejelentik számunkra, hogy van vagy volt COVID gyanús a kontaktjuk közt. Ezen maszkok egységnyi beszerzési ára nem haladja meg a nettó 5000 ft.-ot. Míg a tesztek esetében ez eléri a nettó 7000 ft-ot, ami az áfa törvény 259.§ 9. pontja szerint kis értéknek minősül. Az áfa törvény szerint az ingyenes termékátadáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó áfa kötelezettség kapcsolódik.

Viszont a Stabtv. hivatkozva az adóalanyt megilleti az áfalevonási jog és ezzel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Viszont jól értelmezem-e, hogy ennek feltétele a NAV-hoz való bejelentés, miszerint nyilvántartás vezetése mellett kell ezt megtenni.

Továbbá, mikor állna be a 60 napos határidő a bejelentés kapcsán. Hiszen folyamatosan használnák el a teszteket a dolgozók. Jól értelmezem, hogy az utolsó felhasznált teszt napjától számított 60 nap a határidő. Ha jól értelmezem, sem a munkáltatónál, sem a munkavállalónál nem keletkezik sem szja, sem más adó tekintetében kötelezettség.

Mi van abban az esetben, ha nem vonom le a termékek áfáját. Ebben az esetben mentesülök a bejelentési kötelezettség alól? Nyilvántartások tekintetében mi az  ami ilyenkor terhel minket.

Kérném szépen ennek a témának a körüljárását, pontosítását.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

90/2020 Projektelszámolás kérdés 2020-11-20

Az új projekteszámolás alkalmazásának alapja a megrendelővel kötött szerződés megfelel e a „szerződés elszámolási egysége” fogalomnak. A szerződés elszámolási egysége fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék létrehozására kell irányulnia, azaz a vevő meghatározhatja a termék jellemzőit.

Az alábbi példák megfelelnek-e az uj fogalomnak, azokra alkalmazni kell a projektelszámolást?

1. A cég mirelit leveles tésztát gyárt és azt 100 %-ban a külföldi anyavállalatnak értékesiti, aki végzi a végső értékesitést (LIdl, Aldi, Hofer). 

Az anyacég  vevői a termék alábbi jellemzőit határozhatják meg a megrendeléskor:

  • hol gyártsák a terméket (az anyacég mely leányvállalatánál)
  • vajjal vagy margarinnal készüljön a termék
  • light vagy zsirosabb recept alapján készüljön
  • milyen kiszerelésű legyen a termék

Az évvégi befejezetlen, késztermék készletre alkalmazni kell e a projektelszámolást?

2. A cég egyedi fémipari termékek gyártásával foglalkozik. (alvázak, anyagmozgató berendezések alkatrészei).

A termék jellemzőit abszolút a vevő határozza meg. PL. a szerződés 4 db alváz előállitására vonatkozik és az elkészült terméket egyenként kiszámlázhatja a gyártó.

Az év végén még befejezetlen termék elszámolására vonatkozik a projektelszámolás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2020 Pénzmosás azonosítás kérdés 2020-11-20

A kérdésem az hogy a számviteli szolgáltatóknak kötelezően előírt cégtulajdonos azonosításánál a cégtulajdos mely okmányait lehet és kell  elkérni Tőle fénymásolt formában.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

87/2020 KATA-s vállalkozó külföldi számlája után kell-e fizetni a 40%-ot kérdés 2020-11-09

Katás egyéni vállalkozó, folyamatosan külföldre számláz (fordítás). Havi egy számlát állít ki, mindig ugyan annak a Holland partnernek.

Mint kiállító (nem befogadó) kell-e 40% adót fizessen, illetve kell -e vizsgálja a 3millió Ft. értékhatárt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2020 Őstermelő németországi munkaviszony mellett kérdés 2020-11-09

Mezőgazdasági őstermelő /37 éves / Németországban munkát vállalt. Ott biztosított alkalmazott. Itthon milyen fizetni valója van. Éves várható bevétele 40.000 Ft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2020 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelep könyvelése kérdés 2020-11-05

  1. A külföldi vállalkozástól "költségekre" elnevezéssel érkezik pénz azt hogyan könyvelem?
  2. A külföldi vállalkozás fizeti ki a fióktelep nevére szóló szállítói számlát. Ezt hogyan kell kimutatnom a fióktelepnél.
  3. Év végén milyen rendező tételeket kell könyvelnem és figyelembe venni a külföldi vállalkozás és a fióktelep között?
  4. Hol találok egy összefoglaló anyagot, ami mindenre kiterjedően felhívja a figyelmet a fiókteleppel kapcsolatos "buktatókra"?

2015-ös. A számviteli törvényt is olvastam, de nem egyértelmű számomra minden.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2020 Pizza és az ÁFA kérdés 2020-11-09

Vállalkozásunk fő tevékenységiköre pizza , és egyéb étel házhozszállítás.

Akciót tervezünk vevőink részére, és az alábbi kérdésben kérem segítségét:

Pizza+ gyros együttes vásárlására szeretnénk, buzdítani vásárlóinkat, de mivel a pizza áfája 18% a gyrosé és az egyéb ételeké pedig 27%, nem tudjuk, hogy ha vegyes csomagot (pizza+ gyros) állítunk össze, kedvezményes díjjal, akkor hogyan kell az áfa tekintetében eljárni. A pontosabb kérdés feltevés miatt konkrét eseteket írok le, és kérem a konkrét esetek megítélésben való segítségét!

1. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1410 Ft/db
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1375 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 200 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ha akció keretein belül nézzük, és az egésznek az ára 2950 Ft, ezt üthetem 18%-os áfába vagy sem?

2. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1410 Ft/db
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1475 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 0 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ez az akció összerakható-e? Ha igen, milyen áfa kulccsal kell ütni a pénztárgépbe a 2950 Ft-ot?

3. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1650 Ft és 1410 Ft, összesen: 3060 Ft.
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1475 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 0 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ez az akció összerakható-e? Ha igen, milyen áfa kulccsal kell ütni a pénztárgépbe a 2950 Ft-ot?

4. eset:

Az akció tartalma: 2 db pizza + 1 db gyros tál
Akciós ár összesen: 2950 Ft
Akció nélkül a pizza ára: 1650 Ft és 1410 Ft, összesen: 3060 Ft.
Akció nélkül a gyros tál ára: 1270 Ft
Akcióval a pizza ára: 1375 Ft/db
Akcióval a gyors tál ára: 200 Ft
Kiszállításra a pizza 18%-os áfát, a gyros tál 27%-os áfát tartalmaz.

Ha akció keretein belül nézzük, és az egésznek az ára 2950 Ft, ezt üthetem 18%-os áfába vagy sem?

Rendelkezünk étteremmel is ahol hasonló termékeket kínálunk mint a házhoz szállítási üzletágban. Az étterem az étel csomagok összeállítása nem gond az áfa szempontjából, mert egységesen 5%-os áfába esnek.

Itt a kérdés az Üdítővel kapcsolatban merült fel, hiszen annak az áfája 27%. Lentebb sorolom a kérdéses eseteket.

5. eset:

Helyben fogyasztás, üdítő 27% Áfa, pizza 5% Áfa
Az akciós ár: 2800 Ft, mely tartalmaz 2 db pizzát és 1 db üdítőt.
A pizza normál ára: 1410 Ft/db
Az üdítő normál ára: 300 Ft
Akcióban a pizza 1400 Ft/db, az üdítő 0 Ft.

Üthetem az akciós 2800 Ft-os árat 5%-os áfába?

6. eset:

Helyben fogyasztás, üdítő 27% Áfa, pizza 5% Áfa
Az akciós ár: 2800 Ft, mely tartalmaz 2 db pizzát és 1 db üdítőt.
A pizza normál ára: 1410 Ft/db
Az üdítő normál ára: 300 Ft
Akcióban a pizza 1350 Ft/db, az üdítő: 100 Ft.

Üthetem az akciós 2800 Ft-os 5%-os áfába?

Az eseteket a marketinggel, és értékesítéssel foglalkozó kollégáim dolgozták ki, nem fikciók, a valóságban előforduló vásárlói igények alapján tervezik az akciókat, de mindenképpen szeretnénk az Áfa szabályainak megfelelően eljárni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2020 Egyszerűsített végelszámolás újra indítása kérdés 2020-11-09

Egy vállalkozás egyszerűsített végelszámolás mellett döntött. Mindent szabályosan végig vittünk.

A Végelszámolást kezdte : 2020.03.01-én, zárta 2020 .06.30-án. 2020 .06.30. időponta minden záró bevallás elment, benyújtottuk a cégbírósághoz a törlési kérelmet. Ezt a cégbíróság elutasította alaki hiba miatt. Sajnos a hiánypótlás sem lett jó. 2020.10.06.időponttal megszüntette az egyszerűsített végelszámolást és imét élő cég lett.

Szeretném újra megindítani az egyszerűsített végelszámolást.

Ismét bejelentem T201-es.

A kérdésem a következő:

2020.07.01.-2020.10.19-ig ( ha a mai nappal indítjuk az egyszerűsített végelszámolást minden bevallást be kell adnom, mint élő cég (2008,2065,2001).

2020.10.19 lesz a tevékenységet megelőző időszak.

Erről adok be beszámolót és 2071-es bevallást is. Majd ismét meg kell várno a 45 napot amikor megjelenik a cégközlönybe és utána zárhatom véglegesen?

Újból v2-es bevallások lesznek erről az időszakról, majd v3-as bevallások és záró mérleg, vagyon felosztási javaslat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2020 Tőkekivonás tőkeleszállítással kérdés 2020-11-05

Az egyik 100 %-os saját tulajdonunkban levő, egyszemélyes kft-ből tőkeleszállítással tőkét tervezünk kivonni. Néhány éve ún. ázsiós tőkeemeléssel úgy emeltük a cég saját tőkéjét, hogy részben a Kft jegyzett tőkéjét emeltük, illetve ennek kb 4-szeres összegét pedig akkor a cég tőketartalékába helyeztük.

Mivel a cég tevékenysége nem igényli ekkora saját tőke benntartását, ezért ennek a korábbi tőkeemelésnek egy részét más befektetési cél miatt tervezzük kivonni.

A Számvitel, Adózás, Könyvvizsgálat 2020. szeptemberi számában megjelent és csatolt 42/2020 számviteli kérdésben olvasható válasz szerint tőkekivonás esetén a saját tőke többi elemét is arányosan kellene csökkenteni, sőt még a tárgyévi adózott eredményt is, ez miatt közbenső mérlegre lenne szükség. A csatolt szakanyagban a PTK 3:309. § 6. bekezdésére hivatkozik, és rögzíti, hogy a PTK a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozóan nem tartalmaz tételes előírást.

Ugyanakkor a Számviteli törvény 36. §. (2.) bekezdése c) pontja és 37. §. (2) bekezdés f) pontja általánosan rendelkezik az arányos tőketartalék és eredménytartalék (adózott eredmény) figyelembevételéről a tőkekivonás során.

Értelmezésünk szerint a PTK részvénytársaságra előírt kógens szabályaival szemben a Kft esetében a törvény diszpozitív, eltérést engedő.

1. sz. kérdésünk: Jogszerű döntést hozunk, mint a Kft egyszemélyes alapítója és helyesen járunk-e el akkor, ha esetünkben – mivel egyszemélyes kft-ről van szó és nem egy kilépő taggal történő elszámolásról – csak a korábbi tőkeemelésből származó tőke egy részét vonnánk ki és a tevékenység eredményágán képződött eredménytartalékot és a tárgyévi adózott eredményt nem csökkentjük?

Indokaink:

  • Mivel a PTk nem tartalmaz tételes előírást a Kft-re vonatkozóan a tőkekivonásról, ezért értelmezésünk szerint a számviteli törvény által idézett jogszabályok csak arra adnak útmutatást, ha a  tag úgy dönt- nem kötelezően, jogszabály által előírtan-  hogy a tőkekivonás során él az adózott eredmény és az eredménytartalék kivonásával is akkor azt a számvitelben hogyan kell elszámolni.
  • Eredmény ágon – közbenső mérleg alapján – nem közzétett beszámolóban kimutatott adózott eredmény- alapján „osztalékot” kivenni nem célszerű- ha jogszabály kötelezettséget nem ír elő.
  • A 2020-as adózott eredménynél az társasági adószámítás nem bevallás alapján történik- külön bonyolítja a helyzetet hogy csoportos társasági adóalany tagról van szó- amely az adóalapról évvégén kell hogy adatot szolgáljon a csoport képviselőjének aki megállapítja a csoporttagra jutó adót.

2. sz. kérdés: Felmerült, hogy ha a tőkeleszállítás és tőkekivonás esetén eljárhatunk oly módon, mint a tőkeemeléskor, azaz csak a jegyzett tőkét és a tőketartalékot csökkentenénk, akkor kell-e ebben az esetben ügyelnünk a meglévő jegyeztt tőke/tőketartalék arányra, vagy a tulajdonos ebben az esetben is saját döntése szerint állapíthatja meg a tőkekivonás során a jegyzett tőke/tőketartalék arányát függetlenül a jelenlegi, azaz a tőkeleszállítás előtti tényleges aránytól?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/2020 okos óra számviteli elszámolás kérdés 2020-11-05

Ügyfelem egyszemélyes Kft, alkalmazott nincs a cégben. Tevékenységei a teljesség igénye nélkül: M.N.S. egyéb szakmai, tudományos , műszaki tevékenység , üzleti szolgáltatás, fordítás, tolmácsolás, kereskedelmi bemutató szervezése.

A Kft-nek van mobiltelefonja és rendelkezik érvényes telefon -, és internet előfizetéssel. Okos órát szeretne vásárolni. Az okos óra nem rendelkezne önálló telefon előfizetéssel, de rá tudna kapcsolódni a jelenleg már meglévő mobiltelefonra így telefonálásra, internet használatra és bankon keresztül történő fizetésre is alkalmas lenne.

A kérdésem, hogy ezt az órát milyen módon tudom a Kft. könyvelésében kezelni ( tárgyi eszköz vagy egyéb személyi jellegű juttatás), illetve adott esetben ( ha tárgyi eszköz..) a bekerülési érték áfa összegét levonásba helyezhető-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2020 Egyéni vállalkozó érvényesíthető költségei kérdés 2020-10-30

  1. Egyéni vállalkozó (alanyi adómentes adóalany) 2020.07.01.utáni teljesítési időpontú beérkező számla esetén elszámolhatja-e költségként a számla összegét, ha azon nem szerepel a vevő (saját) adószáma?
  2. Mi a helyzet akkor, ha mint magánszemély kap számlát egy közszolgáltató cégtől, melyen internet használat költsége szerepel. SZJA tv. 11. melléklet 12. pontja alapján az internet költség 50%-át (mint átalányösszeget) kívánja érvényesíteni az egyéni vállalkozása költségei között. Ezen a számlán nem szerepel az e.v. adószáma, mert a szolgáltatást magánszemélyként veszi igénybe. Érvényesíthető-e költségként ezesetben az internet használati díj 50%-a.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

79/2020 Észt országi vállalkozási tevékenység kérdés 2020-10-14

Egyéni vállalkozó doktori iskola utolsó félévét ( 2020 febr-jul) ERASMUS ösztöndíjjal Észtországban töltötte, magyar hallgatói jogviszonya 2020. aug 31-vel megszűnt. Az észt egyetem megbízási szerződéssel 2020 szeptember 1-től óraadási lehetőséget kínált fel neki egy szemeszterre. Ehhez Észtországban kell laknia, ahonnan a jövedelme kiegészítéseként nyelvoktatást is végez interneten keresztül magyar illetve finn illetőségű magánszemélyeknek és társaságoknak.

Magyarországon főállású egyéni vállalkozó lett a státusza, mivel megszűnt a hallgatói jogviszonya.

Kérdésem a biztosítási jogviszonyára vonatkozik.

  1. Végezhet-e és ha igen mennyi ideig magyar vállalkozóként Észtországban, ottani tartózkodással vállalkozói tevékenységet?
  2. Van-e ezzel kapcsolatosan bármilyen bejelentkezési, igazoláskérési kötelezettsége? ( Az észt "idegenrendészetnél" beregisztrált)
  3. Érvényes-e a magyar biztosítása Észtországban, ha igen, akkor az mire terjed ki, kell-e ezzel kapcsolatosan bármit intéznie?
  4. Van-e időbeli korlátja az ott tartózkodásának. Egyelőre nem tudni, meghosszabbítják-e a szerződését.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

78/2020. Németországi konszignációs raktár ÁFA kérdés 2020-10-14

Kft-nk németországi partnerével 2005-ben szerződést kötött németországi konszignációs raktár létrehozására úgy, hogy azt a németországi partnerünk kezeli. Ekkor bejeletkeztünk németországba, adószámot kaptunk, havonta németországi adóbevallást készítünk.

A raktárt a német partner kezeli, az általunk kiszállított és az őáltaluk kivett termékekről mennyiségi és érték szerinti nyilvántartást vezetnek, részünkre naponta elektronikus úton küldik az adatokat.

Ők készítik el hetente az általuk kivételezett termékekről a számlát:

Szállító: németországi adószámú Kft-nk,

Vevő: németországi partnerünk - ezt valljuk be a német adóbevallásunkban.

Kiszállításkor, a kiszállított termékekről mi készítünk számlát: szállító: magyarországi adószámú kft-nk, vevő: németországi adószámú kft-nk. A magyar áfabevallásunkban 2019 év végéig a kiszállított termékek értékét vallottuk be - ahol szállító: magyarországi adószámú kft-nk, vevő: németországi adószámú kft-nk - , a 1965A-01-01 lap 02 sorában, mint közösségen belülre történő, adómentes termékértékesítés. A 19A65-ös bevallásban termékértékesítésként szintén ezt írtuk be.

Kérdésem: 2020-ban fenti esetben hogyan kell eljárnunk, hogyan kell a kiszállított illetve a kiszámlázott összegeket bevallanunk Magyarországon (és esetleg Németországban)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2020 KATÁS átminősítése munkaviszonyossá könyvelés a foglalkoztatónál kérdés 2020-10-12

Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket kérni, ha KATÁS-t önellenőriznem kell előző évekre mint munkaviszonyost:

  • a béreket az adott évben leszámfejtem, bevallom és beadom a T1041-et
  • a levont járulékokat elvileg ki kellene, hogy fizesse a KFT-nek, de ez nem valószínű, hogy meg fog történni. Itt az a kérdésem, hogy így ezt hova könyveljem?
  • a neki havonta utalt összeg több volt mint  most a havi nettó bére lesz. Itt a különbözetet ami a bankon fog maradni hogy könyvelem?
  • a KATÁS számláját le kell sztornóznia és nekem a könyvelésből törölnöm kell?

Azt megnézem, hogy a hiba jelentős-e és a mérleget a szerint módosítom.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2020. Számviteli beszámoló, leltár megőrzési kötelezettség kérdés 2020-10-12

A számviteli beszámoló, leltár, stb megőrzési kötelezettségét (Sztv. 169.§ (1) bekezdés) a 2011. évi CLVI. törvény módosította 254.§ (1) bekezdésében 8 évre. A tv. 255.§ 2. bekezdése alapján először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. ( Sztv. 177.§ (23) bekezdés )

Ez alapján helyesen gondolom-e az alábbiakat:

2010. évi beszámoló, stb. megőrzési határideje: 2021.12.31

2011. évi: 2022.12.31

2012. évi: 2021.12.31

2013. évi: 2022.12.31

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

75/2020_Önkormányzattó vásárolt raktár bérleti joga kérdés 2020-10-12

  • Magánszemély az Önkormányzattól megvásárolta a raktár bérleti jogát, ez a bérleti jog tulajdonná válik, vagy marad bérleti jog?
  • A magánszemély a tulajdonában lévő ingatlanra alapíthat-e bérleti jogot?
  • Amennyiben nem alapíthat akkor bérleti díjként kell-e kezelni?
  • A magánszemély a bérleti jogot egy éves időtartamra eladhatja-e adásvételi szerződéssel a tulajdonában lévő, vagy kapcsolt vállalkozásban lévő Társaság részére?
  • Amennyiben a bérleti jogot eladhatja, ugyanúgy adózik-e (SzJA) mint az ingatlan adásvétel?
  • Amennyiben lehet bérleti jogot (vagyon értékű jog) alapítani magánszemélynek és azt el is adhatja adás-vételi szerződéssel a tulajdonában lévő társaság részére egy év után, hogyan és milyen értékkel kerül vissza a magánszemély tulajdonába?
  • Ingatlan adás-vétele esetén a birtokba vétel vagy a szerződés időpontja szerint kell-e a számlát kiállítani? Lehet – e lényeges (jelen számlázási szabályozás 8 nap) eltérés a kiállítás és a teljesítés keltezése között?

Az egyértelmű szakmai válaszra azért van szükségem, hogy ügyfelemet ezek alapján tudjam érdemben tájékoztatni, a felmerült adás-vétellel kapcsolatban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2020 Ha egy évig KIVA-s a Bt. kérdés 2020-10-12

Egy bt. csak egyetlen egy évben, 2018-ban tartozott a KIVA hatálya alá, 2017-ben TAO-s volt. 2019. január 1-jétől visszalépett a társasági adóba hatálya alá.

A társasági adóra való visszatérés során a KIVA tv. 28. § (4a) egy úgynevezett „áttérési különbözet” meghatározását és lekötött tartalékba helyezését írja elő. Több szakmai anyagban az olvasható, hogy az áttérési különbözet összegének meghatározásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni a következőkre: a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a következő üzleti év elején történik meg, mely üzleti évben a társaság már nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Ebből következően a kisvállalati adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredményt figyelmen kívül kell hagyni a KIVA törvény 28. § (4a) bekezdés szerinti lekötött tartalék összegének megállapításakor.

A 2018-as beszámoló elfogadásakor 2019-ben a tulajdonosok osztalék fizetését határozták el, amely kifizetésre is került 2019-ben. A kérdésünk a 2019. december 31-ei beszámolóra vonatkozik: a KIVA időszakot megelőző 2017-es adózott eredményt – amiből 2018-ban lett eredménytartalék, vagy a KIVA alatti 2018-as adózott eredményt kell a 2019-es beszámolóban lekötött tartalékban helyezni. (Az adózott eredményen a KIVA törvény áttérési különbözetét értjük.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

73/2020 Egyéb szervezet könyvvizsgálati kötelezettsége kérdés 2020-09-23

A következő kormányrendelet értelmezésében szeretnék segítséget kérni:
479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
7. Könyvvizsgálati kötelezettség

16. § (1) *  Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Ha a jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatok hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a tárgyévi várható (ár)bevételt és − ha van − a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.

(3) Ha az (1) bekezdés, a 29. §, a 42. §, valamint a 47. § vagy más jogszabály előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az üzleti évről készített 7. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. § (7) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell − az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt − választani.

(4) *  Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezet − az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál − a Tv. 155. § (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

Elbizonytalanodtam abban,hogy két év átlagában a nettó árbevételt vagy az összes bevétel figyelendő  a könyvvizsgálati kötelezettség kapcsán? Nem találtam rá magyarázatot!!!

A számviteli törvényben nettó árbevétel van meghatározva szintén 300 millió Ft értékben, ott egyértelmű. Mivel 2020.01.01-től (343/2019. XII.23.korm.rend.) kivették  a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevétel meghatározást,így már az általam könyvelt közhasznú alapítványt is érinti ,mivel nem végez vállalkozási tevékenységet.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

72/2020_Gyártó gépsor jogtalan értékesítésének számviteli elszámolása kérdés 2020-09-23

Társaság vásárolt gyártó gépsort, melyet nem helyezett üzembe (16 számlaosztályon van nyilvántartva). A gyártás elindításáig helyhiány miatt tárolási szerződést kötött egy külső társasággal, melyet időközben felszámoltak. A felszámoló 2019. év végén eladta jogtalanul a gépsort. A társaság pert indított, folyik a bírósági tárgyalás.

A kérdésem, mikor, milyen módon lehet kivezetni az eszközt a társaság könyveiből, illetve milyen számviteli, adóvonzata van az eseménynek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2020 pályázati úton elnyert tulajdonrész elszámolása kérdés 2020-09-23

Pályázati úton, egy Kft-ben elnyert tulajdonrészt, adományként, vagy támogatásként kell kezelnünk és nyilvántartanunk?

Milyen könyvelési tételei vannak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

70/2020 Kedvezményre jogosító kupon adózása és elszámolása kérdés 2020-09-23

Cégünket megkereste egy étterem tulajdonos. Felajánlotta, hogy évi 60 000 Ft ellenében ( alanyi mentes) kupont ad a vállalatnak, amit az a dolgozók részére kioszt és ez a kupon egyrészt az egyik fajta 20% kedvezményt biztosít a dolgozóknak az étteremben, a másik fajta kupon pedig 50% kedvezményt ad az étteremben való fogyasztásra legalább 2 és legfeljebb 5 fős társaság részére alkalmanként.

Ellentmondás alakult ki nálunk a számviteli és adózási megoldás kérdésében. Kérném  szépen, hogy a helyes lekezelését ennek az eseménynek válaszolják meg számomra.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2020 Ellentételezés nélkül kapott támogatás kérdés 2020-09-16

Vállalatunk konkrétan nem nevesített jogcímre fog kapni támogatás ellentételezés nélkül (véglegesen kapott pénzeszköz a számviteli törvény alapján) más vállalkozástól. Nyilatkozatot kell kitöltenünk és átadnunk a részére, mely szerint a juttatásban részesülő, vagyis mi a juttatás adóévében a juttatást az eredményben bevételként elszámoljuk és az adózás előtti eredményünk, adóalapunk– várhatóan – e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizetjük. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy azon kívül, hogy elszámoljuk egyéb bevételként van-e egyéb adózási vagy más jellegű teendőnk?

Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2020 Számvitel -Bértámogatás kérdés 2020-09-23

Egyszerűsített éves beszámolót készítő Kft. részére Budapest Kormányhivatala utal bértámogatást. Ez a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor magasan képzett munkavállalóinak bértámogatása. A kapott összeget melyik főkönyvi számra szükséges könyvelni az egyéb bevételeken belül? Kitől kapott támogatásnak minősül ez számvitelileg?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2020 Számvitel-KSH kérdés kérdés 2020-09-23

Tájékoztatást kértem a KSH-tól az alábbi ügyben:

Alapítvány, 2019-ben jegyezték be. Alapítványi vagyon befizetése és könyvelése Semmilyen tevékenységet nem végzett, minimális banki ktg. merült fel.

A beszámoló május 31-ig elkészült és ebből csináltuk meg a KSH 1156-os OSAP adatlapot.

A kettőnk közti vita abból alakult ki,

hogy szerintem az alapítványi vagyont az alábbiak szerint kell könyvelni = 38/41 tőke

KSH szerint

= 38/9 szla osztály

Telefonos megbeszélésünkkor azt tanácsolták, hogy írjam be, hogy bevétel,  oldalt valahol jelezzem, hogy a mérleg szerint nem az.

A KSH e-mailben válaszolt, melyet bemásolva, csatoltan átküldök.és szeretném a szakember kollégák véleményét kérni, mert nem csak a vagyonnal van gond, hanem az időbeli elhatárolásokkal is.

Várom a segítő magyarázatokat, hogyan lenne helyes a mérleg adatai alapján kitölteni a KSH adatlapot.

Csatolt levél:

Tisztelt !

Tájékoztatom, hogy 1156-os OSAP számú adatgyűjtés statisztikai adatfelvétel és nem számviteli nyilvántartás.

Statisztikai értelemben pedig az alapító tőke, mint az alapítvány alapítói által befizetett pénzösszeg, amivel aztán a szervezet rendelkezik, nonprofit statisztika módszertana alapján az alapítók kilététől függetlenül támogatásnak minősül. Ha tehát magánszemélyek alapítanak egy alapítványt, az statisztikai értelemben bevételnek, jelen esetben magántámogatásnak számít, attól függetlenül, hogy a számvitel ezt hogy kezeli.

Ugyanilyen probléma számunkra a kettős könyvvitelben alkalmazott aktív és passzív elhatárolás. Nonprofit statisztika módszertana szerint egy adott évben beérkező támogatás is teljes egészében az évi bevételnek számít, annak ellenére, hogy a könyvvitel csak az elköltött összeget számítja annak.
Más logika, más célok vannak. Nekünk arra kell választ adnunk, hogy egy adott évben mekkora összeg, és milyen forrásokból érkezik a civil/nonprofit szervezetekhez. És bizony az alapító tőke kívülről érkező, és a szektort gazdagító hozzájárulás. Talán jobban érthető, ha még egy példát hozok. A mi adatgyűjtésünk olyan, mint egy jövedelem-adatfelvétel, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy az illető menyi bért, jövedelmet kapott az adott időszakban, függetlenül attól, hogy elkölti-e (Önök ugye csak ezt vennék jövedelemnek a kettős könyvvitel szerint), vagy félreteszi.

Vajon hogyan változna a jövedelemstatisztika, ha csak az adott időszakban elköltött jövedelmet számolnánk bele?

27 éve foglalkozom nonprofit statisztikával, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mindig beszámoltuk az alapító tőkét az éves bevételbe, és valóban nem tudom megmondani, hányszor kerestek meg könyvelők ugyanezzel a kérdéssel. Valamennyi esetben sikerült elmagyaráznom, hogy a statisztika nem könyvvitel, és fordítva, így mi nem a számviteli szabályokat akarjuk megváltoztatni, hanem információt gyűjtünk. Ebben az esetben azt kérjük, hogy az Önök nyilvántartásában NEM bevételként kezelt alapító tőkét tüntessék fel a mi kérdőívünkön a bevételi táblában, az alapító személyétől függően.

Remélem sikerült magyarázatot adnom, de talán szerencsésebb lett volna, hogy ha előbb tájékozódik, mielőtt ilyen hangvételű levelet ír.

Tisztelettel:

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2020 Előtársasági bevallás kérdés 2020-09-16

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy 2020.07.17-én alapított KFT ügyvezetője munkaviszonyban látja el feladatát. Az alapítással egyidejűleg bejelentésre került. Egyéb tevékenységet a vállalkozás nem végzett.

Kell e előtársasági bevallást készíteni a bejegyzést követő 90 napon belül?

Segítségüket előre is köszönöm.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2020 Befektetéshez kötött élethosszig tartó életbiztosítás adózása kérdés 2020-08-03

Az lenne a kérdésem, hogy a befektetéshez kötött élethosszig tartó életbiztosítás hogyan adózik, ha a kft fizeti havonta a 40 e ft-ot a nyugdíjas ügyvezetője után, ami szerintem bérként adózik.

A nyugdíjas után nincs járulékfizetés csak az SZJA ezért csak ez lenne az összes adóvonzata?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2020 Tőketartalék és jegyzett tőke emelése, csökkentése, adózási kérdések. kérdés 2020-09-23

Szakértői segítséget szeretnék kérni számvitel kérdésben. KFT-nek 20 millió ft a jegyzett tőkéje van, melyből 10 millió Ft üzletrész gazdasági társaságé, 10 millió Ft pedig visszavásárolt sajátüzletrész, melyért 20 millió forintot fizetett ki.

30 millió Ft a Tőketartalék, szabad eredménytartaléka 4 millió Ft, sajátüzletrész vásárlás miatt lekötött tartalékba helyezett 20 millió ft-ot.

Kérdésem:

  • Tőketartalékból a jelenlegi tőkeszerkezet alapján tud-e jegyzett tőkét emelni és milyen feltételekkel?
  • Tőketartalékot a kilépő tag hagyta bent, akitől 20 millió forintért vásárolta  vissza a társaság az üzletrészt. Lemondhat róla véglegesen?
  • Vagy előbb el kell adnia a saját üzletrészt és utána tud csak jegyzett tőkét emelni?
  • Gazdasági társaság a jelenlegi tőkeszerkezet alapján csökkentheti-e jegyzett tőkéjét?
  • egyzett tőke csökkentéssel arányosan azonos mértékben kell csökkenteni a tőketartalékot és az eredménytartalékot vagy el lehet térni?
  • a sajátüzletrész vásárlás miatt lekötött tartalékba helyezett eredménytartalékkal lehet-e számolni tőkekivonás esetén, vagy a jelenlegi 4 millió Ft szabad eredménytartalék a mérvadó?
  • ez a tőkeművelet milyen adózási kötelezettséget jelentene a tulajdonos gazdasági társaságnak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

63/2020 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke kérdés 2020-07-20

Egyik könyvvizsgált cégem K+F projektben vesz részt, amire támogatást is nyert. A fejlesztés részben saját munkaerővel részben külső szakértők bevonásával történik, a végeredmény egy szoftver, egy alkalmazás lesz, aminek a felhasználói jogát fogják majd értékesíteni. A támogatásra 2019-ben csak előleget utaltak, ezt kötelezettségként számolták el, az első projektelszámolás 2020.februárjában volt, a projekt várható befejezése 2021-ben lesz.

A könyvelő első körben mindent elszámolt költségre és úgy hagyta. Illetve a projekthez vásárolt eszközöket aktiválta, és értékcsökkentette. Ügyvezetővel egyeztettem, a K+F költségét aktiválni szeretnék. Ezután a könyvelő annyit könyvelt, hogy a 582-vel szemben beruházási számlára kikönyvelte a saját bér és járulék költségeket, ami ehhez a projekthez kapcsolódott. Illetve a külső szakértői dijakat, pályázatirás költségét a költségszámlákról átkönyvelte erre a beruházás számlára.

Szerintem nem így kellene könyvelni, de mivel K+F-es ügyletem még nem volt, ezért kérnék segítséget. 

Én a talált szakanyagok alapján úgy gondolnám, hogy nem beruházás számlán, hanem a Kisérleti fejlesztés aktivált értéke számlán kellene gyűjteni a közvetlen költségeket. Illetve nem csak a bér+járulék, hanem a projekthez használt eszköz értékcsökkenését is ki kellene vezetni a költségek közül. Aztán ha sikerrel zárul a projekt, akkor a Szoftvert piaci értéken át kell vezetni a szellemi termékek közé, a különbözetet meg vagy K+F-ként kell értékcsökkenteni vagy terven felüli écs-ként kivezetni. A támogatási bevételt pedig el kellene határolni és az aktivált szoftver értékcsökkenésével arányosan kell bevételként elszámolni.

Tehát most 2019.évvégén a mérlegben K+F lenne az immat.javak között. Illetve a támogatási előleg a kötelezettségek között, eredményt nem érintene a projekt.

Jól gondolom, vagy ha nem, akkor hogyan kell az ügyleteket helyesen elszámolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62/2020 Külföldi kiküldetés kérdés 2020-08-03

A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény a külföldi kiküldetések munkabér terheinek számításában számos kérdést vet fel. Ezzel kapcsolatosan szeretném kérni szíves iránymutatását, amelyhez az alábbiakban adom meg a vállalkozás paramétereit:

  • vállalkozásnál a magyar illetőségű munkavállalók határozatlan munkaszerződés keretében teljes munkaidőben, kiküldetéssel Németországban végeznek munkát A1 igazolás birtokában, Németországban fiókteleppel rendelkezünk;
  • a munkavállaló munkaszerződésében „alapbér” kerül rögzítésre, amely után Magyarországon a járulékok bevallásra és megfizetésre kerülnek, de ez az összeg kevesebb, mint 2020.07.01-jén hatályba lépő tv. szerinti KSH által teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, azaz 362.600 Ft;
  • a munkavállaló munkaszerződésében az alapbéren felül rögzítésre kerül továbbá a külföldön munkában töltött órákra meghatározott „valuta ellátmány”;
  • az alapbér és a valuta ellátmány után a kiküldetés időszakában havonta Németországban, német szabályok alapján kerül számfejtésre, ott adózik;
  • a kiküldetések időszaka változó, sok esetben nem tudjuk előre, hogy mekkora időszakot ölel majd fel a külföldi munkavégzés:
    • lehet, hogy a kiküldött dolgozó nem felel meg az elvárásoknak, ezért pár napról beszélünk,
    • lehet, hogy 3 hetes „leállásra” utaznak ki dolgozóink a karbantartási, felújítási munkák elvégzésére,
    • lehet, hogy több hónapra, vagy évre kiterjed a munkavállaló kiküldetése,
    • lehet, hogy betegség vagy szabadság miatt Magyarországon tartózkodik a munkavállaló A1 szünetelés nélkül.

Kérdéseim:

  1. Csak tartós kiküldetés, 183 napon túli munka esetén alkalmazható-e a németországi adózás, mert sok esetben nem tudjuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszony meddig fog tartani és mekkora időszakot tölt kiküldetésben (munkaszerződésben munkavállaló vállalja a külföldi munkavégzést).
  2. Hogyan járok el helyesen, ha utólag kiderül, hogy a 183 napot nem haladja meg a kiküldetés?
    Ha a munkavégzés helye nem egyezik meg az illetőség államával, akkor az alábbi esetekben a munkavégzés helye szerinti államban is adóköteles lehet a jövedelem:
    • ha a munkavégezés 183 napot meghaladóan történik, ÉS
    • a bérkifizetés a kiküldött országban történik, ÉS
    • a bér kifizetésével kapcsolatos költségeket a határon túli vállalat viseli.
      Alapesetben a külföldön megfizetett adó összegének a 90 százalékával csökkenteni tudjuk a belföldön fizetendő személyi jövedelemadó összegét, maximum a külföldön megszerzett jövedelem után Magyarországon fizetendő adó mértékéig.
  3. A valuta ellátmány jogcímen kifizetett juttatás összevonandó-e a szerződésben rögzített alapbérrel, mindkettő járulék alapot képez-e?
  4. 2020.07.01-től a 362.600 Ft lesz-e a magyarországi járulékalapom a fenti paraméterek alapján?
  5. Tört hónap esetén (ha a hónap egy részében Magyarországon, a másik részében Németországban kerül adóztatásra), akkor hogyan állapítom meg helyesen a járulékalapot képező jövedelem arányos részét a 2019. évi CXXII tv. 27. § (6) alapján?
  6. A1 szünetelés nélkül, szabadság vagy egyéb magyarországi tartózkodás esetén - a hónap/időszak ezen napjaira - helyes-e, ha nem csupán a járulékot, hanem az adót is Magyarországon számfejtjük és fizetjük meg a munkaszerződésben rögzített alapbér alapján számolva?ű
  7. A Németországban eseti jelleggel juttatott, számfejtett és kifizetett, adózott pótlékok Magyarországon járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2020 számlák elektronikus megőrzése kérdés 2020-07-13

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a 2020. január 1-vel életbelépő kötelező elektronikus adatszolgáltatás maga után vonja e, hogy a beérkező (szállítói) számlákat is elektronikus formában kell megőrizni? Tehát beérkezés, könyvelés után az összes számlát be kell szkennelni és megőrizni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2020 Részesedés könyvelése végelszámolás esetén kérdés 2020-07-13

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő "A" Kft. könyvelésében 171 tartós részesedések főkönyvi számon szerepel "B" Kft részesedése. A "B" Kft. végelszámolásának befejezését 2020.évben jegyezték be, törlés hatálya 2020.év.

A kérdésem az, hogy 2020.évben milyen könyvelési teendők vannak "A" Kft-ben? Mikre szükséges figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2020 rendkívüli egészségügyi juttatás kérdés 2020-07-06

A  275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli juttatással kapcsolatosan az alábbi esetben szeretném a véleményüket kérni.

Közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló (közreműködő) betéti társaság kisadózó személyesen közreműködő tagja jogosult a korm. rendlet szerinti rendkívüli juttatásra. A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval történő elszámolás rendjével kapcsolatban merülnek fel az alábbi kérdések:

  • a betéti társaságnak a rendkívüli juttatásról számlát kell-e kiállítania? vagyis a rendkívüli juttatás ellenérték fejében végzett szolgáltatásnak minősül e? (csak ebben az esetben bocsátható ki számla)
    vagy
  • a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a gazdasági eseményt (a rendkívüli juttatás átutalását) alátámasztó számviteli bizonylat alapján utalja tovább a rendkívüli juttatás összegét a közreműködőnek, a közreműködő pedig a kisadózó tagjának kifizetett személyes közreműködésre vonatkozó díjáról, annak közterheiről bérszámfejtési lapot, kifizetési jegyzéket állít elő és ezzel támasztja alá, számol el a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval. Így a rendkívüli juttatás a Bt egyéb bevétele.

Kérném a számviteli elszámolás szabályairól is szíves tájékoztatásukat. (az esetben nem bevételi nyilvántartást vezet a Bt)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2020 KIVA kisvállalati Adóalap kérdés 2020-07-20

2019.09.26-tól KIVA hatálya alá tartozó új társaság 2019.évi KIVA bevallásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. 2019.évi nyitó mérlegében pénztár 0.-Ft, tehát a mentesített érték a 2019.évi bevétel 5%-a vagy 1M Ft lehet, a magasabb érték. Tehát amennyiben a 3M Ft jegyzett tőkét készpénzben fizették meg az 1. napon 09.26-án, akkor is az év végi összegből csak az 1M Ft mentesített érték érvényesíthető? Jól gondolom?

KIVA bevallás: kitöltési útmutató: "5. sor: Tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként figyelembe venni a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget.138 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban." Itt ennél az új, 2019.évben alakult társaságnál figyelembe lehet venni a 3M Ft-ot tőkebevonás címén vagy ezt csak az alapítást követő évtől lehet figyelembe venni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/2020 apport könyvelése kérdés 2020-07-06

Hogyan kell könyvelni saját részesedés apportját az átadónál és az átvevőnél?

A történet: ’A’ társaság tagja, a társaságban lévő 50% tulajdoni részesedését be szeretné apportálni ’B’ társaságba tőkeemelés céllal.

Az apport piaci értékének meghatározására a 20.06.30-i mérleget használjuk.

További kérdéseim:

Szerződésben mi legyen az apport értéke, a saját tőke vagy a részesedés névértéke.

A magánszemélynek keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége, Kérhet-e halasztást?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

56/2020 Elengedett adók könyvelése kérdés 2020-07-06

Az alábbi kérdések megválaszolásában kérem a segítségüket:

  1. Jogszabályban meghatározott tevékenység végzése esetén a dolgozók után fizetendő járulékokat június végéig elengedik. Ezeket elő kell írni a bérszámfejtés alapján, de pontosan hogyan, mikor és milyen bizonylat alapján kell a kötelezettségek közül kivezetni? NAV folyószámlán is előírásra kerül minden járulék, amit aztán "-" összegel a megfelelő arányban törölnek.
  2. Jogszabályban meghatározott tevékenység végzése esetén 4 hónapig nem kell KATA adót megfizetni. Ez az elengedett adó bevételnek minősül a katások esetében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2020 számlázás és könyvelés kérdés 2020-06-19

Gépjárműjavítással, -karbantartással foglalkozó társaság számlázásával és könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Pl. megvesz egy féktárcsát, amit ki is számláz+munkadíjat. A számlázásnál mikre figyeljen?

Egy tételbe kerüljön kiszámlázásra a TEÁOR 4520 Gépjárműjavítás, -Karbantartás néven a felhasznált anyag és az elvégzett munkadíj és pl. külön jótállási jegyen szerepeljen a féktárcsa adatai?

Ekkor a bevétel "Belföldinek nyújtott szolgáltatások árbevétele" főkönyvi számra kerül könyvelésre?

Ekkor a felhasznált féktárcsa "anyagköltség" főkönyvi számra kerül könyvelésre?

Amennyiben nem végezne szolgáltatást, szerelési munkát, hanem csak pl. akksit adna el, amire hasznot is tett, akkor erre már külön tevékenységet kellene felvennie? Melyiket?

Ekkor bevétel erre kerülne "Belföldinek értékesített vásárolt készletek árbevétele". Akksi beszerzési számla pedig "Eladott áruk beszerzési értéke". Ekkor a kimenő számlán fel kell tüntetni a szállító nevét és sorszámát, ami alapján továbbszámlázta az akksit?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2020 Ajándékutalvány számfejtése kérdés 2020-09-17

Alábbi gazdasági esemény könyveléséhez kérnék segítséget:

Általános Iskolánknak (gazdálkodási forma: bevett egyház elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy) az az ötlete támadt, hogy kárpótolják a ballagó 8.osztály közösségét az elmaradt programok helyett és sikerült 20.000.- Ft értékben ajándékutalványt vásárolni. (osztály 21 fő,)

Kérdésem a következő: Kell-e számfejteni gyerekeknek? az ajándékutalványt vagy csak egyszerűen lekönyvelem 5 főkönyvi számra. (Ha felnőtt kapná az ajándékutalványt, nem is lenne számomra kérdés mi a feladat)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2020 Nyugbíjas Bt. beltag osztalék járulékai kérdés 2020-06-19

Segítséget szeretnék kérni. Egy Bt. kültagja nyugdíjas és nem személyes közreműködésre kötelezett. Nincs bejelentve a Bt-ben semmilyen jogviszonyon T1041-en. A nyugdíján kívül nincs más jövedelme máshol sem. Bt-ben az osztalék felvételekor (2020.6.hóban) szükséges levonni tőle SZJA-t (15%) és szociális hozzájárulási adót (17,5%). 

A próba számfejtéskor a programom behozott 257.-Ft fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatói közteherhez arra a napra, amikor kifizetésre kerülne Neki az osztalék. Ilyenkor szükséges fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Mire szükséges még figyelni ezzel kapcsolatban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2020 Hitelkártyás fizetés kérdés 2020-06-19

Szeretnék választ kapni, hogyan kell helyesen könyvelni az 51 számlaosztályba tartozó anyagköltségek beszerzését bankkártyás fizetésnél?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2020 Osztalékelőleg kérdés 2020-06-09

2019.év eredménye terhére van-e lehetőség osztalékelőleg felvételére, számfejtésére 2020.január-február hónapjában akkor, ha a kifizetést megalapozó közbenső mérleg fordulónapja 2019.november 30-a, a taggyűlés a közbenső beszámolót pedig 2020.január hónapban fogadta el?

Van-e jelentősége annak, hogy a közbenső mérleg elfogadására 2019.decemberében vagy 2020.januárjában kerül sor? A 2019.évi végleges beszámoló elfogadására 2020.májusában kerül sor.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2020 Jegyzett tőke és a kivált tag kiegészítés kérdés 2021-05-28

A 2020.06.09-én az 50/2020-as kérdésre adott válaszával kapcsolatosan az lenne a kérdésem, hogy a 479-re könyvelt tulajdonosokkal szembeni kötelezettség összegét, a 11.250eFt-ot milyen jogcímen kell kifizetni, és milyen adóterhek terhelik. Több tételben is ki lehet fizetni?

Mindkettő tulajdonos már nyugdíjas, a jövedelmük eléri a szoc.hjár fizetési határát.

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50/2020 Jegyzett tőke és és a kivált tag kérdés 2020-06-09

Egy KFT 2018-ban tagi kölcsönből /18.000 eFt/, 8.000 eFt-tal megemelte a jegyzett tőkéjét,ami így 11.000 eFt lett, a 10.000eFt-ot pedig tőketartalékba helyezte. A tagok összetétele emelés után: első1: 5.000 eft, második 3.000 eFt, harmadik 3.000 eFt/,

T 4751 tagi kölcsön - K 411 jegyzett tőke, majd T 4751 tagi kölcsön – K 412 tőketartalék. A Cégbíróság ezt be is jegyezte.

Majd 2019-ben a 3 tagból a harmadik tag kiszállt, /3.000 eFt-os tőkéjével / és a KFT  megmaradt 2 tagja úgy határozott, hogy tőkekivonással visszaállítja egyenlő arányba a jegyzett tőkéjét 3.000 eFt-ra, a tőketartalék összege megmarad.

És itt kezdődik az én problémám. Hogyan kell ezeket könyvelni?

A kivált tag 3.000 eFt-ját kiváláskor pénztárral szemben a lekötött tartalékkal könyveltem

T 412 lekötött tartalék – K  3811 pénztár  3.000

Majd decemberben, amikor a Cégbíróság szintén bejegyezte a változást, a következőképpen könyveltem:

  • T 411  jegyzett tőke 8.000  -  K  4751  tagi kölcsön  8.000
  • T 4751 tagi kölcsön   5.000   -  K 3811  pénztár 5.000
  • T 4751  tagi kölcsön  3.000   -  K 412    lekötött tartalék 3.000

Nem tudom, hogy jó-e ez így? Még mérlegkészítés előtt áll a Kft.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

49/2020 egyéni vállakozó kisvállakozói adókedvezményének érvényesítése kérdés 2020-06-18

Ügyfelem szakmai tudományos tevékenységet végez. 2019. évi vállalkozói jövedelme 12 millió forint. 2019. decemberében új személygépkocsit vásárolt 15 millió forintért, melyet üzembe is helyezett.

Kérdésem az, hogy érvényesítheti-e a beruházás után a kisvállalkozói kedvezményt e beszerzésre tekintettel, ha vállalja a cégautó adó megfizetését, továbbá számolhat-e el értékcsökkenési leírást az adott jármű után.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

48/2020 Covid-19 KATA mentesített hónapok bevallása kérdés 2020-06-05

Az adóhatóság felterheli a KATÁT a folyószámlára, majd Covid 19  kóddal mínuszolja is, ha a tevékenység megfelel a kedvezményezett tevékenységnek.

Aki a KATA mentesített rendelet hatálya alá tartozik, annak be kell-e jelenteni az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést vagy annak az adóját a hivatal automatikusan törli, illetve elő sem írja?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2020 Saját rezsis beruházás ÁFA kérdés 2020-06-17

Saját rezsis beruházásként egy kft. felépít egy lakóingatlant, a telephelyére, amely nem kizárólag csak a vállalkozás célját szolgálja. Ebben az esetben a felmerült költségek után az áfa levonható-e, valamint az elkészült és értékesített ingatlant milyen formában kell az áfa szempontjából megfizetni és bevallani?

Kiegészítés

  • saját rezsi beruházás alatt a vállalkozás által megvett anyagot, a foglalkoztatott dolgozókat és a saját munkagépeit kell érteni
  • az ingatlan nem lakóingatlan lesz, hanem gazdasági épület és a kft. tulajdonát fogja képezni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

46/2020 Vidékfejlesztési program kérdés 2020-05-21

Ügyfelem egy Kft, aki a Vidékfejlesztési Program keretében az MVH-tól támogatást kapott. Ennek a könyvelési tételei után szeretnék érdeklődni, mert még ilyen nem fordult elő nálam.

A Széchenyi 2020 programban a következő adatok vannak:

támogatási intenzitás:  65,00 %

A projekt adatai:

  • teljes költség összesen: 4.018.502.-ft
  • támogatás összege: 2.612.025.-ft
  • önerő: 1.406.477.-ft

A támogatás összegéből 2020. 04. 03.-án megkapott 1.376.128.-ft-ot.

Válaszuk sürgős lenne, mert az áfa-bevallásba kell.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2020 Ingatlan árverés kérdés 2020-06-05

Egyéni vállalkozó ingatlanát 2019-ben elárverezték a Raiffeisen Bank Zrt kérésére. Az ingatlant 2003-ban vásárolta a vállalkozó - egy ÁBC épületet. Az áfa visszaigénylésre került, 2 millió Ft. 2008-ban nem választotta az ingatlannal kapcsolatos adókötelessé tételt, főszabály szerint mentes.

Az ingatlant az utóbbi két évben bérbeadással hasznosította a vállalkozó, amit áfa mentesen számlázott.

Az árverés a vállalkozás értékesítésének értelmezendő, így a 86.§ alapján áfa mentes?

2003-ban a figyelési idő 10 év volt.

Az Szja bevallásában mint vállalkozás bevételét vallja az árverezés értékét csökkentve a még le nem írt értékcsökkenéssel?

Kell-e számlát kiállítani az árverezésről? Mit kell tartalmaznia a számlának? Merülhet-e fel kötelezettsége az áfá-val kapcsolatban?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2020. Civil szervezet beszámolójának letétbe helyezése kérdés 2020-05-21

A civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok tarthatnak fenn jogi személyiségű szervezeti egységeket - származtatott jogi személyek - intézményeket pl. iskola, óvoda, stb. Ezek a szervezetek nem minden esetben kerülnek be a bírósági nyilvántartásba, de rendelkeznek önálló adószámmal, KSH számmal. Önállóan vezetik könyveiket, beszámolót készítenek. 2014-től ezen szervezetek beszámolóit is közzé kell tenni és letétbe helyezni. A közzététel véleményem szerint viszonylag egyszerű módon megoldható, mivel ezen szervezetek általában rendelkeznek honlappal. A letétbe helyezés okoz gondot. (Szerintem a közzététel és a letétbe helyezés nem azonos fogalmak.) A 2011. évi CLXXV. civil törvény 28. §(4) bekezdése szerint: Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez.

Véleményem szerint ugyan a civil törvény a nonprofit gazdasági társaságokra csak a közhasznúság tekintetében vonatkozik, ebből adódóan viszont a civil törvény letétre vonatkozó rendelkezését a közhasznú nonprofit gazdasági társaságoknak is alkalmazni kell. Közhasznúsági kiegészítő mellékletet is közzé kell tenni, illetve letétbe helyezni. (Ez egyértelmű.)

Kérdéseim:

1. Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, milyen beszámolót készít a közhasznú nonprofit gazdasági társaság által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező - bíróságon/cégbíróságon nem bejegyzett - szervezeti egysége? Ugyanolyant, mint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság – azaz a számviteli törvény előírása szerintit, kiegészítve közhasznúsági melléklettel, mivel a vonatkozó szervezeti egység is közhasznú tevékenységet végez.

2. Hol/hogyan  kell letétbe helyezni bíróságon/cégbíróságon nem nyilvántartott jogi személyiségű szervezeti egységnek/származtatott jogi személynek a  beszámolóját,

  • ha a szervezeti egységet civil szervezet 
  • ha a szervezeti egységet nonprofit gazdasági társaság hozta létre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2020 Fejlesztési támogatás kérdés 2020-05-21

Szeretnék állásfoglalást kérni fejlesztésre kapott támogatás elszámolásával kapcsolatosan arra az esetre , amikor is a támogatásban érintett eszközök beszerzése 2019-ben megvalósul, ezekre az eszközökre a támogató 2019-ben előleget fizet ki ( amit jelenleg a könyvekben kötelezettségként ) mutatok ki.

A támogató hatóság 2019.12.31 egyenleg közlőjében a kifizetett előleget, még el nem számolt összegnek mutatja ki, annak ellenére , hogy 2019 júniusában a teljes pénzügyi elszámolás részére megküldésre került.

2020 01.08-án a támogató hatóság az elszámolást elfogadja ,és 2020.01.15-én ki is fizeti a teljes támogatási összeg előleggel csökkentett értékét. ( Beszámoló készitése előtt )

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2020 Több lakásos társasház építés kérdés 2020-05-05

Van egy Társaság akit könyvelek. 2018-ban Pakson elkezdtek egy 90 lakásos társasházat építeni, azzal a céllal, hogy utána bérbe adják. Komplett az egészet, valakinek. (nem eladásra) ezért én végig 161-re könyveltem minden számlát, azzal hogy majd aktiváljuk , bérbe adjuk.

2019-ben változott a koncepció, méghozzá úgy , hogy marad az a része, miszerint kulcsra kész, használatbavételi engedéllyel rendelkező lesz a projekt, az összes lakás költözhető. De nem lesz bérlet, hanem  az egész kompletten eladásra kerül, egy vevőnek.

Szerződés van, letét ennek megfelelően egy  ügyvédnél, a Kft, aamit könyvelek még senkinek nem számlázott semmit, csak a beérkezőő számlái vannak,  majd csak 2021-ben fogja egy összegben az egészet leszámlázni, addig semmit.

Kérdésem 161 maradhat, vagy készletre kell átsorolnom az egész projektet? Hogyan kell könyvelnem, a zárásban szerepeltetnem? Nem szeretnék hibázni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2020 Vevőkövetelés, vagy hosszú lejáratú kölcsön kérdés 2020-05-05

Adott A cég, aki B cégben tag, aki TÉSZ. A cég termékét eladja a B-nek, aki beruház A cég telephelyén. A beruházást A cég tartja fenn, viszont a finanszírozást B végezte pályázati támogatásból és A cég önerejéből, a pályázat szerint a beruházást minimum 5 évig fenn kell tartani. 

Az A cég önerejének fedezete a beszállított termékek voltak, mint tagi beszállítások.

A beszállított termékek miatti tartozást B-nél hosszú lejáratú tartozásként tartják nyilván, mivel több évi beszállításokról van szó és taggyűlési határozat köti, hogy egy ideig nem is fizetik ki, csak x év múlva. Kérdésem, hogy A cégnél vevőkövetelésként kell-e nyilvántartani avagy a hosszú lejáratú kölcsönként a több évi termékeladásokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2020 Fejlesztési támogatás adókedvezménye kérdés 2020-05-21

Korábban kérdés volt részemről a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményről, melyet szeretnénk igénybe venni. A jelenlegi korona-vírus okozta helyzetre való tekintettel a kormány ismét kiadott egy rendeletet, mely a járvány következtében szükségessé vált versenyképesség -növelő támogatásról szól (7/2020. (IV.16.). Nálunk jelentősen visszaesett a megrendelés és folyamatban vannak a létszámleépítések is.

A mostani (7/2020. (IV.16.) rendelet szerinti támogatásra amennyiben pályáznánk az a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságunkra miként hat? Befolyásolja-e azt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

38/2020 Költségvetés rovatszám választás kérdés 2020-05-05

Felsőoktatású intézmény, mely államháztartási költségvetés keretében gazdálkodik, egy volt munkavállalója részére baleseti járadékot fizet. Milyen rovatkódon és főkönyvi számon kell elszámolni, ha az Államkincstár a volt dolgozó részére közvetlenül téríti az ellátást, az intézménynek pedig az Államkincstár felé kell megfizetni a díjat. Véleményünk szerint R544 vagy R547 rovatkódra tennénk, és a pénzügyi számvitelben pedig ráfordítások (8 szla osztály) között írnánk elő, a kincstári kötelezettséggel szemben.

Helyes-e az elgondolásunk?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

37/2020 Tévesen kifizetett osztalék rendezése kérdés 2020-05-05

2018. évről szóló beszámolóban az előző években jóváhagyott és 2019.-re áthúzódott osztalék kifizetés, nem lett az eredménytartalékba átvezetve, ezáltal az előző évek eredménytartalékának felhasználására tett osztalékfizetés rosszul lett megállapitva,és kfizetve./több osztalék lett kifizetve, mint lehetett volna.

A 2019 évi eredmény lehetővé tenné ennek rendezését.Hogyan tudom ezt rendezni, hogy számvitelileg és adóügyileg is helyt álljon.Visszafizetés?Új határozat hozatala?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2020 Telken lévő ház bontásának ÁFA-ja kérdés 2020-05-21

Főfoglalkozásu egyéni vállalkozó úgy vett telket Miskolcon, hogy átminősítette vállalkozói teleknek. Mivel magánszemélytől vette , ezért az ÁFA-t nem lehetett elszámolni. Pénztárkönybe történik a könyvelés. Erre a vállalkozásának tervezői irodát akar építeni. De a telken lévő rozoga házat le kell bontani.

Kérdésem:

  • a bontás és az építés során felhasznált anyagok, szállítási költségek ÁFA-ja  a keletkezéskor, azaz folyamatosan levonható-e?
  • kell-e külön egy meghatározott  számra ( főkönyvi számra) gyűjteni ezen költségeket, hogy majd ha készen áll az iroda aktiválni lehessen. Vagy ilyenkor, milyen megoldás alkalmazható?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2020. Egyszerűsített végelszámolás A-Z-ig kérdés 2020-05-05

Szeretnék segítséget kérni egy Kft egyszerűsített végelszámolásához "A-Z" - ig, a honlapon nem találok ezzel kapcsolatosan írásos anyagot.

Időrendi sorrendben a végelszámoló feladatai, milyen nyomtatványon, mit, hova kell bejelenteni.

Honnan lehet letölteni a formanyomtatványokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2020 Beszámoló közzétételi határideje és IPA bevallás kérdés 2020-05-05

A 2019 évi beszámoló közzétételének időpontja a médiából vett tájékoztatás szerint 2020.09.30-ra módosult. Megjelent már ez közlönyben mert én még nem találtam.

S az iparűzési adó bevallás is ehhez igazodik majd, erről valami tájékoztatás vagy rendelet volt már? Vagy elkerülte a figyelmemet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

033/2020 Sberbank betétre kell-e céltartalékot képezni kérdés 2022-04-20

Egy vállalkozás 1,5 mrd Ft-nyi (több mint 4 millió EUR) bankbetéttel rendelkezett a Sberbankban 2022. február hónapjában. Ebből az OBA a 100.000 EUR-nak megfelelő összeget kifizette, de a további betét sorsa kétséges.

Kell-e, illetve lehet-e céltartalékot képezni a 2021. évi beszámoló összeállítása során erre a várható veszteségre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2020. KKV Kamatadó kedvezmény kérdés 2020-05-05

Az adott társaság kizárólag közuti árufuvarozással (nem saját árus) foglalkozik. KKV-nak minősül a társaság. A tehergépkocsikat lízingeli/ nyílt vagy zárt/, de a futamidő végén mindig megveszi, tulajdonába kerülnek az autók. A futamidő alatt a lízingtörlesztésekre kamatot fizet.

Ezután a kamat után alkalmazhat a társasági adóban  KKV-k kamatkedvezményt (adókedvezményt) a társaság?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2020. Civil szervezet pályázati előleg számviteli elszámolása kérdés 2020-05-05

Ügyfelünk civil szervezet (alapítvány), aki pályázatot ír ki nonprofit szervezetek és magánszemélyek részére. A nyertes pályázók részére előleget folyósítanak, majd az elszámolást követően utalják a fennmaradó 25%-ot, amennyiben a kiírásnak megfelelően költötte el a pályázó a meghatározott összeget.

A pénzügyi teljesítés a civil szervezet részéről 75%-ban, a pályázó részéről 100%-ban tárgyévben megtörtént (2019.12.31. volt a határideje a megnyert támogatás elköltésének).

A döntés az elszámolás elszámolásról 2020.01.31.-ig történt meg. Ez után folyósították a fennmaradó 25%-ot vagy részben/esetleg teljes egészében visszafizettetik az előleget, amennyiben nem a kiírásnak megfelelően költötték el.

A számlák a pályázó nevére szólnak.

Kérdésünk: A támogatási előlegek átutalásakor követelést vagy költség/ráfordítás tételt kell-e könyvelni a pénzátadással szemben?

Amennyiben követelés és

  • a mérlegkészítésig elfogadásra került az elszámolás, de még nem történt meg az előlegen felüli pénzügyi rendezés a mérlegkészítésig illetve
  • elfogadásra került az elszámolás és 2020-ban a mérlegkészítésig megtörtént az előlegen felüli pénzügyi rendezés mi tekinthető a teljesítés dátumának?

A teljesítés után, ha magán személy kapta, akkor (T/555) személyi jellegű egyéb kifizetéskén, ha szervezet akkor egyéb ráfordításként (T/8634 ) kerül könyvelésre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2020 Nyílt végű lízing eszköze hol szerepel a nyilvántartásban kérdés 2020-05-05

Hogy kell az alábbi mondatot értelmezni:

Az eszköz a lízing kezdete óta a lízingbe adó számviteli bizonylata alapján szerepel a lízingbe vevő tárgyi eszközei között.

A gépkocsit nyílt végű lízingben vásárolta az ügyfelem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2020 kiegészítő kérdés nyílt végű személygépkocsi lízing kérdés 2020-05-05

A válasz után új kérdésünk merült fel.  A nyílt végű lizingnél  mindig a személygépkocsi bank által megadott nettó értékét állítottuk be beszerzési értékként, amit a bank megad. Igy az utolsó, maradványérték is kezdettől értékcsökkenésre kerül. Itt a válasz utolsó bekezdése szerint a maradványérték nélküli gépkocsi árat kellene értékcsökkententeni és csak a megvásárláskor ráaktiválni a maradványértéket a le nem vonható áfával? Hosszú gyakorlatunk alapján soha nem igy kezeltük.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2020 Nyílt végű gépkocsi lízing ÁfA-ja és könyvelése kérdés 2020-05-05

Mai levélben olvastam a Nav állásfoglalását h a nyílt végű lizing maradványértékének le nem vonható áfáját rá kell aktiválni a kocsi értékére. Ezt soha nem láttam, nem csináltuk igy. Mindegy, igy fogom.

Viszont olyat olvastam, hogy ha az 50%os áfa levonást alkalmazom, akkor a kezdő részlet le nem vonható áfáját is aktiválni kell. Az arányos áfát világ életemben 8-asba tettem.

Ez hogy szabályos?

De a havi törlesztések le nem vonható áfája ugye mehet a 8-ba? Bocs a hosszú kérdésért, de most nagyon elbizonytalanodtam és nem csak én.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2020 Leltárkészlet elszámolóár-különbözet könyvelése kérdés 2020-05-05

Egy nagykereskedelmi cég az árukészletét elszámoló áron tartja nyilván. Havonta elszámolja az értékesítésre jutó árkülönbözetet. Év végén a leltárkészletet elszámoló áron veszi fel és mutatja ki.

Az elszámoló árat leltár után közvetlenül felülvizsgálja és az utolsó beszerzési ára módosítja , és “ átértékeli a leltárkészletet “ az utolsó beszerzési árra. Ez lesz a következő évben az elszámoló ár. 

Kérdéseim: A elszámoló áras leltárkészlet “ átértékelését “ a készletszámlára ás az árkülönbözeti számlára kell könyvelni?

Év végén mit kell hogy mutasson a készletszámla (mivel egyeztessem ) és az árkülönbözeti számla? ( valamint a két számla egyenlege )

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28./2020 Letéti díj elszámolása bizonylat nélkül kérdés 2020-05-05

Tényállás:

A társaság zöldséges ládákat bérel. A ládák után a bérbeadó bérleti díjat és letéti díjat számol fel. A bérbevevő a bérleti díjról számlával, a megfizetett letéti díjról letéti bizonylattal rendelkezik. A ládák mozgását a bérbeadó felé jelenteni kell. A használati díjról a számla a bérbevevő részére akkor készül el, amikor a ládák elszállításra kerülnek a társaság egy vevője felé. A társaság a vevő részére kiállított számlában láda megnevezést és a letéti díjnak megfelelő összeget számláz ki, amely összeg a bérbeadó letéti bizonylatán szerepelt.

A társaság ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a letéti díjakról a jóváírást az utolsó vevő kapja meg, aki a bérbeadó részére visszajuttatja a ládákat. A társaság részére nem kerül kiállításra letéti díj jóváíró bizonylat a bérbeadó részéről, a letéti díjat sem a letéti díjat fizető társaság kapja vissza.

Kérdés:

A letéti bizonylat alapján van-e lehetőség költségként történő elszámolásra, az elfogadható-e a társasági adóalapjának csökkentéseként. A letéti bizonylaton láda letét megnevezés kerül feltüntetésre.

Amennyiben nem számolható el költségként helyes e a megfizetett letéti díj követelésként történő kimutatása.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

27/2020. Kedvezményezett átalakulás elszámolása kérdés 2020-05-05

Adott belföldi, Szekszárd Kft,. melynek 3 belföldi kft a tulajdonosa.

  • Bau Kft 50%-os
  • Geo Kft 30%-os
  • Plusz Kft 20%-os arányban.

A Bau, Geo és Plusz Kft-k tulajdonosai belföldi magányszemélyek.

A tulajdonos kft-k a Szekszárd Kft-t meg kívánják szüntetni, - és mivel ott ingatlan vagyon is van, kedvezményezett átalakulással - ahol végső céljuk a vagyonfelosztás során rájuk jutó vagyonnak a saját Kt-jükbe történő beolvasztása, könyv szerinti értéken.

A szétválásos beolvadással kapcsolatos egyik javaslat:

Létrehoznak 3db új Kft-t, ahol a valamennyiben a fenti 50-30-20%-os arányban lesz tulajdonos a Bau, Geo és Plusz Kft. Megtörténik a kedvezményezett szétválás, ahol a Szekszárd Kft jogutódlással megszűnik, vagyona a 3 új Kft-be olvad be. Ezt követően a tulajdonosok a 3 Kft-ben "kivásárolják" egymást, mindegyikben egy-egy tulajdonos marad, aki szintén kedvezményezett átalakulás során az alap cégébe beolvasztja a közbülső céget.

A másik javaslat: egyszerűbbnek tűnne, ha a szétválás során a 3 tulajdonos cégbe történne a beolvadás.

Kérdésünk: a két lehetőség közül melyik felel meg a kedvezményezett átalakulás feltételeinek.

Továbbá: a vagyont a szétválási tervben a szerint osztják meg, hogy melyik cégnek melyik eszköz vág a profiljába, illetve terveibe hogy illeszkedik. Közben a tervezettől a véglegesig az idő múlik, az eszköz könyv szerinti értéke változik. Lehetséges, hogy a szétválás során nem pont 50-30-20%-nyi lesz az egyes tagra jutó vagyonleltár, mérlegfőösszeg, hanem eltér attól (pl. 60-25-15 vagy 60-20-20%), ha a szétváló tagok ebben megegyeznek, és elfogadják. Ettől még lehet kedvezményezett az átalakulás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2020 Mezőgazdasági támogatás számviteli elszámolása kérdés 2020-05-05

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Vidékfejlesztési Program keretén belül az EMVA és a hazai költségvetésből 2019. évben megkapott fejlesztési célú támogatás a hatályos jogszabályok alapján (2019.07.31) könyvelhető-e tőketartalékba: (a támogatói okirat kelte 2018.03.29.)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2020. Alapítvány végelszámolása kérdés 2020-05-05

Egy Asztmás Gyerekek Gyógyításáért létrehozott alapítványban önkéntes segítőként évek őket elkészítem a számviteli és adózási feladatokat.

2020-tól az alapítványt végelszámolással kívánja az alapító megszüntetni. Ennek jogi részét jogtanácsos intézi.

A végelszámolás számviteli és bevallási feladataiban kérem a bizottság segítségét.

Az alapítványnak nincs alkalmazottja, szja bevallást soha nem kellett beadni. Minden évben csak TAONY bevallást adunk be. Helyi adóban is 0-ás a bevallás.

Végelszámolás kezdő napját megelőző időszaki beszámoló, és a megszűnéskori záró beszámoló alapján milyen bevallásokat kell leadni. Erre vonatkozóan nem találtam sem a NAV honlapon, sem az állásfoglalások között iránymutatást.

Az 1%-os utalás megszüntetésére vonatkozóan a NAV bevallások között a 19MKOZ bevallást találtam. Azonban sem a kitöltési igazolás, sem a NAV-nak szóban feltett kérdésem alapján nem kaptam választ arra, hogy 2020-ban is ezt a 2019-es bevallást kell-e benyújtani végelszámolással történő megszűnés esetén.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2020. Selejtezett tárgyi eszköz nettó értéke a tao-ban kérdés 2020-03-25

Társaságunknál 2017. évi adóellenőrzés van folyamatban. 2017. évben társaságunk tárgyi eszköz selejtezés címén az év közben leselejtezett termelő berendezés számított nyilvántartás szerinti értékével csökkentette a társasági adó alapját. Az eszköz a használat során teljesen tönkrement, vegyipari anyagokat gyártunk, és sokszor nem tartanak a berendezések addig, ameddig az adótörvény szerinti ÉCS-vel leíródnának. Év közben kivezettük a nyilvántartásból, sem mint eszköz, sem mint hulladék nem volt értékesíthető, tehát nem volt készletre vett hulladékanyag vagy haszonanyag sem. Az eszköznek számvitel szerinti nettó értéke 0 Ft volt, tekintve, hogy a várható hasznos élettartam kevesebb volt, mint a tao szerinti ÉCS-vel lett volna.

Mi a társasági adótörvény 7.§ (1) d) pontja alapján úgy gondoljuk, hogy a "tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor" csökkenthető a társasági adó alapja a számított nyilvántartási értékkel, hiszen az előző években a társasági adó alapját már megnöveltük a számvitel szerinti écs-vel. A NAV véleménye szerint a törvény szövegében a "bármely jogcím" nem jelenti az eszköz selejtezését, csak az értékesítés, vagy a feleslegessé válás tartozik ide. Szerintük a selejtezéskori számított nyilvántartási érték olyan terven felüli értékcsökkenés, amit az adótörvény nem ismer el.

Ebből szerintünk az következik, hogy a társasági adó törvény nem ismeri el a gazdasági tevékenység érdekében felmerült költségeket. Nyilatkoztattak bennünket arról a tényről is, hogy ezt a termelő berendezés a vállalkozás érdekét szolgálta. Ennek ellenére az az álláspontja a NAV-nak, hogy fenti esetben nem csökkenthető a társasági adó alapja a selejtezett eszköz számított nyilvántartási értékével.

Mivel tudnánk érvelni a jegyzőkönyvre tett észrevételünkben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2020. Árun végzett bérmunka elszámolása kérdés 2020-03-25

Egy Kft fő tevékenysége Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme. A továbbértékesítési céllal beszerzett mezőgazdasági gépekbe GPS berendezést szereltet be más vállalkozóval.Kérdés, hogy a más vállalkozó által végzett berendezés beszerelése a 2000 évi C. tv. 48. § (3) bekezdésének előírására tekintettel, mint bérmunkadíj értéke növeli-e a továbbértékesítési céllal beszerzett áru értékét, vagy igénybe vett szolgáltatásként a Kft termelési költségének részét képezi? 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2020.Mikrogazd.beszámoló önellenőrzése kérdés 2020-03-25

Mikrogazdálkodó beszámolót készítő bt 2018 évi anyagából kimaradt egy árbevételi számla, amely jelentős hibának minősülne. A Bt 2019. januártól KATA adóalany lett. Milyen módon tudom a 2018. évi beszámolót szabályszerűen javítani. A hiba társasági adóban plusz adófizetési kötelezettséget nem eredményezett - minimum adó miatt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

21/2020. osztalék maximális összege, adó és járulékfizetési kötelezettsége kérdés 2020-03-25

Egy Kft  mezőgazdasági célú támogatást kapott az 1990--es évek végén. (1998-99)

A támogatás összegét tőketartalékba helyezte. A támogatáshoz füződő kötelezettségek már régen lejártak. Kérdésem, hogy a tőketartalékban lévő támogatás összegét át kell vezetni az eredménytartalékba, vagy az a Kft megszűnéséig a tőketartalékban marad?  Fentiek ismeretére a kifizethető  osztalék összege miatt lenne szükség. A Kft adatai:

  • Jegyzett tőke: 3.000 ezer Ft
  • Tőketartalék 2.104 ezer Ft (ez a mg-i támogatás összege)
  • Eredménytartalék 3.893 szer Ft
  • 2019.évi eredmény 3.269 ezer Ft

A Kft tulajdonosa egy másik Kft, a  maximális kifizethető  összeget ki szeretné venni osztalékként.

1.) Kérdésem, hogy mennyi a fenti számok alapján a maximálisan kifizethető osztalék?

2.) A Kft tulajdonosa (az osztalékot kapó) egy másik Kft, milyen adó és járulékfizetés terheli a fizetendő osztalékot?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

20/2020. Koronavírus elleni maszk, fertőtlenítő számviteli elszámolása, ÁFA levonhatósága kérdés 2020-03-25

Kft. szeretne felkészülni a koronavírus ellen. Emiatt venne szájmaszkot, gumikesztyűt. Melyik főkönyvi számra könyvelhető? Van-e ennek adóvonzata? ÁFA levonható-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2020 Kinek kell a Számlát kiállítani visszáruzás esetén kérdés 2020-03-25

Abban az esetben, ha az áru visszaküldése nem hibás teljesítés miatt történik meg, de szerződésben nincs rögzítve, hogy az eladó köteles lenne visszavenni a vevő kérésére visszaküldött, már eladott, hibátlan árut, vagy annak egy részét, akkor kinek kell a számla kiállításáról gondoskodni? Esetleg mindkét félnek joga lenne azt kiszámlázni? Ez nem tipikus vevői visszáru, de szerződés sincs arról, hogy másképp kellene eljárni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2020. Áthúzódó ÁFA kérdés, ha az ÁFA alany következő évben alanyi mentességet választott kérdés 2020-03-25

Adott egy Betéti társaság, amely 2020. január 1-től bejelentkezett a kisadózó vállalkozások tételes adója alá, és alanyi adómentességet választott. Előtte a számviteli tv., társasági adótörvény alá tartozott, és ÁFÁ-ban az általános szabályok szerint adózott.

Hogyan kell könyvelni azoknak a számláknak az ÁFA tartalmát, amelyek költségként 2019.évre számolandók el, de az áfa teljesítési időpontja már 2020. évi? Pl. áramdíj számla, elszámolási időszak 2019.11.12-2019.12.20, áfa teljesítési időpont: 2020.01.22., számla kiállítás kelte: 2020.01.03.

Véleményem szerint következő időszakban levonható áfa már nem lehet, tehát a költség részeként kellene elszámolni, de 2019.évben még áfa adóalany volt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2020. Önköltségszabályzat készítés alóli mentesülés kérdés 2020-03-25

Egy egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdasági társaság, a számviteli tv. 14.§ (7) szerinti a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, ebben az esetben, mivel egyszerűsített éves beszámolót készít, mentesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítési kötelezettség alól, vagy az értékhatár átlépése miatt mindenképpen kell készítenie szabályzatot, és utókalkulációval kell kiszámolnia az önköltségét?

Kérdésem továbbá, hogy a cég az építőiparban tevékenykedik és a befejezetlen termelését készletre veszi a mérlegfordulónapon, de a  készültségi fok arányában árbevételt számol el a befejezetlen termelésére, egyáltalán felmerül az önköltségszámítás kérdése?

"(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

  1. az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
  2.  az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
  3. az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
  4. a pénzkezelési szabályzatot.

(6)* Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.

(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül."

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2020 ingatlan értékesítés részletfizetéssel számviteli elszámolása kérdés 2020-03-25

Egy cég másik adóalany részére régi ingatlant értékesít. Az eladó az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget választotta, így az ügylet fordított adózás alá esik. A szerződés szerint a vevő a 2 Mft-os vételárból 1,1 Mft-ot köteles fizetni a szerződés aláírásakor 2019.decemberében. Az 1,1 Mft-ból 200eFt foglaló, a többi előleg. A fennmaradó 900 eFt-ot 6 hónap alatt havi 150eFt-os részletekben kell a vevőnek megfizetnie. Az értékesítés tulajdonjog fenntartással történik, de a birtokbaadás megtörténik az 1,1Mft kifizetésekor, vagyis 2019.decemberében. Kérdésem az, hogy az eladónak hogyan kell szerepeltetni az ingatlant a könyveiben? Szerepeltetheti-e a tárgyi eszközök között a tulajdonjog átruházásig (teljes vételár kifizetéséig) az ingatlant?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2020. Egyéni vállalkozó apportja társas vállalkozás alapításakor kérdés 2020-03-25

gy mellékfoglalkozású ÁFA alany egyéni vállalkozó, akinek kereskedése van, 2019.09.15-én(nem mint vállalkozó)KFT-t alapított két másik személlyel. Apportként felajánlotta a Kft, részére vállalkozása eszközeiből az árukészletet és két tárgyi eszközt nyilvántartási értéken. Összesen: hozzávetőleg 20.millió forintért. értékben térítés nélküli átadásként.

Erről a tényről idén februárban értesültem. Szeretném rendezni jogszerűen visszamenőlegesen is az egyéni vállalkozás kötelezettségeit és a könyveléssel kapcsolatos elszámolásait. Az egyéni vállalkozás továbbra is létezik a maradék eszközökkel.A vállalkozás havi áfaelszámolásos volt. 1953 sz.bevllást készítünk. Számomra kissé zavaros a helyzet, kérem segítsenek a megoldásban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2020. Hulladékgazdálkodási szolgáltatási díj elszámolható adói kérdés 2020-03-25

Megbízóm hulladékgazdálkodási közszolgáltatást és hulladékgazdálkodási egyéb szolgáltatást is végez. A 2012. évi CLXXXV. törvény 50.§-a szerint éves beszámoló összeállítása során a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és ered- mény-kimutatást jelent. Ebben a beszámolóban a közszolgáltatási tevékenység helyi iparűzési adója, innovációs hozzájárulási kötelezettsége, egyéb helyi adói, cégautó adója a ráfordítások között jelenik meg, a TAO pedig az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során.

Erre vonatkozó szabályokat a megbízóm kialakította, az szerint végzi a könyvvezetését és készíti a beszámolóját. Megbízóm csak akkor tudja a hulladékgazdálkodó közszolgáltatói feladatát veszteség keletkezése nélkül ellátni, ha a felmerült kiadásait, törvényi kötelezettségen alapuló adófizetési kötelezettségét az NHKV Zrt. részére megtéríti. Ekkor lesz meg a bevételi forrása a közszolgáltatási tevékenység végzéséhez kapcsolódó valamennyi kiadásai kifizetésére.

Ami problémát jelent, hogy a koordináló szerv által fizetendő hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjról szóló 13/2016.(V.24) NFM rendelet 2.sz. melléklete nem ismeri el a ráfordítások között  az előzőekben felsorolt adókat és a Számviteli törvény fogalmi körébe tartozó egyéb ráfordításokat sem, így megbízóm nem jogosult azok megtérítésére,mert a standard díjba ezek nem  érvényesíthetőek.

A 13/2016(V.24) NFM rendelet 2.sz. melléklete szerint a standard díjba beszámíthatóak a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartós ellátásához szükséges indokolt költségek. Ezek között ha kimutatásra kerülnek az adófizetési kötelezettségek, akkor a Számviteli törvény rendelkezéseit sértjük meg, ha pedig egyéb ráfordítások soron szerepelnek, akkor az NHKV Zrt. által alkalmazni elrendelt - 13/2016.(V.24) NFM rendelet 2.sz. melléklete szerinti - elszámolásba nem kerülhetnek bele. Kérem a segítségüket a leírt tényállás megoldására, hogy megbízóm elkerülhesse a veszteséges gazdálkodást és megfelelhessen a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

13/2020. Egyszemélyes Kft. Könyvelési feladatai kérdés 2020-03-25

Szeretném segítségüket kérni egy egyszemélyes kft. könyvelésével kapcsolatba, ahol az alábbi kérdések merültek fel: Egyszemélyes vidéki székhelyű kft. telephellyel nem rendelkezik. Budapesten ingatlant bérel, ugyanakkor nincs budapesti illetve Budapest környéki vevőköre, vevő számlája/bevétele. Kérdés: elszámolhatja-e az ingatlan bérleti díját költségként.

Egyszemélyes kft. hölgy tulajdonosa és egyben ügyvezetője férje tulajdonában lévő gépjárművét a társaság által üzemben tartóként bejelentette. A férj nem tagja és nem alkalmazottja a kft.-nek. Elszámolhat-e a férj nevére kiküldetési rendelvénye alapján költséget. A gépjárművet elsősorban városon belüli közlekedésre használják. A tulajdonos ügyvezető nem vezet. Ez a gépkocsi nincs a társaság tárgyi eszközei között, cégautó adót egyik fél sem fizet utána.

Külön szerződést a férj kiküldetési tevékenységéről nem kötöttek. Elszámolhatja e ezen gépjármű karbantartási és biztosítási költségeit. A társaság tulajdonában és tárgyi eszközei között van másik gépjármű ami után a cégautó adó megfizetésre kerül.

Kft. telephellyel nem rendelkezik. Székhelye egyben a lakó ingatlana. Elszámolhat-e mosóport és egyéb tisztító szereket költségkén egyben élve áfa levonási jogával is.

Ugyancsak elszámolhat-e irodabútorokat, egyéb irodai kiegészítőket székhelyén-lakó ingatlanában. Feltételezhetően alakított ki valamilyen irodát lakóhelyén, de építmény adóra nem jelentkezett be, kizárólag a helyi kommunális adót fizeti meg. Az iroda akár nulla Ft-os bérletéről szerződést nem kötöttek. Elszámolhat-e ugyanezen jogcímen iroda felújítási anyagokat.

Ugyancsak a fenti kft. havi szintem átlagosan több, mint bruttó 50 eFt értékben számol el telefonszámlát szabályosan a vélelmezett magáncélú rész levonásával 27% és 5% áfa tartalommal. Az összegből átlagosan 16 eFt az internet használat díja. Ezzel párhuzamosan elszámol a Digi Kft. által lakcímére, de a kft. nevére kiállított kisebb összegű, együttesen átlagosan bruttó 6 eFt értékű televízió, internet és telefon számlát is. Szabályos-e ez utóbbi számla elszámolása. Az egyszemélyes kft. elszámolhat-e optikai szemüveg vásárlásáról nagyobb értékű számlát. Alkalmazott nincs.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

12/2020. Gazdasági események helyes könyvelés kérdés 2020-03-25

Az alábbi gazdasági esemény helyes könyvelésére kérném a segítség

Egy Zrt a Kft-ben lévő 50 %-s  részesedését( üzletrészét )  eladja a Kft másik tagjának aki  egy magánszemély. A magánszemély az üzletrészért 2.500.000.-Ft-t fizet a szerződés szerint. A Zrt főkönyve a következőket tartalmazza:

171 fsz. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban: 1.500.000.-Ft

414 fsz. Lekötött tartalék pótbefizetés miatt: 3.500.000.-Ft

A gazdasági esemény könyvelése:

T. pénzeszköz, K. Részesedésekből származó bevételek árf.nyeresége 2.500.000.-Ft

T. Részesedésekből származó ráford.árf. vesztesége - K.171.sz  Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 1.500.000.-Ft

Majd az eredményszámlák összevezetése. De mi történik, mit kell tenni a lekötött tartalékon lévő pótbefizetés miatti összeggel? Illetve a leírt gazdasási esemény könyvelése helyes-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

11/2020. Munkajogviszony és KATA kérdése kérdés 2020-03-25

Az alábbi kérdéseimet szeretném, ha megválaszolnák:

1./ Újonnan alakult társaság ügyvezetője munkaviszony formájában fogja ellátni az ügyvezetői tevékenységét. Jelen pillanatban gyesen van, ebben az esetben lehetséges, hogy a munkaviszonya a gyes lejártát kezdődően létesül, vagy a társaság megalapításával egyidőben kell, hogy munkaviszonya jöjjön létre?

2./ Egy betéti társaság beltagja munkaviszony formájában látja el a feladatát. A bt. 2020.01.01-től átlépett a "KATA"-ba és a beltag lett a főállású katás, ebben az esetben az előző jogviszonyát le kell zárni és kijelenteni  vagy nem?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

10./2020 Katás Bt könyvvizsgálat kérdés 2020-03-25

Az utolsó továbbképzésen tavaly elhangzott, hogy nem kell könyvvizsgáló ha a Bt KATA után visszamegy a társasági adó alá./ a nyitómérleghez /

A KATA tv-ben ugyanakkor azt találom, hogy csak akkor nem kell könyvvizsgáló, ha végelszámolással megszűnik a Bt.

Nem jól emlékszem?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

9./2020. Irodai masszázs könyvelése és adóvonzata kérdés 2020-03-25

2020.évben irodai masszázsról bejövő számla melyik főkönyvi számra könyvelhető, milyen adóvonzata van? Kell-e valamilyen nyilvántartás az elszámoláshoz?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

8./2020. EKHO-s adózás kérdés 2020-03-25

Azzal kérdéssel fordulunk Önökhöz, hogy az EKHO szerinti adózás vonatkozhat-e a sportszervezet (Magyar Labdarúgó Szövetség tagja)  főállású könyvelői, karbantartói, műszaki vezetői pozíciót betöltő munkavállalóira? A sportszervezetnél mindenki sporttevékenységgel kapcsolatban lát el feladatokat, akár közvetve vagy közvetlenül, a fenti munkavállalók tekinthetők-e sportmunkatársaknak?

Az 2019. novemberben megtartott mérlegképes továbbképzés anyagában az alábbi hivatkozást találtuk ekho-s adózásra vonatkozóan:

Egyéb feltételek teljesítése mellett az Ekho törvényben meghatározott foglalkozásúnak minősül:

  1. a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
  2. a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A. §- ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

7/2020. Felújított tárgyi eszköz ÉCS leírása kérdés 2020-03-25

Érdeklődni szeretnék, hogy tárgyi eszközök felújítása esetén miként lehet vagy kell megváltoztatni az értékcsökkenési leírási időszakot? Különösen olyan esetben érdekes a kérdés, ha az eszköz már az eredetileg tervezett leírási időtartam vége felé jár, vagy már túl is van rajta.

Pl. ha egy 50 milliós bruttó értékű, 2% értékcsökkenésű ingatlanra a 49. évben emeletráépítést valósítunk meg, további 50 millió Ft értékben, akkor ha az eredeti leírási időszak változatlan marad, a következő (a tárgyi eszköz kartonja szerint már 50.) évben "leíródik" a teljes értéknövelő beruházás? Ha úgy tekintek az emeletráépítésre mint önálló(?) építési beruházásra, akkor újabb 50 éves leírási időszak indul az 50 milliós összegre? Ez esetben évi 1 millió ÉCS keletkezik az emeletráépítésből, de a következő egy évben leíródik az eredeti beruházás utolsó 1 millió forintja is? Vagyis egymás mellett két értékcsökkenés futhat ugyanarra az eszközre? Vagy valamiféle "súlyozott átlag" logikával kell újraszámolni a leírási időszakot? (Ha így van, további kérdés hogy a régi eszköz nettó 1 milliós vagy bruttó 50 milliós értékéhez adjuk hozzá az emeletráépítés 50 millióját, mielőtt a leírási kulcsot alkalmazni kezdjük?)

Felmerült, hogy a gazdálkodó esetleg szabadon mérlegelheti a beruházásnál, hogy mennyivel növekedjen a leírási idő. Ez esetben is érdekes azonban, hogyan érvényesítendő az adótörvény szerinti értékcsökkenésben a beruházás? Vagyis kell lennie egy objektív (a gazdálkodó szándékától független) számítási módnak is a fenti problémára.

A kérdés nem konkrét ingatlanra szól, hanem általában bármilyen tárgyi eszközre (pl. gépekre is).

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

6/2020. Számlázási kérdés kérdés 2020-03-25

Az alábbi tényállás helyes számlázási rend kialakításával  kapcsolatosan az alábbiakban szeretnék segítséget kérni:

A jelenleg hatályos orvos szakmai irányelvekben az szerepel, hogy napi teljes étrendet helyettesítő diétát csak komplex testsúlycsökkentő program részeként lehet alkalmazni.

Ami azt jelenti, hogy azok részére akik a testsúlycsökkentő szakaszban vannak a program során hetente 35 ételcsomagot adunk ki, valamint hetente 1 órában motivációs csoportfoglalkozáson vesznek részt, illetve orvosi kontroll alatt állnak (minimum kéthetente orvosi konzultáció lehetősége).

A hatályos jogszabály 27/2004 ESzCsM rendelet előírja, hogy napi teljes étrendet helyettesítő diéta alkalmazása esetén naponta MINIMUM 800 kcal energiát kell biztosítani. Ha kevesebb ételt rendel, akkor ez nem áll fenn. Mondhatja azt is, hogy azért kért kevesebbet, mert már nem teljes étrend helyettesítést végez, csak részlegeset. Ebben az esetben viszont ugyanez a jogszabály kimondja, hogy egy étkezés energiatartalma MINIMUM 200 kcal kell, hogy legyen. Tehát az ételeink több mint fele nem is adható el, mert kevesebbet tartalmaznak 200 kcal-nál. A napi teljes étrend helyettesítés esetén csak a napi minimumot határozzák meg, tehát mindegy, hogy egy adag étel mennyi energiát tartalmaz.

Ennek megfelelően, lenne

1)  "OptiWeight program egy hétre", az alábbiakat tartalmazná:

  • 35 ételcsomag (napi 5 db hét napra) 800 kcal/nap energiatartalommal
  • heti 1 óra konzultáció csoportban ( max 12 fő), melynek pontos meghatározása: kognitív viselkedéstherápiás csoportfoglalkozás
  • orvosi kontroll

2)  OptiWeight Program testsúly megtartásra  1 hétre

Amikor a kliensek elérik a célsúlyukat és áttérnek a részleges étrend helyettesítésre (azaz napi 4 zacskós étel mellett 1 hagyományos étkezés, vagy napi 3 zacskós étel és 2 hagyományos étkezés), akkor ténylegesen csak az ételek kerülnek majd leszámlázásra, vagy létre lehetne hozni ilyan számlázási tételt: OptiWeight Program testsúly megtartásara 1 hétre (28 étellel, vagy 21 étellel)

Röviden a kérdés: megoldható-e, hogy a számlán csak annyi szerepeljen, hogy OptiWeight Program 1 hétre/2 hétre, illetve OptiWeight Program testsúly megtartásra 1 hétre és az ételeket, külön vennénk ki a raktárból készlet nyilvántartó program segítségével?

Vagy kötelező a kiadott ételeket tételesen kiszámlázni a programban részt vevő személyek részére, és a számlának emellett tartalmaznia kell egy szolgáltatás csomagot is az orvosi felügyelet, konzultáció címen?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

5./2020. Iskola által nyújtott szolgáltatások TA és ÁFA kérdései kérdés 2020-03-25

Általános Iskolát könyvelek. Gazdálkodási forma: bevett egyház elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személye

  • Fő tevékenysége:  8520 alapfokú oktatás
  • Tevékenysége +: 5629 Egyéb vendéglátás
  • ÁFA fizetési kötelezettség: 1 Az áfa -fizetési

kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.

Az intézményben főzőkonyha működik így a tanulók részére biztosítja az ebédet. Viszont megállapodása van egy óvodával, amelynek értelmében az óvoda megvásárolja az ebédet az óvodások részére. Minden hónapban egy számlát állít ki az iskola az óvoda részére. (Áfásan)

Kérdésem az, ez vállalkozási tevékenységnek minősül-e az iskola részéről és van- e TAO bevallási kötelezettsége?

Másik kérdésem: iskola saját formaruhát, köpenyt, nyakkendőt, sálat, tornaruhát,  vásárol vagy varrat egy vállalkozóval, aki áfás számlát állít ki az iskola felé. Az iskola odaadja a gyerekeknek ezeket a ruhákat, oly módon, hogy kiszámlázza ezeket.

Kérdésem: áfásan történjen a számlázás? 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

004/2020. Ügyvédi iroda tagjának járulékfizetése kérdés 2020-03-25

Ügyvédi Iroda társasági formában adózik, és a saját tagja, mint Ügyvéd milyen bér után kell, hogy megfizessen a járulékokat? Minimálbér, vagy garantált bérminimum alapján? Az Ügyvéd saját irodájának nem alkalmazotti státuszban van bejelentve.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

003/2020. KIVA és Lovassport támogatás kérdései kérdés 2020-03-25

1. KIVA-s cég osztalékfizetés: ha kivás cég fizet osztalékot belföldi magánszemély tulajdonos tagjának, akkor a magánszemélynek illetve a cégnek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a jóváhagyott és kifizetett osztalék után. KIVA adóalapot növel az adóévben jóváhagyott, fizetendő osztalék -- ez pontosan mit jelent, ha 2019. évi kivás eredményéből szeretne 2020-ban osztalékot fizetni a cég a tulajdonosnak? Már 2020-as adóévben kerül sor a jóváhagyásra és kifizetésre is. 2019-ben alakult a vállalkozás (normál tao alany lett), és még év közben áttért a kivás adózási módra.

2. Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás: Magyar Lovassport Szövetség pályázott még 2017-ben az egyik minisztériumnál vissza nem térítendő támogatásra. Ő pályáztatással tovább "osztotta" a nyert összeget, azaz hazai vállalkozások nála pályázhattak adott témában bizonyos összegekre. A pályázat vissza nem térítendő, fejlesztési célra adott támogatást tartalmaz, állattenyésztéshez/-tartáshoz kapcsolódó területen. A nyertes felek részére ki is lett utalva a pályázati összeg, előre egy összegben. A támogatási szerződésben nem olvastam előlegről, csak teljes pályázati összegről, melyet a dokumentumban megjelölt határidőig ki is utalt a Szövetség (ez még 2017-es év volt). A pályázati összeget lovarda létrehozására fordította az egyik nyertes fél. A lovarda használatba vételi engedélye (hatóság által) 2019. őszén vált jogerőssé, a munkálatok nem sokkal előtte, nyáron fejeződtek be.

Hozzám a lovardát építő cég menet közben került, nehezen tudtam lekövetni az események sorát. 2019. őszén a pályázati összeggel elszámolt a cég, elfogadta a szövetség. Viszont lezárásra akkor kerül, amikor majd a minisztérium is elfogadja a Szövetség elszámolását, amely jelenleg tudomásom szerint folyamatban van.

Az lenne a kérdésem, hogy a kapott támogatást hogyan kell helyesen a könyvekben szerepeltetni, lekönyvelni most?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

002/2020 Különféle ÁFA kérdése kérdés 2020-03-25

Kérdéseim:

  1.  Például: későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett közösségen belül igénybevett szolgáltatásról számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  2. Például: későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett közösségen belüli termékbeszerzésről számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  3. Például:későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett harmadik országbeli termékbeszerzésről (termékimport) számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  4. Például:későn, ÁFA határidőn (12.20) túl érkezett harmadik országon belüli szolgáltatásnyújtásról számla esetében mi a helyes eljárás? A befogadó fél közösségi adószámmal rendelkezik. Számla kelte 2019.11.29. Melyik napi árfolyamot használja a befogadó fél? Melyik havi ÁFA bevallásba kerüljön a számla? Milyen dátummal keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége és mikori dátummal élhet az ÁFA levonási jogával?
  5. Közösség adószámmal rendelkező cég fogadna be igénybevett szolgáltatásról számlát az Egyesült Királyságból (GB), viszont a számla kiállító Ltd. szerint nem kell rendelkeznie az ottani jogszabályok szerint közösségi adószámmal. ÁFÁ-t sem tüntetne fel a számlán. Befogadható-e így a számla? A magyar ÁFA bevallásban és az A60-on szerepeltetni kell-e valamilyen módon a számlát? Amennyiben igen, mikre szükséges figyelni? A60-on "GB0" jelöléssel kell az összeget feltüntetni? ÁFA bevallásban fizetendő adót fel kell számítani rá és jelölni a 18.sorban, viszont az ÁFA összeg le nem vonható, ezért a 67.sorban nem kell feltüntetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

001/2020 Egyéni vállalkozó idegen ingatlanon végzett beruházása ÁFA vonzata kérdés 2020-03-25

Olyan kéréssel fordulok Önökhöz, hogy egy áfás egyéni vállalkozó beruházást, bővítést végzett bérelt ingatlanon, 2016-2019 évben. A beruházás még nincs befejezve. Az egyéni vállalkozó úgy döntött, hogy 2020.01.01-től befejezi az egyéni vállalkozásában a vendéglátói tevékenységet. A bérbeadóval a bérleti szerződésben nincs meghatározva, ha megszűnik bérleti jogviszony, hogyan történik az ingatlanon végzett felújítás, az épület bővítés rendezése.

Kérdésem,hogy a vállalkozó hogyan tudja a beruházással kapcsolatos elszámolást lezárni, mivel ezzel kapcsolatban áfa visszaigénylése keletkezett.

Ha ingyenesen átadja a bérbeadónak akkor mi alapján fizeti az áfát. A teljes összeg után egy az egyben amit e beruházáshoz levonásba helyezett?

A másik lehetőség, ha nem ingyenesen adja át, hanem a korábban felhasznált anyagot piaci értéken számlázza ki a bérbeadónak. Mi lehet a  piaci érték, mivel lehet alátámasztani?

Ezek építőanyagok(térkő, cserép, fűtésrendszer stb.). A vállalkozónak az ezekből származó bevétele az szja bevallásban bevételnek számít-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

116/2019.12.16. Bevételi nyilvántartást vezető Bt. számviteli törvény hatálya alá megy át, hogyan kell értékelni a társaság vagyonát a nyitó mérlegben és egy kis ÁFA végelszámolás esetén kérdés 2020-03-25

Bevételi nyilvántartást vezető BT 2020-tól a társasági adó hatálya alá megy át. A vállalkozás vagyona a pénzeszközön kívül egy ingatlan, amit már régen, 20 éve vásároltak, 2,8 millió forintért. A nyitó mérlegbe piaci értéken kell felvenni az eszközöket. Ennek érdekében ingatlan értékbecslő segítségével kerül meghatározásra az aktuális piaci érték, amely várhatóan több, mint tízszer nagyobb lesz, mint az akkori beszerzési érték. Felmerült kérdések:

  • Meghatározható lenne-e nyitó mérleghez a piaci érték értékbecslő nélkül is, vagy mindenképpen szükséges értékbecslő bevonása?
  • A beszerzési ár és a piaci érték közti különbözet a nyitó mérlegben az értékhelyesbítés, vagy az eredménytartalék soron szerepeltetendő?
  • Amennyiben értékhelyesbítésként kell kimutatni, elkerülhető-e, hogy minden éven értékbecslést kelljen csináltatni a cégnek? Hiszen most csupán az adózási, könyvvezetési mód változása miatt válik szükségessé a piaci értéken történő értékelés kötelezettsége.
  • A nyitó mérleg könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatása független könyvvizsgálóval kell hogy megtörténjen, vagy mivel a jogszabály csak könyvvizsgálót ír, ezt akár a cég könyvelője, - aki könyvvizsgáló is egyben –ellenjegyezheti?
  • Amennyiben a cég a közeljövőben végelszámolás mellett dönt, akkor a vállalkozásból kivont vagyon meghatározásánál a felértékelt ingatlan értékkel kell számolni?
  • Vállalkozásból kivont vagyon között szereplő ingatlannal kapcsolatban keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség? A cég alanyi adómentes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

115/2019.12.08. Kontírozás feltüntetése a számlán kérdés 2020-03-25

A számviteli törvény 167.§ (7) bekezdése szerint nem kötelező a kontírozás és a rögzítés időpontját magán a bizonylaton feltüntetni, de az fizikailag vagy logikailag egyértelmű és módosítást kizáró módon kell hozzárendelni. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.

Kérdésem az lenne, hogy pontosan mit jelent ez:

  • a mai elektronikus számlabefogadások,
  • utólagos kontírozások a programban (postázó rögzíti a számlákat, de a kontírozást már könyvelő végzi, aki a számlát nem veszi újból kezébe),
  • vagy csak olyan program esetén, ahol pl.: a szállítókhoz hozzá vannak rendelve a szokásos termékek, netán áfa kulcsok is, és ez alapján a tételek "automatikusan" kerülnek könyvelésre.

Logikai hozzárendelés egy utólag kinyomtatott lista, valamilyen hivatkozások (szállító neve, számla száma, összeg, stb.) és kontírszámok megjelölésével? Vagy a könyvelő programban, vállalatirányítási rendszerben történő hozzáférésének szabályzata, a kontírozás menetének leirata?

Ma már egyre elterjedtebb, hogy a számlák vagy digitalizáció útján kerülnek a könyvelő programokba, vagy a számla rögzítése és kontírozása teljesen elkülönül egymástól. Arról nem is beszélve, ha a kontírszámot javítani kell, az a programban történik, a számla - több hónappal előbbi anyagból való kikeresése - már nem valósul meg, átkontírozása nem történik meg, főleg, ha a számla
már régen visszakerült az ügyfélhez, vagy fizikailag más helyen található.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

114/2019.12.02. KAT-s, ÁFa-s egyéni vállalkozó szolgáltatási tevékenysége Romániában és az ÁFA kérdés 2019-12-17

Közösségi adószámmal rendelkező, Áfá-s, KATA-s egyéni vállalkozó természettudományi kutatási tevékenységet is végez.  Jelen esetben  a Román Víz Nemzeti Igazgatóság  részére végez elemzést a romániai tavak vízminőségéről. A tavak vízminőségi adatait Romániából emailben küldték meg.  A kért elemzésekről jelentést , összehasonlító adatbázist készít és ezt a közösségi adószámmal rendelkező Intézetnek emailben  küldi meg.  A  számlát román leiben vagy Euróban kéri az intézet.

Kérdésem: Közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnak minősül-e a fentiekben leírt gazdasági esemény? Készíthet-e adómentes devizás számlát róla az egyéni vállalkozó és milyen megjegyzéssel? /"fordított adózás, Az áfa fizetésére a vevő  adóalany kötelezett, vagy az Áfa törvény 107§. szerint  adómentes megjegyzés szerepeljen?  Fel kell-e tüntetni a számlán az adott deviza kiállításkori deviza árfolyamát?

Milyen hitelt érdemlő módon kell bizonyítani, hogy az elkészült adatbázis elhagyta az országot? Elegendő-e a teljesítési igazolás és a kifizetést igazoló banki kivonat?

Nevezett egyéni vállalkozó KATÁ-s, ezért további kérdésem, hogy a gazdasági eseményről   mely negyedévben készüljön a NAV felé az A60 összesítő nyilatkozat? A számla kiállítás tehát 2019.IV.n.év, vagy ha esetleg a pénz csak 2020. januárban érkezik, akkor 2020.I.n.év? KATA törvény szerint a bevétel a pénz megérkezéskor keletkezik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

113/2019.12.01. Egyéni vállalkozó egyszemélyes KFT-vé alakulás kérdései kérdés 2019-12-17

Egy egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft-vé kíván átalakulni. Az egyéni vállalkozásában a megszűnés szabályait kell alkalmazni? Konkrétan: el kell számolni a bevételeket a kibocsátott vevői számlák után (ami még nem folyt be) és el kell számolni költségként a szállítói számlákat (amik még nem kerültek kifizetésre)? Ez estben mit jelent hogy az adót 3 év alatt lehet megfizetni?

A vevői számlák után az áfát meg kell fizetni (45 napos haladék érvényét veszti?) vagy azt majd a Kft első áfabevallásában kell bevallani és akkor válik azonnal esedékessé?

Azon készlet értéke, amely korábban költségként elszámolásra került, bekerül a Kft-be vagyoni hozzájárulásként (jegyzett tőke apport részeként) bevételként el kell számolni? (Ez lenne a logikus, mivel a Kft-ben majd a készlet értéke átvezetésre kerülhet a 8-as főkönyvre ha jól gondolom). A tárgyi eszközök nettó értéke viszont nem logikus hogy költségként elszámolásra kerüljön, mivel ha a Kft-be apportként kerül be, akkor ott lesz rá elszámolva az écs.

Úgy tudom ezen eszközök és készlet után (amely vagyoni hozzájárulás lesz a Kft-ben) az áfát viszont nem kell megfizetni? Helyes ez az olvasatom?

Valamint az egyéni vállalkozás pénztár és bankszámla egyenleg értékének át kell-e teljes egészében kerülni a Kft-be, vagy eldöntheti a vállalkozó, hogy mennyit bocsát abból a vállalkozás rendelkezésére? Mivel úgy tudom a pénztár értéke adózott jövedelem, csak a likviditás megőrzése érdekében az előző könyvelő által az évek hosszú során nem került mindig kikönyvelésre a pénztárból.

Ezek után pedig a Kft-be bevitt minden követelés és kötelezettség beleszámít a jegyzett tőke megállapításába: tárgyi eszköz+készlet+követelések-kötelezettségek?

Kérném részletezzék számomra ezt az új lehetőséget.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

112/2019.10.29. Édenred utalvány kérdés 2019-12-17

Az alábbiakban ismertetett adózási ügyben szeretnék szakmai iránymutatást kérni:

Eddig 2018 év végéig Mezőgazdasági szövetkezet tagjainak szoktunk a közösségi alap terhére étkezési utalványt juttatni Erzsébet utalvány formájában.

Kérdésem, hogy a 2019.évi törvényi változásokat figyelembe véve Édenred élelmiszer utalványt lehetne-e juttatni az alábbi adózási formában? Juttatási forma Édenred utalvány kizárólag élelmiszerre és kész étel fogyasztásra szóló utalvány 400 000 ft /fő

Béren kívüli:

SZJA törvény71 § (2) b. pontja a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adó évben nem pénzben juttatott-egyébként adóköteles –jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

Ha juttatunk pl.400 000 ft /fő utalványt 149 000 ft minimálbér 50 százaléka 74 500 ft adózik 15 % szja 11 175, 17,5 % szochó 13 038 ft. Ezek a kifizetőt terhelik.

A maradék 325 500 ft adózhat-e  egyes meghatározott juttatásként?

Egyes meghatározott juttatásnak minősül 70 § (7) d. pontja szerint:
a 71 § (2) bekezdés b) pontja szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghatározó része
325 500 *1,18=384 090 * 15 % Szja 57 614 ft 384 090*17,5% Szochó 67 216 ft

Ha ez nem működik akkor milyen adózás vonatkozna a fenti esetre?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

111/2019.11.26. Kiválás számviteli elszámolása és társasági adó vonzata kérdés 2019-12-17

Egy kiválás számviteli elszámolásával és annak társasági adó vonzatával kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz:

Az „A” Zrt anyavállat, 100 %-ban tulajdonosa a „B” Kft leányvállalatnak. A cégbíróságra benyújtott átalakulási iratok szerint kedvezményezett átalakulással „B” leányból kiválással létrejött „C” leányvállalat, 3 m Ft-os jegyzett tőkével. A kiválás során „B” leányvállalat az erdménytartalékából és az elszámolási betétszámlájáról történt utalással jött létre az új „C” leányvállalat, melynek 100 %-os tulajdonosa az „A” Zrt anyavállalat.

Az „A” Zrt anyavállalatnál a 17. Tartós részesedések között és a 97. Pénzügyi műveletek bevételével szemben könyveltük le a kiválással szerzett tulajdoni részesedést.

Kérdésünk:

  1. Helyes-e az elszámolás az „A” anyavállalatnál?
  2. Kedvezményezett átalakulásnak minősül-e ez a kiválás? Az „A” anyavállalatnál társasági adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető-e a 3 m Ft, ami a pénzügyi bevételek között került elszámolásra?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

110/2019.11.26. Adóhivatal bevallás megőrzési kötelezettsége kérdés 2019-12-04

2006 évtől evás Bt (bevétel nyilvántartást vezet) végelszámolást szeretne indítani. Az adó törvény és számviteli törvény által előírt bizonylatmegőrzési határidőkön túl vagyunk, mindemellett 2005-ben még papír alapon kerültek benyújtásra a bevallások. Tovább rontja a helyzetet, hogy a bt pályafutása alatt több könyvelő is végezte a munkát.

Kérdés: az adóhivatal visszamenőleg meddig őrzi meg a bevallásokat, bevallás adatokat?

Rájuk is az általános adó és bizonylat megőrzési szabályok vonatkoznak vagy náluk speciális szabályok vannak? Rendelkezésükre állnak-e még a tizenéves adatok, tudunk-e tőlük információkat kérni adott bevallás adatai vonatkozásában? (Konkrétan az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítására vonatkozóan volna szükség adatokra.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

109/2019.11.26. Befejezetlen felosztása szétváláskor kérdés 2020-03-25

Könyvvizsgálói vagyunk egy olyan részvénytársaságnak, amely két Kft-re való szétválással kívánja továbbfolytatni tevékenységét. A vagyonmérleg tervezet elfogadása már megtörtént, a végleges vagyonmérleget 2020. március 31-i időponttal kívánják elkészíteni. A vagyonfelosztás elveiben alapvetően megegyeztek, de a cég speciális tevékenységéből adódóan vannak még tisztázandó problémák, melyek megoldásához szeretnénk kérni véleményüket. A Zrt az építőiparban működik, de kivitelező szervezettel nem rendelkezik. Két területen tevékenykednek:

  1. fővállalkozások, melyek projektek megvalósítására irányulnak alvállalkozók közreműködésével
  2. beruházások lebonyolítása, közbeszerzési eljárások lefolytatása saját apparátussal

Az átalakulás a két tevékenység szétválasztásával történik. A vagyontárgyak és a munkaerő szétválasztását illetően már megállapodtak. A folyamatban levő munkákat a tevékenységnek megfelelően viszik tovább a létrejövő Kft-k. Gondot a folyamatban levő munkák átalakulás előtt keletkező nyereségtartalmának a megosztása jelenti. 2019. szeptemberben ugyanis három jelentős (milliárdos nagyságrendű) fővállalkozást indítottak, melyek befejezése 2020, illetve 2021. években történik. A cél az, hogy a Zrt időszakában keletkezett eredményből még minden részvényes arányosan részesedjen.

A befejezetlen termelés értékelése jelenleg a két tevékenységi körben eltérő módszerrel történik. A felmerülő közvetlen költségeket utókalkuláció keretében munkaszámonként gyűjtik.

Jelenleg a fővállalkozások esetében a befejezetlen termelés értékelésének alapja az időszak végén projektenként felvett állományi leltár. A felmerült közvetlen költséget a kiszámlázott és az állományi-leltár szerinti teljesítmény arányában osztják meg a befejezett és a befejezetlen termelés között.

A többi tevékenységek esetében a felmerült termelési napok alapján történik a költségmegosztás a befejezett és befejezetlen termelés között. Az utolsó számlakibocsátást követően felmerült termelési napokra jutó közvetlen költség képezi a befejezetlen termelés értékét. Itt közvetlen költségként elsősorban a vonatkozó munkabérek és annak közterhei az utazási költségek és a munkákhoz kapcsolódó esetleges egyéb közvetlen költségek kerülnek figyelembevételre.

A 2019. év végi befejezetlen értékelés még a jelenleg érvényes számviteli szabályok szerint történik, ha ezt az értékelési elvet alkalmazzák a szétválási vagyonmérleg elkészítése során (ami elvileg lehetséges, hiszen a projektek 2019-ben indultak), akkor a befejezetlen termelés közvetlen önköltségen fog szerepelni a szétválás előtti mérlegben és a végleges vagyonmérlegben, így annak nyereségtartalma a szétválás után az egyik Kft-ben fog realizálódni. Ha a 2020. január 1-től érvényes szabályok szerint járnak el, akkor igazságosabb lesz a vagyon szétosztása.

Az új szabályok szerinti értékelést a fővállalkozásoknál oly módon képzelik, hogy a szétválás időpontjában felmérik a projektenkénti tényleges teljesítmény (tényleges teljesítési fok) szerződés szerinti értékét, és ebből a még nem számlázott bevételt, aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetik a záró beszámolóban (és a végleges vagyonmérlegben), a ténylegesen felmerült költségekkel szemben. Így a ténylegesen elvégzett teljesítmény nyereségtartalma a szétválást megalapozó évközi beszámolóban elszámolásra kerül.

Felmerült a kérdés, hogy az egyéb tevékenységek (beruházás-lebonyolítás, közbeszerzési eljárások lefolytatása) esetében 2020-tól kötelező lesz-e az új szabályok szerinti árbevétel elszámolás, ha nem akkor ezeknél a szerződéseknél lehetőség lesz-e a befejezetlen termelés jelenlegi szabályok szerinti értékelésére? Ezek a megbízások is egyedi szerződéseken alapulnak, melyeknél lehetőség van részszámlázásra, de végszámlák benyújtására a létesítmények műszaki átadása, illetve az eredményes közbeszerzési eljárás lezárása után van lehetőség.

Az előbbiekben jelzett egyéb tevékenységek elszámolásával kapcsolatosan a probléma kettős.

  1. Első kérdésünk az, hogy 2020-tól a fentiekben felsorolt egyéb tevékenységekre is vonatkoztatni kell-e a teljesítési fok szerinti árbevétel elszámolás kötelezettségét, vagy ezen a területen továbbra is alkalmazható-e a jelenlegi módszer?
  2. Második kérdésünk, akkor vetődik fel, ha a teljesítési fok szerinti árbevétel elszámolás a felsorolt egyéb tevékenységekre is vonatkozik, milyen módszer fogadható el a tényleges teljesítési fok meghatározására. Lehetséges-e a megállapított teljesítési fok megrendelővel történő igazoltatása?

A Zrt úgy ítéli meg, hogy az árbevétel elszámolás új módszere nagyban elősegítené az igazságos vagyon-megosztást a szétválás során, ezért kérjük az Önök véleményét a feltett kérdésekkel kapcsolatban.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

108/2019.11.18. Leltárérték megállapítása kérdés 2019-12-04

Ebben az évben vettem át egy céget, amely már régóta működik, A számviteli politikáját eddig egyik könyvelő sem állította össze.

A régi könyvelői a beszámolót alátámasztó leltárt úgy kapták meg, hogy az bruttó eladási áron szerepelt. Azt visszaosztották az áfával és a átlagárréssel és kaptak egy leltárértéket, amely a beszámolóban szerepelt.

Ha egy cég bruttó eladási áron veszi fel a leltárt - elmondásuk alapján az apró termékkör miatt, beazonosíthatatlan a beszerzési ár - van-e szabály arra, hogy hogyan kell a árukészlet leltárértékét meghatározni? A társaság készletnyilvántartást nem vezet, sem értékben sem mennyiségben.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

107/2019.11.16. Könyvvizsgáló és a mérlegképes könyvelői kreditpontok kérdés 2020-03-25

Korábban mérlegképes könyvelőként az éves kötelező oktatásokon vettem részt, és gyűjtöttem évente a kötelező kredit pontokat. Az idei évben megszereztem a könyvvizsgáló jogosultságomat (2019. novemberében esküt is tettem) és a MKVK tagjai közé léptem. 

Kérdésem, hogy ezen esetben 2019-re év egy részére vagy  akár az egészre kell-e mérlegképes kredit pontot szereznem? 

Az MKVK előírásai szerint az idei évben már szükséges könyvvizsgálói kreditet is gyűjteni (természetesen nem a teljesét), mivel tag lettem 2019-ben, viszont nem vagyok tisztában azzal, hogy mérlegképes könyvelő kreditet is kell-e szerezek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

106/2019.11.12. könyvvezetési forma KATA-ra, KIVA-ra áttérés után kérdés 2019-11-28

1. A Bt-m eddig (2018 végéig) a társasági adó hatálya alá tartozott, most pedig KATA-s társaság lett 2019-től. A BT kettős könyvvezetést készít.

- a társaságot lezártam, beadtam a megszűnésre vonatkozó 1871-s nyomtatványt, ezzel lezártam az évet. Ez után a társaságot lehet-e folytatni a kettős rendszerbe? Ha igen, akkor ugyanúgy könyvelhetem a vevő, a szállító, a bank és a pénztár bizonylatokat, számlákat mint eddig a ta-s időben. Ha nem akkor hogyan? A KATA hatálya alatt csak bevételi nyilvántartás van. Mi lesz azzal a vevővel, akinek a kiállított számlával garanciális javításra visszatartott pénze van, és ezt kettő év múlva fogja kifizetni, amikor már a KATA hatálya alatt van? Milyen könyvelést kell vezetni?

2. A másik kérdésem hasonló, de ez kft-re vonatkozik, és KIVA alany szeretne lenni, 2020-tól. Neki lehet-e folytatni a könyvelést, ugyanúgy, mint a társasági hatály alatt, vagy át kell dolgozni a nyitó tételeket.

A könyvelő programon a TEN-SOFT által készített program. Szerintem nagyon jó.

Ne tessék kinevetni: egyik könyvelő azt mondja, hogy mindenképpen folytatni kell úgy ahogyan eddig csináltam (mint ta.alany)
a másik azt mondja, hogy nem. A folytonosság elvét tartva szem előtt, valóban az a logikus, hogy folytatni kell, de a KATA
pedig bevételi nyilvántartás.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

105/2019.11.12. Három szereplős láncértékesítés számlázása kérdés 2020-03-25

A társaság ügyvezetője az elmúlt hónapban keresett meg a társaság könyvelésével. Az iratanyag átnézésekor az alábbi ügylettel kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.

Az ügylet a szereplők között úgy játszódik le, hogy ugyanazt az árut egy Szaudi Arábiai cég értékesíti egy Bahraini cégnek, a Bahraini cég értékesíti egy magyar cégnek, miközben az áru Magyarországról Szaudi Arábiába érkezik. A fuvart a magyar cég intézi. (erről készült is megállapodás)

Ha jól gondolom, akkor ez egy háromszereplős láncértékesítésnek minősül az áfa tv. 86.§-a alapján, és a számlázás a magyar és a Bahraini cég között pedig Közösségen kívüli értékesítésnek minősül az áfa törvény 98.-a alapján. A problémám, hogy az ügyvezető azonban a számlát a Szaudi Arábiai cégnek állította ki és ezen számla alapján került vámoltatásra és kiszállításra a termék (az elmondása szerint a vámoltatás miatt kellett kiállítania, hogy a termék Szaudi Arábiába menjen). Az ügyvezető azonban a Bahraini cég felé nem állított ki számlát helytelenül.

Érdeklődni szeretnék, hogy utólag állítsa ki a számlát a Bahraini cégnek? A Szaudi Arábiai cégnek kiszámlázott számlával mit tehetek (ez lett lejelentve a vámosokhoz). És ezt a könyvekbe hogyan lehetne összevezetni, hogy jó legyen?

*Korrekció

Ez egy olyan háromszereplős láncértékesítésről szól, ahol a számlázás az alábbi: magyar cég (HU)-bahreini cég (BH) - szaudi cég (SA). Az áru pedig Magyarországról Szaud-Arábiába szállítják.

A BH cég XY led lámpát rendelt a magyar cégtől. A magyar cég a közösség területéről (döntő többségében Németországból) szerzi be a led lámpákhoz az alapanyagot, és a magyar cég telephelyén összeszerelik, majd ezt a terméket viszik ki Szaud-Arábiába. A fuvart a magyar cég szervezi. A törvényi hivatkozást is elírtam, mert nem 86.§ szerettem volna, hanem 26.§-ot.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

104/2019.11.10. energiahatékonysági beruházás adókedvezményének elszámolása társasági adóban kérdés 2019-12-04

Cégünk energiahatékonysági célt szolgáló beruházást hajt végre, melyet 2019-ben üzembe is helyez.

Az adókedvezmény igénybevételéhez a feltételek fenállnak. / hatósági igazolás stb/ A 2019 évi társasági adó fizetési kötelezettség fedezetet nyujt a teljes kedvezmény igénybevételéhez.

Az a kérdésem, hogy ebben az esetben az adókedvezmény teljes összegét igénybe vehetem-e 2019-es adóévben, vagy csak 6 év alatt vehető igénybe?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

103/2019.11.05 Eredmény tartalékból emelt jegyzett tőke SZJA és illeték fizetési kötelezettsége átadás esetén kérdés 2019-11-12

Adott egy Kft 50-50%-os tulajdoni hányaddal, férj-feleség. A férj kilépne a cégből és egyszemélyessé alakulna ezáltal a Kft,, viszont 2017 márciusában 500 e ft-ról 3 m ft-ra emelték a jegyzett tőkét eredménytartalékból. Be is jelentettem a 71-es nyomtatványon férj-feleség 1.250-1.250 e ft-ot mint eredménytartalékból megemelt jegyzett tőkéről szóló adatszolgáltatást. Kérdésem a következő:

  1. Férj a ráeső eredménytartalékból emelt jegyzett tőke rész, vagyis az 1.250 e ft után meg kell-e fizenie a SZJa-t, mint vállalkozásból kivont jövedelem, vagy ebben az esetben alkalmazni lehet az SZJA tv. 1.számú mellékletének a 7.2. szakaszát (ha ajándékoz névértéken). Ebben az esetben a feleség „megörökli” a 2.500 e ft után az adófizetési kötelezettséget is ha majd később értékesíti az üzletrészt vagy megszűnik a cég.
  2. Illeték szempontjából van-e ez esetben fizetési kötelezettség?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

102/2019.10.20. Beolvadás számviteli kérdés kérdés 2019-11-12

Egy társaság mérlegadatai alapján a Számv.Tv. 9 §-a szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet. A társaság megvásárolt egy másik - egyszerűsített beszámolót készítő - Kft-t 2019 májusában. 2019. júniusában a társaság elhatározta a megvásárolt Kft. beolvasztását, amelynek határnapjaként 2019. október 31-ét határozta meg. A beolvadás cégbírósági bejegyzése 2019. szeptemberben megtörtént, 2019. október 31-i hatállyal.

A társaságok beolvadási vagyonmérleg-, és vagyonleltár tervezetei a 2018. december 31-i egyszerűsített éves beszámolóik alapján, azok formátumában készültek.

Tudomásunk szerint /Szt 141 § (3)/

  • a beolvadó cégnek 2019.10.31-i állapot szerint el kell készítenie az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a végleges vagyonmérlegét, és vagyonleltárát, valamint a Számviteli Törvény szerinti záró beszámolóját /Szt. 141 § (3)/, és azt az átalakulás napjától számított 90 napon belül közzé kell tenni, valamint a 1971-es évközi megszűnő bevallást is el kell készíteni, és az Adóhatósághoz be kell nyújtani.
  • a beolvasztó cégnek a 2019.10.31-i állapot szerint el kell készíteni a végleges vagyonmérlegét, vagyonleltárát. A beolvadással létrejövő társaságnál közzétételi kötelezettség nincs, a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt a jogi szolgáltatást végző ügyvéd küldi meg a cégbíróságnak a beolvadás könyvvizsgálatát végző független könyvvizsgáló záradékolásával.

Kérdés:

  • Az október 31-i fordulónappal készítendő vagyonmérlegek elkészíthetők-e egyszerűsített éves beszámoló formátumában? (Kérdésünk amiatt vetődött fel, mivel a májusi megvásárlást követően a beolvasztó cég anyavállalattá vált, bár a beolvadás kapcsán ez a jogviszony véleményünk szerint meg is szűnt)
  • Mindkét cég rendelkezett választott könyvvizsgálóval, de az átalakulás könyvvizsgálatát független könyvvizsgáló végezte, ill. végzi. A beolvadó/megszűnő cégnél a záró számviteli beszámolót az állandó könyvvizsgálónak ellenőriznie kell-e, ill. az állandó könyvvizsgáló felé – a beolvadás tényéről szóló tájékoztatási kötelezettségen felül – merül e fel adatszolgáltatási, ill. rendelkezésre állási kötelezettsége a társaságnak? (azaz kell e könyvvizsgálatot végeznie az állandó könyvvizsgálónak a beolvadás napjára?)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

101/2019.10.17. Nem főállású KATÁS egyéni vállalkozó és a CSED, GYED, GYES kérdés 2019-10-25

Heti 40 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozásban főállásúnak nem minősülő kisadózóként tevékenykedik az illető, aki 2020. március hóban szülni fog.

Munkaviszonyában 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. Onnan jogosult lesz, ha jól gondolom csedre és gyedre.

A csed, gyed ideje alatt folytathatja e alkalmazottal a katás vállalkozását?

Ha igen, akkor erre az időszakra főállású vállalkozóvá válik és havi 50.000 Ft-os kata adó fizet?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

100/2019.10.01. Ingatlannal rendelkező társaságban szerzett üzletrész utáni illeték fizetési kötelezettség kérdés 2019-11-28

Véleményem szerint akkor áll be illetékfizetési kötelezettség az Illeték törvény 18.§ 2 bek. h. pontja alapján, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban szerez valaki üzletrészt. Vagy is, ha nem minősül annak - "ingatlan vagyonnal rendelkező társaság: melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több, mint 75 százalék azzal, hogy mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni" - akkor nem terheli vagyonszerzési illeték az üzletrész megszerzését. Sőt még akkor sem áll be az illetékfizetési kötelezettség az ingatlannal rendelkező társaságban szerzett üzletrész után, amennyiben a törvény 18.§ 4/c. bekezdés alapján a megszerzett vagyoni betét értéke nem éri el a 75 %-ot.

Jól értelmezem-e a törvényt?

Másik kérdésem, a mérleg szerinti összes eszközértékben figyelembe nem vehető tételekkel kapcsolatban van. Pénzeszköz, kölcsön követelés, aktív időbeli elhatárolás egyértelmű. A pénzköveteléssel van problémám. Legnagyobb mértékben a vevő követelések szerepelnek a mérlegben és az is egyfajta pénzkövetelés, tehát azt is figyelmen kívül kell hagyni? És még mi tartozik a "pénzkövetelés" fogalmába amire feltétlenül oda kell figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

99/2019.09.12. egyszerűsített végelszámolás és készlet selejtezés kérdés 2019-09-20

Van egy két személyes Kft-m. Tavaly meghalt az egyik tag, az özvegy és a másik tag úgy döntöttek nem viszik tovább a kft-t, hanem egyszerűsített végelszámolással megszüntetik.

A kft évek óta vesztességes. A jegyzett tőke 3.000.000,-Ft, de a saját tőke csak 1.763.587,-Ft. Eszköz oldalon készlet érték van 1.272.030,-Ft.

A tagok 2010-ben és 2011-ben megpróbálkoztak mesekönyv kiadással. Csak nagyon keveset tudtak értékesíteni, a magas készlet érték ezért van.

Kérdésem le selejtezhetem-e a készlet? Ha igen akkor még a végelszámolás dátuma előtt vagy csak későbbi idő pontban.

Másik kérdés, van e még valami vonzata? Egyáltalán mit tudok tenni a készlettel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

98./2019.08.28. Sorsoláson nyert tárgynyeremény számviteli elszámolása, értékcsökkenés elszámolás módja kérdés 2019-09-20

Egy bizonyos nagykereskedéstől rendszeresen vásárolunk. A nagykereskedő “NYERJ MERCEDEST”nyereménysorsolást hirdetett meg, melyben a Kft részt vett. A  nyereménysorsoláson megnyerte társaságunk a fődijat, mely Mercedes-Benz gyármányú gépjármű.

Sziveskedjenek leírni, hogy a könyveinkben hogyan könyveljük? Lehet-e értékcsökkenést elszámolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

97/2019.08.21. Átalakulás és ÁFA kérdés 2019-09-23

ÁFÁ-s kérdés átalakuláshoz kapcsolódóan:

A beolvadó társaság a végzés napjával megszűnik. A végzésben a megszűnés dátuma: 2019.07.31.

Kérdésem a következő:

a 2019.08. hónapban kiállított (tehát a megszűnés napját követően kiállított, - az adószám a NAV oldalán (áfa alanyok lekérdezése) lekérdezve a következő üzenetet írja ki: „Nincs találat.”-, 2019.07.havi teljesítésű számlákat, illetve a 2019.08. hónapban kiállított, 2019.07.havi időszakot tartalmazó költségszámlákat meddig fogadhatja be a beolvadó társaság számlaként?

Az előzetesesen felszámított áfa összegét a beolvadó társaság levonásba helyezheti a 07.havi bevallásában?

Vagy a számlákat a jogutód fogadhatja be, de már a jogutód nevére kell készülni a számláknak?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

95/2019.08.12. Fejlesztési adókedvezmény kérdés 2019-10-18

Társaságunk a közeljövőben tervez egy 400 000 000 Ft.-os beruházást. Fejlesztési adókedvezményt szeretne igénybe venni ennek következtében. Középvállalkozásnak minősülő vállalkozás vagyunk, a beruházáshoz már megtörtént a telek vásárlása, viszont a -165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet szerinti kötelezettségünknek: „az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek az 1. mellékletben meghatározott adatokat” nem tettünk még eleget.

Ettől függetlenül a telek értéke beszámítható-e a projekt (hiszen az adásvételi szerződés korábbi lenne, mint a bejelentés) értékébe vagy csak a további költségek válhatnak ebbe bevonhatóvá. Mindazonáltal segítségüket kérnénk abban, hogy az 1. számú mellékletben szereplő adatokat hol tudjuk teljesíteni. Kell-e igazgatási szolgáltatási díjat (illetéket) fizetni a bejelentésért? Hogyan kell érteni a júniusban kiadott változást e tekintetben, mennyire számít az, hogy idén vagy jövőre kezdjük el a projektet megvalósítani.

Várhatlóan a projekt megvalósulásának vége 2025. körül történne meg. Van-e bármilyen kizáró az adókedvezmény igénybevételéhez. A támogatástartalmat és támogatás intenzitást hogyan kellene figyelembe vegyük. Észak-Alföldi régióhoz tartozunk.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

94./2019.07.26. Székhely vagy telephely a megfelelő cím a számlán az ÁFA elszámolásához kérdés 2019-08-27

A következő probléma megoldásában szeretném a segítségüket kérni.

2019.07.01.-én Kft.-nél székhelyváltozás történt. A cégbíróságon 2019.07.04. került bejegyezve, a változás időpontja 2019.07.01.

Ez előtti időszakban a székhely és a telephely (azonos település) címére érkezett számlák alapján történt az áfa visszaigénylése. A cégbírósági bejegyzés után (2019.07.01) milyen címre kiállított számla alkalmas az áfa visszaigénylésére?

A székhely átkerült egy másik településre és a telephelyek fióktelepek lettek.

A 2019.07.01 után befogadott számlák esetében amelyeken a régi székhely vagy telephely címe szerepel vissza lehet-e igényelni az áfát vagy kérni kell "Számlával egy tekintet alá eső okiratot " a cím változás miatt.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

93/2019.07.20. Földterület vásárlása jelzálogjog mellett_könyvelés, kontírozással kérdés 2019-09-20

Egy Kft 2013-ban vásárolt egy földterületet 5 millió Ft-ért. A szerződésben szerepelt, hogy 2.517 eFt jelzálogjog van rajta, de ezt az eladó vitatja és kötelezte magát, hogy azt törölteti. Tehát az ingatlan simán 5 millió Ft értéken lett a könyvekbe felvéve. Azóta semmilyen információt nem kaptam ezzel kapcsolatban.

Most azzal leptek meg, hogy ez év januárjában elárverezték ezt az ingatlant, melyről nem került le annak idején a jelzálog, sőt (most már elkértem az ingatlan szemléjét), azon még 2017-ben egy végrehajtási jog felkerült 6.121 eFt-tal. Az árverési vételár 1.724 eFt volt.

Hogyan kell ezt most utólag kezelnem? Kérem, ha lehetséges részletesen fejtsék ki válaszukat, mert nincs jártasságom ilyen esetben. (ha lehet kontírozással is)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

92/2019. 07.19. Kulturális alapítvány klubhelyiség bérlése-cél szerinti tevékenység kérdés 2019-08-05

Egy Kulturális Alapítvány bérelné klubhelységként a volt antikváriumot. Az Alapítvány az alapító okiratában megfogalmazott cél szerint (A Cinóber Klubbal való együttműködés keretében vallási-filozófiai, tudományos, művészeti, irodalmi és klasszikus mesterségekkel kapcsolatos területek,valamint ezek fordítások és változatos jellegű oktatás keretében megvalósuló művelésének és fejlesztésének támogatása, illetve ennek révén egy élhetőbb kulturális környezet kialakítása, különös tekintettel olyan értékhordozó – hagyományosként leírható – kulturális szegmentumokra, amelyek a jelenkori kulturális életben nem vagy kevéssé reprezentáltak.) innen irányítaná, szervezné, koordinálná munkáját, valamint az Antikvitás emeleti galériájában szervezné rendezvényeit, művészeti kiállításait. A klubhelységben polcokon, körben könyvek lennének, valamint egy adományláda volna elhelyezve. Egy fő, önkéntes klubtag tartózkodik a helyen, aki végzi a szervezési, adminisztratív, titkári tevékenységet. A klubnak nincs fix nyitvatartási ideje.

Az alapítvány tevékenységét támogatni kívánók az adományládába helyezhetik készpénzes felajánlásaikat, ennek fejében - mintegy köszönetképpen - különböző könyvekből választhatnak. (500-1000-2000-3000... Ft-os könyvek) A könyvek a  ajándékaként kerülnek az Alapítványhoz. Minden nap végén a kurátor ellenőrzi a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adományládát, adminisztrálja, elszámolja.

Szabályos-e a fenti tevékenység ilyen formában?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

91/2019. 07.17.Kimenő számla kiállítása, kivezetése kérdés 2019-08-05

Ügyfelem 2 éve kiállitott egy számlát, a partner nem könyvelte le a könyveibe, adott egy nyilatkozatot, hogy a szabályosan kiállitott számla nincs náluk, "nem történt megrendelés".

2019-ben a vevői követelésemet a nyilatkozat alapján milyen módon tudom kivezetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

90/2019. Optikai hálózat építése bérbeadása (lízing, vagy bérlet) számviteli elszámolás kérdés 2019-08-05

„A” Kft optikai hálózat építésével, bérbeadásával foglalkozik Az optikai hálózat építésére szerződést kötött egy „B” Kft-vel, aki a nevében teljes jogkörrel eljár, „A” Kft. már csak aktiválja a „B” Kft által számlázott kész hálózatot.

Ezek az optikai hálózatok jelenleg Magyarországon a legmodernebb technikai adatátvitelt tudják biztosítani, az amortizáció 2%-kal kerül elszámolásra. „A” Kft a hálózatok megépíttetésére banki hitelt vett igénybe, melyben rögzítésre került, hogy a már megépült hálózatok fedezetként szolgálnak. A hitel összege a már megépült, műszakilag működő hálózatoknak megfelelően kerül lehívásra.

„A” Kft. a megépült hálózatokra „egyedi bérleti és vételi jogi megállapodást” köt, „C” Kft-vel. A hálózatok működésével kapcsolatos költségek – üzemeltetési kiadások, adók – a bérbeadót terhelik.  A bérleti szerződés 15 évre szól, és vételi jog alapítását biztosítja.

Kérdésünk:
- számvitelileg hogyan kell elszámolni az ügyletet, amennyiben:

1./
A 15 éves bérleti időszak alatt felmerülő beruházási érték, üzemeltetési kiadások, adók, hitel kamatok értékénél magasabb a 15 év alatt realizált bérleti díj értéke. Vételi jog érvényesítése „C” Kft által - ami jelen műszaki információk alapján a várható piaci érték alatt van - szerződésben előre meghatározott értékben

2./
A 15 éves bérleti időszak alatt felmerülő beruházási érték, üzemeltetési kiadások, adók, hitel kamatok értékénél magasabb a 15 év alatt realizált bérleti díj értéke. Vételi jog érvényesítése „C” Kft által szerződésben előre meghatározott 0 e Ft értékben

3./
A 15 éves bérleti időszak alatt felmerülő beruházási érték, üzemeltetési kiadások, adók, hitel kamatok értékénél magasabb a 15 év alatt realizált bérleti díj értéke. Vételi jog érvényesítése „C” Kft által szerződésben előre meghatározottak szerint: 2 független műszaki szakértő véleménye alapján, az akkori piaci értéket tükrözi. Ebben az esetben előre nem látható az opciós vételi jog gyakorlása esetén a hálózat értéke.

Összefoglalva:

„A” Kft tárgyi eszközei között szerepelnek az optikai hálózatok, melyek a hitel fedezeteként is szolgálnak. A bérleti díjról szóló számlákat az értékesítés nettó árbevételei között számolja el. A bérleti időszak végén, szerződésben rögzítetteknek megfelelően „C” Kft bérbevevő, külön nyilatkozattal kell hogy éljen a vételi jog gyakorlása esetén, és átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kerül a tulajdonába a hálózat, a szerződésben rögzített értékkel. Információink szerint „C” Kft. bérbevevő az IFRS-re kötelezett, és vagyoni értékű jogként tartja nyilván.

Kérdés:

  • „A” Kft helyesen jár-e el a fent vázolt számviteli elszámolással?
  • a módosított PTK szerint, nem kellene-e az ügyletet pénzügyi lízingként kezelni? Az új Ptk. alapján pénzügyilízing-szerződésnek minősülnek a felek által esetleg bérleti szerződésnek nevezett azon megállapodások is, amelyek alapján a „bérlő” által a futamidő alatt fizetett díjak összege eléri vagy meghaladja a dolog szerződéskötéskori piaci értékét. Ez pedig több szempontból is érinti a felek jogait és kötelezettségeit. A bérbeadónak a hosszú időtartamú bérlet esetén tudatában kell lennie annak, hogy ő a Ptk. rendszerében már nem pusztán bérbeadónak, hanem pénzügyi lízingbe adónak is minősülhet. Ha a bérleti szerződés polgárjogi szempontból pénzügyi lízingnek minősül, akkor az eszköznek át kell kerülnie a „bérbe” vevő könyveibe, és ő fogja elszámolni az eszköz utáni értékcsökkenést. A lízingbe (bérbe) adó könyveiben egy követelés jelenik meg, és a havi (negyedéves) rendszerességgel kapott díjakat tőketörlesztésként és kamatbevételként kell elszámolnia. A lízingbe (bérbe) vevőnek pedig ezzel szemben kötelezettsége keletkezik, aki a havi (negyedéves) díjat kötelezettség csökkenésként és kamatráfordításként kell, hogy könyvelje. S hogy mindez rendben is menjen, a bérleti (lízing-) szerződésben rendelkezni kell az esetleges maradványértékről, valamint a törlesztés tőke – kamat megbontásáról is. Ha az ügyletre nem kell MNB engedély akkor az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing nem minősíthető úgy, hogy a felek között hitelnyújtás és így adómentes pénzügyi szolgáltatás is történne. Ezért amennyiben az ügylet csak a Ptk. szerint minősül pénzügyi lízingnek, akkor a teljes lízingdíj után meg kell fizetni az áfát, függetlenül attól, hogy a lízingdíj egy része kamatbevételként / kamatráfordításként könyvelendő. Természetesen, ha az eszköz tulajdonjoga a futamidő végén biztosan átszáll a bérbe vevőre, akkor az áfafizetési kötelezettség már a birtokba adáskor keletkezik.
  • amennyiben PTK szerint lízingnek minősül az ügylet, hogyan kell módosítani „A” Kft számviteli nyilvántartását? 
  • Hogyan kell a különböző megállapodásokat kezelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

89/2019.07.16 Split klíma vásárlás kérdés 2019-08-05

Társaságunk az általa bérelt irodaház néhány irodájába split klímát vásárolt, amely egy beltéri és egy kültéri egységből áll. Ezek az eszközök csak az egyes irodák légfrissítését szolgálják, fűtésre nem alkalmasak.

A kérdésem az, hogy ezeket az eszközöket önálló tárgyi eszközként kell-e aktiválni az egyéb berendezések között, vagy az épület részeként idegen ingatlanon végzett beruházásként?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

88/2019.07.08. Étterem bevétel elszámolás kérdései kérdés 2019-07-25

Társaságunk egy éttermet üzemeltető Kft. A pénztár elszámolásával kapcsolatban merült fel véleménykülönbség a könyvvizsgáló és egy vállalkozásban egyedül könyvelő mérlegképes könyvelő között (aki a közeljövőben megnyíló egy másik Kft éttermét könyvelné) az alábbi kérdésekben:

1./  Az (jelenleg is üzemelő, nagy forgalmat lebonyolító, saját könyvelővel és bérszámfejtővel dolgozó)  étteremben az alábbi gyakorlat szerint vezetjük a pénztárt. A pénztárgép napi zárását (ill. a pénztárgép kezelését) a teremfőnök végzi. A napi záráskor (éjfélig van nyitva) a pénztárgépet zárja és a bevétel összegét a zárási egyenleggel együtt kazettába helyezi (majd páncélszekrénybe) és másnap kerül a pénztárba s ott bevételezik az összeget. A pénzkezelési szabályzatban ez van rögzítve, hogy mivel nincs már pénztár aznap, így amikor ténylegesen (másnap ill. hétvégét követő hétfőn) a pénztárba kerül az összeg, akkor történik a pénztári elszámolás. Hétvégén ill. ünnepnap lehet, hogy 3 ill. 4 nap (péntek, szombat, vasárnap) bevétele is ekkor kerül a pénztárba külön-külön bizonylaton bevételezve a hétfői dátummal, de a bizonylaton a szöveg részben fel van tüntetve, hogy melyik napi elszámolás, milyen zárási számmal. A könyvelés napra számolja a bevételt és áfát. Hó végén ill. év végén az utolsó napok bevétele a 36 számlán kerül elszámolásra (vegyes bizonylattal), tehát a 91 és 467 számlán az egész hónap helyesen van elszámolva, de a pénz csak a következő hó 1. vagy 2. napján kerül a pénztárba, mint pénzbevétel. A  könyvelő szerint nem helyes a mérleg, mert a pénz nem kerül a pénztárban kimutatásra, csak a 36 számlán.

A pénztárgép zárásával kapcsolatban azt is kifogásolja, hogy nem helyes az az elszámolás, hogy a napi zárás ha esetleg átnyúlik a másik napra, azt is az előző napra számoljuk el. Konkrétan: a napi zárásnál néha előfordul, ha sok a vendég, hogy akár a kártya lehúzás vagy a készpénzes elszámolás éjfél után történik. Szerinte a helyes megoldás az lenne, hogy kétszer zárjunk: éjfél előtt és éjfél után, de akkor már az éjfél utáni bevétel másnapra kerüljön. Szerintem viszont a műszak számol el, tehát, ha  még éjfél után fizet a vendég, az az előző nap (műszak) forgalma és ez nem tévesztendő össze az olyan üzletekkel akik éjjel-nappal tartanak nyitva.  Abban az esetben, ha így kellene elszámolni, akkor két kazetta legyen egy műszaknak: egy éjfélig és egy éjfél után, és ugyanakkor ha aznap este zárunk éjfél előtt, akkor aznap két bevétel van, 2 különböző műszaktól? Nem ez a valóság és nem életszerű.

A pénztár vezetése pénztár programmal történik, ami nincs összekapcsolva a könyveléssel. A pénztárbizonylatokat naponta állítja ki a pénztáros a napi kivét- és bevét forgalomnak megfelelően és nap végén elkészíti a pénztárjelentést (nem enged a program visszamenni előző napokra – helyesen). Ezeket kinyomtatjuk és a számlákkal együtt kerül a könyvelésre. Ezt is felesleges papírfelhasználásnak véli a könyvelő, de szerintem evvel ellenőrzi magát egyrészt a pénztáros (mennyi pénz van naponta a pénztárban ill. a könyvelő is, amikor a napi pénztárt lekönyveli evvel az összeggel kell egyezen a könyvelése). Lehet, hogy ez felesleges és én tudom rosszul? Nem tudjuk megoldani, hogy feladja a pénztárt a könyvelési programba. A pénztárnak sajnos nagy a számla forgalma (nem összeg szerűen sokszor, hanem db számban) és szerinem ez nem az a helyzet, amikor egy pár személyes Kft.-ről van szó, aminek kicsi a készpénzforgalma). Próbáljuk átutalásra átterelni a számlaforgalmat, de sajnos sok szállító még mindig a készpénzt fogadja el.

Kérdésem, hogy a fenti kérdéseimnél milyen  elszámolás lenne a helyes megoldás?

2./  Még a pénztárhoz kapcsolódó kérdés: a könyvelő jelenleg az általa könyvelt cégeknél úgy számol a pénztárral, hogy a készpénzfizetési számlákat mindig arra a napra számolja el (és könyveli le),  amikor azokat a vállalkozások megkapták (és nem amikor a pénztárba kerül). Kiderült, hogy a pénztárbizonylatokat ill. a pénztárjelentést is ő készíti, a számlákról könyvel, tehát a számlán lévő dátummal a gép arra a napra veszi a bizonylatokat, amikor azokat kiállították (vagyis utólag készíti el a pénztárbizonylatokat és a pénztárjelentést). Szerintem ez teljesen helytelen gyakorlat.

Nem fogadja el, azt a valós életben lévő helyzetet sem, hogy valaki néha, ha éppen elfogy valami ami éppen kellene, kimegy vásárolni és lehet hogy 1 vagy 2 nap múlva számol el a pénztárral (kisebb vásárlás pl. kenyér, vagy valami kis összegű anyag ill. posta költség). Csak úgy fogadná el, hogy minden ilyen esetben elszámolásra fel vett bizonylatot állítsunk ki, mert a dolgozót nem lehet kötelezni, hogy a saját pénzét használja. (itt kötelezésről szó sincs, természetesen használjuk az elszámolásra fel vett bizonylatokat, mert a heti 2 x-i nagybevásárlásokat így számoljuk el, de itt is előfordul, hogy esetleg néha túl lépi az anyagbeszerző a keretet és a saját pénzét használja, de természetesen az elszámolásnál ezt kifizetjük a részére, csak esetleg nem aznap, hanem másnap, amikor elszámol). Az is életszerű – szerintem –, hogy a jelenleg még beruházás alatt lévő étteremben az ügyvezető meglát valami – pl. lámpát – és megveszi a saját pénzén és utólag elszámol a pénztárban. Ilyen esetben is az lenne a helyes, hogy állandóan legyen nála elszámolásra felvett pénz, hogy hátha meglát valamit, ne a saját pénzét használja?

Ehhez kapcsolódik még, hogy a szállító kihozza az árut és hozza a készpénzfizetési számlát magával, de lehet, hogy a számla előző napi dátummal készült, csak már előző nap nem ért oda hozzánk. Ilyenkor hogy járunk el helyesen? (nehéz megállni, pakolni is kell, s siet a szállító, ezeket is figyelembe véve)

3./  A könyvelés a számlákra írja rá a kontírozást, a könyvelés dátumát és a könyvelő aláírását (ugyanígy járunk el a többi általan vizsgált cégnél is). Én a könyvelőtől is így kérem, és az én kérésemre így is csinálja, de hozzátette, hogy az én kérésemre. Tudom, hogy lehetne egy külön papíron is a kontírozás, de ez egyrészt felesleges papír felhasználás lenne ill. ez a papír – még ha hozzá is van tűzve a számlához –  esetleg lekerülhet a számláról, s akkor nem lehet tudni, hogy volt-e könyvelve, mikor stb.

4./  Kérdésem még, hogy ki kell-e nyomtatni havonta a naplókat a számítógépből (bank, pénztár stb.) vagy csak a könyvelők a maguk biztonsága miatt nyomtatják ki (evvel több helyen találkoztam, de csak külső, egyedül dolgozó könyvelőnél).

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

87/2019.06.27. Nemzetközi fuvarozás költségeinek elszámolása, bizonylatolása kérdés 2019-07-25

Egy Kft fuvarozással foglalkozik, kamionnal járja a világot. Jellemzően Ukrajna, Fehéroroszország, Lengyelország, Bulgária, stb. Visz magával eurót, de nem minden országban tudja használni.

(pl. Fehéroroszország, ahol belarusz rubelt használ) (pl. Lengyelországban zloty, stb) pl. az útdíjat a lengyel OBU-n fizeti elektronikusan, zlotyi-ban ( kártyával) tölti fel.

A hazahozott bizonylatokkal van gondom, mert bármerre megy, sehol nem ismerik a számlát =  pl. a lengyel OBU is csak nyugtát ad, és jellemzően „ mindenki”. A magyar nem, ő számláz.

Kérdés:
A járat hazaérkezésekor történik a járat elszámoltatása.

  • Milyen bizonylatokat lehet elfogadni?
  • Tehát a nem magyar nyelven kiállított, jellemzően nyugtákat milyen módon tudom igazoltan elszámolni?
  • Vagy maga a járatelszámolási okmány mellékleteként csatolhatnak nyugtát?
  • Vagy minden kis „ nyugtáról” készítsen számviteli bizonylatot??? ( egy járatnál kb. 15-20 db „ nyugta”-nak nevezett irat van.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

86/2019.06.17. törzstőke feltöltés és üzletrész ajándékozás adóvonzata kérdés 2019-07-25

Egy kft két tulajdonosa a 3 millió törzstőke feltöltést eredménytartalékból valósították meg. 2018 év júliusában az egyik tulajdonos ajándékozással ( élettársak) a másik tulajdonos javára átadta a 1,5 milliós részét. Kérdésem van-e adózási vonzata az ajándékozásnak? Először is pénztáron keresztül ki kell-e fizetni a kilépő tulajdonosnak; le kell-e osztalékként adóznia a kilépő tulajdonosnak és a ( egyszemélyes kft lett) " bent " maradó tulajdonosnak be kell-e fizetni a 1,5 millió forintot? Könyvelésileg hogyan helyes vagy egyszerűen a társasági szerződés módosítása alapján átkönyvelhetem a maradó tulajdonos javára?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

85/2019.06.20. Időbeli elhatárolás kérdés 2019-07-25

Egy Kft pályázati pénzt nyert épületre és gépekre. A Kft ingyen bérbe adta az épületet és a gépeket is mielőtt a letelt volna a 3 év, illetve mielőtt még a támogatást jóváhagyta volna a bizottság. A Kft elszámolta az értékcsökkenést és a halasztott bevételt feloldotta. A NAV ellenőrzés kifogásolta ezen eljárást, és a jegyzőkönyvben azt írta, hogy az értékcsökkenést és a kapcsolódó feloldott halasztott bevételt el kellett volna határolni. A Kft ezt megtette. Közben a Kft megkapta az engedélyt és most már számláz bérleti díjat a bérlőnek.Kérdés az, hogy a cég a NAV jegyzőkönyv alapján visszakönyvelt (elhatárolt) halasztott bevételt mikor oldhatja fel, illetve már feloldhatja-e 2019-ben.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

84/2019.06.17 Ausztiában biztosított Magyarországon Bt beltag osztalék után fizetendő járuléka kérdés 2019-06-24

Ausztriában biztosítási jogviszonyban lévő munkavállaló magyarországi Betéti társaság beltagjaként osztalékot kíván felvenni Magyarországon.

Nyilatkozatot adott, hogy ausztriai jövedelme eléri a szoc.ho alapját képező felső határt. Igazolással rendelkezik  ausztriai keresetéről és az ott levont adókról.

Milyen levonások terhelik a bt beltagjaként kapott osztalékot 2019. évben?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

83/2019.06.12.Egyszemélyes Kft. ügyvezető munkaszerződése kérdés 2019-06-24

Egyszemélyes KFT tulajdonosa a KFT-ben személyesen közreműködik / ez a főfoglalkozása/.

Járulék fizetés szempontjából milyen jogviszonynak számít? Én úgy gondolom mivel egyszemélyes KFT ezért társas vállalkozásként kell figyelembe venni.

A tulajdonos szerint Ő lehet alkalmazott és így alkalmazotti jogviszonyként kell figyelembe venni.

Saját magával köthet munkaszerződést?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

82/2019.06.11. Bt végelszámolással megszűnne kérdés 2019-06-24

Ügyfelem egy Kft. tulajdonosa, a Kft. ügyvezetője az élettársa. 2003-ban ügyfelem édesanyja alapított egy Bt-t, aminek ügyfelem a kültagja, de ő nem vett részt a Bt tevékenységében, sőt a családi kapcsolat megromlása miatt nem is volt tudomása a Bt. tevékenységéről évekig. Az édesanyja meghalt, így most az ügyfelemnek kell rendeznie a Bt. zárását.

A könyvelési anyagokból kiderült, hogy már évek óta gyakorlatilag nem működött a Bt., de adótartozása és pótlék tartozása van 221.000,-Ft. A pénztárban összesen 29.000,-Ft van. A tartozás kifizetéséhez szüksége van kölcsönre a Bt-nek, viszont ügyfelem végelszámolással szeretné megszüntetni, de ha tagi kölcsönt nyújt, akkor még ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége is keletkezne a BT-nek.

A Társasági adó törvény 3.számú mellékletének 13. pontja szerint ha az adózó visszafizetési kötelezettség nélkül véglegesen átad pénzeszközt, és rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, akkor az adózónak  nem kell adóalapot növelnie.

elen esetben ha a Kft véglegesen átadja a Bt. részére a szükséges pénzeszközt (192.000,-Ft), és a Bt. bevételként könyveli és megfizeti a társasági adót, gazdasági tevékenységet nem végez, erről nyilatkozik, akkor a Kft. a véglegesen átadott pénzeszközt ráfordításként elszámolhatja, és nem kell adóalapot növelnie ezzel az összeggel.

Jól gondolkozom a probléma megoldásában?

Bt. bevétele 192.000,-Ft, ez után megfizeti a társasági adót, a Kft. pedig elszámolja ráfordításként ezt az összeget és nem kell adóalapot növelnie. Tehát ügyfelem 17.280,-Ft Tao befizetésével és az adó és pótlék tartozás megfizetésével rendezheti a Bt. tartozását.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

81/201906.11. Osztalék SZOCHO felső határa kérdés 2019-06-24

2019.évi osztaléknál szociális hozzájárulási adó felső határa 3.576.e Ft.

Pl.: 2018.évi osztalékelőleg 2019.év 5.hóban vált osztalékká 1M Ft, amit 2019.évi saját SZJA bevallásakor fizet meg a magánszemély. 2019.1-5.hó bér jövedelme 1 M Ft. 6.hóban felvenni kívánt osztalék 4M Ft. 6.hóban figyelembe lehet-e venni a 2019.évi várható teljes bér jövedelem összegét, pl. 12 hó*200e Ft=2,4 M Ft-ot? 6.hóban figyelembe lehet-e venni az 5.hóban osztalékká vált 1 M Ft összeget?

Ebben a példa esetben mekkora összeg szociális hozzájárulási adót szükséges megfizetnie a magánszemélynek 2019.6.hóban a bruttó 4M Ft osztalék után?

Mekkora összeget szükséges megfizetnie 2020.05.havi saját éves SZJA bevallásakor a 2019.év 5.hóban vált osztalékká 1M Ft után?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

80/2019.05.30. Horgász Egyesület adózási kérdés kérdés 2019-08-05

Közhasznú egyesület könyvelőjeként az alábbi kérdésem van:
Horgászegyesületek tevékenysége a sporthorgászat, horgászjegyek értékesítése. (9319 egyéb sporttevékenység)

Az NGM állásfoglalása szerint:

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 44. § (1) bekezdése értelmében a halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat a területi jegy adásával. Ezen előírásból következően a területi jegyet megvásárló részére olyan szolgáltatásnyújtás történik, amely a Vhr. 31a. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdés j) pontja alapján ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. Mindezeket alapul véve, a területi jegy megvásárlója részére nyújtott szolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában 2017. január 1-jétől – ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként – ingatlan bérbeadásnak minősül, és a teljesítési helye az Áfa tv. 39. § alapján ott van, ahol az az ingatlan található [Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/36495/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156708471/2016.]

A fenti állásfoglalás szerint a horgászjegyek értékesítése ingatlan bérbeadásnak minősül.

A társasági adóbevallásban a közhasznú egyéb sporttevékenység eredménye után, ami nem vállalkozási-gazdálkodási tevékenység, keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Mivel a horgászjegyek értékesítése ingatlanbérbeadásnak minősül, a társasági adóbevallásban a korrekciós tételek között az ingatlan hasznosítással kapcsolatos bevételek és ráfordítások között "tényleges" ingatlan bérbeadása nélkül is meg kell-e a hozzá kapcsolódó tételeket jeleníteni? Ezen tételek közé kell érteni a működési költségek teljes körét, és a jegyértékesítés teljes bevételét?

Ez alapján a horgászegyesület az iparűzési adó alanya is lesz és iparűzési adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

78/2019.05.17.KATA-s ev. Franciaországba szolgáltat hogyan számláz, hogyan járulékól? kérdés 2019-06-12

ev vagyok, KATA-s. Freelancer…. Elvileg lesz egy 18 hónapos projekt Franciaországban.

Jelenleg magyar adószámom van és nem vagyok ÁFÁ-s.

Kell nekem francia céget létrehoznom? Kft szerűséget? Vagy elég az EU-s adószám?

Földrajzilag Belfortban lenne a munka. A várható árbevétel kb 12 000 EUR + ÁFA (?) / hó. A fejvadász szerint nem jó a magyar cég, mindenképpen francia munkaviszony kellene egy közvetítő cégen keresztül vagy létre kellene hoznom egy francia kft szerűséget (société à responsabilité limitée; S.Á.R.L.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

77/2019.05.15. Pénzforgalmi elszámolás értékhatár -ÁFA kérdés 2019-06-12

Pénzforgalmi elszámolást alkalmazó cégnél értékhatár nettó 125 M Ft.

Mi alapján kell nézni, hogy eléri-e az összeget 2019.évben? A számla kelte alapján vagy teljesítés dátuma alapján? Kell-e foglalkozni a számlázott időszakkal?

Pl. 2019.évben számlázna ki előre bevételt 2020.évre, akkor az még a 125M értékhatárt figyelve ideinek kell számítani?

Amely számla értékével eléri a nettó 125M-t, arra a számlára már ne írja rá, hogy pénzforgalmi elszámolás. Rá követő napi dátummal pedig be kell jelenteni a NAV felé, hogy már nem ezt alkalmazza.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

76/2019.05.15. KIVA alap meghatározása kérdés 2019-06-12

Társaságunk (Kft) többségi tulajdonosa 2018. májusban nyugdíjba vonult. Üzletrészét a Kft névérték felett visszavásárolta. A nyugdíjba vonuló tulajdonos az ebből származó jövedelem után az szja-t és eho-t megfizette. (Rajta kívül még 4 magánszemély tulajdonos volt és van). A taggyűlés 2018. decemberben döntött a visszavásárolt üzletrész bevonásáról. Ezt kétszeri közhírelés után 2019.04.02-án jegyezte be a cégbíróság. A könyvelésbe ezzel a dátummal került rögzítésre a bevonás a következők szerint:

névérték 411-373, névérték feletti érték: 413-373.

Kérdésem az lenne, hogy ez estben a visszavásárolt saját üzletrész bevonása tőkekivonásnak minősül-e és így a KIVA alapot növeli-e a 2019 évről szóló bevallásban?

Egy 2016. évi Számviteli Levelekben megjelent szakmai vélemény szerint a bevonás közvetlenül a kft meglévő magánszemély tulajdonosait nem érinti, a törzstőke leszállítása a kft eszközei és saját tőkéje között realizálódik, külön kötelezettség nem kerül előírásra, így a saját üzletrész bevonása nem minősül tőkekivonással történő törzstőke leszállításnak.

Ezzel szemben a NAV álláspontja, hogy ilyen estben is tőkekivonás történik, ugyan két lépésben: a saját üzletrész visszavásárlás majd a tőkebevonás, így időben elválik egymástól az üzletrész értékének megfizetése a tag részére, valamint a cégbírósági bejegyzés a jegyzett tőke leszállításáról.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2019.05.13. Adókedvezmény utólagos érvényesítése a társasági adóban kérdés 2019-06-12

Adókedvezmények utólagos érvényesíthetőségének lehetőségével kapcsolatos témában szeretnék Önöktől tanácsot kérni.

A 2017. évi társasági adó bevallásban a Kis-és közép vállalkozások beruházása adóalap csökkentő összegében nem a teljes összegű adóalap csökkentő tételt vettem figyelembe (amire lehetőség lett volna) hanem kevesebbet tévedésből. Az adóalap nagysága megengedte volna ,hogy az összes adóalap csökkentő tételt figyelembe vegyem. A 2017.évi társasági adóról önrevíziót kell készítenem,ettől eltérő okból.

Kérdésem a következő:

Az önrevíziónál figyelembe vehetem-e a tévedésből fel nem használt beruházási adóalap csökkentő összeget,amely csökkentené a 2017. évi önrevíziós adóalapomat? Vagy ez azt jelenti, hogy 2017.-be hoztam egy döntést, hogy azt az összeget használom fel, és most az önrevíziónál nem vehetem figyelembe?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

74/2019.05.13. használt gépkocsikat forgalmazó egyéni vállalkozó különbözet szerinti adózás és SZJA kérdés 2019-06-12

Egy használt autókkal foglalkozó magyarországi egyéni vállalkozó vásárol Németországból egy másik kereskedőtől használt személygépkocsikat. A német partner számlájában utal arra, hogy különbözeti adózást alkalmaz az értékesítése során.

A szállítást az Egyéni vállalkozó az alábbi módon oldja meg:

  1. Saját lábon hozza be a személygépkocsit
  2. Egy magánszemélytől kölcsön kapott trélerrel, melyről csak egy szerződés van, hogy ő vezetheti az adott gépjárművet.

Mind a két esetben kér számlát a tankolásokról. Ezen számlák elszámolhatóak-e az egyéni vállalkozásnál költségként? Kell-e a vállalkozónak útnyilvántartást vezetnie a két esetnél?

Az egyéni vállalkozó az autókat átnézeti egy szerelővel, aki megállapítja, hogy néhány alkatrészt cserélni kell. Az alkatrészek, valamint a szerelési díjak áfájának 50%-a levonásba helyezhetőek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

73/2019.05.07. Bemutató videó számviteli elszámolása kérdés 2019-06-12

Cégünk egy vállalkozóval "Együttműködési, munkaszerződés"-t kötött, mely szerint bemutató videó készítését fogja teljesíteni részünkre. A kisfilm felvázolja a cég profiljába tartozó folyamatokat , a tervezéstől, a gyártástól kezdve a termék végfelhasználók általi beépítési útmutatóig. Részletesen van róla benne szó termék használata során alkalmazandó utasításokról. A kisfilm fel lesz töltve a youtube nevű közösségi oldalra is, illetve a különböző weblapoldalunkra is, amit bárki bármikor meg tud majd tekinteni.

Kérdésem, hogy számvitelileg hogyan számolom el ezt a filmgyártást helyesen. Marketing költségre, mint igénybe vett szolgáltatásra, vagy esetleg immateriális javakra, azon belül a szellemi termékeknél van a helye? Kell-e esetleg reklámköltséggel foglalkozni ebben az esetben. A megbízási díj áfája levonható-e. Kérem szíves állásfoglalásukat ebben az ügyben, tekintettel arra, hogy még nem találkoztam hasonló jellegű dologgal.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

72/2019.05.01. egyéni vállalkozó USA megrendelőnek végzett szolgáltatás ÁFA szabályai és Biztosítás kérdés 2019-05-17

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó ingatlanon végezne dekorációs munkálatokat, konkrétan színvonalas kereskedelmi üzletek falának dekorálását végezné, egy az USA-ban letelepedett adóalanyon keresztül, de a világ sok országában, elsősorban az Eu.-ban található ingatlanokon. Az ingatlanok  szintén adóalanyok gazdasági tevékenységéhez vannak használva, tehát az USA beli cég is áfa alanynak számlázna az Eu-ba vagy harmadik országba. A szolgáltatást igénybe vevő cégnek nincs áfa regisztrációja az Eu.-ban, és nincsen letelepedve sem. Ebben az esetben a magyar vállalkozó "simán" számlázza áfa nélkül mint harmadik ország felé nyújtott szolgáltatását az USA beli cég felé "fordított" áfával, és az USA-ban letelepedett cég rendezi az áfát az adott ingatlan fekvése szerinti országgal, mivel adóalany felé számláz szintén fordított adózással, vagy ennél bonyolultabb az ügylet?

Szintén a fenti ügylettel kapcsolatban merült fel bennem, hogy az egyéni  vállalkozó kata alanya Magyarországon, van bármi TB kérdés, amit a külföldi ingatlanokon végzett szolgáltatás esetében be kell tartani, pl. minimálbér szabályok, munkavállalási engedély stb? Az egyéni vállalkozó a munkát maga végzi, alkalmazottat nem foglalkoztat, tehát nem kiküldetésről van szó! Szükséges ebben az esetben az A1-es igazolás?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

71/2019.04.30. Díjbekérőre utalt összeg nyilvántartása kérdés 2019-05-17

X  Kft. 2018. október hónapban írásban rendelt egy tárgyi eszközt  Y cégtől. Y cég díjbekérőt küldött , amelyen szereplő összeget ( a tárgyi eszköz vételárának a 100 %-át )  a megadott bankszámlára és határidőre az X cég átutalta.

A szóban forgó tárgyi eszköz még október hónapban leszállításra került az X cég telephelyére. Viszont a számlát ( sem előleg , sem végszámla ) eddig nem kapták meg. X cég többször felszólította Y céget ( telefonon, e-mail-ben, tértivevényes levélben, amit át is vettek ) a számla kiállítására és megküldésére , mivel ezt törvény írja elő - az előleg számla kiállítás dátuma  a banki jóváírás napja, de legkésőbb az attól számított 15 nap , majd a  teljes ügyletről végszámlát kell kiállítani - , de választ nem kaptak.

A kiállítandó számla ÁFA tartalma a 100 e Ft-ot meghaladja , ami a NAV felé online jelentési kötelezettséggel is jár.

Közben tudomásukra jutott , hogy Y cég ellen 2019. januárjában felszámolási eljárás indult. Ezután a felszámolónak írtak levelet, amire szintén nem érkezett válasz.

Kérdés:

A díjbekérő sem adójogilag , sem számvitelileg nem tekinthető számlának( számviteli bizonylatnak).

Az átutalt összeget a 2018. évi mérlegben hol szerepeltesse a cég?

Megjelent a bankszámlán, de mi a másik lába?

Mi alapján tudja aktiválni a tárgyi eszközt, ha nincs számla?

Kihez tud fordulni a számla pótlása érdekében?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

70/2019.04.29. Letiltás dolgozótól kérdés 2019-05-17

A munkáltató a jogszabályoknak megfelelően jár-e el amennyiben az szja-köteles önkéntes pénztári hozzájárulás nettó összegét is letiltási alapként kezeli, illetve a pénztár részére a letiltással csökkentett tagdíj hozzájárulás összegét utalja el, és nem a munkavállaló pénzbeni juttatásából vonja le?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

69/2019.04.26. Mikrogazdálkodói beszámoló és készletértékelés kérdés 2019-05-09

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cég:

"Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét az Szt. előírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján.....kell meghatározni"

A fentit a gyakorlatban, hogy kell elkészíteni? Elő kell keresni az adott évben az utolsó bejövő számlákat, melyen az utolsó beszerzési árakat külön termékenként egyesével szükséges kigyűjteni és azt felszorozni az év végi mennyiséggel?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

68/2019.04.26. Mikrogazdálkodói beszámoló behajthatatlan követelés és ÁFA számvitele, elszámolása, bevallása kérdés 2019-05-09

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő, ÁFA-nál pénzforgalmi elszámolást alkalmazó cég esetén amennyiben a követelés értéke kevesebb, mint 100 e Ft és 180 napon túli bizonyítás nélkül behajthatatlan követelésként el lehet számolni.

Könyvelése: T86300-K311 bruttó összeg, mérlegfordulónapon 2018.12.31

Pénzforgalmi elszámolást alkalmazóknál behajthatatlan követelés esetén meg kell-e fizetni a fizetendő ÁFÁ-t? Könyvelés napján kell elfogadottnak tekinteni a "pénzügyi teljesítést", tehát 2018.12.havi ÁFA bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő ÁFá-t?

Társasági adóban csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Mire szükséges még figyelni adózás és számvitel kapcsán ebben az esetben?

Amennyiben 100e Ft feletti összegről van szó mikre szükséges figyelni?

Amennyiben 2018.évben kötelezően leírásra kerül 12.31-ei dátummal a 100e Ft feletti kintlévőség, mert a mérlegkészítés napjához képest már több, mint 365 napja nem folyt be az összeg, viszont pl.2019.évben mégis kifizeti a vevő a kintlévőséget mire kell könyvelni 2019.évben? 2018.12.havi ÁFA bevallásban szükséges megfizetni az ÁFÁ-t?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

67/2019.04.25. Kulturális szolgáltató költségek ellentételezésére kapott támogatás számviteli elszámolása kérdés 2019-05-09

A 2018. évi beszámoló készítés kapcsán várom szíves válaszát az alábbi kérdésre:

Kulturális szolgáltató 2018. évi rendezvényre - a felmerülő költségek ellentételezésére -a támogatási szerződés szerinti 297 millió Ft-ot, 100 %-ot 2018. évben előlegként megkapta.

A költségekkel való elszámolási határidő az EMMI felé 2019. december 31. lesz. A társaság a mérlegkészítésig még be sem nyújtotta az elszámolást. Nyilvántartása alapján azt nyilatkozta, hogy a támogatási szerződés szerint a megkapott előleggel 100 %-ban el tud számolni.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény 216. §-a a számviteli törvényben a támogatások elszámolási rendjét módosította, amely jelentős előrelépést hozott a költségek ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásában.

Az új szabályozás enyhített ezen az anomálián azzal, hogy úgy rendelkezik, hogy a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben ki lehet mutatni, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.

Kérdés:

Az el nem számolt -előlegként 100 %-ban megkapott támogatást- továbbra is a kötelezettségek között kell szerepeltetni és a járó bevételt aktív időbeli elhatárolással szemben állományba venni, vagy - a támogatási előleget kell átvezetni az egyéb bevételek közé, mivel nyilatkozatában az szerepel, hogy a megkapott előleggel 100 %-ban el tud számolni ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

66/2019.04.17. Osztrák adóilletőségű magánszemély tulajdonos részére fizetett osztalék SZJA kérdés 2019-05-09

Kérném szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy Magyarországon bejegyzett cég osztrák adóilletőségű magánszemély tulajdonosa részére milyen feltételekkel fizethet osztalékot.

A kérdésem arra irányul, hogy mennyi SZJA-t kell vonni tőle, illetve terheli-e SZOCHO fizetési kötelezettség.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

65/2019.04.17. Céges telefon adózása kérdés 2019-05-09

Munkahelyemen a  dunaújvárosi Dózsa Lakásfenntartó Szövetkezetnél  előfizetésünk van  a vonalas telefon, az internet , valamint 5 db mobil telefon használatára, mely a munkavállalók használatára van kiadva.

Mivel a szövetkezet vezetősége a napi munkavégzés folyamán nem tudja ellenőrizni, hogy mennyi a munkavállalók munkahelyi, illetve magánjellegű beszélgetései, ezért az elmúlt években, és jelenleg is l( pl. a vonalas telefon használata nincs munkavállalók szerint lekódolva,) szabadon használják. A mobil telefonok előfizetési csomagja csak előfizetési díjat tartalmaz, a beszélgetések díjmentesek, a szövetkezet a fentiek alapján az internet és a telefonköltség 20 %-a után fizetett( 1,18 szoros alap) SZJA-t és SZOCHO-t a NAV-hoz.

A kérdésem, hogy  - a 2019. évben továbbra is alkalmazhatjuk-e  a fenti adózást, vagy - mivel a mobil telefonok beszélgetési díja 0.-  forint, ez után kell-e adót fizetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

64/2019.04.16. Alanyi mentes adózó tárgyi eszköz értékesítése SZJA kérdés 2019-05-09

Az alanyi mentes adózó, tárgyi eszköz értékesítésekor nem járhat el alanyi mentes minőségében, azaz az értékesített tárgyi eszköz esetében áfát kell felszámítania, és ennek erejéig a korábban levonásba nem helyezett beszerzést terhelő áfát levonásba helyezheti. Ez eddig egyértelmű és rendben van. Azonban mi történik az szja elszámolással, azaz a korábbi években már az értékcsökkenésen keresztül költségként elszámolt le nem vonható áfa elszámolása megtörtént a korábbi években, és akár már nullára íródott a tárgyi eszköz. Mi történik ezzel a korábban elszámolt költséggel, a későbbi évben való áfa levonás miatt.

Önellenőrizni kell az előző összes szja bevallást (akár 5 évet???), mert az szja tv. szerint nem elszámolható költség a levonható áfa, vagy bevételként kell elszámolni az értékesítés évében a levonásba helyezett áfát, és így "kompenzálva" a korábbi költség elszámolást? Ha önellenőrizni kell, akkor lehet hogy egyik évben az egyik értékesítés miatt, másik évben egy másik tárgyi eszköz értékesítése miatt kell majd önellenőrizni, tehát egy elég fura helyzet alakulna/alakulhatna ki!

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

63/2019.04.16. Jelentős hiba és önellenőrzés a beszámolóban kérdés 2019-05-09

Az alábbi problémával kapcsolatosan szeretném az Önök tanácsát kérni. Gazdasági társaság vagyok, kettős könnyvitelt vezetek.

A 2018.évi (tárgyév) mérlegzárásakor feltárásra került, hogy az egyéb bevételek sorában a 2017. évi bónuszok, utólagos engedmények könyvelése történt. Ezek a tételek 2017.évi mérlegzárás után érkeztek (2018.02.28.).

Nem rendelkeztem olyan szerződésekkel (mint számviteles )amelyből meg tudtam volna állapítani ezeket az összegeket és a 2017.évi eredményembe bekönyveljem. Most a 2018.évi éves mérlegemben (A típus) és az eredménykimutatásomban(összköltség eljárással) szeretném az előző évek módosítása oszlopba rendezni ezeket a tételeket, amelyek jelentős hibának minősülnek. A társasági adóba 2019.05.31-ig fogom önrevízióval helyesbíteni.

Kérdéseim a következők:

Az eredménykimutatás Tárgyév oszlopában azok a tételek vannak amelyek a főkönyvi kivonatban szerepelnek, amelyben
az egyéb bevételek sor összege tartalmazza a jelentős hibát. Helyesen járok el akkor ha a jelentős hibát a Előző évek módosításai oszlopba emelem ki?

A Tárgyév oszlopában a főkönyvi kivonat alapján az adózás előtti eredményem tartalmazza a 2018.évi eredményt és a hiba hatásból keletkezett eredményt is. Társasági adófizetési kötelezettségem 2018.évre nem lesz, a jelentős hibából adódó társasági adót önrevíziókor fizetem meg. Milyen összeget szerepeltetek a Tárgyév oszlopában az adózott eredmény sorában ?

A Közgyűléssel milyen adózott eredményt kell elfogadtatni ?

A jelentős hiba eredménye még nem szerepel az eredménytartalékba, csak Közgyűlési határozat alapján könyvelhető. A mérlegben kell-e szerepeltetni és amennyiben igen akkor melyik sorban, oszlopban ?

Hogyan lesznek meg az egyezőségek az éves beszámoló Céginformációhoz történő beküldéséhez ?

Hogyan lehet ezt a jelentős hibát 2018.évben a három oszlopos mérlegben és eredménykimutatásban helyesbíteni ?

A könyvvizsgáló véleménye szerint 2018-ban rendezni kell ezt a hibát. Lehetséges-e az, hogy csak a 2019.-es éves beszámolóban tudom rendezni ezt a hibát ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62-2./2019.04.16. Pénztárgépes értékesítés ÁFA kérdés 2019-05-09

pénztárgépes értékesítés

Amennyiben a pénztárgépre kötelezett bevétele az áfa határt éves szinten nem éri el, úgy köteles-e az áfa körbe tartoznia?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

62-1./2019.04.16. adomány könyvelése és adózása kérdés 2019-05-09

adományok könyvelése és adózása

Amennyiben egy cég egy civil szervezet részére pénzbeli adományt ad, az a cég esetében hova és hogyan könyvelendő?

Kérném, hogy a kérdésre külön külön válaszoljanak közhasznú és nem közhasznúság esetére vonatkozóan

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

61/2019.04.16. Szövetkezet végelszámolása esetén elszámolás az átalakított befektetői részjegyek tulajdonosaival kérdés 2019-05-09

Egy szolgáltató szövetkezet végelszámolás alatt van.

A jegyzett tőke összetevője:

  • szövetkezeti részjegy
  • befektetői részjegy
  • átalakított befektetői részjegy

A befektetői részjegy tulajdonosai szövetkezeti tagok, míg az átalakított befektetői részjegy tulajdonosok nem tagjai a szövetkezetnek.

Kérdésem, hogy az átalakított befektetői részjegy tulajdonosokkal - akik nem tagok - hogyan kell elszámolni?

Lehet, hogy ugyanúgy mint a tagokkal?

Az alapszabályban sajnos nincs utalás az elszámolásra vonatkozóan.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

60/2019.04.15. Pótbefizetés veszteségek fedezetére Bt-nél kérdés 2019-05-09

Társaságunk többségi tulajdonában álló betéti társaság több év óta veszteséges. A Betéti Társaság Társasági Szerződése tartalmazza a pótbefizetési kötelezettség szabályait veszteség pótlására. A Ptk. betéti társaságok esetében ugyan nem írja elő kötelezően a veszteség miatti pótbefizetést. Társaságunk ennek ellenére pótbefizetéssel helyre kívánja állítani a betéti társaság jegyzett tőke/saját tőke arányát a Bt Társasági Szerződésében rögzítettek szerint.

Kérdéseink:

  • Ezen esetben is a pótbefizetés az általános számviteli szabályok szerint számolandó el?
  • A pótbefizetés összegének maximális összege a negatív eredménytartalék / veszteségek /összege lehet, vagy lehet esetleg minimálisan több / kerekítés /. Fennállhat-e annak a veszélye, hogy esetlegesen egy NAV ellenőrzés a végrehajtott pótbefizetést végleges pénzeszköz átadássá átminősítheti?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

59/2019.04.08. Helyesbítő számla kérdés 2019-05-09

Helyesbítő számla kiállításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Egy egyszerű példán végigvezetve, hogy bárki számára könnyen érthető legyen:

van egy egy tételsoros normál számla, pl. szolgáltatás díja 1hónap * 10.000ft, összesen 10.000ft + 27% ÁFA, bruttó összesen 12.700ft, számla végösszesen bruttó 12.700ft.

Az egységár helytelenül szerepel a számlán, ezért a számlát helyesbíteni szeretné a kibocsátója: a helyesbítő/módosító számla hogyan fog kinézni, hány sornak (ez lenne a fő kérdés), és mi egyéb tájékoztató adatnak kell rajta szerepelnie a jogszabályi előírások szerint?

A helyesbítő számla könyvelése hogyan történik (ez a másik fő kérdés)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

58/2019.04.06. Ingatlanügylet ÁFA kérdés 2019-05-09

2014.évben a tulajdonunkban lévő kft. egy csereügylettel szerzett ipari ingatlant 9 millió Ft értékben melyet fordított áfa keretében értékesített az eladó. Cégünk akkor az áfát (2,43 millió) felszámította és levonásba helyezte. 2019.évben az ingatlan értékesítésre került. Vállalkozásunk ingatlan tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá.

A vevő - aki szintén egy kft.- 3 részletben fizet 10-10-10 millió Ft-t.

Kérdések:

  •  a 3 x 10 millió Ft-t előlegként számlázza az eladó?
  • a végszámla 0 Ft összegét az ingatlan földhivatali bejegyzés napjával kell kiállítani?
  • az ingatlan földhivatali bejegyzés dátumával kell a vételkori áfát (2,430 millió) arányosítani? Azaz 5 év használat tekintetében 2,43 *15/20 = 1,8225 millió Ft áfát kell most befizetnie cégünknek?
  • a fenti fizetendő áfát  a bevallás melyik sorában kell feltüntetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

57/2019.04.05. EVA-s osztalék EHO kérdés 2019-05-09

2018.12.31-i hatállyal megszűnt az EHO törvény, előírásai 2019.01.01-től beépültek a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe. Az evás osztalékot nem terhelte egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség, ezzel kapcsolatban a NAV is adott ki állásfoglalást 2010.12.16-án (Archív 2017.12.31.)

Jól gondolom, hogy a jelenlegi jogszabályi előírások alapján is - hasonlóan a korábbi évek értelmezéséhez - mentes a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól az evás időszakban keletkezett, evával adózott eredmény terhére fizetett osztalék?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

55/2019.04.01 Társasház bevételének számviteli elszámolása kérdés 2019-04-18

Egy társasház áttért a kettős könyvvitelre 2017-ben az alábbiakban kérem a segítségüket:

  • Hogyan kell előírni kettős könyvvitelben a közös költség követelést, illetve év végén hova könyvelem a be nem folyt közös költséget? Véleményem szerint elő kell írnom az egész évi követelést pl. a T 311- K 911 tételekkel. Év végén pedig a be nem folyt közösköltséget el kell könyvelni a 911-ről egy egyéb kötelezettséggel szemben, amikor pedig befolyik, ellentétesen visszakönyvelem a 911-be.
  • A Társasház hitelt vett fel, (lakástakarékkal egybekötve)
  • A Lakók hiteltörlesztést fizetnek, a közös költséggel együtt szedik (ez az éves fizetési kötelezettség.)
  • A kettős könyvvitelben elő kellett volna írni, mint követelés a lakók le nem járt hitel tartozását is, ez nem történt meg, jelenleg bevételként van elszámolva.
  • Év végén ki kellene mutatni a lakók lejárt és ne nem járt hitel tartozását (Társasház szempontjából követelést).
  • Hogyan lehet kettős könyvvitelben követelésként kimutatni ezeket a tételeket, mivel szemben kell a könyvelést elvégezni (Eredménytartalékkal szemben?)

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

54/2019.03.29. pótbefizetés kérdés 2019-04-18

Könyvelek egy Kft-nek, melynek tulajdonosa egy szlovák cég. Hirtelen tőkevesztés miatt a Ptk. előírásainak megfelelően a saját tőke rendezésére szólítottam fel. Ügyvédi tanácsra a veszteség fedezésére bekerült a pótbefizetés lehetősége és az alapító okirat módosítás cégbíróságra benyújtásra került.

Ez idáig tiszta, értem. Ami probléma számomra az a pótbefizetés módja. A szlovák cég(tulajdonos) termékének átadása szállítólevéllel, ellenérték nélkül.

Szerintem ez első lépésben termékbeszerzés, kötelezettség előírása. ÁFA szempontjából közösségen belüli beszerzés, ÁFA bevallás és összesítő jelentés. Utána kötelezettség átvezetése lekötött tartalékra (pótbefizetés).

Kérdésem jól gondolom-e a lépéseket. Milyen értéken kerül meghatározása a pótbefizetés mértéke, illetve milyen bizonylatok, dokumentumok szükségesek a könyveléshez.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

53/2019.03.25. ISO minősítés 3 évenkénti audit költségének számviteli elszámolása kérdés 2019-04-05

Az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni:

Társaságunk évekkel ezelőtt megkapta az ISO minősítést, azóta három évente megújító auditokra kerül sor, mivel a kiállított tanúsítványok érvényessége ezen időtartam alatt jár le. Az ISO auditokat végző cég által kiállított számlákat a társaság a tárgyévi költségei között számolta el. A könyvvizsgáló ezt kifogásolta, és alapítás-átszervezésként kérte az immateriális javak között kimutatni; valamint ezzel párhuzamosan lekötött tartalékot kellett képezni.

Több helyen ellenkező irányú állásfoglalások jelentek meg: volt olyan szakmai cikk, mely a fent említett eljárást tartotta megfelelőnek. Akadt olyan NAV ellenőrzési tapasztalat, mely a tanúsítvány időtartama szerinti időbeli elhatárolást preferálta; de nem kevés olyan szakvélemény jelent meg, mely a tárgyévi költségként való elszámolással értett egyet.

Kérem szíves állásfoglalásukat abban, hogy melyik a helyes eljárás. Kérem, hogy ehhez a törvényi hivatkozásokat is szíveskedjenek megadni, elegendő lesz e-mailben is.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

52/2019.03.25. Többes jogviszony kérdés 2019-04-05

Az alábbi két kérdésem van a többes jogviszony értelmezésével kapcsolatban:

A magánszemély 4 társaságban tag és a következő formában vesz részt a tevékenységekben:

1. 1. Az egyik KFT-ben munkaviszonnyal dolgozik napi 6 órában, emellett ügyvezető megbízással, ami után nem vesz fel jövedelmet

2. 2. A másik Kft-ben ügyvezető megbízással és munkát végez megbízással, jövedelmet itt nem vesz fel egyik jogviszonya után sem

3. 3. A harmadik Kft-ben ügyvezető megbízással, ami után nincs jövedelme és napi 2 órában dolgozik munkaviszonyban.

4. 4. Egy Bt-ben képviselő ( ügyvezető ) megbízással, ami után nem vesz fel jövedelmet. Ez a Bt jelenleg hosszabb idő óta nem végez aktív tevékenységet.

1. Kérdés: jelenleg a két munkaviszony után fizeti a járulékokat és adókat a garantált bérminimum szerint . A megbízással teljesített tevékenységek után nem fizet. Ez így rendben van-e?

A Bt más tevékenységre tér át, jelenleg az engedélyek beszerzése folyik. Amennyiben ezek meglesznek az említett magánszemély ebben végezne tevékenységet főállású KATÁ-sként, a két munkaviszony egyidejű megszüntetése ( vagy összesen heti 5 órára csökkentése ) mellett. ( 1. pontban említett Kft-t ezután végelszámolással meg is szüntetnék a tulajdonosok.)

2. Kérdés: Ez így lehetséges-e a többi ( A 2. és 3. pontban említett ) megbízásos jogviszonyok fenntartása mellett?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

51/2019.03.25. Mobiltelefon ÉCS leírása kérdés 2019-04-04

Mobiltelefont vásároltunk, 230,000Ft+áfa értékben. A vámtarifaszám alapján a 14,5%-os értékcsökkenés számolható el rá. Így a telefont közel 7 év alatt írjuk le. Sajnos ezek a telefonok 3-4 évig üzemképesek jó esetben. Van esetleg lehetőség arra, hogy 2 vagy 3 év alatt leírásra kerüljön?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

50./2019.03.25. Sportegyesület támogatása ás magánszemély tag adózása kérdés 2019-04-04

Magánszemélynek kedvezményesen adott sportolási lehetőséggel kapcsolatos a kérdésem.

Egy sportegyesület - amelynek tagjai egy nagyvállalat jelenlegi és volt dolgozói és azok hozzátartozói- a tagjainak a saját területén és eszközeivel végezhető sporttevékenységen kívül szolgáltatókon keresztül is kedvezményes (megközelítőleg 50%) sportjellegű tevékenységet biztosít (pl. fitness edzés, uszodabérlet, konditerem, stb.).

A résztvevők minden ilyen edzésre való jelentkezés alkalmával jelenléti ívet töltenek ki, amely alapján a szolgáltató havonta az igénybe vett szolgáltatások díját az egyesületnek kiszámlázza. Az egyesület, szintén jelenléti ívek alapján, a részt vevő tagoknak az általa közvetített szolgáltatásról elszámolási időszakonként (hó vagy negyedév) számlát állít ki, de megközelítőleg 50%-os kedvezményes áron. A sportegyesület a vállalattól a fenti tevékenységre nevesített támogatást kap. Még nem tudni, hogy az előre utalt támogatás fedezi-e a „hiányzó” bevételt, illetve történik-e év végén elszámolás.

Kérdésem, hogy a dolgozóknak az így kedvezményesen nyújtott szolgáltatás (a kedvezmény összege) adóköteles, bérrel megegyező adózású jövedelemnek minősül-e? Az adókötelezettség függ-e attól, hogy év végén elszámol-e egymással az egyesület és a vállalat?

Ha adóköteles az említett jövedelem, akkor újabb kérdés, hogy mi a helyzet a 2018-ban erre kapott támogatással, amellyel szemben csak 2019-ben kapnak a dolgozók kedvezményes juttatást?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

49/2019.03.20. Szabályos-e a bérpótlék? kérdés 2019-04-04

Az egyik új ügyfelem egy a versenyszférában működő villanyszerelő vállalkozás. Alkalmazottai között van egy munkavállaló, aki a villanyszerelési munkák mellett a munkához használatos gépjárművet is vezeti, és ezért, hasonlóan a közszférában alkalmazott gépjárművezetői pótlékhoz, már évek óta az alapfizetésén felül, minden munkában töltött napra, napi X Ft gépkocsivezetői pótléknak nevezett juttatást kap, a távollétek (pl. szabadság) napokra nem. Ennek a juttatásnak az összege évek óta nem változott, tehát nem nőtt a minimálbér arányában.

A kérdésem az, hogy szabályos lehet-e ez a "bérezési" mód, vagy csak az alapbérbe szabadna beépíteni a munkavállalónak a plusz feladatáért járó bérét?

Amennyiben szabályos ez a rendszer, akkor hány százalék lehet/kell hogy legyen a pótlék, egyáltalán kötelező-e százalékban megállapítani, vagy megfelelő a jelenleg használt X Ft/munkanap, akár úgy, hogy nincsen arányosítva a mindig növekvő minibálbérhez, ezáltal minden évben csökken az összeg értéke, mert ez a "bérpótlék" kizárólag a felek megállapodásától függ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

47/2019.03.20. ÁFA kiutalás kérdés 2019-04-04

ÁFA túlfizetés kiutalás határideje 17-es nyomtatvány alapján:

A havi áfás mezőgazdasági őstermelő 2018.09 havi visszaigényelhető áfáját a bevallásban nem kértük vissza, mivel az időszakos bevételei miatt 10-12 hónapokra fizetendő áfával számoltunk, és a visszaigénylést csak 75 napra kaphatta volna meg, meg nem fizetettség, és az 1 millió Ft feletti összeg miatt. Az értékesítései végül nem érték el a számlán hagyott összeget, sőt tárgyi eszköz vásárlása (a korábbi szállítás miatt) is jelentkezett decemberben. Végül december hónapra már görgetett áfája lett a bevallásban, és a szeptemberi bevallásból is maradt 800.000 Ft túlfizetés a számláján.

2019.02.04-én kértük a túlfizetés kiutalását 1917-es nyomtatványon. Az összeget 30 napra vártuk. Érdeklődésünkre a NAV-nál azt a választ kaptuk, hogy a február 04-ei 17-es kiutalás összege 75 napra, (02.04-től) 2019.04.20-ra van beállítva.

Kérdésünk:

Ha a bevallásban nem kérjük vissza az áfát, és ezt a nyilatkozatunkat sem helyesbíteni, sem önellenőrizni nem lehet, akkor a bevallástól számított határidő utáni túlfizetés kiutalásánál újra kezdődik az eredeti határidő? Az új Art mely §-a alapján tudjuk elfogadni vagy cáfolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

46/2019.03.19. Egyes meghatározott juttatás kérdés 2019-04-04

Segítséget szeretnék abban kérni, hogy a cég nőnap alkalmából a tanácstermében, a saját székhelyén, egy kisebb rendezvény keretében megünnepelte a nőnapot. Ezen a rendezvényen részt vettek a férfi dolgozók is, akik együtt ünnepeltek a női tagokkal. Fel lett szolgálva pogácsa, üdítő. Vásároltak hozzá egyszer használatos poharakat is. Illetve minden női dolgozó 1500 Ft. értékeben kapott egy cserepes virágot. Ezekről megérkeztek a számlák is a cég nevére szólóan.

Kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy jól gondolom-e a teljes számla ellenértékét egyes meghatározott juttatásra könyvelem, hiszen az eseményen részt vevőknek adott virág (ajándéktárgy) egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át. Vagy csekély értékű ajándéknak( minimálbér 10%) minősül a virág és ezzel kimerítettem a rá vonatkozó egyszeri alkalmat éves szinten? A többi pedig lesz egyes meghatározott juttatás?

Kell-e valamilyen nyilvántartás a rendezvényről mindkét esetben, és ha igen akkor azt milyen formában lehet megfelelően megtenni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

45/2019.03.19. Mezőgazdasági családi vállalkozás és az ÁFA kérdés 2019-04-04

Van egy 7 tagú családi gazdálkodás, ahol 3 főnek van adószáma. Kompenzációs felárat választottak. A hét tag közül az egyik erdőtulajdonos / nem a családi gazdálkodás vezetője/.

Ebben az évben kezdte kitermelni a fát, és értékesíteni. A fa értékesítése nincs benne a kompenzációs felár között, ezért
be kellene lépni az ÁFA körbe, mivel az értékesítés meghaladja az alanyi mentes határt /35-40 millió/ forintot ebben az évben. A számlát a vevő csak az erdőbirtokostól fogadja el, aki nem a családi gazdálkodás vezetetője.

A kérdésem arra irányulna, hogy tudunk belépni az ÁFA körbe, kiknek kell belépnie? A belépés után a bevételt egyenlő arányban kell majd szétosztani? Kinek a nevében kell ÁFA bevallást beadni?

Jelenleg ÁFA szempontjából minden tag a kompenzációs felár és mellette alanyi mentesség hatálya alá tartozik. Minden tagot be kell az ÁFA körbe jelenteni, vagy csak aki az erdőt értékesíti?

Az erdő értékesítéséből származó jövedelem a tagok között szétosztható?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

44/2019.03.19. Társas vállakozó Tb kérdés 2019-04-01

Betéteti társaság beltagja aki teljes öregségi nyugdíjas, jelenleg kiegészítő tevékenységként tagi jogviszonyba látja el a társaságban az üzlet vezetést és e tevékenységet is.

Lehetséges-e társasági szerződés módosítással munkaviszonyba ellátni?

Figyelembe véve a foglalkoztatói törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó kedvező változással szeretnénk élni, hogy csak az SZJA kerüljön levonásra és mentesüljön a 10% nyugdíjjárulék megfizetése alól. Illetve a 7500Ft-os egészségügyi járadék megfizetése alól.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

43/2019.03.11. egyéni vállalkozó écs elszámolása kérdés 2019-03-28

Kérdésem a következő: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó negyedévente fizet egy szoftverért, ezt én tárgyi eszközök sorába felviszem.03.31-06.30-09.30-12.31 dátummal. Most kellene az écs-t számolnom, de hogyan? Negyedéves bontásban, vagy egészévre?

Az előző előadáson elhangzott, hogy a leírás idejét( ? évre) a vállalkozó is meghatározhatja?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

42/2019.03.11. használt gépkocsi beszerzés és szállítás ÁFA közösségen belül kérdés 2019-03-28

Szakmai segítséget szeretnék kérni, mert  Megbízóm jogkövetően, törvényi előírásokat betartva szeretne eljárni.

Társaság belföldi áfa alany, amely Közösségen belülről importál használt személygépkocsikat továbbértékesítési céllal. Szállító is és a megbízóm is közösségi adószámmal rendelkezik. A német anyacégtől a személygépjármű értékesítéséről különbözeti adózás alá vont számlát kapunk, és külön kapunk a német cégcsoport másik tagjaitól a járulékos költségekről áfa mentes számlákat (tárolási díj, jutalék, közvetítői díj- licit díj stb.) Német cégcsoport minden a szolgáltatáshoz kapcsolódó számlán feltünteti az érintett autó alvázszámát.
A személygépkocsi Magyarországra szállítása magyar fuvarozó céggel történik, melyről áfás számlát kapunk. A személygépjármű értékesítése előtt hatósági díjak, regisztrációs adó fizetési kötelezettség, banki utalási költség, esetleges javítási költségek merülnek fel, amelyeket cégünk fizet. Eladóként egyedi nyilvántartáson alapuló módszert választottunk a különbözeti áfa alapjának (árrés)meghatározására.

Kérdésünk:

  1. Hogyan alakul a beszerzést követően a havi áfa bevallásban a közösségi termékek és szolgáltatások után az áfa fizetési és visszaigénylési kötelezettség- lehetőség mivel adóköteles tevékenységhez használjuk fel. Vagyis mely beszerzéshez kapcsolódó tételek után van áfa fizetési kötelezettség és áfa levonási lehetőség?
  2. Mely tételek képezik a személygépkocsi beszerzési árának részét a fentiek közül? Különös tekintettel az ÁFA tv.215 §-ra.

Egy példával szemléltetném, hogy tételesen melyik tételt hogyan kell elszámolni, és mik a fizetendő adók. Megköszönném a konkrét válaszukat a tisztánlátás érdekében.

Beszerzés:

  • Autó vételár: 500 000 Ft. különbözeti Áfa
  • kinti Tárolási díj:15 000 Ft nettó
  • kinti Kivonási díj: 7000 Ft nettó
  • kinti Közvetítői díj – aukciós díj : 300 000 Ft nettó
  • magyar Szállítási költség: 100 000 Ft nettó+ áfa
  • Utalási díj: 3000 Ft bankköltség
  • Itthoni ráköltések (magyar bruttó számla): Gumicsere: 50 000
  • Takarítás: 15 000 Ft 
  • Alkatrész: 20 000 Ft + 10 000 Ft munka
  • Értékesítéskor: Regisztrációs adó: 50 000 Ft
  • Műszaki vizsga: 40 000 Ft
  • Eladási ár: 1 500 000 Ft ( bruttó)- különbözeti adózás szerint kiállított számla.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

41/2019.03.08. számla szabályos visszautasítása és ÁFA bevallása kérdés 2019-03-28

Egy szolgáltatás teljesítésével, egy szállítói számla valóságtartalmával kapcsolatos kétségeimre keresek választ.

Én, a Noranita Kft. a Videoton Ipari Park szolgálttótól vásárlom az energiát. Az energiaszolgáltatásról a szolgáltatóval minden évben szerződést kötünk, melyhez a szolgáltató a tárgyévihez még az előző évben megkéri az energiaigényünket. Így tettük ezt 2018.augusztus 6-án, amikor megküldtük az Ipari Park Vállaltnak a 2019 évi "Megrendelés Energia Ellátásra" nevű energiaigényünket. Ezen megrendelés II. sz. sorában látható a földgáz igényünk: lekötött teljesítményünk 0,5 m3/h, tervezett fogyasztás 1.850 m3/év (ezeket a fogyasztásokat az előző év tény adatai alapján adtuk meg). A megrendelésünkre a szolgáltató kifogást nem emelt, ezért azt elfogadottnak tekintettük.

2019. jan.28 keltezéssel a szolgáltató megküldte a 2019 évi energia szolgáltatási szerződést, annak 1.sz. MELLÉKLET-ének 2.2 pontjában az elfogadott igényünkkel szemben a lekötött teljesítmény mennyiséget 1 m3/h-ban szerepeltetik. Alatta levő sorban a 2019 évi megrendelt mennyiség az általunk megrendelt 1.850 m3/év  igény szerinti. Ezt a szerződést a mai napig nem írtuk alá.

2019.01.15-i keltezéssel, 2019.02.01 teljesítéssel megküldték az ENF90083 sz. 2019.01 havi 1.rész energiaszámlát (a számla csatolva). Ennek 8.sorában a földgáz kap.lek.díj mennyisége szemben a bejelentett igényünkkel 1 m3/h és ennek megfelelő díj szerepel. (A földgáz kap.lek.díj mennyiségéből, azzal megegyezően következik a földgáz elosztási díj mennyisége, ezért az is tévesen lett leszámlázva). Azóta hasonló hibával megkaptuk már a 2019.01 havi 2.rész és 2019. 02 havi 1.rész számláit is. Ezeket a számlákat megkifogásoltam, az említett helytelen adattartalom miatt nem fogadtam el, helyesbítő számla kibocsátását kértem.

Az említett ENF90083 sz. számla nettó értéke 15.529 Ft, ÁFA értéke 4.195 Ft, bruttó értéke 19.724 Ft.

Megítélésünk szerint a szolgáltató nem teljesített csak 0,5 m3 lekötött mennyiséget (januárban a gázfogyasztásunk 356 m3 volt, ami 0,479m3/h-nak felel meg) ami 0,5x762=381Ft és nem teljesített csak 0,5 m3/h földgáz elosztási mennyiséget, aminek a nettója 0,5x2284=1.142Ft. Ebből következőleg az elismert kötelezettségünk nettó 14.006 Ft, ÁFA 3.782 Ft, bruttó érték 17.788 Ft.

Véleményünk szerint a megkötendő szerződés a jó erkölcsbe ütközik, mivel az igényünkkel szemben diktálja a fogyasztásunkat (lekötött kapacitás), visszaél monopolhelyzetével, kiszolgáltatásunkkal. A számlában pedig olyan fogyasztás kifizetését követeli, amit nem fogyasztottunk el, amit nem teljesített.

Kérdésem a következők lennének

  1. Mi a számla szabályos visszautasításának (el nem fogadott) módja? A számla másolatának és elutasítás leírásának egyidejű tértivényes megküldése, vagy elég az el nem fogadás e-mailben jelezni?
  2. Mivel a teljesítés részben elismert, az elismert nettó értéket annak AFA-ját és az így elismert kötelezettséget beállíthatom a könyvelésembe és ÁFA bevallásomba? (természetesen helyesbítő számlát minden esetben igénylek)

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

40/2019.03.04. megváltozott munkaképességű-e a rokkantsági járadékos kérdés 2019-03-28

A rokkantsági járadékot a 83/1987./XII. 27./ MT rendelet alapján állapították meg, / A 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkorosodás elérte a 80 %-ot../ A járadékot a 2011 .évi CXCI törvény alapján folyósítják. A 2019 évi szociális hozzájárulási adó törvény a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozóan a 2011 évi CXCI törvény 32-33 §-a vagy a 19§/1a/ bek. vagy a 38/C§-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülők esetén kedvezmény vehető igénybe. A rokkantsági járadékot a korábbi szabályok szerint állapították meg, az új szabály már rokkantsági ellátásról rendelkezik, két különböző jogcímről van szó.

A törvényből egyértelműen nem derül ki, hogy a rokkantsági járadékos a szociális adó szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősül-e.

Valójában megváltozott munkaképességű a korábbi szabályok szerint megállapított rokkantsági járadék, akinél a kereset szempontjából nincs semmilyen korlát. Úgy értelmezem  hogy a szociális adónál  a rokkantsági járadékban részesülő személy munkabére után adókedvezmény nem vehető igénybe, valóban nem ismeri el megváltozott munkaképességűnek.

Jól értelmezem-e? vagy joghézag?

Kérdésem, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személy munkabére után szociális adókedvezmény igénybe vehető ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

39/2019.03.04. fél százalékos nyugdíjemelés kérdés 2019-03-25

Egyéni vállalkozó 2016. szeptemberében ment nyugdíjba /nők 40/, az ekkor leadott NYENYI lapot nullásan töltöttük ki, kivétje nem volt - egyéni vállalkozását munkaviszony mellett végezte. Az év végi bevallásban az szja 14 lapon az utolsó negyedévre tüntettük föl az éves kivétjét, ami közel 1 millió forint volt.

Hosszas levelezés után sor került a nyugdíj fél százalékos emelésére, ami azonban kevesebb lett a vártnál, ugyanis a MÁK illetékes osztálya az egész évre arányosította a kivét összegét, nem pedig a nyugdíjba vonulás időpontjától 2016. szeptemberétől arányosított.

Kérdésem, hogy helyesen járt-e el a hatóság ebben az ügyben?Van-e értelme jogorvoslati kérelemnek?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

38/2019.03.01. ÁFA mentesség értékhatárainak megállapítása kérdés 2019-03-25

Biztosítás ügynöki tevékenységet végző adózó "tárgyi mentes" bevétele mellett egyéb jogcímen is szerez bevételt /például: biztosítással kapcsolatos képzés, oktatás, téma menedzselés../, ami áfás árbevétel. Tevékenységét főtevékenységként végzi - nem kiegészítő jellegű szolgálatatásként és alanyi mentes.

Helyesen jár-e el az adózó, ha az alanyi mentes értékhatár számításánál figyelembe veszi a tárgyi mentes bevételt, s az alanyi mentes értékhatár átlépésekor - beszámítva a tárgyi mentes bevételt is - belép az áfa körbe.

Esetében az összes árbevételt kell-e figyelembe venni /alanyi-, tárgyi mentes/ az alanyi mentesség szempontjából.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

37/2019.03.01. KKV kedvezmény érvényesítésének feltétele kérdés 2019-03-25

Társaságunk adózás előtti eredménye 120.000.000-Ft., várhatóan a KKV kedvezmény nélküli adóalap is ezen a szinten alakul. 2018.-ban a KKV kedvezmény feltételeinek mindenben megfelelő hasonló összegű beruházást valósítottunk meg.

A Kft. adóév első és utolsó napján is kisvállalkozásnak minősül. De minimis támogatásként nem áll módunkban igénybe venni a kedvezményt, hiszen az elmúlt 3 évben az adórendszeren kívül, s az adórendszerben érvényesített de minimis támogatások  elérték a 200.000 EUR. értéket. Kérdésünk: milyen feltételekkel vehetjük igénybe a KKV kedvezményt az általános csoportmentességi rendelet alapján?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

36/2019.03.01. SZJA kedvezmény utólagos érvényesítése önellenőrzéssel kérdés 2019-03-22

Az adózó 2019 02 hóban megkapta az igazolást,hogy visszamenőleg jár neki a súlyos fogyatékosság utáni kedvezmény.
2013-2017-ig a két gyermek utáni családi kedvezményt ő vette igénybe és mivel a minimálbér környékén volt a havi bruttója,igy szja minimális maradt a súlyos fogy.miatt kedvezményt alig tudja érvényesíteni.

Megoldható-e ,hogy a 2013-2017-évekre szja önellenőrzést adunk be, és a családi kedvezményt a férjének (szintén szja önellenőrzéssel) átadja? Igy ő igénybe vehetné a súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

35/2019.03.01. Magyar-Cseh-Török ÁFA kérdés 2019-03-22

Egyik egyéni vállalkozó ügyfelem Törökországba szállít szarvasmarhákat, melyeket egyrészt Magyarországon szerez be, másrészt pedig EU országokból. Mivel nagyon bonyolult a jogi szabályozás, ezért kérem, hogy az alábbiakban feltett kérdéseim megválaszolásával segítsenek a helyes jogértelmezésben.

Szeretném segítségüket kérni az alábbiakban felsorolt láncügyletek kapcsán arra vonatkozóan, hogy a magyar szereplő hogyan szerepeltesse az ügyleteket az áfa bevallásában. Kérem, hogy azt is szíveskedjenek tájékoztatásukban megírni, hogy az áfa bevallás mely sorában kell szerepeltetni az adott ügyletet!

  1.  Magyar cég Magyarországról közvetlenül Törökországba szállít árut. A számlát a török cég EU-s leányvállalatának állítja ki. Ez export vagy közösségi értékesítés?   /Áfa bevallás mely sorai?/
  2. Magyar cég Csehországban vásárol árut és azt közvetlenül Törökországba szállítja úgy, hogy az a Cseh cég végzi a fuvarozást is, amelyiktől az árut vásárolta. A számlát a magyar cég állítja ki a török cég felé.

A Cseh cég számlájában külön sorban van feltüntetve az áru és külön sorban a fuvarozás költsége. Ezeket az ügyleteket hogyan kell szerepeltetni az áfa bevallásban? /áfa bevallás sorai?/

Amennyiben másik eu-s cég végzi a fuvarozást a cseh cégtől a magyar cég megbízásából Törökországba, akkor azt hogyan kell megítélni?

A fenti esetekben a magyar cég számlázza ki az árut a török cégnek, viszont az áru csak áthalad Magyarországon, a vámkezelést zömében itt végzik.  Ezt hogyan kell az áfa szempontjából kezelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

34/2019.03.01. EKHOS adózó betegszabadságra jutó adója kérdés 2019-03-22

Munkaviszonyos ekhós munkavállaló betegszabadságának számfejtésével kapcsolatban kérném a segítségüket, állásfoglalásukat, mert véleményem szerint nem jól számol a bérprogram, amellyel számfejtek. Több szakmai fórumon is feltettem a kérdést, de sajnos mindenki mást mondott.

A munkavállaló havi bére 340.000.-Ft, normál szabályok szerint 160.000.-Ft után adózik, ekhos szabályok szerint 180.000.-Ft után adózik. 02.11-02.15-ig betegszabadságon volt. A bérprogram úgy számol, hogy a teljes nem ekhos bérét megadja, és a betegszabadság miatti bércsökkenést az ekhos béréből vonja le.

Részletezem a számfejtett bérlapját:

Ledolgozott időre járó bér255.000.-Ft
Betegszabadságra távolléti díj59.500.-Ft
Összevonandó adóalap160.000.-Ft
Az adóelőleg alapja160.000.-Ft
Szja24.000.-Ft
Term.beni egbizt. jár. 4 %6.400.-Ft
Pénzbeli egbizt. jár. 3 %4.800.-Ft
Nyugdíjbizt. jár. 10 %16.000.-Ft
Ekho alap154.500.-Ft
Ekho szja 9,5 %14.678.-Ft
Ekho nyjár. 3,9 %6.026.-Ft
Ekho egbizt. 1,6 %2.472.-Ft
Kerekítési különbözet1.-Ft
Kifizetendő237.725.-Ft

A bérprogram készítőjét is megkerestem e-mailben - kérve a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozást. Számomra nem kielégítő válaszuk az alábbi volt:

"A betegszabadságra való jogosultságot a munka törvénykönyve szabályozza, ennek összege a távolléti díj 70%-a. A munkavállaló adóalapja a munkabér és betegszabadság együttesen. Az ekho egy adózási forma, nincs összefüggésben a munka törvénykönyvével. Ha a dolgozó azt választotta, hogy 150 000 Ft vagy 160 000 Ft után fizeti az általános szabályok szerinti közterheket, és az e feletti részre az ekhot, akkor a program helyesen, a jogszabályoknak és a dolgozó nyilatkozatának megfelelően számol. Az, hogy a betegszabadság miatt a szokásostól kevesebb a dolgozó bére, nem befolyásolja a nyilatkozatot, tehát az általános szabályok szerint továbbra is a nyilatkozat szerinti összeg után kell közterhet fizetni, csak az e feletti részre ekhot".

Várom szíves szakmai instrukciójukat, állásfoglalásukat, hogy milyen jogszabály alapján és mi módon kell a fentieket helyesen számfejteni (számokkal is szeretném kérni az útmutatásukat).

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

33/2019.03.01. Erdőgazdálkodási tevékenység jövedelem kérdés 2019-03-22

Hivatkozva az SZJA tv. 1.sz.Melléklet 9.8. pontjára kérném segítségüket arra vonatkozóan, hogy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodás használati jogának átengedése fejében megszerzett, illetve a társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel a föld tulajdonosa által megszerzett jövedelem adómentességét hogyan kell értelmezni. Az ügyfélkörömbe tartozó Erdőbirtokossági Társulat tagjai és én eltérő álláspontot alakítottunk ki, és mivel sajnos nem egyértelmű számomra a jogi szabályozás, ezért kérném tájékoztatásukat.

A kérdésem konkrétan arra vonatkozik, hogy a társaság a tagok részére milyen feltételekkel fizethet ki adómentesen a tulajdonosoknak meghatározott összegeket? A kifizetésnek milyen bizonylat lesz az alapja? Ezen kifizetéseket milyen jogcímen lehet lekönyvelni? A kifizetéshez szerződésbe kell-e foglalni, hogy évente milyen összeg jár a föld használatba adásáért, vagy ez éves szinten változó lehet attól függően, hogy az adott évben mennyi "nyereség" származik a tevékenységből?

(A tagok értelmezése szerint minden jövedelem adómentes, ami a társaságnál keletkezik, tehát úgy értelmezik a jogszabályt, hogy még társasági adót sem kell fizetni, az évente képződött nyereséget adómentesen kivehetik.)

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

32/2019.03.01. Költségnem meghatározás kérdés 2019-03-13

Az alábbi tételek könyvelésében (költségnem meghatározás) szeretnék segítséget kérni, mert a zárások kapcsán eltérő vélemények alakultak ki:

  • magánszemélynek fizetett ingatlan bérleti díja (szerződés szerint, számviteli bizonylata tárgyhavi fizetési jegyzék - 08-as bevalláson szerepel, a magánszemély egyben társas vállalkozó is, aki közreműködői díjat is kap): 55 vagy 52?
  • üzemorvosi szolgáltatás díja: 55 vagy 52?
  • Erzsébet utalvány kezelési költsége: 55 vagy 52? B(természetesen az dolgozónak adott Erzsébet utalvány: 55)
  • környezetvédelmi termékdíj csomagolás: 53 vagy 867
    gumiabroncs után fizetendő: 53 vagy 867
    tárgyi eszközként EU-ból behozott jármű után fizetett termékdíjak: 16 vagy 53 vagy 867 (az üzembe helyezés után valljuk be, de a beszerzéskor is kiszámolható)
  • telefonszámla (internet+telefon)
    net 524, 466
    telefon 20% 55
    maradék 80% * 30 % 524
    maradék 80% * 70 % 524,466
    az egyes meghatározott juttatást pedig kizárólag a telefonszámla, telefonbeszélgetés része után kell megfizetni (1,18 * 15% szja, 19,5% szoc.ho), és az szja 55 FK, a szoc ho 56 FK.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

31/2019.02.28 Üzletág átruházás ÁFA kérdés 2019-03-13

Az alábbi probléma megoldásában kérem a szakértői segítségét, véleményét.

Ügyfelünk egy speciális termékértékesítéssel foglalkozik, úgymond konkurenciája itt több megyében két másik vállalkozás volt. Ez a két (különböző) vállalkozás szeretne „visszavonulni”, ezt a tevékenységét megszűntetni, mivel ők nem tudják olyan rentábilisan végezni a tevékenységüket, mint ügyfelünk. A körülményeket tekintve az alábbi problémával szembesültem, nem tudom megállapítani, hogy az alábbi gazdasági esemény megfelel-e az 2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról szóló jogszabály által szabályozott  üzletág-átruházásnak [17. § (4) bekezdés].

A szerződés az alábbiak szerint köttetődne meg. A termékértékesítés az „eladó pozícióban levő cég” több, mint 100 partnernél végzi, a szerződés tartalmát így foglalnám össze, a fontos elemeket kiemelve.

A szerződés értelmében adásvételben átruházásra kerülne a cégekből

  • az a gépjármű park, aminek a segítségével a tevékenységet végzik.
    Ügyfelünk saját gépjárműparkkal rendelkezik már jelenleg is.
  • azok a tárgyi eszközök, amelyeket az értékesítés során használnak.
    Ettől függetlenül ügyfelünk közel 300 helyen végzi ugyanezt a tevékenységet a saját ilyen típusú tárgyi eszközeivel, a saját dolgozóival több, mint 10 éve. A piaci részesedése az adott tevékenységben így is jelentős, az adásvétellel csak a termékértékesítő helyei bővülnének, piaci pozíciója szilárdulna meg, melyet már ezt megelőzően szerzett.
  • az alkalmazottak nem kerülnek automatikusan átvételre, hanem egy interjúztatást követően akkor és csak akkor, ha ügyfelünk igényeinek és elvárásainak megfelelnek az eladó pozícióban levő két cég volt alkalmazottai. Tehát ideális esetben valamennyi alkalmazott átvételre kerül, de előfordulhat, hogy egy sem. Ügyfelünk jelenleg is rendelkezik olyan humán erőforrással, amivel a tevékenység egyébként zökkenőmentesen átvehető, folytatható az eddig nem általa üzemeltetett helyeken.
  • A tárgyalás alatt a jövőbeni kialkudott vételár legjelentősebb összetevője egy olyan összeg, amelyet a tevékenység „átengedésért” kér az eladó fél. Ők úgy mondják: „amit a piacért kérnek”. Ez azonban csak akkor és olyan összegben kerül megfizetésre, amekkora hányadban ügyfelünkkel szerződést kötnek a jelenleg még az „eladó pozíciójú partnerrel” szerződésben álló megrendelők. Tehát, ha pl. 100 partnerből, akiknek az eladó fél eddig értékesített, mind szerződést köt ügyfelünkkel, akkor a teljes vételár jár az eladónak. Ha csak a fele, akkor a kialkudott vételár arányos része. Ha egy sem járul hozzá, hogy az értékesítést nála a továbbiakban ügyfelünk végezze, akkor az adásvétel a fenti tárgyi eszközökre (gépek, gépjárművek) fog szorítkozni. Továbbá az adásvétel keretén belül ingatlan átruházásra, és a termelő berendezésnek minősüli eszközökön kívül más eladására nem kerül sor!

Tehát ügyfeleink kötnek egy előszerződést a gépjárművek, gépek és a piac megvásárlására, ahol van egy maximálisan elérhető ellenérték meghatározva. A szerződéskötést követő 2 hónapban a vevő és az eladó „végigjárja” az eladó korábbi partnereit, és ha a 3. fél hozzájárul, megkötik a szerződést ügyfelünk és a 3. fél között. A végén ügyfelünk akkora vételárat fizet ki, amekkora a sikeres szerződéskötések aránya, továbbá a tárgyi eszközök árát. 

Sem az áfa törvényben, és az áfa törvény magyarázatában nem találtunk arra vonatkozó iránymutatást, hogy az üzletág átruházásnak mik a pontos ismérvei. Ügyfelünknek az ellenérték áfájának a megfizetéséhez is rendelkezésre áll a forrása, de mivel az adásvétel számlájában szereplő áfát levonásba helyezzük (ez több tízmillió Ft), ezért az ügylet utólagos üzletág átruházásnak minősítése jogtalan áfa levonást eredményezne nálunk, míg ha egy olyan ügyletet minősítünk üzletág átruházásnak, ami az áfa törvény értelmében nem az, akkor az eladó félnek keletkezik áfa hiánya. Mindkettő problémát szeretnék a szerződő felek elkerülni. 

Úgy gondolom, hogy amennyiben ez üzletág átruházás lenne, akkor az ennek a keretén belül történő tárgyi eszközöknek sem (mivel a teljes vételár részét képezik egy szerződésen belül) lenne áfája. Ha viszont nem minősül az általam leírt adásvétel üzletág átruházásnak, akkor a piac értéke után fizetett díj is ellenérték fejében történő értékesítés lenne, és áfás.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

30/2019.02.28. Egyéni vállalkozó egyéni cég alapítása apport és adózás kérdés 2019-03-13

Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 2019.01.09-én. A tárgyi eszközeit és a 2018. évi vevő követeléseket apportként bevitte az egyéni cégbe.

A kérdésem az lenne, hogy a vevői számlában szereplő apportként bevitt követelést egyéni vállalkozói szja bevallásában kell bevallani és leadózni  vagy az egyéni cégben lesz valamilyen bevétel? 

Szerintem egyéni vállalkozói bevételként a könyvvizsgáló szerint társasági adóban kell rendezni az 1995. évi CXVII. tv.49/A.§ b)-ben foglaltak következtében.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

29/2019.02.28. Rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozó kérdés 2019-03-13

Rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozó tartós betegsége miatt hosszabb ideig táppénzen van. A táppénzes időszak elérte és már meghaladja az egy évet. Táppénz joga lejárt. Az orvos továbbra is keresőképtelen állományban tartja.

Mindaddig mentesül a tagi jövedelem utáni járulékok megfizetése alól amíg van keresőképtelenségről igazolása?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

28/2019.02.27. megtérített tanulmányi költség elszámolása kérdés 2019-03-13

Megtérített tanulmányi költség elszámolása 2019-től

Kérdés:
Dolgozónknak fizetjük a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányinak díját (tanulmányi szerződést kötöttünk vele). 2018-ig hozta a képzés díjáról szóló számlát, amit mi fizettünk ki, egyes meghatározott juttatásként megadóztuk. 2019-től jövedelemként kell neki számfejteni. Idén szintén hozott már egy a mi intézményünk nevére szóló 77.500 Ft-ot számlát, amit mi ki is fizettünk. Számfejtenünk kell neki 77.500 Ft-os képzési díjat felbruttósítva, levonva és megfizetve utána az egyéni, illetve a munkáltatót terhelő járulékokat? Nem kell ezután számlát hoznia? Technikailag egy hogyan bonyolódik ez le az új szabályok figyelembe vételével?

Helyes és teljes ez a válasz?

A tavaly béren kívüli illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások többsége idén valóban (majdnem) úgy adózik, mint a munkabér. Ilyen az iskolarendszerű képzés is. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy munkabérnek minősülne. Fontos a jogcímet megkülönböztetni, mert ennek azért lehet adózási hatása is. (Például szociális hozzájárulási adókedvezmény csak a bér utáni adóból vehető igénybe.)

A juttatott összeget valóban „számfejteni” kell. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mekkora összegben kell megtenni. Ennek a tanulmányi szerződésből kellene kiderülnie. Vélhetően ebben nem tértek ki arra, hogy az adózás hogyan befolyásolja a juttatott összeget. Ez esetben lehetséges az is, hogy a tényleges bruttó juttatást számfejtik, a magánszemélytől levont közterheket követelésként állítják be a magánszeméllyel szemben, illetve egyéb juttatásaiból (béréből) vonják le. Dönthet azonban úgy is a munkáltató, (illetve a szerződést kellene így módosítani,) hogy akkora bruttó összeget számfejtenek részére, hogy a nettó rész fedezze a képzési díjat.

Mint látható, adózás szempontjából a számlával történő elszámolásnak nincs szerepe. A juttatott összeg is a munkáltató döntése, illetve szerződéses kötelezettsége. A számla azonban a munkavállalóval történő elszámolás bizonylata lehet, mert valójában ez alapján tudják a szerződésben vállaltakat teljesíteni.

 

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

27/2019.02.27. sírhely bevételének időbeli elhatárolása, ÁFA kérdés 2019-03-13

Tényállás:
Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság  önkormányzati rendelet alapján sírhely megváltási díjat szed be 10 – 25 – 60  évre. A társaság és az önkormányzat között kegyeleti közszolgáltatási szerződés áll fenn, a társaság látja el a feladatot. Felmerült, hogy a megváltási időszaknak, éveknek megfelelően a számviteli elszámolás során keletkezik e bevétel időbeli elhatárolási kötelezettség. A sírhely megváltási díjat, mint  bérleti díjat árbevételként könyvelik. Az általános forgalmi adó törvény alapján is a bérleti díjra vonatkozó áfa kötelezettségnek megfelelően állítják ki a számlákat.

Kérdés:
Jól értelmezi-e a társaság, hogy áfa adónemben a sírhely megváltás díja a bérleti díjra vonatkozó szabályoknak megfelelően főszabály szerint adómentes, adókötelessé tétel esetében általános szabályok szerint adózik. Felmerül-e a számvitelben bevétel időbeli elhatárolás elszámolási kötelezettség.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

26/2019.02.27. Leltározás kérdés 2019-03-13

A kérdés a leltározás technikai megoldásával függ össze:a SzT 69 §-ának  gyakorlati alkalmazását illetően. 

Nagy tételszámú immateriális javak és tárgyi eszközök leltározásának gyakorlati megoldása érdekében folyamatos leltározás bevezetését szeretnénk megvalósítani ügyfelemnél. Ezért a  Leltározási Szabályzatban az immateriális javak és  tárgyi eszközök leltározását a számviteli törvény adta 3 éves ciklusokban szeretnénk meghatározni. A leltározás módszerét tekintve erre a folyamatos leltározást szeretnénk alkalmazni.

Időbeliség  szempontjából  a tényleges felvételt a 3 éves időszak minden évének  júniusától november végéig ütemeznénk be, (a normál december 31-ei fordulonapos szervezeteknél) kikerülve ezzel az évzárlattal összefüggő munkatorlódásokat.

A csoportosítás

  • első szempontja az eszközök elhelyezkedése, leltározási körzet kijelölése, amely az analitikus nyilvántartás strukturájához igazodik, de biztosítja a főkönyvi csoportosítást is.
  • a körzeteken belül eszközcsoportonként
  • úgy, hogy a leltár tényleges felvételét körzetenként és eszközcsoportonként a 3 évenkénti ciklusban hajtanánk végre. a tételszámok függvényében megfelelő időt biztosítva a ténylegesen felleltározáshoz.
    Ennek megfelelően- osztanánk be, hogy mikor milyen körzetben, mely eszközcsoport leltározására kell sort keríteni, annak teljes írásbeliségét biztosítva.

Úgy gondolom, hogy a ciklus pontos betartásával arra nincs szükség, hogy minden eszközcsoportnál át kellene számolni a leltárt fordulónapra - azaz december 31-ére.

Ezt arra alapozom, hogy a 69 § (3) bekezdése számomra egyértelműen azt írja, hogy a folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezető egységek esetén a   leltározást meghatározott időszakonként, de legalább 3 évente, mennyiségi felvétellel kell elvégeznie. Ezeknél nem írja elő a tényleges fordulónapi leltározást 

A 69 § (4) bekezdésében írja elő fordulónapi leltározást azoknál az eszközöknél, amelyekről nincs mennyiségi nyilvántartás, és az (5) bekezdésben az árukészleteknél teszi lehetővé az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévi, ill. a következő év I. negyedévében a mennyiségi leltározást, fordulónapra átszámítva.

Kérem szíves véleményüket, hogy a tervezett leltározási metodika megfelelhet-e a számviteli törvény előírásainak.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

25/2019.02.27. Közösségi ÁFA kérdés 2019-03-13

Cégem egy járműforgalmazó(motor+alkatrész) cég, amely az áruja 90%-át közösségből szerzi be. Év végén az értékesítése után bónuszt kap, melyet a külföldi cég következő január hónapban leszámláz mínusz előjellel. Így a számla értékét december hónapban lekönyvelem, mivel még az előző évet érinti, viszont közösségi áfát a következő év első hónapjában kell bevallanom.

December hónapra van-e valamilyen teendőm a közösségi áfaval könyvelésügyileg(mivel normál esetben fizetendőként és levonandóként is be kellene vallani, igy nem lenne  egyenlege)?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2019.03.08. ÚJ kiegészítő kérdés érkezett kérdés 2019-03-13

Értem, amennyiben a színház kapja KIVA-adóalap növelő tétel lesz.

Mi lesz amennyiben a színház alapítványa kapná az adományt?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

24/2019.02.25. KIVA cég színháznak adomány kérdés 2019-03-13

Egyszerűsített éves beszámolót készítő KIVA-s cég szeretne színháznak adományozni "x" e Ft-ot. Költségként elszámolhatja-e az összeget? Mire legyen könyvelve? Adóalap csökkentő tételként nem lehet figyelembe venni, mert nem tartozik a TAO tv. hatálya alá. Szükséges-e valamire még figyelni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

23/2019.02.25.KATA-s egyéni vállalkozó kérdés 2019-03-13

Egy kft tagja, KATA-s egyéni vállalkozó lesz 2019.03.01.-től. A kft-ben eddig napi 8 órás munkaviszonyban volt, 2019.03.01-től napi 1 órás munkaviszonya lenne. Ebben az esetben a KATA-s egyéni vállalkozásában fizeti meg az 50.000.- Ft-ot ( vagy 75.000.- Ft ) havonta? A kft-ben pedig a munkabére utáni adókat és járulékokat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

22/2019.02.23. T1041, Társas vállalkozó kérdés 2019-03-13

Egy KFT ügyvezetője öregségi nyugdíjas, és a Kft ügyvezetését, valamint az abban való személyes közreműködését munkaviszonyban látja el. 2018.12.31-én a rendelet szerint kijelentettük a T1041-es nyomtatványon. 2019.01.01-től Ő ezáltal nem biztosított, így csak SZJA-át fizet. De itt jön a csavar, hogy mellette kiegészítő tevékenységű KATA-s vállalkozó, ahol a havi 25.000.-FT-ot megfizeti.

A kérdésem arra irányul, hogy kell-e Neki 7.500.-Ft-os Eü.szolg járulékot fizetni?

Már a Válaszadóban megjelent egy állásfoglalás, de az csak a sima egyéni vállalkozóra vonatkozik. A KATA-s nincs külön megjelölve.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

21/2019.02.22. társas vállalkozó és jogviszonyok kérdés 2019-03-13

  1. Egy kft-ben három tulajdonos/ügyvezető van a cégben. Mindháromnak van máshol heti 40 órás jogviszonya munkaviszonya. A háromból egyenlőre 2 főnek szeretnének bért fizetni a tényleges munkavégzésért. A kérdés, hogy jó-e úgy, hogy két jogviszonyuk lesz a cégben. Az egyik: tagi jogviszony - ügyvezető - munkaviszony mellett (1452 jogviszony kóddal nullásan számfejtve és bevallva a 08-ason), a másik jogviszony munkaviszony heti 15 órában, .........munkakörben.
  2. Kft kiegészítő tevékenységű (saját jogú nyugdíjas) ügyvezetője után jelenleg a havi 7500.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetve van. Márciustól személyesen munkát is végez a társaságnál, munkaviszonyban szeretnék foglalkoztatni.
    Jól gondolom-e, hogy így márciustól két jogviszonya lenne: ügyvezetőként megmaradna a tagi jogviszonya - fizetve lenne a havi 7500.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjas munkaviszonyosként is számfejtve lenne és bevallva a 08-ason.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

20/2019.02.20. Társas vállalkozás tagja járulék kérdés 2019-03-13

A társas vállalkozásban a társas vállalkozás tagja személyesen nem működik közre. 4 órás munkaviszonyban áll a társasággal és ebben a jogviszonyában a munkaszerződésben foglaltak alapján kizárólag a társaság ügyvezetésé látja el.

Ezen túl nem rendelkezik máshol 36 órás munkaviszonnyal, sem egyéni vállalkozóként, sem más társaságban tagként nem tesz eleget a járulékfizetés különös szabályainak.

Akkor ebben a vállalkozásban a meglévő munkaviszonya mellett kötelezett-e társas vállalkozói jogviszonyban eleget tenni a járulékfizetési szabályoknak vagy a 4 órás munkaviszonya kimenti e kötelezettség alól? Vagy csak a 36 órás munkaviszony tenné számára elérhetővé, hogy társas vállalkozói jogviszonyban nemesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?

A kérdés azért merült fel, mert a TBJ. törvény 4 §. d) bekezdésének 5. pontja nem említi, hogy aki a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el, annak a munkaviszonynak el kell érnie a 36 órát, vagy sem.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

19/2019.02.20. Horgász Egyesület jegy eladás, jutalék számlázás kérdés 2019-03-13

Horgász egyesület állami és balatoni horgászjegyek értékesítését végzi.

Az állami horgászjegyek forgalmazása a BBHSZ-szel kötött bizományosi szerződés alapján történik. Az egyesület az értékesített horgászjegyekről nyugtát vagy számlát állít ki, havonta elszámol az értékesítéssel és jutalékot számláz. A jegyek értékesítéséből származó bevétel teljes egészében adóköteles bevételnek számít? A BBHSZ által kiadott számla tovább számlázott szolgáltatás?

A balatoni horgászjegyek értékesítése a Balatoni Horgászjegy Értékesítő Rendszerén keresztül történik. Ebben az esetben az egyesültetnek nem kell külön nyugtát kiállítania mert a  BaHÉR rendszeren keresztül nyomtatott jegyek nyugtaként is szolgálnak. ( A számlán eladóként nem az egyesület szerepel)  A BHN Zrt havonta kiállítja a számlát a forgalmazott területi engedélyekről (ténylegesen beszedett ár) az egyesület ezzel egy időben az értékesítési jutalékról állítja ki a számláját.  Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az egyesületnek csak az értékesítési jutalék az adóköteles bevétele? A beszedett jegyek ára csak egy átfutó tétel, mondjuk kötelezettség?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

18/2019.02.19. Webáruház értékesítés Romániában kérdés 2019-03-12

Társaságunk webáruházon keresztül távolsági értékesítést folytat. Magánszemély vásárlók részére Romániába értékesítünk, az EU rendeletben szereplő értékhatárt 2018.decemberében túlléptük és ezért, kötelező Romániában ÁFA vonatkozásában adószámot kiváltani, mely megtörtént. Így a román adószámunk alatt kell ezen értékesítésekre a vevőknek a számlát 19% áfa tartalommal kiállítanunk. Ezt se volt egyszerű Magyarországon megoldani, hogy a román előírásoknak megfelelő számla készüljön, de végül sikerült. Romániában könyvelőt bíztunk meg a bevallás elkészítésével. Cégünk magyarországi székhellyel rendelkezik, nincs Romániában telephelyünk. Az ügylet leírása röviden:

A termék beszerzése az EU-n belül történik a cégünk HU közösségi adószámára. (EU-s beszerzés) Az áru beérkezik Magyarországra, raktárunkba. Vevői rendelések teljesítése történik Magyarországon belül és Romániába is. A romániai rendelések teljesítése a RO adószámunk alatt kiállított számlán 19%-os áfa tartalommal kerül futárszolgálattal a vevő részére kiküldésre. Ezt az áfat-t Romániában a könyvelő bevallja és Romániában fizetem meg. A romániai könyvelő szerint ezekhez az értékesítésekhez EU-s beszerzés is kell, hogy párosuljon és szerepeljen a román áfa bevallásban. Ezért a HU közösségi adószámomról át kell számláznom a RO adószámomra a vevői rendelések alapján naponta az eladott termékeket. A magyar áfa bevallásomban pedig EU-s értékesítésként kell, hogy ez szerepeljen.

Amit távolsági értékesítési témában találtam anyagot mindenhol csak az szerepel, hogy a magyar Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyleteknél az adott országban kell bevallani és megfizetni az áfa-t. Könyvelésére, számviteli vonatkozásában semmi információt nem találtam. Ezért érdeklődtem a levelem elejében felsorolt helyeken, de sajnos eltérő válaszokat kaptam. Át kell számláznom, nem kell át számláznom. Számomra érthetetlen, hogy ez az egész folyamat az EU-n belül zajlik, Magyarországon bejegyzett és székhelyű cég vagyunk és egyik adószámról a másikra átszámlázást kell csinálnom? Ezek után még a könyvelésben a vevő és szállító számlákat is össze kell vezetni.

Kérem, legyenek szívesek tájékoztatni, hogy ezt az ügyletet hogyan kell helyesen kezelni a számvitelben és az áfa bevallásban egyaránt.

2. Cégünk Pénzforgalmi elszámolást alkalmaz az áfa elszámolására(megfizetésére) vonatkozóan.

Kérdésem az lenne, hogy a külföldi vevők részére devizában kiállított számla áfa megfizetése a számlán szereplő teljesítéskori vagy a kiegyenlítéskori árfolyamon kell, hogy szerepeljen a fizetendő áfa listában?

Erre vonatkozóan is eltérő válaszokat kaptam és a könyvelő programot készítő cégek sem tudják már eldönteni, hogy melyik a helyes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

17/2019 Bt. beszámoló elfogadás kérdés 2019-03-12

Egy Bt. beszámolója elektronikusan közzétehető-e, beküldhető-e az ügyvezető (ő a beltag) által abban az esetben, ha az 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező másik tag (kültag) a beszámoló elfogadásáról készült taggyűlési jegyzőkönyvet nem írj alá, mivel a taggyűlésen nem jelenik meg? Szóban jelezte, hogy nem szándékozik a beszámolót aláírni, el sem megy a taggyűlésre.

Szabályos-e, hogy a taggyűlésre a meghívót eleve úgy fogalmazzuk, hogy a mérlegelfogadó taggyűlés dátuma pl. 2019.03.20., eredménytelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja 2019.03.25. Ez 1 db tértivevényes levelet jelentene. A meghívót mennyi idővel korábban kell kipostázni?
Valószínűleg a megismételt taggyűlésen csak a beltag ügyvezető jelenik meg. Hogyan oldható meg, hogy a taggyűlés határozatképes legyen, hiszen csak 1 fő lesz jelen. Megoldás lehet-e, hogy külső személyt hív meg az ügyvezető úgymond jegyzőkönyv hitelesítőnek. Ez a személy lehet egy közvetlen családtag, barát, vagy célszerűbb lenne egy ügyvéd? A külső személy meghívásáról kell-e a kültagot értesíteni?

Megoldás lehet-e, ha a kültag meghívójába beleírják, hogy ha az ismételten összehívott taggyűlésen sem jelenik meg, akkor elfogadottnak tekintik a beszámolót. A fentiek alapján az a legvalószínűbb, hogy a megismételt taggyűlésen csak az ügyvezető és a külső személy lesz jelen. Hogyan érdemes ezt a taggyűlést lebonyolítani? Kérdés, hogy mennyi időt várjanak a kültagra? Az eset rövid leírása belekerülne a mérlegelfogadó határozatba, ami a mérleggel feltöltésre kerül.

És egyúttal meg szeretném kérdezni, hogy mit lehet tenni akkor, ha a kültag elmegy a taggyűlésre, de nem hajlandó semmit aláírni. Valós indoka nem lehet, mivel a Bt pont az ő magatartása miatt nem működik. Bevétele nincs, költsége csak a bankktg, posta, kamara,ügyvéd. Mit lehet leírni, hogy határozatképes legyen a taggyűlés.

Ez ügyben kérném a segítségüket, hogy a beszámolót szabályszerűen lehessen beküldeni.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

16/2019 Családi gazdálkodó SZJA kérdés 2019-02-27

Családi gazdálkodó 2016. évi SZJA bevallását 2018. évben önellenőrizni kellett. Jövedelem növekedés miatt SZJA és 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet 2018. évben meg is fizetett. A befizetett  egészségügyi hozzájárulást költségként 2018. évben el lehet számolni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

15/2019 Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing kérdés 2019-02-27

Egyéni vállalkozó ügyfelem nyílt végű pénzügyi lízing szerződéssel elektromos üzemű személygépkocsit vásárolt.

Fő tevékenysége villanyszerelés, elektromos gépkocsi töltőállomások kiépítésével is foglalkozik, az autót az adóköteles tevékenységéhez is használja. Útnyilvántartást vezet, a havonta kiszámlázott tőketörlesztés ÁFA tartalmát az adóköteles tevékenység arányában levonja.

Az SZJA törvény a személygépkocsi beszerzési árát nem engedi elszámolni, csak egyszeri átalány amortizáció elszámolása lehetséges.

Kérdésem, hogy a kiszámlázott tőketörlesztés nettó összegét és a kamatot igénybe vett szolgáltatásként (bérleti díjként) a vállalkozási célú használat arányában költségként elszámolhatja-e?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

14/2019 Rehabilitációs hozzájárulás kérdés 2019-02-27

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónk betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és kérte az öregségi nyugdíjának megállapítását.

Komplex felülvizsgálatra nem volt kötelezett, az állapota végleges, ugyanakkor már nem részesül megváltozott munkaképességűek ellátásában, a továbbiakban öregségi nyugdíjat folyósítanak neki.

Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető-e, mint megváltozott munkaképességű foglalkoztatott?

Az ellátás megnevezése számít, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

13/2019 Egyéni vállalkozó költségelszámolás kérdés 2019-02-27

Ügyfelem 2019. január 7.-én indította egyéni vállalkozását Magyarországon, ahol járművek és gépek bérbeadásával szeretne foglalkozni. Ezt megelőzően Ausztriában volt vállalkozó. Elmondása szerint az ausztriai vállalkozásában szereplő tehergépkocsikat az ottani törvény szerint egy bizonyos idő után ki lehet vonni a vállalkozásból. Ezeket a tehergépkocsikat itthon fogalomba helyeztette a saját nevére az elmúlt években. Most a bérbe szeretné adni őket az itthoni egyéni vállalkozásában, ezért mindegyiket felújítatta a vállalkozás első hónapjában. A felújításokról számlákat hozott, mert szeretné költségként elszámolni, és áfa tartalmát visszaigényelni.

Kérdésem az üggyel kapcsolatban: mivel ezek a járművek nincsenek a bent a vállalkozásban, ezért a felújításuk elszámolható-e költségként, és áfa tartalmát vissza lehet-e igényelni. Ha esetleg be szeretné vinni a járműveket a vállalkozásába, akkor az hogy történik.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

12/2019 Iparűzési adó kérdés 2019-02-27

Egy Kft építőipari termékeket (főképp kavicsot, homokot) értékesítés (továbbiakban termék) (kiskereskedelmi, és nagykereskedelmi tevékenységként is).

Az  megrendelők megadják, hogy milyen minőségű  terméket szeretnének, és a Kft ezt beszerzi az adott cégtől (főképp kavics bányáktól), a megrendelői szerződések 99 %-a olyan tartalommal íródott (azaz a megrendelők is így fogadták el), hogy a termék értékesítése mellett a Kft szervezi meg a termék adott helyre szállítását is.

A szerződések tartalmazzák még, hogy a termék fuvarozásához fuvarozó cégeket (vasúti szerelvényeket is, stb)  igénybe vehetnek, mint közvetített szolgáltatást , illetve alvállalkozói teljesítést.

A Kft a kiállított számláin feltünteti, hogy „közvetített szolgáltatást tartalmaz”.

A fuvarozókkal és a megrendelőkkel főképp vállalkozási szerződések vannak, illetve keretszerződések (fixen meghatározottak  ( heti bontásban ) a mennyiségek).

Kérdésünk:

A Kft a fuvarozási (vasúti szállítás) számlákat figyelembe veheti-e alvállalkozói teljesítésként, vagy közvetített szolgáltatásként, mint iparűzési adó csökkentési lehetőséget?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

11/2019. Nonprofit szervezet beszámoló kérdés 2019-02-27

Egyesület pk 241-341 beszámolójában kérném a segítségét.

A 5.pont cél szerinti juttatások kimutatása értelmezése a 2011.évi CLXXV.TV 2§ /4/: alaptevékenység keretében nyujtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás

A beszámoló 5pontjának kitöltésénél tipikusan pályázathoz köthető ösztöndij, szociális segély.

A Nav 1% felhasználása/müködésre,reklámra, célszerinti tevékenységre/ az 5pontban beirandó-e?Költségvetési támogatást posta ktg, videofelvételre, farsangi rendezvényre  használtuk fel a 15koz nyomtatványon részleteztük.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

10/2019 Vizitársulattal kapcsolatos kérdés kérdés 2019-02-27

Az alábbi, vízitársulatra vonatkozó kérdésekben kérném állásfoglalásukat:

A Társulat alapszabálya szerint
"2. § 1) Működésének célja: alapvető célja, hogy tagjai érdekében működési területén a 2009. CXLIV. törvényben és az alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa."
"2. § 3) A Társulat közfeladatként a működési területén, a Társulati műveken területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízi létesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el..."
"25. § 1) A Társulat az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét..." (Az elmúlt két évben, amit én látok, vállalkozási tevékenységet nem végzett)
"25. § 7) A Társulat tagjai egyéb támogatás címén működési hozzájárulást kötelesek fizetni, melynek alapja annak az ingatlanterületnek a hektárban meghatározott nagysága, melyet a tag, vagy az ingatlantulajdonos által kijelölt használója birtokol, mértéke a vízlefolyási tényező alapján:

Kérdéseim:

1) A fentiek összhangban állnak-e a vízitársulatokról szóló törvénnyel, kapcsolódó egyéb jogszabályokkal?

2) Az Alapszabály a tagok hozzájárulását, hol egyéb támogatásként, hol működési hozzájárulásként említi, mi a helyes elnevezés?

3) A fenti hozzájárulás / támogatás az ÁFA tv. hatályán kívül esik, mivel nem bevételszerző tevékenységhez, hanem közfeladatok ellátásához használja fel a Társulat?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

9/2019 Járulék kérdés 2019-02-27

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 36 órás munkaviszony mellett jövedelmet nem vesz fel a kft-ben. Kérdésem kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

8/2019 Járulék és társasági szerződés kérdés 2019-02-27

Egy Bt. bel- és kültagja (mindkettő tulajdonos, ügyvezető és személyesen is közreműködik) eddig a Bt.-ben, mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogviszonyban állt. A kültag – az új munkaügyi szabályok szerint - januártól egy másik cégnél (egy Kft.-nél), mint saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban áll. A Bt. a bel- és kültag után januárban 7500Ft/fő/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett. A két kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó átválthat- e a Bt-ben részmunkaidős munkaviszonyra, így csak a 15%-os SZJA-t kellene fizetniük és a cégnek nem kellene egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A részmunkaidő mértéke lehet-e heti pár óra? (Mivel a cég tevékenysége nem igényel többet.)

A bérüket a garantált bérminimum és a részmunkaidő arányában kell-e meghatározni?

Módosítani kell-e a társasági szerződést emiatt, hogy az ügyvezetést és a személyes közreműködést munkaviszonyban látják el?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

7/2019.Mezőgazdaság, ÁFA kérdés 2019-02-26

Egyéni vállalkozó aki egyben családi gazdálkodó is egy állattartó telepet szeretne értékesíteni ahol az utolsó épület (szarvasmarha istálló) használatba vétel 2015-ben történt.

Az áfa tv. 86§ (1) bekezdés j.) pontja alapján ez adómentes értékesítés. A vállalkozó azonban az adómentes értékesítés helyett az áfa tv. 88§ (1.) bekezdés a.) pontja alapján az általános szabályok szerinti adó megállapítást szeretné választani a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése esetében.

Amennyiben nem választja az általános szabályok szerinti adózást és az Áfa tv. 86 § alapján adómentesen értékesíti az állattartó telepet az áfa tv. 136 (1) bekezdés b.) pontja alapján a figyelési időszakból még hátralévő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét fizetendő adóként be kell vallania.

Első kérdésem, hogy helyesen értelmezzük-e a hivatkozott paragrafusokat és mivel a használatba vételtől számított 240 hónapon belül történik értékesítés, nem vonható le véglegesen az előzetesen felszámított adónak a figyelési időszakból még hátralévő hónapokra eső része.

Második kérdésem, hogy amennyiben bejelenti, hogy az áfa tv. 88§ (1) a.) pontja alapján adókötelessé teszi az értékesítést, ebben az esetben ha egy későbbi időpontban például 1 év múlva termőföldet értékesít azt is adókötelesen teheti vagy az marad adómentes.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

6/2019. Számvitel kérdés 2019-02-26

Abban kérem a segítségüket, hogy hol találok arra vonatkozó előírást vagy jogszabályt, hogy amennyiben a vállalatunk könyvvizsgálatra kötelezett, kötelező-e az éves beszámoló készítéséhez regisztrált mérlegképes könyvelő.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

5./2019 SZJA és Járulék kérdés 2019-02-26

A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:

1., A kft (bt, kkt) saját jogú nyugdíjas tagja idén munkaviszonyban szeretné ellátni a társasvállalkozásban a teendőit.( szakmai vezetés , tanácsadás stb.)

Munkabérét "csak" 15% szja terheli? A vállalkozásnak 7.500.- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?

A munkabére lehet akár 1.000.000.- Ft is ,ha társaság (jövedelme) nyeresége ezt lehetővé teszi? Jutalmat is kaphat?

2., Saját jogú egyéni vállalkozó, heti 36 órás munkaviszonya mellett, fizetnie kell a 7.500.- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot a vállalkozásában?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

4/2019. őstermelő ÁFA kérdés 2019-02-26

Szeretném kérdezni egyéni vállalkozó vállalkozásában az általános szabályok szerint áfás, mezőgazdasági őstermelő is egyben saját földje van, ott az áfa tv. XIV f.alapján mgi tev.-nek minősülő tev. folytat a kompenzációs felárra igényt tart 101/E 6.3.pont 7 kód.

Felvásárlási jeggyel kukoricát , és buzát adott el és nyilatkozott a felvásárlási jegyen hogy saját termelésből elsődleges feldolgozásból származik.

A felvásárló állította ki a felvásárlási jegyet, számla nincs. Kérdem az áfa bevallás 4. sorába mint fordított adós be kell e venni. Ha anyagot szerez be és szántásról mint őstermelő kapott áfás számlát levonhatom e az áfa bevallásban az áfát. Előre is köszönöm mert a NAV ügyfélszolgálatára - bementem személyesen - nem adtak felvilágosítást.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

3/2019 Járulék és KIVA kérdés 2019-02-26

Van egy cég. Az egyik ügyvezető -alkalmazotti munkaviszonyban- tavaly év közben nyugdíjba ment. Ezt követően visszatért, mint nyugdíjas munkavállaló. Tavaly teljesen tiszta volt a jogi helyzet. Viszont idén felmerül a kérdés: A nyugdíjas munkavállaló bére a KIVA alapját növeli-e és ennek a szabályozása hol található? Ugyanis én ezt sehol sem találtam leírva.

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

2/2019. Szja Járulék kérdés 2019-02-22

Tanulószerződéses tanuló részére juttatott étkezési utalvány 2019. évben hogyan adózik, milyen járulékokat kell levonni, illetve fizetni utána?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!

1/2019 Számvitel kérdés 2019-02-21

Az ügyvédi iroda nagyon magas összegű letéti számlát vezet. A kérdés azért merült fel, mert amennyiben a letéti számlát az ügyvédi iroda könyvelésében T pénzeszköz K kötelezettségek könyvelési tételekkel könyveljük és így a mérlegsorok tartalmazzák a letéti számlák értékét, a magas mérlegfőösszeg miatt nincs lehetősége az ügyvédi irodának a KIVA-ba való belépésre.

Kérdés: Hogyan kell vezetni az ügyvédi iroda letéti számláját az ügyvédi iroda könyvelésében?

Lehet a 38-on belül a pénz és a kötelezettség egymással szembeni könyvelés pl:

  • 385 Letéti számlák
  • T 3851 Letéti összeg befizetése K 3852 Kötelezettség letevő felé
  • T 3853 Jóváírt Letéti kamatok K 3854 Kamat kötelezettség letevő felé

Vagy nem kell az 1-9 számlaosztályban vezetni, hiszen a letéteményesé a letett összeg és a kamatai is. Így vezethető kizárólag a 0 számlaosztályban ?

Válasz

Szakértőink válasza kizárólag Aktív tagjaink számára elérhető!